Egy lépés, két év, sok siker. A Lépj egyet előre! program az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg

Egy lépés, két év, sok siker A Lépj egyet előre! program az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg

Készítette: S&K Kkt. Szerkesztette: D. Szekeres Ágnes Kiadja: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Felelős kiadó: Pirisi Károly A kiadvány az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával készült

Egy lépés, két év, sok siker Lépj egyet előre! Tartalomjegyzék A legsikeresebb képzési program... 4 A vártnál háromszor nagyobb volt a jelentkezés a programra... 6 Két esztendő mérlege... 7 Magas színvonalú szakmai hátteret teremtettünk... 12 A munkaerőpiacon a legfontosabb tudás a tanulás képessége... 14 A program mentorai... 16 Ma reggel is megérte felkelni...... 18 A kommunikáció célba ért... 21 Szemelvények a sajtóból... 23 3 Akik valóban léptek egyet előre... 26 A végzettek több mint fele elhelyezkedett új szakmájában... 29 A tanulással saját sorsukon javítanak... 38 Új módszert igényel a felzárkóztatás... 42 Piacképes szakmákra képeztek... 46 Mindenki önmagához képest léphet előre... 51 Sikerült megszólítani az embereket... 54 Szemelvények a sajtóból... 60 A hivatal eredményesen teljesítette feladatait... 64 Folyamatos a szakmai és pénzügyi ellenőrzés... 66 Személyes visszajelzések... 68 A válaszadók többsége elégedett... 71 Mellékletek... 77

A legsikeresebb képzési program Lépj egyet előre! 4 A magyar kormány 2006. január 9-én hirdette meg a Lépj egyet előre! programot, amely a felnőtt lakosság képzettségi színvonalának, közvetve munkához jutási esélyeinek javítását tűzte ki célul. Az eredetileg négymilliárd forintos végül csaknem ötmilliárd programban szakképzetlen felnőttek szerezhettek ingyenesen a munkaerőpiac által elismert szakismeretet, illetve szakképesítést. Magyarországon ugyanis az elmúlt másfél évtizedben teljesen megváltoztak a beiskolázási arányok. 1991-ben még mintegy 250 ezer fiatal választotta a szakiskolai képzést, egy évtized múlva azonban ennek a felére esett vissza a beiskolázási létszám. Közben a munkaerőpiacon olyan tendenciák alakultak ki, amelyek következtében a szakképzettséggel nem rendelkező emberek könnyen kiszorulnak a munkahelyekről. A vállalkozások 15 százaléka nem talál az igényeinek megfelelő szakembert, több mint 30 ezer állás betöltetlen, mert nem találnak megfelelően képzett munkavállalókat. Az Európai Unióban csaknem minden második felnőtt bekapcsolódik a felnőttképzésbe. Magyarország versenyképességének is egyik meghatározó eleme, hogy a gazdaságnak rendelkezésére áll-e a megfelelő mennyiségű és minőségű munkavállaló. Ma hazánkban több mint kétmillió ember, a munkavállalói korban lévők 40 százaléka nem rendelkezik szakképesítéssel. A felnőttképzésben több mint 800 ezren szereznek ismereteket, a hallgatók nagyobb része azonban a magasabb végzettségűek soraiból kerül ki. Lényegesen kevesebben tanulnak az alacsonyabb végzettségű munkavállalók közül. Erre való tekintettel, és a vállalkozások igényeit figyelembe véve dolgozták ki a szaktárcánál a Lépj egyet előre! programot, melynek keretében a részvevők ingyen szerezhetnek szakismereteket. Sőt a vizsgák letétele után egyszeri minimálbérnek megfelelő (62 500 forint) ösztöndíjat is kapnak. A képzés egyébként személyenként 250 ezer forintba került, amelyet az Európai Unió támogatása és hazai források biztosítottak. Éppen ezért a képzésben részt vevőknek és a képző intézményeknek is szigorú követelményeket kellett teljesíteniük. A programban eredetileg 11 000 fő kiképzése szerepelt, de már az első hónapban mintegy 15 000 jelentkezőt regisztráltak ezért a létszámot 15 000-re emelték. A programot a nagy érdeklődésre való tekintettel meghosszabbították, a nagyobb létszámhoz sikerült többletforrást (879 millió forintot) is teremteni. A Lépj egyet előre! projekt első szakasza 2007. december 31-én zárul.

A Lépj egyet előre! programban: alapfokú iskolai végzettséget szerezhettek azok a felnőttek, akik azzal nem rendelkeztek, de a 6. osztály befejezését igazoló bizonyítványuk van. Az alapfokú iskolai végzettség megszerzése után szakképesítést adó képzésekbe is bekapcsolódhatnak; akik kevesebb mint hat osztályt végeztek, a program során megszerezhették a szakképzés megkezdéséhez szükséges közismereti és szakmai kompetenciát, majd ezután szakképesítést is szerezhetnek; az általános iskolát befejezettek számára mód nyílt szakképesítés megszerzésére a hiányszakmákban vagy a munkáltató által igényelt munkakörhöz kapcsolódó szakmákban; az érettségivel rendelkező felnőttek lehetőséget kapnak, hogy érettségire épülő szakmát szerezzenek; a már szakképesítéssel rendelkezők számára lehetőség nyílt meglévő szakképesítésükre épülő új szakképesítés megszerzésére a hiányszakmákban, valamint betöltött munkakörükhöz kapcsolódó, illetve a munkáltató által igényelt munkakörben. A képzésbe olyan Magyarországon bejegyzett, akkreditált képzőintézmények kapcsolódhattak be, amelyek rendelkeznek a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel és állami képesítést nyújtó vagy akkreditált képzési programmal a képzés helyszínén. A tanulást vállaló felnőttek képzési költségét és a sikeres végzést követő juttatást a jelentkező és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat között létrejött szerződés alapján az Európai Unió és a magyar kormány vállalta. 5

A vártnál háromszor nagyobb volt a jelentkezés a programra A kormány 2006. január 9-én hirdette meg a Lépj egyet előre! programot. Csizmár Gábor, az SZMM államtitkára akkor munkaügyi miniszterként a program elindítója volt. Miért tartotta fontosnak a kormány a Lépj egyet előre! program elindítását? 6 Csizmár Gábor államtitkár Szociális és Munkaügyi Minisztérium Magyarország versenyképességének egyik fontos eleme, hogy a gazdaság rendelkezésére áll-e megfelelő számú jól képzett munkaerő. Ma hazánkban a felnőttek több mint 30 százalékának nincs szakképesítése, sőt sokaknak általános iskolai végzettsége sem. A modern gazdaságban a szakképzettség mellett már elengedhetetlen a nyelvtudás és a számítógépes hozzáértés is. Az alulképzett embereknek kicsi az esélyük, hogy állást találjanak, ezért a kormány fontosnak tartotta és tartja, hogy ingyenes tanulási lehetőséget teremtsen azoknak a felnőtteknek fiataloknak és időseknek egyaránt, akik tudnak és akarnak is új ismereteket elsajátítani. Hogyan értékeli az első ütemet, beváltotta-e a program a hozzá fűzött reményeket? Maximális mértékben beváltotta reményeinket, hiszen a program első ütemében az eredetileg tervezett 11 ezer helyre háromszoros túljelentkezés volt. Ez már csak azért is jó dolog, mert az Európai Unió statisztikai hivatala, az EUROSTAT egyik korábbi felmérése szerint Magyarországon kevesen tanulnak felnőttkorban. Ez azonban az elmúlt időszakban alapvetően megváltozott, ugyanis nagyon sok ember megértette, hogy saját sorsának jobbításáért érdemes a képzésekben részt venni. Egyébként a háromszoros túljelentkezés hatására menet közben módosítottuk a program első ütemét, így végül 15 511 felnőtt kapott támogatást a képzéshez. Szükségesnek tartja-e a program folytatását? Feltétlenül, hiszen továbbra is azt szeretnénk, ha minél többen szereznének olyan képesítést, amellyel megállják a helyüket a modernizálódó munkaerőpiacon. Így 2008. december 31-ig lehet jelentkezni a program második ütemére, melynek időtartama két év. A második ütem keretében 22 ezer felnőtt támogatására nyílik lehetőség, ami az Európai Szociális Alap és a magyar állam forrásaiból valósul meg. Ennek része az is, hogy lehetőséget szeretnénk kínálni az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőttek számára, hogy megszerezzék az alapképzettséget, amely elengedhetetlen feltétele a továbblépésnek annak, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzettséget szerezzenek. Emellett az elavult szakmákkal rendelkezők esetében új szakképesítés megszerzését teszi lehetővé a program. Az új projektre mintegy 10 milliárd forint áll rendelkezésre 2007 2008-ban.

Két esztendő mérlege A Lépj egyet előre! program sikeréért minden résztvevő, közreműködő nagyon sokat tett, beleértve a Magyarországon dolgozó európai uniós megbízott csapatot is összegezte a tapasztalatokat Dr. Soós Adrianna, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgató-helyettese. Dr. Soós Adrianna a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgató-helyettese Összesen 33 ezer ember adatait kellett feldolgozni végül ennyi jelentkezőt regisztráltunk a programban viszonylag gyorsan és nem túl nagy stábbal. Megpróbáltuk kis létszámmal és kevés költséggel megoldani a feladatokat, hogy a képzés terhére ne növeljük a kiadásokat. Köszönet illeti mindazokat, akik ötleteikkel, kezdeményezéseikkel segítették a program megvalósítását. Jelentős támogatást kaptunk a Stratégiai Tanácsadó Testület (STT) tagjaitól. Ennek köszönhető például a mentorok alkalmazása. Utólag is nagyon örülök, hogy elfogadtuk a javaslatot bár kezdetben nem lelkesedtem érte, de bebizonyosodott, hogy e nélkül nagyon nehezen lehetett volna a felzárkóztató képzésekbe bevonni azokat az embereket, akik különböző okok miatt fiatalon abbahagyták az iskolát. A mentorok a munkaügyi központos kollégák közreműködésével segítették megértetni ezekkel az emberekkel, hogy tulajdonképpen ez az egyedüli program, amelynek keretében viszonylag rövid idő alatt meg tudják szerezni a szakképesítéshez szükséges alapfokú iskolai végzettséget. 7 Megemelt keretösszeg Kezdetben 3 milliárd 900 ezer forintos keret állt a program rendelkezésére, de a nagy érdeklődés miatt több alkalommal kezdeményeztük a keretösszeg módosítását. A még viszonylag későn megemelt keretösszegekkel is jól tudtunk élni, s újabb résztvevők kapcsolódhattak be a felnőttképzésbe. Összességében csaknem 5 milliárd forintot tudtunk felhasználni, amelynek 75 százalékát az Európai Unió és 25 százalékát a magyar állam biztosította. Az első szakaszban végül 33 ezer jelentkezőt regisztrált a hivatal. Úgy vélem, a program sikerét egyértelműen bizonyítja, hogy egy olyan felnőttképzési programban, amelyben elsősorban a fizikai szakmákra, s azok közül is a hiányszakmákra való képzést támogattuk, ilyen rövid idő alatt A Lépj egyet előre! program első szakasza 2006. január 9-én kezdődött, és 2007. december 31-ig tart. 2007. május végén lezárultak a jelentkezések, december végére minden tanfolyam befejeződik. ilyen nagy mértékű volt a jelentkezés. S nem csak az érettségizettek, szakképzettek köréből, hiszen azt tudjuk, hogy minél képzettebb valaki, annál könnyebben, szívesebben tanul. Itt az alacsonyabb iskolázottságú embereket is sikerült megszólítani, és felkelteni az érdeklődésüket. Sokkal többen is jelentkeztek volna, ha nem kellett volna május végén lezárni a jelentkezéseket. Még május végén, június elején is számosan érdeklődtek, hogy lesz-e folytatás, mikor lesz újra mód és lehetőség a részvételre.

8 Sikeres kommunikáció, nagy érdeklődés A program szervezésekor törekedtünk arra, hogy minden régióból, megyéből legyen lehetőség a jelentkezésre. A lehető legszélesebb körben igyekeztünk a kommunikációs csatornákon keresztül felkelteni az emberek érdeklődését. Szerencsére nagyon jó kommunikációs tanácsadó szervezettel dogoztunk együtt, a megyei kirendeltségek is igen aktívan közreműködtek, sok hasznos, célzott tájékoztató anyagot tettünk közzé. Megpróbáltuk minden olyan szervezettel érdekvédelmi és civil szervezetekkel, egyesületekkel kiépíteni a kapcsolatot, amelyekkel a mi potenciális ügyfeleink Úgy vélem, a Lépj egyet előre! programnak talán a mentorok alkalmazása az egyik legfontosabb intézkedése. Rendkívül sikeresnek tartjuk, és reméljük, hogy a következő szakaszban az eddigieknél is több mentort tudunk alkalmazni, mert rájöttünk, hogy bizonyos körben nem nélkülözhető a tevékenységük. rendszeres kapcsolatban vannak. Építettünk az önkormányzatok információira is, mentoraink mindenütt felvették velük a kapcsolatot. A képzések résztvevőinek csak mintegy fele volt korábban regisztrált munkanélküli, nagyon sokan kerültek be az inaktívak köréből is. A képzésben részt vevők között kiegyensúlyozottnak mondható a nemek aránya, a támogatottak 54 százaléka volt nő. Bár a fizikai szakmák között viszonylag kevesebb a nőknek való, arra törekedtünk, hogy minden régióban legyen olyan foglalkozás, amely a nők számára is ajánlható. Jelentős volt az állásnélküliek aránya (62 százalék), annak ellenére, hogy ez a program kezdettől fogva a foglalkoztatási státusztól függetlenül fogadta a jelentkezőket. A Lépj egyet előre! hangsúlyozottan nem állásnélkülieknek meghirdetett program. Mégis jelentős volt a regisztrált munkanélküliek aránya is a jelentkezők között, holott abban az időszakban még számos kifejezetten ezt a réteget támogató, sokkal több kedvezményt nyújtó uniós képzési program is futott. Nyilván itt az adott képzési irány, a képzés helyszíne miatt számukra ez előnyösebb lehetőséget kínált. A munkaerőpiacra figyelve 347 intézmény több mint 1300 tanfolyama A Lépj egyet előre! program nemcsak a hallgatók, hanem az intézmények számára is nyitott volt. Összesen 347 intézménnyel kötöttünk együttműködési megállapodást. A következő szakaszban ez a szám minden bizonnyal növekedni fog. A képzési lehetőségek iránt ugyanis érdeklődnek a felnőttképzést végző civil szervezetek, gazdasági társaságok is, jelezve, hogy szeretnének részt venni a programban. A támogatott tanfolyamok száma elér- Támogatottak munkaerő-piaci státusz szerint te az 1353-at. Nem minden esetben 5 865 fő 38% a teljes tanfolyam kapott támogatást, Munkaviszonyban Állástalan gyakran csak egyegy a programra 9 646 fő jelentkezett hallgató. Előfordult, hogy 62% más a munkaügyi központ által, a munkáltatók által szervezett képzéshez csatlakozott egy-két hallgató, s olyan is volt, hogy egyéni jelentkezésekre szervezett képzéseknél kaptak támogatást a program keretében. A támogatást mindenütt a munkaerő-piaci igényekkel hangoltuk össze. Figyeltünk arra, hogy egy-egy térségben a saját programunkkal ne hozzunk létre túlképzést. A szakmák kiválasztásában folyamatosan támaszkodtunk a munkaügyis kollégák szakértelmére, tudására, információira. Minden régióban a keresett foglalkozásokat hirdettük meg, s ez úgy változott az idők során, ahogy a régió munkaerőpiaca megkívánta. Továbbra is erre az információs bázisra alapozunk, kiegészítve az előző uniós program kapcsán megkezdődött hosszú távú prognózis eredményeivel. Így nagy valószínűséggel olyan képzése-

ket is tudunk indítani, amelyek a rövid távú prognózisban nem jelennek meg, de hosszabb távon számítani lehet arra, hogy keresett lesz az a szaktudás. Tájékozódunk a várható külföldi befektetésekről, s erre alapozva újabb szakirányokat indítunk. Vezetnek a szolgáltató szakmák A képzések között dominálnak a szolgáltatási szakmák, a szociális gondozó, ápoló, takarító szakképesítés. A személy- és vagyonőr is egyre keresettebb foglalkozás, általában szükség van könnyűgépkezelő, nehézgépkezelő szakemberekre, változatlanul népszerűek a számítógéppel, informatikával összefüggő foglalkozások. Hiányszakmában támogatottak R e m é n y e i m szerint indul 1 800 majd egy másik 1 600 1 628 olyan program is, amely a digitális 1 400 1 361 írástudást 1 200 teszi alapszinten elérhetővé, 1 104 1 000 s akkor a Lépj % 800 762 783 egyet előre! program csak a 600 577 tényleges informatikai 400 szak- 9 képesítéseket 200 100 nyújthatja. 0 A program ABC-eladó Könnyűgépkezelő Kőműves Nehézgépkezelő Szociális gondozóápoló felzárkóztató Takarító 7 8. osztályos e r e d m é n y e i t nem csak azon mérjük le, hányan kapcsolódtak be, hányan jelentkeztek, hányan végeznek. Nagyon fontos tényező az is, hogy nagyon kicsi a lemorzsolódás, az eddig végzettek körében 5 százalék alatt maradt. Ebben szerintem jelentős szerepe van annak a kiváló ötletnek is, amely csak ennek a programnak a sajátossága: a sikeresen vizsgát tettek jutalmat kapnak azért, hogy ezt az erőfeszítést megtették. Egyrészt a saját érdekükben, másrészt a szakképesítés megszerzéséből nemcsak ők profitálnak, hanem a foglalkoztatók is, és végeredményben a társadalom is, hiszen több ember rendelkezik olyan tudással, amellyel jobban tud boldogulni. Ha nem lett volna a végén anyagi juttatás is, amelynek nem feltétlenül a mértéke, hanem a ténye a lényeg, talán többen abbahagyták volna a tanfolyamot. Sokan megkérdezték tőlem gondolom, a kollégáimtól is, hogy nem túl nagyvonalú dolog-e még külön pénzt is adni a tanfolyam végén azoknak az embereknek, akik munkába állnak? Én úgy gondolom, hogy egyáltalán nem, különösen, ha összehasonlítjuk azzal, hogy mennyibe kerül egy fiatal oktatása, amíg eljut a diplomáig Visszajelzések A felmérésekből egyértelműen kiderült, hogy a programban részt vevő képzők is jól vizsgáztak. A válaszadók többsége az 5 fokozatú skálán 4 és 5 között értékelte a teljesítményüket. Különböző kérdéseket tettünk fel a tananyagra, a tanfolyamokra vonatkozóan is, a visszajelzések e téren is pozitívak voltak. Megkérdeztük azt is, hogy milyen forrásból értesültek a programról? A hallgatók mindössze 20 százaléka tudta meg közvetlenül a képzőtől, hogy milyen képzések indulnak, 80 százalék a kirendeltségektől, az írott és nyomtatott sajtóból, az ismerősöktől, a plakátokról, újságokból szerezte az információt. A legfontosabb visszajelzés az volt, hogy a programban részt vevők fele már egy hónappal a végzés után jobb helyzetben volt, mint amikor elindult a képzés. Vagy sikerült elhelyezkednie az állásnélkülieknek körülbelül 40 százaléka munkát talált, vagy a megszerzett szakképzettség alapján magasabb fizetést kapott. (A szakképzetteknél eleve több a minimálbér is.) Feltettük azt a kérdést is, hogy ha még

10 egyszer lenne lehetőség, bekapcsolódna-e ilyen képzésbe? 98 százalék igennel válaszolt. Azok is, akik még nem tudtak elhelyezkedni, illetve nem érezhették anyagi helyzetük javulását. Megyei kvóták A program indításakor a megyék között osztottuk fel a kvótákat. Közös szakmai konzultációt tartottunk, amelynek fő kérdése az volt: hogyan lehet a programot a legigazságosabbá tenni, hogy automatikusan bekerüljenek azok, akik erre jogosultak, s ne kerüljön háttérbe senki azért, mert esetleg lassabban indul el a tájékoztató Támogatottak iskolai végzettség szerint (fő) kampány, később jut az információhoz. 4000 Szerettük volna 3500 197 kiküszöbölni, hogy azon 547 3000 236 régiók miatt, 2500 542 209 ahol szívesebben tanulnak 217 szakképzett 2000 95 387 205 342 gimnázium általános iskola az emberek, 8 ált.-nál kevesebb 2626 1500 g y o r s a b b a n 130 2079 183 1485 105 bekapcsolódnak, mások 1000 1729 1650 221 500 921 622 ne veszítsék el 226 67 48 59 lehetőséget. El 28 143 212 0 Közép-Mo. Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Mo. Közép-Dunántúl Nyugat- Észak-Alföld akartuk kerülni, Dunántúl hogy a képzettebbek, iskolázottabbak elvegyék a helyeket azok elől, akik esetleg nehezebben szánják rá magukat a tanulásra. A tapasztalat igazolt bennünket, mert legnehezebben a felzárkóztató képzésekbe lehetett az embereket bevonni. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek lassabban mozdultak meg, tehát nagyon helyes volt, hogy ragaszkodtunk bizonyos keretszámokhoz, s nem töltöttük be a helyeket. A program a közepe táján vált tömegessé azáltal, hogy az alacsonyabb képzettségűek is kezdtek bekapcsolódni. Látható volt, hogy az iskolázottság és a munkaviszonnyal való kapcsolat nagyon szoros a jelentkezőknél. Minél magasabb iskolai végzettségű kategóriát néztünk, annál többen voltak a munkaviszonyban állók, a felzárkóztató képzésben részt vevők közül pedig összesen 33 embernek volt munkaviszonya. A kvóták között időközben azért szükség volt némi átcsoportosításra, látszott, hogy bizonyos régiókban még az eredetihez képest is viszonylag alacsonyabb érdeklődés mutatkozik, bizonyos megyékben pedig, például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, többszörösen is emelni kellett a kvótát, mert olyan nagy volt az érdeklődés. A folytatás Természetesen szeretnénk minden olyan elemét megőrizni a programnak, amely eredményesnek bizonyult. A főbb célok nem változtak meg, elsősorban a képzetlen emberek számára szeretnénk megadni a lehetőséget arra, hogy megszerezhessék első szakképesítésüket. A program indulásakor a statisztika szerint mintegy 900 ezer felnőttnek nem volt szakképesítése Magyarországon. Még mindig jelentős ez a réteg, ezért a felnőttkori A támogatottak nemek szerinti megoszlása képzéseknek egyre nagyobb szerep jut a következő években is. A Lépj egyet előre! program második szakaszában a keretösszeg már 10,5 milliárd forint, 7 135 fő 46% 8 376 fő 54% Nő Férfi

két év alatt 22 ezer fő képzése a cél. A jelentkezések elindultak, már fent van a honlapunkon a hiányszakmák listája, a képzők is folyamatosan jelentkeznek. Az első program sikere alapján minden esélyünk megvan arra, hogy a másodikkal még nagyobb eredményeket érjünk el. Az eredeti keretszámok 8 ált.-nál kevesebb általános iskola gimnázium szakképzett Összes Közép-Mo. 364 1 454 546 235 2 599 Dél-Dunántúl 161 645 242 106 1 154 Dél-Alföld 238 951 357 153 1 699 Észak-Mo. 231 924 346 150 1 651 Közép- Dunántúl 154 617 232 99 1 102 Nyugat- Dunántúl 147 588 221 94 1 050 Észak-Alföld 245 980 368 156 1 749 Összes 1 540 6 159 2 312 993 11 004 A keretszámemelés mértéke 11 8 ált.-nál kevesebb általános iskola gimnázium szakképzett Összes Közép-Mo. 297 625 4 1 325 Dél-Dunántúl 65 840 37 11 857 Dél-Alföld 190 778 30 56 674 Észak-Mo. 172 726 4 67 617 Közép- Dunántúl 126 304 49 31 160 Nyugat- Dunántúl 4 34 0 11 41 Észak-Alföld 33 1 646 179 41 1 833 Összes 757 4 953 115 196 4 507 Iskolai végzettség régiónként 8 ált.-nál kevesebb általános iskola gimnázium szakképzett Összes Közép-Mo. 67 2 079 542 236 2 924 Dél-Dunántúl 226 1 485 205 95 2 011 Dél-Alföld 48 1 729 387 209 2 373 Észak-Mo. 59 1 650 342 217 2 268 Közép- Dunántúl 28 921 183 130 1 262 Nyugat- Dunántúl 143 622 221 105 1 091 Észak-Alföld 212 2 626 547 197 3 582 Összes 783 11 112 2 427 1 189 15 511

Magas színvonalú szakmai hátteret teremtettünk 12 A Lépj egyet előre! a HEFOP-intézkedéseken belül azok közé tartozik, amelyek a kezdeti tervezéskor és a 2004-es induláskor még nem szerepeltek a repertoárban. Az Európai Unió tagállamaiban körbetekintve hasonló célzott intézkedéssel érik el a munkavállalók munkanélküliek és inaktívak széles körét hangsúlyozta Pirisi Károly, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója. Míg Írországban a Step one up! programmal a munkaviszonyban állók támogatása a fő szempont, hiszen az ír foglalkoztatási ráta 2006-ban közelítette a lisszaboni teljes foglalkoztatási célszámot, addig Magyarországon az inaktívak is jelentős célcsoportot alkotnak. Hogyan illeszkedett a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) tevékenységébe a Lépj egyet előre! program? Pirisi Károly a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója A szerződéskötésre 2005. év végén került sor, az érdemi munkálatokhoz pedig tavaly február közepén kezdhettek hozzá kollégáink. Így a többi HEFOP-intézkedéshez képest jó egy évvel később kezdődött a munka. A relatíve rövid idő alatt több mint 15 000 főt sikerült bevonni a képzésekbe; 2007 novemberéig 10 ezer főnél többen végezték el az 1200 tanfolyam valamelyikét. A képzési repertoárt egy az intézkedésbe épített belső akkreditációs rendszer segítségével a körülbelül 1300 FATakkreditációval rendelkező felnőttképző intézményből 347 képző biztosította az ország minden pontján. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 2006. évi tevékenységének fényében a Lépj egyet előre! program önmagában is jelentős intézkedés volt; munkaerő-piaci képzésben, ideértve az össze hazai és ESZAforrás együttes felhasználását, 90 ezer fő vett részt. A Lépj egyet előre! programhoz hasonlóan a lakosságnak szóló intézkedés, a HEFOP 1.1. A munkanélküliség megelőzése és kezelése keretében 2006-ban 22 ezren kaptak képzést.

A fenti számok fényében jól látható, hogy a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal közvetlen kezelésében megvalósított Lépj egyet előre! az ÁFSZ éves képzési kapacitásának mintegy ötödét jelentette. Mindehhez egy alig 20 fős stáb munkája járult hozzá. Igényelt-e szervezeti változást, létszámmódosítást a feladatok ellátása? A Lépj egyet előre! projekt megvalósítására programirodát hoztunk létre a Foglalkoztatási és Képzési Igazgatóságon. A többletfeladatok ellátására 12 fő határozott idejű, a program végéig szóló köztisztviselői státusz létesítésére kaptunk engedélyt, ők teljes munkaidőben a Lépj egyet előre! projekttel kapcsolatos feladatokat látják el. Az Európai Unió által támogatott programokra jellemző, hogy a pénzügyi elszámolások szigorú szabályok szerint történnek, és meglehetősen adminisztrációigényesek, ezért a végrehajtásban folyamatosan részt vesznek megbízással foglalkoztatott nem köztisztviselők is. Ez az apparátus biztosítja majd a program második ütemének megvalósításakor a magas színvonalú szakmai hátteret. Jelentett-e többletkiadást az FSZH részére a program lebonyolítása? A hivatalnak semmilyen többletkiadást nem jelentett a program, ugyanis a megvalósítással kapcsolatos összes költséget el tudjuk számolni az Európai Unió felé. A Lépj egyet előre! projekt összköltségéből képzésre és a juttatásokra 86 százalék, a menedzsmentre 4,5 százalék, a megvalósításhoz kapcsolódó egyéb költségekre mintegy 9 százalék használható fel. A hivatal nem is lenne képes a saját működési keretéből fenntartani egy több mint 15 ezer fős támogatotti létszámmal együtt járó programot. A végrehajtásban közreműködő valamennyi dolgozó munkabérét és megbízási díját száz százalékban a projekt költségvetéséből külön erre a célra elkülönített keretből fedezzük. A telekommunikációs és postaköltségeket, az iroda bérleti díját, valamint a számítástechnikai eszközöket és bútorokat is teljes egészében a program büdzséjéből fizetjük. 13 A Lépj egyet előre! program indító sajtótájékoztatója

A munkaerőpiacon a legfontosabb tudás a tanulás képessége 14 Személyes meggyőződésem, hogy ma a munkaerőpiacon a legfontosabb tudás a tanulás képessége. Azok az emberek, akik a Lépj egyet előre! keretében szakmát szereztek vagy befejezték az általános iskolát, az egyik legfontosabb kompetenciát szerezték meg: megtanultak tanulni! Az én szememben ez a Lépj egyet előre! legnagyobb sikere mondta Luczek Sándor, az SZMM titkárságvezetője. A Lépj egyet előre! program Stratégiai Tanácsadó Testülete tagjaként hogyan értékeli a megvalósítást, elérte-e a célját? Luczek Sándor a Lépj egyet előre! program Stratégiai Tanácsadó Testület tagja Egyértelműen igen. A program célja az volt, hogy a más képzési és munkaerő-piaci programokkal nehezen elérhető, szakképzetlen és/vagy alacsony iskolai végzettségű emberek számára adjon előrelépési lehetőséget. Azt akartuk, hogy az ország minden részében a program indításakor ez megyei elosztást jelentett legyenek keretek, amelyek a szakképzetlen emberek rendelkezésére állnak ahhoz, hogy szakmát tanuljanak. A keret megszabása azért volt fontos, hogy a rosszabb helyzetben lévő, és talán éppen ezért lassabban reagáló emberek számára is legyen esély a támogatáshoz hozzájutni. A program nem csak összességében érte el a kitűzött célszámokat, hanem részleteiben, belső arányaiban is. A Lépj egyet előre! programban valóban sikerült tízezer hátrányos helyzetű embernek szakmához jutnia, és csaknem ezernek pedig az általános iskolai (alapfokú) végzettséget megszereznie. A program elégedettség és hatásosság mérése egyelőre azt mutatja, hogy a közvetett célt, a várt hatást is teljesíti a Lépj egyet előre! A tanfolyamokon sikeresen szakképzettséget szerzett emberek jelentős része állást is talált, vagy ha volt állása, akkor fizetésemelést, jobb munkakört kapott, de legalábbis biztosabbnak érezheti az állását. A program végrehajtása kezdetben meglehetősen újszerű, nehéz feladatot jelentett a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalban működő programirodának. Az is pozitív eredmény, hogy a kollégák megtanulták, hogyan kell egy ilyen típusú programot lebonyolítani ha úgy tetszik, ők is léptek egyet előre, hogyan kell a hallgatókkal, a képző intézményekkel, a munkaügyi kirendeltségeken dolgozó kollégákkal sikeresen együttműködni. Meggyőződésem, hogy a Lépj egyet előre! II. program lebonyolítását kevesebb zökkenővel fogják megoldani.

Miért tartotta szükségesnek a mentori hálózat kialakítását, melynek Ön volt a kezdeményezője? A programnak volt egy olyan célcsoportja, akiket az interneten, a sajtóhirdetésekkel, a munkaügyi kirendeltségeken keresztül nem lehet elérni, mert a munkaügyi hivatalba nem járnak, újságot nem olvasnak, még TV-t, rádiót sem igen néznek, hallgatnak. A Lépj egyet előre! programmal azonban őket is meg akartuk szólítani. Az általam ismert foglalkoztatási célú civil szervezetek számos olyan sikeres munkaerő-piaci programot hajtottak már végre, amelyekben pontosan ilyen embereket sikerült a munkába, képzésbe bevonniuk. Bevallom, innen vettem az ötletet, hogy nekünk is azt kell tennünk, amit a civil szervezetek jó része kitűnően csinál. Személyesen kell megkeresnünk, meggyőznünk, segítenünk a halmozottan hátrányos helyzetben lévő embereket. A csoda megtörtént, a máshol bevált recept nekünk is működött! Persze, nem volt elég valakit rábeszélni arra, hogy iratkozzon be a hiányzó 8. osztály elvégzését lehetővé tévő felzárkóztató tanfolyamra, arra is oda kellett figyelni, hogy ne hagyja abba az iskolát, tanuljon rendszeresen, gyürkőzzön neki a vizsgának. Ez volt a mentorok feladata a programban. Ezúton is szeretném megköszönni minden mentornak a végzett munkát, nagyon fontos feladatot oldottak meg nagyon sikeresen. Milyen tapasztalatokat szűrt le a testület a mentorok gyakorlati működéséből? Amikor felvetettem, a program szervezői némi csendes tartózkodással fogadták a javaslatomat. De úgy érzem, a mentorok munkájának eredményei mindenkit meggyőztek arról, hogy a tevékenységükre szükség van. Büszke vagyok arra, hogy a Lépj egyet előre! II. program tervezése során nem az volt a kérdés, hogy kellenek-e mentorok, hanem az, hogyan lehetne a létszámukat növelni. Azt is el kell mondani, hogy természetesen nem minden mentor teljesítménye egyforma. A munkába lépésükkor el kellett magyarázni, hogy mi a mentornak a dolga, hogy ő keresse a lehetséges ügyfeleit, és ne a munkaügyi irodában ülve várja jelentkezésüket. Nagy öröm, hogy ők is segítettek egymásnak a tapasztalataik megosztásával. Azt is az eredmények közé sorolom, hogy a program egyéb résztvevői ma már pozitívan értékelik a szerepüket, tevékenységüket. A mentorok is megtanulták a mentorálás alapjait jóllehet volt közöttük olyan, akinek már voltak tapasztalatai ebben. A munkaügyi kirendeltségeken dolgozó kollégák is megértették, mit várhatnak tőlük, a képzésszervezők is ráéreztek az együttműködés hasznára. A Lépj egyet előre! program záró konferenciáin sokszor felmerült a kérdés, hogy miért nem lehet a programban másokat is támogatni. Erre mindenkinek azt válaszoltam, hogy a Lépj egyet előre! program nem jó mindenre, ne akarjunk ezzel minden problémát megoldani. Szeretném hangsúlyozni, hogy a mentorok alkalmazása sem mindenre jó, nem kell átesni a ló másik oldalára! A mentorok nagyon fontos szerepet játszanak a hátrányos helyzetű, nehezen elérhető emberek aktivizálásában. 15 Kik azok a mentorok? A felnőttképzési tapasztalatokhoz hasonlóan a Lépj egyet előre! programban is a képzettebb munkavállalók ismerték fel először a programban rejlő lehetőségeket. A nyolc általánossal nem rendelkezők számára biztosított keretek lassan töltődtek fel. Az országosan 1500 lehetőségre 2006. március végéig mindössze 14-en jelentkeztek. Budapesten 11 fő, Heves megyében mindössze három fő nyolc általánossal nem rendelkező felnőtt korú szánta rá magát a tanulásra. A nyolc általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők bátorítására, segítésére mentorokat alkalmazott a program, akik elsősorban az alacsonyabb iskolázottságú emberek bevonását segítették a képzésbe.

16 A program mentorai Budapest Besenyő Ágnes Rózsa Mónika Baranya megye Hoffmanné Piskó Beáta Bács-Kiskun megye Bánki Annamária Csapó László Faragó Sarolta Nyilas András Békés megye White Anikó Borsod-Abaúj-Zemplén megye Dienes Mária Csongrád megye Kovács Kinga Makalicza Ágnes Fejér megye Herczeghné Benkő Zsuzsa Győr-Sopron megye Dr. Malatinszky Zsolt Hajdú-Bihar megye Balogh Ildikó Heves megye Szente Edina Jász-Nagykun-Szolnok megye Jamnik Judit Komárom-Esztergom megye Bokrosné Nagy Margit Hergovics Györgyi Monostori Éva Morvai Józsefné Nógrád megye Sulyokné Szanyi Beáta Pest megye Besenyő Ágnes Rózsa Mónika Somogy megye Dobainé Sótonyi Mónika Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Fancsalszki Éva Tolna megye Tóth András Vas megye Lintner Dénes Veszprém megye Reszegi Gabriella Zala megye Horváth Ferencné

Morvai Józsefné Komárom-Esztergom megyei mentor jelentéséből: A Lépj egyet előre! program felzárkóztató képzésében részt vevő hét személlyel folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, tanulmányaik folytatásával ugyanis problémák merültek fel. A nyári szünet után a szeptemberi iskolakezdésre az addig biztosított gépkocsi nem állt rendelkezésre. A tanulók a képzésen való folyamatos részvételhez helyközi járattal tették meg az utat Kisbér és Mezőörs között. Mezőörstől Pannonhalmáig és vissza gépkocsival vitték őket. Többször beszéltem az iskola igazgatónőjével és Horváth Ferencné mentorral, ugyanis az előzőekben ígéret szerint ők biztosították a szállítást. Mivel nem sikerült megoldani többszöri próbálkozás ellenére sem a bejárást, az igazgatónővel történt megbeszélés szerint magántanulóként készültek fel a vizsgákra. A két vizsganapra a kisbéri városigazgatóság mikrobuszát sikerült megszereznem, hogy részt tudjanak venni. Minden tanulónak sikerült a vizsgákat letenni, és november 7-én átvették a bizonyítványukat Pannonhalmán. Az iskola igazgatónőjének tájékoztatása szerint minden kötelezően előírt anyagot kitöltöttek és aláírtak a résztvevők ahhoz, hogy a tanulmányaik elvégzése után járó összeget megkapják. 2007. 11. 22. Morvai Józsefné 17

Ma reggel is megérte felkelni... 18 Egy európai uniós program szakmai és pénzügyi előkészítése az eddigi tapasztalatok szerint legalább fél évet vesz igénybe. A Lépj egyet előre! esetében azonban a tervezés és előkészítés folyamata meglehetősen feszített tempóban, bő egy hónap alatt lezajlott. Ahhoz, hogy ezt a példa nélküli eredményt elérhessük, mind a tárca, mind a hivatal, mind pedig az egyéb irányító szervezetek részéről komoly szakmai teljesítményre és összehangolt munkára volt szükség.

Kéri Gabriella a Lépj egyet előre! program projektvezetője A szerződés aláírását követően körülbelül három hét állt rendelkezésünkre, hogy a nyitó konferenciát megszervezzük, amelynek keretében valamennyi érdeklődő képző intézményt, civil szervezetet és egyben a sajtó képviselőit is tájékoztattuk az induló programról. Az érdeklődés óriási volt, a 2006. január 10-i tájékoztatót követően fogadtuk a képzési ajánlatokat a regisztrációs listánkra, majd február közepétől a támogatási kérelmek papír alapon is beérkeztek. A támogatási dokumentáció kezdeti késedelmes elbírálásának az volt az oka, hogy csupán az első hónapban több mint 10 000 jelentkező anyaga érkezett hozzánk. A tervezéskor tisztában voltunk azzal, hogy a felnőttképzésre jellemző ciklikusság miatt nem egyenletesen érkeznek majd a kérelmek, de arra senki sem számított, hogy mindössze egy hónap alatt gyakorlatilag a 24 hónapra tervezett támogatotti létszám dokumentációja bejön. Az első hónapokban minden szombaton bent voltunk a hivatalban, hogy valahogy sikerüljön a több irodát betöltő papírokat érdemben elbírálni. És bizony akkor valószínűleg nem voltak túl sokan közöttünk, akik látták a fényt az alagút végén. Ezek a szombati munkák soha nem kötelező jelleggel zajlottak, egyszerűen mindenki magáénak érezte a programot, és fel sem merült bennünk, hogy mással is tölthetnénk a hétvégét. Ezúton is köszönet érte a munkatársaknak. A projektszemélyzet felállása viszonylag gyorsan lezajlott, szerettük volna, ha egy igazán jó, fiatalos és lendületes csapat kovácsolódik össze a hivatalban. A cél adott volt, és már az év elején érzékeltük, hogy a feladat időbeli elvégzéséhez rohamléptekkel kell haladnunk. Különös kettősség jellemzi a hivatali munkatársak mentalitását. Egyrészt elengedhetetlen volt, hogy a feldolgozandó tömeges mennyiségű anyagot gyorsan és precízen értékeljék pontosan rögzített szakmai A Lépj egyet előre! programra vonatkozóan az Irányító Hatósággal 2005. december 21-én írta alá az akkori, még Foglalkoztatási Hivatal azt a támogatási szerződést, amely a tervek szerint 11 000 felnőtt képzettségi színvonalának növeléséhez biztosította volna a pénzügyi fedezetet. 19

20 szempontok alapján. Ugyanakkor mindvégig szem előtt kellett tartanunk, hogy mi végre is ez a program, kinek az érdekeit kell valóban szolgálnunk. Figyelni kellett arra, hogy az egyes jelentkező kérelme ne csak egy papír legyen a sok közül, hanem adott esetben a döntéskor mérlegelni, méltányolni lehessen az illető személyes helyzetét. Annak ellenére, hogy a hivatal dolgozói olyan közvetlen kapcsolatba soha nem kerültek, nem is kerülhettek a jelentkező személyekkel, mint például a mentorok, telefonon folyamatosan segítséget nyújtottunk az érdeklődőknek. Ilyenkor számtalanszor előfordult, hogy az irathalmok közül kikerülve hirtelen egy-egy valós élethelyzetnek lettünk tanúi. Azoknak az embereknek, akik több szempontból is hátrányos helyzetűek, rendkívül sokat jelent, ha valaki végighallgatja őket, és egy lehetséges kiutat kínál számukra mindezt emberi hangnemben. Ilyenkor nem kizárólag nekik segítünk, de sokszor mi is úgy érezzük, hogy ma reggel is megérte felkelni. A Lépj egyet előre! csapatában jelenleg huszonhatan dolgoznak köztisztviselőként vagy megbízott munkatársként, illetve a hivatali kollégák közül munkaidejük egy részében többen is foglalkoznak a programmal. Mentorként a munkaügyi kirendeltségek támogatásával huszonhárman tevékenykednek az országban. A projektszemélyzet esetében a fluktuáció nem túl nagy, ugyanakkor az elmúlt fél évben öt Lépj egyet előre! -baba született, és pár héten belül egy újabb kis jövevényt várunk. A munkatársak döntő többségében fiatal diplomások, vagy éppen most folytatják tanulmányaikat valamely felsőfokú intézményben. Ugyanakkor számíthatunk az idősebb kollégákra is, akik komoly szakmai tapasztalattal rendelkeznek a hasonló programok megvalósításában. A Lépj egyet előre! program első üteme a kétszeri pótlólagos forrásbevonást követően hamarosan befejeződik. Bár a megvalósítás a kezdeti időkben nem volt teljesen zökkenőmentes, a végzett hallgatókra vonatkozó számok azt mutatják, hogy sikerült teljesítenünk azt a célt, amelyet két évvel ezelőtt kitűztünk magunk elé. A kérdőíves felmérésből pedig az derül ki, hogy a válaszadók 88 százaléka részt venne hasonló programban a jövőben is, és talán ez az egyik leghitelesebb mutató az elégedettség mérésére. A második ütem keretében tervezett 22 ezer ember szakmához juttatása ugyanolyan kihívásokkal teli feladatot jelent majd, mint az első részben. Az összeszokott projektszemélyzet és a már kialakult eljárásrendek alkalmazása azonban jó kiindulóalap lehet ahhoz, hogy két év múlva egy hasonló sikertörténetről számolhassunk be. A jelentkezőkkel kapcsolatos feladatokat megyék szerinti felosztásban végeztük. Budapest, Pest megye Érdiné Karl Erzsébet, dr. Kádas Vera Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye Fülöp Judit Baranya, Somogy, Tolna megye Dr. Zelenák Erzsébet (Liza), Kapodisztriász Alexandra, Hunyadi Réka Veszprém, Komárom, Fejér megye Dr. Szecskó-Tóth Zsuzsanna Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye Gácsi Lóránt Békés, Csongrád, Bács-Kiskun megye Jánosi Gábor, Balogh Tímea, Gaborják Péter Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron megye Dévai Judit

A kommunikáció célba ért A lehető legszélesebb körben igyekeztünk a kommunikációs csatornákon keresztül felkelteni az emberek érdeklődését. A hallgatók toborzásához óriásplakátot, rádiós és televíziós hirdetéseket és az ingyenes hirdetési újságokat használtuk. Áprilistól országszerte a legforgalmasabb közlekedési csomópontokon, posták, áruházak közelében óriásplakátok hívták fel a figyelmet az ingyenes tanulás lehetőségére. 2006. februártól konferenciasorozatot indítottunk. Miskolcon, Kecskeméten, Székesfehérváron, Békéscsabán, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Pécsen, Győrben, Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden ismertettük a Munkaügyi Központok felnőttképzéssel foglalkozó szakértőivel közösen a konferenciára és konzultációra meghívott önkormányzatok, civil szervezetek, az iskolarendszeren kívüli képzéssel foglalkozó intézmények képviselőinek a részvétel lehetőségét és az indítással kapcsolatos feladatokat. Az érdeklődés mindenütt várakozáson felüli volt. A konzultációkon leggyakrabban a jelentkezéssel és az elszámolással járó adminisztrációt sokallták a képzőintézmények. Kezdetben bizonytalanságot keltett az új OKJ hatályba lépése. A tájékoztatásban a megyei kirendeltségek is igen aktívan közreműködtek, segítségükkel sok hasznos, célzott tájékoztató anyagot tettünk közzé. Megpróbáltuk minden olyan szervezettel érdekvédelmi és civil szervezetekkel, egyesületekkel kiépíteni a kapcsolatot, amelyekkel a mi potenciális ügyfeleink rendszeres kapcsolatban vannak, hozzájuk szórólapokon juttattuk el a legszükségesebb tudnivalókat. Építettünk az önkormányzatok információira is, mentoraink mindenütt felvették velük a kapcsolatot. Az országos, valamint a helyi elektronikus és nyomtatott sajtó érdeklő figyelme kísérte a projekt teljes folyamatát. A megjelent újságcikkek, a sugárzott rádió- és tévéadások száma több százra tehető. A jó választást igazolja, hogy a bizonyítványt megszerzett és megkérdezett hallgatók 80 százaléka a kirendeltségektől, az írott és nyomtatott sajtóból, az ismerősöktől, a plakátokról, újságokból szerezte az információt. A hallgatóknak mindössze 20 százaléka tudta meg közvetlenül a képzőtől, hogy milyen képzések indulnak. 21

22 A sajtón keresztül minden réteget megszólítottunk A Lépj egyet előre! program az országos és a helyi sajtóban rendkívül sokszor szerepelt. Az újságírók maguktól is érdeklődtek a téma iránt, de nagyot lendített a helyzeten a 2006 decemberétől 2007. február végéig lezajlott médiapályázat, illetve az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány most is folyamatban lévő pályázata. Nyugodtan állíthatom, hogy a programról szóló tájékoztatás szinte minden állampolgárhoz eljutott, hiszen nem csak az országos, de a megyei lapokban, vidéki rádiókban és tévékben is megjelentek az erről szóló híradások foglalta össze Schranz Edit, az SZMM sajtószóvivője. Schranz Edit az SZMM sajtószóvivője Örvendetes, hogy több bulvárlap is a médiapályázat eredményeként írt erről a programról. A munkaüggyel foglalkozó szakemberek többnyire nem túlságosan kedvelik a bulvársajtót, hiszen a cikkek rövidsége miatt ritkán van mód részletesen, érdemben kifejteni egy-egy témát. Én azonban úgy gondolom, nagyon is fontos, hogy a bulvárlapok is foglalkoztak a programmal, hiszen a Blikknek nagyobb létszámú és más olvasótábora van, mint a Népszabadságnak. Sőt rengeteg olyan ember van, aki kizárólag bulvárlapot olvas őket a Blikk vagy éppen a Bors nélkül nem is tudnánk utolérni. Hasonló jelentőségű az a tény, hogy a médiapályázatok eredményeként csaknem minden megyei lap, rádió és tévé foglalkozott a programmal. Köztudott ugyanis, hogy egy-egy megyében a megyei lap olvasottsága általában jelentősen meghaladja az országos lapokét. Több szerkesztő, újságíró rendkívül alaposan körüljárta a témát: nem pusztán a Lépj egyet előre! tényszerű ismertetésére szorítkozott, hanem megszólaltatott olyan embereket, akik a program segítségével tanulnak. Az életszerű feldolgozás komoly segítséget adott azoknak a hallgatóknak/nézőknek, akik így, egy sorstársuk beszámolójából ismerhették meg a programot. A programról való információ elsődleges forrása Információ forrása Fő Százalék Ismerős 143 25% Képző 125 22% Nyomtatott sajtó 119 21% Szórólap, plakát 65 12% Munkaügyi szervezet 61 11% Egyéb: munkahely 29 5% Televízió 10 2% Egyéb: internet 5 1% Egyéb 3 1% Rádió 2 0%

Szemelvények a sajtóból Jövőutazás számítógéppel Mozgáskorlátozottak részére indult számítógép-kezelői tanfolyam a közelmúltban Bakson. A Lépj egyet előre! programban Csongrád megyében elsőként itt vehették át a támogatói szerződést a hallgatók. Négyszáz óra alatt, hat hónapig, napi öt órában alapfokú szakmai képesítést nyújtó oklevelet szereznek majd állami és uniós támogatással a baksi mozgáskorlátozottak. Legtöbbjük korábban rendelkezett már szakmával, gépkezelőként, dajkaként, villanyszerelőként, élelmiszer-eladóként dolgoztak, amíg valamilyen betegség vagy baleset szakmájuk elhagyására nem kényszerítette őket. Részmunkaidőben vállalhatnának munkát, ami jól is jönne, hiszen a kapott ellátás szűkös megélhetést biztosít. Az alig 2300 főt számláló településen nem sok munkalehetőség adódik. A hűtőház, a feldolgozóüzem bezárt, a termelőszövetkezet megszűnt. A község polgárainak mintegy fele ingázik, Kistelekre, Csongrádra járnak dolgozni. Egy mozgássérült ember számára mindez elérhetetlen. Ha a tizenöt ember elvégzi a tanfolyamot, távmunka formájában akár otthon is dolgozhatnak. A Lépj egyet előre! ingyenes felnőttképzési program két éve alatt hazai és európai uniós támogatással tizenegyezer fő képzésére van lehetőség. Az indulása óta eltelt két hónap alatt majdnem tízezren adták be jelentkezésüket hiányszakmák elsajátítására. Csongrád megyében a két évre kapott ötszáz fős keretre eddig négyszázhetvennyolcan jelentkeztek. Harminchatan már támogatást nyertek gyorsétkeztetési eladó, ABC-eladó, számítógép-kezelő, vendéglátós vállalkozó tanfolyamra. A tapasztalatok szerint az alacsonyabb iskolázottságúak körében kisebb a tanulási hajlandóság, ezért a munkaügyi központok mentorokat alkalmaznak. Délmagyarország, Délvilág 2006. április 22. 23 Tízezren lépnének előre, de csak a felüknek megy Az ingyenes szakképzést nyújtó Lépj egyet előre! programra február közepe óta 9900-an jelentkeztek, de csak mintegy felük teljesíti a pályázati célokat mondta Pirisi Károly, a Foglalkoztatási Hivatal főigazgatója. Az ingyenes képzési program célja, hogy szakképzettséggel nem rendelkező embereknek adjon több lehetőséget a munkaerőpiacon. A jelentkezők negyven százaléka már rendelkezik középfokú képesítéssel. (mti) Magyar Hírlap, 2006. április 14. Ötezren léptek előre ABC-eladónak, építőipari szakmunkásnak, nehéz- és könnyűgépkezelőnek, klímaszerelőnek, szociális gondozónak tanul az az ötezer jelentkező, aki már bekapcsolódhatott a Lépj egyet előre! programba. Dr. Soós Adrianna, a Foglalkoztatási Hivatal Felnőttképzési Igazgatóságának főigazgató-helyettese lapunknak elmondta: Borsod, Szabolcs és Somogy megyéből érkezett a legtöbb pályázat. A bírálók elsősorban a képzettség nélküli, általános iskolát végzett jelentkezőket támogatták. Bár jövő március 31-éig lehet jelentkezni a programra, a 11 ezer helyre már most 20 ezren pályáztak. A jelentkezők mintegy 50 százalékának van állása, de sokaknak ez a képzés nyújt garanciát arra, hogy munkájukat megtartsák. (Muhari Judit írásából) Népszava, 2006. június 12.

Országos konzultációs tájékoztató körúton ismerhették meg az érintettek, képzők, civil szervezetek, önkormányzatok képviselői a Lépj egyet előre! ingyenes felnőttképzési programot. 24 Váradi Gábor, a BAZ megyei és Miskolc városi kisebbségi önkormányzat képviselője Horváth Ferencné, a Nyugat-Dunántúl mentora Pintér Istvánné, az Abisái Kft. ügyvezetője Majláth László, Dombóvári Roma Közhasznú Alapítvány kuratórium elnök

Darits Ágnes, OKTÁV Továbbképző Központ Zrt. oktatási igazgatója 25 Barhács Anna, a Barhács és Társa Kft. igazgatója Szedenszki Imre, Ónod alpolgármestere Nyíregyházán zsúfolásig megtelt a konferenciaterem A személyes találkozás során a képzők, civil szervezetek, az önkormányzatok képviselői számtalan kérdésre kaptak azonnali választ a program vezetőitől. Borossán Beáta, az Excellent oktatásszervező vezetője

Akik valóban léptek egyet előre 26 Nem volt könnyű visszaülni az iskolapadba Úgy tűnt, reménytelen helyzetbe sodródom, hiszen az óvodában, ahol dolgozom, közölték velem, hogy képesítés nélkül nem maradhatok, hamarosan meg kell válnunk egymástól. Arra, hogy saját erőből beiratkozzam egy megfelelő tanfolyamra, ugyancsak nem láttam esélyt, hiszen jövedelmem erre nem adott volna lehetőséget. Ekkor szereztem tudomást a zalaegerszegi Lépj egyet előre! programról mondja Farkasné Ábrahám Ildikó, akinek a képzési program révén megoldódott az élete. A Nyugat-Dunántúl régióban a Lépj egyet előre! program első, most záruló ütemében 1050 fős képzési kvóta állt rendelkezésünkre tájékoztatott Kálmán István, a regionális munkaügyi központ képzési csoportvezetője. Végül azonban 1104 ember beiskolázását segítették. A régióban legkeresettebbek az ABC-eladó, a dajka, a gépkezelő, a számítástechnikus és a szociális gondozó szakmák voltak. Nem volt ugyan könnyű ennyi idő után visszaülni az iskolapadba, s szinte valamennyi szombatot a tanfolyamon tölteni, de így gyakorlatilag ingyen megszerezte a szükséges dajkai végzettséget. Ráadásul sok segítséget is kapott, hiszen a tanárok biztatására folyamatosan készült, s ennek eredményéről számonkérések során meg is győződhettek. Farkasné Ábrahám Ildikó dajka Ez nagyon fontos volt hangsúlyozta Ildikó, hiszen a munka, a család mellett az ember hajlamos lehet, lehetett volna arra, hogy hanyagolja a tanulást, abban bízva, hogy az utolsó pillanatban még be tudja hozni a hátrányt. Erre azonban elég kicsi az esély. Számomra mindennél többet ér, hogy megszereztem azt a képesítést, amivel megtarthatom a munkahelyem. Tudatosabban végzem a munkám A Lépj egyet előre! programnak köszönheti Györkéné Horváth Gyöngyi, hogy szakmailag sikerült előrelépnie. Neki a munkahelyén ugyan kerek perec nem mondták azt, hogy szakképesítés nélkül elválnak útjaik, de folyamatosan éreztették vele, hogy örülnének, ha érettségijét kiegészítené szakmai végzettséggel. Azt sem rejtették véka alá, hogy támogatnák a hiányzó képesítés megszerzésében. Györkéné Horváth Gyöngyi nyolcadik éve foglalkozik értelmileg sérült gyermekekkel egy speciális otthonban. Györkéné Horváth Gyöngyi gyógypedagógiai asszisztens Ennyi év gyakorlata során sok mindent megtanultam, ám a most elvégzett felsőfokú gyógypedagógiai asszisztens tanfolyamnak köszönhe-

tően tudatosabban végzem a munkámat. Ráadásul az elismerés máris jelentkezik a béremben, hiszen azonnal magasabb besorolást kaptam. Nagyon kedvező volt mondta el, hogy a programban való részvétel költségeit nem neki kellett fizetni, s arra sem számíthatott, hogy a tanulmányait egyébként mindenben támogató munkahelye konkrét anyagi segítséget is nyújt. A 400 órás tanfolyam alatt s ez sem mellékes hozadéka a programnak olyan társaságnak lett a tagja, amely reményei szerint a későbbiekben is összetart majd. S ha szükség lesz rá, tanácsokért, tapasztalatokért megkereshetik egymást. Önerőből nem tudtam volna a költségeket fizetni Fekete Zoltán pályakezdő munkanélküliként kapcsolódott be a Lépj egyet előre! programba. Figyelmét a képzőhelyen, a SZÁM-PONT Kft.-nél hívták fel a lehetőségre, ahol nem sokkal korábban fejezett be egy középfokú informatikai tanfolyamot. Azzal nem tudott munkát találni, ám friss rendszerinformatikus végzettségével már kapott ajánlatot. Igaz, ehhez a fővárosba kell költöznie Zala megyéből. A cég, amely állást ajánlott számára, a nyelvtudást is megköveteli. Zoltán szerint ezzel sem lesz gond, már folyamatban van. Saját zsebből nem tudtam volna állni a költségeket hangsúlyozta Zoltán, ráadásul a képző kft.-nél olyan informatikai és tapasztalati háttér állt a rendelkezésre, amelyet a kötelező óraszámon túl is igénybe vehettem. Sőt örültek az érdeklődésnek, és pluszsegítséget is nyújtottak. Fekete Zoltán rendszerinformatikus 27 Versenyképes szakmákra kell képezni SZÁM-PONT Kft. A zalaegerszegi SZÁM-PONT Kft. már 2006-ban is szeretett volna bekapcsolódni a Lépj egyet előre! projektbe, de akkor Nagy bánatunkra, nem jártunk sikerrel tudtuk meg Fejesné Simon Gyöngyitől, a képző vállalkozáskoordinátorától. Idén azonban újra próbálkoztak, és úgy alakították át képzési kínálatukat, hogy az jobban igazodjon a munkaerőpiac elvárásaihoz, és megfeleljen a programkiírók igényeinek is. Hiszen a Lépj egyet előre! résztvevői csak akkor léphetnek valóban előre, ha az adott szakma versenyképes, és megvan benne az elhelyezkedés esélye. A kft. a program indításakor abban is eltért a képzési piacon megszokott gyakorlattól, hogy dolgozói nem csak a jelöltek becserkészésében, a hirdetésekben, a megszólításban igyekeztek jeleskedni, de azzal is tisztában voltak, hogy a potenciális jelöltből csak akkor lesz sikeres, támogatást is hozó hallgató, ha pályázatát elfogadják az elbírálás során. Ennek érdekében pedig minden érdeklődőnek akik egyénileg pályázhattak maximális segítséget nyújtottak. Közreműködtek a pályázati dokumentáció összeállításában, segítettek kitölteni a jelentkezési íveket, és gyakorlatilag minden, a pályázat benyújtásával járó tennivalót levettek a leendő hallgató válláról. Felmérték ugyanis, hogy a képzési programban való részvétel számukra is nagy lehetőség. A piac ugyanis rendkívül telített, a felnőttképzésben könnyebben talpon tud maradni az, sőt fejlődni, aki részt vehet az uniós támogatottságú projektekben. Megduplázták a tanfolyamok számát Berecz és Társa Bt. A Lépj egyet előre! előrelépést jelentett a szintén zalaegerszegi oktatási vállalkozás, a Berecz és Társa Bt. számára is. A kis cég hosszú évek óta jelen van a térség képzési piacán, igaz, mindeddig évente csupán két-három tanfolyam beindítására voltak képesek mondta el Berecz János tulajdonos, aki a feleségével együtt viszi a kis céget. Az elsősorban pedagógiai, szociális szakmacsoportokban indított képzéseik iránt azonban a Lépj egyet előre! programba való bekapcsolódással megnőtt az érdeklődés, és megduplázták a tanfolyamok számát.