Mobilitás és Környezet Konferencia Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2012. január 23. Prof. Dr. Rechnitzer János
2 20 Győr járműipari fejlesztési pólus elsődleges és másodlagos célterülete, valamint kisugárzási irányai regionális partnerei közvetítésével Forrás: Grosz, 2007.
3 20 Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-dunántúli Régióban Alprojekt: A járműipar gazdasági szerepe a Közép- és Nyugat-dunántúli régióban A projekt időtartama: 2010. május 1. 2012. április 29. 2010. október: Járműipari és Térgazdasági Kutatócsoport JÁTÉK 30 kutató és PhD hallgatók Prof. Dr. Rechnitzer János Alprojekt-vezető Dr. Smahó Melinda Alprojekt-felelős Kollár Katalin PhD hallgató Tóth Tamás PhD hallgató Füzi Anita PhD hallgató Szabados Eszter Ügyvivő-szakértő Pató Melinda Ügyvivő-szakértő
4 20 A kutatás bemutatása SZE 1.03.1 K+F projekt Versenyképesség, Kelet-Közép-Európa Jármű- és autóipar gyártási kapacitások feltérképezése (Németország, Ausztria, Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia). A jármű- és autóipar ipar helyi és regionális gazdasági és társadalmi hatásai, támogatási rendszerei. Kelet-közép-európai régiók (NUTS II, NUTS III) és jármű- és autóipari gyártási központok versenyképességi elemzése. Jármű- és autóipari telepítési tényezők számbavétele és az ágazat területi gazdaságfejlesztő - hatásainak elemzése. Jármű- és autóiparra épülő fejlesztési stratégia, értékelése a kelet-közép-európai térségben. Ajánlások a Közép-dunántúli és Nyugat-dunántúli régió számára.
5 20 A kutatás bemutatása SZE 1.03.2. K+F projekt A Közép- és Nyugat-dunántúli régióban található járműipari beszállító hálózat elemzése Innovációs potenciál és aktivitás, Hálózati kapcsolatok, Tudásbázisok és szintek, Vállalat irányítás és szervezés minősége, Piaci magatartási modellek, Vállalati kultúra, Fejlesztési stratégiák, tervezés, Humánerőforrások igénybevétele, Igények a képzésre, oktatásra.
6 20 Kelet-Közép-Európa megerősödése a világ autógyártásában (2000, 2010) Országok A gyártott járművek száma (1000 db) 2000 2010 Az országok részesedése a KKE és a világ járműgyártásában KKE=100 % Világ=100% 2000 2010 2010 Németország 5 527 5 906 77,2 63,8 7,6 Ausztria 141 105 1,9 1,1 0,1 Csehország 456 1 076 6,4 11,6 1,4 Lengyelország 505 869 7,1 9,4 1,1 Szlovákia 182 557 2,5 6,0 0,8 Románia 78 351 1,1 3,8 0,5 Szlovénia 123 211 1,7 2,3 0,3 Magyarország 137 168 1,9 1,8 0,2 Szerbia 13 18 0,2 0,2 0,0 Összesen 7 162 9 261 100,0 100,0 12,0 Oroszország 1 206 1 403 1,8 Törökország 431 1 094 1,4 Világ össz. 58 374 77 858 100,0 Forrás: Barta, 2011.
7 20 Visegrádi Országok komparatív előnye a jármű- és autóiparban Forrás: Barta, 2011.
8 20 A KKE országok járműiparának részesedésének változása az ipari termelési értékből (2006, 2010, %) Forrás: Barta, 2011.
9 20 Kelet-Közép-Európa térség pozícionálása Jármű- és autóipar mérsékelt, de változó hagyományaira épülő külföldi betelepülések (német, olasz, dél-koreai, francia), többségében zöldmezős beruházások, kilencvenes évek közepétől folyamatosan. Telepítési tényezők: piacszerzés, alacsony (támogatott) telepítési, majd termelési költségek, gyenge szakszervezetek, képzett munkaerő. Beszállítók fokozatos letelepedése, azok többségében nagy európai, amerikai beszállítói rendszerekhez kapcsolódnak, helyi beszállítók lassan alakulnak ki, azok többsége második-harmadik szintű. Versenytérként határozható meg Kelet-Közép-Európa térsége, döntően a dél-európai országok számára, nem az anyaország telepítéseinek. Szinte egységesnek mondható letelepedést ösztönző állami támogatási politika (Európai Uniós szabályozás), hangsúlybeli eltérések léteznek (bértámogatás, telephely kialakítása, kutatás-fejlesztés).
10 20 A regionális versenyképesség piramis modellje Cél Életminőség Életszínvonal Alapkategóriák Regionális, térségi és városi jövedelem Alaptényezők Kutatás és technológiai fejlettség Munkatermelékenység Humán tőke Működő tőke és FDI Foglalkoztatottság Traded szektorok és klaszterek Társadalmi tőke és intézmények Sikerességi faktorok Gazdasági szerkezet Innovációs kultúra Regionális elérhetőség Társadalmi szerkezet Döntési központok A környezet minősége A munkaerő felkészültsége A régió társadalmi kohéziója Forrás: Lengyel, 2000.
11 20 A foglalkoztatás és munkatermelékenység kapcsolata a KKE országok régióban Forrás: Lengyel, 2011. HU21: Közép-Dunántúl HU22: Nyugat-Dunántúl
12 20 A versenyképességi főkomponens és a gazdasági fejlettség (GDP/lakos) Forrás: Lengyel, 2011. HU21: Közép-Dunántúl HU22: Nyugat-Dunántúl
13 20 A versenyképességet meghatározó faktorok és azok tényezői 1. faktor: Humán tőke: emberi fejlettség és inaktív korúak aránya (HCD), faktorsúlya: 18,873. Az emberi fejlettség, a beköltözők, a magas szabadalmi bejelentések pozitívan, míg az aktív korúak aránya és a ledolgozott órák száma fordított előjellel alakítják ezt a faktort. 2. faktor: Kutatás és technológiai fejlettség (RTD), faktorsúlya:17,901. A K+F-re fordított kiadások magas részesedése, a high-tech szektorokban foglalkoztatottak magas aránya, a magas állótőke képződés alkotja ezt a faktort. 3. faktor: Társadalmi tőke: szegénység (SCP), faktorsúlya:17,224. A magas szegénységi arányt, az alacsony iskolai végzettséget alkotó faktor. 4. faktor: Társadalmi tőke: munkanélküliség (SCU), faktorsúlya:15,265. A munkanélküliek, köztük a tartós és fiatal munkanélküliek magas aránya alkotja ezt a faktort. 5. faktor: Humán tőke: felsőfokú végzettség (HCH), faktorsúlya:12,306. A felsőfokú végzettségűek magas aránya pozitívan, míg az iparban foglalkoztatottak aránya negatívan alakítja ezt a faktort.
14 20 A jármű- és autóipari központok elhelyezkedése a Visegrádi Országokban Jelmagyarázat személygépjármű motor teherautó busz Megjegyzés Az aláhúzott településeken 1990 után alapították a gyárat Forrás: JÁTÉK, 2011. Térkép: Hardi
15 20 Versenyképesség jármű- és autógyárakkal rendelkező és nem rendelkező alrégiókban (NUTS3) a Visegrádi Országokban Ország Gyárral rendelkező alrégió átlaga Gyárral nem rendelkező alrégiók átlaga Összes alrégió átlaga Csehország 640 577 609 Lengyelország 474 412 424 Magyarország 520 338 365 Szlovákia 684 404 509 Együtt 548 410 444 Forrás: Dusek, 2011.
16 20 A versenyképesség mutatóinak alakulása a jármű- és autógyárakkal rendelkező és nem rendelkező alrégiókban (NUTS 3) Forrás: Dusek, 2011. Mutató Gyárakkal rendelkező alrégiók összesen csak a városok csak a nem városi alrégiók Gyárakkal nem rendelkező alrégiók összesen csak a városok csak a nem városi alrégiók Komplex mutató 548 771 495 410 561 398 GDP/fő, 2008 123,6 224,8 99,5 79,0 135,9 74,5 Aktivitás 46,5 49,8 45,8 44,3 46,3 44,1 Munkanélküliség 5,6 3,8 6,0 7,9 5,7 8,1 Születéskor várható élettartam 75,6 76,5 75,4 75,1 75,0 75,1 Lakások 477 793 401 332 501 319 Vándorlás 2626 2887 2563-496 -733-477 GDP/fő, 2002 120,1 212,6 98,1 81,5 139,7 76,9 GDP változása, 2002-2008 3,5 12,2 1,4-2,5-3,8-2,4
17 20 A jármű- és autóipar, valamint a kelet-közép-európai térség versenyképessége A nagytérség versenyképessége megosztott, erős elhatárolódás: - klasszikus piacgazdaságok, - volt szocialista (feltörekvő) országok. Országokon belül látványos különbségek: főváros és régiója kiemelkedik, nyugatkelet lejtő érvényesülése. A térségben eltérő nagyságú (népesség) és funkcióval rendelkező településekben találhatók a jármű- és autóipari központok. A gyárak jellegében, kiépülésükben és termelési tradícióikban nagy különbségek vannak (barna- és zöldmezős telepítés; hagyományos, új központok). A jármű- és autóipari alrégiók (városrégiók) gyorsabb fejlődést mutatnak a Visegrádi Országokban (2002-2008 között 6%-kal dinamikusabban fejlődtek ezek a régiók), ennek elemei: - kedvezőbb, magasabb jövedelmi viszonyok, - alacsony munkanélküliség, - színvonalasabb település-felszereltség, lakásállomány növekedése, - tartós népességvonzás.
18 20 A járműgyárak hatása a régiók és az ipari központok fejlődésére Országonként azonban jelentősek a különbségek, ezek az alábbiak: - a vállalatok mérete, funkciója, termelési láncban elfoglalt helyzete, - a telepítés módja és formája, - a termelési tradíciók, - a települések felszereltsége és ellátottsága, - az anyavállalathoz való közelség, illetve annak elérhetősége, - a gazdaságpolitikai környezet, - a helyi (regionális) támogatási rendszer és üzleti környezet. Kutatási eredmények hasznosítása: - Magyar régiók (NYD, KD) egy dinamikus, folyamatosan változó versenytérben találhatók. - Közepes, vagy gyenge közepes a versenyképességük. - A központok felszereltségében összességében jobb (ipari park, innovációs központ, felsőoktatás, beszállítói hálózatok, települési szolgáltatások). - A szektor országos tervezésben kiemelkedő, regionális szinten gyenge, nem jellemző, lokális dimenzióban viszont meghatározó. - Térségi hatások egyre erőteljesebbek (munkaerővonzás, szakképzés, beszállítói rendszerek) ezek összehangolt fejlesztése kívánatos, ezzel lehet versenyelőnyre szert tenni!
TAMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003 Mobilitás és környezet Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!