A hazai szél és napenergia potenciál feltérképezése
|
|
- Tivadar Kovács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A hazai szél és napenergia potenciál feltérképezése Dobi Ildikó Bella Szabolcs Bihari Zita Szentimrey Tamás Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, 1024 Budapest, Kitaibel Pál utca 1, 1. Bevezető Európa import energia függése napjainkban megközelítőleg 50%, Magyarországé 75%. Az energia iránti igény egyre növekszik, melyhez közvetlen, és közvetett módon hozzájárul az éghajlatváltozás hatása. A térség ellátásbiztonságát szabályozó EU irányelvekben és joganyagokban megfogalmazódik az energiatakarékosság és energiahatékonyság növelése mellett 2010-re a megújuló energiahordozók részarányának megduplázása. Magyarország a 2001/77/EK direktíva hazai vállalásaként a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részarány 3,6 %-ra növelését célozta meg. Ezen kötelezettségét ugyan 2005 decemberére teljesítette, azonban számolni kell az elkövetkezendő évtizedekre a CO 2 kibocsátás további korlátozásával. Mindezek következtében a hazai megújuló energiaforrások, köztük a szél és napenergia készletek aktuális felmérése ismételten időszerűvé vált. Részben ezt a feladatot végezte el az elmúlt három évben Dr. Major György vezetésével Magyarország légköri eredetű megújuló energiaforrásainak vizsgálata, a meglévő potenciálok feltérképezése és felhasználásuk elősegítése mérésekkel és előrejelzésekkel című NKFP projekt (3A/0038/2002) keretében az Országos Meteorológiai Szolgálat koordinálásával alakult öttagú konzorcium. A projektben az OMSZ legfontosabb feladata az országos szél és globálsugárzás térképek előállítása volt. 2. Adat előkészítés Az adatok előkészítése több éves munkát vett igénybe. Egyrészt az OMSz 1997 utáni tízpercenkénti automatákkal mért szél és globálsugárzás adatok teljessé tételéhez programok készültek. Az adatellenőrzés, javítás automatizálása terén is számos fejlesztés történt, továbbá mintegy tucat olyan programmal bővül a Központi Adatbázis, amely a szél különféle statisztikáinak előállítására szolgál. A projekt keretében Windows-os felületre digitalizáló program készült, amely a Fuess féle szélíró adatait (irány, sebesség, lökés) ASCII fájlba olvassa. Speciális méretű szkenner segítségével több évnyi szalag lett digitalizálva, továbbá un. órás szélfeldolgozások kerültek rögzítésre. A kiegészített, ellenőrzött adatbázist a statisztikai széltérképek előállításánál használtuk fel. Másrészt a magassági szélmérések céljára a projekt keretében beszerzésre került egy SODAR berendezés, amellyel Budapesten, Pakson, Szegeden, és Tiszakécskén csaknem két éves mérési programot végeztek a Szolgálat munkatársai. A műszer mérési tartománya 30 métertől 315 méterig terjed, a vertikális felbontása 15 méter. A párhuzamos mérések célja eltérő mérési elvű eszközök összehasonlítása, a mérőhelyek szélklímája közti hasonlóságok és különbségek megismerése, valamint a helyi szélprofilok elemzése, a logaritmikus szélprofil hatvány kitevőjének vizsgálata volt. A konzorcium tagjai közül a Szent István Egyetem és a Debreceni Egyetem Meteorológia tanszéke vett részt a kiértékelésben, melynek eredményét részben szintén a statisztikai térkép magassági átszámításánál használtuk fel. 1
2 3. Széltérképek előállítása A rendszeres meteorológiai szélmérések kezdete óta a Szolgálat számára visszatérő feladat térképek előállítása az átlagos szélsebességről és uralkodó szélirányról. Számos széltérkép készült főként meteorológiai állomások adatainak számtani átlagolásával. Az utóbbi évtizedben alkalmaznak Magyarországon interpolációs eljárásokat és különféle modelleket a méréssel nem rendelkező helyek adatainak becslésére. A felszínközei szélsebesség térben az egyik legváltozékonyabb meteorológiai elem, pillanatnyi értéke nagymértékben függ a domborzat, felszínborítottság, beépítettség hatásaitól A magassági szélklíma meghatározása során pedig további két problémát kell megoldani. Az első problémát az jelenti, hogy a felszín közvetlen közelében kb. 10 méteres magasságban rendelkezünk csak hosszú mérési sorokkal, a kisebb számban rendelkezésre álló magassági szélmérések olykor időszakosak, expedíciós jellegűek és térbeli felbontásuk is elégtelen. Hosszabb időszakok vizsgálatához tehát csak a felszíni megfigyelésekből lehet kiindulni, azokból kell alkalmasan megválasztott módszerrel a magassági szélviszonyokra következtetni. A második probléma a mérési pontok szabálytalan térbeli elhelyezkedéséből fakad. A gyakorlatban is jól használható térképek készítéséhez ugyanis egy nagyfelbontású rácson kell ismernünk az adatokat, a mérési pontokból tehát mindenképpen a rács pontjaiba kell interpolálnunk az értékeket. Tekintve, hogy a felszínen a meteorológiai mérőállomások egymástól átlagosan km-re helyezkednek el, a széltérképekhez igényelt rács pedig néhány kilométeres felbontású, az interpoláció megvalósítása egyáltalán nem triviális feladat, ha a felszíni viszonyokat is pontosan kívánjuk figyelembe venni. Megbízható széltérképek készítése a fenti okokból rendkívül bonyolult feladat statisztikai és dinamikus módszerek alkalmazásával egyaránt. A projekt keretében az országos átlagos szélsebességeket ábrázoló széltérképek előállításához mindkét módszer kifejlesztésre került Statisztikai széltérképek Az OMSZ-nál kidolgozott MISH (Meteorological Interpolation based on Surface Homogenized Data Basis) interpolációs rendszer (Szentimrey, 2004) meteorológiai adatok interpolálására készült, a modellezéshez hosszú adatsorokat használ, és tetszőleges modellváltozót tud figyelembe venni. A klimatológiai és napi széltérképek elkészítésére egyaránt alkalmas a szélsebességet meghatározó speciális modellváltozók (szélmérő magassága, érdesség) felhasználásával. A MISH eljárás lényege, hogy az interpolálni kívánt meteorológiai elem térbeli statisztikai szerkezetét úgymint a lokális statisztikai paraméterek térbeli változását és a sztochasztikus kapcsolatokat éghajlati adatsorok felhasználásával modellezzük. Az elemektől függően e számításokhoz jelentős adatmennyiségre van szükség, általában éves, havi adatsorokra, különös tekintettel a sztochasztikus kapcsolatok modellezésére. A szélsebesség adatsorainál ezt az elvárást csak úgy lehetett teljesíteni, hogy más adatsorokat használtunk fel a sztochasztikus kapcsolatok modellezéséhez és másokat a lokális statisztikai paraméterek modellezéséhez, illetve a térképek készítéséhez. Erre azért volt szükség, mert a hosszú adatsorokkal rendelkező régi állomásokon nincs kellő információnk olyan modellváltozókról, mint az érdességi adatok és a szélmérő magasságok, a pontosan felmért, új szélmérő automatáknak viszont statisztikai becsléshez nem elegendő az adatsora. A talaj közeli szélmérési adatok interpolálására a MISH statisztikai módszerét alkalmaztuk (Szentimrey, Bihari, 2006). A szomszédos állomások közti sztochasztikus kapcsolatok kiszámításához 60 automata állomás közötti átlagos szélsebesség sorai kerültek felhasználásra. 2
3 A modellezést megelőzően az adatokat a MASH (Multiple Analysis of Series for Homogenization) rendszerrel (Szentimrey, 1999) pótoltuk és homogenizáltuk. A lokális statisztikai paraméterek térbeli változásának modellezéséhez és az interpolált éghajlati térképek előállításához 95 automata állomás, közötti havi átlagos szélsebesség sorait használtuk fel. A sztochasztikus kapcsolatok modellezéséhez, modellváltozóként a távolságot és a tengerszint feletti magasságkülönbséget használtuk. A lokális statisztikai paraméterek térbeli változásának modellezéséhez, az érdességi adatokon és a szélmérő magasságokon kívül, bizonyos, a tengerszintfeletti magasságból számítható további domborzati paramétereket is figyelembe vettünk. A térképek havonként és éves átlagra készültek 10 és 75 méteres magasságra, az 1 ábrán látható az átlagos szélsebesség 10 méteres magasságban. 1. ábra. Évi átlagos szélsebesség 10 m-en, 0,1 m érdességi magasságot feltételezve. (Szentimrey, Bihari, Birszki, 2006) 3.2. Dinamikai széltérképek A 3. pontban felvázolt feladat másik lehetséges megoldását jelenti a numerikus előrejelző modellek alkalmazása, amelyek egy háromdimenziós térbeli rácson oldják meg a légköri folyamatokat leíró hidro-termodinamikai egyenletrendszert. A modellek futtatásához szükséges kezdeti feltételeket ugyancsak ezen a számítási rácson kell előállítani a térben és időben szabálytalanul elhelyezkedő megfigyelések felhasználásával. Erre a feladatra napjainkra már számos, rendkívül összetett, operatívan is használt eljárást fejlesztettek ki. A módszerek tökéletesedésével az 1990-es években megkezdték a múltbeli időjárás rekonstrukcióját, azaz a múltra vonatkozó analízisek előállítását is. Az ECMWF 1 az ERA-40 projekt során ún. újra-analizált mezőket készített, amelyek egy az egész Földet lefedő háromdimenziós rácsra vonatkozóan tartalmazzák a legfontosabb meteorológiai változókat az 1957 és 2002 közötti időszakra. A re-analízisek felbontása meglehetősen durva (100 km-nél nagyobb a rácstávolság), az adatbázis csupán a nagyléptékű áramlási rendszerek jellemzőit írja le, így abban a domborzati viszonyok által nagymértékben befolyásolt regionális skálájú áramlási folyamatok 1 European Centre for Medium-Range Weather Forecasts, azaz Európai Középtávú Előrejelző Központ 3
4 nem jelennek meg, azaz nagyfelbontású szélklimatológia előállítására közvetlenül nem alkalmas. Az igényelt finom felbontású szélmező előállításához ezért az ERA-40 adatok ún. dinamikai leskálázását hajtottuk végre, amelynek során az OMSZ-ban a rövidtávú előrejelzésre használt ALADIN 2 korlátos tartományú modellt futtattuk a re-analízisek által biztosított kezdeti és peremfeltételekkel több egymásba ágyazott, ugyanakkor finomabb 45 illetve 15 km-es felbontású tartományon. (A dinamikai leskálázás lépései a 2. ábrán tekinthetők meg.). Az utolsó lépésben a 15 km-es futtatás eredményeire egy speciális dinamikai adaptációs utófeldolgozást hajtottunk végre egy még kisebb, csupán Magyarországot lefedő tartomány felett. Alkalmazása során a durvább (15 km-es) felbontású meteorológiai előrejelzési mezőt egy finomabb (5 km-es) felbontású rácsra interpoláltuk, majd egy rövid modell-integrálást hajtunk végre, melynek végén előállt a finomabb felbontású domborzathoz igazított pontosabb szélmező. Ennek eredményeként elkészült az 5 km-es felbontású szélmező a 10, 25, 50, 75, 100, 125 és 150 méteres magassági szinteken hatórás időbeli felbontásban az 1992 és 2001 közötti időszakra vonatkozóan. (A szélerőművek rotor magasságában jellemző átlagos szélsebesség térképek, az ún. energetikai széltérképek közül a 3. ábrán a 75 méteres magasságra vonatkozó eredmény látható.) 2. ábra. A dinamikai leskálázás lépései. Az ábrákon az egyre finomodó felbontású modelltartományok láthatók. (Szépszó és mtsai, 2006) 4 Széltérképek tesztelése A kapott térképek szerint a magasabb szinteken a legnagyobb átlagos szélsebesség a Dunántúl északi (hegyvidéki) területein fordul elő. Az átlagos értékek már 75 méteres magasságban is meghaladják a szélerőmű hasznosítás szempontjából kritikus értéknek tekinthető 5 m/s-os évi átlagos szélsebességet. A szélsebesség területi eloszlása a dinamikus 2 Aire Limitée, Adaptation dynamique, Développement InterNational, azaz korlátos tartományú modellezés dinamikai adaptációval nemzetközi együttműködésben 4
5 módszerrel kapott térképeken jó egyezést mutat a statisztikai módszerrel készített széltérképekkel. 3. ábra. Dinamikai leskálázással számított átlagos szélsebesség 75 méter magasságban az es időszakra vonatkozóan. (Kertész és mtsai, 2005) A térképek minősége természetesen csak akkor ítélhető meg korrekt módon, ha mérésekkel is össze tudjuk vetni őket. A vizsgált időszakra az OMSz által működtetett 19 SYNOP mérőállomás 10 m-es széladataival vetettük össze az eredményeket. A 4. ábra a megfigyelések és a dinamikai leskálázással kapott átlagszelek különbségét mutatja be. Látható, hogy a dinamikai leskálázással többnyire kissé felülbecsültük a szélsebességet. A módszerből adódóan a legmagasabb értékek a dinamikus térképeken figyelhetők meg. A 75 méteres térképek szerint az ország 68 %-án 5m/s feletti szélerősség adódott (Hunyár és mtsai, 2006). 4. ábra. A dinamikai leskálázással számított, illetve a meteorológiai mérésekből származtatott 10 m-es átlagszél különbsége az időszakra vonatkozóan. 5
6 5. Globálsugárzás térképek A globálsugárzási térképeket a digitálisan rendelkezésre álló, ellenőrzött es időszakból állítottuk elő. Az évi összegek eloszlása (4. ábra) mellett elkészültek az egyes hónapokra vonatkozó, illetőleg a téli és a nyári félévre vonatkozó sugárzási térképek összesen 14 állomás adatai alapján. Az évi összegeket összehasonlítva korábbi feldolgozásokkal észak dél irányú övezetesség figyelhető meg, a maximum az ország déli részén jelentkezik. 5. ábra. A globálsugárzás évi összegeinek eloszlása [MJ/m 2 ] Összegzés A projekt keretében Magyarországon egyedülálló felszíni és magassági energetikai célú adatbázisok jöttek létre. Az országos átlagos szélsebesség térképek a felvázolt eljárásokat alkalmazva újabb adatok bevonásával időről időre aktualizálhatók. Az eredmények szerint a szélenergia kiaknázására Magyarországon vannak alkalmas és teljesen alkalmatlan területek, a napenergia készletek (különösen a nyári félévben) mindenütt számottevőek. A szélenergia elterjedését jelenleg leginkább limitáló tényező az időjárás függő pillanatról pillanatra változó mennyiségű villamos energia rendszer szintű kiszabályozása a meglévő, hagyományos (szabályozható) energiákra kiépített elektromos ellátó rendszerben. Az ösztönző EU, illetőleg ahhoz igazodó hazai szabályozás következtében a szélerőművek számának gyors növekedése várható az elkövetkezendő években. 6. Irodalom Kertész, S., G. Szépszó, E. Lábó, G. Radnóti és A. Horányi, 2005: Dynamical downscaling of the ECMWF ERA-40 re-analyses with the ALADIN model. ALADIN/ALATNET Newsletter no. 28. (in print) Hunyár M., Veszprémi K., Szépszó G., 2006: Újdonságok Magyarország szélenergia potenciáljáról, Magyarországi szél és napenergia kutatás eredményei, Budapest, OMSZ (megjelenés alatt). Szentimrey, T., 1999: Multiple Analysis of Series for Homogenization (MASH). Proc. of the Second Seminar for Homogenization of Surface Climatological Data, Budapest; WMO, WCDMP-No. 41,
7 Szentimrey T., 2004: Meteorológiai interpolációs rendszer (MISH) éghajlati és előrejelzési információk felhasználásával. OMSZ Beszámolókötet 2004 Szentimrey, T., Bihari, Z., 2006: Mathematical background of the spatial interpolation methods and the software MISH (Meteorological Interpolation based on Surface Homogenized Data Basis). Proceedings of the Conference on Spatial Interpolation in Climatology and Meteorology. Budapest, Hungary, October 2004, (in print) Szentimrey, Bihari, Birszki, 2006: Széltérkép fejlesztés állomások adatsoraiból, statisztikai klimatológiai eljárással. Magyarországi szél és napenergia kutatás eredményei (in print) Szépszó G.,.Horányi A., Kertész S., Lábó E., 2006: Magyarországi szélklimatológia előállítása globális mezők dinamikai leskálázásával. Magyarországi szél és napenergia kutatás eredményei (in print) 7
Beszámoló a szél- és napenergia-projekt tevékenységéről
Beszámoló a szél- és napenergia-projekt tevékenységéről Dobi Ildikó 1, Varga Bálint 1, Tar Károly 2, Tóth László 3, Gergen István 4, Csenterics Dezső 4 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Debreceni Egyetem
RészletesebbenNagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása
Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai
RészletesebbenA légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás
A légkördinamikai modellek klimatológiai adatigénye Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Az adatigény teljesítének alapvető eszköze: Statisztikai klimatológia! (dicsérni jöttem, nem temetni)
RészletesebbenHAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA
HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat
RészletesebbenÉghajlati információkkal a társadalom szolgálatában
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:
RészletesebbenSZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE
SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-
RészletesebbenA transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis. Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ
A transznacionális vízgazdálkodás támogatása, a CarpatClim adatbázis Bihari Zita Éghajlati Osztály, OMSZ A CarpatClim adatbázis A Kárpát-régió éghajlatának részletes idő- és térbeli vizsgálatára alkalmas
RészletesebbenAz éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban
Az éghajlati modellek eredményeinek alkalmazhatósága hatásvizsgálatokban Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR hatásvizsgálói konzultációs workshop 2015. június 23.
RészletesebbenA statisztikus klimatológia szerepe és lehetőségei a változó éghajlat kutatásában
A statisztikus klimatológia szerepe és lehetőségei a változó éghajlat kutatásában Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Vázlat A statisztikus klimatológia lényege - meteorológiai adatok, matematikai
RészletesebbenSzélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján
Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján Gyöngyösi A. Z., Weidinger T., Gertner O. ELTE Meteorológia Tanszék Bánfalvi Károly Netpoint Bt. Tartalom Probléma felvetés: Szélenergia
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN
A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,
RészletesebbenMAGYAR METEOROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. VÁNDORGYŰLÉS ÉS VII. ERDŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA DEBRECEN, AUGUSZTUS
A SZÉLSEBESSÉG TERÜLETI MODELLEZÉSÉNEK KÉRDÉSEI Bíróné Kircsi Andrea Lázár István - Monica Costea Tar Károly MAGYAR METEOROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIV. VÁNDORGYŰLÉS ÉS VII. ERDŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIA DEBRECEN,
RészletesebbenReprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására
Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására Zsebeházi Gabriella, Bán Beatrix, Bihari Zita, Szabó Péter Országos Meteorológiai Szolgálat 44.
RészletesebbenNAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN
NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS AZ OMSZ-NÁL. Magyar Tudományos Akadémia szeptember 15. 1
Regionális klímamodellezés az Országos Meteorológiai Szolgálatnál HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező
RészletesebbenA felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján
A felszínközeli szélsebesség XXI. században várható változása az ALADIN-Climate regionális éghajlati modell alapján Illy Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat A felszínközeli szélsebesség XXI. században
RészletesebbenÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei
ÚJ CSALÁDTAG A KLÍMAMODELLEZÉSBEN: a felszíni modellek, mint a városi éghajlati hatásvizsgálatok eszközei Zsebeházi Gabriella és Szépszó Gabriella 43. Meteorológiai Tudományos Napok 2017. 11. 23. Tartalom
RészletesebbenSzéladatok homogenizálása és korrekciója
Széladatok homogenizálása és korrekciója Péliné Németh Csilla 1 Prof. Dr. Bartholy Judit 2 Dr. Pongrácz Rita 2 Dr. Radics Kornélia 3 1 MH Geoinformációs Szolgálat pelinenemeth.csilla@mhtehi.gov.hu 2 Eötvös
RészletesebbenA Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése
Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenTÉRBELI STATISZTIKAI VIZSGÁLATOK, ÁTLAGOS JELLEMZŐK ÉS TENDENCIÁK MAGYARORSZÁGON. Bihari Zita, OMSZ Éghajlati Elemző Osztály OMSZ
TÉRBELI STATISZTIKAI VIZSGÁLATOK, ÁTLAGOS JELLEMZŐK ÉS TENDENCIÁK MAGYARORSZÁGON Bhar Zta, OMSZ Éghajlat Elemző Osztály OMSZ Áttekntés Térbel vzsgálatok Alkalmazott módszer: MISH Eredmények Tervek A módszer
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása
1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni
RészletesebbenA REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál
A REMO modell és adaptálása az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Szépszó Gabriella Kutatási és Fejlesztési Főosztály, Numerikus Előrejelző Osztály Meteorológiai Tudományos Napok 2005. november 24-25.
RészletesebbenAz ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október
Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE Major György 2013. Október Vázlat 1. Bevezetés 1.1 A meteorológia szerepe: napsugárzási adatsorok, napsugárzás mérések más meteorológiai
RészletesebbenEnsemble előrejelzések: elméleti és gyakorlati háttér HÁGEL Edit Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály 34
Ensemble előrejelzések: elméleti és gyakorlati háttér HÁGEL Edit Országos Meteorológiai Szolgálat Numerikus Modellező és Éghajlat-dinamikai Osztály 34. Meteorológiai Tudományos Napok Az előadás vázlata
RészletesebbenA városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén
A városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén A kutatás kezdetei: DE Meteorológiai Tanszék, 1999 ősze városklíma kutatási program. 2001-2004 OTKA T 034161
RészletesebbenA SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN
A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN Tóth Tamás Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék 4010 Debrecen, Pf. 13; E-mail: tomassch@freemail.hu Bevezetés Az energiatermelés
RészletesebbenMiért van szükség szuperszámítógépre?
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Miért van szükség szuperszámítógépre? avagy a korlátos tartományú időjárás-előrejelző és éghajlati modellek számításigénye Szintai Balázs Informatikai és Módszertani Főosztály
RészletesebbenA SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE
Európai Tanács lefektette a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretet. A globális felmelegedés megállítása érdekében az EU vezetői 2014 októberében úgy döntöttek, hogy: A
RészletesebbenMeteorológiai Tudományos Napok 2008 november Kullmann László
AZ ALADIN NUMERIKUS ELŐREJELZŐ MODELL A RÖVIDTÁVÚ ELŐREJELZÉS SZOLGÁLATÁBAN Meteorológiai Tudományos Napok 2008 november 20-21. Kullmann László Tartalom ALADIN modell-család rövid ismertetése Operatív
RészletesebbenHAZÁNK SZÉLKLÍMÁJÁNAK TÉRBELI ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI ( )
Péliné Németh Csilla Dr. Radics Kornélia Dr. Bartholy Judit HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJÁNAK TÉRBELI ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSAI (1975-2010) Az éghajlati rendszerről származó átfogó ismereteink és a különböző szimulációs
RészletesebbenRegionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés. Meteorológiai Tudományos Napok, november 24. 1
Regionális klímadinamikai kutatások: nemzetközi és hazai kitekintés HORÁNYI ANDRÁS Országos Meteorológiai Szolgálat 2005. november 24. 1 TARTALOM Az éghajlati rendszer és modellezése Az éghajlat regionális
RészletesebbenA Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központjában készülő időjárási modell előrejelzések informatikai háttere
A Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központjában készülő időjárási modell előrejelzések informatikai háttere Ihász István Országos Meteorológiai Szolgálat Módszerfejlesztési Osztály 2015. március
RészletesebbenREGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1
Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra II. felvonás HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai
RészletesebbenA napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál
A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás
RészletesebbenNap és szélenergia kutatás és oktatás konferencia
Nap és szélenergia kutatás és oktatás konferencia Támogatók: Szervezők és közreműködők: MTA MTB Légköri Erőforrás Albizottság MMT Légkördinamikai Szakosztály MMT Éghajlati Szakosztály MMT Nap- és Szélenergia
RészletesebbenAZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK
AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK DUNKEL ZOLTÁN OMSz Országos Meteorológiai Szolgálat H-1525 Budapest POB 38, dunkel.z@met.hu Nincsenek öreg emberek,
RészletesebbenDr.Tóth László
Szélenergia Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Amerikai vízhúzó 1900 Dr.Tóth László Darrieus 1975 Dr.Tóth László Smith Putnam szélgenerátor 1941 Gedser Dán 200 kw
RészletesebbenA REGIONÁLIS SZÉLKLÍMA TENDENCIÁINAK ELEMZÉSE A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS FÜGGVÉNYÉBEN Doktori Értekezés (PhD) tézisei
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR METEOROLÓGIAI TANSZÉK A REGIONÁLIS SZÉLKLÍMA TENDENCIÁINAK ELEMZÉSE A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS FÜGGVÉNYÉBEN Doktori Értekezés (PhD) tézisei PÉLINÉ NÉMETH
RészletesebbenMegújuló energiaforrások
Megújuló energiaforrások Wantuchné dr. Dobi Ildikó OMSZ, NTKO dobi.i@met.hu Klíma & Energia Szédioxid kibocsátás 35%, egyéb ÜHG kibocsátás (metán, dinitrogénoxid, freonok ) egyéb légszennyező és egészség
RészletesebbenÚj klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására
Új klímamodell-szimulációk és megoldások a hatásvizsgálatok támogatására Zsebeházi Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat KlimAdat hatásvizsgálói workshop 2018. december 7. TARTALOM 1. Klímamodellezés
RészletesebbenÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK
ÁLATALÁNOS METEOROLÓGIA 2. 01: METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK Célok, módszerek, követelmények CÉLOK, MÓDSZEREK Meteorológiai megfigyelések (Miért?) A meteorológiai mérések célja: Minőségi, szabvány
RészletesebbenÉghajlati kutatások és szolgáltatások
Éghajlati kutatások és szolgáltatások Az Éghajlati Osztály tevékenységéről dióhéjban NÉMETH ÁKOS Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Mottó Tanulmányozd a múltat, ha meg akarod érteni a jövőt!
RészletesebbenA hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése
A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése Horányi András,, Csima Gabriella, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Bartholy Judit, Pieczka
RészletesebbenHAWK-3. Az OMSZ saját fejlesztésű időjárási megjelenítő rendszere
HAWK-3 Az OMSZ saját fejlesztésű időjárási megjelenítő rendszere Időjárás előrejelzés, kutatási, fejlesztési munkához a légkör fizikai állapotát kell ismerni Nagy térségre vonatkozó mért, megfigyelt és
RészletesebbenElőrejelzett szélsebesség alapján számított teljesítménybecslés statisztikai korrekciójának lehetőségei
Előrejelzett szélsebesség alapján számított teljesítménybecslés statisztikai korrekciójának lehetőségei Brajnovits Brigitta brajnovits.b@met.hu Országos Meteorológiai Szolgálat, Informatikai és Módszertani
RészletesebbenAszályindexek és térképezési lehetıségeik. Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás, Bihari Zita OMSZ lakatos.m@met.hu
Aszályindexek és térképezési lehetıségeik Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás, Bihari Zita OMSZ lakatos.m@met.hu Vázlat Aszály fogalma, fajtái Aszály számszerősítése Aszályindexek osztályozása DMCSEE projektben
RészletesebbenSKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK
SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK Mészáros Róbert 1, Lagzi István László 1, Ferenczi Zita 2, Steib Roland 2 és Kristóf Gergely 3 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Földrajz- és Földtudományi Intézet,
RészletesebbenA jövő éghajlatának kutatása
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. A jövő éghajlatának kutatása Zsebeházi Gabriella Klímamodellező Csoport Hogyan lehet előrejelezni a következő évtizedek csapadékváltozását, miközben a következő heti is bizonytalan?
RészletesebbenÚj regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára
Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat 42. Meteorológiai Tudományos Napok 2016. december 6. TARTALOM
RészletesebbenOMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz
OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz BIHARI ZITA1, HOFFMANN LILLA1, IZSÁK BEATRIX1, KIRCSI ANDREA1, LAKATOS MÓNIKA1, SZENTIMREY TAMÁS2 1Országos Meteorológiai
RészletesebbenBUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI Az ALADIN-Climate és a SURFEX-TEB modellek eredményeinek összehasonlító
RészletesebbenKlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk
KlimAdat Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodellszimulációk elvégzésével és reprezentatív adatbázis fejlesztésével Zsebeházi Gabriella, (zsebehazi.g@met.hu) Országos
RészletesebbenFDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom:
Tantárgyi követelmények 2015-16 I. félév BSc: Kollokviummal záródó tárgy: Nappali tagozat: FDB1302, Éghajlattan II. jegymegajánló dolgozatok: 2015. október 20, december 8 kollokvium: 2016. január és február.
RészletesebbenAz éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel
Az éghajlatváltozás városi hatásainak vizsgálata a SURFEX/TEB felszíni modellel Zsebeházi Gabriella MMT Légkördinamikai Szakosztály 2016. 12. 14. Tartalom 1. Motiváció 2. SURFEX 3. Kutatási terv 4. Eredmények
RészletesebbenSzórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem?
Múzeumok Éjszakája 2018.06.23. 21:00 Szórványosan előfordulhat zápor, akkor esni fog vagy sem? Ihász István Tartalom Néhány gondolat a csapadékról A megfigyelésektől az előrejelzésig A modellezés alapjai
RészletesebbenSzélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján
Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti
RészletesebbenAZ ENSEMBLE KÖZÉPTÁVÚ ELŐREJELZÉSEKRE ALAPOZOTT KUTATÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK. Ihász István
AZ ENSEMBLE KÖZÉPTÁVÚ ELŐREJELZÉSEKRE ALAPOZOTT KUTATÁSOK ÉS FEJLESZTÉSEK Ihász István Országos Meteorológiai Szolgálat, 1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 1. e-mail: ihasz.i@met.hu Bevezetés Az Országos Meteorológiai
RészletesebbenHatástávolság számítás az. Ipari Park Hatvan, Robert Bosch út és M3 autópálya közötti tervezési terület (Helyrajzi szám: 0331/75.
Hatástávolság számítás az Ipari Park Hatvan, Robert Bosch út és M3 autópálya közötti tervezési terület (Helyrajzi szám: 0331/75. ) légszennyező forrásaira (pontforrás engedélykérelemhez) Összeállítva:
RészletesebbenMEGFIGYELT ÉGHAJLATI TENDENCIÁK A KÁRPÁT-RÉGIÓBAN. Lakatos Mónika (1), Bihari Zita (1), Szentimrey Tamás (1), Szalai Sándor (2)
MEGFIGYELT ÉGHAJLATI TENDENCIÁK A KÁRPÁT-RÉGIÓBAN Lakatos Mónika (1), Bihari Zita (1), Szentimrey Tamás (1), Szalai Sándor (2) Bevezetés (1) Országos Meteorológiai Szolgálat (2) Szent István Egyetem, Mezőgazdaság-
RészletesebbenAz RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére
Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR projekt nyitórendezvénye 2015. április 27. TARTALOM 1. Motiváció
RészletesebbenOperatív numerikus modellek az ban: : a svéd modelltıl az AROME modellig
Operatív numerikus modellek az OMSZ-ban ban: : a svéd modelltıl az AROME modellig HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a( horanyi.a@met.hu) Országos Meteorológiai Szolgálat 1 ELİZMÉNYEK, ALAPOK 1989-1991: 1991: a svéd
RészletesebbenA SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE)
A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE) A szél mechanikai energiáját szélgenerátorok segítségével tudjuk elektromos energiává alakítani. Természetesen a szél energiáját mechanikus
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenA klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai
A klímamodellek eredményei mint a hatásvizsgálatok kiindulási adatai Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat, szepszo.g@met.hu RCMTéR projekt 2. konzultációs workshopja 2016. február 19. TARTALOM
RészletesebbenA klímaváltozás hatása a csapadékmaximum függvényekre
A klímaváltozás hatása a csapadékmaximum függvényekre Varga Laura BME-VKKT 2018.11.22 44. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK Mi az a csapadékmaximum-függvény (CSMF)? Csapadékmérések statisztikai feldolgozásán
RészletesebbenRövidtávú ensemble előrejelző rendszer kifejlesztése T/F számú OTKA kutatás zárójelentése
Rövidtávú ensemble előrejelző rendszer kifejlesztése T/F 047295 számú OTKA kutatás zárójelentése 2008. február 20. Bevezetés A 2004-2007-ben megvalósított OTKA kutatás alapvető célja az ALADIN korlátos
RészletesebbenCsapadékmaximum-függvények változása
Csapadékmaximum-függvények változása (Techniques and methods for climate change adaptation for cities /2013-1-HU1-LEO05-09613/) Dr. Buzás Kálmán, Dr. Honti Márk, Varga Laura Elavult mértékadó tervezési
RészletesebbenKözösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata
XIII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia Közösségi numerikus időjárás-előrejelző modellek összehasonlító vizsgálata Készítették: André Karolina és Salavec Péter Fizika BSc, Meteorológia
RészletesebbenVÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között
VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
RészletesebbenMegújuló energiaforrások BMEGEENAEK Kaszás Csilla
Megújuló energiaforrások BMEGEENAEK6 2012.03.07. Kaszás Csilla Előadás vázlata A szél sajátosságai Szélenergia-hasznosítás elmélete Szélenergia-hasznosítás története Szélenergia-hasznosító berendezések
RészletesebbenHÁGEL Edit A doktori értekezés tézisei
Az ALADIN mezoskálájú korlátos tartományú modellen alapuló rövidtávú ensemble el rejelzési technika kifejlesztése és operatív alkalmazhatóságának vizsgálata A doktori értekezés tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem,
RészletesebbenElőadó: Dr. Tóth László egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke, Tóth Gábor PhD hallgató, SZIE GEK,
Az újabb fejlesztésű szélerőművekkel a várható energiatermelés meghatározása, energetikai célú szélmérések alapján, Magyarországon Előadó: egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos
Részletesebbenlat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály
Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati
RészletesebbenTelepülési tetőkataszterek létrehozása a hasznosítható napenergia potenciál meghatározására a Bódva-völgyében különböző térinformatikai módszerekkel
Települési tetőkataszterek létrehozása a hasznosítható napenergia potenciál meghatározására a Bódva-völgyében különböző térinformatikai módszerekkel Szalontai Lajos Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika
RészletesebbenLelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;
Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék; 21.5.28. Bevezetés: a városi hősziget Vizsgálatára alkalmas módszerek bemutatása Az általunk felhasznált
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenSzennyezőanyagok terjedésének numerikus szimulációja, MISKAM célszoftver
Szennyezőanyagok terjedésének numerikus szimulációja, MISKAM célszoftver 1. A numerikus szimulációról általában A szennyeződés-terjedési modellek numerikus megoldása A szennyeződés-terjedési modellek transzportegyenletei
RészletesebbenPaksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet
4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenA LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL
A LEVEGŐMINŐSÉG ELŐREJELZÉS MODELLEZÉSÉNEK HÁTTERE ÉS GYAKORLATA AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATNÁL Ferenczi Zita és Homolya Emese Levegőkörnyezet-elemző Osztály Országos Meteorológiai Szolgálat Tartalom
Részletesebbene-mail: bari@ludens.elte.hu, kornelia.radics@mil.hu
A DOMBORZAT ÉS AZ ÉRDESSÉG ÁRAMLÁSMÓDOSÍTÓ HATÁSÁNAK SZÉLENERGETIKAI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE Bartholy Judit 1 és Radics Kornélia. 1 ELTE, Meteorológiai Tanszék, 1518 Budapest, Pf. 3. MH Meteorológiai Szolgálat,
RészletesebbenAz éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei
Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Szépszó Gabriella (szepszo( szepszo.g@.g@met.hu), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Magyar
RészletesebbenMeteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban
Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Alapítva: 1870 Víz körforgása Felhőelemek, vízgőz Légköri transzport folyamatok Felhőelemek,
RészletesebbenA XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN
44. Meteorológiai Tudományos Napok Budapest, 2018. november 22 23. A XXI. SZÁZADRA BECSÜLT KLIMATIKUS TENDENCIÁK VÁRHATÓ HATÁSA A LEFOLYÁS SZÉLSŐSÉGEIRE A FELSŐ-TISZA VÍZGYŰJTŐJÉN Kis Anna 1,2, Pongrácz
RészletesebbenAz Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenHazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására
Hazai műszaki megoldások az elosztott termelés támogatására Bessenyei Tamás Power Consult Kft. tamas.bessenyei@powerconsult.hu Program Bevezetés Problémák Megoldási lehetőségek Szoftver bemutató 2 Bevezetés
RészletesebbenOperatív AROME előrejelzések és GNSS ZTD adatasszimiláció az Országos Meteorológiai Szolgálatnál
Operatív AROME előrejelzések és GNSS ZTD adatasszimiláció az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Mile Máté Módszerfejlesztési Osztály (MO) OMSZ Tartalom Bevezetés, Numerikus előrejelzés és Adatasszimiláció
RészletesebbenBevezetés az időjárás és az éghajlat numerikus (számszerű) előrejelzésébe
Bevezetés az időjárás és az éghajlat numerikus (számszerű) előrejelzésébe Szépszó Gabriella szepszo.g@met.hu Korábbi előadó: Horányi András Előadások anyaga: http://nimbus.elte.hu/~numelo Az előadás vázlata
RészletesebbenA PRECIS regionális klímamodell és adaptálása az ELTE Meteorológiai Tanszékén
31. Meteorológiai Tudományos Napok Az éghajlat regionális módosulásának objektív becslését megalapozó klímadinamikai kutatások Budapest, 2005. november 24-25. A PRECIS regionális klímamodell és adaptálása
Részletesebben1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés
1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés Általános tudnivalók k az INCA rendszerről és s az INCA pályp lyázatról Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA nowcasting
RészletesebbenA felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében
A felszíni adatbázisok jelentősége Budapest hőszigetének numerikus modellezésében Breuer Hajnalka, Göndöcs Júlia, Pongrácz Rita, Bartholy Judit ELTE TTK Meteorológiai Tanszék Budapest, 2017. november 23.
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenNagy csapadékkal kísért, konvektív rendszerek és időszakok
Nagy csapadékkal kísért, konvektív rendszerek és időszakok Seres András Tamás, Horváth Ákos, Németh Péter 39. METEOROLÓGIAI TUDOMÁNYOS NAPOK Budapest, 2013. november 21. Az előadás tartalma A mezoskálájú
RészletesebbenDIPLOMAMUNKA. Szélerőművek vizsgálata térinformatikai módszerekkel UNDER CONSTRUCTION. Konzulensek: Dr. Juhász Attila Dr.
UNDER CONSTRUCTION DIPLOMAMUNKA Szélerőművek vizsgálata térinformatikai módszerekkel Készítette: Horváth Viktor Győző Konzulensek: Dr. Juhász Attila Dr. Molnár Bence 2 Tartalom A szakdolgozat főbb fejezetei
RészletesebbenLÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE
Mészáros Róbert 1, Lagzi István László 2, Leelőssy Ádám 1 1 ELTE Meteorológiai Tanszék 2 BMGE Fizika Intézet LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE Meteorológiai Tudományos Napok Budapest,
RészletesebbenA légkör mint erőforrás és kockázat
A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt
RészletesebbenB z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a
Éghajlatv ghajlatváltoz ltozás, időjárási széls lsőségek Bozó Lászl szló MTA lev. tag Országos Meteorológiai Szolgálat lat Európai Meteorológiai Infrastruktúra (EMI) Nemzeti (Hidro )Meteorol )Meteorológiai
RészletesebbenSzakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul
FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens
RészletesebbenA téli és tavaszi hideg szélsőségek alakulása Magyarországon a klímaváltozás tükrében
A téli és tavaszi hideg szélsőségek alakulása Magyarországon a klímaváltozás tükrében Kalmár Elena 1 Németh Ákos 1, 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat; 1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 1. 2 ME Természetföldrajz
Részletesebben