Оxszаw,А: ёs Hivatal a Xtc+~~~S -fi ( S 4 11 Az Országgyúlés /2014. ( ) ОСУ Ьatározata Ёdс.«t: 2о14.1 иl. 0 ~. А kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az е11еz nyújtott kűlмő di támogatás elítéléséről 1. Az Országgyűlés történelmi felelősségének tudatában, az egyetemes emberi jogok, nemzetközi elkötelezettségei és vállalásai, valamint а kárpátaljai magyarok és ruszinok iránti felelősségvállalása alapján : kinyilvánítja, hogy elítéli а kijevi kormány Donyeck és Luhanszk megyékben él ő polgári lakossággal szembeni fegyveres agresszióját, amelynek már több száz halo ttja van, és amelynek következtében 23 ezer (jórészt orosz ajkú) ukrán állampolgár kényszerül t lakhelye elhagyására, kinyilvánítja, hogy elítéli а kijevi kormány széls őséges soviniszta ukrán szabadcsapatoknak nyújtott erkölcsi támogatását, valamint az ilyen alakulatok álta l elkövetett súlyos bűncselekmények iránti közömbösségét, kinyilvánítja, hogy elítéli az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió felbujt ó magatartását és azt, hogy saját felvállalt értékeikkel szembemenve egy saját polgáraira nemzetiségi alapon fegyverrel támadó kormányt támogatnak, kifejezi aggodalmát а Donyeck és Luhanszk megye területén élő ukrán állampolgárokat ért sorozatos jogsértések miatt, kifejezi aggodalmát а kárpátaljai magyarok és ruszinok helyzetét illetően, akiknek egy а nemzetiségi jogaikért kiállókat fegyverrel eltiporni próbáló vezetés ala tt kell élniük, abbéli meggyőződésének ad hangot, hogy а Kelet-Ukrajnában zajló konfliktust а nemzetközi szerz ődésekkel és az emberi jogokkal összhangban, békés és tárgyalásos úton szükséges rendezni. А tárgyalások során kiemelt figyelmet kell szentelni а nemzeti kisebbségeket megillető kulturális és nyelvi jogoknak, valamint а népeket megillet ő önrendelkezési jognak, felkéri а Kormányt, hogy Magyarország súlyát és tekintélyét felhasználva а rendelkezésére álló nemzetközi fórumokon : a) kezdeményezze az ukrán kormány általa legmagasabb szintű garanciák nyújtását а Kárpátalján őshonos magyar és ruszin nemzetiségek jogainak biztosítására, valamint а magyar és ruszin nemzetiségek védelmére az esetleges soviniszta támadásokka l szemben; b) kezdeményezze Kárpátalja területén egy ruszin magyar autonóm terület létrehozását ; c) kezdeményezze а kijevi kormány agresszív politikájának elítélését ; d) а konfliktus gyors és békés rendezése érdekében kezdeményezze а kijevi kormány fegyvereseinek kivonását Donyeck és Luhanszk megyék területér ől, valamint garanciák nyújtását az ott él ő orosz ajkú lakosság kollektív jogainak tiszteletben
tartására; továbbá kezdeményezze а lehet ővé tételét ; menekültek hazatérésének minél hamarabbi e) Ukrajnával való kétoldalú tárgyalásai során vesse fel а konfliktus békés rendezésének szükségességét. 2. Ez а határozat közzététele napján lép hatályba.
Indokolás Ukrajna а múlt év vége óta történelme legsúlyosabb válságát éli át. А zavaros helyzetben olyan szervezetek emelkedtek ki, mint а Szуоьоda párt, vagy а Pravij Szektor, amelyek már korábban szélsőségesen kisebbségellenes (többek között magyarellenes) megnyilvánulásaikról váltak ismertté. Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió kezdettől fogva ezen széls őségesek pártjára állt, titkosszolgálati és egyéb eszközökkel támogatást nyújtva nekik. Nyilvánvaló, hogy saját politikai és gazdasági erőterük kiterjesztésének érdekében az Amerikai Egyesült Államok é s az Európai Unió szemet hunyt а jogsértések és а növekvő gyűlölet fölött. Miközben retorikájukban folyamatosan Ukrajna szuverenitására és területi integritására hivatkoztak és hivatkoznak, nyilvánvaló, hogy gazdasági, diplomáciai, titkosszolgálati és egyéb eszközökkel beavatkoztak az ukrán belpolitikába. Az ország keleti, oroszok által lakott részén az elmúlt fél évben folyamatosan а félelem légköre uralkodott el, ezért az orosz lakosság Donyeck és Luhanszk megyékben aktivizálta magát é s megkezdte saját közigazgatásának megszervezését. Ezzel egy időben az ukrán rendvédelm i szervezetek és а velük együttműködő szélsőségesen soviniszta erők szórványos támadásokat intéztek е területek lakossága ellen, azzal а nyilvánvaló szándékkal, hogy őket megfélemlítsék. А májusban megválasztott Petro Porosenko elnök minden eddiginél brutálisabban lépett föl a z orosz ajkú ukrán polgárok ellen, Kelet-Ukrajnában pedig polgárháborús helyzet bontakozo tt ki. Az Ukrán Nemzeti Gárda, közreműködve а szélsőségesen soviniszta Pravij Szektorral sorozatosan polgári célpontok ellen intéz támadásokat. Az elmúlt hetekben а kijevi kormány fegyveres erői olyan, minden jogi és emberiességi normával szembemen ő tetteket követtek e1, mint lakóházak, iskolák és kórházak megtámadása, amelynek során több száz civil személy vesztette életét, köztük nők és gyermekek. Ismert, hogy az Ukrán Nemzeti Gárda а nemzetközi jog által tiltott fegyvereket (például kazettás bombát, foszforbombát) vetettek be а polgári lakosság ellen, de nem kegyelmeztek а harcok során szerzett sérüléseik miatt kórházban fekvőknek sem, akiket lemészároltak. А katonák nem tisztelik а sajtószabadságot sem, ugyanis orosz újságírókat is megtámadtak, soviniszta motivációtó l vezérelve. А legutóbbi adatok szerint а harcok következtében mintegy 23 ezer ukrán állampolgár kényszerül t elhagyni otthonát, többségük jelenleg Oroszországban tartózkodik. А halottak, illetve az otthonukból el űzöttek száma felveti az etnikai tisztogatás gyanúját, amelyet tovább er ősít, hogy az elűzöttek helyére sokszor nyugatról érkeznek ukrán nyelvű telepesek. Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió által támogatott kijevi kormány és különböző paramilitáris csoportok azonban nem csak az orosz lakossággal szemben járnak e1 különö s brutalitással. Nem egy esetben érkezett hír arról, hogy ukrán soviniszta csoportok saját népük ellen harcolni nem akaró ukrán katonákat gyilkoltak meg. А kijevi kormány széls őségesen kisebbségellenes, népirtó politikájával szemben Magyarország nem lehetne közömbös, már csak azért sem, hiszen а harcok bármikor átterjedhetnek Kárpátaljára, ahol а ruszin és magyar lakosság folyamatos fenyegetettségben él. Nem kétséges, hogy az ukrán soviniszta politika az ő létüket is fenyegeti. Ennek ellenére а magyar kormány szövetségesének tekinti а kijevi vezetést és nyugati elvárások hatására Ukrajna területi integritását tartja а legfontosabb szempontnak, dacára annak, hogy а kijevi kormánya fennhatósága alatt álló területeken fegyverrel támad kisebbségeire.
Magyarországnak а határainkon túl él ő magyarságért való elkötelezettsége okán erkölcsi felelőssége van abban, hogy а világon sehol nemzeti kisebbségek ellen irányuló politikát folytatni ne lehessen. Az ukrajnai események ellentétben állnak azokkal az értékekkel, amelyeket а magyar állam vall és ellentétben állnak а magyar és а velünk való közösségéről mindig is tanúságot tevő ruszin nemzet érdekeivel. Az indoklásban kifejtett okok miatt а Magyar Országgyűlés e1 kell, hogy ítélje а kijevi kormán y népirtó politikáját.
országgyűlési képviselő Képviselői önálló indítvány Kővér László úrnak, az Országgy űlés elnökének Helyben ásztelt Elnök Úr! Mellékelten Az Országgy űlésről szóló 2012. évi XXХУI. törvény 28. (4) bekezdése alapján benyújtjuk A kijevi kormány tudtával és utasítására Kelet-Ukrajnában folyó népirtás, valamint az eihez nyújtott külföldi támogatás elítéléséről 82616 határozati javaslatot. А határozati javaslat indokolását csatoljuk. Budapest, 2014. július 4. Tisztelettel : Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő Jobbik Magyarországért Mozgalom Уопа Gábor országgyűlési képvisel ő Jobbik Magyarországért Mozgalom