Jogorvoslatok kérelemre: fellebbvitel, újrafelvétel, bírósági felülvizsgálat (közigazgatási per), Alkotmánybíróság határozata alapján 1 Jogorvoslati eszközök kialakulása A kiegyezés utáni önkormányzati törvények, - külső és belső eljárás alig válik el, - fellebbezés a miniszterhez / magasabb önkormányzathoz, - panaszjog bevezetése (rendkívüli jogorvoslat). Közigazgatási bíráskodás bevezetése - egyfokozatú legfelsőbb szintű, - törvényben (vagy rendeletben!) meghatározott ügyek., - önálló perrend (panasz Beschwerde ). 2 Jogorvoslati eszközök kialakulása 1901. évi XX tv. - érinti a belső ügyvitelt, - jogorvoslatok rendezése (fellebbvitel 3 fajtája: fellebbezés / fellülvizsgálati kérelem / felfolyamodás), - Igazolás, újrafelvételi kérelem 1929. évi XXX. tv. - jogorvoslathoz való jog alanyi jogként való szabályozása, - egyszerűsítés / egyéni hatóságok, - a fellebbezés általánossá tétele. Et. (1957. évi IV. tv.) - összetett jogorvoslati rend (kérelemre / hivatalból rendes / rendkívüli), 3
A jogorvoslati jog / jogorvoslati kérelem Jogorvoslati jog: az érdekelt joga, hogy az általa hibásnak tartott aktus semmisségének kimondását vagy az aktus orvoslását az általa fennforogni vélt jog- vagy érdeksérelem elhárítása végett kérje. (Szamel) Szubjektív jogvédelmi (alanyi jogok) / Objektív jogvédelmi (törvényesség tárgyi jogrend) funkció Jogorvoslati kérelem: A jogorvoslatra irányuló kérelmet jogorvoslati kérelemnek nevezzük Ket. szabályozása: - kérelem alapján, - hivatalbóli felülvizsgálati eljárás. Rendes és rendkívüli jogorvoslatok. 4 A fellebbezés mint rendes jogorvoslati eszköz; jellemzői: minden első fokon hozott érdemi döntés ellen igénybe vehető, (ha törvény nem zárja ki), a fellebbezés joga egy eljárási természetű alanyi jog, fellebbezés esetén a felülvizsgálat joga a felettes közigazgatási hatóságra háramlik át, a felettes hatóságnak teljes aktusfelülvizsgálati joga és kötelessége van, a fellebbezés megakasztja a határozat jogerőre emelkedését és a végrehajthatóság bekövetkezését, rövid határidőhöz kötött jogorvoslat, nincsen meghatározott jogcímhez kötve, azaz mind jog, mind érdeksérelem esetén igénybe vehető. 5 A fellebezés - meghatározott határidőn belül, - ügyfél által igénybe vehető, - jogorvoslati eszköz, - halasztó hatású, - az elsőfokú döntés elleni, - annak megsemmisítétést / megváltoztatását célzó. 6
A megtámadható döntések köre Az elsőfokú érdemi döntést tartalmazó határozat ellen. Kivételek: - ha csak bírósági felülvizsgálat lehetséges, - az egyezséget jóváhagyó határozat ellen. A végzés csak a határozat elleni fellebbezés keretén belül támadható meg. Kivételek: - a Ket. önállóan fellebbezhetőként jelöl meg, - különös törvény önállóan fellebbezhetőként jelöl meg, - külön törvény a határozat elleni fellebbezést közvetlen bírósági felülvizsgálattal helyettesíti. 7 A fellebbezési jogosultság Az ügyfél, valamint a döntés rendelkező része által érintett személy. Jogállásukra eltérő rendelkezések vonatkoznak: - csak a az elsőfokú határozat rájuk vonatkozó rendelkezése ellen, - az ilyen fellebbezés nem tekinthető a határozat egésze elleni kérelemnek: a határozat többi része jogerőre emelkedhet, - fellebbezés nyújtható be az elsőfokú eljárás során hozott őket érintő bármely végzés ellen. 8 A fellebbezés egyéb jellemzői A fellebbezés határideje: a közlésétől számított 15 nap. A fellebbezési jogról való lemondás: az ügyfél visszavonhatatlan döntése. A fellebbezés előterjesztése: annál a hatóságnál amely a döntést hozta. A fellebbezés elbírálása: feltételesen devolutív hatályú. A fellebbezés visszavonása: a másodfokú határozat jogerőre emelkedéséig a már benyújtott fellebbezési kérelem visszavonható. 9
A fellebbezés joghatása / azonnali végrehajthatóság Joghatás: a megtámadott határozatban foglalt jogok nem gyakorolhatók / kötelezettségek nem hajthatók végre. Kivételek: - ha a határozat az ügyfél javára megállapított pénzkifizetést, pénzbeli ellátást tartalmaz, és a fellebbezés csak a megállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik, - ha a határozatot azonnal végrehajthatónak nyilvánították. 10 Az azonnali végrehajthatóság feltételei: - életveszéllyel / súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következmények enyhítése - közbiztonság fenntartása érdekében / fontos közrendvédelmi okból szükséges - a végrehajtás késedelme jelentős / helyrehozhatatlan kárral járna - a határozat valakinek a tartásáról / gondozásáról rendelkezik - egyéb okok,, pl. honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, stb. 11 Fellebbezési eljárás Ha az elsőfokú szerv nem dönt a fellebbezésről, akkor az annak elbírálására jogosult másodfokú szerv teszi azt. Nem folytatható érdemi vizsgálat: - a fellebbezési határidő túllépése (igazolási kérelem!), - nem a fellebbezésre jogosult ügyfél nyújtotta be. A másodfokú szerv az alábbi döntéseket hozhatja: - Az elsőfokú határozatot helybenhagyja, - Az elsőfokú döntést megváltoztatja, - Az elsőfokon hozott döntést megsemmisíti (kasszáció), - A határozatot (végzést) megsemmisíti ÉS utasítás új eljárás lefolytatására. 12
A fellebbezés elbírálására jogosult szerv A területi kormányhivatal vezetője saját államigazgatási hatáskörében a polgármester, főpolgármester, közgyűlés elnöke jegyző hatósági igazgatási társulás polgármesteri hivatal ügyintézője megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője 13 A fellebbezés elbírálására jogosult szerv Köztestület meghatározott szerve A fellebbezés elbírálására jogosult szervet törvény / alapszabály / szervezeti szabályzat határozza meg. Törvény szabályozza, a fellebbezést elbíráló szervek hatáskör telepítésének rendszerét. Önkormányzat képviselőtestülete Átruházott hatáskörben hozott döntés ellen. Egyéb államigazgatási szervek Nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott egyéb szervezet / hatósági jogkört gyakorló személy. 14 Újrafelvételi eljárás (megindítás) Objektív feltételek: csak ügyfél kezdeményezése és csak határozattal szemben. Szubjektív feltételek: a) a jogerőre emelkedés után jutott tudomásra, b) az ügy szempontjából lényeges körülmény, és c) ezek már megvoltak a határozat meghozatala előtt is, valamint d) hogy az újonnan felmerült körülmény ismeretében kedvezőbb tartalmú döntést hozhatott volna a hatóság. 15
Újrafelvételi eljárás (megindítás) Nem nyújtható be újrafelvételi kérelem: a) a határozat után bekövetkezett körülményre alapozva, b) ha az ügyben bírósági felülvizsgálat / a bíróság határozatot hozott, c) ha azt jogszabály kizárja, d) ha a jogerőre emelkedésétől számított hat hónap (három év) eltelt. 16 Az újrafelvételi kérelem (általános) Az újrafelvétel lényegében rendkívüli jogorvoslat, ugyanakkor tartalmában elsőfokú döntés. Az újrafelvételi kérelmet az első fokon eljárt hatóság bírálja el. Az újrafelvételi kérelmet a hatóság elutasítja, ha a) a törvényben meghatározott okok miatt nem nyújtható be kérelem, b) az ügyfél által megjelölt ok nem teszi indokolttá a határozat módosítását, visszavonását. Végrehajthatóság: az eljáró szervnek intézkednie kell a folyamatban lévő végrehajtás felfüggesztésére, ha a kötelezettséget megállapító határozat megváltoztatása / visszavonása várható. 17 A bírói felülvizsgálat rendszerszabályai Szervezeti megoldás (angolszász, francia, németosztrák, belga olasz, szocialista) Töredékes szabályozás (1991. évi XXVI. tv. lex satura, Ket., Pp., Bszt.) Alkotmányos alapok - jogállamiság, - Alaptörvény 25. cikk (2) bek. b) pont, - jogorvoslathoz való jog, - bírói úthoz való jog, - Alaptörvény XXVIII. cikk (1), (7) bek. - az AB határozatai: 32/90; 39/1997 18
A bírósági felülvizsgálat Jellemzői: - közigazgatási határozat ellen, - kérelemre induló, - törvényességi ellenőrzést szolgál, - több törvénybe foglalt szabályozás. Ket. - Pp. XX. fejezete - 2005. évi XVII. törvény. A Ket. szabályai: - milyen tartalmú határozat ellen? A Pp. szabályai: a) ki kezdeményezheti? b) mely jogcím alapján (mire hivatkozással)? c) mikori határidővel veheti igénybe? 19 A bírósági felülvizsgálat Ket-ben foglalt rendelkezései A perindítás alanya: ügyfél / egyéb érdekeltek / egyéb közreműködők. A bírósági felülvizsgálat tárgya : közigazgatási szerv jogerős döntése. Időkorlát: a határozat közlésétől számított 30 nap. Oka: jogszabálysértés - Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK. 31. számú állásfoglalása. Egyéb feltételek: fellebbezés kimerítése. Végrehajtás: A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincsen halasztó hatálya. 20 A bírósági felülvizsgálat Pp-ben foglalt rendelkezései A Pp. XX. fejezete: a 324. -tól a 340/A -ig. 324. (2) bek. - amely azt mondja meg, mely közigazgatási döntések esetében történhet bírósági felülvizsgálat a Pp. XX. szabályai szerint. 324. (4) bek. - a bíróság összetételét határozza meg a közigazgatási perekben. 325. - a bírák kizárására vonatkozó szabályok. A Pp a közigazgatási perekre vonatkozó hatásköri és illetékességi szabályokat nem ugyanabban a fejezetben szabályozza. 21
A bírósági felülvizsgálat Pp-ben foglalt rendelkezései Ki lehet e pertípusban peres fél - 327. és 328.. Ket. ügyfélfogalma < A felperesi oldalon fennálló fél fogalma. Fontos, hogy a helyes alperes ellen folyjon az eljárás. Jellemzően a másodfokú hatóság az alperes. 327/A -a (1)-(2) bek. - az ügyész perindítási joga. A közigazgatási határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági pert a keresetlevél benyújtásával lehet megindítani. A keresetindítás szabályai: 330. és 331.. Az általános tartalmi elemeken túl többletelemeket is tartalmaz. 22 A bírósági felülvizsgálat Pp-ben foglalt rendelkezései A beérkezett keresetlevél alapján a bírónak mindazokat az intézkedéseket meg kell tennie, amit a Pp. általános szabályai előírnak + többletintézkedési kötelezettségei is vannak (332. ), pl: - végrehajtás felfüggesztésével kapcsolatos intézkedési kötelezettség, - az ellenérdekű fél beavatkozásról történő értesítés. 23 A bizonyítás / döntés / jogorvoslat 338. (1)-(6) bek. - per tárgyaláson kívül történő elbírálása (fő szabály) 339. (1)-(3) bek. - a bíróság által hozható határozatokat tartalmazza. 340. és a 340/A. - az elsőfokú bíróság döntésével szemben igénybe vehető jogorvoslatok Főszabály szerint az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek (kivételek!). 24
Közigazgatási nemperes eljárások 2005. évi XVII. törvény tartalmazza a közigazgatási nemperes eljárások szabályozását. Két közigazgatási nemperes eljárás: a) határozathozatalra kötelezés (közigazgatás hallgatása esetén), b) közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata. 25 Eljárás az AB határozata alapján Az Alaptörvény újraszabályozta az alkotmányjogi panaszt. A Ket. csak az egyezséget jóváhagyó határozat során alkalmazott alaptörvény ellenes jogszabály miatti alkotmányjogi panaszt szabályozza. Ha az AB a megsemmisített jogszabály alkalmazhatóságát nem mondja ki, az ügyfél 30 napon belül keresettel támadhatja az egyezséget jóváhagyó határozatot. A hatóság ( rendes ) határozata ellen igénybe kell venni a bírósági felülvizsgálatot, és a bírói döntés ellen lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani. 26 Köszönjük a figyelmet. 27