ÉGHAJLATI ÉS FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG

Átírás

1 A földrajzi övezetesség kialakulása 7 légköri elem: napsütés, hőmérséklet, légnyomás, szél, páratartalom, felhőzet, csapadék Fogalmak: idő: a 7 légköri elem pillanatnyi állapota időjárás: a 7 légköri elem változása az időben éghajlat: egy terület átlagos időjárása, évi szabályszerűségek Éghajlat alakító tényezők: földrajzi szélesség besugárzással hőmérséklet + uralkodó szélirány tengerektől való távolság és irány felhőzeten át csapadék és hőmérséklet is tengerszint feletti magasság hőmérséklet és orográfiai csapadék Éghajlat módosító tényezők: tengeráramlások +/- hőmérsékleti anomáliák hegyvonulatok csapásiránya, lejtőkitettség É-i és D-i a hőmérsékletet, K-i és Ny-i a csapadékot módosítja medencék szélsőségesebb hőmérséklet, szárazabb klíma, mérsékelt viharok, légtömegzáró hatás (csak szélkapukon jut be a külső levegő) Szoláris éghajlati övek: a Nap évi járása által kialakított, a nevezetes szélességi körök által határolt 3+2 öv 1. Forró öv a térítők közt: a Föld 40%-a, előfordul a Nap merőleges delelése, a nappalok és éjszakák hossza alig változik, a Nap beesési szöge egész évben nagy évszakok nincsenek vagy a csapadék jelzi 2. Mérsékelt öv a térítőktől a Sarkkörökig (északi és déli): a Föld 50%-a, nincs merőleges delelés, nappalok és éjszakák hossza erősen változik (Sarkkör felé egyre nagyobb), nyáron nagy, télen alacsony szögben érik a napsugarak jellegzetes a 4 évszak 3. Hideg öv a Sarkkörökön túl (északi és déli): a Föld 10%-a, legalább egy napon nem kel fel és nem nyugszik le a Nap, nyáron folyamatos nappal, télen folyamatos éjszaka (nappal-éjszaka váltakozása csak ősz és tavasz), Nap beesési szöge nyáron is alacsony, télen nincs besugárzás két évszak; Módosított (valódi) éghajlati övek: a többi tényező által is befolyásolt, tényleges éghajlati elemekkel behatárolt övek Rendszerük: éghajlati övezetek (mint szoláris), azon belül övek, melyek körbefogják a Földet, azon belül területek, melyek kisebb K-Ny-i kiterjedésűek Földrajzi övek kialakulása a Föld szféráinak kölcsönhatásai miatt: éghajlat növényzet (természeti feltételek) talajképződés + állatvilág éghajlat felszínformálás erői formakincs + folyók vízjárása földrajzi övek éghajlat emberi tevékenység (mezőgazdaság, települések, napi ciklus)

2 Forró övezet Nap beesési szöge: egész évben nagy, évente 2 merőleges delelés, a minimum 66,5 fok az Egyenlítőn, 43 fok a Térítőn évszakok nincsenek vagy a csapadék jelzi Hőmérséklet: egész évben meleg, napi hőingás nagyobb mint az évi, mindkettő a térítők felé nő Szélrendszer: passzát szélrendszer hőmérsékleti egyenlítőnél alacsony légnyomás feláramlás térítőnél magas légnyomás leszálló áramlás kettő közt állandó szél, iránya: északi félgömbön ÉK-i, délin DK-i a hőmérsékleti egyenlítő a Nap járását évszakosan követi az egész szélrendszer kimozdul (a szárazföldeken akár 20 szélességi fokot) Csapadék: a passzát évi vándorlása határozza meg 3 öv és 1 terület alakul ki Egyenlítői öv: nedves trópus területei: Amazónia, Kongó-vidék, Szunda-szigetek, Közép-Amerika egész évben a passzát felszálló ága mindennapos esők öve kiegyenlített ~25 fokos átlaghőmérséklet, 15 fok napi ingással minimális évi hőingás évi két csúccsal április és októberben zenitben delelés 28 fokkal, január és júliusban 66,5 fokos deleés 22 fokkal sok csapadék (2-5000mm) a hőmérséklethez hasonló kettős hullámmal egyenletes vízjárás évi két magas vízzel dús növényzet trópusi esőerdők, a fajok 80%-ával kilúgozott laterit talaj (vörös) gyenge termőképességű erős kőzetmállás harang alakú szigethegyek, kúpkarsztok egészségtelen ritkán lakott Térítői öv / Trópusi sivatag száraz trópus területei: Szahara, Arábia, Indus-mente, Kalahári, Atacama, Mexikó egész évben a passzát leszálló ága állandó szárazság, derült ég erős be- és kisugárzás napi hőingás extrém nagy, ~40 fok hőmérséklet átlagban magas, fok, de már 20 fokos éves hőingás két évszak a nyár igen forró, csak éjjel van hűvös a tél nappal elviselhetően meleg, éjjel fagyos csapadék esetleges, évi átlagos mennyisége 200mm alatt növényzet nincs, vagy ritka speciális növények, talaj nincs folyók időszakosak (záporpatakok többnyire száraz mederrel, vádi, creek) aprózódás és ritkán lejtőleöblítés + vízmosások egészségtelen alig lakott, kivéve oázisokban és jövevényfolyók mentén, ősi kultúrák

3 Átmeneti öv / Szavanna: nyáron a passzát felszálló ága ide húzódik fülledt, meleg, esős nyár, mint egyenlítői télen a passzát leszálló ága ide húzódik nappal forró, éjjel hideg, száraz tél, mint térítői szavanna terület két évszakos trópus területei: Szudán, Kelet- és Dél-Afrika fennsíkjai, Brazil-felföld, ÉK-Ausztrália kiegyenlített magas átlaghőmérséklet még két csúccsal évi és napi hőingás is a térítő felé nő térítők felé az esős évszak rövidül csökken a csapadék ( mm) csapadékkal változó fás-bokros-füves növényzet, a szavanna állatvilága a leggazdagabb nagy testűekben (Afrika: big 5) kilúgozástól függően vöröses vagy fekete talaj viszonylag termékeny erősen ingadozó vízjárás, télen aprózódás, nyáron mállás, lejtőöblítés+folyók legintenzívebben pusztul, füves szavanna termékeny közepesen sűrűn lakott trópusi monszun terület: három évszakos trópus az átmeneti extrém csapadékú változata (Csak magyar földrajzban!) területei: Dél-Ázsia (India, Indokína) speciális fekvés, tenger és szárazföld az Egyenlítő két oldalán télen kontinens felől fújó ÉK-i passzát hűvös szárazság tavasszal szélcsend forró szárazság nyáron a DK passzátból DNy-i monszun a tenger felől fúj extrém sok csapadék (2-5000mm), hegyeknél rekord (Cherrapunji 12500mm) jellemzői hasonlóak a szavannáéhoz, de csapadék több növényzet dúsabb, dzsungel erősen ingadozó vízjárás, óriási nyári árvizekkel termékeny narancsszínű talajok magas eltartókópesség legsűrűbben lakott vidék

4 Mérsékelt övezet Nap beesési szöge: évi 47 fokot változik, de a min és max érték a sarkkör felé csökken a nappal hossza növekvő mértékben változik nyáron kompenzál a hosszú, télen ráerősít a rövid nappal nyáron erős, télen kicsi besugárzás 4 évszak Hőmérséklet: nyáron meleg, télen hideg van + átmenetek évi hőingás a tengerektől távolodva nő Szélrendszer: nyugati áramlás, ciklonok-anticiklonok által keverve utóbbiakat a futóáramlások hozzák létre, s kisodródva a 30/60. foknál öveket alkotnak a Nap járását évszakosan követi a ciklon- és anticiklonok pályái eltolódnak Csapadék: a ciklonok frontjai a nyugati partokra sok csapadékot hoznak, a szárazföld belseje felé csökken, majd a keleti partok felé monszun hatásra ismét nő 3 öv ill terület: Valódi mérséklet öv fok napszög, 7-17 óra nappal a tél már hideg, gyakori a fagy, a nyár meleg egész évben nyugati szél kelet felé csökkenő csapadék (max. júniusban) a hőingás a felhőzet kiegyenlítő hatásának csökkenésével nő >> 4 terület óceáni terület: területei: Ny-Európa, USA-Kanada nyugati part, D-Chíle, Új-Zéland kiegyenlített hőmérséklet (5-15), enyhe tél, hűvös nyár (óceán) egyenletesen sok csapadék >1000mm dús növényzet (mérsékelt övi esőerdők, köderdők) bükkerdő és fenyőfélék, zuzmók kilúgozott fakó erdőtalaj gyenge-közepes termékenységű egyenletes vízjárás, mállás és folyók közepesen sűrűn lakott vidék mérsékelten (nedves) kontinentális terület: területei: Közép-Európa és Kelet Európa közepe, USA É-i körzet, ÉK-Kína tél mérsékelten hideg, nyár mérsékelten meleg (0-20) csapadék közepes, mm, max jún. lombhullató erdők, melegebb vidéken tölgyesek, hűvösebben bükkösök közepes termékeny barna erdei talaj, ingadozó folyók: tavaszi és nyári árvizekkel, aprózódás, mállás is + lejtőleöblítés, folyók sűrűn lakott vegyes mezőgazdaságú vidék (száraz) kontinentális terület: területei: Eurázsia sztyepp (Ukrajna-Mongólia), É-Amerika préri, Argentína pampák hőmérséklet már szélsőségesebb, nyár meleg, tél hideg (-5-25) csapadék kevés mm, max jún. füves puszta igen jó fekete talaj (csernozjom mezőségi talaj) ingadozó folyók: tavaszi és nyári árvizekkel aprózódás, mérsékelten mállás is, lejtőleöblítés, folyók, közepesen lakott gabonatermő vidék

5 szélsőségesen kontinentális (mérsékelt övi sivatag): területei: Turáni-alföld - Belső-Kína (Góbi), Nagy-medence szélsőséges hőmérséklet (-15-30), nyár forró, tél zord a napi hőingás nyáron nagy csapadék esetleges, mm félsivatag, <100 sivatag növényzet gyér szárazság és hidegtűrő fajokkal (szakszaul) sivatagi szürke talajok folyók időszakosak (vádi) aprózódás, ritkán lejtőleöblítés és folyók alig lakott nomádok, de oázisokban és jövevényfolyók mentén tömörülő népesség Meleg mérsékelt öv (szubtrópus) fok napszög, óra nappal a tél még enyhe, ritka a fagy, a nyár forró 2 terület a kontinensek ellentétes partjain: nyugati partokon télen nyugati szél, nyáron térítői leszálló téli esők (mediterrán) keleti parton télen anticiklon, nyáron ciklon a szárazföldön nyári esők (monszun) mediterrán terület: területei: Mediterraneum, Kalifornia, Közép-Chíle, DNy-Afrika, DNy-Ausztrália forró száraz nyár, enyhe csapadékos tél örökzöld növényzet keménylombú erdők / macchia talaj terra rosa talaj, gyenge-közepes termőképességű folyók erősen ingadozók (fiumara), árvizek ősszel aprózódás - mállás, leöblítés, folyók sűrűn lakott ókori civilizációk szubtrópusi monszun terület: területei: Florida-Parti-síkság, DK-Kína, DK-Brazília, DK-Afrika, DK-Ausztrália meleg csapadékos nyár, enyhe száraz tél domborzattól függő, növényzet: babérerdők és babmbuszdzsungel sárgaföld jó-közepes termőképességgel folyók erősen ingadozók, árvizek nyáron aprózódás - mállás, leöblítés, folyók, magas eltartóképesség igen sűrűn lakott Hideg mérsékelt (szubarktikus) öv 5-55 fok napszög, 4-20 óra nappal legnagyobb évi hőingás télen sarki szelek, nyáron nyugati szél ciklonjai szubarktikus (tajga) éghajlati terület: területei: Skandinávia Szibéria, Kanada tél hosszú zord (É-i félgömbön leghidegebb), nyár rövid meleg csapadék kevés, max jún. fajokban szegény szegény fenyőerdő (tajga) gyenge terméképességű podzol talaj ingadozó, télen fagyott folyók fagyaprózódás, folyók, periglaciális felszínformálás - permafrost ritkán lakott tűlevelű őserdő, prémvadászok, fakitermelők, bányászok

6 Hideg övezet Nap beesési szöge: nyáron 24 órás nappal fokos szöggel télen 24 órás éjszaka csak kisugárzás 2 évszak Hőmérséklet: nagyrészt fagypont alatti, csak a sarkkörnél van pozitív nyári átlag Szélrendszer: poláris anticiklon miatt egész évben sarki szelek (irányuk ÉK-i illetve DK-i) Csapadék: minimális porhó Sarkköri öv 0-47 fokos napszög, 0-24 óra nappal rövid nyári enyhülés sarki szelek, de nyáron a ciklonok néha hoznak csapadékot sarkköri (tundra) éghajlat: területei: Jeges-tenger partvidéke (É-Oroszország, É-Kanada) hosszú szigorú tél, rövid hűvös nyár, csapadék kevés hó formában fagypont felett felenged a talaj silány növényzet a hidegtől függ: a sark felé: fás-, cserjés-, füves-, köves-tundra kevés csapadék sem, párolog el tőzegmoha lápok, tundratalaj ingadozó folyók (olvadás), fagyaprózódás, periglaciális formák alig lakott gyenge adottságú vidék nomád rén-pásztorok Sarkvidéki öv 1 év= 1 nap: 6 hónap sarki éjszaka / 6 hónap nappal 23,5-30 fokos napszöggel igen hideg tél / kevésbé hideg nyár (a fehér felszín visszaver albedó hatás) állandóan fagyos éghajlat: területei: Antarktisz, Grönland, Jeges-tengeri szigetek igen zord tél, de nyár is fagypont alatt csapadék kevés porhó felhalmozódik jégtakaró növényzet nincs fagysivatag, nyáron algák nyáron jégfelszíni olvadékvíz, glaciális felszínformálás északon eszkimók, délen lakatlan Hegyvidéki éghajlat Meghatározó a magasság - 0,5 C/100 m függőleges övezetesség + orográfiai csapadék egyenletesen lejtőkön erős különbség éghajlatválasztás: É/D napos oldal jóval melegebb / árnyékos oldal jóval hidegebb Ny/K szél felől állandó csapadék / szélárnyékban állandó főnhatás területei a magashegységek: Tibet, Himalája, Tien-san, Andok, Sziklás-hg, Alpok, Kárpátok hosszú hideg tél sok hóval lavinák / rövid hűvös esős nyár növényzet magassági növényövekbe rendezve talaj felfelé szegényedik, erős lejtők miatt sérülékeny fagyaprózódás, gleccserek, nagyesésű folyók (olvadáskor) alig lakott gyenge adottságú, speciális foglalkozásokkal Övek:az Alpokban 3000 Örök hó 2700 Sziklahavas 2200 Alhavasi rét 1800 Törpefenyő 1300 Fenyves 300 Lombhullató