Növényvédelmi állattan gyakorlatok

Átírás

1 Növényvédelmi állattan gyakorlatok 7. gyakorlat Összeállította: Nagy Antal, DE-MTK Növényvédelmi Tanszék, 2007 Ordo: Homoptera egyenlőszárnyú rovarok Subordo: Auchenorrhyncha kabócák Familia: Cicadellidae mezei kabócák Macrosteles laevis törpe gabonakabóca Jell.: zöldessárga-barna. 3-3,5 mm. A fej háromszögű, a homlok előreugró 6 fekete folttal. Életm.: bivoltin, általában az imágó telel. Elt.: Eurázsia Tápn.: búza és egyéb gabonafélék, vadon élő fűfélék Kár: Lárva és imágó: szívogatnak először a levelek csúcsán. A szíváshelye sárgul majd vörösödik. Mielőtt a levelek elhalnak a kár helyén fekete folt jelenik meg. A fiatal vetésben nagyobb károkozás. Elhalás vagy vontatott kalászolás. 1

2 Psammotettix alienus csíkos gabonakabóca Jell.: alapszíne sárgásfekete. 3-4,5 mm. A homlok előreugró csúcsban végződik barnássárga foltot visel. A pronotumon 6 hosszanti sötét sáv található. Életm.: bivoltin Elt.: Magyarországon gyakori Tápn.: búza és egyéb gabonafélék, vadon élő fűfélék Kár: Lárva és imágó: szívogatnak először a levelek csúcsán. A szíváshelye sárgul majd vörösödik. Mielőtt a levelek elhalnak a kár helyén fekete folt jelenik meg. A fiatal vetésben nagyobb károkozás. Elhalás vagy vontatott kalászolás. Subordo: Sternorrhyncha növénytetvek Superfamilia: Psylloidea levélbolhák Familia: Psyllidae Psylla pyri füstösszárnyú körte levélbolha Jell.: két alakváltozat. 1. áttelelő nemzedék: sötétebbek, nagyobbak (2,4-3 mm); 2. nyári nemzedék: világosabb, kisebb (2-2,6 mm) Életm.: imágó telel kéregrepedésben, avarban. 5 C-nál már rajzik tavasszal. Peterakás III-tól. Évi 5-6 nemzedék. Elt.: Európa, Közép-Ázsia Tápn.: körte (Vilmos, Bosc kobak, Esperen bergamot, Diel fajták érzékenyebbek) Kár: A hajtást a pete lerakásával és a táplálkozással egyaránt károsítja. A fiatal levelek besodródnak, deformálódnak. A szívogatás miatt a hajtás növekedése lelassul, a levelek tovább torzulnak. A mézharmaton megtelepedő korompenész gátolja az asszimilációt. 2

3 Superfamilia: Aphidoidea levéltetvek Familia: Eriosomatidae gubacstetvek Eriosoma lanigerum vértetű Jell.: szárnyatlan nőstény: barnásvörös viaszfonalból álló bevonattal (2-2,2 mm). Szárnyas nőstény: barnásvörös rövid viaszfonalakkal borított (1,8-1,9 mm). Ivaros alakok: a hím szárnyatlan olajzöld (0,3 mm), a nőstény borostyánsárga barna (0,6-0,8 mm). Mindkét alak táplálkozásra képtelen csökevényes szipókájú. Életm.: Európában anholociklikus. Az ivarosan képzett pete, vagy az ebből kikelő L1-es lárva elpusztul. Évi nemzedék. Elt.: Észak-amerikai, Európában 1788-óta Tápn.: Európában alma!, madárbirs! elvétve galagonyán, berkenyén, körtén, birsen Kár: előszeretettel fiatalabb hajtásokat szívogatnak. Tömegszaporodáskor a levélnyeleken is. Nyáluk hatására a kambium rendellenesen fejlődő szivacsos szövetet hoz létre, ami a kérget felrepeszti. 3

4 Familia: Phylloxeridae törpetetvek Viteus vitifolii szőlő-gyökértetű Jell.: 1,2-2 mm. A fundatrix sárgászöld. A gyökérlakó alak sárgásbarna. A szárnyas okkersárga. Életm.: a gyökérlakó alak telel lárva alakban. Továbbfejlődve tavasszal petézik. A további szűznemzéses gyökérlakó nemzedékek száma 3-6 (össz. 4-7 nemzedék). Nyár végén a lárvák egy része szárnyas sexupar nősténnyé alakul, melyek a tőkékre petéznek. A petékből táplálkozásra képtelen ivaros alakok fejlődnek. A párzás után a nőstény egy petét rak a vesszők kérge alá. Az áttelelés után kikelő ősanyák a levélen fejlődő formát hozzák létre, melynek 4 szűznemzéses generációja van. Nyáron a levélgubacsban gyökérlakó alakok petéi is fejlődnek. A levélen lévő alakok ősszel elpusztulnak. Elt.: kozmopolita. Észak-amerikai. Európába (Dél-Franciaország) innen egész Európa. Az 1800-as évek végén újabb hullám rövidszipókájú rassz megjelenése. Tápn.: szőlő (néhány faj gyökér vagy levél rezisztenciát mutat). Kár: gyökérlakó alak: vékonygyökereken vastagodások, vastagabbakon dudorok jönnek létre. Ősszel a gyökérgubacsok szétesnek, a gyökér tönkremegy. A tőke pusztulása 3-7 év. A levéllakó alak levélgubacsot készít. Viteus vitifolii 4

5 Familia: Aphididae valódi levéltetvek Rhopalosiphum padi zselnicemeggy-levéltetű Jell.: 1,8-2,5 mm. A szárnyatlan -ek olajzöldek v barnák. A szárnyas -ek sötét színűek. Életm.: zselicemeggyen telelnek a peték. az ősanyák márciusban kelnek, az első leánynemzedék áprilisban jelenik meg. A 2. leánynemzedék szárnyas alakjai vándorolnak gabonafélékre. Az ivaros alakok keresik fel a telelőhelyet és a nőstény ide petézik. Elt.: Európa, Amerika, Ázsia, Ausztrália Tápn.: kukorica, árpa, zab Kár: kukoricán a csövek fedőlevelein szívogatnak, gabonán az alsó leveleket támadják. Schizaphis graminum zöld gabona-levéltetű Jell.: 1,8-2,1 mm. Kékeszöldek Életm.: egész életciklusa egyszikűekhez kötött (búza!, árpa!). Elt.: kozmopolita. Észak-Amerikában jelentősebb, mint nálunk. Tápn.: gabonafélék Kár: szívogatás + vírusvektor 5

6 Hyalopterus pruni hamvas szilva-levéltetű Jell.: 2,4-2,6 mm. Világoszöld, szárnyas fekete Életm.: az ősanyák áprilisban jelennek meg. Nyár derekától egyre több szárnyas alak jelenik meg, melyek nádon alkotnak telepeket. Az ivaros alakok nyár végén jelennek meg. A hímek és a szárnyas gynoparok utódainak párzása a szilván történik Elt.: kozmopolita. Tápn.: szilva legelterjedtebb kártevője. Kár: a leveleken kevés torzulást okoznak, azok enyhén a fonák felé görbülnek Aphis pomi zöld alma-levéltetű Jell.: A szárnyatlan világoszöld, feje sárgásbarna. Életm.: teljes szaporodási ciklusa almatermésűeken zajlik. Az ősanyák márciusban jelennek meg. Elt.: Eurázsiai, mára kozmopolita Tápn.: almafélék (esetleg más Rosaceae csoportok) Kár: előszeretettel telepszenek a lombkorona belsejére. A levelek hosszanti görbülését okozzák. 6

7 Dysaphis devecta közönséges almapirosító-levéltetű Jell.: 2,3 mm. Szárnyas és szárnyatlan is sötét színű (fekete, ólomszürke). Életm.: az ősanyák áprilisban jelennek meg. Az 1-2. leánynemzedék szárnyatlan és átmeneti alakokból áll. A 2. nemzedék szárnyatlan nőstényei hímeket, az átmeneti és kis számú valódi szárnyas alak pedig szárnyatlan nőstényeket hoz létre. Párzás júniusban a besodort levelekben. Elt.: Európai. Magyarországon az egyik legközönségesebb almakárosító levéltetű faj. Tápn.: alma Kár: a levélszél besodródását okozza, a torzult rész bepirosodik. Védekezni az ősanyák ellen lehet felszívódó insecticidekkel. Brachycaudus helichrysi sárga szilva-levéltetű Jell.: 1,8-2,1 mm. Szárnyatlan sárgászöld, szárnyas fekete. Életm.: gazdanöv. váltó. Nemzedékszáma Elt.: palearktikus Tápn.: telelés szilván, a szárnyasok fészkesvirágúakra repülnek Kár: szilván kanalasodnak a levelek, az erek kivilágosodnak, az érközi mezők kiemelkednek; fészkeseken vírusfertőzések jelennek meg. 7

8 Brevicoryne brassicae káposzta-levéltetű Jell.: testét vastag viaszréteg fedi, világoszöld. Életm.: nem tápnövénycserés, nemzedékszáma nálunk fejlődésüknek a száraz meleg kedvez. Elt.: mérsékelt és trópusi övben világszerte Tápn.: keresztesvirágúak, káposztafélék Kár: levélszélek begörbülését, hólyagos torzulást okoznak. Myzus persicae zöld őszibarack-levéltetű Jell.: a szárnyatlan sárgászöld, szárnyas világoszöld Életm.: gazdanöv. váltó Elt.: mérsékelt övben világszerte Tápn.: telelés őszibarackon, nyári tápnöv.: 400 lágyszárú (Rosaceae, Cruciferae, Solanaceae) Kár: őszibarackon nem jelentős; a nyári gazdanöv.-t vírusokkal fertőzi. A leghatékonyabb vírusvektor. 8

9 Acyrtosiphon pisum lucerna levéltetű Jell.: 5 mm. Szárnyatlan világoszöld, szárnyas világosbarna. Életm.: lucerna tövén pete alakban telel. Ősanyák megjelenése: március. Szárnyas egyedek a 2. leánynemzedéktől folyamatosan. Elt.: kozmopolita (alfajkomplex) Tápn.: pillangósokon (tápnövényspecifikus törzsek), lucerna, borsó, lóhere stb. Kár: lankadás, hervadás, zöldhozam csökkenése, virághullás. Superfamilia: Coccoidea pajzstetvek Familia: Pseudococcidae viaszos pajzstetvek Pseudococcus longispinus hosszúfarkú viaszospajzstetű Jell.: a 3,5 mm, zöld. Testüket porszerű viaszréteg fedi. A lárvák és fiatal -ek helyváltoztatók, a kifejlett -ek rögzülnek a tápnöv.-hez. Ál-elevenszülő. Életm.: multivoltin Elt.: kozmopolita (eredetileg trópusi), nálunk csak üvegházakban Tápn.: Coleus-spp. (bazsalikom) Kár: a hímek és nőstények az ágakon, a lárvák a leveleken szívogatnak. A mézharmaton megjelenik a korompenész. 9

10 Familia: Coccidae teknős pajzstetvek Parthenolecanium corni közönséges teknős pajzstetű Jell.: a kifejlett nőstény ovális, barna színű 3-7 mm hosszú 2-4 mm magas. A hímek pajzsa megnyúlt, ovális, 2mm hosszú. Életm.: univoltin. L2 alakban telel az ágakon. Elt.: kozmopolita Tápn.: polifág (szilva, szőlő, őszibarack, ribiszke, bab, burgonya, répa, kukorica) Kár: a hímek és nőstények az ágakon, a lárvák a leveleken szívogatnak. A mézharmaton megjelenik a korompenész. Familia: Diaspididae kagylós pajzstetvek Quadraspidiotus perniciosus kaliforniai pajzstetű Jell.: a nőstény pajzsa kör alakú kb. 2mm átmérőjű. színe általában sötétszürke. A hím pajzsa ovális. Életm.: nálunk bivoltin, L1 alakban telel fekete pajzs alatt. A hímek járkálva apró repülésekkel keresik a nőstényeket. Elt.: távol-keleti, innen Kaliforniába majd tovább Európába. Kozmopolita. Tápn.: polifág > 700 tápnövény (alma, körte, szilva, őszibarack stb.) Kár: kérgen, gyümölcsön, leveleken lázfolt. Csökken a terméshozam, szakaszos termésképzés, ágpusztulás. 10

11 Ordo: Thysanoptera tripszek Familia: Thripidae Thrips tabaci dohánytripsz Jell.: 0,8-1 mm. Életm.: multivoltin. Imágó telel (talajban v. száradó növényi részekben). Az első lárvakolóniák májusban jelennek meg. Elt.: kozmopolita Tápn.: polifág > 100 tápnövény (dohány, hagyma, uborka, ciklámen stb.) Kár: levelek, virágok szívogatása. Klorofillvesztés, csökkent asszimiláció. Maghozam csökken. Subphylum: Chelicerata csáprágós ízeltlábúak Classis: Arachnoidea pókszabásúak Ordo: Acari atkák Familia: Acaridae készletatkák Acarus siro lisztatka Jell.: mikrométer. Életm.: változó nemzedékszámú, a kifejlett atka telel általában. Hónapokig elvan táplálkozás nélkül (nyugvó állapot). Elt.: kozmopolita Tápn.: szemes gabona és őrlemények (búzaliszt!). Penészgombákon is elél. Kár: a károsított liszt nedves tapintású, összetapadó, mézszagú. halmokat járatokat készítenek. A magvak csírarészét és a szemek belsejét egyaránt károsítják. 11

12 Familia: Tetranychidae takácsatkák Tetranychus urticae közönséges takácsatka Jell.: mikrométer. Életm.: nemz. A nőstények telelnek C-nál aktivizálódnak. Elt.: kozmopolita Tápn.: polifág (zöldség, gyógy- és fűszernövények!!) Kár: a mozgó alakok a növények levelét szívják és nyálukkal mérgezik. Túlszaporodáskor a generatív részeket is támadja. Panonychus ulmi piros gyümölcsfa-takácsatka Jell.: nőstény bíborpiros kerekded, hím sárgás árnyalatú megnyúlt teste hátrafelé erősen kihegyesedik Életm.: tojás állapotban telel a növények fás részein. 4-5 nemzedékes. Elt.: Eurázsia, Észak-Amerikába behurcolták Tápn.: fás szárúak, rózsafélék leginkább; alma, mandula,kajszi, cseresznye stb. Kár: szövedék nincs. Nem képez telepet így a szívásnyomok az egész levélfelületen szétszórva találhatók. Fehéres később megbarnuló foltok. Az őszibarack levelei ezüstös árnyalatúak lesznek. Szőlőn a levélszél feketedik + törpenövés. 12

13 Familia: Tarsonemidae tetűatkák Tarsonemus pallidus szamócaatka Jell.: mikrométeres. Életm.: nálunk 5-8 nemzedék. A megtermékenyített nőstények telelnek a szamóca tőkocsányán Elt.: enyhe párás klímájú vidékeken. Nálunk 1964 óta ismert Tápn.: termesztett és vadon élő szamóca + kb. 40 tápnövény Kár: a szamóca fiatal levelei torzulnak, aprók maradnak, szárazabb időben elszáradnak. Familia: Eriophyidae gubacsatkák Calepitrimerus vitis szőlő-levélatka Jell.: Életm.: imágó telel a kéregrepedésekben. Táplálkozásuk a rügyek duzzadásakor kezdődik Elt.: Európa, elő-ázsia, Észak-Amerika, Ausztrália, Dél-Afrika Tápn.: kizárólag szőlő Kár: a fő- és mellékerek megbarnulnak, nem fejlődik ki a 3-ad és 4-ed rendű érhálózat, ill. az erek közötti szövet, fehér foltok láthatók. A tőke bokrosodik (nagyszámú oldalhajtás), csökken a terméshozam. 13

14 Phylum: Vertebrata gerincesek Classis: Aves madarak Passeriformes énekesmadár-alkatúak Familia: Corvidae varjúfélék Corvus frugilegus vetési varjú VÉDELMI STÁTUS Európai jogi védettség Biztos állományú faj Hazai jogi védettség védett Pénzben kifejezett érték (HUF) HAZAI ELŐFORDULÁS Státus rendszeres fészkelő Hazai előfordulási időszak állandó FÉSZKELÉS Fészkelőhely facsoportokkal, ligetekkel, fasorokkal, erdőfoltokkal tarkított nyílt területek Fészek helye fán Fészek típusa vékony ágakból épült, csészéje sárral kitapasztva Fészkelési típus telepesen fészkelő Fészekalj nagysága 4-5 Inkubáció (nap) Kirepülési idő (nap) Fiókák fejlődése fészeklakó VONULÁS Vonulási stratégia állandó, de télen kóborol TÁPLÁLKOZÁS Táplálék bogarak, sáskák, futóbogarak, ormányosbogarak, levélbogarak, mezei rágcsálók, gyíkok, földigiliszták, pajorok, drótférgek, hernyók, kultúrnövények magvai, hulladékok Familia: Sturnidae seregélyfélék Sturnus vulgaris seregély VÉDELMI STÁTUS Európai jogi védettség Biztos állományú faj Hazai jogi védettség nem védett Pénzben kifejezett érték (HUF) HAZAI ELŐFORDULÁS Státus rendszeres fészkelő Hazai előfordulási időszak február-november hónapokban, de át is telelhet FÉSZKELÉS Fészkelőhely ligetes, rétekkel váltakozó tájak, erdősávok, fasorok, facsoportok Fészek helye faodvak Fészek típusa Fészkelési típus szárazfűből és egyéb növényi részekből álló, csésze alakú magányosan vagy kisebb-nagyobb csoportokban fészkel Fészekalj nagysága 3-7 Inkubáció (nap) Kirepülési idő (nap) Fiókák fejlődése fészeklakó VONULÁS Vonulási stratégia rövidtávú vonuló, de néha áttelel TÁPLÁLKOZÁS Táplálék bogyók, gyümölcsök, rovarlárvák, bogarak, cserebogarak, lótücsök, lószúnyogok, lágybogarak, hernyók 14

15 Familia: Passeridae verébfélék Passer domesticus házi veréb VÉDELMI STÁTUS Európai jogi védettség Hazai jogi védettség Pénzben kifejezett érték (HUF) HAZAI ELŐFORDULÁS Státus Hazai előfordulási időszak FÉSZKELÉS Fészkelőhely Fészek helye Fészek típusa Fészkelési típus Biztos állományú faj nem védett rendszeres fészkelő állandó Fészekalj nagysága 2-7 Inkubáció (nap) Kirepülési idő (nap) Fiókák fejlődése VONULÁS Vonulási stratégia TÁPLÁLKOZÁS Táplálék települések és környékük épületek zugai, fák növényi részekből álló, gömb alakú, kis bejárónyílással magányosan vagy kisebb-nagyobb csoportokban fészkel fészeklakó állandó rovarok és lárváik, települési hulladékok, kultúrnövények magvai Passer montanus mezei veréb VÉDELMI STÁTUS Európai jogi védettség Hazai jogi védettség Biztos állományú faj védett Pénzben kifejezett érték (HUF) HAZAI ELŐFORDULÁS Státus Hazai előfordulási időszak FÉSZKELÉS Fészkelőhely Fészek helye Fészek típusa Fészkelési típus rendszeres fészkelő állandó Fészekalj nagysága 5-7 Inkubáció (nap) Kirepülési idő (nap) Fiókák fejlődése VONULÁS Vonulási stratégia TÁPLÁLKOZÁS Táplálék lakott területek peremén, szántóföldek melletti fasorok, erdőszélek faodvak, építmények zugai falevelekből, száraz fűszálakból álló magányosan vagy kisebb-nagyobb csoportokban fészkel fészeklakó állandó rovarok, sáskák, hernyók, szúnyogok növényi magvak 15

16 Classis: Mammalia emlősök Ordo: Rodentia rágcsálók Subordo: Myomorpha Familia: Muridae egérfélék Mus musculus spicilegus házi egér Classis: Mammalia emlősök Ordo: Rodentia rágcsálók Subordo: Myomorpha Familia: Muridae egérfélék Rattus norvegicus vándorpatkány 16

17 Familia: Microtidae pocokfélék Microtus arvalis mezei pocok Familia: Microtidae pocokfélék Arvicola terrestris kószapocok 17

18 Familia: Cricetidae hörcsögfélék Cricetus cricetus hörcsög Subordo: Sciurimorpha Familia: Sciuridae mókusfélék Citellus (Spermophilus) citellus ürge 18