Alpokalja Kőszegi-és Soproni-hegység

Alpokalja Kőszegi-és Soproni-hegység

Alpokalja A Nyugat-magyarországi peremvidék része Részei: Soproni-hegység Fertőmelléki-dombság Soproni-medence Kőszegi-hegység Vas-hegy Kőszeg-Hegyalja Pinka-sík Felső-Őrség Vasi-Hegyhát

Alpokalja Határai: Keletről: Sopron-Vasi-síkság Délkeletről: Zalai-dombvidék Délről: Muraközi-dombság Nyugatról: Keleti-Alpok Északról: Lajta-hegység, Bécsi-medence Területe két megyénken húzódik keresztül, ezek: GyőrMoson-Sopron és Vas-megye Legjelentősebb települések: Sopron, Kőszeg, Szombathely

Kőszegi-hegység

Soproni-hegység

Kutatástörténet Ádám L. 1975: A Nyugat-magyarországi-peremvidék természetföldrajzi jellemzése Marosi S.- Ádám L. : A Kisalföld és a Nyugatmagyarországi peremvidék Kárpáti L.- Ádám L. 1975: Alpokalja- A domborzat kialakulása és általános jellemzése Somogyi S. 1975: A Vasi-Hegyhát, Kemeneshát Felszínfejlődés és domborzat, Alpokalja- Vízrajz Stefanovits P. Ádám L. 1975: Sopron-Vasi-síkság Talajok, Alpokalja- Talajok, Kemeneshát- Talajok

Földtörténet, geológia Keleti-Alpok kristályos palaövezetének középhegységi jellegű nyúlványai, főként variszkuszi maradványok: Soproni- és Kőszegi-hegység és a Vashegy-csoport

Soproni-hegység Területe: 50 km2 legmagasabb pont: Magas-bérc (558m) Ausztriai Wechsel nyúlványa Gyűrt és összetöredezett ópaleozoikus tönk-röghegység Hazánk legidősebb képződményei, ókori kristályos palák, gneisz csillámpala, fillit, kvarcit építi fel nagy mélységben variszkuszi + alpi-hegységképződéssel kerültek a felszínre Alsó-miocén: Ny-i része megsüllyedt Brennbergi összlet (széntelep) Középső-miocén: Soproni-medence bezökkent és elválasztotta a hg. fő tömegétől a Fertőmellékidombságot

Soproni-hegység A hegység felszínét a harmadidőszak végén újabb törések szabdalták fel, és különböző mértékben megemelték lépcsős megjelenésű Pleisztocén: Ikva-folyó nagy kiterjedésű kavicstakaró felhalmozása Legjellegzetesebb kőzetek: Variszkuszi gránitokból átalakult gneisz (Soproni Gneisz) Ópaleozóos, üledékes eredetű kristályos palák : (Vöröshídi Csillámpala, Soproni Csillámpala, Fertőrákosi Amfibolitpala stb.) Hófehér leukofillit takarós mozgások során keletkezett

Kőszegi-hegység Területe: 50 km2 legmagasabb pont: Írott-kő (882m) Ausztriai Rohonci-hegység keleti nyúlványa Variszkuszi rög, erősen lepusztult Metamorf kőzetek uralkodnak, így a zöldpalák, feketepalák, kvarchomokkövek, a fillit és a cáki konglomerátum

Kőszegi-hegység Alpok kristályos övéhez hasonló egyszerűbb gyűrt szerkezeti formákat, redőzéseket, pikkelyes feltolódásokat találunk Újabban a hegységben antimon- és grafitnyomokat találtak, s a Vid-hegyen mangános kvarclencsék (piroluzit) váltak ismertté Óceáni aljzatot alkotó vulkáni kőzetekből származtatják a zöldpalákat (Felsőcsatári Zöldpala) Jura időszaki üledékekből: kvarc-és mészfillitek, átkristályosodott homokkövek és konglomerátumok (Kőszegi Kvarcfillit, Velemi Mészfillit, Cáki Konglomerát)

Kőszegi-hegység Legújabb kutatások: a hg. magját alkotó metamorf kőzetek csupán 18 millió éve emelkedtek ki A hg. jellegét az Írott-kőtől a Pintér-tetőig lealacsonyodó főgerinc és a belőle Ény ill. Dk felé kiágazó, mély völgyekkel elválasztott mellékgerincek határozzák meg K- Ék felől eróziós-deráziós völgyekkel tagolt dombságok kapcsolódnak hegylábfelszínek A Pannon-beltó visszahúzódását követően peremén hegylábfelszín képződés indult meg Völgyekkel való felszabdalódás: főként a pleisztocénben

Geomorfológia Soproni-hegység: Orográfiailag erősen tagolt Töréses lépcsők (Károly magaslat 398m,Vas-hegy 399m) Széles, lekerekített hegyhátak: Várhegy, Kőhalom 384m Keskeny hegygerincek: Szarvas-hegy 452m, Asztalfő 554m Domború lejtőjű sziklás sasbércek: Magas-bérc 558m Tanúhegyek: Borsó-hegy 319 m Mélyre vágódott patakvölgyek és meredek sziklás lejtők Formákban gazdag középhegység domborzata mozgalmas: az átlagos relatív relief 105, a legnagyobb 232 m / km2

Geomorfológia Kőszegi-hegység: Töréses-flexurás szerkezet (tönklépcsők,hegygerincek) Mállási formák: gombasziklák, rétegfejek Periglaciális kőtengerek, kőfolyások Teraszos, eróziós völgyek: Gyöngyös-völgy Domborúlejtős, V keresztmetszetű, mély patakvölgyek: Bozsoki- és Velemi Meredek törmeléklejtők: 20-300

Éghajlat Soproni- és Kőszegi-hegység éghajlata: szubalpin jellegű Hazánkban itt a legalacsonyabb a napsütéses órák száma: < 1950 óra

Éghajlat Évi középhőmérséklet: 8,5 0C Évi csapadékösszeg: Soproni-hegységben: kb. 750 mm Kőszegi-hegységben: 800-900 mm Hótakarós napok száma : 50-60 nap Átlagos maximális hóvastagság: 45-50 cm Átlagos szélsebesség: 4 m/s Uralkodó szélirány: É-i esetleg Ény-i Ariditási index: Soproni-hegységben: 0,94 körüli Kőszegi-hegységben: 0,78-0,88

Vízrajz bő csapadék + a felszíni kőzetek kis vízáteresztő képessége miatt a két hegységből sok patak indul Soproni-hegység: jelentős lefolyás és vízfelesleg É-i része a Rák-patak, D-i része a Kecske-patak révén csatlakozik az Ikva vízrendszeréhez számos forrás: vízhozamuk ingadozó Talajvíz: völgylejtőkön és a talpakon jelentéktelen Rétegvíz: túlnyomóan hasadékvízként fordul elő Balf: pannon homokos agyagból kénes források fakadnak 8,6-3,6 mg/l szulfid-kéntartalom gerincbetegségek, reuma, izületi betegségek gyógyítása

Vízrajz Kőszegi-hegység: legjelentősebb vízfolyásai: Pinka, Gyöngyös, Sorok az országhatáron túlról érkeznek a hegység a Gyöngyös jobb oldali vízgyűjtő területéhez tartozik összefüggő talajvíz csak a völgytalpakon és medencékben fordul elő, mélységük: 2-4 m számos forrása közül a Hétvezér-forrás a legbővízűbb: 450 l / perc

Hétvezér-forrás

Növényzet A Soproni- és a Kőszegi-hegység az alpokaljai faunakörzet (Noricum) Magyar Alpok faunajárásához (Scarabanticum) Sopron-Kőszegi flórajárásába (Ceticum) tartozik Jellegzetes potenciális erdőtársulásai a jegenyefenyves lucosok, a gyertyánelegyes bükkösök és a gyertyános kocsánytalan tölgyesek, szelídgesztenyések! Jelentős lágyszárúak: a hegyi árnika, a sziklai aggófű, a struccharaszt, osztrák zergevirág, a csillaghúr Nagy kiterjedésű hangabozótok Ritka páfrányfajok, havasi éger, ciklámen Sopron melletti Tómalom környékén több posztglaciális reliktum növényfaj is él pl:húsevő mocsári hízóka

Ciklámen Páfrány Hegyi árnika Osztrák zergevirág

Állatvilág Középdunai faunakörzet: kb. 36.000 állatfaj él Fekete gólya Foltos szalamandra Uhu bagoly Alhavasi futrinka

Talajok Tájat 99%-ban erdőtalajok borítják Talajképző tényezői közül fontos: a nagytáj csapadékos + kőzettani felépítés + erdős növénytakaró Barna erdőtalajok fokozódó kilúgzása, elsavanyodása Savanyú, nem podzolos erdőtalajok (savanyú kőzeteken) Pszeudoglejes barna erdőtalajok: legcsapadékosabb, vályoggal fedett dombsági területeken Kőszeghegyalja Agyagbemosódásos barna erdőtalajok: alacsonyabb, kevésbé csapadékos felszínein Köves-sziklás váztalajok Lejtőhordalék talajok: homorú lejtőszakaszokon

Speciális táji jellemzők Soproni és Kőszegi Tájvédelmi Körzet: 1979 Fertő-tavi Nemzeti Park: Szárhalmi-erdő (ritka virágfajok) Jégkori reliktumokat őrző Kistómalmi-láprét Soproni-hegység: egyedüli hasznosítható nyersanyag: az építőkő gneisz, csillámpala Kőszegi-hegység: jó minőségű építő- és díszítőkő zöldpala, meszes csillámpala, cáki konglomerát Balf, Hegykő 1500 m mély miocén rétegekből 57 0C alkáli hidrokarbonátos víz reuma gyógyítása

Köszönöm a figyelmet!