Energiapiacok 4. A piacok működésére vonatkozó szabályozás, értékláncok, piaci szereplők. Energiahordozó piacok, nagykereskedelmi, viszonteladói piacok. Hozzáférés a hálózatokhoz, szétválasztás.
Piacnyitás - elvárások Hatékonyságjavítás Árcsökkenés Szolgáltatási színvonal javulás Transzparencia tevékenységek szétválasztása Verseny jobban szabályoz, mint a reguláció Nem dereguláció, re-reguláció
Standard modell (Stephen Littlechild): A legfőbb reform cél új irányítási intézkedések megteremtése, amelyek hosszú távú előnyöket biztosítanak a fogyasztóknak. Ezek az előnyök: versenyző nagykereskedelmi és viszonteladói piacok megteremtésével a hatékonyság és a fogyasztói preferenciákra való érzékenység javítására, a privatizált átviteli és elosztó hálózatok hatékonyság javítását és a rajtuk történő versenyt serkentő ösztönző szabályozásával és a kormányzati szerep és általában a politikai befolyás csökkentésével realizálhatók. F. P. Sioshansi, W. Pfaffenberger: Electricity Market Reform, An international perspective, Elsevier, 2006.
Aggodalmak Alfred Kahn: Aggódom a villamos energia piacok kivételességével kapcsolatban. Én mindig bizonytalan voltam a vertikális integráció felszámolásával kapcsolatban Ez egy olyan iparág lehet, amelyben meglehetősen jól működik. (F. E. Banks: The Political Economy of World Energy) John Maynard Keynes: Az ilyen elméletnek (verseny gazdasági hatékonyságot teremt) a szépsége és egyszerűsége olyan nagy, hogy könnyű elfelejteni, hogy ez nem valóságos tényekből, hanem az egyszerűség kedvéért bevezetett hiányos hipotézisből következik. (http:www..epsu. org) F. E. Banks: Az álmodozó brüsszeli funkcionáriusok által javasolt változások nem természetes fejlődés eredményeként jöttek létre (F. E. Banks: The Political Economy of World Energy)
Standard modell (folyt.) A tankönyvi modell 10 alkatrésze: Privatizáció a hatékonyság javítására és az állami beavatkozási képesség csökkentésére. A versenyző és természetes monopólium szektorok vertikális szétválasztása a verseny és a szabályozás előmozdítására. Horizontális átstrukturálás elegendő számú versenyző termelő és ellátó létrehozására. Független rendszerüzemeltető kijelölése a hálózat stabilitásának fenntartására és a verseny előmozdítására. Önkéntes villamos energia, rendszerszintű szolgáltatás piacok és kereskedési lehetőségek megteremtése, beleértve a szerződéses piacokat és a rendszer valós idejű szabályozását. Az átviteli hálózathoz való hozzáférést elősegíti és az új termelő berendezések hatékony helykiválasztását és csatlakozását serkentő szabályozás alkalmazása.
Standard modell (folyt.) Viszonteladói tarifák szétválasztása és az elosztó hálózatokhoz való hozzáférést lehetővé tevő szabályozás a viszonteladói szintű verseny ösztönzése érdekében. Fogyasztók ellátására vonatkozó intézkedések specifikálása, amíg a viszonteladói verseny nem jön létre. Független szabályozó hatóság létrehozása megfelelő információval, személyzettel, hatókörrel, és jogosultságokkal ösztönző szabályozás bevezetésére és a verseny elősegítésére. Intézkedés átmeneti mechanizmusokról, amelyek elébe vágnak és reagálnak a problémákra és inkább támogatják, mint akadályozzák az átmenetet. A működő piacok, piaci kudarcok egyértelműen igazolják, hogy ott ahol valamelyik elem hiányzik, vagy nem megfelelően működik, rossz a szabályozás, a szabályozó hatóság rossz döntést hoz, a piacnyitás nem lehet sikeres.
EU belső piaci irányelvek elvárásai Hálózati hozzáférés Feljogosítás (szolgáltató megválasztása) Termelői árak (nagykereskedelem) Végfelhasználói árak (viszonteladás) Unbundling (szétválasztás) = átviteli hálózat = elosztó hálózat = termelő = nagykereskedő = viszonteladó = piac = piaci ár = tárgyalásos ár = (szabályozott ár) = tárgyalásos ár = piaci + tárgyalásos/szabályozott ár = szabályozott ár = számviteli = jogi = tulajdonosi
Együttműködés az új piacon Működési változás Kapcsolatrendszer (egyszeri és fokozatos átmenet) Több szereplő Információ mint versenyelem Tartalmi változás Villamos energia mint árú Több csatornás beszerzés és értékesítés Hálózati hozzáférés (kereskedelmi információk, ATC meghatározása, korlátozások kezelése)
Szereplők Fogyasztó Termelő Átviteli hálózat tulajdonos Rendszerüzemeltető ISO TSO ITO Elosztó hálózat tulajdonos Piac Kereskedő Bróker Elszámoló Mérlegkör koordinátor (Piaccsináló? Árjegyző) Regulator
Piacszervezés 1996 Szabad hozzáférés (TPA) Kizárólagos vásárló (SB) Tárgyalásos Szabályozott Átvételi kötelezettséggel Átvételi kötelezettség nélkül Tárgyalásos Szabályozott
Egyeztetett szabad hozzáférés A VER RENDSZERIRÁNYÍTÓ B VER RENDSZERIRÁNYÍTÓ A01 TERMELÕ ÁTADÁS ÁTVÉTEL B02 TERMELÕ ÁTADÁS ÁTVÉTEL A01 ELOSZTÓ ÁTVÉTEL A11 FOGYASZTÓ B01 ELOSZTÓ ÁTADÁS B01 TERMELÕ KÖLTSÉGEK - ÁRAK: ÁTADÁSNÁL: ÁTADÁS - ÁTVÉTELI PONTOK KÖZÖTT: VÉTELI ÁR KÜLÖN - KÜLÖN TRANZITDÍJ
Kizárólagos vásárló A VER RENDSZERIRÁNYÍTÓ KIZÁRÓLAGOS VÁSÁRLÓ B VER RENDSZERIRÁNYÍTÓ ELADÁS 1. A01 TERMELÕ A01 ELOSZTÓ ÁTVÉTEL MEGVÁSÁRLÁS B01 ELOSZTÓ B02 TERMELÕ ELADÁS 2. A11 FOGYASZTÓ ÁTADÁS KÖLTSÉGEK - ÁRAK: ÁTADÁSNÁL: ÁTADÁS - ÁTVÉTELI PONTOK KÖZÖTT: MEGVÁSÁRLÁS: ELADÁS1.: ELADÁS2.: B01 TERMELÕ VÉTELI ÁR KÜLÖN - KÜLÖN TRANZITDÍJ AZ A11 FOGYASZTÓ ÁLTAL MEGADOTT ÁRON A RENDSZERIRÁNYÍTÓ TRANZITDÍJÁVAL NÖVELT MEGVÁSÁRLÁSI ÁRON AZ ELOSZTÓ/SZOLGÁLTATÓ TRANZITDÍJÁVAL NÖVELT ELADÁS1. ÁRON
Költségviselés (CBT) 1228+746+81+95=2150 MW 703+271=974 MW 1176 MW Tranzitarány=974/5234 18,6% Horizontális hálózat költsége
Hozzáférés
Hozzáférés igazságtalansága Kereskedelmi ügylet
Szabad átviteli kapacitás (ATC) Áramlás (MW) A-tól B területre Teljes Átviteli Kapacitás (TTC) Biztonsági tartalék (TRM) Összes elsőbbséget élvező szerződött kapacitás lekötés NTC ATC Elsőbbséget élvező megállapodás 3 Bejelentett és megerősített fizikai áramlás a következő 24 órában Elsőbbséget élvező megállapodás 2 Elsőbbséget élvező megállapodás 1 24 h (következő nap) idő
HUB? Main Transmission Directions 2002 Corridor? Market centre? Dr. Simák Pál UES csatlakozást követően
HUB, Corridor, Market centre jellemzői HUB Folyosó - Fogalom Hogyan keletkezik? Milyen formát vesz fel? Piaci központ Energia fizikai aggregációjának és újra elosztásának térsége. Nagy áteresztő kapacitású gáz- villamos energia átviteli hálózatok, amelyek döntően forrásokkal, illetve és igényekkel jellemezhető térségeket kötnek össze. Likvid és átlátható találkozási pontok üzlet lebonyolítására. Hosszú távú szerződések átruházása. Likviditás és többoldalú ügyletek fejlesztése. Közös, kollektív szállítási és ár meghatározási pont, melyet könnyű hozzáférés, az igény és a forrás közötti nagy áteresztő kapacitás és koordinációs rendszer rendelkezésre állása jellemez. Szabadon hozzáférhető és az áru (n-1)? igény felmerülési hely irányába folyó gazdaságos áramlása működteti. Szállítási és átviteli kényszerek; rugalmas ellátás; relatív ellátás gazdaságosság; és portfolió optimalizálás esetén is létrejön. Az ügyletek és a piaci reformot követő kockázatkezelés utáni vágy. Szerződések standardizálása. Gáznál csővezetékekkel összekötött térségekre lokalizálódik. Villamos energiánál az ISO koordináció és üzemirányítás fizikai és virtuális formái. Nagy kapacitású csővezeték és dróthálózatok. Virtuális (Internet, telefon, képernyőbázisú) Aktuális (trading floor és/vagy képernyő bázisú) tőzsde.
UES reszinkronizáció (n-1)?
Átviteli hálózat Ukrajna: ~ 3000 MW Szlovákia: ~ 1200 MW Ausztria: ~ 1000 MW Horváto.: ~ 1000 MW Szerbia: ~ 500 MW Románia: ~ 500 MW!
Import??? lehetőségek 200-850 MW 1250-2350 MW 500-1350 MW Összesen: 2000-2300 MW 1000-2000 MW Forrás: MAVIR: A Magyar Villamosenergia-rendszer Hálózatfejlesztési Terve 2006
Import, export Eltérő forrás összetétel, olcsó energiahordozó, energiahordozó többlet Spot piac (SRMC) Teljes költség (LRMC) Energiahordozót 250-500 km távolság felett olcsóbb szállítani Eltérő igénygörbék (időeltolódás) Árcsökkenés a drága régiókban árnövekedés az olcsó régiókban Termelési költségcsökkenés szállítási költségnövekedés Olcsó kereskedelem drága zavarkezelés Erőmű létesítés? Nagyobb profit, jobb feltételek
Határkeresztező kapacitások kiosztása Explicit implicit aukció? Forrás: Tari Gábor vezérigazgató, MAVIR
Határkeresztező kapacitások /MWh 12,17 1,291 7,22 1,667 14,637 0,51 0,588 0,050 1,903 0,262
Helyi határköltség (határ kapacitás aukció) A ország B ország 600 MW,15 /MWh 600 MW 1000 MW, 40 /MWh 2000 MW 2500 MW, 30 /MWh 1000 MW 1800 MW, 30 /MWh 1500 MW, 45 /MWh 3000 MW, 45 /MWh 1000 MW 800 MW
Helyi határköltség (LMP, SMD) 28000 + 40000 > 12000 + 40000 + 10000 300 MW Átviteli kapacitás: 600 MW 600 MW 200 MW 1000 MW, 40 /MWh Termelők: 300*40=12000 /h 1000*40=40000 /h 1000 MW 600*10=6000 /h többletköltség a szűkület miatt LMP=40 /MWh 1000 MW, 50 /MWh LMP=50 /MWh Fogyasztók: 800*50=40000 /h Termelők: 200*50= 10000 1000 MW, 30 /MWh 700 MW Fogyasztók: 700*40=28000 /h 800 MW LMP: Locational Marginal Price; SMD: Standard Market Design
Átviteli hálózatfejlesztések Szombathely Hévíz 400 kv 2009-10 Martonvásár Bicske 400 KV 2010 Martonvásár (Oroszl.) Győr 220 400 kv 2010-12 Albertirsa Martonvásár II. 400 kv 2012 Debrecen 400 (750/400) kv 2012 Szolnok 400/120 kv 2012 Detk 400/120 kv 2012 Dunaújváros 400/120 kv 2012 Székesfehérvár 400/120 kv 2014 International connections: Pécs Ernestinovo (HR) 400 kv 2010 Sajóivánka Rimaszombat (SK) >2012 Szombathely Bécs II. rendszer 2010-2011 Gazdaságosság?
Értékláncok (monopólium, természetes monopólium) Tüzelőanyag ellátás Termel és Átvitel Eloszt ás Fogyasz tás Tüzelőanyag kereskedelem Rendszerirányítá s Nagykereskedelem TSO ISO Kiskereskedelem (viszonteladás) Tüzelőanyag piac Nagykeresked elmi piac Hálózat: természetes monopólium Kiskereske delmi piac
Nagykereskedelem, kiskereskedelem A verseny nagykereskedelmi és viszonteladói versenyt jelent: nagykereskedelmi szinten az egyénileg nagykereskedelmi piacra lépő nagyfogyasztókért és a viszonteladókért (utóbbiak jelenleg nincsenek Magyarországon, vagy a közüzemi nagykereskedőhöz vannak kötve), viszonteladói szinten a feljogosított fogyasztók ellátására.
Fogyasztói ár Piacra lépés Adott fogyasztóra vonatkozó, átlagos energiadíj Haszonáldozat a fogyasztó megnyerésére Viszonteladói (fogyasztói) piac versenyára Árcsökkenés, viszonteladó váltási küszöb: ár Átlagos nagykereskedelmi árrés X % árengedmény, kereskedő haszonáldozata, vevő nyeresége Kereskedő nyeresége Minimális kereskedelmi árrés Termelői (nagykereskedelmi) piac versenyára Piac Nagykereskedelmi Viszonteladói Saját (vásárolt) forrás önköltsége, vagy piaci ára
Spot nagykereskedelmi verseny (Pool) (Wholesale Poolco marketing) TERMELŐ Poolco Indego } = SZÁLLÍTÓ + FRI SZOLGÁLTATÓ FOGYASZTÓ Közvetlen megállapodások a spot piac megkerülésével Nevesített szerződések Árkülönbözeti szerződések a szerződéses ár és spot ár különbözetének kiegyenlítésére Poolco, Indego = szabályozott monopólium, a spot kereskedelem hivatalos szervezete
Szerződéses viszonteladói verseny, (Retail bilateral contracting) Szeződés árról, mennyiségről, fizetésről TERMELŐ FRI (ISO) SZÁLLÍTÓ ELOSZTÓ FOGYASZTÓ Szeződés árról, mennyiségről, fizetésről KERESKEDŐK Szeződés árról, mennyiségről, fizetésről
Spot viszonteladói verseny (Retail Poolco marketing) TERMELÕ Poolco SZÁLLÍTÓ + FRI ELOSZTÓ FOGYASZTÓ Árkülönbözeti szerzõdések KERESKEDÕK Nevesített szerzõdések Közvetlen megállapodások a spot piac megkerülésével Árkülönbözeti szerzõdések: a szerzõdéses ár és a spot ár különbözetének kiegyenlítésére
Ellátásbiztonság az EU szabályozásban Hatékony, diszkriminációmentes hálózati hozzáférés, a(z átviteli, elosztó) hálózatüzemeltetők szétválasztásával, a tulajdoni viszonyok változatlansága mellett. Közérdekű szolgáltatás (a biztonság, beleértve az ellátás biztonságát, a szolgáltatás szabályosságát, minőségét, árát és a környezet védelmét) megerősítése. Általános szolgáltatás biztosítása meghatározott minőséggel és méltányos árakon. Az általános szolgáltatás nyújtására kötelezett (végső menedékes) kijelölése. A kötelezettségek teljesítéséhez diszkrimináció mentesen, transzparens módon megállapított pénzügyi vagy más kompenzáció, illetve különleges jogok járhatnak. A gyenge (védelemre szoruló)) fogyasztók védelme, beleértve a kikapcsolásuk megelőzését is. Beruházások ösztönzése.
Közérdekű szolgáltatások a VET-ben Egyetemes (általános) szolgáltatás: Háztartások és (kisvállalkozások +!) szabályozott ár Végső menedékes rendszer: Szociális villamos energia ellátás a rászorulók részére Csatlakoztatási kötelezettség az elmaradott területeken élők részére Kereskedők kilépése (csőd, stb.) esetén Versenyben, szükség szerint pénzügyi támogatással!
Piacszervezés hatása az ellátásbiztonságra Az ellátásbiztonság: piacnyitás előtt elsősorban az ellátásra kötelezett által biztosítható tartalékkapacitások nagyságától, liberalizált piacon elsősorban az áraktól függ. Paradigma váltás: Múltban: szolgáltatási kötelezettség. Most: szolgáltatási kötelezettség egy piaci árig. Piacnyitás célja: költség (tartalék) csökkentés
Ellátásbiztonság Az ellátás, szabályosság, minőség, és az ellátás árának biztonsága, valamint a környezet védelme. A piacnyitás eredményeként javul a szolgáltatás színvonala! Javul? Nem javul: értéklánc széttöredezik (az egyedi optimumok eredője rosszabb, mint a közös optimumé), elkülönült felelősség, nehezebben kezelhető kockázatok, az ellátás fizikai hátterét adó, természetes monopóliumot jelentő eszközök nem változnak, a több, jogilag szétválasztott szereplőből adódóan a tevékenység költsége nagyobb, a pénz útja hosszabb, megjelenik az árvolatilitás.
EU csatlakozás eredményeként javult? Villamos energia minősége (CENTREL, UCTE 1992-1995, 1999) Forrásszerkezet (költségszínt, primer energiahordozó összetétel, regionális kínálat? keresleti piac) Ellátás minősége (rendszer szabályozhatósága, tartalékok összetétele, hálózat műszaki színvonala, illetve a fogyasztói kiszolgálás) Középtávon forráshiány és az ellátásbiztonság romlásának veszélye. Politikai megoldás kell! Egységes energiapolitika (készletezés, ellátásbiztonság, stb.)
Szétválasztás Számviteli: üzletáganként elkülönült számlavezetés, az egyes üzletágak átlátható gazdálkodása, keresztfinanszírozás elkerülésére Jogi: integrált működés, de üzletáganként elkülönült vállalkozások, az egyes üzletágak átlátható gazdálkodása, keresztfinanszírozás, diszkrimináció elkerülésére Tulajdonosi: integrált működés kizárása, keresztfinanszírozás, diszkrimináció kizárása
Az EU 3. liberalizációs csomagja Az EU Bizottság első javaslata (2007) teljes tulajdonosi szétválasztást (OU) akart, a hálózat kényszereladását. Ezzel akarták az integrált energetikai cégeknél a megkülönböztetési lehetőségeket megszüntetni. Csak második legjobb változat volt a független rendszerirányító (ISO). A tagállamok egy csoportja élükön Németországgal és Franciaországgal elutasította ezt a két lehetőséget versenypolitikai megfontolásokból. Az OU/ISO helyett bemutatták egyenlő jogú változatként a harmadikat, a független átviteli üzemeltető (ITO) modelljét. Sikert arattak. Az új áram- és gázpiaci belső piacon 2009.07.13-a óta a tagországok átviteli hálózati üzemeltetőinél (ÁHÜ) három lehetőség (opció) közül választhatnak: TSO/OU = Ownership Unbundling (Tulajdonosi Szétválasztás) Ez azt jelenti, hogy a vertikálisan integrált vállalatokról a hálózatot le kell választani. A hálózat nem lehet egy kézben a versenyre alapozott termeléssel és az értékesítéssel. Ez összeférhetetlen. Aki a termelést és az értékesítést ellenőrzi, az nem kontrolálhatja az átvitelüzemeltetőt. Nem lehet joga beleszólni, szavazni, szervezeti kérdéseket befolyásolni. Személyi összefonódás sem lehetséges. ISO = Independent System Operator (Független Rendszerirányító) Ez azt jelenti, hogy a tagországok megnevezhetnek egy rendszerirányítót, ha bizonyos szervezeti és minőségi feltételeknek az megfelel. Igazolni kell, hogy a termelőktől és az értékesítőktől független. Ez érvényes az összeférhetetlenségre és a kettős mandátum tilalmára. A feladat teljesítéséhez szükséges tőkével, technikával, személyzettel, anyagi készletekkel rendelkeznie kell az ISO-nak. ITO = Independent Transmission Operator (Független Átvitelirányító) Ez azt jelenti, hogy szervezeti és tulajdonjogi szempontból az ITO versenyjogi függetlenségét az új jogszabályokkal megerősítik. Az ITO vezérelve a verseny, az ÁHÜ függetlensége. Megmarad a kapcsolat a konszernnel, de erős, jól szabályozott autonómiát kap, hogy a feladatait megkülönböztetés-mentesen elláthassa a saját teljes felszereltségével. Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 59. k. 9. sz. 2009. p. 82-89., Dr. Stróbl Alajos
1. Opció: TSO/OU tulajdonosi szétválasztás Alapelvek A kettős mandátum tilalma A megszerzés tilalma és kényszereladás Állami vállalatok Aki részt vesz a termelési és a kereskedési versenyben, az nem ellenőrizheti az ÁHÜ-t. Ez fordítva is igaz, tehát az átviteli hálózat üzemeltetőjének személyzete sem lehet hatással a termelésre és a kereskedésre. Keresztkapcsolat sem lehet ebben a tekintetben a villamosenergia-ellátás és a gázellátás között. A tagállamoknak meg kell tiltania a kettős mandátum bevezetését. Sem a Felügyelő Bizottságban, sem az Igazgatóságban, sem a cég vezetőségében nem lehet olyan ember, aki valamilyen kapcsolatban van valamely erőműves társasággal, tehát a hálózatot teljes mértékben el kell különíteni a versenyszektoroktól. Ez mind a villamosenergia-, mind a gázellátást egyaránt érinti. Az OU kétféle dolgot jelent. Nem lehet semmiféle kisajátítási, részvényszerzési tevékenységben részt venni. Amennyiben már ilyen részvény volt a portfolióban, akkor azt el kell adni. Tehát az integrált anyavállalatnak semmiféle egyedi vagy többségi részvénye nem lehet egy ÁHÜ-ben. A szerzési tilalom és az eladási kényszer azonban nem minden esetben 100%-os. Az EU-csomag szerint az OU követelményei az állami tulajdonban lévő integrált energetikai cégnél akkor már teljesültek, ha egy minisztérium különböző osztályai egyrészt ellenőrzik a hálózati társaságot, másrészt a termelői, kereskedői céget. Állami vállalat esetén nincs tehát kényszereladási követelmény. Hatáskörök és közösségi alapjogok Az irodalomban az OU ellen jogi kifogásokat emelnek. Az EU a hatáskörök gyakorlásának korlátozását nem engedi, mivel egy ilyen kényszereladás a tagországok tulajdonosi rendjét nem érinthetné. Másrészt az OU beavatkozást jelent a társadalmi alapjogok szabadságába tulajdonosi, szakmai és szervezeti tekintetben. Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 59. k. 9. sz. 2009. p. 82., Dr. Stróbl Alajos
2. Opció: ISO Független Rendszerirányító Valódi alternatíva? Ez az ISO modellt változatként hagyták meg az OU-hoz képest a tagországoknak, amikor a 3. liberalizációs csomagot kiadták. Az elfogadási feltétel azonban nem teljesül, mert az ISO minden joggal rendelkezik. Az ÁHÜ tulajdonosának a kötelezettségei megmaradnak, de döntési illetékességükhöz többlet nem adódik. Ez csak nudum jus. Az ISO alapkövetelményei Az ISO modell alapja, hogy a tagországok megnevezik a Független Rendszerirányítót. Ha az ÁHÜ egy vertikálisan integrált vállalat része, akkor a tagországnak meg kell neveznie az ISO-t, amely szervezetileg független a versenyszférától. Úgy, mint az OU-ban, itt is vannak követelmények személyzeti, anyagi, technikai, pénzügyi és egyéb tekintetben. A nemzeti irányító hatóságnak garantálnia kell ezeket a függetlenségeket. Az átviteli hálózat tulajdonosainak függetlensége Az ISO megnevezésének a jogi következményeként teljesíteni kell egy kötelezettségi programot. Tehát biztosítani kell az ISO részére a vertikálisan integrált vállalatban minden döntési hatalmat, elkülönülést. Az átviteli hálózat tulajdonosainak financiális kötelessége Az ÁHÜ-nek pénzügyi kötelezettségei vannak. Itt nem érvényes, hogy aki fizet, az parancsol. Az ISO-hoz kapcsolódó hálózattulajdonosnak a beruházásainak finanszírozásához gyakran kell szavazatai jogot adnia egy másik félnek. Ugyanakkor azonban minden befolyásolástól őt el kell tiltani. Különösen akkor, ha pl. valamilyen válság hatása fenyegetné a hálózat üzemeltetőjét. A hálózat tulajdonosának a kötelessége, hogy átvegye a kockázatokat, és garantálja a befektetést. Ellenvetések az ISO-val szemben Az ÁHÜ tulajdonosi címe csupán formális, nem igazi tulajdon. Minden döntési jogot elvontak a tulajdonostól, és azt az ISO-ba integrálták. Ilyen elvonást az OU nem enged. Az a modell a közösségi jogot is sérti. Az ISO modell nem méltányolja személyi tekintetben ezzel a rendelkezési jogot, a szavazati jogot, a nyereségkezelés jogát. Ezek pedig az EU közösségi jogainak részét képezik a tulajdonnal kapcsolatban. Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 59. k. 9. sz. 2009. p. 83-84.
3. Opció: ITO Független Átviteli üzemeltető Függetlenség a teljes ellátottságban Az AHÜ teljes kialakításának a hálózati szektor teljes függetlenségét erősítenie kell. A személyzeti, az információtechnika, a financiális, az illetékességi és a piaci irányítottság tekintetében kell ezt függetlenséget a szabályokkal garantálni. Függetlenség a jogi formákban Az AHÜ jogi formája lehet részvénytársaság (Rt.), betéti társaság (Bt.) vagy korlátozott felelősségű társaság (Kft.). A Bizottság először csak a Kft-t említette, de célszerűtlen lett volna kizárni az Rt-t. Az utasítási jog szabályozásával mindkét forma elfogadható. Függetlenség a vállalati szerkezetben A vállalati forma tekintetében az üzletviteli függetlenséget meg kell tartani, korlátokat kell beépíteni. Az anyavállalat pl. sem közvetve, sem közvetlenül nem befolyásolhatja az ITO üzletét. Termelő vagy kereskedő cégek leányvállalataira ugyanez illik. A leányvállalati összeférhetetlenség korlátozott, így az anyavállalatba tagozódás ajtaja nyitva marad. A vezetőség függetlensége Az AHÜ vezetőségének, igazgatóságának a függetlenségét garantálni kell (hatósági szerep). Bevezették az ún. kivárási időszakot (pl. 3 év, és más cégtől átigazolt fő esetén 4 év). Különböző egyéb biztosítékokat is bevezettek a konkurencia kivédésére. Az összetételére, hatáskörére és szerepére különleges előírások vonatkoznak. Három helyről jöhetnek tagok, az egyebeknél azonban a fele mínusz 1 formula érvényes, így az anyavállalat többsége biztosított. A Felügyeleti szerv hatásköre Beruházások A Hatóságnak minden évben be kell nyújtani a tízéves hálózatfejlesztési tervet. Ennek megvalósulását garantálni kell (saját tőke, idegen tőke, pályázatkiírás stb.). A harmadik fél beruházására külön szabályok vonatkoznak, és a beruházási szabadságot is meg kell adni. Hatáskörök a közösségi alapjogoknál Az EU versenyjogi előírásainál a szabályok kiegyensúlyozására törekedve elsősorban a közösségi tulajdonjogokat kell figyelembe venni. Amennyiben pl. a kényszerű tőkeemelés szabályától eltérnek, az alapelvet be kell tartani: az ITO összeegyeztethető a közösségi (EG) alapjogokkal, különösen az illetékességre vonatkozókkal. Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 59. k. 9. sz. 2009. p. 83-84.
Az unbundling mitosza