Nyúl története Szakdolgozat (részlet) Készítette: Koziczné Kele Ildikó 1
1. Bevezetés A szülőhely és a lakóhely minden ember életének, mindennapjai alakulásának, személyes kiteljesedésének, fejlődésének fontos meghatározója. A gyökerek, ahonnan egy életpálya elindul, az ember egész életét determinálja. Ezzel én is így vagyok. Bár nem Nyúl községben születtem, de családi gyökereim e községhez kötnek. Édesanyám nyúli származású, nagyszüleim-halálukig-itt éltek a községben, így a gyerekkori emlékek, a nyári szünetek hangulata, a búcsúk felejthetetlen érzésekként hagytak nyomot bennem. A sors úgy hozta, hogy 6 éve megpályáztam a nyúli iskola igazgatói állását, és-talán a múlt emlékeinek is köszönhetően- 6 éve itt lakom, és igazgatóként dolgozom a községben. Itthon érzem magam, szeretem ezt a falut, az itt élő embereket, és igyekszem munkámmal, személyiségemmel hozzájárulni ahhoz, hogy ez a település megőrizve értékeit tovább fejlődjön. Nagy szívfájdalmam, hogy a községről, és főleg az iskoláról nincsen olyan átfogó, teljes értékű anyag, ami méltán mutatná be ennek a községnek a történetét, adottságait, azt a fantasztikus fejlődési ívet, amin a község az elmúlt időszakban átesett. Választott témakörömnél fogva betekintést szeretnék nyújtani mindazoknak, akik e téma iránt érdeklődnek, átfogó képet szeretnék nyújtani a falu közoktatási intézményének kialakulásáról, szeretném bemutatni azt a cseppet sem könnyű utat, mely a mostani iskola létrehozásához vezetett, és a mai Pilinszky János Általános Iskola jelenét, társadalmi helyzetét, szociológiai mutatóit. Ezeket a számomra ismert - tényeket szeretném bizonyítani szakdolgozatommal, és nem titkolt szándékom, hogy a szakdolgozathoz feldolgozott forrásmunkák és egyéni kutatások kibővítésével egy teljes, komplett anyagot, könyvet tegyek közzé a községről. Ez a kiadvány a Pilinszky János Általános Iskola első olyan összegző könyve lenne, ami méltón mutatná be a község iskoláját, teljeskörű elemzést nyújtana mind az idő- 2
sebb korosztálynak, mind a felnövekvő nemzedéknek, és a község értékmegőrzéséhez nagy segítséget nyújtana. Tevékenységem kezdeti szakaszában összegyűjtöttem azokat az anyagokat, amelyek idős kollegák, ill. az iskolai néprajz szakkör birtokában vannak a falu és az iskola történetét illetően. Nyúl Község Önkormányzatától elkértem az itt őrzött archív anyagokat, amiket - természetesen - csak nagyon kis mennyiségben szándékozom a szakdolgozatba építeni. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kisfaludy Károly Könyvtár helytörténeti csoportjával történt konzultáció alapján kibővítettem a helyben található anyagokat, ill. a szociológiai vizsgálódások mikéntjére kaptam segítő információkat. A Győri Levéltárból korabeli térképeket kértem a község alakulásáról. Felkerestem dr. Ábrahám Imrét, aki az egyetlen Nyúlról szóló könyv szerzője, és kutatásokat végzett a község nyelvszociológiai vizsgálataihoz, ami könyvének témáját adta. Ő is biztosított segítségéről, ill. rendelkezésre bocsájtotta az általa gyűjtött helytörténeti anyagot. Ezt követi az iskola történeti áttekintése, fejlődése, alakulása, az iskolaépületek változásai, gyereklétszám- alakulások, és az iskola jelenkori állapotának elemzése. Természetesen a munkám oroszlánrészét a jelenkor adatainak feltérképezés jelentette, amit kérdőíves formában valósítottam meg. A szociológiai kérdőívet magam készítettem, mintaként felhasználva Németh Mária : A jövő bennük van c. könyvét. ( Oktatáskutató Intézet, Budapest, 1988. ) A felméréshez iskolánk tanulóinak szüleit céloztam meg. A kérdőíveket 275 példányban küldtem ki, de a többgyermekes családoktól csak egyet kértem visszaküldeni. Így 84 %-os arányban kerültek vissza a kérdőívek, ami reális alapot jelent a feldolgozáshoz és ténymegállapításokhoz. 3
2. Nyúl község múltjának bemutatása 2.1 Nyúl község földrajzi adottságai 1 Nyúl önálló, 3824 fő lakosú község Győrtől 13 km-re délre. Területe 25,14 négyzetkilométer, melynek 2/3 a sík vidék, 1/3 a dombos terület. Egy 1930-ból származó, területi elhelyezkedést meghatározó írás a következőképpen említi: 2 Nyúlfalu község a Csanak-Ravazdi hegylánc aljában a Győr-veszprémi törvényhatóságú út mellett fekvő magyar kisközség. A dombos vidék három vonulatból áll. Az első 180-200 m magas pontokkal. (Gerha 207 m, Héma 180 m, Bent 213 m). A második vonulat 200-500 m-es pontokkal (Cseh-hegy 215 m, Zsidódomb 243 m). A harmadik gerinc szint 250 m feletti (Szent-Pál domb, vagy másik nevén Nyúli-hegy 317 m, és a Magas-hegy 314 m). A 317 méteres magasság egyben a dombvidék legmagasabb pontja. Községünk legalacsonyabb része az úgynevezett Kápolnai-rét, illetve a Maloméri-dülő területén van 117 m-es tengerszint feletti magassággal. Az egész táj területén egykoron a Pannon-tenger volt, amelyben sűrűn váltakoztak a homokkő és agyagrétegek. A jégkorszak végén lehulló por lösztelepekkel terítette be a vidéket. E termékeny talaj, a szőkeföld, az embert hamar letelepedésre bírta. Nyúl egyetlen állandó vízfolyása a Pándzsa-ér, amely Ravazd községnél, a történelmi nevezetességű Béla-kútnál ered. A közel két km-es völgy síkjából csak három kisebb, erősen lepusztult szigetszerű tanúhegy emelkedik ki (Öreg-hegy 154 m, Baradics-domb 149 m, és az Ebédlátó 143 m). A patak ezeket a magaslatokat keletről kerüli meg, majd völgye észrevétlenül olvad a Győri medence síkjába. Községünk 13 %-át borítja erdő, főleg akác. Az erdők a 250 m magasság feletti területeken találhatók. Ezek az erdőborította dombok, dombsorok 4
egy most szerveződő új tájvédelmi körzet részét képezik, amely a helyi állattani, botanikai és kultúrtörténeti értékeket védelmezi. A tájvédelmi körzet sajátos eleme az úgynevezett Szurdik, amely meggondolatlan emberi beavatkozás eredményeként alakult ki több, mint egy évszázad alatt. Mára páratlan eróziós, geológiai képződménnyé lett. Az erdőhatár alatt a szőlők és gyümölcsösök zónája következik. A kezdetben leginkább csak az egyházat kiszolgáló szőlőkultúra évezredes múltra tekint vissza. A szőlőkultúra a középkorban a különböző egyházi központok misebor szükségletét termelte meg, ezért is volt a földterület nagy része egyházi kézben. A szőlőkultúra az 1880-as években 300 hektár volt, amelynek 70-80 %-át az 1888-as filoxéravész elpusztította. A korán megindult földművelés óhatatlanul a felszínpusztulás, a talajerózió elindítója lett. A nyári heves záporok során a lejtőkről hamar lezúduló víztömeg a kocsiutak mentén a talajt, a lösztakarót hamar kikezdte és hatalmas vízmosások, itteni nevükön horgok, zúgók, szurdikok keletkeztek. Ilyenek találhatók a Berek, Cinege és a Rigós területén. A vízmosások meredek löszfalai évszázadok óta pinceásásra csábították a szőlősgazdákat. Egy-egy ilyen pincesor a községnek ma is sajátos vonzóerőt kölcsönöz. (pl. Vaskapu) A szőlőn kívül a bogyós gyümölcsök (málna, ribiszke), a csonthéjasok (cseresznye, meggy, szilva) és legújabban az uborka termesztésének is nagyon kedvez az itteni éghajlat. A fagymentes időszak április közepétől október végéig 180-190 napot tesz ki, és legalább negyven olyan nap van egy évben, amikor 5 mm-nél több csapadék hull. Az évi csapadékmennyiség 27 %-a tavasszal, 30 %-a pedig nyáron, június, július hónapokban hull le. Hetven év átlagában csaknem pontosan 600 mm csapadék volt évente. A napsütéses órák száma is kedvező, évente eléri a 2000 órát. ( Nyúl község térképe 1. sz. mellékletként megtekinthető ) 5
2.2 Nyúl község történeti bemutatása 3 Nyúl község Győr és Pannonhalma között helyezkedik el a 82-es főút mellett. Bizonyítottan az Árpád-kor óta lakott település, de feltehetően sokkal régebben is éltek itt emberek. A legrégebbi adat Nyúl község történetére vonatkozóan, hogy i.e. 1400 évvel illírek lakták ezt a területet. Ezután kelta törzsek foglalták el. Ennek bizonyítéka, hogy Nyúlon és Győrújbaráton ( szomszéd község) kelta sírokat tártak fel. Majd a rómaiak terjesztették ki uralmukat a községre és környékére. A község területén római pénzérméket találtak. E nép elvonulása után 377-ben avarok jelentek meg. Az avarok uralmát Nagy Károly törte meg 977-ben. Amikor a frank birodalom összeomlott, Szvatopluk morva fejedelem birtokává lett a vidék. A honfoglaló magyarok 895-896- ban elfoglalták e területet. Ezt bizonyítja, hogy az Öreg-hegyen honfoglalás- kori sírokat tártak fel 1912-ben. Az első adatunk Nyúl község nevéről Szent István pannonhalmi alapító levelében található 1037-ből, ahol a község Villa Nuul ( Nyúl község ) néven szerepel. Valószínűleg a Nyúl nevű család birtoka lehetett. Szent László korában, 1086-ban a község neve Nulu alakban szerepelt. Már akkor szőlőtermelő helyként tartották számon. 4 1201-ből származó adat szerint Nyúlon királyi vincellérek laktak. Egy 1359-ből származó oklevél szerint a község egyharmada a pannonhalmi apátság tulajdona. A lakóházakról és a lakosok számáról 1240-ből van az első adat. Ebben az időszakban a falunak 30 háza, s 180 lakója volt. IV. Béla uralkodása idején győri várföld, de Kis-Nyúlon a pannonhalmi apátság lovas jobbágyai laktak. 1252-ben a turóczi prépostságnak is volt már itt birtoka. 1378-ban a karthauzi szerzetesek kaptak itt birtokot és szőlőt,amit Nagy Lajos adományozott nekik. 1526-ban sok nyúli polgár esett el a mohácsi csatatéren. A török hódoltság alatt mind a három Nyúlnak külön földesura volt. Ezek a földesurak 6
annyira zaklatták a népet, hogy azok megszöktek, pusztán hagyva a falut. A falu elnéptelenedett. Akik mégis itt maradtak, a hegyen húzták meg magukat. A török hódoltság idejéből,1635-ből szomorú adat maradt fenn : a törökök lefejeztek egy asszonyt. Az indokok nem ismertek. A török uralom megszűnése után a lakosság egy része visszajött, a hiányzókat pedig telepesekkel pótolták a földesurak. A telepesek nagyobb része is magyar lehetett, mert alig egy-két család van csak német, horvát, vagy tót nevű. Később a győri káptalan is, valamint a veszprémi püspökség is birtokos lett. A győri káptalanról nyerte nevét a falu egy része az ún. Káptalan- Nyúl. Ebben az időben a falu három részből állt: Kis-Nyúl, Nagy-Nyúl és Káptalan-Nyúl. Ezért a települést Háromnyúlnak is nevezték. 1698-ban a község lakóinak száma 431 fő. Ekkor a falunak nem volt plébánosa. Az akkori iskolában a tanítást és a templomi szertartásokat az iskolamester végezte. Az iskolamesterek közül Barbacsy Márton nevét említik az írások, aki buzgón végezte a tanítást az iskolában, a templomban pedig szentbeszédeket mondott, és józan életet élt. 1698-ban a három falunak a lélekszáma 420 fő, amelyből 305 fő katolikus, 67 fő luteránus és 58 fő református. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1704-ben a koroncói vereség után német és rác seregek rabolták ki a községet. A falu a kurucok oldalán állt, a labancok óriási pusztításokat végeztek ezen a vidéken. 1714-ben a három Nyúlnak külön-külön pecsétje volt: Nagi Nol Falv évszám nélkül, Kis-Nol pecetye 1714, Káptalan-Nol 1714. 1748-ban az iskolamester Karvalics János, magyar ember, aki tanít is, de feljegyzések megemlítik, hogy a tanítás jobb lehetne. Kántor nem volt. A nép jó, vallásos, csak a fizetésben hanyag. A falu katolikus templomát (csak ez az egy templom van) 1698-ban építették újjá. Eredetileg a török hódoltság előtt épült, és 1760-ban leégett. 7
Újjáépítése Mária Teréziának köszönhető, aki erre jártakor megígérte a nyúliaknak, hogy segít felújítani templomukat. A tervek elkészítésével egy Fellner Jakab nevű kiváló építészt bízott meg, aki az Eszterházy-család építésze volt. A templomot Mária Terézia saját vagyonából építtette újjá. A belső díszítéseket csak apránként, hosszú idő alatt sikerült helyreállítani. Harangját Mindenszentek tiszteletére szentelték fel. Található még a faluban egy kápolna a hegyben. A kápolna védőszentje Szent Donát. 1748-ban a lélekszám 906 fő, amelyből 832 fő katolikus, 6 fő luteránus, 8 fő református. Az ezt az időszakot követő száz évben a lakosok száma kétszer is megduplázódott. 1808-ban a lélekszám 1998 fő, 1868-ban pedig már 2734 fő. (2732 fő katolikus, 2 fő református ) Az 1700-as évek derekén az egykori feljegyzés szerint: Mind a három Nyúl egy helyiséget tészen, de elöljárójuk külön van és külön is volt 1884 október 19-ig. Ezen a napon gróf Laszberg Rezső megyei alispán elnöklete alatt tartott együttes képviselőtestületi közgyűlésen a három község Nyúlfalu elnevezés alatt egyesült. 5 ( A jegyzőkönyv részlete a 2. sz. melléklet ) Ezt az egyesült a m.kir. Belügyminisztérium 1884 dec. 27-én a 70 266/IV-b. szám alatt jóváhagyta. Az 1900-as évek elején a lakosság nagyon elszegényedett, s több mint 10 %-a vándorolt ki Amerikába. A két világháború is megtizedelte a népességet. A háborúk áldozatainak emlékét a templom két oldalán elhelyezett emléktáblák őrzik. (A II. világháborúban elesettek emléktábláját 1991-ben készítették és avatták fel). A Nyúl-falusi lakosok száma az Új idők Lexikon adatai alapján 1930-ban 1625 fő volt. Az évszázadok óta falura és hegyre különült ősi települést 1940-ben egyesítették. Ezekben az években, illetve az egyesítéskor a hegyközség lélekszáma még mintegy 20 %-kal meghaladta a faluét. 8
1945 után településünk nagy fejlődésnek indult. Az építkezések első szakaszában a hegybeli lakosság jelentős része letelepült a faluba. A hegy elnéptelenedése később megállt. Jelenleg a szőlő és gyümölcstermesztő funkció megőrzése mellett mindinkább üdülő, pihenő szerepkört tölt be. A faluba költözés azért következett be, mert egyre többen jártak dolgozni Győrbe, az ipari üzemekbe. A Vagongyár és a textil üzemek adtak munkát a nyúliaknak. Az 1970. évi statisztikai évkönyv alapján a községben 1034 lakóházban 3634 lakos élt. Az urbanizáció hatására az 1970-es évektől 2-3 %-kal csökkent a falu lakossága. Pár éve azonban a városból lassú kifelé áramlás figyelhető meg, így a népesség-csökkenés megállt, sőt folyamatosan emelkedik a kiköltözők száma. 2.3. A község közművelődésének fejlődése 6 A nyúli iskolához és a falu művelődéséhez, az iskola társadalmi szerepének megítéléséhez szervesen kapcsolódik a községben lakók művelődési igénye. Valójában a folyamat már az 1900-as évektől megindult, de könyvtárról ekkor még nem beszélhetünk. Az olvasókör megalapítója Horváth György kistanító volt. A kör tagjai először az iskolában, később egy bérelt házban kaptak helyet. Könyvállományuk igen szegényes volt, ennek ellenére gyakran tartottak felolvasásokat. Legkedveltebbek voltak Jókai és Gárdonyi művei. Az első világháború kezdetén a kör felbomlott. A háború után sokáig nem működött semmiféle szervezet, a könyveket pedig elraktározták. Az 1932-ben épült kultúrházban kezdett el működni az ifjúsági kör, mely a felbomlott olvasókör könyvkészletét felújította. Ekkor már könyvtáros is volt Oroszlány Miklós személyében. A kör tagjai színielőadásokat is tartottak. A háború ismét megszakította a kulturális életet. 1945. december 8 -án a Nemzeti Kormány megtette a szükséges lépéseket. Intézkedett az Országos Könyvtári Központ létrehozásáról. 9
Ezt követően az MKP javaslatára jött létre a Népkönyvtárak Szervező Bizottsága 1947-ben, de a nyúli könyvtár megalakulására még hét évet várni kellett. 1952-ben alakult meg. Ekkor 243 db könyv és12 olvasó szerepelt a nyilvántartásban. 1959- ben a könyvtár a Községi Tanács kezelésébe került. A vezetők magukénak érezték a könyvtár sorsát és gondot fordítottak a fejlesztésére. 1968-ban megépült az új Községi Könyvtár, mely modern, tágas, 150 négyzetméter alapterületű. Külön felnőtt - és gyermekkönyvtár állt az olvasók rendelkezésére. Könyvtáros Várady László pedagógus 1976-tól 1986- ig. Őt követte Bakonyi István 7, szintén helybeli pedagógus. Ezek az évek jelentették a nyúli könyvtár fénykorát. Köszönhette ezt modern épületének, a kor szellemének, és a különféle olvasó és brigádmozgalmaknak. Nem jelentett akadályt neves írók meghívása sem, mert a Megyei Könyvtár finanszírozta, sőt szervezte is ezeket az író-olvasótalálkozókat. A könyvtár vendégei voltak: 1969-ben Veres Péter Kossuth díjas író,1971-ben Palotai Boris, Sánta Ferenc írók, 1973-ban Zsoldos Vera illusztrátor, 1975-ben Nagy Katalin, 1976-ban Donászi Magda, 1977-ben Fehér Klára, 1978-ban Galgóczi Erzsébet, 1979-ben Gazdag Erzsi, Jókai Anna, 1980-ban Baranyai Ferenc, Fenákel Judit,1982-ben Berkesi András, 1985-ben Deme László nyelvész, Dobai Péter író, 1986-ban Csák Gyula író, 1993-ban Csendes Béla költő, a falu szülötte. A községfejlesztési alapból támogatták a könyvállomány gyarapodását. Három év alatt a kötetek száma 2162 példánnyal növekedett. 1974 -ben már 2406 kötetre rúgott az állomány. 1984-ben került a könyvtárba Bellovics Illésné. Ő először a gyermekkönyvtár vezetését vette át, majd 1987-ben az egész könyvtár az ő irányítása alá került. A könyvtár 1990-ben bezárt, állománya két évre raktárba került. A helyére épült faluházból kiszorult, a községháza emeletén kapott két helyiséget a gyermekés a felnőttrészleg számára. 6 évig működött itt, amikor a falu vezetői elhatározták kiköltöztetését. Oka, hogy az épület statikailag nem felelt meg a könyvek súlya okozta megterhelésnek. 10
Ismét költözés a régi iskola épületébe. Tágas, világos, de csak egyetlen nagyobb helyiség. Ezt kellett berendezni úgy, hogy minden korcsoport számára megfelelő legyen. A jelenlegi probléma a helyhiány. Nem alkalmas rendezvények, író-olvasó találkozók itt történő megtartására sem. A könyvtár állománya: 10. 256 kötet : ebből gyermek- szépirodalom: 3. 998, ismeretterjesztő: 2. 080. A beiratkozott olvasók száma 2003-ban 321 fő, ebből gyermek: 218 fő. A könyvállomány gyarapítására fordítható éves keret 300. 000,-Ft. Sajnos a fiatalok kultúrált, színvonalas szórakozása megfelelő helyiség hiányában nem megoldott. 2.4. Híd a jelenbe Az 1240-es évben a 30 lakóházból 1100, a 180 fő lakosból mára 3824 fő lett. Az oktatás tárgyi feltételeinek javulásaként ma 16 tantermes, modern tornateremmel ellátott iskolában tanítjuk a 276 fő általános iskolást. Az orvosi ellátás jó. Az 2 fő általános orvoson kívül gyermekorvos és fogorvos is rendel a modern rendelőintézetben. Az egészséges ivóvizet a községünk területén lévő több települést is ellátó Pannonvíz Rt. biztosítja. Önálló gyógyszertár is működik a községben. A sportolás, az egészséges testi fejlődés tárgyi feltételeit a sportkomplexum biztosítja. A Nyúli Sportkör felújított, minőségileg folyamatosan fejlődő és szépülő sportpályán rendezheti az edzéseket. Az olvasási igényeket a több ezer kötetes Községi Könyvtár elégíti ki, mellette iskolai könyvtár is működik. Sajnos művelődési ház nincs a községben, de egy 80 főt befogadó új Faluház ad otthont a rendezvényeknek. A falu távlati tervében szerepel egy kultúrház építése, 2003-ban pedig elkezdődik az új óvoda, étkező építése is. A gáz- és szennyvízcsatornarendszer megépítése 1994-ben kezdődött, és mára befejeződött a kiépí- 11
Élve tés. Az egész községben telefonhálózat működik, és az idős korúak szociális ellátásának megszervezése is megkezdődött. A Győrt elkerülő autópálya közelsége (4 km) további fejlődés lehetőségét jelenti a falu számára. Az idegenforgalom fellendülése várhatóan élénkíti a vállalkozásokat, szépíti a faluképet. A község rendezési terve alapján elmondható, hogy két helyen is telekosztásra kerül sor, így a falu befogadóképessége kielégíti a Győrből kiköltözni vágyók igényét, de távolabbi helységekből is jelentős beköltöző települ le itt a jobb megélhetés reményében. A község fejlődési ívének ékes bizonyítéka a Győr-Moson Sopron megyei Statisztikai évkönyv néhány adata : Népesség születések Épített lakások Összes lakás Bevezetett gáz 1992 3451 32 13 1219 - - 1996 3486 29 12 1258 542-1999 3571 24 6 1275 766 497 2000 3571 27 14 1275 817 598 2001 3824 28 21 1336 878 692 / lakás Bevezetett szenny Az adatokból tisztán kitűnik, hogy a falu az utóbbi időben korábbi kisebb megtorpanások és stagnálás után rohamos fejlődésnek indult. Szerencsére a demográfiai hullámvölgy is emelkedni kezdett, ami az óvodások számának növekedésében és az iskolába beiratott gyerekek számában is megmutatkozik. Meg kell állapítani, hogy az iskolai gyereklétszám-alakulások a 90-es évek végén ijesztő képet mutattak. Ennek fő oka az oktatási szerkezetváltással gombaként szaporodó 6-és 8 osztályos kisgimnáziumok megjelenése, és elszívó hatása. Szerencsére ez a tendencia mára lecsitult, az iskolai gyereklétszám folyamatosan emelkedik. A többi oszlop a későbbi szociológiai kérdőívet készíti elő, és a községben lakók életkörülményeiben bekövetkezett változásokat mutatja : 12
Óvodai férőhelyek Óvodások Óvodape- Személy- telefon Vállalkozások száma dagógusok gépkocsi 1992 125 119 11 Nincs adat Nincs adat 145 1996 125 115 11 778 776 194 1999 125 131 11 835 1127 230 2000 125 131 11 927 1139 256 2001 93 118 11 993 1083 277 A vállalkozások számának növekedéséből következtetni lehet a község gazdasági fellendülésére. Sokan még napjainkban is a mezőgazdálkodásból élnek, amit vállakozás keretében valósítanak meg. Egyre több vendéglátóegység és ipari cég is nyílt a faluban, amelyeknek főleg helybeli lakosok a tulajdonosai, de meg kell említeni a Győrből kitelepülő vállakozásokat is, amik óriási jelentőségűek abból a szempontból, hogy adójuk a község bevételeit gyarapítja, és a helyieknek munkalehetőséget biztosítanak. Majd a szociológiai kérdőív vizsgálatakor bizonyítottá válik, hogy aránylag kevés a megkérdezettek között a munkanélküli, ami szerencsére az egész községre jellemző. Az iskolai tanulólétszám-és pedagóguslétszám alakulását az iskoláról szóló fejezetben részletezem. 6. Hivatkozások 1. Szücs Mihály : Nyúl község földrajza ( kézirat ) 2. Győri Levéltár 3. Dr. Ábrahám Imre : Nyúl nyelvkincse ( Könyvkiadó Kft. Győr. 1991. ) 4. Pannonhalmi Levéltár 5. Nyúl Község Önkormányzatának Irattára 6. A Községi Könyvtár Nyilvántartása ( Nyúl Község Önk. Irattára ) 7. Bakonyi István ( 9082 Nyúl, Rákóczi telep 116. ) 8. Győri Levéltár 9. Józsa Károly ( 9082 Nyúl, Táncsics M. u. 103. ) 10. Szücs Alajos ( 9082 Nyúl, Hunyadi telep 27. ) 11. Iskolai statisztikák 12. Részlet az iskola Pedagógiai programjából 13. Kovácsné Kiss Éva védőnő statisztikai adatai 13