A TEVA GYÓGYSZERGYÁR ZRT. DEBRECENI TELEPÉN Nyilvános verzió Debrecen, 2010. október 5.
Tartalomjegyzék 1. A TEVA Zrt. alapadatai... 5 1.1. A debreceni telephely azonosító adatai... 5 2. A veszélyes üzem környezete... 6 2.1. A veszélyes üzem környezetének részletes bemutatása... 7 2.1.1. A gyár környezetében azonosított receptor pontok... 8 2.1.1.1. A recetor pont: A Benczúr utca teleppel határos térsége... 8 2.1.1.2. B recetor pont: A Móricz Zsigmond út telephez közel eső térsége... 9 2.1.1.3. C recetor pont: A Móricz Zsigmond út 22. szám térsége... 9 2.1.1.4. D recetor pont: A Pallagi út 9. szám, Idősek Háza térsége... 9 2.1.1.5. E recetor pont: A Benczúr Gyula utcai Köztemető térsége... 9 2.2. A veszélyes üzem környezetének területrendezési elemei... 10 3. A természeti környezetre vonatkozó információk... 10 3.1. Földtani környezet... 10 3.2. Vízrajzi adottságok... 10 3.3. Domborzati viszonyok... 11 3.4. A természeti környezet veszélyeztetését jellemző információk... 11 3.4.1. Értékes környezeti tényezők... 12 3.4.1.1.. A telephely környezetében azonosított védendő növénytársulások... 13 4. A telephelyen folytatott tevékenységek... 15 4.1. A Társaságra vonatkozó általános információk... 15 4.1.1. A gyár rendeltetése... 15 4.1.2. A gyár főbb tevékenységei... 15 4.1.2.1. Előkészítés és anyagmozgatás... 16 4.1.2.2. Beszerzés... 16 4.1.2.3. Tárolás... 16 4.1.2.4. Anyagmozgatás... 16 4.1.2.5. Készüléktisztítás... 16 4.1.2.6. Hatóanyag előállítás, kinyerés, végfeldolgozás... 17 4.1.2.6.1. Szerves-szintetikus... 17 4.1.2.6.2. Fermentációs (biotechnológiai)... 17 4.1.2.6.3. Hatóanyag kinyerés... 18 4.1.2.6.4. Végfeldolgozás... 18 4.1.2.7. Gyógyszerformák készítése... 18 4.1.2.8. Kilépő anyagok kezelése... 19 4.1.2.8.1. Kilépő anyagok újrahasznosítása... 19 4.1.2.8.2. Kilépő anyagok kezelése, ártalmatlanítása... 19 4.1.2.9. Kiszolgáló tevékenységek... 20 4.1.3. Technológiai előzmények, jövőbeni tervek... 20 4.1.3.1. Technológiai előzmények... 20 4.1.3.2. Az üzemben folyó veszélyes tevékenységek korlátozása, megszűntetése, valamint kitelepítése... 20 4.1.3.3. Az üzem jövőbeni tervei... 20 5. A veszélyes üzem környezetében azonosított veszélyes tevékenységek... 21 6. Biztonsági politika és biztonsági irányítási rendszer... 21 6.1. Fő célkitűzések (biztonsági politika)... 21 Verziószám: 1.1.0 2/37
6.2. A biztonsági irányítási rendszer... 22 6.2.1. A biztonsági irányítási rendszer bemutatása, szervezete, ügyrendje... 23 7. A veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának rendszere... 23 7.1. Katasztrófa elhárítási szervezet... 23 7.1.1. A létesítményi tűzoltóság felszerelése... 25 7.1.2. Beépített védelmi berendezések... 25 7.1.3. Bevonható védelmi berendezések... 25 7.2. Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények... 25 7.3. Vezetőállomány irányítása... 26 7.4. Dolgozók riasztása... 26 7.5. Veszélyhelyzeti híradási rendszer... 26 7.6. Monitoring rendszer... 26 7.7. A Társaság biztonságtechnikai és környezetvédelmi helyzete... 26 7.8. Riasztási rendszer... 26 7.9. Mentés, kárelhárítás... 27 7.9.1. Veszélyhelyzeti irányítási rendszer... 27 7.9.1.1. A helyi vezető szerepe... 27 7.9.1.2. Az operatív mentésirányító szerepe... 28 7.9.1.3. A vezető mentésirányító szerepe... 28 7.9.1.4. A veszélyhelyzeti operatív törzs szerepe... 29 7.9.1.5. Kárelhárítás irányításáért felelős vezetők... 30 7.9.2. A veszélyhelyzeti irányítási pont... 30 7.9.3. Döntés-előkészítő infrastruktúra... 31 Gyülekezési pont... 31 7.9.4. A menekülési irányok... 31 7.9.5. A mentésben, kárelhárításban résztvevők... 31 7.9.5.1. Általánosságban... 31 7.9.5.2. Szervezetek szerint... 32 7.9.6. Az elsődleges beavatkozó szervezetek bevethető erői, reagálási idejük.. 32 7.9.7. A mentési, kárelhárítási tevékenységben részt vevő további szervezetek létszámai, reagálási idejük és elérhetőségük... 33 7.10. Katasztrófavédelmi oktatás... 34 7. 11. Katasztrófavédelmi gyakorlatok... 35 8. Kockázatelemzés és az eredmények összefoglalása... 35 8.1. Kockázatelemzés... 35 8.1.1. Jogszabályi háttér... 35 8.1.2. Az elvégzett munka folyamata... 35 8.2. Az eredmények összefoglalása... 36 Verziószám: 1.1.0 3/37
Bevezetés A TEVA Zrt. a világ egyik legnagyobb gyógyszergyártója, mely az 1912-ben alapított Debreceni, valamint a Hajdúsági ak 1960-as egyesülése révén létrejött BIOGAL jogutódja. Az üzem jelenlegi, Debrecen, Pallagi úti telepén ebben a tulajdonosi formában 1995 óta működik. A TEVA Zrt.-nek jelen pillanatban Magyarországon három telephelye van: - Debreceni (a volt BIOGAL) telepe, - Gödöllői (a volt Human ) telepe, - Sajóbábonyi telep, melyet a TEVA saját erőből, barnamezős beruházásként hozott létre Jelen dokumentáció a debreceni telepen folytatott tevékenység felülvizsgálatát, a folytatott veszélyes tevékenység azonosítását, értékelését, a biztonsági rendszer bemutatását foglalja magában a 18/2006. (I. 26.) Korm. Rend. rendelkezéseinek megfelelően. Társaságunk a rendelet szerinti információszolgáltatási kötelezettségét tematikusan és részletesen teljesíti. A veszélyes anyagok azonosításának alapvető forrásai a Vállalati Informatikai Rendszernek raktár, beszerzés nyilvántartó, valamint technológiai folyamatleíró alrendszereinek adatbázisai. Ezeken az adatbázisokon alapszik az elemzésekhez szolgáltatott alapadatok köre (veszélyes anyagok, jelenlévő mennyiségek, szervezeti egységek, épületek, létesítmények, berendezések, eljárások). Jelen dokumentáció a megelőző (másik szakértő által készített) biztonsági változatok figyelembevételével, de azoktól függetlenül készült, az üzem 2009. februári állapotából kiindulva, figyelembe véve az elmúlt két év információit, tendenciáit, folyamatait, valamint az elkövetkezendő 1 évben várható, az üzem által már előre ismert és tervezett tendenciákat, változásokat. A részletes vizsgálatok alapján megalapozottan kijelenthető, hogy a 18/2006. (I. 26.) Korm. rend. hatálya alá tartozó jelenlévő anyagok mennyisége alapján a debreceni telephely alsó küszöbértékű veszélyes üzemnek minősül. Verziószám: 1.1.0 4/37
1. A TEVA Zrt. alapadatai A cég elnevezése: TEVA Zártkörűen Működő Részvénytársaság A cég rövidített elnevezése: TEVA Zrt. A cégjegyzék száma: 09-10-000016 Statisztikai azonosítási száma: 10318353-2442-114-09 (KSH számjel) A cég székhelye: 4032 Debrecen, Pallagi út 13. Levelezési cím: 4032 Debrecen, Pallagi út 13. 1.1. A debreceni telephely azonosító adatai A telephely címe: Debrecen, Pallagi út 13. KSH település azonosító: 15130 Terület: 220225,8 m 2 Beépítettség: 85 % A telephely területének besorolása: "M"-munkahelyteremtő A telephely és környezetének átnézeti rajzát az 1. ábra melléklet tartalmazza, az áttekintő helyszínrajzot a 2. ábra melléklet-ben, részletes helyszínrajzot pedig a 3. ábra melléklet-ben mutatjuk be. A TEVA Zrt. (a továbbiakban TEVA) debreceni telephelye szabályos, téglalap alakú, a Pallagi út Benczúr Gyula utca Nagyerdő által határolt területen helyezkedik el. A telep szomszédságában országos főközlekedési útvonal, továbbá vasútvonal nem halad. A debreceni telep biztonság szempontjából meghatározó ingatlanjai: Ingatlan címe HRSZ Terület, m 2 Beépítettség (%) Pallagi út 13. 22263/2 149097 33,7 Pallagi út 13. 22263/1 11140 49,6 Pallagi út 13. 010/2 66751 40,2 Összesen 226988 A debreceni telep kiterjedése észak-déli irányban mintegy 830 méter, és kelet-nyugati irányban pedig 280 méter. A telepet javarészt a Nagyerdő védett növénytársulásai veszik körül, kivétel ez alól a Benczúr Gyula utca térsége, ahol a telep laza beépítettségű, vegyes használatú területekkel határos. Az üzem környezetre gyakorolt veszélyeztető hatását növelő létesítmények ezen a területen nincsenek, és a jövőben sem lesznek. Verziószám: 1.1.0 5/37
2. A veszélyes üzem környezete A vizsgált gyártelep Debrecen belterületének szélén helyezkedik el, a tradicionális belvárostól 3,5 km távolságra, de a legközelebbi sűrűbben lakott területektől is viszonylag távolabb: Iránya a telephez képest Térség azonosítása Legkisebb távolság [m] Kelet Kassai út térsége 1470 Nyugat- Dél-nyugat Dóczy József utca térsége 1370 Dél Nagyerdei körút térsége 1430 Észak Pallag 2750 A telepet keleti, nyugati és északi irányból a Nagyerdő védett növénytársulásai határolják, déli irányban távolabbi kapcsolatban áll a Debreceni Egyetem épületcsoportjával (Móricz Zsigmond út). A területek legkisebb távolsága 210 méter. A teleppel közvetlenül határos a Benczúr Gyula utca vonala, és így az ott található vegyes hasznosítású ingatlanok. A legkisebb távolság itt 55 méter. A Benczúr Gyula utca távolabbi szakaszán, a teleptől 520 méteres legkisebb távolságra helyezkedik el a Debreceni Köztemető. A telepet ellátó ipari vágány a 35-ös (E71-es) országos főközlekedési útvonal mellett haladó, Debrecen-Tiszalök vasútvonalból ágazik ki. A Nagyerdőt nyugat-keleti irányban átszelve, az erdőn észak-déli irányban keresztülhaladó Pallagi út vonalát elérve a közlekedési út mellé fordul, és így Debrecen-Pallag iránya felől közelíti meg úti célját. A telepet ellátó gépjárműforgalom a Debreceni Egyetem irányából, a Móricz Zsigmond út, valamint annak folytatása, a Benczúr Gyula utca térségét a Debrecen-Pallag térségével összekötő Pallagi út ideeső szakaszán bonyolódik. A telep elérhető a 4-es és a 35-ös főutak irányából, valamint 33- as útnak a város belsőbb részein haladó térségéből. A telephellyel határos területek közvetlen beépítettséggel csak a Benczúr Gyula utcában rendelkeznek. Itt lazán elhelyezkedő, többszintes, elsősorban iroda-telephely funkciót ellátó épületek találhatók. A telephellyel határos térségben található közintézmények: Iránya a Közintézmény telephez viszonyítva azonosítása címe Dél-kelet Del-nyugat Debreceni Vízmű Zrt., Központi laboratóriuma Debreceni Egyetem, Orvosés Egészségtudományi Centrum 4032 Debrecen, Benczúr Gyula utca 7. 4032 Debrecen, Móricz Zsigmond út, Pallagi út által határolt térség épületei Legkisebb távolság [m] 130 180 Verziószám: 1.1.0 6/37
Iránya a Közintézmény telephez viszonyítva azonosítása címe Nyugat Dél Kelet Nyugat HUNÉP Auguszta Hotel Zrt., Diák Apartman Szálló, Debrecen Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Idősek Otthona, Vakok Intézete Debreceni Köztemető Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Auguszta Tömb 4032 Debrecen, Móricz Zsigmond út 22. 4032 Debrecen, Pallagi út 9. 4032 Debrecen, Benczúr Gyula utca 4032 Debrecen, Móricz Zsigmond út 22. Legkisebb távolság [m] 440 470 520 570 A telephellyel határos természeti értéket képviselő műemlékek és turisztikai nevezetességek: Iránya a telephez Természeti érték, műemlék, turisztikai nevezetesség képest azonosítása Címe Legkisebb távolság [m] Kelet, nyugat, észak Nagyerdő Nagyerdei körút Dóczy József utca Kartács utca Debrecen külterületei Pallag A 4-es számú főközlekedési út Kassai út Hadházi utca által határolt térség 10 A biztonsági szempontból leginkább jelentős létesítmények: alapanyaggyártó üzemek és kiszolgáló létesítményrészei, valamint a vasúti és közúti fogadóállomások a telephely belső részében helyezkednek el, iroda, labor, szociális létesítmények veszik körül. Az azonosított legkisebb távolságokhoz képest a veszélyeztetett létesítményrészek ennek megfelelően valamelyest távolabb helyezkednek el. Az elemzés szempontjából releváns távolságokat az egyes létesítményrészek kockázatelemzése helyén közöljük. 2.1. A veszélyes üzem környezetének részletes bemutatása A telephely biztonsági szempontból jelentős veszélyes létesítményeihez legközelebb eső lakóövezetek, munkahelyek és közösségi, intézményi létesítmények azonosítását a Biztonsági Elemzésünk 1. ábra melléklete tartalmazza, amelyet nyilvános verziónkhoz nem csatolunk. Általában megállapítható, hogy: - A gyár közvetlen környezetében néhány emeletes irodaépületben kisebb gazdálkodó szervezet működik, egyéb tevékenység nem azonosítható. (Rendelet, 2.2.2/a.) Verziószám: 1.1.0 7/37
- A lakosság által látogatott létesítmények (iskola, kórház, sportpálya, stb.) az üzem legközelebb eső veszélyes létesítményétől számított 180 m-en túl helyezkednek el. (Rendelet, 2.2.2/b.) - Különleges természeti értékeket képviselő érték a telepet közrefogó Nagyerdő. (Rendelet, 2.2.2/c.) - Súlyos ipari balesetek által potenciálisa érintett létesítmények a közelben, jelenlegi ismereteink szerint nincsenek. (Rendelet, 2.2.2/d.) A telephelyre jellemző uralkodó szélirány Észak, Észak-keleti, valamint másodlagosan a Dél, Dél-nyugati. Az esetleges légszennyezés azt elsődleges szélirányok esetén a Debreceni Egyetem Orvostudományi Kar épületcsoportjának irányába, míg a másodlagos főirány esetén a Nagyerdőnek Pallag felé eső térsége irányában terjed. 2.1.1. A gyár környezetében azonosított receptor pontok A telephely, valamint környezetének részletesebb áttekintésére a Biztonsági elemzésünk 1. ábra melléklete alkalmas melyet nyilvános verziónkhoz nem csatolunk-, mely bemutatja a telephely környezetében felvett receptor pontokat. Az egyes térségekhez rendelt receptor pontok azonosítását az alábbi táblázat tartalmazza. Jel A B C D E Lakóterület, létesítmény azonosítása Benczúr Gyula utca, Pallagi út kereszteződésének térsége Debreceni Egyetem, Orvostudományi kar, Móricz Zsigmond út térsége Diák Apartman Szálló, Móricz Zsigmond út 22. szám térsége Pallagi út 9. szám térsége (Idősek Háza, Vakok Intézete) Benczúr Gyula utca, Köztemető főbejáratának térsége Legkisebb távolság a veszélyes üzemtől [m] 1 A közelben elhelyezkedő Épületek Besorolása 2 Jelenlévő személyek száma (becslés) [fő] 55 Vasúti lefejtő B 50 260 Vasúti lefejtő B 200 515 17-es számú tartálypark A 250 590 Vasúti lefejtő C 200 955 Vasúti lefejtő E 100 1 Az itt közölt érték a legkisebb távolság, a második oszlopban a legközelebb eső létesítményrész. Minden számba vett épület az itt közölt távolságon túl helyezkedik el. 2 A rendelet 5. melléklete szerinti besorolás. Az üzem környezetében azonosított településrészek mindegyikén egy-egy receptor pontot vettünk fel. Ezek a kiválasztott receptor pontok biztosítják, hogy segítségükkel pontosan meghatározható legyen egy-egy baleseti eseménysornak a kiválasztott pontban (településrészen) érzékelhető hatása. 2.1.1.1. A recetor pont: A Benczúr utca teleppel határos térsége Verziószám: 1.1.0 8/37
A Benczúr utca ezen szakaszán főképpen ipari és kereskedelmi-szolgáltató jellegű telephelyek helyezkednek el. Itt található a Vízművek modern Központi Laboratóriuma, amely nem csak a Vízművek számára lát el mérési és dokumentálási feladatokat, külső megrendeléseket is teljesít. A térségben lakók száma néhány fő (a területeket biztosító személyzet), az itt nappal tartózkodók száma mindösszesen kb. 50 főre tehető. 2.1.1.2. B recetor pont: A Móricz Zsigmond út telephez közel eső térsége A térség a Debreceni Egyetem tulajdonában álló épületcsoportokat tartalmaz, melyek megközelítése elsősorban a Pallagi út irányából történik, valamint a Móricz Zsigmond úton, távolabb is található egy bejárat. Az épületcsoportban vannak elhelyezve a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának intézményei, kutató, oktató, szociális és más célú létesítményei. A területen lazán, szabadon álló, pavilonszerű beépítéssel jobbára háromszintes épületek találhatók. Az Egyetem magasabb épületei távolabb helyezkednek el. A térségben lakók száma néhány fő (állandó portaszolgálat, a területeket biztosító személyzet), az itt nappal tartózkodók száma mindösszesen kb. 200 főre tehető. Megjegyzés: A létszám meghatározása során a teleptől legfeljebb 400 méter távolságban elhelyezkedő épületeket vettük figyelembe. 2.1.1.3. C recetor pont: A Móricz Zsigmond út 22. szám térsége A Móricz Zsigmond útba a 22. számnál, a teleptől 640 méteres távolságban, forgalomcsillapított övezetben torkollanak bele az Egyetem északi és déli irányban vezető gyűjtőútjai. Itt a gyalogos forgalom napközben intenzív. Az északi kiágazás vezet az Általános Orvostudományi Kar épületcsoportjához, melynek legszélső nyúlványa a Markusovszky Lajos Kollégium III. számú épülete (Móricz Zs. út 11.). A kollégium öt háromemeletes önálló épületből álló komplexuma, összesen 300 fő befogadására alkalmas. A szálló viszonylag magas kihasználtságát figyelembe véve az itt jelenlévő személyek számát 250 főben határoztuk meg, melyben a térségben tartózkodó egyetemi munkatársak és hallgatók létszámát is beleértjük. 2.1.1.4. D recetor pont: A Pallagi út 9. szám, Idősek Háza térsége A teleptől déli irányban, a Pallagi út Móricz Zsigmond úti kereszteződésnek túloldalán, a Nagyerdei körút irányában, a teleppel azonos oldalon helyezkedik el az Önkormányzat által működtetett Idősek Háza. Az épület kiterjedt, parkosított telken helyezkedik el, a Pallagi útnak a Nagyerdei körúthoz eső végénél. Az itt jelenlévő személyek (jobbára idősek) száma mintegy 100 fő. Ugyanitt található a Vakok Intézete, amely szintén kb. 100 fő, fekvőbeteg, mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személy 2.1.1.5. E recetor pont: A Benczúr Gyula utcai Köztemető térsége A teleptől Kelet, Dél-keleti irányban, nagy területen elhelyezkedő Köztemetőt 1928-ban jelölte ki a város, 1932-ben nyitották meg. A főépület, a ravatalozó és krematórium magyarosszecessziós stílusban készült, a temetőt látogatók létszáma változó, a főbejárat környezetében folyamatos a mozgás. A temetőben jelenlévő személyek számát 100 fővel vettük figyelembe, amely a nagy távolságok miatt kifejezetten a temetőnek a telephez eső keleti térségében jelenlévőket kívánja reprezentálni. A napközben (egy-egy alkalommal hétköznap és hétvégén) megtartott bejárás tanúbizonysága szerint a gyárteleptől 600 méteres körzeten belül tartózkodók létszáma ennek töredéke (néhányszor tíz fő). Verziószám: 1.1.0 9/37
2.2. A veszélyes üzem környezetének területszabályozási elemei A telephely jóváhagyott szabályozási tervvel rendelkezik. Érvényes településrendezési terv készült, melynek azonosító száma: 8/2003. (IV. 17.) (Közgyűlési rendelet Debrecen megyei jogú város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről) 3. A természeti környezetre vonatkozó információk 3.1. Földtani környezet A gyár környéki kutatási területen a felszín közeli képződmények feltárása érdekében különböző célokból számos földtani fúrás és mérnökgeofizikai szondázás mélyült 10-15 m talpmélységgel. A kutatólétesítmények adataiból levonható legfontosabb következtetéseket az alábbiakban foglaljuk össze: Pallag térségében vékony, kőzetlisztes fedőréteg alatt típusos futóhomok helyezkedik el. A homok jól osztályozott uralkodóan aprószemcsés (60-70%). Lefelé a homok durvul, nő a középszemcséjű homok aránya. A futóhomok jó vízvezető, szivárgási tényezője kb. 10-3 cm/s. A debreceni II. Vízmű és a Gyár térségében egy összetettebb üledékszerkezet található. A felszín alatt 2,0-5,0 m vastagságban kőzetlisztes homok található. A homokfrakción belül az apró szemcsék az uralkodóan a finom mellett. A kőzetliszt frakción belül az apró szemcsék az uralkodóak finom mellett. A kőzetliszt frakción belül a durva kőzetliszt aránya meghaladja a finomét. Kevéssé osztályozott. Vízvezető képessége a frakciók arányától függően 10-4 -10-5 cm/s között változik. Alatta fokozatos átmenettel homokos finom kőzetlisztes durva kőzetliszt települt. A homokfrakció aránya 15-30%, a durva kőzetliszté 35-60%, a finom kőzetliszté 10-20%, míg az agyagé 10% körüli. Vízvezető képessége a frakciók arányától függően 10-5 -10-6 cm/s körül alakul. 3.2. Vízrajzi adottságok A tágabb értelemben vett térség leírása A területnek csak azért van lefolyása, mert a csapadékos időszak nem esik egybe a maximális párolgás idejével. Felszíni vízfolyása és talajvize igen kevés, de gazdag rétegvizekben, és termálkincse is jelentős. Felszíni vizek A Hajdúságnak nincs állandó jellegű vízfolyása, a Tiszalöki duzzasztómű üzembe helyezése óta a gravitációs vízkivétellel táplált Keleti - főcsatorna azonban áthalad a táj peremén. Jelentőseb vízfolyás a Tócó-árok és a Kondoros összefolyásából létrejövő Kösely, amely utóbbi vízfolyás fogadja be Debrecen városi, köztük a telep kezelt szennyvizeit. Verziószám: 1.1.0 10/37
Időszakos jellegű vízfolyásainak medrei csak tavasszal, a csapadékosabb időszakban telnek meg, ilyen a Fürj - ér, a Vidi - ér, Brassó - ér, vagy a Pece - ér és a Vajdalaposi - csatorna. Általában a belvizek levezetőiként funkcionálnak ezek a vízfolyások. Természetes állóvizekben sem bővelkedik a táj, néhány morotva -, és szikes tó található meg a területen. Mesterséges tavak azonban nagyobb számban találhatóak. Felszín alatti vizek A talajvíz legnagyobb érdekessége, hogy a Hajdúság az Alföld azon kevés területeinek egyike, ahol a talajvíz állandóan mélyen áll. Északon 6-10 méter között, Délen 10 méter alatt van az átlagos talajvízmélység. A talajvíz mennyisége meglehetősen kevés, a talajvízszint süllyedése nélkül kitermelhető vízmennyiség 1,6 l/ s négyzetkilométerenként. A talajvízben az átlagos sótartalom 1000-2000 mg/l, a víz kémiai jellegét tekintve vegyes típusú. A kationok között sok helyen a nátrium, az anionoknál a hidrogén-karbonát kerül előtérbe. Helyenként magas a klór és a szulfát aránya. A talajvíz keménysége nem mondható extrémnek, bár magasabb értékeket, 25-35 n.k.f.-ot érhet el. A szulfáttartalom 60-300 mg/l között mozog. Pannon, pliocén és pleisztocén víztartókból ered a gazdag rétegvíz - kincs. A negyedkori rétegekből származó vizek túlnyomórészt kalcium-hidrogénkarbonátosak, a felsőpannon üledékekből eredők északról dél felé haladva nátrium-hidrogénkarbonátosba mennek át, Hajdúszoboszló környékén a nátrium-kloridos jut uralomra. A Hajdúság termálvíz-készlete is igen jelentős, hévizei főleg felsőpannon homokos üledékekben tárolódnak (Hajdúszoboszló, Debrecen, Hajdúdorog, Kaba, Nádudvar, stb.). 3.3. Domborzati viszonyok Az üzemet is magába foglaló kistáj 85 és 150 méter közötti tengerszint feletti magasságokat ér el maximálisan, a telep környezetében majdnem tökéletesen sík terület 131 mbf szinttel. A térség Debrecen belvárosának 119 mbf magasságához viszonyítva mintegy 10 méter magas teraszon helyezkedik el, de ezt az odavezető utak rendkívül enyhe lejtése miatt alig lehet észlelni. Észak-nyugati irányban az üzemtől mintegy 4 km távolságban, Bodaszőlő község területén, a Pallagi út Pallag felé leágazásától kezdődően enyhe kiemelkedés található, 152 mbf csúcsmagassággal. 3.4. A természeti környezet veszélyeztetését jellemző információk A Társaság tevékenysége a természeti környezetet általában nem veszélyezteti, ezt az egységes környezethasználati engedély megléte, az előírások betartása és ennek éves hatósági ellenőrzése igazolják. Kiemelt hangsúlyt fektetünk a megelőzésre, illetve az ú.n. elérhető legjobb technikák (BAT) alkalmazására. Verziószám: 1.1.0 11/37
Súlyos baleset bekövetkezte esetén számolni kell azonban a környezet kisebb mértékű szennyezésével: - elsősorban légszennyezéssel, bűzös, irritáló, rendkívüli esetben élővilágra ártalmas vegyi anyagok levegőbe jutásával; - (egészen kis valószínűséggel) jelentősebb méretű tűz és/vagy robbanás bekövetkeztével, valamint az azt követő légszennyezéssel; - a csatornarendszerbe kerülő, a vízi életet veszélyeztető különféle anyagokkal. 3.4.1. Értékes környezeti tényezők A Gyárat délről a Benczúr utca a Vízmű nagyerdei telepeivel ill. a Nagyerdei park, keletről és északról a Nagyerdő, nyugatról a Pallagi út ill. a Nagyerdő határolja. A Nagyerdő földrajzilag a Nyírség délnyugati szélén helyezkedik el, egyedül nyugatról határolja egy másik táj a Hajdúság (Hajdúhát), növényföldrajzilag a magyar vagy pannon (Pannonicum) flóratartomány alföldi (Eupannonicum) flóravidék nyírségi (Nyírségense) flórajárásának délnyugati részére esik, s értelemszerűen nyugatról a növényföldrajzi Tiszántúllal (Cirsicum) érintkezik. A boreális atlantikus szubboreális fázis után, a szubatlantikus fázisban alakult ki az a növényzete a Nagyerdőnek, amely az enyhén lehűlő és szárazabbá váló klímájában ma is jellemző lehetne rá antropogén hatások nélkül. A Nyírség DK-i erdeinek letermelése a V-VII. század körül fokozódott, de szerencsére a városhoz tartozó területek irtása és újratelepítése, valamint kezelése a város törvényei által szabályoztattak. Ennek köszönhető, hogy a kb. VIII. század óta a Nagyerdő természetes felújulásával szemben a mesterséges telepítések (magvetések) domináltak. Mindezeknek köszönhető, hogy a. század elejéig az eredeti társulások fennmaradhattak, az azokra jellemző lágyszárú és maguktól felújuló fásszárú fajok nagy számmal jellemezhették a cönózisokat. Ennek az eredménye az is, hogy erdőssztyeppekre jellemző fátlan térségeket, tisztásokat is beerdősítették. Sajnos ugyanazon időponttól kezdődött el a Nyírség és a Hajdúhát csatornázása és lecsapolása, és ennek következményeként a.század közepére erőteljesen csökkent a talajvízszint. (Ez adott indokot a nagymértékű akácosításra is!) A kiszáradást is fokozta a napjainkig tartó felmelegedő, aridabb klímát létrehozó folyamat. A következő társulások lehettek jelen a viszonylagos érintetlenség időszakában: - Festuco rupicolae Quercetum roboris (nyílt homoki tölgyes) - Convallario Quercetum roboris (zárt homoki tölgyes) - Fraxino pannonicae Ulmetum (tölgy-kőris-szilligeterdő) kis foltokban, főleg az északi és nyugati részen fordul elő - Querco-Carpinetum (alföldi gyertyános tölgyes) Verziószám: 1.1.0 12/37
A nyílt homoki tölgyesek helyén ma akácosok, erdei- és simafenyvesek vannak. A tölgykőris-szil ligeterdőket kiszárították és átalakultak ha nem vágták ki véglegesen őket gazdag geofiton szinttel rendelkező gyöngyvirágos tölgyessé. Gyertyános tölgyesből mindössze egyetlen néhány hektáros folt maradt. 3.4.1.1.. A telephely környezetében azonosított védendő növénytársulások A gyár a nagyerdő területébe ékelődik, amely országos védettség alatt áll. Több értékes fafaj és társulástöredék, két védett faj (Scilla vindobonensis, Betula Pubescens), továbbá több jelentős lágyszárú faj él a kerítésen kívül. A Gyár területét a következő növénytársulások, valamint ültetett erdőállományok veszik körül: Nyugatról Convallario Quercetum kb. a kapuig valamint akácos után (Bromo robinietum) ültetett tölgyes (Quercetum cult.). A vizsgált résznél nyugatról ültetett Fraxino pannonicae Ulmetum. Északról ültetett Convallario Quercetum, benne Tiliosum argenteae ültetett szubasszociáció. Északkelet-kelet felől ültetett vegyes erdőben (eredetileg Convallario- Quercetum). Délről a Benczúr utca felől ültetett fák. Az alábbi táblázatban mutatjuk be az azonosított jelentősebb növényfajokat: Növény megnevezése Nyugat Észak Acer campestre (mezei juhar) Északkeletkelet Acer negundo (zöld juhar) Acer platanoides (korai juhar) Acer pseudoplatanus (hegyi juhar) Kelet Acer saccharinum (ezüst juhar) Achillea millefolium (közönséges cickafark) Ambrosia artemisiifolia (parlagfű) Astragalus glycyphyllos (érdeslevelű csúdfű) Ballota nigra (fekete perszterce) Bilderdykia convolvulus (szulákkeserűfű) Brachypodium sylvaticum (erdei szálkaperje) Bromo sterili-robinietum (akácos) Betula pubescens (molyhos nyír) Cannabis sativa (hasznos kender) Carex divulsa (zöldes sás) Dél Verziószám: 1.1.0 13/37
Növény megnevezése Nyugat Észak Északkeletkelet Carex pairae (berzedt sás) Celtis occidentalis (nyugati ostorfa) Cerasus avium (madárcseresznye) Chelidonium majus (vérehulló fecskefű) Chenopodium hybridum (pkolvarlibatop) Chenopodium sativum Coryllus avellana (közönséges mogyoró) Crataegus monogyna (egybibés galagonya) Cynoglossum officinale (közönséges ebnyelvfű) Euonymus europaeus (csíkos kecskerágó) Fraxinus angustifolia subsp. Pannonica (magyar kőris) Fraxinus penssylvanica (zöld kőris) Galeopsis pubescens (pelyhes kenderkefű) Gallium mollugo (közönséges galaj) Hibiscus trionium Hieracium umbellatum (ernyős hölgymál) Homulus lupulus (komló) Juglans nigra (fekete dió) Melica altissima (magas gyöngyperje) Padus serotina (kései meggy) Philadelphus coronarius (illatos jezsámen) Prunus spinosa (kökény) Pupulus alba (fehér nyár) Robinia pseudoacacia (fehér akác) Kelet Dél Verziószám: 1.1.0 14/37
Növény megnevezése Nyugat Észak Rubus caesius (hamvas szeder) Quercus cerris (csertölgy) Északkeletkelet Kelet Quercus robur (kocsányos tölgy) Sambucus nigra (fekete bodza) Scilla vindobonensis (ligeti csillagvirág) Solidago gigantea (magas aranyvessző) Tilia tomentosa (ezüsthárs) Ulmus laevis (vénic szil) Ulmus minor (mezei szil) Ulmus pumila var. Arborea (turkesztáni szil) Urtica dioica (nagy csalán) Viola sylvestris (erdei ibolya) A táblázatban szürke háttérrel jelöltük a védett növényeket. 4. A telephelyen folytatott tevékenységek 4.1. A Társaságra vonatkozó általános információk 4.1.1. A gyár rendeltetése A TEVA debreceni székhelyén gyógyszer-hatóanyagok előállítását, gyógyszer-készítmények gyártását és kiszerelését végzi, valamint gyógyszerkutatást folytat. A Társaság debreceni székhelye egyúttal a Társaság kereskedelmi és adminisztratív központja is. A Társaság által előállított gyógyszer-készítmények saját gyártású, valamint vásárolt hatóanyagot egyaránt tartalmaznak. 4.1.2. A gyár főbb tevékenységei A TEVA jogelődje, a BIOGAL jelenlegi telephelyén az 1950-es években kezdte el működését. A termelési tevékenység során főként fermentációs és szintetikus úton előállítható, különböző gyógyszeralapanyagok és gyógyszerek gyártását végezték eddig és végzik napjainkban is. A Gyár fennállása óta több alkalommal történt jelentősebb beruházás, fejlesztés, különösen az 1990-es évek elejétől tette szükségessé a piac új termékek gyors termelésbe állítását. Dél Verziószám: 1.1.0 15/37
A gyógyszer-hatóanyagok és intermedierjeik gyártása jellegénél fogva vegyipari tevékenység. A tevékenységet jellemzi a viszonylag kis sarzsméretű szakaszos technológia, az alkalmazott gyártási eljárások nagy száma, a sokféle termék, a viszonylag kis gyártási méret, a felhasznált anyagok széles skálája. A továbbiakban az egyes tevékenységi csoportokat részletezzük. 4.1.2.1. Beszerzés A beszerzett nyersanyagok csak ritkán igényelnek valamilyen helyszíni előkezelést, mivel a beszerzéskor elsődleges szempont a gyártási folyamatba történő beadagolásra alkalmas minőség. 4.1.2.2. Előkészítés és anyagmozgatás Az előkészítés és anyagmozgatás eljárásai jellemzően az anyagtárolást, az alkalmazott készülékek tisztítását, az anyagok kimérését és beadagolását, valamint a készülékek közötti anyagmozgatást jelentik. 4.1.2.3. Tárolás A gyógyszeriparban felhasznált alapanyagok jelentős részt folyadékok, melyek felhasználás előtti tárolási módjai közül jellegzetes a tartályban, a hordóban és egyéb göngyölegben történő tárolás. A kisebb mennyiségben felhasznált szilárd alapanyagok tárolása jellemzően zsákban és egyéb, kisebb kiszerelésben történik, ezen kívül még a különböző gázok főként palackban történő tárolása fordul elő. A készletezett anyagmennyiségek tendenciáiban tetten érhető az egyre szigorodó beszerzés-szervezés. 4.1.2.4. Anyagmozgatás Az anyagmozgatás jellemzően vezetékes vagy szállítóeszközzel történő szállítás. A vezetékes szállítás történhet rögzített vagy flexibilis vezetéken, lehet gravitációs, pneumatikus, vákuumos, nyomás alatti. Az anyagmozgatás jellegzetes módjai: - Folyadék átfejtése hordóból (hordóba, szállítható tartályba, tartálykocsiba stb.) - Folyadék átfejtése tartályból, készülékből (földalatti-, földfeletti tartályból; nyomatás készülékbe; leengedés adagolóból, szállítás konténerből, nyomatás nitrogénnel, szivattyúval nyomott folyadék fogadása, szállítás szivattyúval, szállítás gravitációs úton stb.) - Nedves- vagy száraz szilárd anyag szállítása (bemérése dobból/zsákból; leengedése Müller-hordóba, leengedése zárt rendszerben; leengedése konténerbe; bemérése konténerből; bemérése poradagolón keresztül; bemérése Müller-hordóból; zsákba szedése stb.) - Gázellátás (palackból inert gáz, palackból éghető gáz; csővezetékből nitrogén; csővezetékből egyéb gáz stb.) 4.1.2.5. Készüléktisztítás A készülék tisztítás a GMP (= Jó Gyártási Gyakorlat) előírásai miatt validált eljárás, azaz a terméktől függően előírt anyagokkal (oldószerek), előírt mennyiségekkel történik. Verziószám: 1.1.0 16/37
4.1.2.6. Hatóanyag előállítás, kinyerés, végfeldolgozás Kezdetben fermentációs és extrakciós eljárással készíthető gyógyszereket állítottak elő. Az 1960-as évektől szintetikus alapanyag és intermedier gyártással bővült a tevékenység. A jelenlegi fermentációs kapacitást 1986-tól építették ki, megteremtve számos antibiotikum előállításának lehetőségét. A Gyár jelenleg is fermentációs és szintetikus úton előállítható gyógyszer alapanyagokat és gyógyszerkészítményeket - tabletta, kúp, kapszula, kenőcs formájában állít elő. A kémiai reakciók kivitelezésére Debrecenben átlagosan 1-12 m 3 térfogatú reaktorgépcsoportok állnak rendelkezésre. A kémiai reakciókat követi a keletkezett termék tisztítása, koncentrálása (hatóanyag vagy intermedier kinyerés), majd legtöbb esetben befejezésül a termék tiszta, kristályos formában történő előállítására (porkezelés) kerül sor. A hatóanyag előállítás, kinyerés és végfeldolgozás folyamatait a gyógyszeriparban a GMP előírásai szabályozzák, melyek az átlagosnál részletesebb technológiai utasítások alkalmazását kívánják meg. A tevékenységet jellemzi továbbá az alkalmazott gyártási eljárások, a felhasznált alapanyagok és a termékek sokfélesége és egyedisége. A reakciók során esetenként gázok, gőzök felszabadulásával kell számolni. Sok esetben, biztonságtechnikai okokból, inert (nitrogén) atmoszféra alkalmazása szükséges. Az alkalmazott hatóanyag előállítási technológiák fő típusait az alábbiakban mutatjuk be: 4.1.2.6.1. Szerves-szintetikus A reakció reaktorokban (szakaszos keverős reaktorok) történik. A szintetikus gyógyszerkémiai eljárások jellemzője a szakaszos technológia, a relatíve kis sarzsméret és a szerves oldószerek használatának domináns volta. A szerves kémiai reakciók ritkán mennek tökéletesen végbe, szemben a néha pillanatreakcióban lezajló szervetlen kémiai folyamatokkal. Ezért a fenti körülmények között előállított fázistermékeket valamint terméket akár lépésenként is el kell választani az el nem reagált kiindulási anyagoktól, és a képződött melléktermékektől, melyek a reakciók során jellemzően keletkeznek. A kémiai reakció kívánatos irányba (termék-képződés) történő eltolása érdekében a reakciópartnerek valamelyikét feleslegben kell alkalmazni. Az előállítás során jelentős mennyiségű oldószerhulladék keletkezik, bár az elmúlt években a fajlagos oldószerfelhasználás csökkent köszönhetően a környezetvédelmi célú technológiai fejlesztéseknek. 4.1.2.6.2. Fermentációs (biotechnológiai) Biokémiai eljárás, melynek során élő szervezetet használnak (baktérium, gomba, enzim) valamely termék előállítására, vagy egy adott molekula szerkezetének megváltoztatására. A termék az azt előállító szervezet sejtjein belül vagy azon kívül keletkezik. Jellemzően vizes közegben (aerob fermentorban stb.) zajló folyamatok, melyek során az élő szervezet működéséhez szükséges tápanyagokat is biztosítani kell. A fermentáció során minden esetben gázok lépnek ki a rendszerből és a melléktermékek képződése is jellemző. Az előállítás során elhasznált tápközegekből ebben a folyamatban nagyobb mennyiségű technológiai szennyvíz Verziószám: 1.1.0 17/37
és biomassza keletkezik, bár az elmúlt időszakban a fajlagos vízfelhasználásunk csökkent köszönhetően a környezetvédelmi célú technológiai fejlesztéseknek. Valamennyi eljárásra igaz, hogy az előállítandó terméket a továbbiakban tiszta formában ki kell nyerni. 4.1.2.6.3. Hatóanyag kinyerés A hatóanyag és intermedier gyártási eljárásokkal kialakított, többnyire oldatban lévő fázistermékeket valamint termékeket minél tisztább és töményebb formában kell előállítani, akár lépésenként is el kell választani az el nem reagált kiindulási anyagoktól, és a képződött melléktermékektől. A hatóanyag kinyerést az alábbiakkal végezzük: - Extrakció - Kristályosítás, kicsapás - Desztilláció - Szűrés, ülepítés 4.1.2.6.4. Végfeldolgozás A hatóanyag és intermedier kinyerés során kinyert, többnyire szilárd nedves anyag szárítása, szükség esetén a megfelelő szemcseméret beállítása. Szárítás, a vizes vagy oldószeres nedvesség megszüntetése. A végfeldolgozás jellegzetes eljárásai: - Szárítás - Aprítás, őrlés, mikronizálás - Szitálás - Homogenizálás 4.1.2.7. Gyógyszerformák készítése A gyógyszer alapanyagokból megfelelő segédanyagok hozzáadásával gyógyszerkészítményeket gyártanak az alábbi formában: tabletta, kúp, kapszula, kenőcs. A gyógyszerkészítmény formálása során különböző, az emberi szervezetre ártalmatlan ún. vivő és segédanyagokkal egészül ki a gyógyszer hatóanyaga. Az általában és legnagyobb mennyiségben használt ilyen anyagok a tejcukor, keményítő, víz. Jellemzően a vivő és segédanyagok mennyisége 10-1000-szerese a hatóanyag mennyiségének. A gyógyszerforma kialakítását követi a csomagolás többlépcsős művelete, amelynek eredményeképpen a gyógyszer kereskedelmi forgalomba hozatalra kész állapotba kerül. A legkisebb kereskedelmi egység (pl. 10 db tabletta közös műanyag- és alumínium-fóliából álló ún. bliszterbe, majd kartondobozba) további gyűjtőcsomagolásai már kizárólag papírkartonból állnak. Debrecenben az alábbi készítmények előállítása történik: - szilárd gyógyszerkészítmények - mikrokapszula Verziószám: 1.1.0 18/37
- kúp - lágy zselatin kapszula - gélek és kenőcsök 4.1.2.8. Kilépő anyagok kezelése Kilépő anyag kezelés alatt a hatóanyag és intermedier gyártás-, kinyerés és a végfeldolgozás eljárásaiból kilépő anyagáramok szükség szerinti helyi előkezelését és központosított kezelését értjük. A kilépő anyagok kezelésének célja, a környezetbe jutó anyagok mennyiségének csökkentése és a hulladékok minél nagyobb arányú újrahasznosítása. A kilépő anyagok kezelésének jellegzetes eljárásai az alábbiak: 4.1.2.8.1. Kilépő anyagok újrahasznosítása - Oldószer regenerálás 4.1.2.8.2. Kilépő anyagok kezelése, ártalmatlanítása a./ Az eljárásokból kilépő gázok, gőzök kezelése - Adszorpció - Abszorpció - Kemiszorpció - Kondenzáció - Termikus égetés b./ Az eljárásokból kilépő folyadékok kezelése - Extrakció - Adszorpció - Kémiai kezelés - Kigőzölés - Kicsapás, szűrés - Ioncsere - ph beállítás, semlegesítés - Biológiai kezelés c./ Az eljárásokból kilépő szilárd anyagok kezelése - Porleválasztás - Szűrés - Nedves mosás A kilépő anyag kezelések közül a legjellemzőbben alkalmazott oldószer regenerálás lényege a szerves oldószereknek megfelelő minőségben történő kinyerése a gyártásokból kilépő anyalúgokból, folyékony fázisokból, s ezek visszajuttatása a termelő folyamatba. Ezt az Oldószerregeneráló üzem végzi el. Verziószám: 1.1.0 19/37
A termelő tevékenységet fejlesztő laborok, kísérleti üzem, a környezetvédelmi laboratórium tevékenysége és a logisztikai feladatokat ellátó szervezetek egészítik ki. 4.1.2.9. Kiszolgáló tevékenységek A kiszolgáló tevékenységek közé tartoznak azok a nem gyártó tevékenységek, melyek a gyártási eljárások működtetéséhez szükséges infrastrukturális hátteret biztosítják. Ezek közé tartozik az energia- és közműellátás, központi szennyvíz-előkezelés, valamint a karbantartó-, felújító tevékenységek, a kutatás-fejlesztés, labor, minőségbiztosítás, környezetvédelem, munkavédelem, tűz- és katasztrófavédelem tevékenységei. 4.1.3. Technológiai előzmények, jövőbeni tervek 4.1.3.1. Technológiai előzmények A Gyár jelenlegi telephelyét az 1950-es évek elején létesítették, az akkori ipartelepítési elképzelések szerint Debrecen északi részén a Nagyerdő szomszédságában. Az első technológiát 1952. évben, a már meglévő klinikai épületek és Diakonissza Képző Intézet (később, 1948-tól a KLTE Kollégiuma) mellé tervezték, majd telepítették. A későbbiekben az igénybevett terület és a tevékenység is bővült. A telephely a város belterületének határán van, helyi viszonylatban jelentős zöldfelület közelében, amely adottság feltétele volt a fermentációs technológia működtetésének. Telepítésének helyét is a hazai penicillin gyártás fermentációs eljárásának tiszta levegő igénye indokolta. 4.1.3.2. Az üzemben folyó veszélyes tevékenységek korlátozása, megszűntetése, valamint kitelepítése A telepen jelenleg annak a technológiának megszűntetése már folyamatban van, amelyben a felhasznált egyik anyagnak egészségre káros hatása jelentős. A gyártás megszűntetése, és így a veszélyes anyag üzemből történő eltávolítása, előre láthatólag a 2011-es év végéig történik meg. Egyéb a telepen folytatott tevékenység korlátozását, kitelepítését jelenleg semmilyen indok nem támasztja alá, és ennek megfelelően nem is tervezi az üzem. 4.1.3.3. Az üzem jövőbeni tervei Az üzem a következő néhány évben jelentős fejlesztéseket kíván végrehajtani, elsősorban a gyógyszergyártás területén. A biztonsági szempontból jelentősebb hatóanyaggyártás területén a közeljövőben, valamint hosszabb távon az üzem lényeges változtatásokat, fejlesztést tervez, a jelenlegi kapacitás megduplázását. Verziószám: 1.1.0 20/37