Örkényi távmunka-ház marketing koncepciója dolgozat 2006. december Készítette: Forgács Tamás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETŐ... 3 HELYZETFELMÉRÉS... 5 LEHETSÉGES MARKETINGPOLITIKÁK, CÉLOK, STRATÉGIÁK...6 CÉLDEFINIÁLÁS, ALTERNATÍV CÉLOK... 7 MARKETINGTERVEZÉS... 8 KIVITELEZÉS... 11 ELLENŐRZÉS, VISSZACSATOLÁS... 13 2. oldal
Bevezető Jelen dolgozat a helymarketing szempontjából kívánja áttekinteni Örkény város távmunka-ház megvalósítási projektjének releváns aspektusait. A projekt 2006 novemberétől 2007 októberéig tart és célja egy távmunka-ház megvalósítása. A projekt hiánypótló, Magyarországon ezidáig még nem létezőmunkavégzési modellt valósít meg. A távmunka-ház a távmunkavégzés egy modellje 1, az otthoni távmunka és mobil távmunka mellett. A dolgozat a távmunka-ház fogalmát az alább értelmezésben használja: A távmunka-ház egy olyan irodahelyiség, ahol a munkavégzők egy munkafeladatot látnak el, és a vállalatközponttal való kapcsolatot informatikai (pl. számítógép) és kommunikációs (pl. Internet, telefon, videokonferencia) eszközökkel tartják fenn, úgy hogy a felek között munkaviszony áll fenn. A távmunka-házat egy harmadik fél, a projekt esetében az önkormányzat alakítja ki és tartja fenn a munkaadó egyedi elvárásai alapján, amelyet a munkaadó bérel. A munkavállalókat a munkaadó koordinálja a legtöbb esetben távolról. Jelen dolgozat célja, hogy egy olyan marketing koncepció alapjait vázolja fel, amely révén Örkény és a Dabasi kistérség a lehetőlegtöbbet tudja kihozni a távmunka-ház projekt Magyarországon egyedülálló kezdeményezéséből, továbbá hogy elősegítse a létrejövőtávmunka-ház szolgáltatásainak mielőbbi lekötését. A dolgozat az alábbiakban ismertetett helymarketing értelmezések alapján dolgozza fel témáját: A helymarketing magában foglalja a régió, a település vezetésének, intézményei tevékenységének piacorientált stratégiai és operatív tervezését, koordinálását, a különböző érdekeltek, szervezetek, intézmények között, realizálását és ellenőrzését annak érdekében, hogy a termék igénybevevői elégedettségét biztosítsa, s ezáltal a polgárok és a terület gyarapodása sokoldalúan megvalósulhasson. [Piskóti- Dankó- Schupler-Büdy1997, 22.] A településmarketing olyan irányítási, vezetési és szervezési megoldást, s egyben gondolkodási módot jelent, amely képes érvényesíteni és koordinálni a település egyes célcsoportjainak akaratát a működésben és a fejlesztésben, miközben ennek a komplex társadalmi, gazdasági, környezeti és szociális rendszernek az értékei, adottságai egyre szélesebb körben kerülnek megismerésre, tudatosításra. [Rechnitzer J. 1995, 6.] A marketing szemléletűterület- és településfejlesztés olyan eljárások és stratégiák halmaza, amelyek segítségével a települési tér a lehetőlegnagyobb mértékben alkalmazkodik a kiválasztott célcsoport igényeihez, miközben eleget tesz annak a követelménynek is, hogy az adott területen elősegíti a gazdasági és társadalmi folyamatok optimális feltételeinek kialakulását. [Ashworth-Voogd 1997] 1 http://tavmunka-forras.com/2006/10/31/a-tavmunka-tipusai/ 3. oldal
A dolgozat Dr. Somogyi Gabriella Helymarketing címűtárgyának 2 jegyzetében vázolt modell alapján épül fel. Ezt a modellt az alábbi ábra szemlélteti. Helyzetfelmérés (piac, verseny társak, fogyasztók, saját helyzet) Lehetséges marketingpolitikák, célok, ált. stratégiák Pénzügyi tervezés Céldefiniálás, alternatív célok Szervezet fejlesztés Marketingtervezés - célcsoport politika - várostermék fejlesztés - marketingpolitikai eszközök Kivitelezés Ellenőrzés, visszacsatolás 1. ábra: A helymarketing program készítésének szakaszai 2 Dr. Somogyi Gabriella: Helymarketing, 2006. november 18., Pécs, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola 4. oldal
Helyzetfelmérés Magyarországon ezidáig, az örkényi távmunka-házhoz hasonló kezdeményezés nem volt. Ez lesz az első távmunka-ház, amely megvalósul. Emiatt a piac sem egyértelműen meghatározott. Gyakorlatilag a következőcélcsoportokra oszthatjuk fel a távmunka-ház piacát: Munkaadók: Azon szervezetek, akik a távmunka-ház szolgáltatásait igénybe veszik. Elsősorban olyan vállalatok és intézmények, ahol távmunka-házba kiszervezhető munkafeladatok találhatók. Ilyenek elsősorban az adatrögzítés, adatfeldolgozás, telefonos ügyfélszolgálat. Magasabb szakképzettséget igényelnek, de úgyszintén távmunka-házba szervezhetők a különféle informatikai feladatok (rendszerfelügyelet, szoftvertesztelés, grafikai tervezés, kiadványszerkesztés). Munkavállalók: Elsősorban a településen és a kistérségben található azon munkavállalók, akik hajlandók lennének a távmunka-házban munkát vállalni. Társadalom: A kistérség lakossága az a közeg, ahol a távmunka-ház működni fog. Emiatt különösen fontos, hogy ők pozitívan fogadják a kezdeményezést. A legkritikusabb természetesen a munkaadók megszólítása, hisz ők azok akik működővé tudják tenni a távmunka-házat. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a munkavállalók szívesen dolgoznak távmunkában, különösen igaz ez azért mert jelentős a munkanélküli réteg a térségben. Várhatóan a távmunka-házban vállalható feladatok betaníthatók lesznek, azaz gyakorlatilag bárki képes lesz azokat megfelelően ellátni. A társadalom úgyszintén általában pozitívan reagál a távmunkára, valamint az alapvetően pozitív, ha új munkalehetőségek teremtődnek a térségben. Az elsődleges célcsoport tehát a munkaadók. Mivel az örkényi távmunka-ház elsőként nyújt ilyen lehetőséget a munkaadóknak, emiatt különös hangsúlyt kell hogy kapjon az új munkaszervezési modell biztonsága és előnyössége. Ezt a szempontot a marketingtervezés fejezetében kifejtett megoldások esetében alkalmazni kell tudni.. A célcsoportok pontosabb megismerésére vonatkozóan a projekt során megvalósított felmérések, elemzések fognak pontosabb helyzetképet adni (munkaerő-piaci, munkaadói, általános környezettanulmányok). Tekintettel, hogy ezidáig nem létezett ilyen jellegűfoglalkoztatás, azaz távmunka-ház Magyarországon, nem beszélhetünk versenytársakról. A teleházakat mégis érdemes megemlíteni, akik hasonló működésre is alkalmasak lehetnek. Jelenleg 441 teleház működik Magyarországon 3. A teleházak tevékenységüket önállóan szabályozhatják, ennek megfelelően például a dél-alföldi teleház távmunkával kapcsolatos szolgáltatásokat is hirdet, azonban ezidáig nem tudni valóban távmunkát sikeresen működtetőteleházról. A legfőbb differenciáló tényező az, hogy a teleházak bárki számára hozzáférhetőinternet elérést adnak, azaz ezek nyilvánosak, ellenben a távmunka-ház csak a szerződött munkaadókkal, és a velük munkaviszonyban levőtávmunkások számára áll rendelkezésre. Ahhoz tehát hogy egy teleház távmunka-házként üzemelhessen, az alapelvét kell hogy megváltoztassa: 3 http://telehaz.hu/index.php?cat=tc&sub_cat=complete 5. oldal
nyilvánosságát kell hogy megszüntesse. Erre kevés az esély, emiatt a jelen tanulmány nem tekinti őket valós versenytársaknak. Sikeres megvalósítás esetén, azonban könnyen születhetnek újabb távmunka-házak, de azok létrejöttéhez kb. 3-6 hónapnyi előkészítőmunkára van szükség. Ez az idő elegendőlehet ahhoz, hogy az aktuális marketingkoncepció kiigazításra kerüljön. Az elsőbbség jogán azonban továbbra is megtarthatja vezető pozícióját Örkény a távmunka-házas távmunkáltatás terén. Fontos felhívni még a figyelmet arra a potenciálra, amelyet Magyar Távmunka Szövetség részvétele jelent a projektben. A szervezet egyrészt szakértői hátteret is biztosít, továbbá nagy segítséget jelenthet mind a célcsoportok megszólításában, mind a marketing csatornák hatékonyabb kihasználásában. Segítségével a téma iránt amúgy is fogékony médiumokat 4 könnyen segítőtársként lehet tekinteni a kitűzött cél megvalósítása érdekében. Megemlítendőmég, hogy a távmunka az Új Magyarország Fejlesztési Terv több programjában is támogatott, így várhatóan további pályázati források is támogatni fogják a távmunka szélesebb körűelterjedését az elkövetkezőévekben. Lehetséges marketingpolitikák, célok, stratégiák A lehetséges marketingpolitikák vizsgálatához célszerű először áttekinteni a projekthez eddig kapcsolódó marketingeseményeket. Bár ezidáig jellemzően nem történt tudatos marketingtevékenység, mégis több újság foglalkozott a témával 5. A legtöbb publikáció a 2006. november 15.-én megrendezésre került Magyar Távmunka Szövetség Országos Konferenciáján történt előadásról, valamint a sajtótájékoztatójában foglalt információk alapján jött létre, de emellett a HVG 2006. november 25.-i számában is megemlítésre került a projekt egy távmunkával foglalkozó írás kapcsán. Látva azonban a távmunkával foglalkozó híradások rendszerességét meg kell állapítani, hogy sok további lehetőég is lenne a projekt magasabb szintűés célirányosabb kommunikációjára. A követendőmarketingpolitika kiválasztásának elsőlépéseként az eddig történt, passzív, főleg reakciós politikát kell elemeznünk. Ennek keretében gyakorlatilag a projekt kommunikációjára vonatkozóan továbbra sem kerülne koncepció kidolgozásra, hanem az események sodrására hagyatkozva, a kapcsolódó eseményeken, valamint konkrét megkeresésre kerülne csak információszolgáltatás. Ez a megoldás valószínűa költséghatékonyabb, hisz nem igényel különösebb erőforrást és beruházást. Azonban tekintve a helyzetfelmérésben vázolt szempontokat, a projekt egyediségét és újdonságát, ezzel a nem létezőmarketingpolitikával nem biztosítható a projekt sikeressége. Javasolt tehát átgondolni egy proaktív, a helyzeti előnyt és lehetőségeket jobban kiaknázó marketingpolitika alkalmazását. Ha áttekintjük az elmúlt 1-2 év távmunkával kapcsolatos publikációit, látható, hogy a médiumokat érdekli a téma, 4 http://www.hirkereso.hu/search?q=távmunka&timelimit=10000&archivum=-1&x=22&y=3 5 http://www.hirkereso.hu/search?q=távmunka&timelimit=10000&archivum=-1&x=22&y=3 6. oldal
minden kapcsolódó eseményről hírt adnak, még a vezetőnapilapok és szaklapok is. A tartalmi elemzés azonban rámutat arra, hogy gyakran nem jutnak túl az egyszerű statisztikai helyzetjelentésen, és a lassú előrelépéstől negatív hangulatú cikkek keletkeznek. Ez a helyzet lehetőséget biztosíthat egy sikeresnek ígérkező, a statisztikai helyzetképen túlmenőinformációkat tartalmazó cikkek megjelentetésére, különösen a projekt non-profit jellege miatt (Örkény község, Udvard község (Szlovákia), Magyar Távmunka Szövetség). A projekt akkor mondható sikeresnek, ha a létrejövőtávmunka-ház a tervezett 20 fővel mielőbb megkezdheti működését. Ehhez elsősorban néhány (1-3) munkaadóra van szükség, akik munkafeladatokat helyeznek ki a távmunka-házba. A munkavállalók és társadalom megnyerése kevésbé látszik kritikusnak, tekintettel a távmunka iránti általános pozitív elbírálásra, valamint a projekt keretében megvalósuló munkaerő-piaci aktivitásokra (felmérés, oktatások, toborzás). A kiválasztandó marketingpolitika a munkaadók számára olyan egyértelmű üzeneteket kell, hogy továbbítson, amelyek egyszerűen, a gazdálkodó szervezetek nyelvén fogalmazza meg a távmunka-ház használatának számukra nyújtott előnyeit. Ez az eddigi tapasztalatok alapján elsősorban a költséghatékonyság tud lenni. A gazdaságpolitikai elemzésekből megállapítható 6, hogy a Budapesten kívüli településeken az ingatlanok mintegy 50%-al, a munkabérek mintegy 30%-al alacsonyabbak. Ezek a tények, megfelelő kommunikációs stratégiába ágyazva elegendő üzleti okot adhatnak egy-egy budapesti vállalatnak a távmunka-ház igénybevételére, hisz 20 munkavállaló esetén egyes számítások szerint akár 7,5mio HUF is megtakarítható 7. Tekintettel, hogy eddig is és várhatóan ezután is több pályázati forrás is támogatja a távmunka elterjedését, így célszerű a jelen projekten túlmenően felvállalni a távmunkát (pl. távmunkáltató kistérség, távmunka város ), amely hosszabb távon is jelentős fejlődést eredményezhet mind Örkénynek, mind a kistérségnek. A projekt sikerességének érdekében tehát megállapíthatjuk, hogy szükséges egy proaktív marketingpolitika és koncepció megfogalmazása, amely célja a piac aktivizálása, a célcsoportok megszólítása, valamint egy olyan stratégia lefektetése, amely a projekt céljának sikerét a lehetőlegjobban elősegítheti. Céldefiniálás, alternatív célok Az örkényi távmunka-ház marketing koncepciójának elsődleges célja, a célcsoportok (munkaadók, munkavállalók, társadalom) támogatásának megnyerése. A cél érdekében proaktív hozzáállással, rendszeresen tájékoztatni kell a célközönséget a projekt előrehaladtáról, valamint a létrejövő távmunka-ház szolgáltatásainak előnyeiről. Ehhez biztosítani kell mind a pénzügyi és szervezeti kereteket, valamint a marketingkoncepció megvalósításához szükséges üzenetek aktualitását, valamint a 6 pl. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), Társadalmi Megújulás OP (TAMOP), Közép- Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2007-2013, PwC-CEMS Study 2006 7 5 EUR/hó/m2 ingatlanár különbséggel és 30.000 HUF munkabérkülönbséggel számolva 7. oldal
kiválasztott kommunikációs csatornákkal való folyamatos kapcsolattartást és pozitív viszonyt. A projekt előrehaladtával személyes kapcsolatot kell kiépíteni a célközönséggel és az üzeneteket közvetlenül kell hozzájuk eljuttatni. A marketingkoncepció megvalósítását szolgáló pénzügyi keret a projekt költségvetésében már elhatárolásra került, a ráfordítások pontos meghatározásakor azonban igazodni kell a választott marketingpolitikai célokhoz és stratégiához. Javasolt, hogy a távmunkát a település és a kistérség vállalja fel és vegye figyelembe az egyéb stratégiák megvalósításakor is, kiemelten a következőkben: Gazdaságfejlesztési stratégia Infrastruktúrafejlesztés Környezetvédelem, - gazdálkodás Humán erőforrás fejlesztés Turizmusfejlesztési stratégia Kereskedelemfejlesztési stratégia Közszolgáltatások működtetése Önkormányzati beruházások, fejlesztések Kulturális, szociális intézmények működtetése Hatósági funkciók ellátása Vagyongazdálkodás A nyugati minták alapján, a távmunka várhatóan jelentős fejlődésnek indul az elkövetkezőévekben Magyarországon is. Emiatt a projekt sikeressége túlmutat egy egyszeri marketing kampányon. A távmunka imázs felvállalása emiatt közép és hosszú távon is lehetőséget rejt magában mind Örkény, mind a kistérség számára. Sikeres megvalósítás esetén további munkaadók csábíthatók a térségbe, ezzel komoly gazdasági fejlődést indukálva a térségben. Javasolt tehát a távmunka imázs tudatos építése és fenntartása mind a projekt, mind az egyéb térségi stratégiák alkotása és megvalósítása során. Marketingtervezés Kiindulásként szét kell választanunk a marketingeszközök alkalmazásának két fő irányát, amely szerint megkülönböztethetünk belsőcélcsoportot, amely alatt a projektben résztvevőszervezetek munkatársait és szakmai kapcsolatait értjük, valamint külsőcélcsoportot, amely alatt a Helyzetfelmérésben ismertetett munkaadók, munkavállalók és társadalom célcsoportokat értjük. Belsőcélcsoport A belsőcélcsoport irányába végzett marketingtevékenységek alatt elsősorban az önkormányzat PR tevékenységét értjük. Ennek célja az önkormányzat és szűkebb tágabb környezete közötti bizalom kiépítése. A belsőpr a szervezeten belüli társas kapcsolatokra irányul, elsősorban az önkormányzati hivatalon belül; a testület és hivatal között; a hivatal és önkormányzati intézmények között; 8. oldal
a hivatal és önkormányzati tulajdonú társaságok között; a kistérségi testületekkel; más önkormányzatokkal és képviselőtestületekkel. A belsőpr célja, a hivatali és képviselőtestületi munka távmunkához kapcsolható munkájának hatásosabbá tétele, az alkalmazottak motiváltságának javítása, a dolgozók távmunkával kapcsolatos véleményalkotási folyamatának elősegítése, valamint a külsőpr hitelességének megalapozása. A távmunkához kapcsolódó pozitív hozzáállást elősegítőpr technikák: információs hálózat kiépítése: legyenek olyan távmunka felelősök, akik nyomon követik az a projekt, valamint az egyéb távmunkához kapcsolódó tevékenységek alakulását, és bármikor, bárki számára aktuális információval tudnak szolgálni, munkaköri leírás egyértelműfelelősség- és hatáskörökkel: a távmunka felelősök feladatai kerüljenek egyértelműen megfogalmazásra, és kerüljenek bele munkaköri leírásaikba, valamint honorálásukkal is legyen ez összekapcsolva, hirdetőtáblák, hírlevelek: legyenek rendszeresített hírlevelek, belsőhirdetőtáblák a távmunkával kapcsolatos eseményekről, előrehaladásokról, ötletgyűjtődobozok: legyen kikérve minden munkatárs véleménye, javaslata, ötlete, amely célra ötletgyűjtődobozok is alkalmazhatók. Külsőcélcsoport A külsőcélcsoportoknak szóló PR alatt az önkormányzat és a külvilág kapcsolatát értjük. Itt a kapcsolatot elsősorban a következőkkel kell fenntartani: a globális és lokális sajtóorgánumokkal; munkaadókkal munkavállalókkal társadalommal, helyi közvéleménnyel, a nagyvilággal. A külső PR célja, hogy a projekt előrehaladtáról, valamint minden egyéb, távmunkával kapcsolatos eseményről tudomást szerezzenek a célcsoportok, úgy hogy az üzenetek elősegítsék mind a projekt céljának sikerességét, mind a pozitív távmunka imázs építését. A kapcsolattartás lehetséges eszközei: személyes kommunikáció: vita, párbeszéd, fórum, interjú, előadás, levelek, csoportkommunikáció: rendezvény típusú tájékoztatás (konferencia, szimpózium, kiállítás, prezentáció, értekezlet, ünnepségek), speciális írásbeli közlemények, nyomtatványok, tömegkommunikáció TV, sajtó, rádió, együttműködés társszervezetekkel: bekapcsolódás más szervezetek rendezvényeibe (pl. Magyar Távmunka Szövetség Szakmai műhelyei, konferenciái) Kapcsolatépítés és kapcsolattartás a munkaadókkal: Munkaadói felmérés: javasolt egy munkaadói felmérés készítése, amelyen keresztül megismerhetőa munkaadók hozzáállása a távmunkához, valamint a távmunka-ház igénybevételéről. Elsődlegesen fel kell tárni azokat a szempontokat, 9. oldal
amelyek a munkaadók számára fontosak, minimális elvárásokat és igényeket amelyeket egy ilyen jellegűszolgáltatás igénybevételével szemben támasztanak. Rendszeres tájékoztatás: fontos hogy a munkaadói célcsoport rendszeresen tájékoztatva legyen a projekt előrehaladtáról, valamint a távmunka-ház igénybevétellel járó előnyeiről. A tájékoztatást direkt csatornák (pl. hírlevél, workshopok) mellett közvetett csatornák (pl. újság, híradások, események) segítségével is biztosítani kell. A projekt előrehaladtával a sűríteni kell az eseményeket. Személyes kapcsolattartás: ki kell választani azt a 20-30 munkaadót, aki potenciálisan igényt tarthat a távmunka-ház szolgáltatásaira, és rendszeresíteni kell velük a találkozókat. A Távmunka Szövetség Szakmai műhelyei, ahol esettanulmányok kerülnek bemutatásra alkalmas lehet a kapcsolatfelvételre, de a projekt előrehaladtával elhívhatók a távmunka-ház körbejárására, ötletbörzékre, személyes egyeztetésekre, workshopokra. Kapcsolatépítés és kapcsolattartás a munkavállalókkal: Munkavállalói felmérés: a projekt során elvégzett munkavállalói felmérés alkalmas a potenciális munkavállalók alkalmasságának, lehetőségeinek és érdeklődésének megismerésére. A felmérés során fény derül a fejlesztendő területekre, és pozitív és negatív véleményekre, amelyek a későbbi PR során felhasználandók. Oktatások: a potenciális munkavállalók számára általános és távmunka specifikus oktatásokat célszerűmarketing céllal is felhasználni. Az oktatások alkalmat adnak a távmunka pozitív megítélésének elősegítésében is. Rendszeres tájékoztatás: a potenciális munkavállalókat rendszeresen tájékoztatni kell a projekt előrehaladtáról, valamint a távmunkához kapcsolódó eseményekről. Javasolt olyan speciális workshopokat, konferenciát is rendezni, ahová a munkavállalók is meghívhatók. Az ilyen alkalmak felhasználhatók a munkaadók és munkavállalók közötti párbeszéd elindítására, a kapcsolat megszemélyesítésére. Személyes kapcsolattartás: az önkormányzat távmunka felelősei lehetősége kell, hogy biztosítsanak a potenciális munkavállalók számára, hogy személyes konzultációk formájában kaphassanak bővebb felvilágosítást a lehetőségekről. Kapcsolatépítés és kapcsolattartás a globális és lokális sajtóorgánumokkal: Személyes kapcsolattartás: a munkaadók, munkavállalók számára rendezett eseményekre a sajtó képviselői is kapjanak meghívást. Ezen kívül a projekt jelentőseb fázisaiban legyenek sajtó-reggelik, amely kapcsán megtekinthetik a távmunka-házat is. Rendszeres tájékoztatás: az egyes rendezvényekről és távmunkával kapcsolatos eseményekről, felmérések eredményeiről készüljön sajtótájékoztató anyag, amit személyesen, illetve az MTI segítségével kapjanak meg. Kapcsolatépítés és kapcsolattartás a társadalommal, helyi közvéleménnyel: Rendszeres tájékoztatás: a munkaadók, munkavállalók és sajtóorgánumok részére szerezett események, hírek minél szélesebb körben kerüljenek publikálásra. Személyes kapcsolattartás: az önkormányzat távmunka felelősei lehetősége kell, hogy biztosítsanak bárki számára, hogy személyes konzultációk formájában kaphassanak bővebb felvilágosítást a távmunkáról és a kapcsolódó eseményekről. 10. oldal
Kivitelezés A távmunka-imázst tudatosan kell építeni, hosszú távon ható üzenetekkel. A kivitelezés során meg kell határozni a feladatokat, majd felelősöket kell rendelni hozzájuk. Az alábbiakban felsorolásra kerül néhány feladat egy-egy fontosabb területre vonatkozóan 8. A stratégiát megvalósító eszközök: Vonzerőelemek feltárása: a felmérések segítségével meg kell ismerni a munkaadók, munkavállalók, valamint a társadalom távmunkához való hozzáállását. Általános infokommunikációs infrastruktúra feltételeinek javítása: támogatni kell az Internet elterjedését, amely a távmunkavégzés használatának alapfeltételét és alapismereteinek elmélyítését támogatja. Távmunka- szempontok felértékelése a városrendezésben: biztosítani kell hogy a városrendezéshez kapcsolódó stratégiák, döntések során ne szülessen a távmunkavégzést negatívan érintőesemény. Távmunka programcsomagok kialakítása: támogatni kell a térségben létrejövő távmunkahelyekre irányuló kezdeményezéseket (pl. munkaügyi központ által biztosított járulékkedvezmények). Távmunkáltatás gyakorlatának javítása: saját hatáskörben is biztosítani kell a távmunkáltatást (pl. önkormányzati távmunkahelyek). Eszközök: Kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése: a távmunkához kapcsolód szolgáltatások fejlesztése legyen napirenden (pl. Internet szolgáltatás, helyi közlekedés, logisztika) Humán erőforrás feltételek javítása: a térség potenciális munkavállalóinak minél szélesebb köre számára biztosítani kell a távmunkával kapcsolatos oktatások, elektronikus tananyagok elérhetőségét. Távmunka fejlesztésében érdekelt szervek közötti koordináció: előkell segíteni a térségben működőszervezetek közötti együttműködést olyan területeken, ahol a távmunka elterjedésére pozitív döntések születnek (pl. Magyar Távmunka Szövetség, kismama szervezetek, munkaadó szervezetek, munkaügyi szervezetek) Távmunka- marketing fejlesztése: ki kell alakítani egy marketingkoncepciót és marketingpolitikát a távunka imázs kiépítésére és fenntartására. Pénzügyi, finanszírozási feltételek javítása: javítani kell a távmunkahelyek létrejöttének pénzügyi és finanszírozási feltételeit (pl. munkaügyi központ járulékkedvezményei, faktoring szolgáltatások, helyi pályázatok) Vonzerőelemek feltárása Vonzerőleltár készítése: a felmérések során megismert vonzerőelemeket ki kell elemezni, azokat be kell építeni a marketingpolitikába, különösen a kommunikációs stratégiába. Távmunka szempontból fejleszthető események/szokások feltárása: meg kell ismerni a távmunkára alkalmas munkafeladatok sajátosságait, valamint munkakörök és vállalatok egyedi jellemzőit. Az ezekre vonatkozó ismereteket be kell építeni a marketing politikába. 8 A struktúra alapja: Dr. Somogyi Gabriella: Helymarketing, 2006. november 18., Pécs, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola 11. oldal
Távmunka adatbázis: össze kell állítani egy internetes adatbázist, ahol folyamatosan frissülőinformációk találhatók a távmunkáról, helyi eseményekről, valamint célszerűegy távmunka-közvetítői adatbázist is létrehozni. A felmérések során nyert információk alapját szolgálhatják egy ilyen adatbázis elindításának. Távmunka gyakorlatának javítása A potenciális munkavállalók felkészültségének javítása: a térségben található potenciális távmunkások ismereteinek javítása tudatosan felépített oktatási stratégia alapján (pl. informatikai, szoftverhasználati, kommunikációs, távmunka specifikus elearningek). Vállalkozói szféra megerősítése: távmunkavégzést biztosító és elősegítő megoldásokat kínáló helyi vállalkozók támogatása és megerősítése (pl. pályázatok, hitelek, járulékkedvezmények, PPP) Együttműködés erősítése szakmai szervezetekkel: szoros együttműködés olyan civil és szakmai szervezetekkel, akik elősegíthetik a célcsoport szélesebb körű megszólítását (pl. szakmai egyesületek (pl. IVSz), alapítványok (pl. VK), közhivatalok (pl. munkaügyi központok, KSH)). Komplex kínálatok összeállítása: távmunkahelyek létrejöttét elősegítőkomplex megoldások összeállítása, termékesítése. Célja, hogy teljeskörűüzleti modellt, tervezhetően, szakszerűen érthető formában kerüljenek kommunikálásra a célcsoportok felé. Saját távmunkáltatói tevékenység elindítása: mindenképp javasolt a projektben résztvevőszervezeteknek, majd az önkormányzatnak és társintézményeinek a távmunka alkalmazása. Ez önmagában is támogatja a távmunka imázs képet, de értékes tapasztalatokat is biztosít továbbá, amelyek a célcsoport motivációját is növelheti. Humán erőforrás feltételek javítása: Képzés erősítése: a potenciális távmunkások, valamint a távmunka imázs kialakításában résztvevők képzése. Lakkosság pozitív szemléletének elősegítése: a távmunka előnyeinek, kedvező szociális és gazdasági hatásainak rendszeres kommunikációja. Nyelvtudás- fejlesztés: a nemzetközi távmunka lehetőségének kihasználásának céljából idegen nyelvek tanulásának támogatása (pl. kedvezményes vagy ingyenes nyelvtanfolyamok, elearningek). Széles körű propaganda médiasegítséggel: a távmunkáról rendszeres kommunikáció a helyi médiában (pl. ismertetősorozat indítása). Szervezetfejlesztés: Távmunka központ létrehozása: egy olyan szervezet létrehozása, amelyen belül a távmunka felelősök az egyes feladatokat megosztva végzik munkájukat (pl Vonzerőleltár folyamatos karbantartása, Információszolgáltatási feladatok, Fejlesztések kezdeményezése, Városrendezési érdekképviselet Aktív szervezőtevékenység, Rendezvények, marketingakciók szervezése/részvétel, Kapcsolattartási feladatok). 12. oldal
Ellenőrzés, visszacsatolás A távmunka elterjedésének és imázs építésének sikerességére célszerű olyan mérőszámokat kialakítani, amelyek alkalmasak az előrehaladást és sikerességet mérni. A mérőszámok működtetését a távmunka felelősök biztosíthatják. Az alábbiakban felsorolásra kerül néhány mérőszám, amely alkalmas lehet a marketing tevékenységek, a távmunka elterjedése, a munkavállalók és helyi vállalkozások támogatásának monitorozására. Marketingpolitika sikeressége: megrendezett konferenciák, kiállítások, vásárok száma, résztvevők száma kiemelt rendezvények száma országos és nemzetközi médiákban való megjelenés száma távmunka kiadványok száma és példányszáma, terjesztési köre Távmunka sikeressége: távmunka-házak száma távmunka-helyek száma nemzetközi munkaadótó által fenntartott távmunka-helyek száma támogatott távmunkahelyek száma támogatott távmunkaadók száma megvalósult befektetések száma és értéke teremtett új munkahelyek száma Munkavállalók támogatása: képzési, átképzési programokban résztvevők száma internethez csatlakozók száma támogatott képzések száma Helyi vállalkozások támogatása: támogatott vállalkozások száma végrehajtott fejlesztések száma, összértéke új munkahelyek száma ebből új távmunkahelyek száma új termékek, szolgáltatások száma 13. oldal