Elektrokinetikus jelenségek Kolloid stabilitás

Hasonló dokumentumok
A kromatográfia típusai

Az adszorpció néhány alkalmazása. Kromatográfia: az analitika anyag rövid összefoglalása

A kettős réteg speciális alakulása

Kolloidok stabilizálása. Bányai István 2016/1.

Az elektromos kettős réteg és speciális alakulásai. Bányai István DE Fizikai Kémiai Tanszék

Sztérikus stabilizálás. Bányai István 2014/2.

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.

Kolloidstabilitás. Berka Márta. 7. előadás 1

Sztérikus stabilizálás. Bányai István /2.

Kolloidok stabilizálása. Bányai István 2015/1.

Elektrosztatikus és sztérikus stabilizálás. Bányai István és Novák Levente /2. félév

Kolloidstabilitás. Berka Márta 2010/2011/II

Kolloidkémia 5. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia

Kolloidkémia 8. Előadás Kolloidstabilitás. Szőri Milán: Kolloidkémia

Adszorpció erős elektrolitok vizes oldataiból

Szilárd-folyadék határfelület Erős elektrolit adszorpció. Berka Márta és Bányai István 2010/2011/II

Határfelületi elektromos tulajdonságok ( tétel) Előadás: március 11

Kapilláris elektroforézis

Diffúzió. Diffúzió. Diffúzió. Különféle anyagi részecskék anyagon belüli helyváltoztatása Az anyag lehet gáznemű, folyékony vagy szilárd

Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia

Reológia Mérési technikák

Adszorpció folyadék-szilárd határfelületen /II Bányai István

Adszorpció folyadékelegyekből 2. Elektrolit oldat

Diffúzió 2003 március 28

Kolloidstabilitás. Berka Márta 2009/2010/II

Szedimentáció, elektroforézis. Biofizika előadás Talián Csaba Gábor

Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok

ozmózis osmosis Egy rendszer termodinamikailag stabilis, ha képződése szabadentalpia csökkenéssel jár, állandó nyomáson és hőmérsékleten.

Kémiai reakciók sebessége

3/11/2015 SZEDIMENTÁCIÓ ELEKTROFORÉZIS. Szedimentáció, elektroforézis. Alkalmazások hematológia - vér frakcionálása

Molekulák mozgásban a kémiai kinetika a környezetben

Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis

Reakciókinetika és katalízis

Anyagismeret 2016/17. Diffúzió. Dr. Mészáros István Diffúzió

A kromatográfia típusai. Az analitika anyag rövid összefoglalása

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Biofizika szeminárium

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban

Többkomponensű rendszerek. Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek tulajdonságai. Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek


Vg = fv. = 2r2 ( ρ ρ 0 )g. v sed. 3 r3 πg = 6πη 0. V = 4 3 r3 π

Diffúzió. Diffúzió sebessége: gáz > folyadék > szilárd (kötőerő)

Molekuláris dinamika I. 10. előadás

Elektrodinamika. Maxwell egyenletek: Kontinuitási egyenlet: div n v =0. div E =4 div B =0. rot E = rot B=

Oldatok - elegyek. Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Orvosi Fizika 10. Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

Szikes talajok kémiai tulajdonságai és laboratóriumi vizsgálata. Filep Tibor

ELEKTROFORÉZIS TECHNIKÁK

A kolloidika alapjai. 4. Fluid határfelületek

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye

Kolloid állapotjelzık. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

Kolloidkémia előadás vizsgakérdések

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

Kolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek. Szőri Milán: Kolloidkémia

Kémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Katalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017

A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás

Kolloid állapotjelzők. Molekuláris kölcsönhatások. Határfelületi jelenségek: fluid határfelületek

f = n - F ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév

Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS

Felületi jelenségek. Gáz folyadék határfelület. γ V 2/3 = k E (T kr -T) Általános és szervetlen kémia 8. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy

BIOFIZIKA I OZMÓZIS Bugyi Beáta (PTE ÁOK Biofizikai Intézet) OZMÓZIS

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA

KAPILLÁRIS ELEKTROFORÉZIS. dolgozat az Elválasztási műveletek a biotechnológiai iparokban c. tárgyhoz

Speciális fluoreszcencia spektroszkópiai módszerek

Kolloidkémia előadás vizsgakérdések

Fehérjék elválasztására alkalmazható mikrofludikai rendszerek Bioanalyzer, LabChip rendszerek. A készülékek működési elve, felépítésük, alkalmazásuk.

gait k, rozzák k meg solják szembeni viselkedését, szerkezetét és a talajba került anyagok (tápanyagok, szennyezıanyagok, stb.

Vezetők elektrosztatikus térben

Kapilláris elektroforézis lehetőségei. Szabó Zsófia Országos Gyógyintézeti Központ Immundiagnosztikai Osztály

Az élethez szükséges elemek

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

Elekroforézis erős elektromos terekben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

azonos sikban fekszik. A vezetőhurok ellenállása 2 Ω. Számítsuk ki a hurok teljes 4.1. ábra ábra

Sugárzások és anyag kölcsönhatása

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Elektroforézis technikák

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Biológiai membránok fizikája, diffúzió, ozmózis Dr. Nagy László

Kolloid kémia Anyagmérnök mesterképzés (MSc) Vegyipari technológiai szakirány MAKKEM 274M

Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

Transzportfolyamatok

A TÖMEGSPEKTROMETRIA ALAPJAI

OZMÓZIS. BIOFIZIKA I Október 25. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Válasz Prof. Dr. Bárány Sándor Ellentétes töltésű polielektrolitok és tenzidek asszociációja című MTA doktori értekezésre adott bírálatára

Idegen atomok hatása a grafén vezet képességére

Átírás:

Elektrokinetikus jelenségek Kolloid stabilitás Bányai István 2011-12/II. http://dragon.unideb.hu/~kolloid/

Elektrokinetikus vagy zeta potenciál A oldószer (többnyire víz) a felület közelében nem mozdul, rátapad, de bizonyos távolságtól már a folyadék elmozdul a felülethez képest. Azt a síkot, ami a felületet (részecskét) beburkoló tapadó réteget és az elmozduló folyadékréteget elválasztja nyírási felszínnek (surface of shear) vagy nyírási síknak (the slipping plane) nevezzük. Az elektrosztatikus potenciál közeghez viszonyított értéke ebben a nyírási síkban az ún. zéta potenciál vagy elektrokinetikai potentiál. Nyírási sík De vajon mi a cél?

Elektrokinetikus vagy zétapotenciál A nyírási síkon belül a részecske egy dinamikai egységként viselkedik Elektrolit hatás Kolloidok oldataiban: elektromos kettısréteg jön létre minden egyes részecske körül. A részecske körül lévı folyadék két részbıl áll: a belsı Stern réteg, ahol az ionok erısen kötöttek és egy külsı a, diffúz ahol kevésbé. Ezen a diffúz rétegen belül egy nevezetes határ az un. nyírási sík jön létre, amely elválasztja a tapadó és a felülethez képest elmozduló folyadék réteget, és amelyen belül a részecske egy dinamikai egységként viselkedik.

Elektrokinetikai potenciál 1 ψ 0 Nyírási sik Vasoxid ph NTP ~6-7 2 1. vasoxid 0,01 M KCl ph 4 2. vasoxid 0.0001 M KCl ph 5 3. vasoxid 0.001 M KCl ph 8.5 + kationos tenzid 3 ζ + stabilis Stern sik ζ 1 = ζ 2 = ζ 3 Koagulál, ha ζ < 5 mv - stabilis [Al 3+ ]

Elektrokinetikus jelenségek Technika Mit mérünk Mi mozog Elektroforézis sebességet A részecske Mi okozza a mozgást Külsı elektromos térerı Elektroozmózis sebességet A folyadék a kapillárisban Külsı elektromos térerı Áramlási potenciál Potenciál különbséget Folyadék mozog Nyomás különbség Ülepedési potenciál Potenciál különbséget A részecske Sőrőség különbség = ρ 1. Elektroforézis: folyadék áll, a részecske mozog 2. Elektroozmózis: töltött felület áll, folyadék mozog 3. Áramlási potenciálok: áramló folyadék generál töltést (fordított elektroozmózis) 4. Ülepedési potenciál: mozgó töltés generál potenciált 5. Elektrolitikus lerakódás/ leválasztás)

Elektroforetikus mozgékonyság F F el F fric el = QE = fv = F fric QE v Q v= u= = f E f ze ze u= = 6 πηa kt / D µ e = ζεε 0 ηc κa ( ) Egy makro ion esetében az ellenion felhő vastagsága befolyásolja a mozgékonyságot, a C konstans fokozatosan változik 1-től 1.5 ig, ahogy a κa változik: Ha a κa > > 1 vékony kettős réteg akkor nem befolyásol az eredő térerőt, a C =1 (Smoluchowski) Ha a κa << 1 vastag kettős réteg" C= 3/2 befolyásolja az eredő térerőt Elektroforetikus mozgékonyság

Elektroforézis

Elektroforézis A DNS protein kölcsönhatás bizonyítása EMSA (electrophoretic mobility shift assay). A nem kötött DNS gyorsabban mozog denaturált gélben mint a proteinhez kötött. Gél eleltrofrézid Polyacrylamide Gel Electrophoresis (PAGE)

Izoelektromos fókuszlás (IEF) Izoelektromos fókuszálás során ph gradienst alkalmaznak. A protein nem mozog tovább, ha az izoelektromos pontjának megfelelő ph-hiz ér. Bármely más ponton töltése van és így elektromos erőtérben mozogni fog http://www.biochem.arizona.edu/classes/bioc462/462a/n OTES/Protein_Properties/protein_purification.htm

Isoelectric focusing (IEF) + µ e is electrophoretic mobility (EPM) A méretkizárást el kell kerülni. -

Elektro-ozmotikus áramlás Diffúz réteg Elektroozmózis kapillárisban. A körök jelzik a molekulákat és az ionokat. A nyilak jelzik az áramlási sebességeket. Az erıtér hatására áramló ionok hozzák mozgásba a folyadékot. Diffúz réteg Milyen az áramlási profil?

Elektroozmózis http://www.chemsoc.org/exemplarchem/entries/2003/leeds_chromatography/chromatography/eof.htm (LB layers) Az elektro-ozmózist a felület módosításával változtathatjuk. EOF (electro osmotic flow) töltött felület áll, folyadék mozog

Capillary electrophoresis 1

Capillary electrophoresis 2. http://www.chemsoc.org/exemplarchem/entries/2003/leeds_chromatography/chromatography/eof.htm

Move in capillary Neutral Elektroforetikus mozgékonyság: felületi potenciál (zeta potenciál), méret

Nem-ekvivalens vagy ioncsere adszorpció Az adszorbensben már eleve vannak ionok, az elektrolit valamelyik ionja kötődik az adszorbensen. Az ioncsere egy megfordítható reakció, amelyben valamelyik oldott ion sztöchiometrikusan cserélődik a szilárd szorbens azonos töltésű mozgékony ionjával XR+ KA KR+ XA RY+ KA RA+ KY Kationcsere, anioncsere, savas kationcserélő, ph-tól függő amfoter felületek stb. a jegyzetből elolvasni.

Ioncsere Ioncserélık, szelektivitás, a víz ionmentesítése illetve lágyítása, ásványi ioncserélık (zeolitok, agyagásványok), ioncserélı mőanyagok, stb. regenerálhatók zeolit, Na + molekulaszűrők

Kolloidstabilitás Stabil és instabil rendszerek Tömör üledék Laza halmaz üledéktérfogat a) koagulált, b) flokkulált Irreverzibilis, reverzibilis, Gyógyszeripar, kerámia ipar, festék, színezék, papíripar, víztisztítás, stb Ha nincs taszítás akkor a nagyobb vonzás nagyobb üledéktérfogat Bázikus bizmutnitrat tömény szuszpenzio fehér pigment, kontraszt anyag

Részecskék közötti kölcsönhatás Brown-mozgás, ütközések kölcsönhatások? A stabilitás a vonzó és taszító kölcsönhatások viszonyától függ. Nagy taszítás stabil rendszer. A vonzás van der Waals erőkből származik A taszítás a hasonló töltésű részecskék taszításából és vagy a részecske-oldószer (hidratáció) kölcsönhatásból ered. Nincs taszítás Nagyobb zéta potenciál stabilabb rendszer, jobban diszpergált, nem vagy nagyon lassan koagulál, és ha ekkor ülepszik akkor tömör irreverzibilis üledéket ad Van taszítás

Kolloidstabilitás DLVO elmélet (Derjaguin, Landau and Verwey, Overbeek) A kettısréteg EDL, zetapotenciál, Eredı kölcsönhatás, energiagát a liofób kolloid részecskék között (szuszpenziók, emulziók) A koaguláció sebessége Liofil kolloidok stabilitása (makromolekuláris és micelláris oldatok)

A van der Waals vonzás részecskék között vákuumban Atomok vagy molekulák közötti vonzás vákumban: r E β r J 6 A ~ 11, Téglatesteknél: A diszperziós kölcsönhatás additivitása miatt a vonzás nagyobb részecskék között is mőködik, függ a geometriától. Két a sugarú gömb esetében H távolságban a vonzó kölcsönhatás V A, J: V A H A H 2 H A Hamaker állandó, J a V A ( H) Aa 12H

Hamaker modell A Hamaker állandó a molekuláris kölcsönhatásokból számítható Molekulák az 1 részecskében Molekulák a 2 részecskében Függ a geometriától! A ~ 2 q β A: Hamaker állandó, q: db atom /tf, β van der Waals konstans β 6 EA ~ r, J vákuumban A részecskék közötti vonzóerı a molekulák közötti (diszperziós) vonzóerıkbıl épül fel (a molekulák függetlenül hatnak), azok összege

Vonzás közegben effektív Hamaker állandó A részecskék között lévı folyadék erısen csökkenti a Hamaker állandót közegben A ( ) V H H A effektiv : kvarc: 11-18 10-20 J víz: 3.3 10-20 J, szénhidrogének: 4.6-10 10-20 J H (m) távolságban a vonzó kölcsönhatás V A, J

A töltött részecskéket diffúz ionatmoszféra veszi körül ( κ x x ) ψ = ψ exp ( ) St St x St 1/κ: adebye távolság Felületi töltés (ζ~ψ 0 ~ ph) sókoncentráció (κ, z). x St Plane of shear

Az átlapoló ellenion atmoszféra taszítást, V R eredményez H V R A lazán kötıdı ellenionok diffúz ionatmoszférát alkotnak. A részecskék közeledésekor az ionatmoszférák egymásba hatolnak és az azonos töltések miatt taszítás lép fel. Mivel az ionok koncentrációja a Boltzmann eloszlás szerint rohamosan nı, így a taszítás is exponenciálisan nı. 2 ( ) ψ ( κ ) V H exp 0 H R H ~ részecskék közötti távolság, ψ 0 felületi potenciál

Két töltött gömb közötti eredı kölcsönhatás A kölcsönhatási potenciál az elektrosztatikus taszítás és a vonzás eredője a DLVO elmélet szerint: V T [J] V T = V A + V R H V A ( H) Aa 12H Az elektrosztatikusan stabilizált rendszer érzékeny a felszíni potenciál értékére (ζ~ψ~ ph, saját ion) és az ionerısségre (κ, z). R 2 2 2 ( ) ( ) γ exp( κ ) V H a kt z H γ = zeψ St exp 1 2kT zeψ St exp + 1 2kT Figyeljünk a szélső értékekre!

Eredı kölcsönhatás Kinetikailag stabil a szol, ha V max >>kt azaz V max /kt>>0 Minél magasabb a gát annál kevesebb részecske jut át rajta, potenciál gátolt koaguláció. [J] Az elektrosztatikusan stabilizált rendszer érzékeny a felszíni potenciál értékére (ζ~ψ~ ph, saját ion) és az ionerősségre (κ, z). H [m] szol Gél csapadék Szol-gél átalakulás: Időben egyre több részecske ütközik, és kerül a másodlagos minimumba, a gyenge vonzóerő hatására az adott távolságban marad, azaz kapcsolódik. Ha ezek a kötéspontok az egész térfogatra kiterjednek, akkor a rendszer gélesedik. A gél egy kvázi szilárd rendszer, alakállandó, amit ebben az esetben fizikai térhálósodás okoz, de könnyen (a másodlagos minimum mélysége kicsi ~1-2kT) átmegy folyékonnyá.

koaguláció [J] κ1< κ2 Mi az a só koncentráció (κ vagy n 0 ) amelynél éppen eltőnik a taszítás (potenciálgát)? Ekkor minden ütközı részecske összetapad, csapadék válik ki.

Kritikus koaguláltató koncentráció Mi az a só koncentráció (κ vagy n 0 ) amelynél éppen eltűnik a taszítás (potenciálgát)? Ekkor minden ütköző részecske összetapad. Ha a potenciál gát V max (J) ( sokkal nagyobb mint a kinetikus energia kt akkor a rendszer stabil. Amikor nincs energiagát, akkor minden ütköző részecske összetapad: gyors koaguláció. A koaguláció valószínűsége ütközéskor P=1

A krit. koag. konc. vegyértékszabálya c. c. c 1/ z 6 1: 0,0156 : 0,00137 Schulze Hardy szabály: a kritikus koaguláltató érték a vegyérték reciprok hatodik hatványával arányos.

A koaguláció sebessége, a stabilitási arány A Smoluchowski egyenlet szerint a koaguláció sebessége a részecske szám, N p csökkenéséből: dn p = dt k N d 2 p k d a diffúzió kontrolált gyors koaguláció sebességi állandója k s a lassú gátolt diffúzió sebességi állandója A stabilitási arány: k Ha nincs energia gát akkor az ütközés d az ütközések száma W = = gyakoriságát, a koaguláció sebességét k s az eredményesütközések száma a diffúzió és a koncentráció szabja meg: Egy diszperzió stabilitása nő: ha a méret nő, ha a zéta dn p 2 = 8π Da N potenciál nő(ζ >25mV), csökken a Hamaker állandó, p = vgyors dt csökken az ionerősség, csökken a hőmérséklet. http://members.lycos.co.uk/ququqa2/fractals/rla.html http://apricot.polyu.edu.hk/~lam/dla/dla.html

W elektrolit koncentráció függése W = k / k rapid slow A c.c.c amelynél éppen eltűnik a taszítás (potenciálgát). Ekkor minden ütköző részecske összetapad. A sebesség nem nő tovább. A stabilitás nem csökken tovább.