Magyarország éghajlata

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarország éghajlata"

Adrián Soós
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Magyarország éghajlata

2 Éghajlatunk általános jellemzése 1. Földrajzi helyzet Meleg mérsékelt szárazföldi éghajlati övben helyezkedik el a nyugati szelek övezetében Kárpát-medencében jelentős a medence hatás Befolyásoló hatások: Ny-ról: óceáni és hegyvidéki hatás É-ról: hideg, száraz levegőtömegek, ritkább Ék-K felől: szélsőséges hatások hideg vagy meleg, száraz DNy-D felől: meleg száraz vagy csapadékos

övezetében Kárpát-medencében jelentős a medence hatás Befolyásoló hatások: Ny-ról: óceáni és

3 Éghajlatot befolyásoló akciócentrumok 1. Állandó akciócentrumok Izlandi minimum: kis légnyomású örvény az Atlantióceán északi része fölött. Hatására ciklonok jönnek hazánk fölé. > tél enyhe, nyár hűvös és csapadékos, viharos Azori maximum: a nagy légnyomású örvény az Atlantióceán szubtrópusi részéről, az Azori-szigetekről érkezik. Hatására a nyár tartósan derült, száraz, szélcsendes és nagyon meleg, a tél mérsékelten hideg, kissé csapadékos

4 Éghajlatot befolyásoló akciócentrumok 2. Időszakos akciócentrumok Szibériai maximum: a nagy nyomású levegőtömeg mint téli monszun jelentkezik Vojejkov tengely: a szibériai és azori maximum összekapcsolódik Perzsa-öböli minimum: tartós működése esetén nyári monszun alakul ki. Az akciócentrumok egymásra hatva erősíthetik vagy gyengíthetik egymás hatását.

jelentkezik Vojejkov tengely: a szibériai és azori maximum összekapcsolódik Perzsa-öböli

5 A domborzat éghajlatmódosító hatása A hegységkeret erősen befolyásolja a medencébe érkező levegőtömegek bejutását és irányát A hegységkeret megakadályozhatja a téli hideg levegő eltávozását a medencéből A lejtőkitettség és magasság befolyásolja a levegő lehűlését és a csapadék kialakulását A Nyi-lejtők csapadékosabbak a K-iek szárazak A D-i lejtők melegek az É-i lejtők hűvösek A szelekkel szembeni lejtők csapadékosabbak A szelekkel ellentétes vagy lebukó lejtők szárazabbak

befolyásolja a levegő lehűlését és a csapadék kialakulását A Nyi-lejtők csapadékosabbak a K-iek szárazak A D-i lejtők

7 Mikroklimatikus hatások Mikroklíma: kis kiterjedésű terek éghajlata, amely jelentősen eltér a környezetétől Domborzati hatások Lejtőkitettség Völgyek, szurdokok Domborzat árnyékoló hatása Növényzeti hatások A lombkorona árnyékoló és szélfelfogó hatása Fatörzsek, ágrendszerek árnyékolása Hidrológiai hatások A víz és a levegő eltérő felmelegedéséből adódó hatások A párolgás hűtő (hő elvonó) hatása

Növényzeti hatások A lombkorona árnyékoló és szélfelfogó hatása Fatörzsek, ágrendszerek árnyékolása

8 A besugárzás megoszlása

9 A napfénytartam évi összege

10 Évi átlagos felhőzet

11 Januári középhőmérséklet

12 Fagyos napok száma

13 Júliusi középhőmérséklet

14 A nyári napok száma t>25 o C

15 Hőségnapok eloszlása

16 Átlagos évi középhőmérséklet

17 Átlagos évi középhőmérséklet

18 Évi közepes hőingás

19 Az uralkodó szelek iránya

20 Csapadék évi összege

21 Csapadék évi összege

22 Csapadékos napok száma

23 Hótakarós napok

24 Fenológiai térképek

25 Fenológiai térképek

Éghajlati körzetek 1: meleg-száraz, 2: meleg-mérsékelten nedves, 3: meleg- mérsékelten nedves, 4: mérsékelten meleg száraz, 5: mérsékelten meleg mérsékelten száraz, 6: mérsékelten meleg mérsékelten

26 Éghajlati körzetek 1: meleg-száraz, 2: meleg-mérsékelten nedves, 3: meleg- mérsékelten nedves, 4: mérsékelten meleg száraz, 5: mérsékelten meleg mérsékelten száraz, 6: mérsékelten meleg mérsékelten nedves, 7: mérsékelten meleg nedves, 8: mérsékelten hűvös száraz, 9: mérsékleten hűvös mérsékelten száraz, 10: mérsékelten hűvös mérsékelten nedves, 11: mérsékelten hűvös nedves, 12: hűvös - nedves

27 Magyarország klímazonális térképe 1: sztyepp, 2: erdős sztyepp, 3: zárt tölgyes öv, 4: gyertyános-tölgyes öv, 5: szubmontán bükkösök öve, 6: montán bükkösök öve

28 Az éghajlati tényezők hatása a flórára

29 A Kárpát-medence flóráját befolyásoló éghajlati hatások Szubmediterrán hatás: A Földközi-tenger felől, délről érkezik. Leginkább a Dél-Dunántúlon észlelhető, de a Dunántúli-középhegységben és a Duna-Tisza köze déli részén is kimutatható. Nyugat-balkáni (illír) hatás: A Balkán-félsziget nyugati részéről érkezik, és leginkább a Zalaidombságon érvényesül.

30 Szubmediterrán elemek Dél-Európában, a Földközi-tenger mentén a lombhullató erdők zónájában élő növények. Pl. lónyelvű csodabogyó, királyné gyertyája

31 Balkáni elemek A Balkán-félszigetről származnak. Ny-Balkánról származnak az illír fajok pl: zalai bükköny, magyar kikerics

32 A Kárpát-medence flóráját befolyásoló éghajlati hatások 2. Kontinentális hatás: Keletről érkezik; főképp a Nagyalföld, kisebbrészt a Kisalföld keleti fele és az Északi-középhegység éghajlatát, növényzetét befolyásolja. Pontusi hatás: Az ukrán és délorosz sztyeppek felől, délkeletről érkezik, így leginkább az Alföld délkeleti részén (a Tisza-Maros-Körös közén) érvényesül.

33 Kontinentális flóraelemek Eurázsia belső, tengerektől távolabbi kontinentális éghajlatú sztyepp és erdős-sztyepp területein élnek pl. törpe mandula, gyapjas őszirózsa.

34 Pontusi flóraelemek A Kelet-Európai-síkság déli részének sztyeppövezetében élő növények. Pl. tátorján, pusztai meténg

35 A Kárpát-medence flóráját befolyásoló éghajlati hatások 3. Szubatlanti hatás: Nyugat-Európa felől érkezik, tehát főleg a Nyugat-Dunántúlon (Kemeneshát, Vasi-hegyhát, Őrség, Göcsej) és a Kisalföld nyugati részén számottevő, de nem érvényesül az ország legnyugatibb részein (Soproni-hegység, Kőszegihegység, Vendvidék), ahonnan az Alpok hegyláncai elterelik a szubatlanti légtömegeket. Kelet-alpi hatás: a Keleti-Alpok felől érkezik; ez uralja a Soproni-hegység, a Kőszegi-hegység és a Vendvidék éghajlatát.

36 Atlanti-szubatlanti elemek Az óceáni éghajlatú Nyugat-európai területeken élnek. Pl. rejtőke, borostás sás

37 Alpin elemek A közép-európai magashegységekben élnek pl. osztrák zergevirág, havasi hagyma

38 A Kárpát-medence flóráját befolyásoló éghajlati hatások 4. Északi (boreális) hatás: Az északi tajgazóna felől érkezik, és így főleg az Északi-középhegység hegyvidéki tájain (Zempléni-hegység, Bükk, Mátra, Börzsöny) érvényesül, de alárendelten a Soproni-hegység, a Kőszegi-hegység és a Vendvidék éghajlatát, növényzetét is befolyásolja. Kárpáti hatás: Az Északi-Kárpátok felől érkezik, és az Északi-középhegységben (Zempléni-hegység, Aggteleki-karszt, Bükk, Mátra, Börzsöny), valamint a Bereg-Szatmári-síkon érezteti hatását.

39 Boreális (északi) elemek Eurázsia északi tajgaövezetében élnek. Pl. tőzegáfonya, tőzegeper

40 Kárpáti elemek A Kárpátok hegyvidékeiről származnak pl. ikrás fogasír, budai nyúlfarkfű

41 Anticiklon a Kárpát-medence felett

42 Nyugatról benyúló anticiklon

43 Anticiklon Magyarországtól északra

44 Anticiklon Magyarországtól K-re

45 Zonális ciklonális áramlás

46 Ciklon előoldali áramrendszere

47 Ciklon hátoldali áramrendszere

48 Mediterrán ciklon előoldali áramrendszere

Hasonló dokumentumok

Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata

Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i