Újabb szempontok a pszichózisok kóreredetével kapcsolatosan Tényi Tamás dr. PTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pécs, 2005. február 24.
Griesinger "az elmebetegségek az agy betegségei" - "Einheit psychose"
Az elmebetegségek dichotom rendszere Kraepelin
A megértés és megmagyarázás módszere Jaspers
Freud Mentalisztikus magyarázatok, a tudattalan Betegségspecifikus pszichodinamika feltételezése a különböz pszichiátriai betegségek okaként
A jelenleg elterjedt etiológiai koncepciók kiindulópontjai: 1.biológiai pszichiátriai adatok genetika neurotranszmitterek kutatása agypatológiai és képalkotó vizsgálatok kognitív neuropszichológia pszichofarmakológia 2.nincs bizonyíték betegségspecifikus pszichológiai háttérre 3.csecsemkutatások 4.neuropszichoanalizis
A funkcionális pszichózisok kóreredetével kapcsolatos két modell (Procopio, 2005) 1. Determinisztikus modell történetileg eredete: Kraepelin lényege: betegségspecifikus biológiai kóreredet klasszikus példa: lebeny szindrómák 2. Probabilisztikus modell történetileg eredete: Kretschmer lényege: "kockázat modell" - nem specifikus biológiai és pszichológiai rizikó és protektiv faktorok összjátéka klasszikus példa: patológiás gyászreakció
Idegfejldési patogenetikai modellek I. 1. determinisztikus modellek a. Korai idegfejldési modell prenatálisan kialakult statikus, nem-progresszív agyfejldési zavar interakcióba lép a normál érési folyamatokkal b. Kési idegfejldési modell a második évtizedben bekövetkez szinaptikus elimináció pszichózisokban diszfunkcionális GENETIKA - ENDOFENOTIPUS - KLINIKAI SZINDRÓMA Az endofenotípus 5 jellemzje (Gottesman, Gould 2003, Kéri, Janka 2003): nozospecifikus örökldik remisszióban is észlelhet családi halmozódást mutat tünetmentes rokonokban is észlelhet
Idegfejldési patogenetikai modellek II. 2. probabilisztikus modell a korai deficiteket valamint a genetikus és epigenetikus markereket rizikófaktorként értelmezi a premorbid jegyek nem-specifikusak,hanem rizikófaktorok amelyek halmozódhatnak illetve protektiv tényezkkel interakcióba léphetnek (aspecifikus premorbid pszichopatológia, IQ, IMV, ToM) Kohorsz vizsgálatok Fokozott rizikó vizsgálatok
Idegfejldési háttérre utal: 1. serdülkori, fiatal felnttkori kezdet 2. strukturális és funkcionális eltérések a betegség kitörésekor 3. ezen jelenségek késbb nem vagy alig progrediálnak 4. premorbid intellektuális deficitek (alacsonyabb IQ) 5. premorbid affektív és motoros jegyek ("home movies") 6. neuropatológiai jellegzetességek - migrációs zavarra utaló jegyek, gliózis hiánya
Idegfejldési spektrum és a felnttkor pszichopatológiája autizmus ADHD tanulási zavarok mentális retardáció epilepszia Tourette-szindróma szkizofrénia bipoláris affektív zavar major depresszió? kényszerbetegség idegfejldési alcsoportja
A szkizofrén és affektív zavarok kóreredetének összefüggései (Tényi és mtsai, 2000, Trixler,Tényi,2000) "Einheit- psychose" vagy kraepelini dichotomia? Kendell,Gourlay (1970): a két betegség tünettan és kórlefolyás alapján nem volt szétválasztható Kendell, Brockington (1980): más módszertannal ugyanez az eredmény Genetikai adatok: családvizsgálatok molekuláris genetikai vizsgálatok Crow (1990): a pszichózisok kontinuum elmélete tiszta affektív zavarok - szkizoaffektív zavarok - szkizofrén pszichózisok - defekt szkizofrénia
Klinikai stigmák szkizofréniában és affektív zavarokban (Tényi,Trixler,1999) "a füstölg pisztoly lövésre utal" Br és idegrendszer - közös ektodermális eredet informatív morfogenetikai variánsok (IMV) abnormális dermatoglyfikus jegyek Szülés során jelentkez szövdmények Szkizofrének kórelzményében szignifikánsan több szülési komplikáció (21-40%) illesztett kontrollokkal összehasonlítva
Minor malformációk 1. praeauriculáris gumó 2. praeauriculáris mélyedés (fisztula) 3. ajkakon behúzódások 4. hasadt uvula 5. járulékos mamillák 6. syndactylia (2-3 lábujj) 7. naevusok 8. kávébarna foltok 9. haemangioma 10. sacrális haemangioma, naevus 11. kiugró occiput 12. kiugró homlok 13. hátrahajló homlok 14. lapos occiput 15. primitív fül 16. harántbarázda a fülcimpán 17. négyujj-barázda 18. Sydney-vonal 19. flexiós redhiány az ötödik ujjon 20. hosszanti talpbarázda 21. kiugró sarok 22. többszörös buccalis frenulum 23. barázdált nyelv 24. heterochromia iridis 25. fényes haj 26. nyelv sima vagy durva pontokkal 27. dupla hátsó hajforgó 28. elüls hajforgó 29. hiányzó fülcimpa 30. dupla antihelix
Fenogenetikai variánsok 1. kicsi mandibula 2. összentt szemöldök 3. rövid szemrés 4. mongoloid szemrés 5. antimongoloid szemrés 6. epicanthus red 7. hypertelorismus 8. aszimmetrikus fül 9. elálló fül 10. lejjebb álló fül 11. puha, hajlékony fül 12. abnormális filtrum 13. kicsi illetve nagy száj 14. gótikus szájpad 15. nagy nyelv 16. rövid sternum 17. hypertelorismus mamillae 18. acromiális bemélyedések 19. sacrális vak fisztula 20. rövid illetve hosszú ujjak 21. clinodactylia 22. öregujj abnormalitások 23. 1-2 ujj között széles rés 24. köröm hypoplasia 25. tuberositas tibiaen behúzódások 26. könyök feletti behúzódások
Informatív morfogenetikai variánsokkal kapcsolatos vizsgálataink funkcionális pszichózisokban I. Trixler, Tényi, American Journal of Psychiatry, 2000, 157, 486 56 variáns a Waldrop-skála helyett minor malformációk és fenogenetikai variánsok elkülönítése Trixler,Tényi és mtsai, American Journal of Psychiatry, 1997, 154, 691-693. 50 szkizofrén és 50 alkoholdependens beteg összehasonlítása során 3 minor malformáció és 2 fenogenetikai variáns esetében szignifikánsan több anomáliát találtunk a szkizofrén csoportban
Informatív morfogenetikai variánsokkal kapcsolatos vizsgálataink funkcionális pszichózisokban II. Trixler, Tényi és mtsai, Schizophrenia Research, 2001, 52, 195-201. 30 szkizofrén, 30 bipoláris affektív beteg és 30 kontroll személyt vizsgáltunk. Szkizofrén csoport: 3 minor malformáció (barázdált nyelv, lapos occiput, primitív fül) 1 fenogenetikai variáns (I-II. ujj közötti nagy távolság) Bipoláris csoport: 1 minor malformáció (barázdált nyelv)
Informatív morfogenetikai variánsokkal kapcsolatos vizsgálataink funkcionális pszichózisokban III. Tényi, Trixler és mtsai, Journal of Affective Disorders,2004, 79, 259-262. 30 nem-familiáris major depressziós beteg és 30 kontroll személy vizsgálata során nem találtunk szignifikáns eltérést az IMV gyakoriság vonatkozásában. Vizsgálataink eredményei közvetve támogatni látszanak a pszichózisok kontinuum elméletét.
Pszichológiai szempontok I. A funkcionális pszichózisok kóreredete alapveten genetikai-biológiai meghatározottságú DE: 1.A gyermek-szül interakció módosíthatja a betegség súlyosságát (Volkan,1994, Copenhagen High Risk Study, 2002) 2. Read és mtsai (2003): traumatogén idegfejldési modell Walker, Bollini (2003): a pszichoszociális hatások, stresszek a cortisol háztartásra történ hatáson keresztül befolyásolják a szinaptikus eliminiációt
Pszichológiai szempontok II. A pozitiv tünetek tartalmi vonatkozásait pszichoszociális tényezk befolyásolják és azok pszichodinamikus szempontok szerint értelmezhetk (Gabbard,2000) a. Démonikus megszállottsággal kapcsolatos téveszmék cigány szkizofrén betegek esetében Tényi,Trixler, Psychiatria Hungarica, 1992, 1992, 7,167-173. b. Tárgyvesztés és az Ekbom-tünettan összefüggése szkizofréniában Tényi, Trixler, Psychopathology, 1993, 26,292-293. c. Ketts identikáció pszichotikus couvade szindrómában Tényi,Trixler,Jádi, Psychopathology, 1996,29,252-254. d. Szexuális viselkedés hatása a Frégoli-tünet kibomlására Tényi,Ábrahám és mtsai, Psychiatria Danubina, 1999, 11,61-63.
Mentalizációs és nyelvpragmatikai zavar szkizofrén pszichózisban I. Crow - a pszichózis az az ár amit az evoluciónak a nyelv megjelenéséért fizetünk Mentalizáció: képesség hogy értelmezni tudjuk mások tudását, szándékait és képesek legyünk megjósolni viselkedésüket Akut szkizofréniában (Frith,1992,2004) szándékolt cselekvés zavara (negatív tünetek) önmonitorozás zavara (dezorganizáltság) mások szándékaival kapcsolatos tudatosság zavara (vonatkoztatás) Drury és mtsai (1998): remisszió során nem találtak mentalizációs zavart Langdon és mtsai (1999): szkizotíp személyiségzavarban mentalizációs deficit State vagy trait marker a mentalizációs zavar szkizofréniában?
Mentalizációs és nyelvpragmatikai zavar szkizofrén pszichózisban II. Herold R., Tényi T. és mtsai, Psychological Medicine, 2002, 32, 1125-1129. 20 remisszióban lev paranoid szkizofrén beteg és 20 illesztett kontroll személy esetében végeztünk mentalizációs képességet mér vizsgálatokat Az irónia feladatban a szkizofrén betegek szignifikánsan rosszabbul értelmezték a példában szerepl dialógust. Példa: "Olyan jó hogy ennyire figyelsz rám" - szól István Péternek, aki addig egyetlen érvével nem foglalkozott az egyre hevesebb vita során. "Mit akar István valójában mondani?"
Mentalizációs és nyelvpragmatikai zavar szkizofrén pszichózisban III. Társalgási maximák (Grice): az INFORMÁCIÓ legyen informatív - mennyiségi maxima a témáról szóljon - relevancia maxima megfeleljen az igazságnak - minségi maxima tömör és rendezett legyen - módmaxima a beszél az udvariasság megfelel szintjét válasszaudvariassági maxima SOKSZOR a maximák megsértésével fejezi ki a beszél a valós üzenetet SOKSZOR a hallgató saját feltételezéseinek beszúrásával értheti csak meg a valós üzenetet Példa: Anya:" Menjél fogat mosni!!" Gyerek: "Nem vagyok még álmos"
Mentalizációs és nyelvpragmatikai zavar szkizofrén pszichózisban IV. Autista gyermekek sikertelenek a gricei maximák megsértésével kifejezett üzenet dekódolására (Surian és mtsai,1996) Mentálisan retardált gyermekek szignifikánsan rosszabbul teljesítenek a relevancia maxima megsértésének dekódolása során (Tényi,Csábi és mtsai, 2005) Corcoran, Frith (1996): a szkizofrén betegek a relevancia maxima kivételével minden maxima vonatkozásában hiányosságot mutattak Abu-Akel(1999): anekdótikus esetközlésben deficitesnek találta a relevancia maxima megsértésének dekódolását
Mentalizációs és nyelvpragmatikai zavar szkizofrén pszichózisban V. Tényi,Herold és mtsai, Psychopathology, 2002, 35, 25-27. Példa: Egy munkahelyi vezett kérdeznek beosztottjairól alkotott jó vagy rossz véleményérl. Nagyról azt mondja: Nagyról nem nyilatkozom! 26 paranoid szkizofrén és 26 kontroll személy esetén 4 rövid kérdés-felelet párral vizsgáltuk a relevancia maxima megsértésének dekódolását A szkizofrén betegek szignifikánsan több hibát vétettek a maxima megsértésének dekódolása során.
Konklúziók Szomatikus markerekkel kapcsolatos vizsgálataink támogatják a kontinuum elméletet A biológiai és kognitív marker kutatásaink adatokat nyújtanak a probabilisztikus idegfejldési modellhez Pszichopatológiai tanulmányaink az életesemények patoplasztikus szerepére mutatnak rá, amely a pszichózisok kóreredetében szerepet játszó pszichoszociális tényezk szerepére is figyelmeztet
"megmarad a körmöd nyoma a fa kérgén soha moha és mert semmi id nincsen se tér se tét álom minden" - P.G. Köszönöm a figyelmet!!!