Egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium HÁZIREND

Egri Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium HÁZIREND 2013

TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések... 3 I.1. A házirend célja és feladata... 3 I.2. A házirend hatálya... 3 I.3. A házirend nyilvánossága... 3 II. Tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok... 4 II.1. Tanulói jogok... 4 II.2. Tanulói kötelességek... 5 II.3. A tanulókra vonatkozó óvó és védő előírások... 6 III. A tanulók közösségei... 8 IV. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása... 9 V. Az iskola működési rendje... 11 VI. A tanulók tantárgyválasztása... 12 VII. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében... 13 VIII. A tanulók távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolása... 14 IX. Szociális juttatások, térítési- és tandíjak, felvételi eljárás... 16 IX.1. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, elosztás rendje... 16 IX.2. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai... 16 IX. 3. Felvételi eljárás során alkalmazott elvek... 18 X. Tanórán kívüli foglalkozások... 18 XI. A tanulók jutalmazása... 20 XII. A tanuló fegyelmi felelőssége... 22 XII.1. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések... 22 XII.2. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás rendje... 23 XIII. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába... 24 XIV. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét... 24 XV. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai... 27 Záró rendelkezés... 28 I. sz. melléklet: Kollégiumi házirend... 30 II. sz. melléklet: A Központi tanműhely házirendje... 50 III. sz. melléklet: Autós tanszervíz házirendje... 52 IV. sz. melléklet: Építőipari tanműhely házirendje... 53 V. sz. melléklet: Az előadóterem/szaktanterem használati rendje... 55 VI. sz. melléklet: Tornaterem és a hozzátartozó helyiségek használati rendje... 56 VII. sz. melléklet: A konditerem/videóterem használati rendje... 57 VIII. sz. mellélet: A számítástechnikai és informatikai eszközökkel felszerelt szaktantermek használati rendje... 58 2

I. Általános rendelkezések I.1. A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket, melyek kiegészülnek a kollégium házirendjével és a tanműhelyek munkarendjével. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. I.2. A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartani az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. I.3. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend megtekinthető: - az iskola könyvtárában, - az intézményvezetőnél, - az intézményvezető-helyetteseknél, - az osztályfőnököknél, - a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, - az iskolai szülői választmány vezetőjénél, - az iskolatitkárnál, - az iskola honlapján. 3. A házirendet a nemzeti köznevelési törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor a szülőknek átadjuk, és a hozzáférhetőséget biztosítjuk. Az újonnan beiratkozott tanulók a jogaikat a tanév első napjától gyakorolhatják. 3

4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: - a tanulókat osztályfőnöki órán, - a szülőket szülői értekezleten. 5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: - a tanulókkal osztályfőnöki órán, - a szülőkkel szülői értekezleten. 6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől, intézményvezető-helyettestől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadóóráján vagy ettől eltérően előre egyeztetett időpontban. II. Tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos szabályok A tanulói általános jogokat és kötelességeket a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45-46. -a tartalmazza. Ezek közül a legfontosabbak és iskolánk működésére jellemzők: II.1. Tanulói jogok - A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat (diáktárs, tanár, iskolai dolgozó) személyiségjogaik érvényesítésében. Továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, tanárai, valamint az oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a tanuláshoz, művelődéshez való jog érvényesülését. Ennek érdekében a tanulónak tilos az iskolába fegyvert, kábítószert és minden olyan eszközt behozni, amellyel saját és mások testi épségét veszélyeztetheti. - A tanulót megilleti: a képmással, hang- vagy képfelvétellel történő visszaéléssel szembeni tiltakozás joga. Továbbá a levéltitok védelme, de a levelezéshez való jogának korlátját diáktársai tanuláshoz való jogának gyakorlása szabja meg. Ebből adódóan a tanuló órán levelezéssel nem zavarhatja a tanítást. - A tanulónak joga van arra az első tanév megkezdésétől: - hogy az iskolánk pedagógiai programjában meghatározott általános és szakmai műveltséget biztosító oktatásban részesüljön, részt vegyen a diákkörök munkájában, - válasszon a választható tantárgyak és szakmacsoportok közül, - a tanuló jogosult tanulmányi előmeneteléről osztályzatot, értékelést kapni, és ha nincs osztályzata, joga van ezt szóvá tenni. 4

- A tanuló joga, hogy az iskolában igénybe vegye a tanuláshoz rendelkezésre álló eszközöket és használja az iskola létesítményeit (számítógépterem, szaktanterem, könyvtár, tornaterem) és azokat rendeltetésszerűen, a törvényben szabályozott kártérítési kötelezettség mellett használja. - A tanuló joga, hogy az iskolában szabadon véleményt nyilváníthasson minden kérdésről mások emberi méltóságának tiszteletben tartásával. E jogának gyakorlásakor nem hagyhatja figyelmen kívül a többi diák és mások jogainak érvényesülését, különösen a többi diák tanuláshoz való jogát. - A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák. - Iskolánkban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból történjen: a tanuló vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai véleménye, társadalmi származása vagy egyéb ok miatt. - Ugyanakkor tilos a jogszabály által tiltott rasszista, antiszemita, idegengyűlölő vagy kirekesztő nézetek hangoztatása, hirdetése, ehhez kapcsolódó tárgyak viselése az iskolában. II.2. Tanulói kötelességek A tanuló kötelessége különösen, hogy - részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon, - eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének; érdemjegyeit naprakészen vezesse az ellenőrző könyvében, - megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait, - becsengetés után fegyelmezetten várja a terem előtt ill. a tanteremben a tanárt, - megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, - iskolai rendezvényeken, ünnepségeken, megemlékezéseken fegyelmezett, az alkalomhoz méltó magatartást tanúsítson és ünneplő ruhában jelenjen meg: a lányok ünnepi viselete: fehér blúz, sötét alj vagy nadrág, a fiúk ünnepi viselete: sötét nadrág (öltöny), fehér ing; - az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, minden tanuló kötelessége továbbá az alapvető emberi normáknak megfelelő kulturált viselkedés és beszéd, 5

- minden tanuló kötelessége a villannyal, a vízzel és a fogyóeszközökkel történő ésszerű takarékosság, - a tanítási órákon ill. gyakorlati foglalkozásokon az iskolai munkavégzésre alkalmas állapotban jelenjen meg, tudatmódosító és cselekvő képességet befolyásoló szer (alkohol, drog, partidrog, herbal, stb) hatása alatt ne álljon. A házirend további pontjai egyéb jogokat és kötelességeket határozhatnak meg. II.3. A tanulókra vonatkozó óvó és védő előírások 1. A tanuló kötelessége, hogy: - óvja saját és társai testi épségét, egészségét; - elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket; - betartsa és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökeitől, oktatóitól, valamint nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; - azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; - azonnal jelentse az iskola valamelyik tanárának, oktatójának, nevelőjének vagy az iskolában elérhető iskola-egészségügy dolgozóinak amennyiben ezt állapota lehetővé teszi, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; - megismerje az épület kiürítési tervét (tűzriadó terv), és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; - rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre, a sportfoglalkozásokra (ISK) vonatkozó külön szabályok: - a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; - a sportfoglalkozásokon a tanulóknak az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; - a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszert, amely balesetveszélyes. 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményünkben iskolaorvos, iskolai védőnő és az iskolai fogorvos biztosítja az iskolában történő rendelési időben. 6

4. Az iskolaorvos és a fogszakorvos elvégzi és biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: - fogászat: évente két alkalommal, - belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal, - szemészet: évente egy alkalommal, - a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal, - valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a szakképzési beiskolázásoknak megfelelően, szakmánként. 5. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal. 6. Az iskola teljes területén az iskola valamennyi dolgozója, tanulója és az iskola területére belépő szülő, vendég, látogató stb. számára a dohányzás tilos. 7. Tanulók munkaruha használatára vonatkozó előírások: A tanműhelyben gyakorlaton lévő tanuló köteles a munkavédelmi előírásoknak megfelelő öltözetben megjelenni a gyakorlati foglalkozásokon. Ezek a következők: - Zárt kétrészes munkaruha, amit az iskola biztosít év elején. - A szakmának megfelelő védőbakancs: o villanyszerelő: gumitalpú o a többi szakmában: acélbetétes 8. Ha a tanuló munkaruha vagy védőbakancs nélkül jelenik meg a gyakorlati oktatáson: - első alkalommal a szakoktató eltiltja a gyakorlati tevékenységtől és elméleti feladatot ad a tanulónak, - második alkalommal az írásbeli fokozatok közül az aktuális beírásával és a szülő értesítésével figyelmezteti a tanulót, harmadik alkalommal a tanulót eltiltja a foglalkozáson való részvételtől és igazolatlan mulasztást ad a foglalkozás óraszámának megfelelően. 9. Amennyiben a tanuló a tanítási órán, gyakorlati foglakozáson önhibájára felróható okok miatt a munkavégzésre alkalmatlan állapotban jelenik meg, az iskola egészségügyi ill. támogató személyzetének át kell adni, állapotáról a szülőt/gondviselőt az általa megadott elérhetőségen értesíteni kell. Az így mulasztott tanítási óra, gyakorlati foglalkozás mulasztása igazolatlan mulasztásnak minősül. 7

III. A tanulók közösségei 1. Az osztályközösség a.) Az azonos évfolyamra járó tanulók szakmacsoportos beosztása szerint, osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. b.) Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére az alábbi tisztségviselőket választhatják meg: - osztály diákbizottság titkára, aki az iskolai diákönkormányzat tagja - a diákok döntése alapján az osztályt egy-két tanuló képviselheti az iskolai diákönkormányzat választmányában. c.) A tanulók nagyobb közösségét alkotja a teljes iskolai tanuló közösség 25%-a. Az őket érintő kérdésekben az iskolavezetés kikérheti a véleményüket. 2. Szakkörök, öntevékenységi körök, ISK foglalkozások a.) Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére működnek szabadidős tevékenységi formák. Ezek lehetnek: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, iskolai sportkörök stb. b.) A szabadidős tevékenységi formák létrehozására javaslatot tehet az intézményvezetőnek az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, tanár, oktató, nevelő, a diákönkormányzat, illetve a szülői választmány. A javasolt szabadidős tevékenységi forma létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. c.) A szabadidős tevékenységet tanár, szakoktató, nevelő, szülő vagy az intézményvezető által felkért nagykorú személy vezethet. d.) Szabadidős tevékenységi formát (csoportot) önkéntes alapon létrehozhatnak a szülők írásbeli engedélyével az iskola tanulói is. Az így létrehozott csoport munkáját a csoport által felkért nagykorú személynek kell segítenie. A csoport megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a csoport működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő az intézményvezető egyetértésével végezheti munkáját. e.) A csoportba a tanulóknak az előző tanév végén kell jelentkezniük, május 20-ig írásban, szülői beleegyezéssel, és a csoport tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. f.) A csoportok saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat és az iskolai sportkör vezetőségébe. 8

3. Az iskolai diákönkormányzat a.) A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. b.) Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákbizottság irányítja. A iskolai diákbizottság tagjai: az osztályokban megválasztott küldöttekből, a szabadidős tevékenységi formák, csoportok és iskolai sportkörök képviselőiből kerülnek ki, választás útján. c.) A diákönkormányzat tevékenységét az intézményvezető által megbízott nevelő segíti. d.) Az iskolai diákönkormányzat képviseletét a választott vezetőség látja el, képviseli a diákság érdekeit. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlásában, a diákság véleményének kialakításában, megfogalmazásában a diákönkormányzatot segítő nevelő működik közre. 4. Az iskolai diákközgyűlés a.) Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. b.) A diákközgyűlés összehívásáért az iskola intézményvezető és a diákönkormányzatot segítő nevelő a felelős. c.) Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. d.) A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az intézményvezető tájékoztatást ad az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. IV. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról a) az intézményvezető - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén alkalmanként, - a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, - az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, - gondoskodik arról, hogy iskolai könyvtárban elhelyezett dokumentumok (iskola pedagógiai programja, helyi tanterve, a házirend, SZMSZ stb.) elhelyezést nyerjenek és bárki részére megtekinthetők legyenek. 9

b) az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják: 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a tanárok, oktatók, nevelők folyamatosan szóban, és az ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az intézményvezetőhöz, az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola tanáraihoz, oktatóihoz, nevelőihez, és a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézményvezetővel, nevelőtestülettel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatja: a.) az intézményvezető - a szülői választmány alakuló ülésén tanév elején. - gondoskodik arról, hogy iskolai könyvtárban elhelyezett dokumentumok (iskola pedagógiai programja, helyi tanterve, a házirend, SZMSZ stb.) elhelyezést nyerjenek és bárki részére megtekinthetők legyenek. b.) az osztályfőnökök - az osztályok szülői értekezletein. 6. A szülőket a tanárok, oktatók és nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: a.) szóban - a szülői értekezleteken, - a tanárok, oktatók, nevelők fogadóóráin, - a nyílt tanítási napokon, - a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken. b.) Írásban az ellenőrző könyvön keresztül, valamint bizonyítványon keresztül a tanulók félévi és az év végi értékelése után. c.) Amennyiben a technikai feltételek adottak az iskola informatikai hálózatának igénybevételével web-es felületen keresztül. 7. Az iskolai és osztály szülői értekezletek és a tanárok, oktatók, nevelők fogadóóráinak időpontjait az iskolai munkaterv határozza meg. 8. A szülők, a tanulók a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy 10

választott képviselőik, tisztségviselők útján az osztályfőnökhöz, az intézményvezetőhöz, az adott ügyben érintett tanuló az iskola nevelőtestületéhez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolai szülői választmányhoz fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az osztályfőnökkel, az iskola tanáraival, oktatóival, nevelőivel, az intézményvezetővel, vagy az iskolai szülői választmány elnökével. 10. Az iskolában elektronikus napló működik, amely gyorsabb tájékozódást tesz lehetővé a szülő számára gyermeke tanulmányi előmenetelét illetően. A www.bgeger.hu honlap jobb oldalán a Naptár alatt található Elektronikus napló-diákok feliratra kattintva lehet elérni a napló bejelentkezési felületét. Az Azonosítót a szülő az osztályfőnöktől veheti át. Az Oktatási azonosítószám a tanuló 11 jegyű oktatási azonosítószáma. V. Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától este 19 óráig látgathatók, belépéskor az iskolai tanulóviszonyt tanúsító diákigazolvány felmutatásával. 2. Az iskolában tartózkodó tanulók felügyeletét a mindenkori érvényes osztályórarend, tanműhelyi munkabeosztás, ügyeleti beosztás illetve a szakkörök, öntevékenységi körök, csoportok, és az ISK foglalkozások időrendje határozza meg. 3. A tanulóknak a tanítási óra, gyakorlati oktatás, valamint a szabadidős tevékenységi foglalkozások megkezdése előtt 10-15 perccel kell megérkezniük. 4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: Nappali rendszerű képzés Esti tagozat szakközépiskola Esti tagozat szakmai képzés 1. óra 7.45 8.30 14.00 14.40 13.10 13.55 2. óra 8.40 9.25 14.45 15.25 14.00 14.40 3. óra 9.35 10.20 15.30 16.10 14.45 15.25 4. óra 10.35 * 11.20* 16.15 16.55 15.30 16.10 10.30** 11.15** 5. óra 11.30 12.15 17.00 17.40 16.15 16.55 6. óra 12.20 13.05 17.45 18.25 17.00 17.40 7. óra 13.10 13.55 17.45 18.25 8. óra 14.00 14.40 * 2013. december 21-ig ** 2014. január 6-tól 11

5. A tanítási óra kezdetét jelző becsengetés előtt 3 perccel jelzőcsengő figyelmeztet a szünet végére. 6. A harmadik óraközi szünet a tízórai-(nagy) szünet, amikor az iskolarádió adását is közvetíthetik. 7. Az iskola működésével kapcsolatban indokolt esetben a rövidített tanítási órák rendje is alkalmazható, ami 30 perces órákat és 5 perces szüneteket jelentenek. 8. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Szülői kérés hiányában az iskolából való távozásra az osztályfőnök adhat engedélyt. 9. A kilépő a tanulónak távozáskor be kell mutatnia a portán az engedélyt. 10. Munkanapokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában az intézményvezető utasítása alapján ügyfélfogadási rend szerint történik. 11. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézményvezető határozza meg, és a hirdetőtáblán kifüggeszti, az iskola honlapján közzéteszi. 12. A tanulók az iskola szaktantermeit, létesítményeit, speciális helyiségeit csak valamelyik tanár, oktató, nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az intézményvezető adhat. 13. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és az iskola tanulóin kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézményvezetőtől engedélyt kaptak. 14. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántarthatja. VI. A tanulók tantárgyválasztása 1. Az iskola helyi tanterve és szakmai programja határozza meg a kötelező, valamint a tanulók számára választható (nem kötelező) tantárgyakat. 9. évfolyamon: a kötelező idegen nyelvből az angol vagy a német a választható tantárgy 2. Az intézményvezető minden tanév áprilisában írásban értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról. A tanuló 10. szakközépiskolai valamint a 11. ifjúsági tagozatos évfolyamon választhat a tanuló a szabadon választható érettségi tantárgyak közül, és dönthet a felkészítés szintjéről. Alacsony jelentkezés esetén a választást elutasíthatja, ill. más középiskolával közösen szervezheti meg a felkészítést. Emelt szintű 12

felkészítést minimum 8 fő jelentkezése esetén szervez az iskola. A választott tantárgy órái kötelező órának számítanak. 3. A szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással és a felkészítési szint megválasztásával kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. 4. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással, valamint a felkészítési szint megválasztásával kapcsolatos döntését az iskolatitkárnak. 5. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással, valamint a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. VII. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, ne rongáljon, maga és társai után az iskola helyiségeiben és udvarán rendet hagyjon. 3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: - osztályonként két-két hetes, - tantárgyi felelősök (szertárosok) 4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: - gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); - a szünetben a termet kiszellőztetik, felügyelnek a rendre - az óra kezdetén a tanár, az oktató, a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, - az órát tartó tanárnak, oktatónak, nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, 13

- ha az órát tartó tanár, oktató, nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatói titkárságot, - az utolsó tanítási óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. 5. Az egyes tanítási órákon a tanulók önkéntes jelentkezése alapján különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet a szertáros, a térképfelelős stb. Az oktatásban a tanár, oktató, nevelő, óraadó csak az iskolában rendelkezésére álló hivatalos eszközállományt használhatja, vagy olyan szemléltető anyagot, melynek bemutatására, a munkaközösség vezetőjétől vagy a gyakorlati oktatásvezetőtől engedélyt kért. 6. Az egyes tanórán kívüli iskolai, osztály és szabadidős rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős személy és a tanulóközösség tagjai a felelősek. VIII. A tanulók távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolása 1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja abban az esetben, ha előzőleg engedélyt kért rá az osztályfőnöktől. Ez alól mentesítést indokolt esetben az intézményvezető adhat. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb, aznap bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül - három napig terjedő mulasztás esetén szülői, tanévenként egy alkalommal, - három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. A határidő elmulasztása jogvesztő, utólagos igazolás elfogadására, érvényesítésére nincs lehetőség. 6. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, az elektronikus naplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések ideje összeadódik és 14

amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül, amely lehet igazolt vagy igazolatlan. A késésről az igazolást a tanuló a késés napján köteles bemutatni az osztályfőnöknek. 7. A tanuló hiányzása esetén a szülő (nagykorú tanuló esetén a tanuló) köteles az érintett osztályfőnököt értesíteni a hiányzás tényéről és annak várható időtartamáról. 8. Tartós hiányzás esetén a tanuló mulasztását kétheti időszakonként igazolni kell. A kétheti időszak kezdőnapja a hiányzás első napja. Az igazolás bemutatásának határideje a kétheti időszakot lezáró napot követő 5. munkanap. A határidő elmulasztása jogvesztő, utólagos igazolás elfogadására, érvényesítésére nincs lehetőség. E szabály alól el lehet térni, indokolt esetben az igazgatóhoz beadott, az igazolást bemutató és az elfogadást kérvényező kérelem pozitív elbírálása esetén. 9. Amennyiben a tanuló az osztályfőnök, szakoktató - osztályfőnök hiányzása esetén az érintett szaktanár(ok) írásos engedélye nélkül elhagyja az iskola épületét az így érintett tanítási-, gyakorlati órák igazolatlan hiányzásnak minősülnek. 10. A tanuló tantárgyi értékelés ill. látogatás alóli kérelmét minden tanév szep. 30-ig adhatja le a szükséges dokumentumok bemutatása mellett az igazgatói titkárságon, testnevelés alóli felmentés esetén az iskolaorvosnál. Ettől eltérni, csak rendkívüli esetben lehet. Szülői kérésre közismereti tantárgy alóli mentesség 3,00 tantárgyi átlag fölött kérhető a legutolsó befejezett középiskolai évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány alapján. A házirend súlyos megszegése, igazgatói intés stb. a felmentési határozat visszavonását eredményezheti. 11. Heti 2 testnevelés óra alóli felmentést az iskola erre a célra rendszeresített nyomtatványán, minden tanév szep. 30-ig és jan. 31.-ig kell az érintett szaktanárnak leadni, ezt követően igazgatói határozattal mentesül a tanuló a további max. heti 2 óra látogatása alól. A testnevelésből felmentett tanulónak nem kell részt vennie az órán, ha az az első vagy utolsó óra, egyéb esetben a könyvtárban kell tartózkodnia. A hiányzások, távolmaradások következményei A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire (1. szülői levél: a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú és nagykorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri; 2. szülői levél tanköteles tanulónál 10 óra után, nem tanköteles tanulónál 20 óra után) Fegyelmező intézkedések: 3 igazolatlan óra után: osztályfőnöki figyelmeztetés 15

10 igazolatlan óra után: osztályfőnöki intés 20 igazolatlan óra után: igazgatói figyelmeztetés 25 igazolatlan óra után: igazgatói intés Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló mulasztása a 20%-ot eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Felnőttoktatás esetén: Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. IX. Szociális juttatások, térítési- és tandíjak, felvételi eljárás IX.1. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, elosztás rendje 1. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről: amennyiben erre az iskola jogosult a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. 2. A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél amennyiben erre az iskola jogosult előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 50 százalékát, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. 3. A tankönyv vásárlásához biztosított nem alanyi jogon járó állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. IX.2. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, továbbá a 16

tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 1. A fenntartó határozza meg a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit. A térítési díj és tandíj befizetése két részletben, az első félévben szeptember 15-ig, a második félévben január 31-ig történik. 2. Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről az iskola gazdasági ügyintézője gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, vagy ha az iskolából hiányzik, vagy ha a térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az intézményvezető dönt. 3. A kollégistáknak az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hónap 12. napjáig kell befizetniük. 4. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló 2 nappal előre a kollégiumi csoportvezetőnél vagy az osztályétkezési felelősnél, vagy az étkezéssel megbízott felnőtt dolgozónál lemondja. 5. A kollégiumba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (reggeli, ebéd, vacsora) részesülnek. A kollégiumban nem lakó tanulók számára igény esetén az iskola ebédet (menzát) biztosít. A megállapított étkezési térítési díjat az étkezéssel megbízott felnőtt dolgozónál kell befizetni minden hónapban, de legkésőbb az adott hónap tizenkettedik napjáig. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést két nappal előre lemondja 6. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. A megfelelő díjazásban a tanuló tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik a bevétel. 17

IX. 3. Felvételi eljárás során alkalmazott elvek A középiskolai felvételi eljárás, illetve a 2 éves szakmára történő jelentkezés során annak a tanulónak, aki nem jelenik meg a számára kijelölt időpontokban (egészségügyi alkalmassági vizsgálat, beiratkozásra kijelölt időpont), nem tudjuk biztosítani továbbra a helyet az általa választott csoportban és az üres helyek betöltése ezután érkezési sorrendben történik. X. Tanórán kívüli foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett, a tanulók által előzetesen igényelt tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi. - Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. - Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. - Szakkörök, öntevékenységi körök, csoportok A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, művészetiek, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az iskola igazgatójának megbízása alapján olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. - Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. - Kirándulások. Az iskola tanárai, oktatói, nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Amennyiben a kirándulás tanítási napon történik és az iskola a felmerülő költségeket fedezi, úgy a részvétel kötelező. 18

- Szakmai bemutatók, kirándulások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik az iskola falain kívül szervezett, iskolai foglalkozások, amelyeken főleg egyegy szakmai téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele iskolán kívüli foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. - Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. - Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. - Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. - Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók tanári, oktatói, nevelői felügyelet mellett használják. - Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 2. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az előző tanév végén kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 3. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az intézményvezető adhat. 4. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon 8.00 órától 15.00 óráig tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai 19

dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. 5. Az iskola általszervezett a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken az iskola házirendje van érvényben, így a tiltott tanulói magatartások is ennek megfelelőek. Közösségi szolgálat Közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. Az iskola megszervezi és dokumentálja a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. Az iskola a közösségi szolgálatot a katasztrófavédelmi tevékenység keretében szervezi meg, ez azonban a későbbiekben a törvény adta lehetősége között módosulhat. XI. A tanulók jutalmazása Különböző szintű jutalomban, elismerésben részesíthetők egyes tanulók vagy tanulók különböző csoportjai. Utóbbiak lehetnek osztályok, valamilyen tevékenység végzésére alakult csoportok, iskolai sportkör tagjai stb. A dicséret és a jutalmazás alapjai: - a tanulmányi munkában elért eredmények, - a közösségért végzett tevékenységek, - a különböző szintű versenyeken elért eredmények, - az iskola hírnevét öregbítő tevékenységek, - minden egyéb kiemelkedő pozitív tevékenység. A dicséret és a jutalmazás formái és fokozatai a) Az iskolában a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, 20

- nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, ill. előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek; d) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, ill. előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek; e) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. f) Az iskolai tanulmányai alatt mindvégig kimagasló tanulmányi és közösségi munkát tanúsító egy vagy két fő végzős tanuló Bornemissza Gergely Emlékplakett kitüntetésben részesülhet a ballagási ünnepségen. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülők tudomására kell hozni. A tanulók jutalmazásához a Bornemissza Gergely Alapítvány is hozzájárulhat. (kitűnő, jeles: 4,7 feletti átlag) Szaktanári dicséret: - egyszeri kiemelkedő tantárgyi teljesítményért (órai vagy versenytevékenységért) szóbeli dicséret; - félévkor vagy év végén írásbeli dicséret a naplóban, ellenőrzőben, ill. bizonyítványban, - házi, kulturális, sportversenyek 1-3. helyezéséért. Osztályfőnöki dicséret: szóbeli dicséret: az osztályközösség érdekében végzett eredményes tevékenységért, nem kötelező jellegű iskolai rendezvények sikeres előmozdításáért. írásbeli dicséret: - a magatartásban, szorgalomban bekövetkezett pozitív változások alapján, - két szóbeli osztályfőnöki vagy két szaktanári dicséret esetén, - megbízatásuk folyamatos, pontos ellátása esetén, - hiányzásmentes félévet, tanévet teljesítőknek, 21

- az osztályfőnöki írásbeli dicséret külön fajtája a félévkor, ill. a tanév végén adható a huzamosabb időn átvégzett kiemelkedő munkát elismerő - ellenőrzőbe beírt dicséret. Igazgatói dicséret: - országos, megyei, városi tanulmányi versenyek 1-3. helyezése, ill. szaktanári javaslat alapján a képességnek megfelelő tisztességes helytállás esetén, - az OKTV és OSZT, SZKTV, SZÉTV verseny döntőjébe kerülés esetén, - megyei, területi kulturális és sportversenyek 1-3. helyezettje, - két osztályfőnöki dicséret után, - kiemelkedő gyakorlati munkáért A szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói dicséretek rögzítésének az osztálynaplóban is meg kell történnie. A dicséreteket a magatartás jegyek elbírálásakor figyelembe kell venni. Nevelőtestületi dicséret: - OKTV, OSZT, SZKTV, SZÉTV rangosabb helyezéséért, - két igazgatói dicséret után, - országos sportversenyek 1-6. helyezéséért, - az iskolai közösség érdekében végzett igen jelentős tevékenységért, - kiemelkedő tanulmányi eredményért /félév, évvége/ XII. A tanuló fegyelmi felelőssége XII.1. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, figyelmeztetésben kell részesíteni. 2. A kötelességszegő tanulóval szemben a kötelességszegés megszüntetése érdekében a nevelőtestület által megbízott fegyelmi ügyekben eljáró tanárok, fegyelmező beszélgetést folytathatnak le. 3. Az iskolai figyelmeztetés formái szaktanári figyelmeztetés, intés osztályfőnöki figyelmeztetés, intés 22

igazgatói figyelmeztetés, intés Fegyelmi eljárás útján adható: megrovás, szigorú megrovás meghatározott kedvezmények juttatások csökkentése, megvonása áthelyezés másikosztályba, tanulócsoportba vagy iskolába eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától kizárás az iskolából. 4. Az iskolai figyelmeztetés kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a figyelmeztetési fokozatok betartásától el kell tekinteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása, megfélemlítése, zsarolása az egészségre ártalmas, tudatmódosító szerek (alkohol, drog, parti drog, herbal, stb) iskolába hozatala, fogyasztása más testi épségében kártevésre alkalmas eszköz ( vipera, fegyvernek minősülő tárgy stb.) iskolában hozatala iskolai mulasztás igazolásának hamisítása, okirattal való visszaélés szerencsejáték űzése a szándékos károkozás az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 6. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola vezetője dönt a fegyelmi bizottsággal egyeztetve. 7. A fegyelmi eljárás megindítását írásba kell foglalni, a fegyelmi döntést határozatba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni a jogszabályi határidők betartásával. 8. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembevételével az intézményvezető határozza meg. XII.2. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás rendje - Amennyiben a fegyelemsértés valamely tanulóval szemben valósult meg, úgy a sértett tanuló, kiskorú esetén a szülő hozzájárulásával egyezető eljárás lefolytatásáról gondoskodik az 23

iskola. A sértett, ill. a szülő írásban nyilatkozik mind az eljárás elfogadásáról mind az elutasításáról a fegyelemsértést követő öt tanítási napon belül. A nyilatkozatok beszerzésének felelőse az iskola gyermekvédelmi felelőse. Amennyiben a nyilatkozat a határidőn belül nem érkezik meg vagy elutasító, akkor a fegyelmi eljárás a jogszabályban rögzítetteknek megfelelően elindítható. - Amennyiben egyeztető eljárásra kerül sor és azon megegyezés születik, úgy az adott esetben a fegyelmi eljárást legfeljebb három hónapig fel kell függeszteni. A megállapodás tényét és tartalmát írásban rögzíteni kell. Az egyeztető eljárás eredményéről a gyermekvédelmi felelős tájékoztatást ad az igazgatónak. Ha a felfüggesztés alatt a sértett, ill. a szülő nem kéri a fegyelmi eljárás folytatását, úgy a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni és erről határozatot kell hozni. - Ha a kötelesség szegő tanuló hasonló esetben ismételt fegyelemsértést követ el, úgy az újbóli egyeztető eljárástól el kell tekinteni. - Az egyeztető eljárás lefolytatásában részt vesznek: az iskolapszichológus, az érintettek, az iskola ifjúságvédelmi felügyelő és az osztályfőnök. XIII. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszereléseken túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik tanárral, oktatóval, nevelővel megbeszélik, és arra engedélyt kapnak. 2. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.), valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő, ellenőrző könyvbe beírt engedélyével rendkívül szükséges esetben hozhatnak. Az így behozott tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. 3. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot (mobiltelefon, zene lejátszására alkalmas eszköz, valamint egyéb technikai eszköz stb.), és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja, a további esetekben azonban ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át. XIV. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét 24