w w w. m e o s z. h u XXXV. évf. 2. szám 2015. február 150 Ft A M O Z G Á S KO R L ÁT O Z O T TA K E G Y E S Ü L E T E I N E K O R S Z Á G O S S Z Ö V E T S É G E L A PJ A Érzékenység és elfogadás CÍMLAPTÖRTÉNET A vers a sorsom ajándéka... Százezrek otthonában ad meleget Menekítési terv vészhelyzet esetén Kérjük, támogassa adója 1 %-ával a mozgássérült embereket! M E O S Z a d ó s z á m a: 19 0 0 2 7 3 2-2- 41
MOBALUX MEGBÍZHATÓ NÉMET MINŐSÉG MOBALUX fix, vagy teleszkópos lábú tusolózsámoly A test ápolása és a tisztálkodás a mindennapok egyik legszemélyesebb igénye. A Mobalux tusolószék család tagjai könnyebbé teszik mindennapjait. MOBALUX tusolózsámolyhoz kartámasz és háttámla Opcionálisan, akár utólag is egyszeren beszerelhető biztonságot növelő kényelmi tartozékok. MOBALUX fürdőkád belépő Használja akár fürdőkád belépőként, vagy akár ülésként a kádban, mellyel könnyebbé teheti a felállást. Az ülés illetve lépésmagasság 18 cm. A felületen található vízkifolyó nyílások garantálják a csúszásmentes használatot. TERMÉKEINKET KERESSE WEBSHOPUNKBAN: WWW.MEYRA.HU/APOLASI Forgalmazó: MEYRA-ORTOPEDIA Kft., 1044 Budapest, Megyeri út 205./B, Tel.: 06-1-230-0593, e-mail: info@meyra.hu, www.meyra.hu
Legyőzhetetlenség Érzékenység és elfogadás Komplex iskolai érzékenyítő mintaprogramot indított Rákosmente Önkormányzata. A kezdeményezés célja, hogy Budapest XVII. kerületében élő diákok megismerjék a fogyatékos emberek problémáit, befogadóvá váljanak, és képesek legyenek a megfelelő segítségnyújtásra. Figyeljünk azokra, akik segítségre szorulnak és képviseljük érdekeiket jelentette ki Riz Levente polgármester február 10-én, amikor együttműködési megállapodást írt alá a komplex iskolai érzékenyítő mintaprogramban részt vevő országos érdekképviseleti szervezetekkel (MEOSZ, Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége, Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, Autisták Országos Szövetsége, Siketvakok Országos Egyesülete). Hozzátette: Rákosmente Önkormányzata már korábban is figyelemmel kísérte a fogyatékossággal élők elfogadását, ám a mostani iskolai érzékenyítő mintaprogram komplex, intézményesített együttműködést eredményez majd. Schanda Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkára kivételesnek és példaértékűnek nevezte a kezdeményezést, amely minden szempontból egybevág az államtitkárság célkitűzéseivel. Az előadássorozat egyik fő törekvése, hogy a diákok megértsék: másnak lenni természetes. A társadalmi szolidaritás megerősítéséhez szükséges, hogy a fiatalok megfogalmazhassák a különbözőséghez kapcsolódó érzéseiket, kérdéseiket, és az azok feldolgozásához kapott válaszok szakértői támogatással egészüljenek ki. (folytatás a 9. oldalon) Nálam győzött a Stephen Hawking életéről készült film, A mindenség elmélete. Nem így a február 22-i Oscar-gálán. Öt díjra is jelölték, de végül csak a napjaink egyik legnagyobb zsenijét alakító Eddie Redmayne térhetett haza a legjobb színésznek járó arany szobrocskával. Alázattal és finom humorral telített játéka lenyűgöző volt. A film igaz történeten alapszik, a forgatókönyv Stephen Hawking első feleségének Utazás a végtelenbe című memoárjából íródott magyarul is olvasható már. A produkció 1963-ban kezdődik. A híres Cambridge-i Egyetem vidám, a lányokkal kissé esetlen, ám annál ambiciózusabb kozmológusa és a bölcsész Jane Wilde egymásba szeret. Ám egy szerencsétlen esés után a 21 éves fiatalembert megrázó diagnózissal szembesítik az orvosok: Lou Gehrigszindrómája van, amely a központi idegrendszer mozgató sejtjeinek pusztulása révén az izmok elsorvadását okozza. Két évet jósolnak neki. Bár a fiatalok érzései még igen frissek, Jane úgy dönt: Stephennel akar élni. A pár innentől kezdve versenyt fut az idővel. Jane szeretettel ápolja, gyermekeket szül neki, és kirángatja férjét az apátiából. Arra bátorítja, hogy ledoktoráljon. A frissen szerzett doktori címével felfegyverkezve Stephen úgy érzi, minden tiszta pillanatot meg kell ragadnia, hogy megfejtse az univerzum titkát. Miközben a teste egyre szűkebb korlátok közé szorul, szelleme túlszárnyal az elméleti fizika határain. Amikor elveszti beszédkészségét, egy speciális gép segítségével kommunikál a világgal. Igazi újjászületés számára. Jane eközben szép lassan felőrlődik, hiszen mindenről le kell mondania, ami számára fontos. Harmadik gyermeke megszületése után kezdi vállalni a saját gondolatait, hogy nem ilyen életről álmodott. A felismeréshez a templomi kórus jóképű vezetője is hozzásegíti, aki bevallja: őszintén vonzódik Jane-hez. Kiderül, az as szony is hasonlóan érez. A Hawking házaspár elválik. Aki kerek életrajzi filmre számít, csalódni fog, mert a produkció elsősorban szerelmi történet. Nem tudunk meg semmit a briliáns elme gyermekkoráról, a válást követő évekről, de azt sem láthatjuk, milyen sokoldalú személyiség, aki közérthetővé teszi a tudományt, filmes szerepet vállal az Agymenők vígjátékban, a Star Trekben, akiről viasz- és LEGO-szobor készül, vagy akit államelnökök, királyok fogadnak. Láthatunk viszont egy csodálatos történetet a szerelemről, az önfeláldozásról, a legyőzhetetlenségről, a kitartásról, hogy korunk egyik legnagyobb koponyája megfejtse a mindenség elméletét. Hogy valami elgondolkodtatót kaptunk útravalóul a hitről, az élettel szembeni elvárásokról, az emberi kapcsolatokról, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a film végén a nézők nem siettek ki a teremből, hanem hosszú percekig néma csendben ülve maradtak. Mert ahogy Hawking mondja: amíg élet van, minden van. Ignácz Bea főszerkesztő 3
Elment egy alapító Hosszú betegség után életének 86. évében elhunyt dr. Körmendi Géza nyugalmazott gimnáziumi igazgató, helytörténész, a Mozgáskorlátozottak Komárom-Esztergom Megyei Egyesületének alapító elnöke. A mozgássérült emberek érdekében végzett több évtizedes áldozatos munkájáért 2006-ban a MEOSZ Ember az Emberért emlékérem arany fokozatával tüntette ki. Dr. Körmendi Gézával 2006-ban készítettünk interjút a MEOSZ negyedszázados történelmét bemutató A megszállottság kapujában című könyv (szerkesztő: Ignácz Bea) számára. Ő is azok közé tartozott, akik a szövetség létrehozásáért, talpon maradásáért, fejlesztéséért, a mozgáskorlátozott emberekért megszállottan küzdöttek. A könyvből idézünk most. 1948-ban súlyos baleset ért. Tizenkilenc éves voltam, négy- és nyolcszázas futóként atletizáltam. Állítólag nagy jövő előtt álltam, még az 1952-es olimpiára is számításba vettek. Az egyik versenyről hazatérve már csak a lépcsőn jutott hely a marhavagonban. A tatabányai állomáson a mozdony»rárántott«, a bal lábamat elkapta egy oszlop, és átrepültem a másik vágányra. Rettenetesen vérez- tem, a kórházban nyolc napig kómában feküdtem. Anyámnak azt mondták az orvosok: Körmendiné asszony, ha a fia nem tér magához, harangozhatnak a tatai református templomban. Ötórás műtéttel»drótoztak«öszsze: járógéppel közlekedem, a bal lábamat amputálni kellett.... A Pesten eltöltött éveim alatt 1979-ben beléptem a Mozgássérültek Budapesti Egyesületébe. Valahová ugyanis tartozni akartam. Egy év múlva dr. Chikán Csaba közölte velem: Géza, jövőre lesz a Rokkantak Nemzetközi Éve, nálatok is jó lenne megalakítani a megyei szervezetet. 1981 elején bementem dr. Kiss Gyulánéhoz, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetőjéhez. Jól ismertem, mert a fia a gimnázium diákja volt. Megkérdeztem, támogatnának-e bennünket. Azt válaszolta: mindent megadunk, csak egyetlen fillért se kérjen, mert van elég gondunk a vakokkal, a gyengén látókkal, a siketekkel és a nagyothallókkal. Ekkor régi barátomhoz, dr. Tóth Béla osztályvezető-főorvoshoz fordultam, miként lehetne ezt az ügyet dűlőre vinni, hiszen semmink sem volt. Az alakuló közgyűlés helyszínének a kórház ebédlőjét javasolta. A nagy eseményt 1981. március 7-én tartottuk, hetvenegyen jöttek el. Ismertettem a programot, aminek az volt a lényege, ha már eddig nem törődött velünk senki, legalább mi törődjünk magunkkal.... Amikor a járási pártbizottság elköltözött Tatáról, felajánlották a két kis, ramatyul kinéző irodájukat. Nem volt kályha, se telefon, még a villanykörte is egy szál dróton árválkodott. Szereztem íróasztalt, székeket, két szekrényt. Egyik barátom ingyen kifestett, majd a gimnáziumból áthozott kályhába a Hazafias Népfronttól kaptunk szenet. A működéshez nagy szükségünk volt pénzre. Beültem Molnár Dániel Trabantjába ő volt a megyei hadkiegészítő parancsnokság vezetője, és útnak indultunk»kunyerálni«a községi tanácsokhoz, a vállalatokhoz, a téeszekhez. Egymillió forintot szedtünk öszsze. Nagyjából két hónap alatt álltunk fel. Egyre többen lettünk, megalakultak a helyi csoportok is. Elhatároztuk, hogy a közeli Fényes Fürdőn ifjúsági tábort szervezünk, aminek óriási sikere volt. 1989-ben megválasztottak a Tatai Öregdiákok Egyesülete elnökének, 1991-ben megváltam a megyei elnöki tisztségtől. Akkor már jól ismertem Válóczi Ferit, arra kértem, legyen az utódom. Nem csalódtam benne. Kedves Géza bácsi, emléked örökre megőrizzük! Nemkívánatos kifejezés a szegénység, esélyegyenlőség A vs.hu írása szerint egy sor hétköznapi kifejezés használatától tanácsolja el munkatársait az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Nemkívánatosak többek között a szegény, szegénység, mélyszegénység, gyermekszegénység, esélyegyenlőség, rokkant, terhes, fogyatékos szavak. A szegény és szegénység helyett ezentúl a rászorult, rászorultság a megfelelő kifejezés. A tárca szerint ez segíti az egységes szóhasználatot egy-egy témában, a közérthetőbb megszólalást, s egyúttal a kormányzati politika irányát is mutatja. Hiszen nem mindegy, hogy egy várandós kismamára azt mondjuk, hogy terhes vagy hogy áldott állapotban van, továbbá rokkantról vagy mozgáskorlátozottról beszélünk. Kedves Olvasóink! Önök hogyan vélekednek az új szóhasználatról? Észrevételeiket a humanitas@meosz.hu e-mail címre várjuk! E L A D Ó Eladó Budapesten magyar gyártmányú 3 kerekű elektromos moped. Ár: 99 E Ft. Telefon: + 36 30 266 4546 T Á R S A T K E R E S 44 éves, két bottal közlekedő, független miskolci férfi megismerkedne korban hozzá illő hölggyel. Telefon: + 36 20 224 6509 4
Jászberény: felértékelődnek az igaz emberi kapcsolatok Az elmúlt évben az önkormányzat jelentős összeggel, háromszázhúszezer forinttal támogatta az egyesület tevékenységét említi büszkén Somogyiné Lajkó Piroska elnök. Ezenfelül az összejövetelekhez ingyen használhatjuk az Ifjúsági Ház nagytermét. Dr. Szabó Tamás polgármester úr civilben orvos, másként áll a fogyatékossággal élőkhöz, ugyanígy Szatmári Antalné alpolgármester asszony és Nagy András humán erőforrás bizottsági elnök is elismeri, segíti a munkánkat. Az önkormányzat vezetői több alkalommal kijelentették: az egyesületünkben folyó tevékenység és összefogás más civil szervezetek számára is példaértékű lehet, mindig szívesen támogatnak bennünket, mert tudják, hogy jó helyre kerül a pénz. Természetesen emellett folyamatosan figyelem a kiírt pályázatokat, hogy melyiken tudnánk eséllyel indulni. Olyan ötleteket gyűjtünk, amelyeket fel tudunk használni a rendezvényeinken. A Nemzeti Együttműködési Alap pályázatain eredményesen indulunk, és a MEOSZ-tól kapott támogatások is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a tagjainknak minél sokszínűbb programokat állítsunk össze, melyben helyet kapnak a különböző előadások, kirándulások és egyéb rendezvények. A jászberényi egyesület 2005 tavaszán vált önállóvá, Somogyiné Lajkó Piroska 2011 óta elnöke a ma már közel négyszáz tagot számláló szervezetnek. Bár a többséget az idősebb korosztály alkotja, az emberek mégis igénylik, hogy kimozduljanak otthonról. Rendszeresen eljártok a Pest megyei egyesületek rendezvényeire. Mit adnak nektek ezek a találkozók? A mai gazdasági válságban sok kisebb egyesület küzd a fennmaradásáért. Támogatás, pályázatok hiányában működésre is alig jut pénz, nemhogy rendezvényekre. A Somogyiné Lajkó Piroska vezette jászberényi Olajág- Jász Mozgássérültek Közhasznú Egyesülete eközben egészségügyi, kulturális és turisztikai programok, előadások sokaságát kínálja tagjainak. Mi a titka a sikerüknek? A mai világban különösen felértékelődnek az igaz emberi kapcsolatok. Igényünk van arra, hogy gyakrabban összejöjjünk más egyesületekkel, csoportokkal. Rendszeresen részt veszünk a taksonyi, tápiószelei esélynapon, a budaörsi empátianapon. Ezek a találkozók feltöltenek, erőt adnak a további munkánkhoz, hiszen sokat tanulunk egymástól. A sorstársak között nem feszélyezzük magunkat, őszintén beszélhetünk a betegségünkről, a gondjainkról, mert mindannyian egy cipőben járunk. Jóval felszabadultabban tudunk kikapcsolódni, olyan ez nekünk, mintha vitamininjekciót kapnánk. A kiegyensúlyozott lelki, szellemi állapot pedig az egészségünkre is kihat. Ez is célunk, hogy szebbé tegyük a tagság életét. Minden hónapban hol előadás, hol kirándulás, szeptemberben pedig esélyegyenlőségi nap várja a tagokat. Nagy a látogatottság? A témákat, a kirándulások helyszínét nem én találom ki, hanem közösen. Tartott előadást nálunk dietetikus, jógaoktató, belgyógyász, reumatológus, onkológus orvos, tűzoltó, rendőr bűnmegelőzési és közlekedési témakörben, a telefonos lelkisegély-szolgálat vezetője. Évente három-négy alkalommal szervezünk akár többnapos kirándulást, s nemcsak a gyógyfürdőket keressük fel, hanem Magyarország ismert turisztikai látnivalóit, sőt még kalandparkra is vállalkozunk. A szeptemberi esélyegyenlőségi nap nagyon jól sikerült, közel háromszázan jöttek el, a helyi újság is írt az eseményről. Ezen a napon minden a testi és lelki feltöltődésről, az egészséges életmódról szól. A sport- és ügyességi versenyek sok embert megmozgattak, és az egészségügyi szűrések légzésfunkció, testzsír-, vérnyomás-, koleszterinszint-, vércukormérés látogatottsága is óriási volt. Feltételezem, hogy a 2015-ös év is legalább ennyire izgalmas programokat kínál a tagságnak! Az ember mindig többet és többet akar. Erre az évre is számtalan érdekes témát tervezünk. Tavasszal három napra ellátogatunk Aggtelekre, de átmegyünk Tiszaújvárosba is. A demjéni termálfürdőt szintén szeretnénk felkeresni, és persze nem maradhatnak el az immár hagyománynak számító utazásaink Taksonyba, Budaörsre és Tápiószelére. Februárt írunk, ki tudja, mi mindent tartogat még a sors nekünk?! - czb - 5
Magyarországon minden másképp van. Már Bródy János is megénekelte annak idején, hogy személyi igazolvány nélkül nem vagyunk érvényesek. A múltkor moziba mentünk a 12 éves Csenge lányommal, de otthon felejtette a diákigazolványát, így nem hitték el, hogy tanuló. Vehettünk neki is felnőtt jegyet. Egyenlő bánásmód tahóság A minap új parkolási igazolványt akartam kérni P. város okmányirodájában, mert a régi hamarosan lejár. Mivel ismerem a hazai bürokráciát, előtte odatelefonáltam és megkérdeztem, milyen okmányok kellenek a megújításhoz. De azért magammal vittem néhány tartalékot is, ha a szükséges papírok mégis kevésnek bizonyulnának. Amikor sorra kerültem, az ügyintéző hölgy hosszasan tanulmányozta az orvosszakértői iratokat, majd félrevonult hümmögve, és egy másik munkatársnőjével sokáig tanácskozott. Ezt követően közölte velem: nem adhatja meg a parkolásit, mivel nem tudom hitelt érdemlően bizonyítani, hogy súlyosan fogyatékos vagyok. Mert álca is lehet, hogy kerekes székben ülök. De az sem segített, hogy megnézte a fogyatékossági támogatást megítélő határozatot, valamint egy régebbi, orvosszakértői intézet által kiállított dokumentumot, amelyben fehéren feketén az áll, hogy súlyosan mozgássérült vagyok, állapotom végleges. Szerinte a mozgássérült nem fogyatékos. Ő azt tanulta gagyogott, s ragyogott, hogy csak a súlyos fogyatékos kifejezés fogadható el. Itt pedig nem ez volt, legalábbis nem találtuk. Kérdeztem: ha bejön ide egy szemmel láthatóan egészséges ember, ám a papírján az áll, hogy súlyos fogyatékos, megadja az igazolványt? Szemrebbenés nélkül rávágta, hogy igen, mert a papír számít. 6 Elég bizonyíték lenne a fogyatékosságomra, ha beszúrna egy tűt a combomba, s én nem ordítok fel? erősködtem, de a hölgy mosolyogva azt felelte: nem. Mert lehetek fakír is, aki beleült a kerekes székbe, és ezzel a trükkel próbálkozik, hogy ingyenes parkoláshoz jusson jogtalanul. Még egy utolsó próbát tettem a minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár mintájára azaz minden mozgáskorlátozott fogyatékos, de nem minden fogyatékos mozgáskorlátozott, ám ez sem hatotta meg. Kissé idegesen távoztam, de nem adtam fel. A két településsel odébb fekvő V. város hivatalához hajtottam kísérőmmel, aki tanulva az előzőekből, előbb bevitte a papírokat, hogy tisztázza: elég hitelt érdemlően bizonyítják-e jogosultságomat a parkolási igazolványra. Csak akkor szálltam ki az autóból, s tolattam fel magam a három méter hosszú, 45 százalékos akadálymentes rámpán, mikor igenlő választ kaptam. A végén minden hepienddel végződött, tíz percen belül a kezemben volt az új igazolvány. A történet számos kérdést felvet. Miért van az, hogy nálunk még mindig csak a papír számít és nem az állapot? Megteheti-e az élet-halál urának számító vagy legalábbis magát annak képzelő hivatali ügyintéző, hogy nem adja meg ügyfelének a jogosan járó kedvezményt csak azért, mert semmit nem tud azokról, akiknek ügyeit intézi? Hogyan lehetséges, hogy ugyanazokat a papírokat egészen másképp ítélik meg két településen? Miért dolgozhatnak ügyintézőként olyanok, akikben az empátia legcsekélyebb foka sem leledzik? Miért az ártatlanokat sújtják a sok visszaélés miatt szigorított szabályokkal, és miért nem az elkövetőket büntetik meg inkább? Én, a tisztességes állampolgár nem tudok beállni a számomra kijelölt parkolóhelyre, mert elfoglalta olyan valaki, akinek szemmel láthatóan legnagyobb baja, hogy már nem tíz másodpercen belül futja a százat. Ám lehet, hogy neki szabályos papírja van. Úgy gondolom, a szabályozás annyira hatékony, mint amennyire hozzáértők alkotják a törvényeket, amenynyire szakszerűen készülnek akadálymentes mosdók, feljárók, és amennyire törvények ide vagy oda egyenlő jogokkal rendelkezünk ebben az országban. Kató László
Mozgássérült emberek a helyhatóságok élén A januári Humanitásban már írtunk arról, hogy több településen is mozgáskorlátozott embert választottak meg polgármesternek, alpolgármesternek. Ez jó lehetőség a másság általánosabb elfogadtatására éppúgy, mint a fogyatékossággal élők önbizalmának növelésére. TÓTH MARGIT, A CSONGRÁD MEGYEI DÓC POLGÁRMESTERE Bár 1996 óta Szegeden élek, de Dócon születtem, ide jártam általános iskolába, a középiskola befejezését követően pedig 27 évig könyvtárosként dolgoztam a községben, és a szüleim is itt laknak mondja Tóth Margit, aki a tizenhét centiméter magasítású ortopéd cipője miatt támbotot használ. Társadalmi megbízatású polgármester vagyok, a harmadik ciklusomat töltöm, emellett a Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesületét vezetem. Örül neki, hogy ennyiszer megválasztották? Az elmúlt évek elismerésének tekinthető, hogy újra bizalmat kaptam. Ez azért is jó, mert naprakész információkkal rendelkezem a fogyatékossággal élők életvitelének megkönnyítésével kapcsolatosan, és ezeket nem a csoportvezetőkön keresztül, hanem közvetlenül osztom meg az emberekkel, mivel hetente háromszor találkozom a lakossággal. Dócon 72 fős csoportunk működik, a tagok igen aktív életet élnek az érdekérvényesítés területén éppúgy, mint a kulturális rendezvények szervezésében. A megyében jó kapcsolatot építettünk ki a polgármesterekkel, melynek eredményét tapasztaljuk is. Valamennyi csoporttitkárunkat meghívják a testületi ülésekre, évente egyszer pedig tájékoztatót kérnek a szervezetek munkájáról. A megyében ingyen kapnak helyiséget, ahol fogadni tudják a tagjaikat, és több önkormányzat anyagilag is támogatja őket. Dócon is így van: az akadálymentes könyvtár ad otthont a fogadóóráknak, rendezvényeknek, emellett pénzbeli juttatást is kapnak, és rendszeresen használhatják a tanyagondnoki autónkat. Egyébként a fontosabb közintézmények akadálymentesek beleértve még az indukciós hurkot is, kivéve a mellékhelyiségeket. Melyek az ön előtt álló legfontosabb teendők? Az orvosi rendelő teljes akadálymentesítése, valamint hogy ez a nyolcszáz lélekszámú közösség meg tudja őrizni az óvodáját és iskoláját. Dócon három-négy megváltozott munkaképességű embert tudunk foglalkoztatni néhány hónapra, ezzel is hozzájárulva a téli tüzelőjük megvásárlásához. Büszke vagyok rá, hogy a szülőhelyemen lehetek a falu első embere, és ezt a bizalmat hálás szívvel köszönöm mindenkinek, aki rám szavazott. BATTA SÁNDOR, A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI TISZAKARÁD ALPOLGÁRMESTERE Másodszor vagyok alpolgármester, emellett egy szárítóüzem vezetője, ellátom az agrárbizottság elnöki tisztségét, és 24 hektár földön gazdálkodom meséli a 49 éves Batta Sándor, aki 1990-ben szenvedett súlyos balesetet; segítségnyújtás közben egy mezőgazdasági gép leszakította a jobb kézfejét, a balt pedig szétszaggatta. Egy percre sem veszítettem el az aktivitásomat: voltam a gazdakör jegyzője, foglalkoztam állatértékesítéssel, vezettem a mozgássérültek helyi csoportját, 2002-ben pedig önkormányzati képviselőnek választottak. Úgy gondolom, a lakosság megismerte a munkámat. Nem véletlen, hogy tavaly és négy évvel korábban is a legtöbb szavazatot kaptam a faluban. Istenfélő vagyok, presbiterként is tevékenykedem a helyi református egyháznál, igyekszem tisztességesen élni, mások érdekeit magam elé helyezni. Inkább én segítsek, mint másoktól várjam ugyanezt. A feleségem védőnő a faluban, két fiút nevelünk, a nagyobbik gépészmérnöknek tanul, a kisebbik református gimnáziumba jár. Mi a legnagyobb gond a faluban? Óriási a munkanélküliség. Tiszakarád zsáktelepülés Sárospatak és Cigánd között, olyan rossz az összeköttetés az országgal, hogy minden befektetőt elriaszt. Az úthálózat borzalmas a sok kátyútól szinte szétszakadnak a kamionok, mindez persze a buszközlekedésre is kihat. Van egy 600 négyzetméteres varrodaépületünk, öt millió forintért eladó, munkaerő is lenne, mégsem tudunk idecsalni egyetlen vállalkozót sem. Így a foglalkoztatásba se tudunk rendesen bekapcsolódni. A mozgáskorlátozott sorstársaimat fokozottan sújtja ez a probléma. Aki teheti, eljár innen, hogy másutt boldoguljon. Tiszakarádon csak az önkormányzat, a termelőszövetkezet visszamaradt részlege és egy-két kisebb vállalkozás tud munkát adni. Igyekszünk a START programmal is segíteni, de nagyon nehezen megy itt minden. - muzsay - 7
Százezrek otthonában ad meleget Jó néhány évvel ezelőtt egy svájci szeretetotthon szociális munkásának leleményességéből Európa-hírű termék született. A kanócból, fapálcikákból és vécépapír-gurigából készült környezetbarát gyújtós melyet fogyatékossággal élők állítanak elő mára sok százezer lakás kandallójában ad meleget. Egy éve idehaza is beindult a gyártása. A barátom egy németországi, fogyatékos embereket ápoló intézetben dolgozik, az ott lakók már évek óta gyártanak kandallóhoz, grillhez különleges környezetbarát gyújtóst, mely egy svájci szociális munkás találmánya meséli a kerekes székes Bákonyi Lajos, aki felkarolta a termék hazai előállítását. Ő kérdezte, hogy Lajos, miért nem készítetek ti is ilyet? Én mit sem tudtam a termékről, pedig Európában rövid idő alatt nagy sikert aratott. Milyen jó, hogy a sérült emberek között is vannak vállalkozó szelleműek! Lajos bácsi budai otthonában mindenütt gyújtóscsomagok. Várom, hogy elszállítsák mondja, és közben mutatja a gyártástechnológiát, azt az asztali fúrógépállványt, melyet ő alakíttatott át. Először kocka alakúra vágjuk a fát, majd a kisgéppel hét centis fapálcikákat ké- szítünk, ezeket beletesszük a két és fél centis vécépapír-gurigába, közepébe kanócot húzunk, hogy mindkét vége kilógjon, végül az egészet megfürösztjük csonkig leégett, olvasztott (maradék) gyertyaviaszban. És kész a gyújtós! Nem kell fát aprítanunk, papírt gyömöszölnünk a kandallóba, amely vagy meggyullad vagy nem. A mi gyújtósunk biztosan égni fog, és még a szabadban sem fújja el a szél. A viasz, amivel átitatjuk a kis csomagot, lassítja az égést, és a hő értéke is nagyobb, mint a fáé. Kényelmes, környezetbarát termék újrahasznosítható anyagokból. Mi házi gondozással foglalkozó református alapítvány vagyunk (Súlyosan Mozgássérültek Bethesda Segélyező Alapítvány a szerk.), a kuratórium azonnal felismerte a termék jelentőségét. Támogatói segítséggel megvásároltuk Magyarországra a kizárólagos gyártási és forgalmazói jogot, li- cencet. Egy éve fogtunk bele a gyártásba, és a gyújtós tavaly már elnyerte az OzoneNetwork televízió által alapított Ozone Zöld-díjat. Ki állítja elő, és honnan szerzik be az alapanyagokat hozzá? A papírgurigákat a református gyülekezetünk hívői gyűjtik össze. Fát szerezni már keményebb dió, sok múlik a kapcsolatokon. Az építőipari vállalkozásoknál rengeteg zsaluanyag halmozódik fel, olcsón hozzáju- 8 A T E R M É K R Ő L B Ő V E B B I N F O R M Á C I Ó : W W W. Z O L D B O LT. H U / H A Z TA R TA S I - K E L L E K E K, W
EK, Érzékenység és elfogadás (folytatás a 3. oldalról) tunk. A fát kocka alakúra vágjuk, innentől már a fogyatékossággal élők is tudják kicsi egyenlő darabokra aprítani. Odalépek a géphez, hogy én is levágjak néhány fadarabot. Azért kell hozzá némi fizikai erő figyelmeztet a házigazda. Kön nyebben és gyorsabban menne a munka egy német profi asztali préssel, de sokba kerül. A technológia fejlesztésére nem írnak ki pályázatot, önerőből pedig nem tudjuk megvenni. Ezt a terméket egyébként egész Európában fogyatékos emberek állítják elő, kifejezetten terápiás jelleggel folyik a munka. Németországban évente több mint egymillió darabot adnak el belőle. Az alapítványunk nonprofit módon működik, ha majd nyereséget termelünk, a hasznot a házi gondozásra fordítjuk. A gyújtós hazai gyártása többek között az őrbottyáni Juhász Zsófia Református Szeretetotthon Fogyatékosokat Ápoló és Gondozó Intézményben folyik. Itt olyan embereket gondoznak, akik nem tudnak önálló életet élni. Százhetven felett van a létszámunk, legtöbbjük két-három évesen került ide, az átlagéletkor negyven év mondja Naftz Katalin intézményvezető. A lakók közül csak néhányan alkalmasak arra, hogy irányított munkavégzéssel kertgondozásban vagy gyújtóskészítésben vegyenek részt. Bákonyi úr tavalyelőtt ősszel keresett meg bennünket ajánlatával. Bemutatott egy kisfilmet is, hogy lássuk, mennyire nem bonyolult ez a tevékenység. Belevágtunk, azóta lelkesen dolgoznak a gondozottjaink. A munkateremben Dutka Piroska fejlesztőpedagógus kalauzol. Úgy tizenöten dolgoznak: János kis darabokra vágja a fát, Roland a papírgurigákat szeleteli, többen a fapálcikákat válogatják össze. Kató ezt követően beleilleszti a kanócokat a gurigába, a művezető Károly pedig az olvasztott viaszba mártja, lecsurgatja, és kész a környezetbarát termék. Naponta száz-százötven darabbal készülnek el, aki jól dolgozik, jutalmat kap. Jól eladható itthon a gyújtós? Meglepődne, mennyire! feleli Bákonyi Lajos. A Praktiker barkácsáruház azonnal kapott az ajánlatunkon, nyilván azért, mert piacképes. Árulnak ugyan más hasonló terméket, ám egyik sem környezetbarát. Persze a vásárlóknak meg kell ismerniük a mi gyújtósunkat. Lakos Péter marketingkoordinátor szerint a Praktiker elégedett a termékkel, fogy a gyújtós, valamennyi üzletükben kapható. Igyekszünk felnőni a feladathoz, a MOL vállalatcsoporttal is felvettük a kapcsolatot, jelenleg a termékzsűrijük vizsgálja teszi hozzá Bákonyi Lajos. Remélem, kedvezően bírálják el, és a közeljövőben a kutaknál is lehet majd kapni! Addig nem nyugszom, amíg ebből nem lesz komoly üzlet. Számtalan olyan célszervezet, foglalkoztató működik idehaza, amelyik kevés megrendelést kap. Lehetőségeinkhez képest szeretnénk minél többeknek munkát adni. W W W. B E T H E S D A - A L A P I T VA N Y. H U Rapai Nándor Szekeres Pál, az EMMI fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa elmondta: Rákosmente Önkormányzata a civilekkel karöltve indította útjára ezt a programot, mely a képviselők és a minisztérium támogatását is élvezi. Reméli, hogy a szoros együttműködésnek köszönhetően a program mintául szolgál majd a többi önkormányzat számára is. A mintaprogramban jelenleg öt általános iskola, illetve gimnázium vesz részt. Az országos érdekképviseleti szervezetek interaktív formában megtartott foglalkozásait Orsós Zsolt, a szolidaritás nagykövetének előadása egészíti ki. Az érzékenyítő előadásokon lehetőség nyílik a beszélgetésre és a fogyatékossággal élő emberekkel történő személyes találkozásra is. A program keretében a tanulók kipróbálhatják a látássérült emberek sportját, a csörgőlabdát. Rákosmente Önkormányzatának távlati célja, hogy az előadássorozat a kerület valamennyi iskolájában elinduljon, és minden diák a tanulmányai alatt legalább egy alkalommal érzékenyítő foglalkozáson vegyen részt. Az együttműködési megállapodás aláírásánál a MEOSZ-t Szakály József főtitkár képviselte. Képünk illusztráció 9
Kávéval fogad Jobák Márta. Szólíthatom Márta néninek? kérdezem. Dehogyis, nem vagyok én olyan öreg! kacsint rám kedvesen. Márta elmúlt kilencven, teljesen friss, energikus. A ParaSzuperSztár versenyen első lett versmondás kategóriában, megosztva kapta a díjat a legfiatalabb résztvevővel, a tizenegy éves Harza Márkkal. A vers a sorsom ajándéka... FOTÓ: DÉRI MIKLÓS Drukkoltam Márknak, olyan aranyos fiúcska mondja. A döntőn összeismerkedtem egy kedves hölgygyel, mondtam is neki: szorítok ennek a kisfiúnak, hogy első legyen, megérdemli. Erre a hölgy: én is nagyon drukkolok neki, mert ő az én kisfiam. Márta kis budai otthonában beszélgetünk, amely tele van emlékekkel. Az egyik falon a dédszülők képe és Márta a férjével, a másikon egy gyönyörű fiatal lány. Azt mondják szép voltam, a térdig érő hajamat koszorúba fontam mosolyodik el. Erről a fényképről van egy történetem is, amely már legenda. Jóska férjem vadászpilóta volt a háborúban. Egyik repülése alkalmával kifogyott az üzemanyag a gépéből, erre elővette a képemet, hogy elbúcsúzzon tőlem meg az élettől, ám egy szélroham kitépte a kezéből. Valahogy mégis sikerült leszállnia, és mit tesz isten, a kifutópálya füvén megtalálta a fényképet is. Az antik íróasztalon laptopot látok. Ki használja? Hát én! Vakon gépelek. Épp regény készül az életemről, Álmok útján a 10 címe. Néha novellákat is írok, nemrégiben harmadik díjat nyertem egy pályázaton. Versek is születnek, de nem dicsekszem velük, mert aki a legjobb költőktől szavalhat, annak nem illik gyenge verseket írnia. De mit csináljak, kikívánkozik belőlem! Márta korán elveszítette az édesapját. Édesanyja nevelte fel, taníttatta erőn felül. Kitüntetéssel érettségizett, mert csak így kaphatott tandíjmentességet. Szolnokon laktak, háború dúlt, ezért az édesanyja nem engedte fel Pestre, egyetemre. Ezzel szertefoszlott az álma, hogy régész legyen, helyette megvalósult egy másik: fülig szerelmes lett, és ahogy írja a regényében a szerelem mindent bearanyozott és könnyűvé tett. Férje világéletében pilóta szeretett volna lenni, sikerült is neki, részt vett a háború légi csatáiban. Mártának meg a gyomrára ment a mindennapos izgalom, hogy visszajön-e még. Huszonkilenc évig szenvedtem gyomorfekéllyel, aztán gyomorvérzést kaptam és megoperáltak említi Márta. Így maradtam életben. Jóska a háború után is a repülőknél szolgált, őt a tüdőrák vitte el hetvenöt évesen, alig néhány hónappal az ötvenéves házassági évfordulónk előtt. Két gyermeket neveltünk, vannak unokák, dédunokák. Márta a régészet és az irodalom helyett egész életében a számokkal foglalkozott. Először egy biztosítónál, majd az egyik akadémiai kutatóintézetben dolgozott, végül a Történettudományi Intézetnek volt a gazdasági vezetője. Így telt el hetven év. Hogyan tért vissza az irodalomhoz? Amikor a férjem meghalt, két évig sírtam. Úgy higgye el, ahogy mondom. Sokszor észre sem vettem, hogy folynak a könnyeim. Pszichiáterhez kerültem, akinél abból állt a terápia, hogy minden vizitre írnom kellett valamit. Ez bevált, és a mai napig nem tudom abbahagyni az írást. Hogyan lett versmondó? Ez meg Szentendréhez kötődik, ott van egy telkem. Imádom. Gyomlál-