Növényvédelmi állattan gyakorlatok 1. gyakorlat óravázlat Összeállította: Nagy Antal, DE-MTK Növényvédelmi Tanszék, 2007 Élővilág sokfélesége Bevezetés megnevezés szükségessége rendszerezés szükségessége A hierarchikus kategóriarendszer alapja a faj. Taxonómiai fajfogalom Célja az élővilág objektíven megkülönböztethető egységeinek egyértelmű megjelölése Biológiai fajfogalom A természetben megfigyelhető egységek és a faji rangú taxonok viszonyával a foglalkozik. A fajok egymással kereszteződő(képes) természetes szaporodásközösségek (populációk) csoportjai, melyek más hasonló jellegű csoportoktól szaporodásilag izoláltak és az életközösségben meghtározott funkciót töltenek be (niche). (Mayr, 1982) Izolációs, kohéziós és felismerési fajkritérium. Monotipikus, politipikus faj.
Faj alatti kategóriák 1. Linné: a változatokat esetlegesnek tartotta varietas 2. Varietas állandó változat, aberratio egyedi eltérés 3. Varietas adott területen elterjedt változat (alfaj előfutára) Modern alfaj-fogalom: A faj azon fenotípusosan egyező populációinak összessége, melyek az adott faj más populációjától elterjedésükben, élőhelyükben, vagy életmenetükben elkülönülnek és azoktól taxonómiailag különböznek. (Jelleg-grádiens estén nem alkalmazható (clin). Jelleg grádiens hibridzóna) Faj feletti kategóriák Superregnum főország piros: Linne; Regnum ország : elsődleges kategóriák Subregnum - alország Superphylum - törzscsoport Phylum -törzs Subphylum - altörzs Infraphylum Superclassis - fő-osztály Classis -osztály Subclassis - alosztály Infraclassis Cohors - had Superordo - öregrend Ordo - rend Subordo - alrend Infraordo Superfamilia öregcsalád -oidea Familia család -idae Subfamilia alcsalád -inae Tribus nemzetség -ini Subtribus - alnemzetség Genus nem* Subgenus - alnem * Növénytanban: nemzetség
A zoológiai nevezéktan fő szabályai Linné (1758, Systema Naturae): kettős nevezéktan GENUS + FAJNÉV + (Leíró neve, leírás ideje) 1960: a Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe * 1. A kódex hatásköre : recens és kihalt állatnevek alfajtól családsorozatig. A kódex független más nevezéktani rendszerektől (növények, gombák). A nevezéktan kezdete 1758 január 1. (Systema Naturae 10. kiadás). 2. Szavak száma: fajcsoport felett uninominális; Fajok: binominális; Alfaj: trinominális 3. Publikálás szabályai 4. Alkalmazhatóság szabályai 5. A publikáció dátuma 6. A nevek érvényessége: prioritás elve (a taxonra vonatozó legrégebbi név érvényes) 7. A nevek képzése.. (18.) A Zoológiai Nevezéktan nemzetközi Kódexe, Fordította: Gozmány László. Az őslénytani Viták Különszáma. Magyarhoni Földtani Társulat, Budapest 1989, 170 pp. Phylum: Nemathelminthes hengeresférgek Classis: Nematoda fonálférgek Regnum: Animalia többsejtű állatok Subregnum: Eumetazoa valódi szövetes állatok Divisio: Coelomata testüregesek Subdivisio: Archicoelomata ős-testüregesek Superphylum: Pseudocoelia ál-testüregesek Phylum: Nemathelminthes hengeresférgek Classis: Nematoda fonálférgek 2. Subclassis, 12 Ordo (~20000 faj) Classis: Nematomorpha húrférgek Classis: Acanthocephala buzogányfejűek más rendszerben*: Phylum *Mészáros F. (1996): Fonálférgek (Nematoda) törzse. In Papp L. (szerk): Zootaxonómia egységes jegyzet. Budapest. 382 pp.
Divisio: Coelomata Subdivisio: Archicoelomata Superphylum: Pseudocoelia Subdivisio: Eucoelomata Spiralia Radialia Testfelépítés szelvényezetlen; hengeres; 0,3 mm (Acrobeles) -8 m(placentonema gigantissima) három rétegű kültakaró: kutikula, epidermis, izmok
szájnyílás: ajkak (ősi 6) - serték, tapintó szemölcs oldalszerv (amphidium) - kemoreceptor kutikulával bélelt szájüreg egyszerű / szájszurony (stylus), fog, tüske nyelőcső: nyelőcsövi mirigy ivarszervek: Nőstény: vékony feltekeredett (páros v. páratlan) petefészek (ovarium), petevezető, melynek egy szakasza ondótartállyá módosulhat, méh (uterus), hüvely (vagina), ivarnyílás (vulva) Hím: here (testis), ondóvezeték (ductus defferens), amin ondóhólyag lehet (vesicula seminalis), ondókilövellő cső (ductus ejaculatorius) + járulékos mirigyek, ivarvezeték végbéllel közös nyílása, párzótáska (bursa copulatrix), párzótüske (spiculum), vezetőtüske (gubernaculum) Az állat és az ivarszerv felépítését ld.: Bakonyi Gábor (szerk.) Állattan. Mezőgazda Kiadó. 1995. 207-221 o. szaporodás: váltivarú, szűznemzés, hermafroditizmus ovipar / ovivivipar / vivipar epimorfózis (L1-L4 lárva, subimago, imago) életmód: szabadon élők: 1. baktériumevők, 2. alga és törmelékevők, 3. növényi és gomba nedvszívók, 4. ragadozók paraziták: egy és többgazdás
Subclassis: Adenophorea (Aphasmida) érzékpálca nélküliek A phasminium ( a hímek végbélnyílása mögött található, kemoreceptorként működő szerv) hiányzik. Ordo: Dorylaimida lándzsás v. tű-fonálférgek Növénybántók: talajlakók, ektoparazita, gyökérkárosító, polifág, vírusvektor Familia: Longidoridae hosszúlándzsás fonálférgek Xiphinema index nagy tőrös / szőlőszívó fonálféreg többnemzedékes, váltivarú, ovipar (30-50 pete) polifág: szőlő, füge, alma, rózsa; gyökérkárosító Subclassis: Secernentea (Phasmida) érzékpálcásak A phasmidium megvan. Ordo: Tylenchida szuronyos fonálférgek a szájüreg kutikulája alakul szájszuronnyá, sok növénykárosító faj, nem vektorok Familia: Heteroderidae cisztaképző gyökér-fonálférgek jelentős ivari dimorfizmus cisztaképzés ciszta 4-5 évig elfekszik L2 inváziós lárva fertőz először ekto- majd endoparazita nőstény: L2 után mozgásképtelen hímek: ivaréretten kirajzanak
Heterodea schachtii répa fonálféreg többnemzedékes, váltivarú, polifág: cukorrépa!! Globodera rostochiensis burgonya fonálféreg oligofág: burgonyafélék; L2 gumóba is befurakszik nem rak petét (csak ciszta) Familia: Meloidogynidae golyvaképző gyökér-fonálférgek jelentős ivari dimorfizmus A hímek spikuluma fejlett, de a bursa hiányzik nőstény folyamatosan petézik (400-600) L2 inváziós lárva fertőz -- óriássejtek GOLYVA többnemzedékes peteként telel polifág eltérő tápnövény spektrummal (búza, kukorica nem) Meloidogyne hapla szabadföldi gyökérgolyva-fonálféreg petében telel; 21 C-on aktiválódik a pete; 3-4 nemzedék; kozmopolita; polifág: több 100 tápnövény (uborka, gabona, spárga nem), nálunk szabadföldi körülmények közt is képes áttelelni. Meloidogyne incognita üvegházi gyökérgolyva-fonálféreg petében telel; 25 C-on aktiválódik a pete; kozmopolita; polifág; multivoltin (10 nemzedék is lehet), csak üvegházban képes áttelelni
Familia: Anguinidae / Tylenchidae gubacs-fonálférgek ivari dimorfizmus a hímek bursaja megvan nőstény kifejletten mozgásképtelen L2 inváziós lárva fertőz -- GUBACS párzás peterakás a gubacsban mono- és oligofág: pázsitfűféléken generatív szerven gubacsot képzők: univoltin egyébként bi- és multivoltin. Anguina tritici búza fonálféreg oligofág: búza, rozs (árpán nem); univoltin; gomba és baktérium vektor Subfamilia: Ditylenchinae szár fonálférgek a nőstény helyváltoztató képessége megmarad L4 legaktívabb ált egész életükben endoparaziták univoltin mérsékelt égöviek Ditylenchus dipsaci szár fonálféreg polifág (tápnövényspecialista rasszok ~20: hagyma, szamóca dohány stb.); felszín felett károsít Ditylenchus destructor gumórontó fonálféreg polifág:burgonya, komló sárgarépa; keményítőben gazdag földalatti növényi részeken: gumók, hagymák, rizómák; peteként telel, anabiózis nincs
Familia: Aphelenchoididae levél fonálférgek levelek endoparazitái fejletten (praeadult) vándorolnak vagy anabiózis multivoltin (2 hét) A hímek bursa-ja fejletlen v. hiányzik Aphelenchoides fragariae szamóca fonálféreg fejlettebb stádiumban ectoparazita; praeadult stadiumban telel; fertőzés tavasszal; polifág: főleg szamóca Phylum: Mollusca puhatestűek Rendszertani hely: Regnum: Animalia többsejtű állatok Subregnum: Eumetazoa valódi szövetes állatok Divisio: Coelomata testüregesek Subdivisio: Eucoelomata valódi testüregesek Phylum: Mollusca puhatestűek (~130000 faj) Subphylum: Placophora héjasok (6 osztály) Classis: Gastropoda csigák (3 Subclassis) Subclassis: Pulmonata tüdőscsigák (2 rend) Ordo: Stylommatophora nyelesszemű tüdőscsigák
Classis: Gastropoda csigák ~50000 faj; áltozatos életmód és élőhely; torzió és felcsavarodás Lásd még: Bakonyi Gábor (szerk.) Állattan. Mezőgazda Kiadó. 1995. 234-244 o. 1. Ősi stádium 2. Lineáris felcsavarodás 3. Torzió (keresztezett idegű), fél oldal elcsökevényesedik (Prosobranchia) 4. Detorzió, de már aszimmetrikus (Opistobranchia) 5. Aszimmetrikus végállapot (Pulmonata) Forrás: Papp L. (szerk): Zootaxonómia Ordo: Stylommatophora nyelesszemű tüdőscsigák szárazföldiek Hímnősek (párzáskor vagy ); néha önmegtermékenyítés Oviparok Epimorfózissal (kifejlés) fejlődnek Bivoltin, Univoltin, (néha 2-3 évente egy nemzedék) Minőségi kártétel Familia: Limacidae meztelencsiga-félék Északi mérsékelt övre jellemzők; élénk mozgás; ált jellemző a taraj; éjeli aktvitás; nyugalmi állapotban nem gömbölyödnek Deroceras reticulatum szántóföldi (recés) házatlancsiga Kevésbé nedves helyeken is; egyéves; ivaréretten telel; tojásrakás tavasszal (10-60 db/csomó, össz. ~300); kelés nyár elején; szaporodás ősszel
Familia: Arionidae simatestű házatlancsigák (csupaszcsiga-félék) Nagy termet; lomha mozgás; nyugalmi állapotban félgömb alak; tojás alakban telel; főleg atlanti területeken Arion hortensis kerti csupaszcsiga (házatlancsiga) Főleg Nyugat-európai Arion distinctus változékony csupaszcsiga (házatlancsiga) Nálunk Classis: Insecta rovarok Rendszertani hely: Regnum: Animalia többsejtű állatok Subregnum: Eumetazoa valódi szövetes állatok Divisio: Coelomata testüregesek Subdivisio: Eucoelomata valódi testüregesek Superphylum: Articulata szelvényes állatok Phylum: Arthropoda ízeltlábúak Subphylum: Hexapoda hatlábúak Classis: Insecta rovarok Subclassis: Dicondylea kétbütykű rágójúak Sectio: Pterygota elsődlegesen szárnyasok
Superordo: Saltatoria ugró egyenesszárnyúak Lásd még: Bakonyi Gábor (szerk.) Állattan. Mezőgazda Kiadó. 1995. 279-307 o. Ordo Subordo Csáp Szem, látás Fejcsúcs Előhát Lábfej ízek Szárnyak Hangadás Halló (tympanalis) szerv Hímivarszerv Párzáskor a hím Tojókészülék Életmenet TETTIGONIODEA Kiugró Általában van oldalgerinc 4 A bal van felül, különbözők Szárny-szárny összedörzsölése 4 lemezes, lapított A pete telel át ENSIFERA Kicsi szem, gyenge látás A jobb van felül, egyformák Az első lábszáron a térd alatt Epiphallus nincs Alul Tojócső GRYLLOIDEA Hosszú fonalas, hosszabb a testhossz felénél Lekerekített Az oldalgerinc hiányzik 3 2 lemezes, hengeres A lárva, vagy az imágó telel át CAELIFERA Rövid, vastagabb, rövidebb a testhossz felénél Nagyobb szem, jó látás Általában van oldalgerinc 4 A szárnya nem, vagy kissé fednek át és egyformák A hátsó láb combjainak és a szárnyak összedörzsölése Az első potrohszelvény oldalán Epiphallus van Felül Tojókampó Általában a pete telel, kivéve Tetrigidae, Acrotylus insubricus.. Superordo: Saltatoria ugró egyenesszárnyúak Ordo: Ensifera tojócsövesek Subordo: Tettigoniodea - Szöcskék Familia: Tettigonidae Fürge szöcskék Tettigonia viridissima zöld lombszöcske Polysarcus denticauda fogasfarkú szöcske
Subordo: Grylloidea - Tücskök Familia: Gryllidae Valódi tücskök Gryllus campestris mezei tücsök Melanogryllus desertus fekete tücsök Familia: Gryllotalpidae Lótücskök Gryllotalpa gryllotalpa lótücsök Ordo: Caelifera - Tojókampósok Familia: Acrididae Valódi sáskák Calliptamus italicus olasz sáska Dociostaurus maroccanus marokkói sáska