NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN



Hasonló dokumentumok
A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

Széladatok homogenizálása és korrekciója

A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ

A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

TÉRBELI STATISZTIKAI VIZSGÁLATOK, ÁTLAGOS JELLEMZŐK ÉS TENDENCIÁK MAGYARORSZÁGON. Bihari Zita, OMSZ Éghajlati Elemző Osztály OMSZ

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban

STATISZTIKAI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A METEROLÓGIÁBAN

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN

A statisztikus klimatológia szerepe és lehetőségei a változó éghajlat kutatásában

A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: október 20, december 8 Javítási lehetőség: január Ajánlott irodalom:

Globális változások lokális veszélyek

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György Október

A légkör mint erőforrás és kockázat

Előrejelzett szélsebesség alapján számított teljesítménybecslés statisztikai korrekciójának lehetőségei

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS : A VÁRHATÓ HATÁSOK MAGYARORSZÁGON, REGIONÁLIS SPECIFIKUMOKKAL KEHOP KLÍMASTRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

A 2016-os év értékelése éghajlati szempontból

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;

Beszámoló a szél- és napenergia-projekt tevékenységéről

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013

A hazai szél és napenergia potenciál feltérképezése

Éghajlati tendenciák és idıjárási

MAGYAR METEOROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. VÁNDORGYŰLÉS ÉS VII. ERDŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA DEBRECEN, AUGUSZTUS

Napsugárzás mérések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Nagy Zoltán osztályvezető Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

Biomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János

Statisztika I. 12. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Korrelációs kapcsolatok elemzése

A napsugárzás mérések szerepe a napenergia előrejelzésében

Nap és szélenergia kutatás és oktatás konferencia

Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei

A városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén

A klímamodellezés nemzetközi és hazai eredményei - a gazdasági-társadalmi előrejelzések pillérei

Éghajlat Napfénytartam Szél

MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT

Hófelhalmozódás és hóolvadás számítása a tavaszi nedvesítettségi viszonyok regionális becslése érdekében. dr. Gauzer Balázs, Bálint Gábor VITUKI

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz november 28. 1

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Napenergia, mint megújuló energiaforrás magyarországi lehetőségek

Meteorológiai paraméterek hatása a zaj terjedésére Budaörsön az M7-es autópálya térségében

Segítség az outputok értelmezéséhez

A felhőzet hatása a Föld felszíni sugárzási egyenlegére*

Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére

2. melléklet. A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése

Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján

Péliné Németh Csilla 1 Bartholy Judit 2 Pongrácz Rita 2 Radics Kornélia 3

Délkelet-Európai Aszálykezelı Központ: az aszály monitoringja és hatásai

LÉGKÖR A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS METEOROLÓGIAI ADOTTSÁGAI DEBRECEN TÉRSÉGÉBEN. Országos Meteorológiai Társaság. 51. évfolyam

BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért

Éghajlati kutatások és szolgáltatások

Szoláris energia-bevétel számítása összetett városi felszínek esetén

A magyaróvári és néhány térségbeli éghajlati idősor elemzése

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

VIZSGÁLATOK A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS A CSAPADÉKÖSSZEGEK KAPCSOLATÁBAN

Matematikai geodéziai számítások 6.

Általános klimatológia gyakorlat

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

[Biomatematika 2] Orvosi biometria

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója

A REGIONÁLIS SZÉLKLÍMA TENDENCIÁINAK ELEMZÉSE A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS FÜGGVÉNYÉBEN Doktori Értekezés (PhD) tézisei

A DUNA, mint az emberi. és s elszenvedıje. Mika János. Eszterházy Károly Fıiskola, Eger Országos Meteorológiai Szolgálat. Budapest, október 20.

Korreláció és lineáris regresszió

A klímaváltozás hatása az agráriumra Lakatos Mónika, Kircsi Andrea, Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológai Szolgálat, Éghajlati Osztály

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE

A LÉGKÖRI SZÉN-DIOXID ÉS AZ ÉGHAJLAT KÖLCSÖNHATÁSA

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJÁNAK TÉRBELI ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI ( )

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

A HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL február 21.

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

Matematikai geodéziai számítások 6.

Hazai megfigyelt hőmérsh. rsékleti. Lakatos MónikaM. 36. Meteorológiai Tudományos Napok, MTA, november

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

44. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK. Klímaváltozás és alkalmazkodás MEGHÍVÓ

Statisztikai következtetések Nemlineáris regresszió Feladatok Vége

Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására

FMO. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya. Zárbok Zsolt osztályvezető

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

Bulgária és Románia éghajlati sajátosságai és változási tendenciái

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

Átírás:

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó 3 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger 2 OMSz, Regionális Központ, Miskolc 3 Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest NAP- ÉS SZÉLENERGIA KONFERENCIA Budapest, 2014. május 29.

A megújuló természeti erőforrások és a klímaváltozás kapcsolatrendszerének komplex vizsgálata egy fenntartható modellrégió kialakítása céljából magyar-német közreműködéssel. Természeti, táji erőforrások adatsora felszín közeli besugárzási értékek; szélpotenciál

Vázlat Térség, projekt, adatok A rácsponti adatok verifikálása Éves menet (átlagok, szélsőségek) A nap- és a szélenergia korrelációja Trendek és regressziók a globális klímához Konklúziók

Légköri energiaforrások 1. Adatok (OMSz) Homogenizált, interpolált adatok 0,1 x 0,1 fokos hálózaton 1961-2010 Pontszerű globálsugárzás- és szélsebesség adatok, Egerben Szélsebesség (1996-2010): Vaisala érzékelők, 10 m magasan Eger áll. rácspont Globálsugárzás (2001-2010): Kipp&Zonnen CM11 pyranométer vízszintben Globálsugárzás: becslés napfénytartamból Szélsebesség: mérésből szél-köb Eger (47,9 N, 20, 39 E, 225 m tszf)

CarpatClim adatbázis: domborzat

Domborzat, adatelőkészítés Változatos domborzatú terület. Átlagos tengerszint feletti magassága 205 m. A 48 rácspont magasság-szórása 150 m. A legmagasabban fekvő rácspont 866 m, a legalacsonyabb rácspont 86 m. A 100 m alatti rácspontok száma 12 (25 %), ugyanennyi rácspont 300 méternél magasabban van. E sajátosságokat az interpolációs eljárás figyelembe veszi. Az állomási adatokat homogenizálták (MASH, SZENTIMREY T., 1999). Az alkalmazott interpoláció (MISH, SZENTIMREY és BIHARI, 2006) a térbeli korrelációk mellett figyelembe veszi az időbeli kapcsolatokat is. Részletek: http://www.carpatclim-eu.org/docs/mashmish/mashmish.pdf

Globálsugárzás: napfénytartamból A globálsugárzást a hosszú sorú állomások kis száma miatt mindenütt az ANGSTRÖM (1924) formulával számolták, amit PRESCOTT (1940) módosított: ahol: R CC globálsugárzás [MJ m -2 d -1 ], n/n relatív napfénytartam *-], n aktuális napfénytartam *óra+, N maximálisan lehetséges napfénytartam (nappal hossza) *óra+, R a légkör külső határára érkező sugárzás *MJ m -2 d -1 ].

Szélsebesség A teljes területre csak nappali 3 szélmérésből homogenizált napi átlagokból interpolálva. A domborzat AURELHY módszerrel számolva (Magyarország éghajlati atlasza, 2001) E szélsebesség köbe, mint az energiával arányos mennyiség számol (a korrelációs együtthatót a konstans nem befolyásolja, a sűrűség ingása dekádon belül kicsi)

Független verifikáció Globálsugárzás MJ/m 2 /nap Rácspont Mérés Időszak 1981-2010 2001-2010 Várható érték 12,00 12,06 Medián 10,67 10,61 Szórás 7,59 8,44 Csúcsosság -1,11-1,12 Ferdeség 0,40 0,35 Terjedelem 27,37 31,25 Darabszám 10957 3652 A rácsponti és a direkt adatok jól megegyeznek Szélsebesség köbe (m/s)3 F cc F obs Időszak 1981-2010 1996-2010 Várható érték 30,07 19,94 Medián 10,65 9,26 Szórás 69,29 34,38 Csúcsosság 108,88 59,28 Ferdeség 8,21 6,12 Terjedelem 1702,2 614,1 Darabszám 10957 5479 A rácsponti és a direkt adatok erősen eltérnek. Ok: csak nappali mérés a CC

Éves menet (teületi átlagban) Globálsugárzás Szélsebesség köbe Havi átlag MJ/m 2 (1981-2010) Havi szórás

Kapcsolt nap- és szélerőművek? (Negatív a korreláció?) Ez a vizsgálat 50 év, 37 dekád (10-10 nap, a végén csak 5-6) Szignifikáns eltérések és előjelük (1961-2010) Gyenge pozitív összefüggés 63 Gyenge negatív összefüggés 38 Nincs szignifikáns összefüggés 195

Korreláció a rácspontokban 0.18 0.13 0.08 0.03-0.02 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37-0.07-0.12-0.17-0.22 lambda: 20,4 fi: 48,0 lambda: 20,5 fi: 48,0 lambda: 20,2 fi: 47,9 lambda: 20,3 fi: 47,9 lambda: 20,4 fi: 47,9 lambda: 20,5 fi: 47,9 lambda: 20,3 fi: 47,8 lambda: 20,4 fi: 47.8 szignifikancia szint (pozitív korreláció) szignifikancia szint (negatív korreláció) (Szinoptikus magyarázat a tanulmányban)

Korreláció Eger állomáson (1996-2010) 0.3 Szélköb és globálsugárzás korrelációja 0.2 0.1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37-0.1-0.2-0.3

Nap- és szélenergia tendenciák (Eger) Globálsugárzás (MJ/m 2 év) Szélsebesség köbe (m 3 /s 3 ) Év

Idő helyett NH hőmérséklettel Egyik módja annak, hogy megbecsüljük egy lineáris kapcso lat (Y=Y 0 +bx) a b regressziós együtthatóját, az instrumentális változók módszere, melyet Groisman és kollégái (Vinnikov, 1986) alkalmaztak először a klimatológiában. Egy instrumentális változó kritériumai a következők: nem-zéró korreláció a független változó megfigyelt értékeivel a korreláció hiánya a független változó hibáival a korreláció hiánya a regresszió maradékaival (hibáival) a független változóban Egy Z instrumentális változó esetében a lineáris regressziós együtthatót az alábbi kovarianciák hányadosaként számítjuk ki:

Északi félgömbi átlaghőmérséklet (http://www.cru.uea.ac.uk/cru/data/temperature/#sciref).

December Június Globálsugárzás: mindenütt emelkedés Éves A globálsugárzás megváltozása (MJ/m 2 ) a vizsgált térségben, 0,5 o C-os félgömbi melegedés esetén az 1976-2005 közötti empirikus regressziós kapcsolat alapján.

Övezetesség a kis térségen belül (!?) 47,647,747,847,9 48 48,1 5% 4% 3% 2% 1% 0% -1% -2% Tél Tavasz Nyár Ősz 0% -10% -20% -30% -40% -50% 47,647,747,847,9 48 48,1 Tél Tavasz Nyár Ősz A relatív változások övezetes rendje 0,5 K félgömbi melegedésre átszámítva a négy évszakban a térség kb. 50x50 km-es területén. Balra a globálsugárzás, jobbra a napi szélsebesség köbének relatív változásai láthatók.

A szélsebesség köbének csökkenése Tél Nyár A kutatásokat a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0016 támogatta. A rácsponti adatokat a CarpatClim Project biztosította (http://www.carpatclim-eu.org/pages/home/).

Felhőzetcsökkenés (IPCC AR5 WGI, 2013) Szélsebesség csökkenés (IPCC AR5 WGI, 2013) IPCC WGI Fig. 2.38

Következtetések Rendelkezünk a térség 0,1x0,1 fokos (7x11 km-es) felbontású, vízszintes napenergia és 10 m-es szélenergia potenciál adataival 1961-2010 között. Az egri pontszerű mérésekkel szembesítetve, a globálsugárzás adatsort teljesen rendben találtuk, míg a szélsebesség szisztematikus eltérései alighanem a csak nappali rácsponti értékekkel magyarázhatóak. A rácsponti adatsorok 30 éves (1981-2010) rácsponti átlagaiból képzett átlagok, szélsőségek és szórás éves menetei megfelelnek a várakozásnak. A napi nap- és szélenergia értékek korrelációja csak ritkán (akkor is gyengén) negatív! A globális felmelegedéssel párhuzamos 1981-2010 időszakban az éves napenergia potenciál fokozódott, míg a szélenergia készletek viszont csökkentek. Ugyanezt számszerűsítettük a félgömbi átlaghőmérséklettel szembesítve az 1976-2005 monoton melegedő időszakban. 0,5 K melegedésre pár százalék globálsugárzás többlet. Szélsebességre nézve csökkenés, aligha csak a hibás (nappali) származtatás miatt. Az előjelek és a nagyságrendek megfelelnek az IPCC AR5 modell-becsléseinek.

Köszönöm a figyelmet! mikaj@ektf.hu