Előadó: Gilányi Zsolt Általános információk Elérhetőségek: Tanszéki titkárság: QA224. Előadó: gilanyi@ktk.nyme.hu, péntek 12.00-13.00 fogadóóra (bejelentkezni), illetve megbeszélés szerint: QA220. Számonkérés: Vizsga ponthatárok: 40%-55% elégséges 56%-70% közepes 71%-85% jó 86%-100% jeles Aláírásért 7. héten (okt.18) ZH (min. 40%). Lehetőség: szorgalmi 12. héten (nov.22) ZH tananyag második feléből megajánlott jegyért, ha van aláírása. Hivatalos irodalom: www.kgt.bme.hu / oktatás / BSc / Mikro és makroökonómia BMEGT30A001
KÖZGAZDASÁGTAN: Mikro- és makroökonómia BMEGT30A001 1. Alapfogalmak és alapelvek 2016. szeptember 6.
Bevezetés Közgazdaságtan kialakulása ERŐS NEMZET ERŐS HADSEREG GAZDAG NEMZET Közgazdaságtan alapkérdése: Hogyan legyünk gazdag nemzet? Az eredeti kérdésre ez csak részleges válasz!! V II V III I I
Gyóni Géza: LEVÉL NYUGATRA Hol vagytok most, kis»intellektüellek«, Kiket bús század baljós vége ellett? Szent nyugat előtt rajongva térdeplők, Kik lehánytatok minden józan gyeplőt; Gúnyos mosolygók ideálra, honra, Kiknek a»new-york«volt a Pantheonja; Kik ígértétek a szent Holnapot, S akik tegnap is hátra voltatok. Hol vagytok mostan, fránya franciások, Kis erótikák, tucatóriások? Csörög-e még a sok kis szélkereplő, Amelynek szép volt minden ami szeplő? Magyart és múltat szánva nézdelők, Nyugati szesztől kótyagos velők, Koraszült bölcsek, véznák, betegek Mit érez mostan horpadt melletek? Hol vagytok mostan, kerge planétásak? A vihar földjén csak egyet is lássak. De hol vagytok haj? Merre csak szemem lát, Vasizmú hősök verik a gyehennát, Mely odvaiból zúgva tör elő. Csönd, kis fiuk, csönd, - beszél az erő. Nevetek mától: csiba, korcs javas! Halljátok: beszél az Erő s a Vas. Halljátok: sorsunk egy marad a földön, Míg csak Krisztusra kereszt vár és börtön. E földet s mit rajt teremt a zseni, Paraszterőnek kell megvédeni. Mert elsodorja véres áradat, Ki vérengzők közt védtelen marad És hová kéne, hogy elbujjatok, Ha idevárnánk - azt a nyugatot! Az a Nyugat, melyet majmoltatok, S melytől vártátok a szent holnapot, És a vad Észak, melyet épülésül Rajzoltatok, már rothadt a penésztűl. S akik megtartják néktek a világot: Erkölcsben tiszták, harcban óriások, S azoknak marad magtárjuk egész, Kiket ki nem kezd a világpenész. Halljátok ime s megtartsátok észbe Koraszült kornak sok kis csenevésze: Korhadt fa törzse, min harkály kopácsol, Földre zuhan már vihartámadáskor. Csak szálas fenyves, melyben sasok hálnak, Állhat ellene szél forgatagának És jöhet vihar világkeverő: Mosolyogva állja szüz magyar erő! (Przemysl, 1914. okt.)
Bevezetés Modern közgazdaságtan kialakulása ERŐS NEMZET ERŐS HADSEREG GAZDAG NEMZET Közgazdaságtan alapkérdése: Hogyan legyünk gazdag nemzet? Az eredeti kérdésre ez csak részleges válasz!! ÉRTÉKREND (kultúra) Óhatatlanul kapcsolódó kérdés: Ki mennyit kap a gazdagságból? Közgazdaságtan ideológia szolgálatába állítható Charles Dickens (1837): Twist Olivér. Egyensúly NINCS ÉRTÉKÍTÉLET hiányában az MENTES állítás, miszerint KÖZGAZDASÁGI a szabad piac ELMÉLET az erőforrások optimális allokációjához vezet, elveszti megalapozottságát. Az állítólagosan tudományos elmélet, amit arra használtak, hogy ezt igazolja egy olyan axiomatikus rendszernek Közgazdász felelőssége: tudományosan dolgozzon bizonyul, amelynek eredményei a feltételezéseiben vannak beépítve és nem feltétlen támasztják alá tapasztalati tények. A marxizmussal való hasonlóságot nagyon közelinek látom, ami szintén tudományos státuszt követelt magának. (Soros 1997, 4.o.) V II V III I I
1. Tudomány(os eljárás) ELMÉLET: Feltételezések --------- Elméleti állítások Logikailag zárt Tesztel JELENSÉG Tapasztalati állítás VALÓSÁG
TEHÁT TAPASZTALATI TUDOMÁNY NINCS LOGIKAI ZÁRTSÁG és TESZTELHETŐSÉG NÉLKÜL. - Definíció pontosságának fontossága - Az elméletben használt fogalmak és znép, caip a valóságban használt fogalmak viszonya pénz, piac - Ok-okozati összefüggés vagy együttmozgás (megértés) - mérés pontossága (nincs abszolút), kontrollálhatósága, ismételhetősége + élőlény válasza - mérés értelmezése (Nap kering?) + hibásan: ésszerű (modellalkotó megértése szerint viselkedik): mintha logika félreértelmezése TEHÁT, ha logikailag zárt és tesztelhető magyarázatot adunk, akkor közgazdaságtudomány, egyébként közgazdaságtan
Tudomány - fogalmak (összegzés) A (tapasztalati) tudomány = jelenségek logikailag zárt és tesztelhető magyarázatainak összessége. Jelenség (érzékelt/tapasztalt valóság) = minden, ami érzékszerveinkkel felfogható. Magyarázat (elmélet / modell) feltételezésekből nyert következtetések (állítások) megfogalmazása. exogén változó (ismert): értéke a modellező által megadott. endogén változó (ismeretlen): értéke a modellből adódik Tesztelés az elméleti állítások tapasztalati (empirikus) módon történő összevetése a valósággal. Logikai zártság elméletben használt fogalmak egymáshoz való viszonya egyértelmű. (nem jutunk önellentmondásra) Posztulátum elmélet olyan kiinduló feltételezése, amit a valóság megfigyelése alapján teszünk Definíció fogalom más szavakkal való megfogalmazása
1.1 Közgazdaságtudomány: Adam Smith [1776] An Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of Nations Vizsgálódás a nemzetek gazdagságának természetéről és okairól Társadalom Közgazdaságtan alapkérdése: Hogyan legyünk gazdag nemzet? az egyének szervezett összessége Közgazdaságtudomány (A. Smith) (az egyéni illetve társadalmi) gazdagság változását = meggazdagodást vizsgálja Gazdaság = gazdasági rendszer Gazdasági kapcsolat Mikroökonómia és makroökonómia a gazdagságot befolyásoló kapcsolatokkal meghatározott társadalom (társadalmi rendszer) Mondhatjuk: Közgazdaságtudomány a gazdaság viselkedését (törvényszerűségeit) vizsgálja. olyan kapcsolat, amelyeket a meggazdagodás érdekében hoznak létre az egyének Egyén = (a meggazdagodása érdekében) tud döntést hozni (gazdasági) szereplő Időpont az az időtartam, ami alatt az egyéni gazdagság nem változhat Időszak = periódus az az időtartam, ami alatt az egyéni gazdagság változhat. Állományváltozó(stock) olyan változó, amelyek egyetlen időpontban van értelmezve Áramlásváltozó (flow) az állományok időbeni változását mutató változó.
Közgazdaságtudomány a gazdaság viselkedését (törvényszerűségeit) vizsgálja. Két a priori nézet a gazdaság működésének lényegéről, ami meghatározza a kiinduló feltételezésünket: I/ egyének előállítják a gazdagságot és szabad akaratukból kapcsolatba léphetnek egymással (II/ közösség együtt állítja elő a gazdagságot és ezt szét kell osztani)
I/ egyének előállítják a gazdagságot és szabad akaratukból kapcsolatba léphetnek egymással + standard közgazdaságtan feltételezése: az egyének Robinson Crusoe-k 1/ egyének képesek a természetes állapotban élni (nemcsak autarkia, hanem ismeretlen számára a kooperáció és a társadalom) 2/ ez az élet (viselkedés) pontosan olyan, mintha a társadalomban élne Tehát: Robinson Crusoe feltételezés (szemlélet): a sok szereplőből álló társadalom működése megérthető egy olyan egyetlen egyénből álló társadalom működésén keresztül, aki soha nem tapasztalta, hogy milyen a társadalmi élet. Hogyan merült fel ilyen bizarr gondolat? - társadalmi szerződés
Robinson Crusoe feltételezés (szemlélet) következményei (a kiinduló posztulátumokra) 1/ egyéni és társadalmi gazdagság azonos természetű (mivel egy személy is társadalom) pl.: PÉNZ 2/ végső célja szükséglet-kielégítés dolgokkal, mivel egyedül van meggazdagodás folyamatának hajtóereje: oikonomia (economics) emberi szükségletet kielégítő dolog = hasznos dolog = jószág emberi szükségletet kielégíti = fogyaszt egyéni és társadalmi gazdagság jószágok összessége a meggazdagodás folyamata jószág-átalakításként fogható fel: Á-(P)-Á - pénz lényegtelen - nincs rendszerszintű növekedési kényszer (további következmények): - egyedül a szigeten csak a természet korlátoz - egyén döntési problémája exogén paraméterekkel meghatározott - nem igazságtalan az elosztás természeti versus társadalmi törvények - természetes állapot (tökéletes versenyzői piaci egyensúly)
Összegezve: Közgazdaságtudományban a gazdaság viselkedését vizsgáljuk. Standard közgazdaságtan (orthodox) alapfeltételezései minden gazdasági rendszerre (mivel Robinson viselkedése szocializációtól tehát társadalomtól független): 1/ Egyéni és társadalmi gazdagság = jószágok összessége; 2/ kizárólag oikonomia (szükséglet-kielégítés) Piacgazdaság: szabad gazdaság, azaz 1/ magántulajdonon alapul 2/ és decentralizált VALÓS GAZDASÁG (nevezzük piacgazdaságnak) MŰKÖDÉSÉT szeretnénk MEGÉRTENI
Inkább egy példa: MACSKA ELŐLRŐL Posztulátumokkal definiálva: - Van farka - Szőrös VALÓSÁG: MACSKA ELŐLRŐL Mik a legfontosabb jellemzői?
Közgazdaságtani elméletek lehetséges osztályozása: 1/ MI A MEGGAZDAGODÁS ALAPLOGIKÁJA? Oikonomia / sem. 2/ MI AZ EGYÉNI GAZDAGSÁG? Jószágok összessége / sem 2.1/ Hogyan értékeljük a javakat? MEGGAZDAGODÁS VIZSGÁLATA Mi az egyéni gazdagság Hogyan értékel Értékelméletek az egyén tulajdonában lévő jószágok összessége relatív árakkal munkával abszolút árakkal Általános egyensúlyelmélet Atyja: L. Walras (1900) Stb. D. Ricardo (1817) K. Marx (1867) F. Quesnay? (1758) Stb. Számviteli megközelítések az egyén hozzájárulása a közöshöz Atyja: J. A. Schumpeter (1918) abszolút árakkal
1.1.1 Értékelméletek egyéni gazdagság=jószágok összessége Hogyan változhat a társadalmi gazdagság (egy zárt gazdaságban)? Jószágok mennyisége változik. NŐ: TERMELÉS MUNKA: egyén saját jószágait átalakítja a meggazdagodás érdekében ember meggazdagodás érdekében végzett tevékenysége CSÖKKEN: FOGYASZTÁS amortizáció: egyéni szükséglet-kielégítés javakkal tőke fogyasztása/fogyása Tőke: termeléssel előállított és a termelésben többször felhasználható jószág NEM VÁLTOZIK: CSERE TRANSZFER Egy szereplő azért ad, hogy kapjon Egy szereplő ad (kap), de nem azért, hogy kapjon (mert adott) Hogyan gazdagszik jobban (hatékonyan) a társadalom? Ha olyat termelünk amire jobban szükség van nagyobb kereslet (mert nagyobb az értéknövekmény) (MIT, KINEK) hatékonyan komparatív előnyök szerinti munkamegosztásban (HOGYAN)
1.1.1.1 ÁLTALÁNOS EGYENSÚLYELMÉLET Standard (mainstream) elmélet ELNEVEZÉS: általános egyensúlyi relatív árakkal értékeli a javakat Ár: adott és kapott mennyiségek aránya (Px/y) Relatív ár: önkényes az elszámoló egység megválasztása (y) elszámoló egység: az az egység, amiben az árakat kifejezzük Piac: csere helye Piaci kereslet: egyéni keresletek összege (Piaci) egyensúlyi ár: az az ár, ahol piaci kereslet megegyezik a piaci kínálattal (Piaci) egyensúly: piaci kereslet egyenlő a piaci kínálattal Általános egyensúly: olyan egyensúly, amikor minden piacon egyensúly van Általános egyensúlyelmélet módszertana: Módszertani individualizmus: egyénekre tett viselkedési szabályokból kíséreljük meg levezetni a teljes gazdaság működését Komparatív statika: gazdasági folyamatok egyensúlyi állapotok sorozatán keresztül megragadhatóak és nem vizsgálja az egyensúlyok közötti átmenetet.
Komparatív statika alkalmazhatóságához szükséges: p S 1/ Egyensúly létezzen (egzisztencia) P* D 2/ Eljussunk az előre meghatározott egyensúlyba (stabilitás) q* Példa lehetséges igazodási mechanizmusokra: a/ pókháló modell - mindig a teljes megtermelt mennyiséget eladják, termelés a megelőző ár alapján p p D S q p P* Q* q Q*
b/ Kereslet és kínálat törvénye: ha túlkereslet van egy piacon, akkor ott az ár nő és fordítva D Marshall-kereszt S D p P* p P* S Q* D < S q S < D Q* q
3/ Meg tudjuk mondani, hogy melyik egyensúlyba (unicitás) D D Diagonális dominancia: saját árhatások eredője mindig nagyobb, mint a keresztárhatásoké egyetlen stabil egyensúly van s S 4/ és hogyan (mennek végbe a cserék) (cserék végrehajtása) Pénzzel: olyan jószág, amely: 1/ általános csereeszköz: azért fogadom el a cserében, hogy az időszakon belül továbbcseréljem 2/ értékőrző: az időszakok között lehet vele cserélni 3/ elszámoló egység TÚLKERESLETI MÁTRI Szereplők Jószágok a b c A -1 +1 0 B 0-1 +1 C +1 0-1 Össz.: 0 0 0 Láthatatlan kéz / Walras-i kikiáltó feltételezése biztosítja 2-4 feltételt!
MIKROÖKONÓMIA Főként az egyéni meggazdagodás vizsgálata az általános egyensúlyelmélet keretei között