Az AFFECT vizsgálat célkitűzése, jelentősége: az affektív tünetek a szkizofréniában Dr. Németh Attila Web alapú Investigators meeting 2012.02.14. és 17. PESE0365HU20120213
Szkizofrénia tünetegyüttese Pozitív tünetek Kognitív tünetek Negatív tünetek Affektív tünetek
Szkizofrénia tünetegyüttese Téveszmék, hallucinációk Figyelemzavar Kivitelező funkciók Beszéd Érzelmek Érdeklődés Motiváció Szociális kapcsolatok Szorongás Szuicid késztetés Disztímia Érdeklődés
Átfedések a depresszív és negatív tünet-együttes között Depressziós tünetek Negatív tünetek Csökkent szociális érdeklődés Csökkent örömérzés Energiahiány Indítékszegénység Pszichomotoros retardáció
Diff.dg.: a depresszív és negatív tünet-együttes között Depressziós tünetek Disztímia Inszomnia Étvágy << Reménytelenségérzés Szuicid gondolatok Bűnösségérzés Negatív tünetek Érzelmi elsivárosodás Müller és mtsai, 2001
A depresszív tünetek, a kognitív zavarok és a negatív tünettan összefüggései Ellentmondásos eredmények - Átfedés a tünettanban - Az alkalmazott skálák jellegzetességei - Rontják a betegség kimenetelét Összefüggések - Negatív tünetek: a betegség súlyossága, kognitív funkciók - Depresszív tünettan: szociális alkalmazkodás, funkcionalitás, életminőség Összefoglalva - Úgy tűnik, hogy a depresszió a pozitív és a negatív tünetektől független tüneti nyaláb szkizofréniában - És a kognitív tünetek is inkább a negatív tünetcsoporttal függnek össze, nem a depressziós tünetekkel Rocca, Comprehensive Psychiatry, 2005
A schizoaffektív betegség nozológiája: lehetséges változatok A schizoaffektív betegség 1. A schizophrenia és affaktív betegségek közötti kontinuumon helyezkedik el? SCH SCA MD 2. Schizophrenia affektív tünetekel vagy affektív betegség schizophren tünetekkel? SCA SCA 3. Komorbid schizophrenia és affektív betegség? 4. Teljesen különálló entitás? SCA Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders Text Revision (DSM-IV TRa, 2000). Washington, DC: A PA; 2000. Malhi GS, et al. Bipolar Disorders 2008;10:215-230. SCA SCH MD
Közös gének Potash, Harv Rev Psychiatry 2006:14:47-63.
A depresszió és a szkizofrénia kapcsolódása a klinikumban Első epizódban: 26 % (Cotton et al, 2012) Poszt-pszichotikus depresszió 25 % Prepszichotikus depr. prodroma) Farmakogén depresszió (EGA vs. MGA) Együttes megjelenés Két külön betegség (komorbid zavar) Egy betegség részeként (szkizoaffektív zavar) A depresszió a szkizofrénia immanens része, magtünete (4 A) Pozitív tünetekkel párhuzamosan jelentkező Pszichotikus dekompenzációtól függetlenül jelentkező depresszió Rocca, Comprehensive Psychiatry, 2005
A depresszió és a szkizofrénia kapcsolata Depresszió gyakran fordul elő szkizofréniában (7-75%) Bleuler (1924) Affektív tünetek Sch-ban és Sch-s tünetek affektív betegségben Bleuler (1911/1950): A depresszió a szkizofrénia lefolyása során annak bármely szakaszában megjelenhet (első epizód során különösen gyakori!) - Akut fázis: jobb kimenetel - Krónikus lefolyás során: rosszabb prognózis Rocca, Comprehensive Psychiatry, 2005
A depresszív tünetek várható gyakorisága szkizofréniában 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% depresszió várható incidenciája szkizofréniában depresszió incidenciája acut pszichózisban depresszió incidenciája szkizofrenia remisszióban depresszió várható incidenciája normál populációban 0% Hausmann A; Fleischmaker W.W.: Differential diagnosis of depressed mood in patients with schizophrenia: a diagnostic algorithm based on a review Acta Pscchiatr. Scand 2002:10683-96
Krónikus depresszív tünetek következményei szkizofréniában Csökkent funkcionalitás és szociális alkalmazkodóképesség Relapszus rizikó növekedése Hospitalizációk számának emelkedése Romlik a compliance Szuicidum kockázata fokozódik (5-6%) Mortalitás növekedése Rosszabb prognózis Az affektív tünettan kezelése alapvető fontosságú a szkizofrén páciensekben Rocca, Comprehensive Psychiatry, 2005
Öngyilkossági rizikó SMR Megelőző szuic. kísérlet Bipoláris betegség Súlyos major depresszió Alkohol ill. drog dependencia Súlyos szorongásos betegség SCHIZOPHRENIA Alkohol abúzus A schizophren betegek 4,9%-a öngyilkosságban hal meg (Palmer et al, AGP, 2005; 62: 247-253) Standardizált Mortalitási Ráta Tondo and Baldessarini, Clin Neuropsychiatry, 2005; 2: 55-65.
Szkizofrénia és szuicidium Befejezett szuicidium: kb. 5 % (Palmer, 2005) Szuicid kísérlet: elérheti a 40 %-ot! (Harkawi-Freedman et al, 1999) Az 1996-2000 között az összes szuicidium 20 %-át követte el sch-s beteg Nagy-Britanniában (Hunt et al, 2006)
Szuic. kísérlet sch-ban retrospektív vizsgálat Suic. vs. non-suic. sch. összehasonlítása (n=103) Kezeletlen pszichózis időtartama > 1 év: OR=12.5 Depressziós epizód anamnesztikusan: OR=6.5 Nikotindependencia: OR=3.4 Gyakrabban kaptak típusos AP-okat: OR=6.5 Altamura et al. Sch Res 60:47-55, 2003
Szkizofrénia és szuicidium Prediktív tényezők Férfi nem Fiatal életkor A betegség rövid időtartama Gyakori hospitalizáció a megelőző évben Jelenleg is kezelés alatt áll, illetve nemrég lett elbocsátva Szuicid kísérlet az anamnézisben Komorbid depresszió!! (reménytelenség érzése) Drogabúzus Rossz compliance Magas IQ Akathisia Parancs hallucinációk Reichart és Kissling, Mind and Brain, 2010:1:(2):29-32 után módosítva Hawton and van Heeringen (Eds.), International Handbook of Suicide and Attempted Suicide, J. Wiley and Sons, Chichester, 2000
Differenciáldiagnózis Antipszichotikumok okozta diszfória (FGA!) EPS (akathízia, Parkinzonizmus, stb.) Negativ tünetek A betegség prodromája Szomatikus komorbiditás Awakening ( Rádöbbenés ) Rihmer, 2012
Terápia Antipszichotikumok EGA, MGA Antidepresszívumok (tünetprovokáció ritka) CBT McGurk et al, Schziphr Bull, 2005; 31: 898-909. Conley, Psychiat Clin N Amer, 2009, 32: 853-861.
Összefoglalás I. Szkizofréniában a depressziós tünetek gyakorisága elérheti a 75%-ot (3,4), és a betegség minden szakaszában megjelenhetnek. Következményeként a szociális alkalmazkodóképesség csökken (5), fokozódik a relapszushajlam (6,7,8) romlik a compliance (9) és nő az öngyilkossági kockázat (10) Mindezek alapján kiemelten fontos a depressziós tünetek hatékony kezelése szkizofréniában.(11) 3. Koreen et al Am J Psychiatry 1993; 150:1643-1648 4. Mauri et al Encephale 2000; 26(6)21-26, 5. Carpenter et al Schiz Bull 1988; 14:645-652 6. Birchwood et al Psychol Med 1993; 23:387-395 7. Johnson et al Br J Psychiatry 1988; 152: 320-323 8. Sands et al Schizophr Bull 1999; 25(1):157-171 9. Hogarty et al Arch Gen Psych 1995, 52:29-41, 10. Westermeyer et al J Nerv Ment Dis 1991; 179: 259-266 11. Lee et al Hum Psychopharm Clin Exp 2009; 24.447-452
A MGA-ok szerepe a szkizofrénia depressziv tüneteinek csökkentésében
A quetiapinxr javítja a depressziós tüneteket a szkizofrénia akut fázisában Depresszió klaszter Kahn et al J Clin Psych 2007;68(6): 832-842
Quetiapin versus risperidon Nagyobb javulás a depressziós tünetek terén A HAM-D pontszám átlagos változása a kezelés kezdetétől a 16. hétig Javulás -6-5 -4-3 -2-1 * 0 quetiapin (n=491) Risperidon (n=150) *p<0,05 a risperidonhoz képest Az ábra a közlemény adatai alapján készült Mullen et al 2001 Clinical Therapeutics 23 (11) 1839-1854
Quetiapinra váltás után javultak a depresszív tünetek Átlagdózis: 505 mg De Nayer et al Int. J Psych in Clin Pract 2003 Vol 7 :59-66
BDI A quetiapin és a haloperidol hatása a depresszív tünetekre szkizofrén betegeken BDI pontszám 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 p:0.004 * Kiindulási pontszám A terápia végén kapott pontszám Seroquel Haloperidol BDI: Beck Depression Inventory Az ábra a közlemény adatai alapján készült Purdon S.E; Malla A; Labelle A. et al. J. of Psychiatry and Neuroscience 2001;26(2):137-49
Quetiapin és risperidon összehasonlítása a negatív tünetekkel járó sch-ban A SANS pontszám átlagos változása a kezelés kezdetétől a 6. hétig -25-20 -15 Seroquel (n=19) Risperidon (n=15) Átlagdózis: 570 mg/nap Átlagdózis: 5.1 mg/nap *** Javulás -10-5 *** ** ** ** ** ** * 0 Lehangoltság Alogia Apátia Anhedonia aszocialitás Figyelemzavar Összes *p<0.05; **p<0.01; ***p<0.001 a kezdeti értékhez képest p<0.05 a risperidonhoz képest Riedel et al 2004
A quetiapin akut hatása a depressziós tünetekre szkizofrén betegekben A quetiapin (600 mg) hatékonyabbnak bizonyult a haloperidolnál (20 mg) a szkizofrénia depresszív tüneteinek kezelésében (PANSS alskálák alapján) Ez az antidepresszív hatás független volt a pozitív és a negatív tünetek javulásától, illetve az EPS tünetektől Emsley, J Psychopharmacology, 2003
HAMD-17 alapján a quetiapinnel kezelt betegekben már az első héten jelentősen csökkent a depressziós tünetek súlyossága Lee, Human Psychopharmacology, 2009
A quetiapine a szorongásos-depressziós tünetek oldásában a szkizofrénia hosszú távú kezelése során Nyílt, hosszú-távú utánkövetéses vizsgálat az akut fázist követően (n=415) 6 hét akut fázis után flexibilis dózisú (150-750 mg) quetiapin adása 156 héten át Nagy diszkontinuációs arány Az akut szakban észlelt nagyfokú szorongáscsökkenés és az affektív tünettanban észlelt javulás tartós maradt a hosszú távú kezelés során Kasper, Depression and Anxiety, 2004
Depressziós tünetek sch-ban aripiprazol vs. haloperidol: 52 hetes, kettős-vak fenntartó terápia: MADRS Change in Score 0-2 -4-6 -8-10 Analysis of pts with MADRS Total Score >16 Aripiprazole Aripiprazol, (n n=227 = 227) Haloperidol, (n = n=121 121) * * ** * * * * * * * * * * * * 0 10 20 30 40 50 60. Weeks of Treatment *P<0.05 by ANCOVA; baseline scores: aripiprazole = 23.0, haloperidol = 24.0; LOCF analysis Kasper et al, 2003
MGA-ok antidepresszív hatása pszichózisban n = 226 Th: OLZ, QTP, RIS, ZIP Teszt: PANSS-D, Calgary (CDSS) t = 24 hónap Eredmény: nincs szignifikáns különbség Kjelby E, et al. Anti-depressive effectiveness of olanzapine, quetiapine, risperidone and ziprasidone: a pragmatic, randomized trial. BMC Psychiatry. 2011 Aug 31;11:145
MGA-ok: Összehasonlító naturalsztikus vizsgálat 2 év risperidone (n = 53) olanzapine (n = 52) quetiapine (n = 50) ziprasidone (n = 58) Johnsen E, Kroken RA, Wentzel-Larsen T, Jørgensen HA Effectiveness of second-generation antipsychotics: a naturalistic, randomized comparison of olanzapine, quetiapine, risperidone, and ziprasidone. BMC Psychiatry. 2010 Mar 24;10:26.
MGA-ok: Összehasonlító naturalisztikus vizsgálat 2 év Johnsen E, Kroken RA, Wentzel-Larsen T, Jørgensen HA Effectiveness of second-generation antipsychotics: a naturalistic, randomized comparison of olanzapine, quetiapine, risperidone, and ziprasidone. BMC Psychiatry. 2010 Mar 24;10:26.
MGA-ok: Összehasonlító naturalsztikus vizsgálat 2 év Johnsen E, Kroken RA, Wentzel-Larsen T, Jørgensen HA Effectiveness of second-generation antipsychotics: a naturalistic, randomized comparison of olanzapine, quetiapine, risperidone, and ziprasidone. BMC Psychiatry. 2010 Mar 24;10:26.
MGA-ok: Összehasonlító naturalsztikus vizsgálat 2 év Johnsen E, Kroken RA, Wentzel- Larsen T, Jørgensen HA Effectiveness of secondgeneration antipsychotics: a naturalistic, randomized comparison of olanzapine, quetiapine, risperidone, and ziprasidone. BMC Psychiatry. 2010 Mar 24;10:26.
MGA-ok: Összehasonlító naturalsztikus vizsgálat 2 év Johnsen E, Kroken RA, Wentzel-Larsen T, Jørgensen HA Effectiveness of second-generation antipsychotics: a naturalistic, randomized comparison of olanzapine, quetiapine, risperidone, and ziprasidone. BMC Psychiatry. 2010 Mar 24;10:26.
Összefoglalás Számos nehézség adódhat a gyógyszerek hatékonyságának vizsgálata során Az alapvető definíciók tisztázása fontos az adatok megfelelő értékeléséhez - Remisszió - Relapszus A depresszió gyakori a szkizofrénia különböző szakaszaiban, és a szuicidium rizikófaktora A MGA-ok hatékonyan csökkentik a szkizofréniában fellépő affektív tüneteket
Confidentiality Notice This file is private and may contain confidential and proprietary information. If you have received this file in error, please notify us and remove it from your system and note that you must not copy, distribute or take any action in reliance on it. Any unauthorized use or disclosure of the contents of this file is not permitted and may be unlawful. AstraZeneca PLC, 2 Kingdom Street, London, W2 6BD, UK, T: +44(0)20 7604 8000, F: +44 (0)20 7604 8151, www.astrazeneca.com 37 Author 00 Month Year Set area descriptor Sub level 1