BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Logisztika szakirány LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA A 2004-2008 KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGI GABONAINTERVENCIÓ SORÁN Készítette: GYŐRI ÉVA VIRÁG Budapest, 2009.
TARTALOMJEGYZÉK Táblázatok és ábrák jegyzéke 4. 1. Bevezetés 5. 2. A gabonaipar alakulása a XVIII. századtól napjainkig 7. 3. Az agrárágazat jelentősége hazánkban 10. 3.1. A gabonaipar helyzete napjainkban 10. 3.2. A gabonatermesztés bizonytalanságának okai 10. 3.3. Az EU csatlakozás hatása a magyar agrárágazatra 15. 4. A közös agrárpolitika 17. 5. A szántóföldi növények piacszabályozása az Európai Unióban 20. 5.1.Területalapú támogatás 20. 5.1.1. Egyszerűsített területalapú támogatás 21. 5.1.2. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 23. 5.2. Belpiaci intézkedések 24. 5.3. Külpiaci (export-import) szabályozás 24. 5.3.1. Export- import szabályozás 25. 5.3.2. Export 26. 5.3.3. Import 27. 5.4. Intervenciós intézkedések 28. 5.4.1. A gabonaintervenció általános bemutatása 28. 5.4.2. Az intervenciós felvásárlás 29. 5.4.2.1. A felajánlás menete 30. 5.4.2.2. A szállítás és átvétel szabályai 31. 5.4.3. Az intervenciós készletek tárolása 34. 5.4.3.1. A raktártulajdonos kötelessége 35. 5.4.3.2. A raktározás költségei 36. 5.4.4. Az intervenciós készletek értékesítése 38. 5.4.4.1. Az intervenciós készletek értékesítése belső piacon 38. 5.4.4.2. Az intervenciós készletek értékesítése külső piacon 38. 6. A 2004-2008 közötti magyarországi gabonaintervenció részletes bemutatása 40. 6.1. A 2004-2008 közötti magyarországi gabonaintervenció rövid áttekintése 40. 6.2. Tárolás, raktározás a gabonatermelők piaci védelmében 43. 6.3. A magyarországi intervenciós raktározás jellemzői 44. 7. Logisztikai szolgáltatók szerepe az intervenció során 48. 7.1 A magyarországi agrárlogisztika jellemzése 48. 7.2. A logisztikai szolgáltatók szerepe a mezőgazdasági termelésben 50. 7.3. Logisztikai szolgáltatók szerepének vizsgálata a gabonaintervenció során 51. 7.3.1. A kutatás eredményei 52. 7.3.2. A kutatás értékelése, következtetések 54. 9. Befejezés 56. Mellékletek 59. Irodalomjegyzék 68. 3
TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE Táblázatok: 1. számú táblázat: Az új tagállamok termelőinek járó mezőgazdasági közvetlen kifizetések szintje 2004-2013 között 21. 2. sz. táblázat: Az MVH által kifizetett támogatások 30. 3. sz. táblázat: Raktározási és árumozgatási díjak 40. 4. sz. táblázat: Országosan felajánlott árumennyiség az első két intervenciós időszakban 42. 5. sz. táblázat: Országos intervenciós értékesítés 2005-2007. időszak alatt 42. 6. sz. táblázat: Fizikai és raktározási adatok 2004-2008 között 45. 7. sz. táblázat: A szerződött raktárkapacitás és áttárolási adatok 2004-2008 között 50. Ábrák: 1. számú ábra: Magyarország búzaminőségi térképe 10. 2. sz. ábra: Szállítás költségek kiszámítása 33. 3. sz. ábra: Intervenciós árufelajánlás és értékesítés országos viszonylatban 42. 4. sz. ábra: Vasbeton siló, Fémsiló és padozatos magtár, Modern csarnoktároló 44. 5. sz. ábra: Raktárak kihasználtsága 52. 4
1. BEVEZETÉS Magyarországon 1989-1990-ben politikai rendszerváltás zajlott, a gazdasági átalakulásra azonban még jó tíz évet várni kellett. A rendszerváltást megelőzően hazánk gazdaságának meghatározó ágazata volt a mezőgazdaság. Az átalakulás hatásai, a gazdaság egészét érintő problémák ezen ágazatot sem kímélték, az iparág olyan átalakuláson ment keresztül, amely kedvezőtlenül hatott az eszközfelszereltségre, a beruházásokra és a tőkehatékonyságra is. A tulajdonviszonyok megváltozása (szövetkezeti átalakulás, kárpótlási folyamat, állami vállalatok gazdasági társaságokká történő átalakulása, privatizáció), a piacvesztés, a jövedelemhiány miatti kereslet visszaesés, valamint a leromlott műszaki színvonal komoly gondot okozott az agrárágazatban. Napjainkig súlyos probléma az állatállomány drámai csökkenése, valamint a műtrágya, a növényvédő szerek és az ellenőrzött minőségű vetőmagvak felhasználásának nélkülözése. Mindezek hatására agrártermelésünk jelenleg az 1989-90-es évek teljesítményének a 70%-t közelíti csak meg, ami a jelenlegi GDP 4-5%-a, annak ellenére, hogy hazánk ökológiai adottságai kedvezőek a mezőgazdasági termelés számára. Különösen a növénytermesztés és ez által a ráépülő feldolgozó iparág rendelkezik komparatív előnyökkel a térség országaihoz képest. Magyarország 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz. Az Európai Unió egyik legérzékenyebb gazdasági területe az agrárágazat. Az emberek kisebb része mint termelő, nagyobb része mint fogyasztó naponta találkozik az ágazat hatásaival. A közös agrárpolitika (KAP) az EU ágazati politikái közül vitathatatlanul a legjelentősebb, egy mintegy 490 millió fős egységes, belső piac, amely jelentős kereslettel, vásárlóerővel rendelkezik. Emellett azonban egy szigorúan szabályozott, ugyanakkor folyamatosan liberalizálódó közös agrárpolitikához kell alkalmazkodnunk. A KAP legfontosabb területe a mezőgazdasági piacok közösségi szabályozása, amely a közös piaci rendtartásokban valósul meg. Célja a piac egységességének, a közösségi preferenciának és a pénzügyi szolidaritásnak megteremtése és fenntartása. 5
Hazánk Európai Uniós csatlakozása éreztette hatását a gazdasági életre, így az agrárszektorra is, hiszen a nagyobb és egységesebb piac ösztönzi a gazdasági növekedést. A már meglévő támogatások mellett lehetőség nyílt a gabonafélék, elsősorban búza és kukorica intervenciós tárolására és értékesítésére. A gabonaintervenció alkalmazása hazánkban is fontos változást hozott a gabonatermelő és kereskedő társaságok életében. Az Európai Unióban a gabonatermelők védelme a cél, ennek érdekében az intervenciós felvásárlás, tárolás, de még az értékesítés is alapvetően az intervenciós raktározás feltételrendszerére épül. Dolgozatom célja, hogy a gabonaféléknél alkalmazott uniós szabályozások, támogatások érvényesülését magyarországi viszonylatban bemutassam, különös tekintettel az intervenciós szabályozásra. Majd pedig az ezzel összefüggő logisztikai szemléletmód hiányosságait kutassam az intervenciós raktárépítések kapcsán. A téma aktualitását az adja, hogy Magyarország egyik legmeghatározóbb ágazata a mezőgazdaság. Ebből kifolyólag több ezer gazdálkodó fennmaradása függ attól, hogy mennyire képesek kihasználni az Unió adta lehetőségeket, illetve logisztikai gondolkodásmóddal kedvezőbb költségekkel termelni. Dolgozatom rövid gabonatörténeti áttekintéssel kezdődik országos viszonylatban, az ezt követő részben hazánk gabonaágazatának helyzetével, a benne rejlő lehetőségekkel, problémákkal foglalkozom. Ezután az Európai Uniós csatlakozás hatásait ismertetem. Ezt követi az Európai Unió közös agrárpolitikájának áttekintése, a szántóföldi növények piacszabályozásán belül pedig az intervenciós rendszer bemutatása. A hazai gabonaintervenció problémáit a termelők szemszögéből próbálom ismertetni, majd a logisztikai szolgáltatók szerepét vizsgálom az intervenciós tevékenységek során. A legvégén a hazai intervenciós- és logisztikai rendszer kapcsolatát összegzem, megoldási javaslatok felvetésével, és magával az intervenció jövőjével foglalkozom. Az elemzésekhez és a bemutatásokhoz szükséges adatokat a mezőgazdasági termelőkhöz eljuttatott kérdőív alapján végeztem. A velük folytatott személyes beszélgetések alkalmával sikerült e témát gyakorlati szemszögből is részletesen megismernem. Külön köszönettel tartozom a Hajdúsági Gabonaipari zrt. minőségbiztosítási vezetőjének, és a 6
Debreceni Egyetem Agrár-és Műszaki Tudományok Centruma Műszerközpontja vezetőjének, akik információikkal nagyban hozzájárultak dolgozatom eredményességéhez. Napjainkban az intervenciós pályázatok és ehhez kapcsolódó információs anyagok nagy része a világhálón is meghirdetésre kerül, így nem nélkülözhettem kutatásom során az Internet adta lehetőségeket. 7
2. A GABONAIPAR ALAKULÁSA A XVIII. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG Hazánkban a gabonaipar fellendülése a XVIII. századra tehető. A termőterületek fokozatos növelésével nőtt a gabonatermesztés, ennek hatására az állattenyésztés is. A XIX. század elején a termelők jelentős felesleget halmoztak fel, ennek következtében már exportálni is tudtak. A kenyérgabonából és kukoricából készült liszt iránti keresletnövekedés nemcsak a magyar búza kiváló minőségét bizonyította, hanem a malmok működésének jelentőségét is növelte, mely maga után vonzotta a műszaki színvonal fejlesztését és új malmok építését. Ez a mezőgazdasági fellendülés főleg a közlekedés fejlődésének, a gőzhajó elterjedésének volt köszönhető, mindezek mellett lehetőség nyílt vasúton történő szállításra is. A kedvező gazdasági feltételek és az export növekedése újabb nagy lendületet adtak a malomipar fejlődésének. A malmok jelentős része részvénytársasági formában működött és a részvénytulajdonosok között sok terménykereskedő volt. Az 1873-ban kialakult pénzügyi, majd az 1900 és 1903 között kialakuló túltermelési válság nehéz helyzetet teremtett az exportáló nagy malmok számára, amelyek közül több is csődbe jutott. A kismalmok kisebb mértékben érezték meg a gazdaság negatív hatását, mert ezeknek a helyi igények kielégítésében volt szerepük. Az I. világháború után kialakult gazdasági regresszió a malomipart is súlyosan érintette. Megszűnt a szabad terménykereskedelem, lisztre és kenyérre jegyrendszert vezettek be. A békeszerződést követően az ország területével arányosan, a malmok száma is kevesebb, mint egyharmadára csökkent, kapacitásuk közel kétharmada azonban az ország területén maradt. A környező országok saját ellátásra rendezkedtek be, az exportálás megszűnt, tovább csökkentve ezzel a malmok számát. Az 1929-1933 közötti világgazdasági válság tovább rontott a helyzeten, de a krízist követően ismét lehetőség nyílt exportálásra. Az ezt követően kialakult háborús helyzet azonban lehetetlenné tette a malmok fejlesztését és bővítését. 1940-ben ismét megszűnt a szabad terménykereskedelem, és olyan állami intézkedéseket vezettek be, amelyben kijelölték a közellátást végző malmokat és meghatározták a 8
lisztkihozatali arányokat. A készletek zárolására, terménybeadási kötelezettség bevezetésére került sor, hatóságilag rögzítették az árakat. A II. Világháború súlyos károkat okozott a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban egyaránt. A malmok helyreállításra szorultak, a hatóságok igyekeztek a megmaradt készletekből a lakosságot ellátni. A háború után a malmokat államosították, a malomipar irányítása és a terményforgalmazás megszervezése két különálló cég, a Malomipari Vállalat és a Terményforgalmi Egyesülés feladata lett. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezése kezdődött, mely 1960-1961-re befejeződött. A kormányzat 1962. január elsejével összevonta a Malomipari Vállalatot és a Terményforgalmi Egyesülést, így létrehozta a Gabona Trösztöt. Tröszti irányítás mellett 19 megyei vállalat jött létre. Az egyesülés központi és vállalati szinten egy időben történt. Az összevonást vállalati gazdálkodás szempontjából a két szakma egymásra utaltsága, egyes tevékenységeik párhuzamosságának kiiktatása indokolta. Az utóbbi évtizedekben a szabályozási rendszer átalakulásának lehetünk tanúi. A gabonaipar gazdasági környezetének liberalizálása felgyorsult. A gabonaiparban már a Gabona Tröszt 1990. január 1-jei felszámolása után megkezdődött a gazdasági rendszerváltás, ennek köszönhetően a 19 megyei gabonaforgalmi vállalat önálló irányítással működött, így a kötöttségek megszűntek. A gabonaipar privatizációjára 1992-1993-ban került sor. Az állami tulajdonban lévő vállalatok részvénytársaságokká alakultak át. Budapesten 1989-ben megkezdte működését az árutőzsde. A gabonaipar export- és importtevékenységét kizárólagosan az AGRIMPEX Mezőgazdasági Külkereskedelmi Vállalat bonyolította, bizományosi szerződés alapján. Később a megyei gabonaipari vállalatok által létrehozott Gabonakereskedelmi Kft. (későbbiekben Rt.) is bekapcsolódott a gabona külkereskedelmi forgalmazásába. 1991-ben jelentős változás következett be a nemzetközi gabonaforgalmazás terén: felszabadították a gabonaszektor árait, termelőit és fogyasztóit, így bárki foglalkozhat 9
gabona-külkereskedelemmel. A mezőgazdasági termelők szabadon értékesíthetik exportra kerülő gabonájukat. Jelenleg a gabonafélék és a gabonából készült termékek (pl. liszt, tészták, kenyér) szabadárasak. A gabonagazdálkodás egyik fontos alapelve, hogy először a hazai igényeket kell kielégíteni, és csak ezután lehet a többletet exportálni. Magyarország búzaminőségi térképe 1. számú ábra Jelmagyarázat: A számok 1-10-ig a sikér minőségét jelzik, a 10-es jelzi a legjobb minőséget : minőségi főhatár : minőségi alhatár Körzetek: I.a-b: Tiszavidék VII.: Nógrád II.: Bánát VIII.a-b: Szombathely vidéke III.a-b: Székesfehérvár vidéke IX.a-b: Nagykanizsa vidéke IV.a-b: Pestvidék X.a-b: Baranya V.: Bácska XI.a-b-c:Debrecen vidéke VI.a-b: Magyaróvár vidéke Forrás: dr. Győri Z.- dr. Győriné: A búza minősége és minősítése 10
3. AZ AGRÁRÁGAZAT JELENTŐSÉGE HAZÁNKBAN A magyar gazdaság meghatározó ágazata az agrárgazdaság, mely a kedvező ökológiai adottságok kihasználásában és a vidék fejlődésében is alapvető szerepet játszik. Magyarország jelentős természeti kincse a jó minőségű termőföld. Hazánk természeti adottságai, a kedvező éghajlati viszonyok, a napsütéses órák száma, a domborzati viszonyok, a kiváló termőképességű talajok a legtöbb kultúrnövény termelésében meghatározó eredményeket tesznek lehetővé. Ennek ellenére a mezőgazdaság fokozatosan csökkenő arányban részesedik a GDP-ből és az agrárszektorban dolgozók száma is egyre kevesebb. 3. 1. A gabonaipar helyzete napjainkban A magyar mezőgazdaság egyik kulcságazata, - mint élelmezési cikk, abraktakarmány és devizaforrás - a gabona. Magyarország szántóföldi növénytermesztésében a gabonafélék vetésterülete mintegy 70 százalékra tehető. A gabonaféléken belül hagyományosan meghatározó kultúrák és egyben legfontosabb exportterményeink a búza és a kukorica. Ezek összesített vetésterülete rendszerint 2-2,5 millió hektárnyi. A világ mezőgazdasági termelése 1990-1999 között 20 százalékkal növekedett. Magyarország teljesítménye ez időszak alatt 34 százalékkal visszaesett. Ez a visszaesés volt jellemző az egyik legfontosabb élelmezési cikkünkre, a gabonára is. 3. 2. A gabonatermesztés bizonytalanságának okai Gabonatermesztésre nagy mezőgazdasági táblák alkalmasak, ezt bizonyítja a 80-as évek termése, termésátlaga. A szövetkezetek megszűnésével, a birtokstruktúra átalakulásával, a 2-3 hektáros birtokok létrejöttével ez a szerkezet gyökeresen megváltozott. Emiatt több évet estünk vissza a termelésben. A 90-es évek termelésére nemcsak a tőkehiány, a pénztelenség, hanem a műtrágya, növényvédőszerek és a technológia hiánya volt a jellemző. 11
Ebben az időszakban problémát jelentett a géppark hiánya is, mert a termelőszövetkezetek tulajdonában lévő géppark elavult volt, nem korszerű, részben pedig illegális úton magántulajdonba került (széthordták). Az újonnan létrejött egyéni gazdaságok gépesítettsége, műszaki felszereltsége, új gépek beszerzése még nem volt megfelelő színvonalú. További gondot okozott a közel 100 fajta búzavetőmag jelenléte a piacon. A gazdák a bőség zavarával küszködtek, nehéz volt eldönteni, hogy egy-egy termék valóban a kínált minőséget képviseli, vagy csak egy jó marketingstratégia végterméke. Komoly problémát jelentett a nem megfelelő minőségű, csávázatlan, visszafogott vetőmag használata, a szükséges ráfordítások (tápanyag-utánpótlás) hiánya, valamint a vetőmag vállalatok megszűnése. Nem volt megfelelő a talajerő-gazdálkodás, és a növényvédelem. Az időjárás hatása (tavaszi ár- és belvíz, tavaszi csapadékhiány, majd az aszály) a legtöbb növényi kultúránál jelentős terméskiesést okozott. Hiányzott a megfelelő szakember és a szakértelem is, ugyanis az egyéni kisbirtok kialakulásával minden tulajdonosnak szakemberré kellett volna válni. A 90-es évek értékesítésére nagymértékű bizonytalanság és kiszolgáltatottság volt jellemző. Hiányzott a termelési, értékesítési szövetkezetekbe, integrációba való tömörülés. Sajnálatos módon az előbbiekben összefoglalt problémák napjainkban is érvényesek. 12
A magyar agrárgazdaság SWOT-analízise az Európai Unióban Erősségek: az ország területének 2/3 része kedvező adottságú sokoldalú mezőgazdaság versenyképes növény- és állatfajták szakképzett munkaerő tradicionálisan exportorientált mezőgazdaság, nyitott a nemzetközi folyamatokra szabad kapacitások a termelésben az exportpiacok főleg a fejlett EUrégiókba helyeződtek át Magyarország évekig sikeresen működött nettó exportőrként. Lehetőségek: az állattenyésztés versenyesélyei javulnak az agrár-külkereskedelem forgalma javítható élelmiszerhigiénia fejlettebb az EU átlagnál eredetvédelem, különleges magyar termékek védelme vízi és vasúti szállítás fejlesztése vidékfejlesztés Gyengeségek: alacsony fejlettségi szint alacsony jövedelmezőség szétaprózódott birtokstruktúra tőkehiány, elhasználódott eszközállomány munkanélküliség gazdálkodók szakmai felkészületlensége versenyképesség nem elég fejlett a mezőgazdasági feldolgozó- és élelmiszeripar, valamint a mezőgazdasági- és élelmiszer kereskedelem fejlettsége Veszélyek: a jövedelem- támogatások problémája a versenyt nem bírók piacát, erőforrásait a szervezettebb, tőkeerősebb gazdaságok veszik át gyenge gazdasági aktivitás sok a pályaelhagyó technológiai színvonalbeli lemaradás korszerűtlen géppark 13
A magyar agrárágazat jellemzése az Európai Unióban: Erősségek: Magyarország területének 2/3 része kedvező ökológiai és termőhelyi adottságú, ezért mezőgazdasági hasznosításra alkalmas. Míg a világon a mezőgazdasági művelésre alkalmas terület 9 százalék körül van, addig az ország 9,3 millió hektár összes területének közel 83 százaléka termőterület, melynek mintegy 63 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll. Az ország mezőgazdaságára a sokoldalúság jellemző, szántóföldi növények, zöldségfélék termelése, gyümölcstermesztés, állattenyésztés, halászat egyaránt megtalálható. Az ágazatok többségében versenyképes növény- és állatfajták állnak rendelkezésünkre. A hazai mezőgazdaságban dolgozó munkaerő szakképzettsége jó. A magyar mezőgazdaság tradicionálisan exportorientált és nyitott a nemzetközi folyamatokra. A magas szintű élelmiszer-ellátást mezőgazdaságunk úgy tudja biztosítani, hogy -a csatlakozás előtt- exportra is jelentős mennyiséget volt képes megtermelni. A rendszerváltás után az exportpiacok főleg a fejlett -2/3 részben EU- régiókba helyeződtek át. Magyarország évekig sikeresen működött nettó exportőrként. 1999-2003 között képes volt az EU-15-be irányuló exportját 1083 millió euróról 1480 millió euróra növelni. Magyarország adta az akkor még csatlakozásra váró 10 ország EU 15-be irányuló exportjának egyharmadát. 2003-ban az ország kereskedelmi pozitívuma élelmiszertermékekből 650 millió euró volt. Ez elég erős pozíciónak számít. Gyengeségek: Agrárgazdaságunk fejlettségi színvonala és jövedelemtermelő kapacitása az elmúlt években jelentősen elmaradt a fejlett országokéhoz képest. A rendszerváltás után előnytelenül szétaprózódott birtokstruktúra alakult ki, bár ez a folyamat megfordulni látszik, a földhasználat koncentrációja lassan nő. Az ágazatra jellemző a tőkehiány, eszközállományunk elhasználódott, az élelmiszeripari üzemek egy részét korszerűsíteni kellene. 14
Jelentős szociális gondot jelent a nagyarányú falusi munkanélküliség, ugyanakkor a gazdálkodók nagy részének nincs meg a kellő szakmai felkészültsége, ami azzal magyarázható, hogy sokan nosztalgiából igényelték vissza és művelik meg földjeiket. A feldolgozott termékek piacán a versenyképesség nem elég fejlett. Főleg a magasabb színvonalon feldolgozott termékek - sajtok, húsok, tejtermékek, feldolgozott zöldségtermékek esetében egy erősebb, hatékonyabb marketing alkalmazásával a hazai termékeket újra lehetne pozícionálni a nemzetközi piacokon. A mezőgazdasági feldolgozó- és élelmiszeriparban, valamint a mezőgazdasági- és élelmiszer kereskedelemben is vannak fejlesztési lehetőségek, melyek megvalósításával az előállított termékek minőségi színvonala tovább növelhető. Lehetőségek: Az állattenyésztés versenyesélyei javulnak (pl. húsmarha tenyésztés). Az agrár-külkereskedelmi forgalom nagysága és összetétele is romlott a korábbi eredményeinkhez képest, azonban ez folyamat az állattenyésztés konszolidálásával és a kereskedelmi infrastruktúra fejlesztésével javítható. Az EU-s élelmiszerminőségi és élelmiszerbiztonsági standardoknak való megfelelés támogatása, bár a magyar szabványrendszer szigorúbb az Uniós előírásoknál. Szintén lehetőség a hagyományos, különleges tulajdonságú magyar termékek és hungaricumok levédése (eredetvédelem). Nagy tömegű áruknál és ez mezőgazdasági termékeknél különösen igaz- a vízi szállítás előtérbe helyezése, több dunai kikötő használata, és ezzel párhuzamosan a vasúti szállítás fejlesztése. A közös agrárpolitika, valamint az ahhoz kapcsolódó vidékfejlesztés több anyagi forrást, támogatást ígér a magyar mezőgazdaság számára. Veszélyek: A jövedelem-támogatások növekedése nem fedezi a termelési költségek emelkedését. A versenyt nem bírók piacát, erőforrásait a szervezettebb, tőkeerősebb gazdaságok vehetik- veszik át. A gazdasági aktivitás mutatója a gyenge országos átlaghoz képest is a falvakban igen alacsony. Az ágazaton belüli foglalkoztatottságra jellemző az elöregedés, 10-15 év múlva kevesebb lesz a termeléssel, tájfenntartással hozzáértően foglalkozni tudó kéz. 15
A többi tagállamhoz képest nagy mértékű technológiai színvonalbeli lemaradás tapasztalható, kevesebb és gyengébb minőségű gépekkel rendelkezünk a termelésben, feldolgozásban. 3. 3. Az EU csatlakozás hatása a magyar agrárágazatra Az Európai Unióhoz való sikeres csatlakozásban a közvetlen hatások miatt az agrárgazdaság alapvetően érintett volt, hiszen viszonylag nagy az érintettek köre, emiatt jelentős a társadalmi hatása. Az EU-s források elérése pedig döntő a költségvetés szempontjából, ezért erőteljes a gazdasági hatása. Az Európai Uniós tagság a magyar gazdaság és azon belül az agrárgazdaság számára is hatalmas kihívást jelentett. Magyarország nemcsak egy 450 millió fős piacot nyert, ahol nincsenek területi megszorítások, kereskedelmi korlátok és export kvóták, hanem szembesülnie kellett egy olyan egységes piaccal, amely jelentős túltermeléssel küszködött/ küszködik, rendkívül szigorúak az elvárások és kiélezett a verseny. Mindezek mellett egy szigorúan szabályozott, mégis folyamatosan liberalizálódó közös agrárpolitikához kell alkalmazkodnunk. Ugyanakkor az EU stabil árakat és nagyobb lehetőségeket kínál. A gazdák hozzájuthatnak a közvetlen jövedelemtámogatásokhoz, a fejlesztési alapokhoz, így a termelők nemcsak az óriási egységes piac előnyeit élvezik, de az intézkedések segítik őket teljesítőképességük maximális kiaknázása érdekében. Általánosságban elmondható, hogy a közösségi agrárpolitika átvétele jelentős strukturális átalakulásokat indított el. Ennek következtében a mezőgazdaság részesedése a bruttó hazai termékből fokozatosan csökken, 2004-ben 4,8 %, 2006-ban 4,3 % volt. Az élelmiszergazdaság részesedése a nemzetgazdaság összes exportjából szintén csökkenő tendenciát mutat, 2004-ben 6,9 %, 2006-ban 6,3 % az értéke. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjából származó bevétel nőtt, 2006- ban 966,2 Milliárd forint. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek importjának értéke szintén emelkedett, 2004-ben 503,1, 20006-ban 701,6 Milliárd forint. 16
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmi forgalmának kiviteli többlete 2005-ben jelentősen csökkent (275,8 Milliárd forintról 227, 9 Milliárd forintra), 2006-ban azonban ismét nőtt, értéke 264,5 Milliárd forint. A kritikus ágazatok (baromfi-, sertés-, tej) tekintetében felszínre kerültek a csatlakozásig részben a nemzeti támogatások révén elfedett hatékonysági, versenyképtelenségi problémák, az üzemi struktúrában rejlő hiányosságaink. A foglalkoztatás terén negatív hatások érvényesültek. A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban foglalkoztatottal száma 2004-ben 204,9 ezer fő, 2005-ben 194 ezer fő, 2006-ban már csak 190,7 ezer fő volt. (A nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma 3900,4 ezer fő, 3901,5 ezer fő és 3930,1 ezer fő volt az említett három évben.) A bővítéssel az Unió eredetileg 7 millió fős agrárlakossága 4 millió gazdával gyarapodott. Az új tagállamok 38 millió hektár mezőgazdasági területet adnak hozzá az EU-15-ök 130 milliójához. Ez mintegy 30 százalékos növekedést jelentett. Az Unió további bővítésével, Románia és Bulgária csatlakozásával a mezőgazdasági területek és mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma számottevően nőtt. Románia lakossága 21, 6 millió fő, az agráriumban dolgozók részaránya 32%. A mezőgazdaságilag művelt terület nagysága 14 millió hektár, ez az ország területének 59%-a. Bulgária 7,761 millió fővel, ebből 26%-os mezőgazdasági foglalkoztatottsággal, 5,3 millió hektár művelhető területtel (az ország 48%-a) járult hozzá az Európai Unió mezőgazdasági fejlődéséhez. Mindkét ország adottságairól elmondható, hogy nagy mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, Bulgária 2 Millió tonna búza és Romániával együtt alkalmankénti nagy mennyiségű kukorica exportjuk komoly versenytársnak számított mindenek előtt az EU 25-ök számára. Nagyfokú foglalkoztatottság jellemző az ágazatban, igaz, ezt a tőkehiány, a feldolgozóipar és a szolgáltató ipari szektor fejletlensége idézte elő. 17
4. A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával az EU közös politikái, így a közös agrárpolitika alkalmazóivá váltunk. Az agrárpolitika minden állam gazdaságpolitikájában külön helyet foglal el, ez a mezőgazdaság sajátos jellegéből adódik. Ez a gazdasági szektor minden államban méretétől és gazdasági részarányától függetlenül, gazdasági, politikai és kulturális okokból a nemzetgazdaság stratégiai területének számít. A KAP alapelvei, amelyeket 1958-ban dolgoztak ki, a következők: az egységes piac elve: a Közösségen belül a mezőgazdasági termékek egységes piacát kell létrehozni, amely magába foglalja a mezőgazdasági termékek szabad mozgását, továbbá a versenyszabályok, a közös piac szervezésének és az árszabályozás rendszerének egységesítését a közösségi preferencia elve: a Közösség belső agrárpiacának védelmet kell élveznie a külső versennyel és a világpiaci árak hullámzásával szemben a pénzügyi szolidaritás elve: a közös agrárpolitika finanszírozására közös pénzügyi alapot kell teremteni Az alapelvek mentén a közös agrárpolitika 1962-ben kezdte meg működését, a belső vámok és mennyiségi korlátozások lebontásával, a tagországok közötti kereskedelem liberalizációjával, a nemzeti agrártámogatási rendszerek felszámolásával majd közösség szintre emelésével 1967-re létrejött az egységes mezőgazdasági közös piac. A KAP a Római Szerződésben meghatározott célokat az első három évtizedben nagyrészt elérte, igaz komoly és egyre súlyosabb problémák kíséretében. Ezek fő okozója a közvetlen ártámogatási rendszer, amely a termelés növelésére és nem a termelékenységre ösztönözte a gazdákat, így hatalmas termékfeleslegek keletkeztek. Ráadásul az intervenciós árak biztosítása inkább a termékek felvásárlóinak, a nagyobb termelőknek és a magas árak miatt a gazdagabb országoknak kedvezett. További problémát jelentett, hogy a mezőgazdasági politika alapjait a hat alapító tagország termékeire vonatkoztatva fektették le és az ártámogatás teljesen elnyomta a szerkezet átalakítási célt, így a KAP egyre inkább veszteségfinanszírozási forrásként 18
működött. A közös agrárpolitika kiadásai a közösségi költségvetés kétharmad részét tették ki. Nemzetközi szempontból a KAP jelentősen hozzájárult a mezőgazdasági világpiac torzításához, mely nemzetközi konfliktusokat okozott. Az első három évtized tapasztalatai, problémái, majd Közösség bővülése és átalakulása Európai Unióvá, indokolttá tette a közös agrárpolitika reformját. Erre 1992-ben, majd a 2003-ban került sor. A már korábban kitűzött célok és a reformok eredményeként létrejött megállapodások értelmében a KAP legfontosabb céljai a következők: a mezőgazdaság termelékenységének növelése a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása a piacok stabilitása az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása a fogyasztók ellátásának elfogadható árszínvonalon való biztosítása minőségi élelmiszerek előállítása (minőségi termelés, élelmiszerbiztonság) a természeti erőforrások megőrzése és kezelése a mezőgazdaságban, környezetvédelem vidéki táj jellegének és kultúrarculatának megőrzése, vidékfejlesztés Az EU mezőgazdasági újításait egy összevont gazdaság-támogatási rendszeren keresztül valósítja meg, amely a termelés és a támogatás részleges elválasztására épül. Ennek lényege, hogy az eddig különböző jogcímeken nyújtott támogatásokat egy összegben fizetik ki gazdaságonként. A közvetlen kifizetéseket elválasztják a termeléstől, azaz a termelőt támogatják, nem a terméket. Ugyanakkor a tagállamok különböző rugalmas mérlegelési lehetőségeket kapnak arra, hogy az elválasztást az egyes termékekre vonatkozóan milyen mértékben alkalmazzák, így csak részlegesnek tekinthető elválasztás történik. Ugyanakkor a közvetlen kifizetéseket csökkentik. A KAP 2003-as reformjai közé tartozott az újonnan belépő tíz tagállam finanszírozási kérdése. Az új tagállamok gazdái a csatlakozást követően azonnal a KAP piacszabályozó mechanizmusainak (ártámogatások, exporttámogatások) alanyaivá válnak. Ugyanakkor a közvetlen kifizetések esetében a régebbi tagállamok átmeneti időszak bevezetését kérték, 19
attól tartva, hogy ha a tagjelöltek a csatlakozás pillanatától 100 százalékban részesednek a közvetlen agrárkifizetésekből, akkor az meggátolná a mezőgazdasági üzemek fejlesztését, a szerkezetátalakítást és konzerválná az alacsonyabb termelési színvonalat. Az átmeneti időszak kilenc év, az újonnan belépők támogatása csak ezután éri el 100 százalékos értéket. A tagjelölteknek azonban sikerült egy bevezető időszakot kiharcolniuk, ennek értelmében az uniós ajánlat kiegészítésére nemzeti forrásokból kapnak lehetőséget. Ezáltal a bevezető időszak hat évre lerövidülhet. 1. számú táblázat Az új tagállamok termelőinek járó mezőgazdasági közvetlen kifizetések szintje 2004-2013 között: 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Uniós forrás 25% 30% 35% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Nemzeti kiegészítéssel 55% 60% 65% 70% 80% 90% 100% 100% 100% 100% Forrás: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról Az elfogadott megállapodás szerint az Unió 2004-2006-ig a közvetlen kifizetések 25-30- 35%-át biztosítja, a nemzeti kiegészítés harminc százalék. 2007-től továbbra is fennmaradhat a 30%-os kiegészítés, ám azt az új belépőknek már teljesen nemzeti költségvetési forrásból kell finanszírozniuk. 2006 után az EU évente 10%-kal növeli a közvetlen kifizetések szintjét, így az új és régi tagok támogatási szintje 2010-re találkozhat. A közös agrárpolitikát az uniós költségvetésben szereplő Európai Mezőgazdasági Orientációs és Gabona Alapból (EMOGA) finanszírozzák. Mivel dolgozatom tárgya a gabonaintervenció bemutatása, fontosnak tartom áttekinteni az agrár- és vidékfejlesztési támogatások szántóföldi növényekre vonatkozó fejezeteit az Európai Unió szabályozási rendszerében. 20
5. A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK PIACSZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Az Európai Unióban a különböző termékekre, termékcsoportokra külön piaci rendtartások vonatkoznak. A legfontosabb piaci szabályozások az úgynevezett GOFR növények (gabonafélék, olaj-, fehérje-, és rostnövények), cukor, olívaolaj, dohány, bor, húsmarja, tej, valamint a juh és kecske szektorban működnek. A GOFR növények termelői egy nagyrészt egységes elveken alapuló piacszabályozási rendszerbe, a szántóföldi növények rendtartásába tartoznak. Az EU közös költségvetésének közel felét kb. 45%-ot felemésztő közös agrárpolitika finanszírozásának 40%-át a szántóföldi növények rendtartásának működtetésére fordítják. A szabályozás főbb elemei: Területalapú támogatás (közvetlen termelői támogatás) Belpiaci intézkedések Külpiaci (export-import) szabályozás, Intervenció 5. 1. Területalapú támogatás: A közvetlen támogatásoknál az EU területén gazdálkodó mezőgazdasági termelők jogosultak a területalapú támogatásra. Ez a növénytermesztésből élők összes támogatásának mintegy 70%-át teszi ki. Magyarország a területalapú támogatás kifizetésénél az egyszerűsített kifizetési rendszert (SAPS-Single Area Payment Scheme) választotta, mely lehetővé teszi az EU támogatás csaknem teljes mértékű lehívását. Az egyszerűsített területalapú támogatás célja, hogy segítse a KAP reform keretében működő összevont gazdaságtámogatási rendszerre (SPS) való áttérést. A területalapú támogatás része az egyszerűsített szabályozás, melynek lényege, hogy azok a termelők, akik 92 tonna, vagy annál kevesebb gabona termeléséhez szükséges 21
szántóterületre (19-20 ha) adják be támogatási igényeiket, területpihentetés nélkül is hozzá juthatnak az évenkénti támogatáshoz. A területalapú támogatás másik fontos eleme a területpihentetés. Ennek két változata lehetséges: az egyik a kötelező területpihentetés, a másik az önkéntes területpihentetés. A kötelező területpihentetés lényege, hogy csak az a gazdálkodó kap támogatást, aki földterületének legalább 10 százalékát pihenteti, azaz kivonja a termelésből. Ugaroltatási kötelezettsége annak van, aki 20 hektárt meghaladó (több mint 92 tonna megtermeléséhez szükséges) földterületre adja be támogatási kérelmét. A pihentetett területre szigorú szabályok vonatkoznak. Természetesen a pihentetésből adódó jövedelem-kiesés kompenzálására a pihentetett terület után is jár egységes területalapú támogatás. A kötelező területpihentetésen túl a gazdálkodóknak lehetőségük van termőterületük legalább 10 százalékát önkéntes alapon pihentetni. Ebben az esetben is jár ezekre a területekre a területpihentetési támogatás teljes összege. 5. 1. 1. Egyszerűsített területalapú támogatás Az EU által finanszírozott Egységes Területalapú támogatást (SAPS) minden mezőgazdaságilag művelt területre igényelni lehet. További Kiegészítő nemzeti támogatást azok a gazdálkodók igényelhetnek, akik meghatározott kultúrákat termesztenek. A támogatás mértékét az 1. számú táblázat szemlélteti. Hazánkban a gazdálkodók a 2004. évben egyszerűsített területalapú támogatás (SAPS) jogcímén közösségi forrásból (25%) és nemzeti kiegészítésből (30%)- az Euró és a Forint árfolyamának függvényében- 165-170 milliárd Ft vissza nem térítendő, közvetlen jövedelempótló támogatást vehettek igénybe. Mint ahogy a táblázatból is látszik, a közvetlen támogatások hazai forrásból történő 30 százalékos kiegészítésével a magyar gazdálkodók már 2004-ben az EU akkori tagállamainak járó támogatási összeg több mint felét (55%) megkaphatták. A nemzeti kiegészítéssel az átmeneti időszak 6 évre rövidül, és az évi 5-10 százalékos növekedéssel a hetedik évben, azaz 2010-ben már az EU tagoknak járó teljes összeget megkaphatják a termelők. 22
A területalapú támogatás keretében a 25 százalékos uniós és az azt kiegészítő nemzeti támogatást a mezőgazdasági parcella (tábla) alapján lehet igényelni. A támogatás mértéke a terület hasznosításától függően változik. Támogatásra jogosult terület Az egyszerűsített területalapú kifizetés keretében támogatás a kül- és belterületi mezőgazdaságilag hasznosított terület (gyep, szántó, szőlő, gyümölcsös és konyhakert) után igényelhető. A támogatás alapjául szolgáló területnek el kell érnie az 1 hektárt (szőlő és gyümölcsös esetében legalább 0,3 hektár). Bázisterület: A bázisterület nagyságát országos szinten határozzák meg. A maximális támogatási összeget ennél nagyobb földterületre nem lehet kifizetni. Ha a támogatási kérelmek alapjául szolgáló területek nagysága mégis meghaladja a bázisterület nagyságát, akkor a túllépés százalékos arányával csökkentik a termelő támogatás alapjául szolgáló területét valamint az arra jutó támogatási összeget. Ez az ún. visszaosztás az Egységes területalapú és Kiegészítő nemzetközi támogatásokra egyaránt vonatkozik. A támogatásra való jogosultág feltételei A támogatás igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki a támogatás alapjául szolgáló mezőgazdasági területet saját nevében és saját kockázatára használ (művel) és támogatási kérelmet nyújt be. A mezőgazdasági termelő lehet természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, természetes vagy jogi személyek csoportja. A termelőnek a támogatás igényléséhez regisztráltatnia kell magát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MHV), ahol egy állandó ügyfél-regisztrációs számot kap, amely a későbbiekben bármely mezőgazdasági támogatás igényléséhez szolgál. A támogatás gazdasági évenként jár, ez gabona esetében a tárgyév július 1-től az azt követő év június 30-ig tart. Egy adott támogatási évben bármely mezőgazdasági 23
parcellára csak egy területalapú támogatási kérelem nyújtható be, de kérelmet az igénylő az év során módosíthatja, kiegészítheti és vissza is vonhatja. 5. 1. 2. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Az Európai Unió és a magyar költségvetés által biztosított forrásokból finanszírozott ágazati támogatások folyósítására, valamint piacszabályozó intézkedések működtetésére létrehozott országos hatáskörű szervezet, 2003. július 1. hatállyal felállított kifizető ügynökség. A kifizető ügynökség teszi lehetővé az európai uniós támogatások kifizetését a gazdálkodók számára. A Hivatal fő feladati közé tartozik a támogatási kérelmek befogadása, elbírálása, engedélyeztetése, nyilvántartása, és a támogatási rendszer működéséhez szükséges adatok begyűjtése, feldolgozása, kezelése, valamint az ehhez kapcsolódó területi és pénzügyi ellenőrzések elvégzése. Az MHV hatáskörébe tartozik: Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) Garancia részlegéből és a nemzeti költségvetésből fizetett terület, állatlétszám, kvóta, illetve a termésmennyiség alapján igényelhető közvetlen támogatások, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) társfinanszírozott vidékfejlesztési, és az Európai halászati Alapból folyósítható támogatások. A közvetlen támogatásokhoz szükséges Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) működtetésére, ezen belül az ügyfélregiszter működtetése. A KAP bel- és külpiaci támogatási intézkedéseinek végrehajtására, az intervenciós rendszer működtetésére. A piaci intervenciós rendszer működtetése. A SAPARD előcsatlakozási támogatási program, és az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében nyertes pályázatokra a támogatások folyósítása és az utólagos ellenőrzések. A notifikált - az EU brüsszeli bizottságának bejelentett- nemzeti támogatások iránti kérelmek befogadása, kezelése és elbírálása. 24
A nemzeti kárenyhítési rendszerrel kapcsolatos ügyintézés és kifizetések. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal budapesti székhelyű, nyolc igazgatóságból álló intézmény, amely 19 megyei kirendeltségén keresztül látja el feladatait. 5. 2. Belpiaci intézkedések A hazai támogatási rendszerben a gabonaágazat leglényegesebb belpiaci jogcímei a beruházási, gépvásárlási, felújítási, korszerűsítési támogatások, valamint bizonyos agárhitelek kamattámogatása. A belpiaci támogatások körében az EU termelési visszatérítést nyújt. 5. 3. Külpiaci (export-import) szabályozás Az Európai Unió 2004-es bővítésével a világ legnagyobb integrációjává vált. Az Európai Unió a világ második számú agrárexportőre, agrárkivitelének magyar szempontból is kiemelkedő szerepe van, ezért az agrárexport-támogatás a külgazdaság-politika fontos eszköze. Míg Magyarországon az exportszubvenciót a termék mennyiségére vetített fix összegként állapították meg, addig az EU-ban alkalmazott export-visszatérítés a világpiaci árak mozgásának függvényében változó összeg. A mezőgazdasági termelékenység javulásával, a világpiaci áraknál jóval magasabb garantált árak alkalmazásával illetve jelentős agrártermelő országokkal való bővülésével az Európai Unió mára a legfőbb mezőgazdasági termékekből önellátóvá vált. A cukor, gabonafélék, tej és tejtermékek, marhahús esetében a hazai termelés meghaladja a belső fogyasztást. Az EU csupán néhány termékből (kukorica, rizs, birkahús, gyümölcsök, növényi olaj) maradt nettó importőr. Ebből adódóan, Magyarországtól eltérően az EU agrárexportjának legfőbb célja a feleslegektől való megszabadulás és nem pedig az exportbevételek növelése, mint ami a magyar agrárexport támogatást jellemezte. Míg hazánkban az agrártámogatás eszközei 25
főleg a mezőgazdasági kivitel fokozását illetve versenyképességének javítását célozták, addig az EU export-visszatérítési rendszere a kényszerexport finanszírozását és realizálhatóságát jelenti, valamint a termelők méltányos jövedelmének stabilizálását tartja szem előtt. 5. 3. 1. Export-import szabályozás A külpiaci intézkedések az EU vámterületéről harmadik országba irányuló, illetve harmadik országból az unió területére irányuló áruengedélyezési és export-visszatérítési rendszer révén valósulnak meg. Az Európai Unió engedélyezéssel, export-visszatérítéssel, vámokkal, adóval, kedvezményes kontingensekkel, vagy kereskedelmi megállapodásokban meghatározott kedvezményekkel szabályozza a mezőgazdasági termékek (köztük a gabona) külkereskedelmét. Engedélyezési rendszer: Mind az export, mind az importtevékenység engedélyhez kötött. Az engedélyköteles és támogatott termékek külkereskedelmi tevékenységének feltétele, hogy a gazdálkodó a kifizető ügynökségnél regisztrálva legyen, azaz rendelkezzen saját regisztrációs számmal. Az engedélyezés az export import ügyletek nyomon követését, statisztikai, illetve regisztrációs célokat szolgál. Az export-import tevékenység iránti kérelmet az EU jogszabálya által rögzített szigorú szabályok alapján kell benyújtani. Az Európai Unióban az engedélyeket a Kifizető Ügynökségek bocsátják ki. Az engedélyek kiadásának feltétele minden esetben biztosíték letétele. A letéti díj 12-20 Euró/tonna, amelyet bankgarancia vagy állampapír formájában kell letétbe helyezni. Ez az összeg a teljesítés után szabadítható fel. Amennyiben a kereskedő határidőn belül nem bonyolítja le az ügyletet legalább 95 % mértékig, akkor a letétet nem utalható vissza. Gabonafélékre az exportengedélyek a kibocsátást követő 4 hónapig, az importengedélyek 45, illetve 60 napig, illetve a kiadástól számított 4. hónap végéig érvényesek. 26
5. 3. 2. Export Az EU-ban, mivel a gabona belpiaci árai jóval magasabbak a világpiaci árnál, támogatás nélkül szinte lehetetlen a gabonafélék exportja. Ezt a támogatást visszatérítési támogatásnak nevezzük, melynek alapján a belső ár és a világpiaci ár különbözetét visszafizetik az exportőrnek. Az export-visszatérítés mértékét a két ár közötti különbségen kívül más tényezők is befolyásolják, ezek a következők: az Unión belüli ellátás biztonsága, az árviszonyok a Közösségen belül más exportáló országokban szállítási költségek a belső piaci jelentős áringadozások elkerülése WTO-val szemben vállalt kötelezettségek A támogatás mértékéről az Európai Unió Gabonairányító Bizottsága hetente dönt. Az exporttámogatás szerepe azért fontos, mert a mezőgazdasági termékek közösségen kívüli országokba történő kivitelét ilyen formájában ösztönzik. Ez a támogatási forma egyrészt a termelők jövedelmét egészíti ki, másrészt az EU agrárfölöslegeinek csökkentését segíti. Az exporttámogatásnak két típusa van, a pályázat nélküli és a pályázatos. A pályázat nélküli export-visszatérítés célja a hagyományos kereskedelem ösztönzése, amelyet leginkább a kisebb tétellel rendelkezők vesznek igénybe főként az elsődlegesen feldolgozott gabonafélékre, meghatározott piacokra történő szállításkor. A pályázat nélküli export-visszatérítés esetén az exportra szánt minimális mennyiség nem lehet kevesebb 75 000 tonnánál. Kivétel, ha az ACP országokba történik az export, a minimum mennyiség 20 000 tonna vagy 5000 tonna terméktől függően. A támogatás mértékének megállapítása időszakonként történik, és általában alacsonyabb a pályázatos exporttámogatás mértékénél. Pályázatos export-visszatérítés lényege, hogy a gabona exportálása főként pályázati úton történik, attól függetlenül, hogy az áru szabadpiacról vagy intervenciós készletből 27
származik. Pályázatos támogatás esetén az igénylő egy meghatározott mennyiséggel pályázik egy általa elfogadható visszatérítés összegére. A pályázatok listáját a tagállamok (az exportőrök megnevezése nélkül) elküldik Brüsszelbe, ahol a Gabonairányító Bizottság dönt a visszatérítésről. A piacszabályozás lehetővé teszi exportadó kivetését, ha a világpiaci árak az EU belpiaci árait meghaladják. Az exportadó alkalmazásával az Uniónak lehetősége van a gabonakészletek nem kívánatos kiáramlásának korlátozására. Az exportadó mértékét befolyásolja a belpiaci ellátás egyensúlya, valamint a világpiaci áralakulás. Gondot okozhat, ha az export ügylet legalább 95%-a nem valósul meg határidőn belül, ekkor a támogatást igénylő elveszti a letétbe helyezett biztosítékot. Ez hátráltathatja a gazdálkodókat, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy valamilyen akadályozó tényező miatt nem sikerül megvalósítani az ügyletet és akkor jelentős veszteség érheti őket. 5. 3. 3. Import Az Európai Unió Bizottsága 2001. november 9-től eltörölte a változó importvámok alkalmazását, így ezentúl csak a vámtarifában évente meghatározott vámtételeket kell figyelembe venni. Az EU piacára érkező áru után előre meghirdetett vámot kell fizetni. Az importvámokat az EU Bizottsága határozza meg különböző reprezentatív piacok és árak figyelembevételével. A vámhatóság feladata a vámok beszedése. Az Európai Unió rendeletekben vámcsökkentést, vámmentességet és vámkvótákat is meghirdethet. A tagországoknak csak adminisztratív szerepük van: a kedvezményes vámkontingensekkel kapcsolatos igényléseket összegyűjtik és továbbítják az EU illetékes szakmai bizottsága felé, amely a kérelmeket elbírálja. A kedvezményes vámkontingenseket vagy folyamatosan lehet igényelni annak kimerüléséig, vagy pályáztatják. Az igényléshez biztosíték letétele szükséges, illetve az importengedély beszerzése minden esetben elengedhetetlen. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kifizetett különböző támogatások mértékét a 2. sz. táblázat szemlélteti. 28
Az MVH által kifizetett támogatások (Millió forint): 2. számú táblázat: Jogcímcsoport 2005 2006 2007. I. negyedév Közvetlen, területalapú- és termelési támogatások 187 770 184 138 92 307 Agrár- és vidékfejlesztési támogatások 87 321 126 185 14 874 Bel- és külpiaci támogatások 15 615 20 619 2 203 Nemzeti támogatások 8 212 10 159 1 742 Összesen 298 918 341 101 111 126 Forrás: www.mvh.gov.hu 5. 4. Intervenciós intézkedések Az intervenciós intézkedések amelyek a gabona, rizs, cukor, az alkohol és bor, valamint a tej és hús termékpályákat érintik- célja a piaci zavarok megelőzése és elhárítása, a túltermelés okozta feleslegek közösségi piacról való hosszabb-rövidebb időre szóló kivonása intervenciós felvásárlással, valamint a magántárolás támogatásával. 5. 4. 1. A gabonaintervenció általános bemutatása Az intervenció a piaci zavar elhárítása érdekében alkalmazott piacszabályozási mechanizmus. Az Európai Unió gabona intervenciós rendszere az EU egész területén, minden tagállamban azonos elven, pontosan behatárolva működik. A termények körét, a felvásárlási árat, a felvásárlási időszakot, a Kifizető Ügynökségek szerepét és feladatait, a felvásárlás és értékesítés lebonyolítását, a minőségi előírásokat, minőségvizsgálati eljárásokat, a nyilvántartási és elszámolási rendszert az EU Bizottsága által megalkotott és a tagállamok számára kötelező rendeletek írják elő. A részletes szabályokat a 824/2000/EK bizottsági rendelet tartalmazza. A felvásárolt terményt a tagállamok intervenciós raktárakban készletezik, és a készleteket a piaci helyzet függvényében, közvetlen uniós ellenőrzés mellett, részletes uniós előírások szerint érékesítik. Az intervenció végrehajtását minden tagállamban az intervenciós ügynökségek végzik. Az intervenciós végrehajtás menete: felvásárlás, tárolás, értékesítés. 29
5. 4.2. Az intervenciós felvásárlás Az intervenciós felvásárlás során az Európai Unió kötelezettséget vállal arra, hogy az intervenciós időszakon belül felajánlott, a közösség területén megtermelt és felajánlható növények körébe eső, a minimális mennyiségi és minőségi előírásoknak megfelelő gabona teljes mennyiségét intervenciós áron bármely árutulajdonostól felvásárolja. Intervenciós felvásárlásra az Európai Unión belül termesztett, adott évben vagy korábban betakarított, legalább 10 tonna mennyiségű durumbúza, valamint legalább 80 tonna mennyiségű közönséges búza, árpa és cirok ajánlható fel (2007-ig kukorica is). Intervenciós felajánlásra jogosult bármely gabonatulajdonos, nemcsak a termelők. Az intervencióra szánt terményeknek az EU Tanácsa által előírt követelményeknek kell megfelelniük. A gabonának épnek, egészségesnek, megfelelő és forgalmazható minőségűnek kell lennie. Ezek a feltételek akkor teljesülnek, ha az adott gabonára jellemző színűek, idegen szagtól, élő kártevőktől mentesek, ha rádióaktivitási szintjük nem haladja meg az EU rendeletekben előírt megengedett maximális szintet, valamint ha eleget tesznek a minimális minőségi követelményeknek. A részletes minőségi követelmények ismertetése nem célja a dolgozatomnak, a szükséges követelményeket az 1. számú melléklet tartalmazza. A minimális minőségügyi követelmények közül a nedvességtartalomra, a fajsúlyra és a fehérjetartalomra vonatkozó kritériumok a legfontosabbak. Ezek nagymértékben befolyásolják az intervenciós alapárból számított tényleges kifizetésre kerülő vételárat. Ez minden esetben az intervenciós alapárból, 101,31 EUR/tonna kerül levonásra. Ez az intervenciós alapár az idő előre haladtával meghatározott havi növekménnyel emelkedik. Az intervenciós időszak a gazdasági év meghatározott részében működik. Általános szabály szerint ez az időszak november 1-től május 31-ig tart, de az Unión belüli jelentős éghajlati különbségek miatt a déli tagállamok intervenciós felvásárlási időszaka augusztus 1 és április 30., illetve az északi tagállamokban december 1. és június 30. között van. 30
A gabonaintervenció felvásárlást lebonyolító intézményrendszer fontos részét képezik az ún. Intervenciós Központok. Ezek a fő gabonatermő területek kiemelkedő pontjai, amelyeken jelentős gabonatároló kapacitás is található. A központok jelentősége abban van, hogy viszonyítási pontként szolgálnak az intervencióra felajánlott szállítási költségek meghatározására. 5. 4.2.1. A felajánlás menete Az intervenciós ajánlásokat az intervenciós időszak alatt postai úton vagy faxon kell benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz vagy annak illetékes kirendeltségéhez. Egy ajánlat csak egy homogén gabonatételre vonatkozhat. Több tétel felajánlása esetén több ajánlat is benyújtható. Ezt követően az MVH beszállítási tájékoztatót készít az ajánlatban feltüntetett tételre vonatkozóan, melyben feltünteti: az intervenciós tárolásra kijelölt raktár címét, a beszállítás legkorábbi és legkésőbbi időpontját, a felajánlás helyéhez legközelebb eső intervenciós központot és annak távolságát, a felajánláskori tárolás helye és az intervenciós raktár közötti távolságot. A felajánlónak az intervencióra szánt tételre vonatkozóan beszállítási ütemtervet kell készítenie, melyben pontosan fel kell tüntetnie a tétel beszállításának általa vállalt időpontját/időpontjait. A felajánlott tétel mennyiségétől függően a beszállítás történhet részletenként, több időpontban is. Az ajánlat elfogadása után, az MVH az intervencióra felajánlott tételt a felajánláskori helyszínen előzetesen ellenőrizheti, melynek időpontjáról a felajánló értesítést kap. Az előzetes helyszíni ellenőrzés eredményéről ellenőrzési jegyzőkönyv készül, melyből a felajánló kap egy példányt. Az ellenőrzés eredménye a felajánlóra nézve nem kötelező, mindössze tájékoztató jellege van, de ennek ismeretében dönthet az ajánlat visszavonásáról is. 31