LESENCE VÖLGYE ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Készítette: Völgyi Antalné 2013.
Tartalomjegyzék Bevezető... 5 Általános rendelkezések... 5 I. rész... 6 Az alapító okiratban foglaltak részletezése... 6 1. Az intézmény neve... 6 2. Az intézmény székhelye és telephelyei:... 6 3. A fenntartó szerv neve és címe... 6 4. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon... 6 5. Az intézmény szervezeti felépítése, struktúrája a következő... 6 II. rész... 7 A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok... 7 1. Általános szabályok... 7 III. rész... 9 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja, feladata, hogy... 9 2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei... 9 3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei... 10 4. A belső ellenőrzésre jogosultak ellenőrzési feladatai... 10 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének területei, szempontjai és módszerei... 10 IV. rész... 11 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel... 11 V. rész... 11 Az intézmény vezetése, a kapcsolattartás rendje, formája... 11 1. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei... 11 2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 12 3. A vezetői feladat jogkörökhöz kapcsolódó jogszabályi előírások... 12 4. A nevelőtestület működésének rendje... 13 VI. rész... 14 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 14 VII. rész... 15 A vezetők és iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája... 15 VIII. rész... 16 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések... 16 IX. rész... 17 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást... 17 1. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:... 17 2. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás... 17 2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás... 18 3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás... 18 3. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás... 18 2
4. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás... 19 5. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása... 19 X. rész... 19 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. 19 XI. rész... 21 A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésébenben... 21 XII. rész... 22 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 22 XIII. rész... 23 Az intézményi védő, óvó előírások... 23 1. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok... 24 2. A szaktanárok baleset elleni védekezése... 24 3. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok... 25 XIV. rész... 26 A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők... 26 XV. rész... 27 Tájékoztatás a pedagógiai programról... 27 XVI. rész... 28 Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet a szervezeti és működési szabályzatvéleményezési, egyetértési joggal ruházza fel... 28 XVII.rész... 29 A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai... 29 1. A fegyelmi büntetés lehet... 29 2. A fegyelmi határozat meghozatalakor a következő elvek figyelembevételével kell dönteni.... 29 3. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.. 30 4. Eljárásrend:... 30 XVIII. rész... 33 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje... 33 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése az intézményvezető aláírásával és az iskola pecsétjével történik.... 33 XIX. rész... 33 Az elektronikus úton előállított hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 33 XX. rész... 33 Feladat és hatáskör megosztás... 33 XXI. rész... 36 Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkerete... 36 XXII.rész... 37 A diákönkormányzati szerv... 37 XXIII. rész... 38 Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje... 38 XXIV. rész... 38 Az intézményben folytatható reklámtevékenység... 38 XXV. rész... 40 Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje... 40 XXVI. rész... 42 3
A gyermekek a tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése... 42 XXVII. rész... 46 SZMSZ melléklete... 46 1. Adatkezelési szabályzat... 46 4
Bevezető A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény és végrehajtási rendeleteiben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű és zavartalan működésének biztosítása, a szülők, tanulók és a pedagógusok közötti kapcsolat erősítése érdekében a Lesence Völgye Általános Iskola nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az iskola szülői szervezete, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el. Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja, jogi alapja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC trv. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és annak módosításai 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2013. évi CCXXXII. trv. A tankönyvellátásról 501/2013.(XII. 29.) Kormányrendelet a a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről 110/2012.Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 51/2012 (XIII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 277/1997 (XIII.22.) Kormányrendelet a pedagógus- továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy meghatározza a Lesence Völgye Általános Iskola alapfokú közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában és minőségirányítási programjában megfogalmazott cél és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. 5
A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára kötelező. Ezen SZMSZ a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. 1. Az intézmény neve: Lesence Völgye Általános Iskola I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése 2. Az intézmény székhelye és telephelyei: Az intézmény székhelye: Lesencetomaj község Nedeczky Károly u. 2. 8318 Az intézmény telephelyei: Általános Iskola alsó tagozat 8319 Lesenceistvánd, Nemess Imre tér 1. (337. Hrsz.) Általános Iskola felső tagozat 8318 Lesencetomaj, Nedeczky Károly u. 2 (425/1 Hrsz.) 3. A fenntartó szerv neve és címe: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. Tankerület: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tapolcai Tankerület Az intézmény: Kódja: 176006 Törzsszáma: 799656 OM-azonosítója: 037115 4. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon: Lesencetomaj: 425/1 hrsz-ú felső iskola épülete, Lesenceistvánd: 337 hrsz-ú iskola épülete. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon a települési önkormányzatok tulajdona. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vagyonkezelői joggal rendelkezik. 5. Az intézmény szervezeti felépítése, struktúrája a következő: Lehetséges szervezeti szintek A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges vezető beosztások 1. Magasabb vezetői szint Intézményvezető 2. Vezetői szint igazgatóhelyettes 6
Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám Vezetői szinthez tartozó beosztások Intézményvezető igazgatóhelyettes Vezetőknek közvetlenül alárendelt munkakörök Igazgatóhelyettes iskolatitkár pedagógus fűtő-karbantartó takarító A munkakörökben foglalkoztatható létszám (munkakörönként) 1 1 16 2 2 Megjegyzés (teljes vagy részmunkakörre, csatolt munkakörre való hivatkozás) Fűtő-karbantartó telephelyenként 4-4 órás A szerv működési rendszere A szervet az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető. A szerven belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. II. rész A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok 1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az iskolai szülői szervezet (közösség), - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat, véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét EMMI rendelet állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: - az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - az évi rendes diákközgyűlés idejét, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját. 7
Az iskolai tanítás nélküli munkanapon, szükség esetén gondoskodunk a tanulók felügyeletéről. 1.1. A tanév során az iskola hétfőtől péntekig 7 00-16 00 /17 00 / óra között tart nyitva. Az épületben a nyitvatartási időn kívül csak előzetes bejelentés után lehet tartózkodni, amennyiben az épület őrizete biztosított. (pl. szülői értekezlet, osztályrendezvény, tanári összejövetel stb.) 1.2. Tanévközi tanítási szünetekben a technikai dolgozók beosztásuknak megfelelően az épületekben tartózkodhatnak. Nyári szünetben előre meghatározott ügyeleti napokon 9 00-13 00 óra között az irodában ügyeletet tart az iskola vezetőségének egyik tagja. 1.3. Pedagógusügyelet 7 15-8 00 óra között reggeli ügyelet, a későbbiekben a tanítási órák közötti szünetekben. Délután ebédeltetés és tanulószobai ügyelet 16 00- ig. Beosztás a felső tagozatban az órarend szerint készül. 1.4. A tanítás rendje A tanítás reggel 8 00 órakor kezdődik. A hittan oktatása és a gyógytestnevelés kezdődhet reggel 7 00 órakor is. A tanítási órák 45 percesek. A tanórák napi és heti elosztását az órarend, a csengetési rendet pedig a házirend tartalmazza. A tanítás befejezése után a hazamenő tanulók elhagyják az iskola épületét. Az ebédelő tanulók beosztás szerint étkeznek tanári felügyelettel. 14 órától kezdődnek a másnapi tanítási órákra felkészítő foglalkozások, melyet a házirend mellékletét képező Az étkeztetés, az ebédlőben tartózkodás és a másnapi tanórákra való felkészítés rendje részletesen szabályoz. Az iskola munkarendjébe szervesen épül be az egyéb foglalkozás. 1.5. Tanórán kívüli foglalkozások: szervezett formái: szakkör sportkör korrepetálás tehetséggondozó foglalkozás A foglalkozásokról naplót kell vezetni. 1.6. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: - az igazgató és helyettese amennyiben hivatalos elfoglaltságuk nincs napi munkaidő beosztásuknak megfelelően 8 és 14 óra között az intézményben tartózkodnak. - 14 óra után felváltva látnak el vezetői ügyeletet, amíg az intézményben tanulók tartózkodnak. 8
III. rész A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja, feladata, hogy biztosítsa az intézmény törvényes és szakszerű (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő - oktató munka céljainak és feladatinak eredményes és hatékony megvalósítását, az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok szakmai tevékenységéről, feltárja és jelezze az iskolavezetés és a pedagógusok számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azokat, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. a) A belső ellenőrzési rendszer átfogja a nevelő-oktató munka egészét. A belső ellenőrzés megszervezéséért az igazgató felelős. b) Az intézményben a nevelő-oktató munka belső ellenőrzését az intézmény belső ellenőrzési terve alapján: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség vezetők, a munkaközösség tagjai egy-egy feladatnál, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős végzik. 2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei a) A belső ellenőrzést végző jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, az ellenőrzött pedagógus munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni, amennyiben a bejelentés veszélyeztetné az ellenőrzés céljának megvalósulását az ellenőrzött pedagógustól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. b) A belső ellenőrzést végző köteles: az ellenőrzés során a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni, az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött pedagógusokkal és a saját, illetve az ellenőrzött pedagógus közvetlen felettesével, hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 9
3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei a) Az ellenőrzött jogosult: az ellenőrzés megállapításait megismerni, az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. b) Az ellenőrzött köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni, a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal vagy meghatározott időre megszüntetni. 4. A belső ellenőrzésre jogosultak ellenőrzési feladatai a) Az igazgató belső ellenőrzési feladatai: ellenőrzési feladatai az intézmény egészére kiterjednek, ellenőrzi az intézmény összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját, ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását, az iskola munkatervéhez igazodva összeállítja az éves belső ellenőrzési tervet, amely tartalmazza az ellenőrzés formáit, módszereit, az ellenőrzési területeket, az ellenőrzés célját, feladatát, főbb szempontjait, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzést végzők nevét, az ellenőrzés befejezésének időpontját,az ellenőrzés tapasztalatai értékelésének időpontját és módját. felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. b) Az igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezetők ellenőrzési feladata a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját folyamatos ellenőrzése, ennek során különösen: a pedagógusok munkavégzésén, munkafegyelmének, a pedagógusok adminisztrációs munkájának, a pedagógusok tervező munkájának, a tanmenetek, a pedagógusok nevelő oktató munkája során alkalmazott módszerek és azok eredményességének, a pedagógiai program végrehajtásának, a helyi tantervben meghatározott tantervi követelmények teljesítésének, a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának ellenőrzése. 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének területei, szempontjai és módszerei a) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének tartalma és területei: A pedagógiai programban meghatározott feladatok, az éves munkaterv végrehajtása, a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenysége. A pedagógiai tervezés és adminisztráció. A nevelési-oktatási folyamat (tanítási-tanulási folyamat). Tanórák, egyéb foglakozások (tanórán kívüli foglakozások, egyéni foglakozások). Egy-egy pedagógiai terület, műveltségi terület, tantárgy eredményeinek számbavétele, feltárása (tantervi követelmények teljesítése). A pedagógusok munkaköri leírásában szereplő szakmai feladatok és követelmények teljesítése. 10
Pedagógiai mérések, értékelések, neveltségi vizsgálatok végrehajtása. Osztályfőnöki tevékenység. A foglalkozások, tanórák védelme. b) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái, módszerei: Megfigyelés (foglalkozás és- óralátogatás). Dokumentumvizsgálat. A tanulók produktumainak (füzetek, dolgozatok, rajzok stb.) vizsgálata. Pedagógiai mérések, neveltségi vizsgálatok. Készség- és képességmérések, tanév végi és ciklus-záró tudásszint-mérések. Pedagógusok írásbeli és szóbeli beszámolói, tájékoztatói. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, illetve szükség szerint az illetékes munkaközösséggel kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat a nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. IV. rész A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. - külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, - minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. V. rész Az intézmény vezetése, a kapcsolattartás rendje, formája 1. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei Az intézmény élén intézményvezető áll, aki ellátja az általános iskola magasabb vezetői teendőit, igazgatói megnevezéssel. 11
A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen, a követelményeknek megfelelően láthassa el. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével az alábbi szervezeti egységek működnek intézményünkben: - alsó tagozatos iskola egység - felső tagozatos iskola egység Az intézményvezetés: igazgató igazgatóhelyettes munkaközösség-vezetők Az iskolavezetés napi munkakapcsolatot tart. Nem önálló egység a technikai, kisegítő személyzet, mely az igazgatóhelyettes irányítása mellet végzi tevékenységét. 2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje - Az iskola pedagógiai szervezeti egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás s munkaterv szerinti közös nevelőtestületi értekezleteken valósul meg. - Az iskola pedagógiai, valamint funkcionális szervezeti egységei közötti kapcsolattartás fóruma az alkalmazotti értekezlet. - A napi kapcsolatot a szervezeti egységek között azok vezetőin keresztül az igazgató tartja. 3. A vezetői feladat jogkörökhöz kapcsolódó jogszabályi előírások Az intézmény élén az igazgató áll, aki vezetői munkáját az igazgatóhelyettes közreműködésével végzi. A köznevelési intézmény vezetője felelős / Nkt. 69. alapján/ (1) A köznevelési intézmény vezetője a) felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért b) gyakorolja a munkáltatói jogokat, c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f) képviseli az intézményt. (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a) a pedagógiai munkáért, b) a nevelőtestület vezetéséért, 12
c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. (5) A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, az 5. mellékletben foglalt tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. Igazgatóhelyettes: munkaköri leírás szabályozza 4. A nevelőtestület működésének rendje 1. A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. 2. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus-munkakört betöltő, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. 3. Az iskola nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 4. Az intézmény nevelőtestülete jogkörét nevelőtestületi értekezleten gyakorolja. A nevelőtestület határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak legalább ötven százaléka jelen van. 5. Az intézmény nevelőtestületi értekezletét össze kell hívni, ha azt jogszabály előírja, az iskolaigazgató, továbbá, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolaszék, kollégiumi szék, intézményi tanács, az iskolai, szülői szervezet, közösség, iskolai, kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. Az értekezletet tanítási időn kívül, a kezdeményezéstől számított 8 napon belül kell összehívni. 6. A nevelőtestületi rendes értekezleteit az igazgató írásban hívja össze az értekezlet előtt legalább 5 munkanappal. az összehívással egyidejűleg elektronikus levélben megküldi az előterjesztések írásos anyagát a nevelőtestület tagjainak. 7. A nevelőtestület tagjai szavazati joggal, más résztvevők tanácskozási joggal rendelkeznek a nevelőtestületi értekezleten. Az intézmény nevelőtestülete döntéseit, kivéve, ha jogszabály másképpen rendelkezik, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A 13
nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. 8. A nevelőtestület rendes értekezletei az osztályozó értekezleten kívül: a) Tanévnyitó értekezlet augusztus hónapban az igazgató által kijelölt napon. Ezen az igazgató a nevelőtestület elé terjeszti az iskola munkatervét, ismerteti a végleges tantárgyfelosztást és véleményezteti azokat a feladatokat, amelyek végrehajtását meg kell oldani, továbbá a végrehajtásban közreműködők névsorát. b) Félévi értekezlet az első félév lezárását követő tizenöt napon belül, a munkatervben meghatározott napon. Ezen az értekezleten a nevelőtestület elvégzi a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni - tájékoztatás céljából - a fenntartónak. c) Tanévzáró értekezlet a második félév lezárását követő tizenöt napon belül, a munkatervben meghatározott napon. Ezen az értekezleten a nevelőtestület elvégzi a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni - tájékoztatás céljából - a fenntartónak. d) Nevelési értekezlet novemberben és áprilisban, a munkatervben meghatározott napon és témában. 9. A nevelőtestületi értekezletek elnöke az igazgató vagy a nevelőtestület általa megbízott tagja. Az értekezleteken nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól- alapos ok esetén az igazgató adhat felmentést. VI. rész Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a - vezetői, - vezető helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; az igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén az igazgatót az ügyeletes nevelő helyettesíti, az ügyeletes nevelő akadályoztatása esetén az iskolában tartózkodó pedagógusok közül a magasabb besorolású. b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt tartósan nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az arra kijelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: 14
- a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. VII. rész 1. A vezetők és iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A vezetőknek biztosítani kell, hogy a szülői szervezet: - az iskolai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra; - amennyiben az iskolában iskolaszék nem működik, véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 napot kell biztosítani; A szülői szervezet köteles a véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. 2. Az intézmény és az intézményi tanács kapcsolattartása A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 73. (7.) bekezdése alapján az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja az intézményvezető közreműködésével a fenntartó számára. 15
VIII. rész A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, - a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit: 1.) döntési jogkörét: a. a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; b. a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; c. a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; d. a házirend elfogadása; e. a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; f. a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; g. az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; h. jogszabályban meghatározott más ügyek. 2. Véleménynyilvánítási jogkörét: a. a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, b. a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, c. az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, d. az igazgatóhelyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, e. a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, f. a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, g. az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál, h. más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. 16
3. Javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működösével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelő testület képviseletében eljáró személyt a konkrét feladattól függően a nevelőtestület választja ki. IX. rész A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást 1. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; b) a gyermekjóléti szolgálattal; c) az egészségügyi szolgáltatóval; d) egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival. 2. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 1. A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény ellenőrzésére: - működési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint - a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adás, - írásbeli beszámoló adása, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, 17
- speciális információszolgáltatás az intézmény szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. 3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - anyagi helyzetéről, - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 3. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálattal, illetve - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: 18
- a gyermekjóléti szolgálat értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. 4. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. 5. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. X. rész Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének - megőrzése, illetve - növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. 19
A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sport versenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény időpontját az éves munkaterv tartalmazza. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), - tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. Hagyományteremtés: - első osztályosok köszöntése, megajándékozása, gólyatábor - üzemlátogatások /pályaválasztás segítése/ - országjáró kirándulások /nevezetes történelmi, irodalmi emlékhelyek, természeti értékeink, kulturális örökségünk megismerése/ - színházlátogatás - környezetünk turisztikai megismerése /kerékpáros és gyalogtúrák/ - sportvetélkedők, sportnap - úszásoktatás - madarak, fák napja /természet és környezetvédelem/ - gyermeknap - karácsony /játszóház, ünnepi műsor/ - farsang - Ki mit tud? vetélkedő - Fogászati és testápolási vetélkedő - Anyák napja - Idősek napja /műsor az idősek tiszteletére/ - nemzeti ünnepekről megemlékezés - szaktárgyi versenyek - ballagás / a 8. osztályosok ünnepi műsorral búcsúznak/ - Lesence - napok - erdei iskola - nyári tábor Az ünnepélyek, megemlékezések rendje: Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. 20
XI. rész A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésébenben A munkaközösségek döntési, javaslattételi és véleményezési jogkörükkel kapcsolódnak be az iskola vezetésébe, segítik a pedagógusok munkáját. A munkaközösség vezetője az azonos tantárgyat vagy tantárgycsoportot oktató illetve azonos nevelési feladatot ellátó, a nevelők által megválasztott, és az iskola igazgatója által megbízott pedagógus. Megbízása több alkalommal is meghosszabbítható. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető képviseli. A szakmai munkaközösségek részt vállalnak: a korszerű pedagógiai, módszertani eljárások adaptációjában, a kezdő pedagógusok (gyakornokok) szakmai segítésében, a kölcsönös óralátogatások szervezésében, a különös bánásmódot igénylő tanulók segítésében, a pedagógiai értékelés intézményi feladatainak ellátásában, a nevelő-oktató munka eredményességének és hatékonyságának vizsgálatában, a tanulmányi és sportversenyek, művészeti bemutatók szervezésében, lebonyolításában. A szakmai munkaközösségeknek a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkáját segítő szakmai tevékenységei: szervezik a szakmai bemutatókat és előadások látogatását, bemutató órákat, szakmai rendezvényeket tartanak, iránymutatást adnak a tanmenetek elkészítéséhez, tanmenetjavaslatokat, tudásszint-mérőeszközöket dolgoznak ki, gyűjtik és az intézményben közzéteszik a jó szakmai gyakorlatokat, egységesítik és pontosítják a tantárgyi követelményrendszert, a tanulók tudása ellenőrzésének és értékelésének módszereit, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, esetmegbeszéléseket, problémamegoldó fórumokat tartanak, segítséget nyújtanak a szülőkkel való partneri kapcsolat továbbfejlesztéséhez, a szülői értekezletek és a családlátogatások lebonyolításához, szervezik a hospitálásokat. A szakmai munkaközösségek együttműködésének területei és módszerei: a munkaközösségek éves terveinek összehangolása, a helyi tantervek összehangolása, integrált pedagógiai rendszer kialakítása, alkalmazása, közreműködés a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató felkészítésében, a tanítás-tanulás támogatása, tantárgyfelosztás-javaslat kidolgozása, a nevelési eljárások, módszerek és követelmények összehangolása, tantervi követelmények összehangolása, egységes ellenőrzési, értékelési, osztályozási gyakorlat kialakítása, mérőeszköz-fejlesztés, hatékony tanítási módszerek adaptációja, megismertetése, 21
jó szakmai gyakorlatok megismertetése, hospitációs napok szervezése, közös szakmai tapasztalatcserék, szakmai napok és programok szervezése, belső ellenőrzési tervek összehangolása, az intézményi hagyományok ápolása. A kapcsolattartás módja: szervezett megbeszéléseken és folyamatos napi munkakapcsolat. XII. rész A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles. Az egészségügyi ellátás: - az iskolaorvos és - a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még: - a fogorvos és a fogászati asszisztens. Az egészségügyi ellátás rendje: a) iskolaorvosi szolgáltatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Iskolaorvosi szolgáltatás Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Háziorvosi Szolgálat Lesencetomaj, Kossuth u. 96. Lesenceistvánd, Kossuth u. 91. Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege Vállalkozó orvos (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Lesencetomaj, Kossuth u. 96. Lesenceistvánd, Kossuth u. 91. Az ellátás nyújtása során annak a háziorvosnak (háziorvosi körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatásnyújtás b) védőnői szolgáltatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Dr. Hajzer András Védőnői szolgáltatás Körzeti Védőnői Szolgálat Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Lesencetomaj, Kossuth u. 75. Lesenceistvánd, Kossuth u. 91. 22
Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátás nyújtása során annak a védőnőnek (védőnői körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatás nyújtás Közalkalmazott Ábel László Richárdné Németh Adrienn Krizbai Rita c) iskolafogászati ellátás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Az ellátás nyújtása során annak a fogorvosnak (fogorvosi körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatás nyújtás Iskolafogászati ellátás Körzeti Fogorvosi Szakrendelés Vállalkozó orvos Lesencetomaj, Kossuth u.96. Dr. Róna András XIII. rész Az intézményi védő, óvó előírások Általános előírások A tanulókkal: - az iskolai tanítási év, valamint - szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 23
1. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok 2. A szaktanárok baleset elleni védekezése Testnevelést tanító tanár l. A figyelem felhívása, a tudatosítása a baleset elhárítási képesség kialakítása mindig a megfelelő, az éppen soron levő mozgásanyaghoz kapcsolódjon. 2. A baleset-elhárításra való nevelés egyes témáinak, feladatainak beépítése a tanmenetbe. 3. A hibás felszerelések javíttatása fontos feladat /bordásfal, ugrószekrény, tornapad stb./ 4. Sportköri foglalkozásokon, tömegsport foglalkozásokon versenyek megszervezése és lebonyolítása sérülés és balesetmentes legyen. Biztosítani kell a tevékenység lebonyolításának előfeltételeit. 5. Dobószerekkel végzett gyakorlatok nagy körültekintést kívánnak. 6. A foglalkozásokat csak a foglalkozást vezető tanár jelenlétében szabad megtartani. 7. Elsőrendű feladat a fegyelem biztosítása. 8. Sport napok rendezésekor a szervezettség biztosítása és a balesetek megelőzése miatt fontos a terep megválasztása 9. A pályán a különböző akadályokat a baleseti szabályoknak megfelelően kell elhelyezni. l0 A pályára csak megfelelő bemelegítés után engedjük a tanulókat. ll. A vízszintes kötélen mászásnál a fellendülésnél és a leugrásnál legyen biztonsági segítség adás. Fizikát tanító tanár l. A fizikai órán a tanár felel minden balesetért, amely a tanulókat éri, ezért kötelessége ismerni, betartani és betartatni a biztonsági rendszabályokat. 2. Külön elővigyázatosságot igényelnek a borszesz, petróleum, gázégők 3. Elektromos árammal folytatott kísérletek közben bekapcsolt készülékeket felügyelet nélkül hagyni tilos. Az óra előtt ellenőrizni kell a készülékek üzembiztonságát, érintésvédelmi szempontból. Az áramot a kísérlet után azonnal ki kell kapcsolni. 4. Hőtani kísérleteknél ügyelni kell az égő lángja által okozott sérülés elkerülésére. 5. Olvasztási kísérleteket csak szigorúan tanár felügyelete mellett lehet elvégezni. 6. Tűzveszélyes anyagokat nyílt lángon melegíteni tilos. Kémiát tanító tanár l. Tanulókísérletek alkalmával úgy kell elhelyezkedni, hogy a tanulók gyorsan el tudják hagyni a helyüket. 2. Tanulói kísérletekhez csak híg savakat, lúgokat lehet használni. Mindig álljon rendelkezésre ezek közömbösítésére szolgáló gyenge sav ill. lúg. 3. A nyílt láng és vegyszerek használatára vonatkozó előírásokat szigorúan be kell tartani a tanulóknak. 4. Kémiai eszközöket, szereket az előírásoknak megfelelően kell tárolni. 5. A tanári bemutató kísérleteknél a tanulókat a veszélyes távolságon kívül kell elhelyezni. Semmiféle kémiai bemutatót nem szabad piszkos edényben végezni. 6. Tilos bármilyen anyagot edényben tárolni felírat nélkül. 7. Kísérletek végzésekor biztosítani kell a megfelelő szellőztetést. Mérgező gázokat csak szellőző vegyi fülkében vagy légvonatos teremben szabad fejleszteni. 24
Technikát tanító tanár l. A tanári előkészítő gépeket el kell különíteni. 2. A műhelyben a munkaasztalok megfelelő távolságra legyenek egymástól. 3. A szerszámokat, munkaeszközöket, felszereléseket kiadásuk lőtt ellenőrizni kell. Hibás szerszámot kiadni tilos! A szerszámokat időközönként felül kell vizsgálni és a szükséges javításokat elvégezni. 4. A szerszámok helyes tárolása fontos a baleseti lehetőségek elkerülése ill. csökkenése érdekében. 5. Minden eszköz használata előtt a tanulók figyelmét fel kell hívni az esetleges balesetveszélyre, az eszközök helyes használatára. A tanulói munkaasztalon állandó rend legyen. 6. A foglalkozásokon állandó felügyeletet kell tartani. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, - gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. 3. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: 1. Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel a balesetvédelmi megbízottal, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) egy példány megőrzéséről gondoskodik; - ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - a balesetet azonnal jelenti az intézmény fenntartója felé, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. /Súlyos az a tanulóbaleset, amely: -a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette) 25
- valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, - súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott./ 4. Lehetővé teszik az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 5. Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógus feladata: 1. Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában. 4. Közreműködik az iskolai szülői szervezet és diákönkormányzat tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. 5. Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott: - az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban. XIV. rész A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők 1. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor azonnal tájékoztatni kell az intézményvezetőt Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. 26