Évgyűrűvizsgálatok a Déli-Bakonyban és a Balaton-felvidéken

Archaeology and Ethnography of Forest and Wood Az erdő és a fa régészete és néprajza. Sopron, 2007 Évgyűrűvizsgálatok a Déli-Bakonyban és a Balaton-felvidéken KERN ZOLTÁN ELTE, Természetföldrajzi Tanszék; Őslénytani Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c, e-mail: kernzoli@freemail hu Tree-ring research in South Bakony Mts and Balaton Highland Three sites of South Bakony Mts and Balaton Highland yielded a 237-years-long local master chronology. Floating chronologies of dwellings from Vöröstó village were successfully dated by this master chronology. The lebegő1 (floating1 chronology) was dated between 1844-1942; the lebegő2 (floating2 chronology) was dated between 1782-1862. Afterward the missing sapwood ring numbers were added to the last ring-date; the possibly earliest fall dates of the wooden material were derived in this way. As result the roof structure of the building of Fő str., 57. has been created after 1877 but older material was also reused (VOR106). Dendroecological assessment proved that the most important climatologically influencing factor of annual increment is the May-June precipitation at the South Bakony Mts and Balaton Highland. The correlation between the -indices and the May-June sum of monthly areal average precipitation on Balaton watershed is 0.53. The equation of linear regression (y = 0,2333x - 84,248) was used in a simply reconstructing calculation. The best fitting period between tree ring and historical sources base reconstruction is the 1802-1814 period. Both proxies reconstruct the longest continuous drought between 1806 and 1811 during the past 237 years. Since the sample depth, however, sinks below five before 1797, the uncertainty of the reconstruction is high for the earlier time. 1. Bevezetés Magyarországon a tudományos igényű évgyűrűvizsgálatok a 70 -es években vették kezdetüket, azonban az első munkák jellemzően egyedi minták elemzésére korlátozódtak (MAJER 1972, HORVÁTH 1974). Később már statisztikailag értékelhető mintamennyiséggel is történtek elemzések, illetve a tudományos érdeklődés a fajok felé fordult (pl.: BABOS 1984). A szisztematikus dendrokronológiai vizsgálatok Magyarországon a 90 -es években indultak (GRYNAEUS 1995). Sikerült létrehozni az Északi-középhegységet és Észak-Alföldet lefedő közép magyarországi alapkronológiát (GRYNAEUS 1996, 2002), illetve kimutatni az Alpokalja, és a Bécsi-medence közti kapcsolatot (GRYNAEUS 2004). A lokális kronológiák összehasonlítása a Dunántúlra egy mozaikos képet rajzolt elénk, a lokális kronológiák közti értékelhető kapcsolata nélkül (GRYNAEUS 1996, 2002). Jelen tanulmányban a dunántúli mozaikok közül a Dunántúli-középhegység részterületeivel kívánok foglakozni. Az évgyűrűvizsgálatoknak sok alkalmazási területe ismeretes. Ezek közül két kiemelkedően fontos irány, az éghajlat rekonstrukciós kutatás (dendroklimatológia) és a kormeghatározási eljárás (dendrokronológia). A következőkben mindkét alkalmazásra be kívánok mutatni egyegy esettanulmányt. 2. Módszerek 2.1. A faanyag és feldolgozása 2003 és 2004 folyamán, három helyszínen (1. ábra) 14 élő ből (Quercus sp.) sikerült mintát gyűjteni. A pulai ből fűrészelt ot, a többi esetben 4,35 mm átmérőjű magmintákat vettünk növedékfúróval dendroklimatológiai

38 Kern Zoltán összehasonlítás céljából. Példányonként egy illetve két furatot vettünk (Függelék 1.). 2004. április 7-én a Vöröstó, Fő utca 57. számú ház a volt iskola lecserélt tetőszerkezetének anyagából tizennégy fűrészelt ot vágtunk. Az azonosított fafajok: kilenc, négy fenyő, egy szil. Szabó László udvarán álló pajtából kilenc beépített gerendából került minta. Az azonosított fafajok: nyolc, egy fenyő (Függelék 2.). Jelen tanulmányban csak a épületfák vizsgálati eredménye kerül kiértékelésre, mert a datáláshoz szükséges mesterkronológia csak a ekre készült. Továbbá az élő ek mintagyűjtési helyszínei jól körbefogják Vöröstó községet (1. ábra), ezért várható, hogy ha a anyag a közelből származik, akkor a környékre alkotott mesterkronológiával megbízhatóan datálható. A hornyolt lécre ragasztott fúrómagok felületén, és a fűrészelt okon csiszolás és polírozás után az évgyűrűk határa jól láthatóvá vált. Az egyes évgyűrűk szélességét Lintab mérőasztalhoz csatlakoztatott személyi számítógépen a TSAP DOS szoftverrel (RINN 1996), 0,01 mm pontossággal mértem le. 1. ábra. Mintavételi helyek a Balaton-felvidéken és a Déli-Bakonyban. Fig. 1. Sampling sites on the Balaton Highland and in the South Bakony Mts. A mérés után az évgyűrűszélesség értékek, és az egyes évgyűrűkhöz rendelt évszámok megbízhatóságát GRISSINO-MAYER (2001) tanácsait követve a COFECHA programmal ellenőriztem. A lokális kronológiák a megbízhatóan datált idősorok súlyozott átlagaként álltak elő. A mért évgyűrűszélességi adatokból, az állománydinamikai folyamatoknak tulajdonítható és a példányok öregedéséből eredő nem klimatikus eredetű trendet standardizálással igyekeztem kiszűrni (FRITTS 1976, COOK et al. 1990). A standardizáláshoz az ARSTAN programot használtam HOLMES et al. (1986) útmutatásait követve. A választott standardizálási eljárás egyszeres standardizálás lett. Növekedést becslő függvényként egy simulékony spline polinomot használva a minták hosszának 50%- nál hosszabb hullámhosszak eliminálódtak. A mértékegység nélküli index a mért érték és a növekedést becslő függvény értékének hányadosaként állt elő. Az indexsorokból robosztus átlagolással számítottam az állományra vonatkozó indexátlagot, mert ez a módszer tovább csökkenti az állománydinamikából eredő hirtelen növekedés klímajelet zavaró hatását (COOK et al. 1990). 2.2. Csapadék idősorok A havi csapadék összegek idősora Keszthely állomásról 1871-től 2003-ig volt hozzáférhető. Az 1908 májusában végrehajtott mérőműszer váltás okozta inhomogenitás a megelőző időszak adatainak 14%-kal történt csökkentésével lett kiküszöbölve (VARGA GY. szóbeli közlés). A Balaton vízgyűjtő területén elhelyezkedő 15 állomás havi csapadékösszegeiből számított területi átlag 1921-től 2003-ig állt rendelkezésre. 2.3. Válaszfüggvény vizsgálat Az évgyűrű indexek és havi csapadéköszszegek korrelációs kapcsolatát a DENDROC- LIM2002 szoftver segítségével vizsgáltam (BIONDI & WAIKUL 2004), mivel a mozgó és fejlődő intervallumok segítségével végzett válaszfüggvény vizsgálat nemcsak egyszerű korrelációkat számít, hanem érzékeny arra is, ha a vizsgálati időszakon belül az egyes részperiódusokban különböző hónapok havi adataival jó a korreláció (BIONDI 1997). A DENDROCLIM2002 a korrelációk statisztikai szignifikanciáját az ún. bootstrap módszerrel ellenőrzi, és eredménytábláján csak a 95%-os

Évgyűrűvizsgálatok a Déli-Bakonyban és a Balaton-felvidéken 39 2. ábra. A válaszfüggvény-vizsgálatok eredménytáblája. A tizenöt állomás mért csapadékértékeiből átlagolt, Balaton vízgyűjtőjére hulló csapadék havi csapadékösszegeinek idősorából a május, június hónapok adnak szignifikáns pozitív korrelációs választ. Keszthely állomás esetében május, június és július hónapoknál látunk pozitív választ, de az eredmény nem olyan egyöntetű, mint a másik esetben. Fig. 2. Results of the response-function investigations summed in a table. Out of the time-series of the monthly precipitation-sums falling to the catchment basin of the Lake Balaton, May and June gave significant positive answers. In case of Keszthely positive answers can be seen in May, June and July, but the results are not so uniform as in the first case.

40 Kern Zoltán szignifikaszintet meghaladó korrelációkat mutatja (BIONDI & WAIKUL 2004). A 132 év hosszú keszthelyi csapadékidősorral 60 év szélességű mozgó intervallummal; a 82 év hosszúságú Balaton-átlag idősorral 50 év szélességű mozgó intervallummal végeztem a válaszfüggvény vizsgálatot. A 2. ábra mutatja az eredménytáblákat, melyeken a grafikus és kalkulációs sajátosságok miatt az első 60, illetve 50 évre vonatkozó eredmény nem látható. 3. Eredmények 3.1.A vöröstói épületfák A 30 darab mérhető évgyűrűnél kevesebb évet tartalmazó mintákat a TSAP program nem tudja használni (RINN 1996), ezért azokat a további vizsgálatkor már nem tekintettem. Szintén elhagytam az ajtótok mintáiból (VOR207, VOR208, VOR209) készített kritikus rövidségű sorozatot. A negyven évet fedő lebegő kronológia már használható lehetne, de ilyen rövid sorozatok még gyakran megbízhatatlan eredményt adnak. Ezek után a mintákból két használható lebegő kronológiát sikerült felépíteni. A VOR105-VOR108 párból a 99 év hosszú lebegő1, illetve a VOR101-VOR104-VOR106- VOR109-VOR110-VOR201 mintákból a 81 év hosszú lebegő2 kronológiát. Mindkettő megbízhatóan datálható a vöröstói lokális kronológiával (1. táblázat). A lebegő1 kronológiához az 1844 kezdeti és 1942 végső dátumokat lehetett hozzárendelni, míg a lebegő2 kronológia az 1782-1862 időszakhoz illeszthető (3. ábra), ezzel növelve a korai periódus lefedettségét. lebegő1 floating 1 lebegő2 floating 2 GL% GLsig t-érték t-value Baillie-Pilcher-féle t-érték t-value of Baillie-Pilcher legkülsõ évgyûrû dátuma date of the outest annual ring 76 99,9 1,3 8,7 1942 72 99,9 3,1 4,2 1862 1. táblázat: A vöröstói épületfák datálásakor nyert statisztikai mutatószámok. (A GL% maximális értéke 100%, 60% felett elfogadható, a t-érték maximuma 100, 3 felett tekinthetők jónak.) Table 1: Statistical indices got by the dating of the carpentry timbers from Vöröstó (The maximum value of GL% is 100%, it is acceptable above 60%, the maximum of the t-value is 100, above 3 it can be regarded as good). A VOR102 és VOR107 jelű minták egyik lebegő kronológia alaphalmazában sem szerepelnek, mert bár a lebegő2 csoporthoz hasonlítottak jobban, de a statisztikai mérőszámok és a vizuális összehasonlítás nyomán a hasonlóság mértékét nem ítéltem kielégítőnek. 3.2. A szíjács vizsgálatának eredményei A szíjács a fatest külső része, melyben a xylemfolyadék áramlik. A szíjácshoz tartozó évgyűrűk száma egy adott területre, fafajra jellemző. 168 darab magyarországi vizsgálata után GRYNAEUS (1996) 16,8 átlagos szíjácsszámot kapott 4,3 szórással, az adatok eloszlásának figyelembevételével az átlagos szíjácsszámot 17 +2 / -5 értékkel határozta meg. Az élő faanyagból 21 sugáron tudtam a teljes szíjács évgyűrűit megszámolni (Függelék 1). 19,8 db átlagértéket kaptam 5,4 szórással. A két alapadathalmaz között a fő különbség, hogy GRYNAEUS (1996) mintáiban jellemzően fiatalabb példányok (150 év alatt) kerültek elemzésre, míg jelen vizsgálat keretei közt a vöröstói minták bár gyakran mérhetetlen volt a legbelső rész 200 évnél idősebb példányokból származtak. Ez azt sugallja, hogy idősebb ekben több évgyűrű tartozik a szíjácshoz. A szíjácshoz tartozó évgyűrűszám becslésének az épületekből gyűjtött, és datált faanyag kivágási évének meghatározásában van jelentősége. Ha van kéreg is a mintán, akkor az utolsó évgyűrűhöz tartozó dátum a kivágás pontos időpontját jelenti. Ha nincs kéreg, de van az átlagos szíjácsszámnál kevesebb

Évgyűrűvizsgálatok a Déli-Bakonyban és a Balaton-felvidéken 41 3. ábra. A vöröstói épületfákból alkotott lebegő kronológiák, és helyi mesterkronológia a legjobban illeszkedő átfedésben. Fig. 3. Floating chronologies built from carpentry timbers of Vöröstó and the local master chronology in the best fitting overlap. szíjácsévgyűrű, akkor a fa valószínűsíthető kivágási éve adható meg. Abban az esetben viszont, ha a mintában nem fedezhető fel szíjácsévgyűrű akkor az utolsó évgyűrű dátumához az átlagos szíjácsévgyűrűszámot hozzáadva kaphatjuk meg a fa legkorábbi lehetséges kivágási évét. A vöröstói épületfákból gyűjtött mintákon jellemzően nem volt szíjács (kivétel VOR106, VOR209), a megszámlálható évgyűrűk alapján a fák 150 évnél fiatalabbak voltak (Függelék 2.), ezért a kivágási év meghatározásához a GRYNAEUS (1996) által meghatározott 17 db átlagos szíjácsszámot használtam. A keltezett minták utolsó évgyűrűinek dátuma, és a kalkulált valószínűsíthető kivágási dátuma, illetve a legkorábbi lehetséges kivágási dátuma a 2. táblázatban látható. lebegő1 floating 1 lebegő2 floating 2 mintakód master code utolsó mért évgyűrű dátuma date of the last measured annual ring szíjácsévgyűrűk száma number of sapwood annual rings szíjács korrekció sapwood correction valószínűsíthető kivágási év/ legkorábbi lehetséges kivágási év probable felling year/earliest possible felling year VOR105 1940 0 17 1957 VOR108 1942 0 17 1959 VOR101 1860 0 17 1876 VOR104 1861 0 17 1877 VOR106 1861 11+1 5 1866 VOR109 1859 0 17 1875 VOR110 1861 0 17 1877 VOR201 1862 0 17 1878 2. táblázat Table 2.

42 Kern Zoltán Az eredmények a következő képet rajzolják elénk. A vöröstói Fő utca 57. számú ház tetőszerkezete túlnyomórészt 1877 után kivágott fákból épült. A tetőszerkezet létrehozásakor régibb faanyagot is felhasználtak (VOR106). Később 1959 körül részleges felújítás érte a tetőszerkezetet. A másik vizsgált épület begyűjtött faanyagából egyetlen mintát lehetett keltezni (VOR201) ennek legkorábbi lehetséges kivágási dátuma 1878. De ebben az épületben is található újrafelhasznált faanyag. A VOR204 bizonyos, hogy újra felhasznált faanyag, a megmunkáltsága és faragásai alapján feltehetőleg egykori prés része (GRYNAEUS A. szóbeli közlése, 2004). Mivel a minta csupán 23 évgyűrűt tartalmazott, datálására nem volt lehetőség. 3.3. A ek éves növekménye és a csapadék kapcsolata A mérsékelt övezet lombhullató állományaiban a várható évi növekedést limitáló klimatikus faktor a csapadék, az évgyűrűmintázatban pedig főként a szélsőséges csapadékok hatásának megjelenése várható (TESSIER et al. 1997). Szlovéniai szubmediterrán éghajlatú terület einek dendroökológiai értékelésekor OGRIN (2000) a vegetációs periódus csapadékát találta a legfontosabb korlátozó faktornak. Májustól szeptemberig pozitív korrelációt mutatott ki az éves növekmény és a havi csapadékösszegek között, valamint a vegetációs periódus csapadékösszege az éves növekmény varianciáját 44%-ban magyarázta (OGRIN 2000). A havi középhőmérsékletek közül a növekedési év augusztusa mutat szignifikáns negatív korrelációt a szlovéniai ek éves növekedésével (OGRIN 2000), de ez ismét csak a csapadék fontosságát hangsúlyozó indirekt válaszként értelmezhető. Az átlag feletti augusztusi hőmérséklet intenzívebb evapotranspirációt eredményez, mely a száraz nyári hónapban fokozott vízhiányt okoz, és ezáltal akadályozza a növekedést. Hazánkban, a Gerecsében és a Keleti-Bakonyban végzett vizsgálatok a havi középhőmérsékletek és a terület kocsánytalan einek éves növekménye között gyengébb negatív korrelációs kapcsolatot mutattak ki, míg a növekedési időszak júniusi csapadékösszege mutatkozott a legerősebb pozitív korrelációs kapcsolat (DÁVID, KERN jelen kötet). 4. ábra. Az index-csapadék pontpárok pontfelhője és az illesztett lineáris regresszió. Fig. 4. The point-pairs of indices vs. precipitation and the fitted linear regression.

Évgyűrűvizsgálatok a Déli-Bakonyban és a Balaton-felvidéken 43 5. ábra. Az évgyűrűkből készített rekonstrukció a megfigyelésből származó adatok trendjét jól követi, de a szélsőséges eltéréseket alulbecsli. Fig. 5. The reconstruction composed from the annual rings fits well to the trend of the observed data, but the extreme differences are underestimated in it. Tekintettel fenti tapasztalatokra a létrehozott indexátlagot a csapadékösszegek havi bontású idősorával hasonlítottam, hisz ezzel várható a szorosabb korrelációs kapcsolat a Déli- Bakonyban és a Balaton-felvidék területén is. A ek évgyűrűszélességéből számított indexek és a havi csapadékösszeg adatsorok közti összehasonlítás eredményei a 2. ábrán láthatók. Az évgyűrű keletkezési évében hullott csapadékok havi összegei normál, a növekedési évet megelőző év havi csapadékösszegei félkövér betűkkel szedve szerepelnek az eredménytáblán. Az eredménytábláról kiolvasható, hogy a leggyakrabban szignifikánsnak jelentkező korrelációk a május, június hónapok esetében tapasztalhatók, mind a Keszthelyi állomás idősora, mind a Balaton vízgyűjtőjére hulló csapadék területi átlagának idősora esetében. A keszthelyi állomásnál még a júliusi csapadékösszeg is szignifikánsnak mutatkozik jelentősebb számú esetben. A szorosabb korrelációs kapcsolat a Balaton vízgyűjtőjére hulló csapadék területi átlagának május és június havi idősorával tapasztalható. Feltéve, hogy nem egyhavi csapadékösszeg a meghatározó az éves növekedés szempontjából a szignifikánsan korreláló hónapok összegét is összehasonlítottam az évgyűrűindexek átlagával. Az eredményül kapott korrelációk közül mindkét esetben a májusjúnius-július háromhavi összeg (MJJ) adta a legmagasabb korrelációs koefficienst, de ez a háromhavi összeg csak kicsivel haladta meg a május-júniusi kéthavi összeg (MJ) eredményeit (3. táblázat). A két csapadék idősor eltérő erősségű korrelációjára a következő magyarázat adható. Keszthely állomás adatai értelemszerűen egyetlen állomás csapadékviszonyainak változását reprezentálják, illetve a mintavételi helyszínektől számottevő távolságra fekszik az észlelési hely ezért gyengébb a korreláció. A Balaton vízgyűjtőjére hulló csapadék területi átlagának idősora 15 Balaton vízgyűjtőjén található csapadékgyűjtő állomás adatainak átlagolásából származik, ezért az egyes állomások egyedi eseményei jobban háttérbe szorulnak, míg a teljes vízgyűjtőre jellemző trend inkább kihangsúlyozódik ebben az idősorban. Minden bizonnyal ezért erősebb a korreláció.

44 Kern Zoltán Keszthely (1871-2003) Balaton vízgyűjtő területi átlag (1921-2003) Areal average on the catchment area of the Lake Balaton (1921-2003) Április-május 0,362-0,14 Május 0,343 0,362 Június 0,254 0,417 Május-június 0,396 0,534 Május-június-július 0,399 0,544 Június-július 0,293 0,455 3. táblázat Table 3. 3.4. A május-júniusi csapadékösszeg alakulása a Balaton-felvidéken és a Déli- Bakonyban az elmúlt 237 évben Tekintettel arra, hogy a szorosabb korrelációt a Balaton vízgyűjtőjére hulló csapadék területi átlagának idősorával sikerült kimutatni, ezeket az adatokat használtam fel a rekonstrukciós számításokhoz. Továbbá mivel a MJJ háromhavi összeg csupán 0,01-dal adott magasabb korrelációt, mint a MJ kéthavi, és a július hónapra ebben az esetben nem mutatkozott szignifikáns korreláció a válaszfüggvény vizsgálatkor (2. ábra), ezért a rekonstrukcióhoz a Balaton vízgyűjtőjére hulló május-júniusi csapadékösszeget használtam fel. A rekonstrukció első lépésében meghatároztam a regressziós kapcsolatot az indexek és az MJ kéthavi csapadékösszeg között. A legegyszerűbb esetet tekintve lineáris regressziót alkalmaztam. A négyzetes eltérést minimalizáló lineáris regresszió képe a 4. ábrán látható, egyenlete: y = 0,2333x - 84,248 A regressziós egyenlet segítségével az indexekből a MJ kéthavi csapadékösszeg becslését számítottam. A rekonstrukció és a mért idősorok összehasonlítása az 5. ábrán látható. A Magyarországon észlelt időjárási és éghajlati feljegyzések gyűjteményéből RÁCZ (1999) 1500-tól 1850-ig terjedő időszakra hétfokozatú indexeket számolt. A negatív indexek átlag alatti, a pozitív indexek átlagot meghaladó csapadékösszegeket jeleznek. Ebből az adathalmazból a május-június hónapok indexeit tekintettem, és átlagukat számítottam az évgyűrűsorozattal átfedő időszakra (1767-1850). Az évgyűrűkből rekonstruált májusjúniusi csapadékösszegeket osztottam kettővel, majd kivontam a rekonstrukcióval kapott csapadék átlagát minden értékből, hogy a két mérőszám összevethető legyen. A 6. ábra az egyesített grafikont mutatja be. A két grafikon hasonlósága messze nem tökéletes, de vannak szembetűnően jó egyezések. Ki szeretném emelni az 1802 és 1814 közötti időszakot, ebben a 12 éves intervallumban a két rekonstrukció nagyfokú egyezést mutat. Ugyancsak nagy a hasonlóság az 1822-1829 közti periódusban. Az 1800 előtti időszakban a két rekonstrukció nagy eltérést mutat. Ennek magyarázatát részben az évgyűrűsorozat romló lefedettségében találhatjuk meg. 1796-tól csökken öt alá a kronológiában szereplő minták száma (7. ábra). ESPER et al. (2003) eredményei szerint a legalább öt fával lefedett periódus adhat csak stabil eredményt. Ezért az 1797 előtti időszak rekonstrukciós eredményeit még nem tekinthetjük megbízhatónak. A kis mintaszám nagy bizonytalanságot visz a rekonstrukcióba, melyet azonban további minták bevonásával csökkenteni lehet. Másrészről viszont a RÁCZ (1999) által számított indexek a Kárpát-medence teljes területére vonatkozó feljegyzéseket és megfigyeléseket egyesítik. A Déli-Bakony és Balaton-felvidék eiből készített csapadék rekonstrukciót viszont nagy valószínűséggel csak egy kisebb területre lehet érvényesnek tekinteni. Ennek a területnek a kiterjedése még vizsgálat tárgya, de feltehetően nem haladja meg a Balaton vízgyűjtőjének határait, ezért ez a csapadékrekonstrukció csupán a Balaton vízgyűjtőjének csapadékanomáliáit tükrözik. Várhatóan egy a historikus adatokból készített, területileg specifikált indexsorozat jobb hason-

Évgyűrűvizsgálatok a Déli-Bakonyban és a Balaton-felvidéken 45 lóságot mutathatna a ek évgyűrűiből készített csapadékrekonstrukcióval. 4. Összefoglalás A lokális kronológiák építése után sikerült keltezni Vöröstó községből származó beépített faanyagoktat, illetve a szíjácskorrekció után becsülni lehetet a fák kivágási évét. A vöröstói Fő utca 57. számú ház tetőszerkezete túlnyomórészt 1877 után kivágott fákból épült, azaz biztosan 1877 után épült, de régebbi faanyagot is felhasználtak (VOR 106). Ugyancsak ezidőtájt vágták ki azt a gerendát melyet a pajta épületéből datálni sikerült, de a pajtánál is felhasználtak régebbi faanyagot, a VOR204 jelű minta a megfigyelt faragások alapján prés lehetett. A Déli-Bakonyban és a Balaton-felvidéken élő ekből gyűjtött minták dendroökológiai vizsgálata statisztikai módszerekkel adott bizonyosságot arra, hogy a területen a ek éves növekedésének legfontosabb éghajlati befolyásoló tényezője a május-júniusi csapadék összeg. Az évgyűrűkből származtatott indexek és a Balaton vízgyűjtőjére hulló csapadék területi átlagának 1921-2003 közti idősorából, a május-júniusi csapadékösszegek között meghatározott lineáris regresszió segítségével csapadékrekonstrukció készült. A rekonstrukció érvényességi területe feltehetőleg a Balaton vízgyűjtője, illetve annak egy kisebb része lehet. Az évgyűrűalapú csapadékrekonstrukció a történeti forrásokból készült rekonstrukcióval több helyen egyezést mutat. A legnagyobb a hasonlóság az 1802-1814 közti időszakban. Mindkét vizsgálati módszer erre az időszakra 1806 és 1811 közé rekonstruálja a 19. század leghosszabb egybefüggő csapadékszegény 6. ábra. A Rácz-féle indexek és az évgyűrűalapú index alapú május-júniusi csapadék rekonstrukció összehasonlítása 1766-1850 között. Fig. 6. Comparison of the Rácz-indices and the May-June precipitation reconstruction in based on the annual ring widths respect between 1766 and 1850.

46 Kern Zoltán késő tavaszi kora nyári periódusát. A két rekonstrukció különbözőségeinek oka egyrészt az, hogy historikus adatok a teljes Kárpátmedencéből származó észleléseket egyesítik, másrészt 1797-et megelőző időszakban a kronológia lefedettsége nem kielégítő. 7. ábra. Az évgyűrűsorozat lefedettsége. Fig. 7. The covering of the annual ring series. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak, személy szerint Dr. Sonnevend Imrének és Góbor Attilának, a terepbejárás során nyújtott segítségért és tanácsokért; Dr. Varga Györgynek a csapadék idősorok rendelkezésemre bocsátásáért; Dr. Grynaeus Andrásnak az épületfa mintázásban nyújtott segítségéért. Támogató: OTKA T43666 és M 42092.

Évgyűrűvizsgálatok a Déli-Bakonyban és a Balaton-felvidéken 47 Függelék 1. Appendix 1. CBH-mellmagassági kerület, DBH-mellmagassági átmérő CBH-circumference at chest-height, DBH-diameter at chest-height Helyszín Site kód code fafaj tree species CBH (m) DBH (m) szíjács sapwood számlálható évgyűrűk counted annual rings VOR001 Q. Petrea 3,4 1,08 16/13 238 VOR002 Q. Petrea 4,27 1,36 18 60 VOR003 Q. Petrea 3,61 1,15 24/21 194 Vöröstó, Kőhegy felhagyott legelőerdő Vöröstó, Kő-hegy given up grazing forest VOR004 Q. Petrea 3,31 1,05 17/18 127 VOR005 Q. Petrea 3,5 1,114 9/16 211 VOR006 Q. Petrea 3,17 1,009 28/28 192 VOR007 Q. Petrea 3,05 0,97 21/25 127 VOR008 Q. Petrea 3,8 1,21 29/24 104 VOR009 Q. Petrea 4 1,27 19/18 129 VOR010 Q. pubescens 2,4 0,764? 140 Fekete-hegy, hagyásfák ültetett cseresben, Balatonhenye Fekete-hegy, seed trees in planted forests, Balatonhenye VOR011 Q. Petrea 2,31 0,735? 143 VOR012 Q. pubescens 2 0,637? 162 VOR013 Q. Petrea? 25 148 VOR014 Q. Petrea 2,63 0,837 13/16 120 Pula, Tálodi-erdő Pula, Tálodi-forest PUL001 18 148

48 Kern Zoltán Függelék 2. Appendix 2. kód code mintatípus type of sample fafaj tree species szíjács gyűrűk sapwood rings évgyűrűk a mintában annual rings in the sample megjegyzés remark VOR101 0 78 VOR102 0 57 VOR103 szil elm 0 114, szil, elm VOR104 0 56 VOR105 0 97 VOR106 11+1 61 volt iskola (Vöröstó, Fő u. 57) former school VOR107 VOR108 VOR109 0 75 0 99 0 65 VOR110 0 80 VOR111 luc? spruce? VOR112 luc? spruce? VOR113 luc? spruce? VOR114 luc? spruce? VOR115 luc? spruce? VOR201 0 73 VOR202 luc? VOR203 0 26 oszlop a pajta mellett column besides the barn Pajta Szabó László udvarán Barn in the yard of László Szabó VOR204 VOR205 VOR206 furat drill-core furat drill-core furat drill-core 0 23 0 16 0 20 talpszelemen újra beépített egykori prés foot perlin, rebuilt former press talpszelemen foot perlin rossz megtartású, talpszelemen foot perlin VOR207 furat drill-core 0 31 pajta, ajtótok barn, door-frame VOR208 furat drill-core 0 40 pajta, ajtótok barn, door-frame VOR209 furat drill-core 4 33 pajta, ajtótok barn, door-frame

Évgyűrűvizsgálatok a Déli-Bakonyban és a Balaton-felvidéken 49 Irodalom BABOS K. 1984 A cser és néhány más fafaj évgyűrűszélesség és az éves csapadék összefüggésvizsgálata Botanikai Közlemények 71. pp. 123-132. BIONDI, F. 1997 Evolutionary and moving response functions in dendroclimatology Dendrochronologia, 15. pp. 139-150. BIONDI, F. WAIKUL, K. 2004 DENDROCLIM2002: A C++ program for statistical calibration of climate signals in treering chronologies Computers & Geosciences 30. pp. 303-311. COOK, E. BRIFFA, K. SHIYATOV, S. MAZEPA, V. 1990 Tree ring standardization and growth trend estimation In.: Cook, E.; Kairiukstis, L. (eds.): Methods of Dendrochronology: Applications in the Environmental Sciences Kluwer Academic Pub. pp. 104 162. DÁVID SZ. KERN Z. (jelen kötet) Keleti-bakonyi és gerecsei ek dendrokronológiai és dendroökológiai vizsgálata Az erdő és a fa régészete és néprajza, Sopron ESPER, J. COOK, E. R. KRUSIC, P. J. PETERS, K. SCHWEINGRUBER, F. H. 2003 Tests of the RCS method for preserving low frequency variability in long tree ring chronologies Tree-ring research 59. (2) pp. 81 98. FRITTS, H. C. 1976 Tree rings and climate The Blackburn Press p. 567. GRISSINO-MAYER, H. D. 2001 Evaluating crossdating accuracy: a manual and tutorial for the computer program COFECHA Tree-ring Research 57. (2) pp. 205-221. GRYNAEUS A. 1995 Dendrochronological research in Hungary (Present status as of May 1995 and Future Development) Dendrochronologia 13. pp. 135 138. GRYNAEUS A. 1996 Progress of dendrochronological research in Hungary Dendrochronologia 14. pp. 223 226. GRYNAEUS A. 2002 Dendrokronológiai kutatások és eredményei Magyarországon Földtani Közlöny 132. pp. 265-272. GRYNAEUS A. 2004 A magyarországi dendrokronológiai kutatás eredményei és újabb kérdései. Monumenta Historica Budapestinensia XIII. Es tu scholaris Budapesti Történeti Múzeum pp. 87 102. HOLMES, R. L. ADAMS R. K. FRITTS H. C. 1986 Users Manual for Program ARSTAN, in Tree-Ring Chronologies of Western North America: California, eastern Oregon and northern Great Basin Laboratory of Tree-Ring Research, University of Arizona, pp. 50-65. HORVÁTH E. 1974 Dendroklimatologische untersuchungen an Holzstämmen aus Ungarn A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 7-8. pp. 11 54. MAJER, A. 1972 Évgyűrű-kronológia Az Erdő 21. pp. 164-171.

50 Kern Zoltán OGRIN, D. 2000 Dendroclimatology of trees from submediterranean and mountainous climates in Slovenia. Acta Universitatis Palackianae Olomucensis, Facultas Rerum Naturalium, Geographica 36. pp. 47 57. RÁCZ L. 1999 Climate history of Hungary since 16 th century: past, present and future Centre for regional studies of Hungarian Academy of Sciences ussion papers No. 28. p. 160. RINN, F. 1996 TSAP Reference Manual (version 3.0), Heidelberg, Germany, p. 263. TESSIER, L. GUIBAL, F. SCHWEINGRUBER, F. H. 1997 Research strategies in dendroecology and dendroclimatology in mountain environments. Climatic Change 36. pp. 499 517.