4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

Hasonló dokumentumok
Towards the optimal energy mix for Hungary október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Hogyan lehetne hazai, olcsó, környezetbarát villamos energiánk 2050-re? (és miért nem szerepel még tervben sem )

Hogyan lehetne hazai, olcsó, környezetbarát villamos energiánk 2050-re? (és miért nem szerepel még tervben sem )

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

A megújulóenergia-termelés Magyarországon

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Dr. Hoffmann László Elnök

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

Mit jelent 410 MW új szélerőmű a rendszerirányításnak?

A MAGYARORSZÁGON LÉTESÍTETT SZÉLENERGIA KAPACITÁSA ÉS STRUKTÚRÁJA

A magyar villamosenergiarendszer. szabályozása kilátások. Tihanyi Zoltán Rendszerirányítási igazgató MAVIR ZRt. MEE ElectroSalon május 20.

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője, támogatási programok

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

Magyar Energetikai Társaság 3. Szakmai Klubdélután

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

A szélenergia termelés hazai lehetőségei. Dr. Kádár Péter

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, szeptember :50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután

Nagyok és kicsik a termelésben

Energetikai Szakkollégium Egyesület

Divényi Dániel, BME-VET Konzulens: Dr. Dán András 57. MEE Vándorgyűlés, szeptember

Hőtárolók a kapcsolt energiatermelésben

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

Kapcsolt energiatermelés Magyarországon XIX. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március 2-3.

CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Lignithasznosítás a Mátrai Erőműben

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Aktuális energetikai szabályozási kérdések és tervek Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

ÚTMUTATÓ AZ EGYÜTTES VÉGREHAJTÁSI PROJEKTEK ADDICIONALITÁSÁNAK ELLEN- ŐRZÉSÉHEZ ÉS AZ ENERGETIKAI PROJEKTEK ALAPVONAL KIBOCSÁTÁSAINAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

A fenntartható energetika kérdései

A paksi atomerőmű bővítésének. vonatkozásai. Hazai villamosenergia-fogyasztás. Hazai villamosenergia-fogyasztás nemzetközi összehasonlításban

"Lehetőségek" a jelenlegi villamos energia piaci környezetben

K+F lehet bármi szerepe?

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

Az és Magyarország villamosenergia stratégiájának kapcsolódásai (különös tekintettel az atomenergiára)

Sajtótájékoztató január 26. Süli János vezérigazgató

Túlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter

SIKLÓSI THERMAL KFT. ENERGETIKAI SZAKREFERENS ÉVES JELENTÉS 2017

Magyar Szélenergia Társaság Tanulmány a hazai szélenergetikáról

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

CNG és elektromos járművek töltése kapcsolt termelésből telephelyünkön tapasztalatok és lehetőségek

Magyarország Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11.

Gyakorlati tapasztalat Demand Side Response Magyarországon. Matisz Ferenc

SZÉLERŐMŰVEK SZEREPE A MEGÚJULÓ ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSA NEMZETI CSELEKVÉSI TERVBEN

Napenergia kontra atomenergia

AZ IDŐJÁRÁSFÜGGŐ EGYSÉGEK INTEGRÁCIÓJÁNAK HATÁSA A MAGYAR VILLAMOS ENERGIA RENDSZERRE

II. Szakmai alap- és szakismeretek, gyakorlati alkalmazásuk 7. Villamosenergia termelés, szállítás, tárolás Hunyadi Sándor

A magyarországi nagykereskedelmi villamosenergia-piac 2017-es évének áttekintése

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

Sajtótájékoztató. Baji Csaba Elnök-vezérigazgató, MVM Zrt. az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke

Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017.

SZÉLTURBINÁK. Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13

Engedélyesek közös kihívásai a VER üzemirányításában

NCST és a NAPENERGIA

TRANSZVILL ZRT. ENERGETIKAI SZAKREFERENS ÉVES JELENTÉS 2017

ÓBUDAI ZÖLD EGYETEM A szélenergia hasznosítás gazdaságossága,hatékonysága,kihasználásának lehetőségei és korlátai BUDAPEST,

TISZTA, OKOS ÉS MEGFIZETHETŐ ENERGIA

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

A megújuló energiahordozók szerepe

ELECTROPLAST KFT. ENERGETIKAI SZAKREFERENS ÉVES JELENTÉS 2017

A kapcsolt energiatermelés jelene és lehetséges jövője Magyarországon

MIÉRT ATOMENERGIA (IS)?

2018. április 19. Március. Rendszerterhelés forrásai március. Nettó erőművi termelés (>50 MW) Nettó erőművi termelés (<50MW) Import szaldó

Pre-COP24 Konferencia augusztus Katowice

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

A rendszerirányítás szerepe az energiastratégiában

A villamosenergia termelés helyzete Európában

DÉLKELET-PRESS KFT. ENERGETIKAI SZAKREFERENS ÉVES JELENTÉS 2017

A hazai szervezett energiapiac és a napon belüli kereskedelem bevezetése és a tőle várható hatások

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor május 6.

A szélenergia helyzete, jövője hazánkban

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

RENICA HUNGÁRIA KFT. ENERGETIKAI SZAKREFERENS ÉVES JELENTÉS 2017

JOGÁSZI ÉSZREVÉTELEK A JELENLEGI SZABÁLYOZÁSHOZ április 6.

A megújuló-energiahasznosítás új szabályozási környezete. Ringhoffer Örs. osztályvezető. MET XIX. Energia Műhely április 6 HUNGEXPO, Budapest

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

Átírás:

Szélenergia trend 4 évente megduplázódik Európa 2009 MW Magyarország 2010 december 31 330 MW

Világ szélenergia kapacitás Növekedés 2010 2020-ig 1 260 000MW Ez ~ 600 Paks kapacitás és ~ 300 Paks energia hozam

Az évi fejlődési trend napjainkig a világban (2008-tól a többi-t 3 részben jellemezve)

Az EU27 országainak cselekvési tervei alapján a szélenergia kapacitás változása

A szélerőmű építések jelentősége (Az értékek biztosan teljesülő, a várhatónál alacsony becslési szinten) A beépített kapacitás Az évi villamos energiatermelés Az évi széndioxid elkerülés A évi földgáz megtakarítás* * év MW TWh/év TonnaCO 2 /év Millió m 3 /év Olajegyenérték 2011 329,6 620 415 201 53 2015 450 850 567 275 73 2020* 750 1400 945 458 120 2020*** 1000 1900 1260 610 163 Megjegyzés: Az NCST-ben szereplő érték ** A hatásfokok alapján *** A szakmai szervezetek által kívánatosnak tartott érték ktoe Jó közelítéssel minden 100 MW beépített szélerőmű-kapacitás 60 millió m 3 /év földgázt, és 126 ezer tonna CO 2 /év megtakarítással jár.

NFM álláspont Magyar fejlesztés

Megújulós villany és a foglalkoztatottak 179 500 168 500 122 700 147 800 105 400 135 800 10,3 13,6 96 100 120 300 95 95 000 84 300 8,0 65 65 100 100 6,4 3,2 4,0 4,9 5,6 40 40 000 0,5 0,8 1,2 1,5 2007 2010 2015 2020 2007 2010 2015 2020 2007 2010 2015 2020 foglalkoztatottak, fő arány az áramtermelésből, % Forrás:Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 59. k. 10. sz. 2009. p. 17. 13

A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: -329,4 MW üzemel (2010 dec. 31) - Az éves átlagos kihasználtság 22,4%(növekszik). - A hazai villamosenergia-termelés 1,4%-át adja. - Működési költség (tőkeköltség nélkül) 5-7 Ft/kWh. -Támogatás nélkül egyelőre nem versenyképes a nyílt energiapiacon! -Prognosztizálható jövőbeni versenyképesség (tőkeköltséget is beleszámítva) a fosszilis tüzelőanyagot használó erőművekkel!

A szélenergiából termelt villany költségének alakulása a szélerőmű élettartama alatt. PA = villamos energia jelenlegi piaci ára T 1 = a villamos energia piaci árának és a szélenergia TA = állami támogatás (KÁT, v. METÁR) előállítási költségének különbsége (a KÁT végén) A = villamos energia árának növekedési trendje C = a szélből villamos energia előállításának trendje B = a támogatás növekedési trendje (növekvő javítási és karbantartás miatt) I-L = a berendezés élettartama = KÁ + T ÖK 2 = a villamos energia piaci árának és a szélenergia KÁ = a támogatás fizetésének időtartama előállítási költségének átlaga T = A támogatás és a hitel visszafizetése utáni T 2 = a villamos energia piaci árának és a szélenergia élettartam előállítási költségének különbsége a lebontás idején ÖK 1 = a szélenergia előállításának önköltsége T 1 x T 2 x T = a társadalom által elért nyereség a (működési, szélenergia használata révén (A KÁT befektetés javítási, fenntartási költségek) a KÁT megszűnése után értékének min a 3-4 szerese)

Szélerőművek a KÁT-ban: -2009-ben az összes KÁT-támogatásnakcsupán az 5%-a jutott a szélre! -KÁT-osár és piaci ár különbsége átlagosan 13,6 Ft/kWh volt nincs messze a többi EU-országtól! -Mindössze 0,18 Ft/kWh növekedést okoztunk a végfelhasználói árakban! (740 MW esetén 0,60 Ft/kWh lesz!) -A támogatott megtérülési -időszak után a szélerőművek a szabadpiaci árakat jelentősen csökkentik!

EU-27 átlaga: 209,7 kw/fő

Szélerőművek integrálása a VER-be: - Menetrend adási problémák(15 perc,+/-50%, 5Ft/kWh) - Átlagos szabályozási pótdíj a fentesetben 0,2-0,7 Ft/kWh (a kis kapcsoltaknál fajlagosan több) -Lehetőségek a kiegyenlítő energia költségeinek csökkentésére: - menetrendezési időszak rövidítése, - területi/mérlegköri bővítés, - csoportos menetrendezés, virtuális erőmű. Forrás: Hoffmann L 2010

Szélerőművek a VER-ben

Forrás: MAVIR Szélerőművek termelése, tervezett, tény (mikor fizet rá a termelő?)

Forrás: MAVIR Szélerőművek termelése, tervezett, tény

Szélerőművek nemzetgazdasági hatása: - Fenntartható fejlődés és környezetvédelem -Energia importfüggőség(főleg a fosszilis) csökkentése, energiapiaci diverzifikáció -Hosszú távú ellátásbiztonság javulása, földrajzi diverzifikáció, szállítási veszteségek csökkenése -Támogatás utáni időszakban árcsökkentő hatás, fosszilisek árától független költségek (5-7 Ft/kWh) - Minden újabb 100 MW szélerőmű: -61 millió m 3 /év földgáz kiváltás, -126 ezer tonna CO 2 /év emisszió elkerülés!

A szélerőművek termelési egységköltsége a kihasználási óraszám függvényében és a fejlesztések révén a csökkenés a 2020-as és 2030-as évekre (felső görbe a nagyobb beruházást igénylő tengeri rendszer).

A szálerőművek fajlagos beruházási költségeinek változása

Becsült termelési költségek az Európai Unióban, 2015. és 2030.

A két nagyteljesítményű kiszabályozásra is alkalmas CCGT erőmű kihasználtsága (forrás: Stróbl A. 2013, MAWIR)