EGZISZTENCIÁLIS/SPIRITUÁLIS ATTITŰDÖK JELENTŐSÉGE A SERDÜLŐK EGÉSZSÉGPREVENTÍV ÉS RIZIKÓMAGATARTÁSÁBAN

Magyar Pszichológiai Szemle, 2010, 65. 4. 597 611. DOI: 10.1556/MPSzle.65.2010.4.2. EGZISZTENCIÁLIS/SPIRITUÁLIS ATTITŰDÖK JELENTŐSÉGE A SERDÜLŐK EGÉSZSÉGPREVENTÍV ÉS RIZIKÓMAGATARTÁSÁBAN BRASSAI LÁSZLÓ 1 PIKÓ BETTINA 2 1 Kovászna Megyei Pszichopedagógiai Tanácsadó Központ, Sepsiszentgyörgy, Románia 2 Szegedi Tudományegyetem, ÁOK Pszichiátriai Klinika, Magatartástudományi Csoport, Szeged E-mail: brassail@yahoo.com, pikobettina@yahoo.com Beérkezett: 2010. 03. 01. Elfogadva: 2010. 07. 25. A személyiség egzisztenciális/spirituális tartományának szerepe a serdülőkori egészségmagatartásban az egészségpszichológia szempontjából kevéssé vizsgált terület. Jelen tanulmányunk erdélyi serdülők (N = 406; 15 18 évesek, átlagéletkor = 16,5 év; 42,1% fiú, 57,9% lány) körében végzett vizsgálat eredményein alapul, amelynek fókuszában az élet értelmessége és az egészség-, valamint rizikómagatartások összefüggésének vizsgálata áll. Esélyhányadosok segítségével elemzésünk rávilágított az értelemkeresés és a reményvesztettség ellentétes irányú összefüggésére (például az értelem keresése és a rizikómagatartás összefüggésére az esélyhányados: OR = 0,798, 95% CI = 0,674 0,946, p < 0,01; a reményvesztettség esetében ugyanakkor OR =1,149, 95% CI = 1,032 1,279, p < 0,05). Adataink kiemelik, hogy az élet értelmességére irányuló keresés nem negatív hiányállapot, hanem ellenkezőleg, a jelentésteremtéssel összefüggő aktív, kognitív-motivációs struktúra. Az eredmények ugyanakkor rámutatnak, hogy serdülőkorban az egészség- és rizikómagatartások viszonylatában az értelemkeresés befolyása az élet értelmességénél meghatározóbb. Kulcsszavak: serdülőkor, egészség- és rizikómagatartás, protektív tényezők, élet értelmessége, egzisztenciális és spirituális attitűdök Az elmúlt fél évszázadban jelentős tudományos erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy a személyiség egzisztenticális/spirituális tartományát sikerrel emeljük be az egészségtudományok érdeklődésének homlokterébe (MASTERS, 2007; MILLER, THORESEN, 2003). Az egészség megtartásában/helyreállításában a 597

598 Brassai László Pikó Bettina személyiség aktív szerepére helyezett hangsúly, a szalutogenetikus szemléletmód több ezer egészségközpontú empirikus vizsgálatot indított el (SAWATZKY, RATNER és munkatársai, 2005). Mindezek eredményeképpen ma már egyértelművé vált, hogy az egzisztenciális/spirituális tartomány többek között az élet értelmébe vetett hit egészségvédő tényezőnek tekinthető. A nemzetközi tanulmányok mellett jó néhány hazai kutatás is érintette e tényezők szerepét az egészséggel, egészségmagatartással, életminőséggel kapcsolatban, főként felnőtt és idős populációban (KONKOLŸ, BACHNER és munkatársai, 2009; SKRABSKI, KOPP és munkatársai, 2004; SZEMÁN, HEGYI és munkatársai, 2007). Hazai kutatók elvégezték több egzisztenciális attitűdöt mérő skála hazai adaptálását is (KONKOLŸ, MAR- TOS és munkatársai, 2008a; 2008b; 2006). A spirituális/egzisztenciális attitűdök lényegében belső erőforrást jelentenek (vö. VAN DEIRENDONCK, MOHAN, 2006). Alakulásuk gyermekkortól a serdülőkoron még inkább figyelemre méltó, mivelhogy egyéb, a serdülőkori optimális személyiségfejlődést befolyásoló tényezőkkel szoros kölcsönhatásban valósulnak meg (BENSON, ROEHLKEPARTAIN, RUDE, 2003; BENSON, 2004; DAMON, MENON, BRONK, 2003). Segítenek megelőzni a problémaviselkedést és elősegítik az egészségpreventív magatartásformák kialakulását, e mechanizmusokon keresztül pedig jelentős egészségmegtartó hatással bírnak (REW, WONG, 2006; COTTON, ZEBRACKI, ROSENTHAL, 2006). Az élet értelmessége serdülőkorban szoros összefüggést mutat a pszichés jólléttel (SHEK, 1992), illetve az azzal összefüggő számos pozitív lelki működéssel, mint a pozitív érzelmek (ÖZTEKIN, TEZER, 2009), a pozitív önértékelés, a boldogság, a belső motiváció, az érzelmi stabilitás (KIANG, FULIGNI, megjelenés alatt), elégedettség az élettel (SHEK, 1998), céltudatosság (AKANDE, ODEWALE, 1994). Összességében leszögezhetjük tehát, hogy az élet értelmessége az optimális lelki működés indikátora serdülőkorban. Annak ellenére, hogy a spiritualitás nemcsak a felnőtt és idős emberek, hanem a serdülőkorúak életszemléletében is meghatározó helyet tölt be, a vizsgálatok száma jóval kevesebb ebben a korcsoportban. Mindez szembetűnő, amennyiben figyelembe vesszük, hogy ennek az életkornak a fő fejlődési feladata az önállósulással összefüggő egyéni világnézet kialakítása (ERIKSON, 1968). A személyes életcélok és -tervek kimunkálása pedig az élet értelmességének a keresésére irányuló törekvéssel szoros összefüggésben valósul meg (EMMONS, 2003; LITTLE, SALMELA- ARO, PHILLIPS, 2006). Vizsgálatok igazolják, hogy az első osztályos gyermekek már képesek arra, hogy pontosan megnevezzenek életüknek értelmet adó forrásokat (TAYLOR, EBERSOLE, 1993). Később az élet értelmességéről a tizenéveseknek már egészen határozott elképzeléseik vannak (DEVOGLER, EBERSOLE, 1980; 1983). Az élet értelme mint fogalom pszichológiai interpretálása V. E. FRANKL egzisztenciálpszichológus munkásságához kötődik. FRANKL (1967, 1986) szerint az értelem két szintje élesen elkülöníthető egymástól: életünknek a jelenben átélt értelemtelisége (vagyis az, hogy értelmet találunk-e a munkában, a kapcsolatainkban stb.), valamint a nagybetűs ÉLET értelme (vagyis az arra irányuló kérdés megválaszolása, hogy van-e értelme emberi létezésünknek). Tanulmányunkban a fogalom első jelentésrétegével dolgozunk. A szerző válasza az emberi lét központi kérdésére a valamely értelmet adó életcél, életfeladat megtalálása. Így fogalmaz: 598

Egzisztenciális/spirituális attitűdök jelentősége a serdülők 599 Az élet mindenkit kihívások elé állít, és mindenkinek magának kell rájönnie, hogy melyek ezekre adható személyes válaszai (FRANKL, 2006, 28). Az értelemre irányuló beállítódás interpretálásában a hangsúly a keresésről a megkonstruálásra tevődött át. Míg a frankli egzisztenciálanalitikus szemléletben az értelem nem kitalált, hanem megtalált, a motivációs helyett a kognitív komponensre összpontosuló megközelítésmód szerint (vö. BAUMEISTER, 1991; BERING, 2002; HEINE, PROULX, VOHS, 2006) az értelem nem megtalált, hanem létrehozott. Ez utóbbi megközelítés az élet értelmességét tehát sokkal inkább teremtett jelentésnek, semmint megtalált értelemnek tekinti. A frankli értelemkoncepcióra épülő első pszichometrikus mérőeszköz a Purpose in Life Test (PIL) CRUMBAUGH és MAHOLICK (1969) nevéhez kötődik. A hétfokozatú Likert-skálájú, 20 itemre épülő, a frankli egzisztenciális vákuum -ot mérő teszt a szerzők szándéka szerint az önészlelt értelmesség mértékének megállapítására lett kidolgozva. Később a PIL-teszt kiegészítésére, azaz az értelem keresésének a mérésére CRUMBAUGH (1977) kidolgozta PIL-lel megegyező struktúrájú Seeking of Noetic Goals Testet (SONG). A PIL és a SONG együttes használatakor CRUMBAUGH (1977) közepes mértékű, negatív korrelációt tárt fel. SINK, VAN KEPPEL és PURCELL (1998) középiskolások mintáján a PIL esetében 0,66-os, a SONG esetében pedig 0,71-es Cohen-αértéket mértek (nyolchetes teszt-reteszt intervallum). Ugyancsak serdülő mintán SCHULENBERG (2004) 0,84-es Cronbach-α-t talált. A szóban forgó eszközök legelmarasztalóbb eredményei DYCK (1987) keze alól születtek. 15 független tanulmány eredményének metaanalízise a következő hiányosságokat tárta fel: a PIL itemei olyannyira átfedést mutatnak a depresszió mérésével, hogy a depresszió kontrollálásával a PIL és a SONG közötti korreláció 0,01-re csökkent. Az élet értelmességére irányuló motiváció, illetve kognícióalapú megközelítésmód integrálása legújabban Steger munkásságában teljesül ki. A szerző több tanulmánya is foglalkozik az élet megélt értelmessége és az értelem keresése közötti kapcsolat dinamikájával (STEGER és munkatársai, 2006, 2008a, 2009). A serdülőkorhoz közel eső fiatal felnőttkorban (18 25 év) a két élményminőség között negatív együttjárást tárt fel (STEGER és munkatársai, 2006, 2009). Azonban mind STEGER (megjelenés alatt), mind mások (PARK, PARK, PETERSON, 2010) is igazolták az értelemkeresés kapcsolatát az optimális lelki működés indikátoraival (mint az élettel való elégedettség, a boldogság és a depresszió alacsony szintje), de csak azon személyeknél, akikre jellemző volt az élet megélt értelmességének magas szintje. Összegzésképpen tehát az értelemkeresés további promotív hajtóerőnek tekinthető az optimális személyiségműködés mellett. Másképpen fogalmazva: az élet értelmességének a megélésében a keresés az élet értelmességének további kiterjesztésére irányuló produktív késztetésként értendő. Életünk értelmetlenségének a megélésében az egzisztenciális frusztráció az értelemkeresést azonban kontraproduktívvá teheti. A kultúraközi eredmények árnyalni látszanak a fenti összefüggéseket. Ugyancsak STEGER, KAWABATA és munkatársai (2008b) amerikai és japán fiatalok összehasonlító vizsgálata keretében először találtak egyértelmű pozitív korrelációt az értelem megélése és keresése között. Ezen eredmények felhívták a figyelmet az értelem konstruktumának kulturális érzékenységére. Megjegyzés [B. Á.1]: A STEGER és munkatársai bibliográfiai tételeket rendbe kéne tenni. 599

600 Brassai László Pikó Bettina Több kutatás is foglalkozik az élet értelmessége és a remény egymásra kölcsönösen pozitívan ható kapcsolatával. FELDMAN és SNYDER (2005) például az értelem keresésében és meglétében meghatározónak tartja a reményteliség és a bizakodó beállítottság szerepét. Amint kiemeli, a reményteliség nem csupán érzelmi, hanem egyben célközpontú kognitív-motivációs struktúra is (SNYDER, 2002). Ellentéte, a reményvesztettség a jövővel szembeni negatív érzésekkel, a jövőcélokkal kapcsolatban előrevetített kudarccal jellemezhető (BECK, 1963). Míg az élet értelmessége és a reményteliség közötti kapcsolat erőteljesen pozitív (SHEK, 1993), a reményvesztettség rontja az élet értelemteliségének a megélését (GRYGIELSKI, 1984). Vizsgálati eredmények sora igazolja, hogy a céltalanság, az értelem hiánya serdülőkorban közvetítő szerepet tölt be a kontrollvesztés és a stresszterhelt életesemények között (BARTON, 1986; CELOTTA, JACOBS, KEYS, 1992). A stresszterhelt állapotokban a személy hajlik lemondani annak reményéről, hogy a negatív élethelyzetek megoldhatók, s a feszültségek oldása céljából könnyen rizikómagatartásba, problémaviselkedésbe sodródhat (KLINGER, 1998; NEWCOMB, HARLOW, 1986), mint amilyen az agresszív-antiszociális viselkedés vagy a kudarcos iskolai karrier. SHEK (1994) 11 19 évesek mintáján igazolta, hogy az élet értelmessége skálán magas pontszámot elérő serdülőkre az agresszivitás és antiszocialitás szignifikánsan alacsonyabb szintje jellemző. Hasonlóképpen svéd serdülők körében végzett elemzések során KRISTENSSON és ÖHLUND (2005), illetve MYRIN és LAGERSTRÖM (2008) az élet értelmessége és az iskolai környezetben tanúsított agresszivitás közötti negatív kapcsolatra mutattak rá. Az ellenkező póluson a kutatási eredmények a reményvesztettség és egy sor problémaviselkedésforma (közöttük kiemelten az erőszakos, agresszív viselkedés) szoros összefüggésére hívják fel a figyelmet gyermek- (HAGEN, 2005) és serdülőkorban (BOLLAND, 2003) egyaránt. DURANT, CADENHEAD és munkatársai (1994) egyidejűleg vizsgálva a reménytelenség és az élet értelmességének a szerepét rámutattak arra, hogy az agresszióra azok a serdülők a leghajlamosabbak, akiket az élet értelmetlenségét mérő skála alacsony szintje és ugyanakkor a reményvesztettség magas szintje jellemez. Az iskolai tanulmányi problémák kapcsán a reményteliséget KIM, LEE és munkatársai (2005) kiemelt védőtényezőnek találták a kudarcos iskolai karrier szempontjából. AL-YAGON és MARGALIT (2006) szoros összefüggést igazoltak az élet értelmességének hiánya és az iskolai kötődési problémák, illetve az iskolai teljesítményzavarok között. Sőt, egy egészen új vizsgálat (EFRATI-VIRTZER, MARGALIT, 2009) az élet értelmessége egyidejű prediktorhatását igazolta az iskolai teljesítményzavarokkal és az iskolai antiszociális magatartással kapcsolatban. Eszerint az értelmes élet élményével jellemezhető tanulók körében az iskolai destruktív viselkedés alacsony szintje és ugyanakkor jó iskolai eredményesség regisztrálható. Az empirikus eredmények tükrében az élet értelmessége és a problémaviselkedés közötti kapcsolat többszörösen is megerősítettnek tekinthető tehát. Másrészről szoros kapcsolat igazolható az élet értelmessége és az egészségvédő magatartások között is. A pozitív irányú összefüggések kiterjeszthetők a táplálkozáskontrollra (LARSSON, SETTERLIND, 1990) és a fizikai aktivitásra (KUUPPELOMÄKIA, UTRIAINEN, 2003; SOLLERHED, EJLERTSSON, APITZSCHE, 2005) egyaránt. MYRIN 600

Egzisztenciális/spirituális attitűdök jelentősége a serdülők 601 és LAGERSTRÖM (2006) vizsgálata szerint az életüket értelmesnek megélő serdülőket az életük értelmetlenségével küszködő kortársaikhoz képest rendszeresebb és egészségesebb táplálkozási szokások jellemzik. Vagy ahogy LARSSON és SETTERLIND (1990) vizsgálati eredményei is mutatják, az élet értelme skálán magas pontszámot elért serdülők jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészséges tápanyagok fogyasztására, mint az élet értelmességének alacsony szintjével jellemezhető kortársaik. Hasonlóképpen több vizsgálat is igazolja az élet értelmessége és a fizikai aktivitás kapcsolatát. Így SOLLERHED, EJLERTSSON és APITZSCHE (2005) pozitív kapcsolatot találtak az élet értelmessége és a fizikai aktivitással szembeni pozitív beállítódás, valamint a rendszeres testmozgás előfordulása között. ÖZTEKIN és TEZER (2009) az élet értelmessége és a rendszeres fizikai aktivitás kapcsolatát igazolta török serdülők körében. Végül pedig BRONIKOWSKI és BRONIKOWSKA (2009) eredményei szerint az önértékelt fizikai kondíció szoros kapcsolatot mutat az élet megélt értelmességével. A viszonylag kisszámú, de meggyőző eredmények fényében megállapíthatjuk, hogy az élet értelmessége és a remény, a személyiség spirituális tartományának megnyilvánulásai jelentős szerepet töltenek be a serdülőkori optimális lelki fejlődésben. Jelen munkánk célja annak vizsgálata volt, hogy miképpen függnek össze az egzisztenciális/spirituális attitűdök (úgymint az élet értelmessége, az értelemkeresés, valamint a reményvesztettség) a serdülők problémaviselkedésével (mint például az agresszív-antiszociális viselkedés és a kudarcos iskolai karrier) és egészségvédő magatartásával (mint például az egészséges táplálkozás és a fizikai aktivitás). MÓDSZEREK Minta és adatgyűjtés Az adatgyűjtés erdélyi középiskolások körében történt. A rétegzett mintavételi eljárásban követtük a nem, életkor és település (falu/város) szerinti rétegződés leképeződését. A mintába összesen 500, 15 18 éves (átlagéletkor 16,5 év) tanuló került be (42,1% fiú, 57,9% lány), akiktől 406 érvényes kérdőívet kaptunk vissza. Az adatgyűjtést előzetesen felkészített iskolapszichológusok végezték önkitöltős kérdőív segítségével. A kérdőívek kitöltése névtelenül történt és 45 50 percet vett igénybe. Mérőeszközök Az élet értelmességének mérésére a Steger (STEGER, FRAZIER és munkatársai, 2006) által kidolgozott Meaning in Life Questionnaire-t (MLQ) használtuk. A kérdőív két alskálát foglal magába: az egyik az értelem megélését (például: Értem az életem értelmét ), a másik pedig az értelem keresését (például: Keresek, kutatok valami után, ami értelmessé teszi az életet számomra ) érinti. Mindkét alskála 5-5 601

602 Brassai László Pikó Bettina kijelentést tartalmaz, amelyek megítélését a megkérdezettnek önmagára vonatkozóan egy hétfokú skálán ( egyáltalán nem érvényes rám teljes mértékben érvényes rám ) kell értékelnie. Amerikai mintán az értelem megélése alskála megbízhatósági mutatója (Cronbach-α) 0,86, az értelem keresése skáláé pedig 0,87 értéket kapott, mintánkon pedig ezek az értékek 0,81 és 0,75 voltak. A reményvesztettség mérése LESTER (2001) Helplessness, Hopelessness, Haplessness Inventoryjának Hopelessness, azaz Reményvesztettség alskálájával történt. A mérőeszköz négy kijelentést tartalmazott (például: A jövőm sötétnek tűnik. ), melyek értékelését a válaszadónak ötfokú skálán ( egyáltalán nem teljes mértékben ) kell önmagára vonatkozóan megítélnie. A skála Cronbach-α-értéke amerikai mintán 0,74, saját mintánkon 0,67 volt. A CARE-R, Cognitive Appraisal of Risky Activities Revised (FROMME, KATZ, D AMICO, 2000) két alskálája (az agresszív-antiszociális viselkedés és a kudarcos iskolai karrier) 4-4 itemet tartalmazott (példaitemek: Verekedést kezdeményezni / Rongálni a köztulajdont és Hiányozni az iskolából / Felkészületlenül menni iskolába ). A válaszadónak hétfokozatú Likert-skálán az elmúlt hathavi, illetve az elkövetkező, anticipált hathavi gyakoriságot kellett felbecsülnie. Az agresszívasszociális magatartás Cronbach-α-értéke a múltbeli gyakoriság esetében 0,80, a jövőbeni gyakoriság esetében pedig 0,85 volt, a kudarcos iskolai karrier α-értéke a múltbeli gyakoriság esetében 0,82, a jövőbeni, anticipált gyakoriság esetében pedig 0,86 volt. A mintánkban mért α-értékeket az 1. táblázat összegzi. Az egészségpreventív magatartások vizsgálata JESSOR, COSTA és TURBIN (2003) Survey of Personal and Social Development mérőeszközéből átvett kérdések segítségével történt. Gyakorlatilag az egészséges táplálkozás (három kérdés) és a fizikai aktivitás (három kérdés) elmúlt hathavi és elkövetkező, anticipált hathavi előfordulását mértük hétfokozatú Likert-skálán. Az preventív egészségmagatartások gyakoriságát mérő skálák belső konzisztenciáját mutató Cronbach-α-értékeit az 1. táblázat szemlélteti. Adatelemzés Az adatelemzés során a vizsgált változók leíró statisztikáját regresszióelemzéssel egészítettük ki. A viselkedéses változók kapcsolatának az elemzéséhez bináris logisztikus regresszióanalízishez folyamodtunk. Tekintve, hogy előzetes tesztelés alapján a folytonos változók nem feleltek meg a normális eloszlás szabályainak, a négyviselkedéses változót (agresszió, iskolai kudarc, táplálkozás, fizikai aktivitás) a medián alatti és feletti értékek alapján dichotomizáltuk, és az ennek megfelelő, alacsony és magas előfordulású csoportok mentén esélyhányadosokat számoltunk. 602

Egzisztenciális/spirituális attitűdök jelentősége a serdülők 603 EREDMÉNYEK Az 1. táblázatban látható, hogy a mintánkban az értelem keresése alskála átlagértéke 25, (szórás 5,9), az értelem megélése alskálájáé 22,9 (szórás 6,5) volt. 1. táblázat. A vizsgált változók leíró statisztikája (N = 406) VIZSGÁLT VÁLTOZÓK α M(SD) Az élet megélt értelmessége 0,75 25,00(5,88) Az élet értelmességére irányuló keresés 0,81 22,89(6,51) Reményvesztettség 0,76 07,40(2,67) Agresszív-antiszociális viselkedés Múltbeli 0,88 Alacsony 35,8% Magas 64,2% Jövőbeli 0,77 Alacsony 61,2% Magas 38,8% Kudarcos iskolai karrier Múltbeli 0,68 Alacsony 52,5% Magas 47,5% Jövőbeli 0,65 Alacsony 50,8% Magas 49,2% Egészséges táplálkozás Múltbeli 0,81 Alacsony 50,9% Magas 49,1% Jövőbeli 0,81 Alacsony 52,4% Magas 47,6% Fizikai aktivitás Múltbeli 0,80 Alacsony 50,8% Magas 49,2% Jövőbeli 0,78 Alacsony 46,7% Magas 53,3% Megjegyzés: α = Cronbach-α, M = átlag, SD = szórás A független változók kapcsolatát a viselkedéses változókkal bináris logisztikus regresszióelemzéssel vizsgáltuk. A regresszióelemzésből származó esélyhányadosokat a 2. és 3. táblázat mutatja be. Az eredmények szerint az élet értelmességének az átélése és az élet értelmességére irányuló keresés a rizikómagatartások alacsonyabb előfordulásával és az egészségpreventív viselkedés nagyobb gyakoriságával mutat kapcsolatot. Ellenkező irányú összefüggés mutatkozik a reményvesztettség és a vizsgált magatartások között: a reményvesztettség kapcsolata negatív irányú az egészségpreventív és pozitív irányú a rizikómagatartásokkal. Mindez egyaránt érvényes az egészségmagatartások múltbeli, valamint jövőbeni, anticipált előfordulására. 603

604 Brassai László Pikó Bettina 2. táblázat. Az élet értelmessége és a reményvesztettség hatása a kockázatos és egészségpreventív magatartások múltbeli előfordulására (esélyhányadosok) Magas agreszszív-aszociális viselkedés Az értelem megléte 0,899 ** (0,820 0,986) Az értelem keresése 0,798 ** (0,674 0,946) Reményvesztettség 1,149 ** (1,032 1,279) KOCKÁZATOS ELMÚLT HAT HÓNAP Magas kudarcos iskolai karrier 0,960 *** (0,918 0,998) 0,805 *** (0,687 0,944) 1,213 *** (1,105 1,333) * p < 0,05 ** p < 0,01 *** p < 0,001 EGÉSZSÉGPREVENTÍV Egészségesebb táplálkozás 1,030 * (1,000 1,068) 1,100 * (1,020 1,187) 0,931 * (0,893 0,998) Magas fizikai aktivitás 1,100 *** (1,020 1,187) 1,078 *** (1,001 1,163) 0,830 *** (0,765 0,901) 3. táblázat. Az élet értelmessége és a reményvesztettség hatása a kockázatos és egészségpreventív magatartások jövőbeli előfordulására (esélyhányadosok) Magas agreszszív-aszociális viselkedés Az értelem megléte 0,893 ** (0,825 0,967) Az értelem keresése 0,840 ** (0,730 0,966) Reményvesztettség 1,091 ** (1,002 1,195) JÖVŐBENI, ELŐREVETÍTETT HAT HÓNAP KOCKÁZATOS Magas kudarcos iskolai karrier 0,967 *** (0,935 0,999) 0,9104 *** (0,837 0,988) 1,198 *** (1,098 1,306) * p < 0,05 ** p < 0,01 *** p < 0,001 EGÉSZSÉGPREVENTÍV Egészségesebb táplálkozás 1,027 ** (0,995 1,059) 1,095 ** (1,031 1,162) 0,940 ** (0,869 1,016) Magas fizikai aktivitás 1,029 *** (0,999 1,062) 1,094 *** (1,031 1,161) 0,877 *** (0,810 0,951) Az adatok az élet értelmességének a megélése és az értelem keresésének eltérő prediktorhatását mutatják. Az értelemkeresés mind a négy vizsgált egészségmagatartás múltbeli és jövőbeni előfordulásával kapcsolatba hozható, míg a megélt értelem az egészségvédő magatartások múltbeli előfordulására igen, de a jövőbeni, anticipált előfordulásával nem mutat együttjárást. Ezen felül az élet értelmességének a megélése nem mutat összefüggést a múltbeli kudarcos iskolai karrierrel sem. Összességében tehát a mintában az értelemkeresés prediktorhatása erőteljesebb az élet megélt értelmességénél. 604

Egzisztenciális/spirituális attitűdök jelentősége a serdülők 605 MEGBESZÉLÉS A serdülőkor a gyermek- és felnőttkor közötti átmeneti életszakasz, amelyet a biológiai, pszichológiai, szociális tartományokban zajló folyamatok mellett spirituális értelemben vett átalakulás, fejlődés is kísér (BENSON, ROEHLKEPARTAIN, RUDE, 2003; BENSON, 2004; DAMON, MENON, BRONK, 2003). Legújabban a protektív tényezők azonosítására és egészségmegtartó, a személyiség fejlődésére pozitív hatást gyakorló szerepének a feltárására irányuló vizsgálatok egyöntetűen kiemelik a spirituális tényezők jótékony hatását (REW, WONG, 2006; COTON, ZEBRACKI, ROSENTHAL, 2006). Az élet értelmessége egyike azon egzisztenciális/spirituális befolyásoló tényezőknek, amely az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap úgy felnőtt-, mint serdülőkorban is. Bár egyes szerzők (REKER, 2005; STEGER, OISHI, KASHDAN, 2009) inkább az érett felnőtt- és időskor jellemzőjeként tartják számon, mások igazolják, hogy az élet értelmességével kapcsolatos egzisztenciális témák a gyermekkortól (TAYLOR, EBERSOLE, 1993) a kora serdülőkoron át (DEVOGLER, EBERSOLE, 1983) a kései serdülőkorig (DEVOGLER, EBERSOLE, 1980) mindvégig jelen vannak. Leghangsúlyosabban az önazonosság keresésében nyilvánulnak meg, amely serdülőkorban különösen előtérbe kerül (ERIKSON, 1968; MARCIA, 1993; MCLEAN, 2005). A hivatkozott szakirodalom alapján szoros kapcsolat igazolható az élet értelmessége és a remény között (BECK, 1963; FELDMAN, SNYDER, 2005; SNYDER, 2002). Az élet értelmessége és a reményteliség közötti kapcsolat erőteljesen pozitív (SHEK, 1993), a reményvesztettség pedig rontja az élet értelemteliségének a megélését (GRYGIELSKI, 1984). Az értelemhiányban, céltalanságban sodródó, reményvesztett serdülő könnyen menekülhet rizikómagatartásokba (BARTON, 1986; CELOTTA, JACOBS, KEYS, 1992; KLINGER, 1998). Eredményeink megerősítik a reménytelenség kockázati és az élet értelmességének protektív szerepét az egészségmagatartások előfordulásában. Míg ez utóbbi esélycsökkentő, az előbbi esélynövelő hatással van a rizikómagatartásokra. Eredményeink egybevágnak a nemzetközi kutatási eredményekkel. Mint EFRATI-VIRTZER és MARGALIT (2009), KRISTENSSON és ÖHLUND (2005), valamint SHEK, MA és CHEUNG (1994) is kimutatták, az élet értelmességének hiánya pozitív összefüggést mutat az agresszív-antiszociális viselkedésformákkal, a reményvesztettség pedig egy sor problémaviselkedés előfordulását növeli (BOLLAND, 2003; DURANT, CADENHEAD és munkatársai, 1994; HAGEN, MYERS, MACKINTOSH, 2005). Másfelől az élet értelmessége és a reményteliség az iskolai siker/kudarc pszichés hátterét is megalapozza (AL-YAGON, MARGALIT, 2006; EFRATI-VIRTZER, MARGALIT, 2009; KIM, LEE és munkatársai, 2005). Az élet értelmessége és a protektív egészségmagatartások közötti kapcsolatot a nemzetközi eredmények mind a táplálkozás (LARSSON, SETTERLIND, 1990), mind a fizikai aktivitás (KUUPPELOMÄKIA, UTRIAINEN, 2003; SOLLERHED, EJLERTSSON, APITZSCHE, 2005) esetében érvényesítik. Saját eredményeink egybevágnak a hivatkozott nemzetközi eredményekkel. Mintánkban az élet értelmessége gyakoribb, a reményvesztettség pedig alacsonyabb előfordulást mutat az egészségvédő magatartásformákkal. Megjegyzés [B. Á.2]: Az Irodalomjegyzékben két t-vel szerepel (COTTON). 605

606 Brassai László Pikó Bettina A hivatkozott empirikus eredmények és saját eredményeink tükrében kiemelendő tehát, hogy az élet értelmessége az optimális lelki működés indikátoraként már serdülőkorban is jelentős egészséghaszonnal bír. Negatív kapcsolatban áll az agresszív-antiszociális viselkedéssel és a kudarcos iskolai karrierrel, ugyanakkor pozitív összefüggésben áll az egészséges táplálkozással és a fizikai aktivitással. Az egzisztenciális/spirituális attitűdök és a viselkedéses változók kapcsolatának elemzésében nemzetközileg is újszerű adat a jövőperspektívának az élet értelmessége és a reményvesztettség általi befolyásoltsága. Ez irányú eredményeink megerősítik, hogy az egészségmagatartás szempontjából kiemelt jelentőségű tudatosság nem képzelhető el a nélkül a bizonyosság nélkül, hogy életünk értelemmel telített. Ez ugyanis a jövőnkkel, életünkkel és egészségünkkel kapcsolatosan mindenféle tervezési folyamat kiindulópontja (HÄGGMAN-LAITILA, PIETILÄ, 1998; VON BOTHMER, FRIDLUND, 2003). Míg azon serdülőkori vizsgálatok, amelyek az élet értelmessége és az egészségmagatartások közötti kapcsolatra vonatkoznak, csupán az élet átélt értelmességére összpontosulnak, eredményeink az értelemkeresés serdülőkorban betöltött szerepére is felhívják a figyelmet. Az élet értelmességére irányuló keresés szerepének a megvilágítása serdülőkorban nemzetközi empirikus adatok viszonylatában is újszerű eredménynek számít. Az általunk találtak STEGER (2006, 2009) álláspontjával egybehangzóan megerősítik a tényt, miszerint az élet értelmességének megítélésekor az átélt értelemességélmény mellett nem tekinthetünk el az értelemkeresésre irányuló törekvéstől, amely minden életkorban alapvető humánspecifikus szükséglet. Sőt, míg felnőtt- és időskorban a személyiség magasabb integráltsági fokával párhuzamosan az élet értelmességének az élménye a meghatározóbb, addig gyermekkortól késő serdülőkorig az élet értelmességének keresésére irányuló törekvés az (ERIKSON, 1968; MARCIA, 1993). Vizsgálati eredményeink fényében az élet értelmességére irányuló keresés és a reményvesztettség egymással ellentétes hatásmintázata tehát rámutat arra, hogy az értelemkeresés több az értelem hiányánál: aktív mobilizáló, jelentéskereső/-teremtő magatartás (STEGER, OISHI, KASHDAN, 2009). Ugyanakkor az élet értelmének a megléte és az arra irányuló keresés egymástól történő megkülönböztetésének az érvényességére utal, hogy e két struktúra befolyása az egészség- és rizikómagatartásokra nem egyenlő mértékű. Serdülőkorban az értelemkeresés befolyása az élet megtalált értelmességénél jóval kiterjedtebb. Sőt, az értelemkeresés hangsúlyosabb befolyása éppen a magatartások jövőbeni anticipált előfordulásának a befolyásoltságában mutatkozik meg. E vonatkozásban a kettő dinamikájának az értelmezése filozófiai alapkérdéshez vezet el, nevezetesen a kiteljesedés és a beteljesültség kapcsolatához. A beteljesültségben megszűnik a keresés motiváló/mobilizáló ereje. A megélt élmény emocionális töltete figyelmünket a jelenre rögzíti, a jövőperspektíva ezáltal beszűkül, a jövőre irányuló célok átmenetileg elveszítik incentív értéküket. Bár eredményeinket keresztmetszeti vizsgálati adatokból nyertük (s megerősítésükhöz ok-okozati kapcsolatok behatóbb elemzését biztosító longitudinális adatokra van szükség) és az esélyhányadosok erőssége a szignifikancia ellenére nem túl nagy, jelzésértékükkel felhívják a figyelmet a spirituális/egzisztenciális attitűdöknek az egészségpreventív és rizikómagatartásokban betöltött szerepére serdülőkorban. 606

Egzisztenciális/spirituális attitűdök jelentősége a serdülők 607 IRODALOM AKANDE, A., ODEWALE, F. (1994) The relationship between adolescent satisfaction and goal directedness. International Journal of Adolescence and Youth, 4, 245 252. AL-YAGON, M., MARGALIT, M. (2006) Loneliness, sense of coherence and perception of teachers as a secure base among children with reading difficulties. European Journal of Special Needs Education, 21, 21 37. BARTON, E. (1986) Adolescent views of the contemporary world: An International Comparison. Educational Psychology in Practice, 2, 45 48. BAUMEISTER, R. F. (1991) Meanings of life. Guilford, New York BECK, A. T. (1963) Thinking and depression. 1. Idiosyncratic content and cognitive distortions. Archives of General Psychiatry, 9, 324 333. BENSON, P. L. (2004) Emerging themes in research on adolescent spiritual and religious development. Applied Developmental Science, 8, 47 50. BENSON, P. L., ROEHLKEPARTAIN, E. C., RUDE, S. P. (2003) Spiritual development in childhood and adolescence: Toward a field of inquiry. Applied Developmental Science, 7, 205 213. BERING, J. M. (2002) The existential theory of mind. Review of General Psychology, 6, 3 24. BOLLAND, J. M. (2003) Hopelessness and risk behaviour among adolescents living in highpoverty inner-city neighbourhoods. Journal of Adolescence, 26, 145 158. BRONIKOWSKI, M., BRONIKOWSKA, M. (2009) Salutogenesis as a framework for improving health resources of adolescent boys. Scandinavian Journal of Public Health, 37, 525 531. CELOTTA, B., JACOBS, G., KEYS, S. (1992) Searching for suicidal precursors in the elementary school child. American Mental Health Counselors Association Journal, 9, 38 50. COTTON, S., ZEBRACKI, K., ROSENTHAL, S. L. (2006) Religion/spirituality and adolescent health outcomes: A review. Journal of Adolescent Health, 38, 472 480. CRUMBAUGH, J. C. (1977) The Seeking of Noetic Goals Test (SONG): A complementary scale to the Purpose-in-Life Test (PIL). Journal of Clinical Psychology, 33, 900 907. DAMON, W., MENON, J., BRONK, K. C. (2003) The development of purpose during adolescence. Applied Developmental Sciences, 7, 119 128. DEVOGLER, K. L., EBERSOLE, P. (1980) Categoriyation of college students` meaning in life. Psychological Reports, 46, 387 390. DEVOGLER, K., EBERSOLE, P. (1983) Young adolescents meaning in life. Psychological Reports, 52, 427 431. DURANT, R. H., CADENHEAD, C., PENDERGRAST, R. A., SLAVENS, G., LINDER, C. W. (1994) Factors associated with the use of violence among urban black adolescents. American Journal of Public Health, 84, 612 617. DYCK, M. J. (1987) Assessing logotherapeutic constructs: Conceptual and psychometric status of the Purpose in Life and Seeking of Noetic Goals Tests. Clinical Psychology Review, 7, 439 447. EFRATI-VIRTZER, M., MARGALIT, M. (2009) Students behaviour difficulties, sense of coherence and adjustment at school: risk and protective factors. European Journal of Special Needs Education, 24, 59 73. EMMONS, R. A. (2003) Personal goals, life meaning, and virtue: Wellsprings of a positive life. In KEYES, C. L., HAIDT, J. (eds) Flourishing: Positive psychology and the life well-lived. 105 128. American Psychological Association, Washington, DC 607

608 Brassai László Pikó Bettina ERIKSON, E. H. (1968) Identity: Youth and Crisis. Norton, New York FELDMAN, D. B., SNYDER, C. R. (2005) Hope and the meaningful life: Theoretical and empirical associations between goals directed thinking and life meaning. Journal of Social and Clinical Psychology, 24, 401 421. FRANKL, V. E. (1963) Man s search for meaning: An introduction to logotherapy. Pocket Books, New York FRANKL, V. E. (1967) Psychotherapy and existentialism: Selected papers on logotherapy. Washington Square Press/Pocket Books, New York FRANKL, V. E. (1986) The doctor and the soul: From psychotherapy to logotherapy (Revised and expanded). Vintage Books, New York FRANKL, V. E. (2006) Értelem és egzisztencia. Előadások és tanulmányok. JEL Kiadó, Budapest FROMME, K., KATZ, E. C., D AMICO, K. (2000) Effects of outcome expectancies and personality on young adults illicit drug use, heavy drinking, and risky sexual behavior. CARE R, Cognitive Appraisal of Risky Activities-Revised. Cognitive Therapy and Research, 24, 1 22. GRYGIELSKI, M. (1984) Meaning in life and hopelessness: Interrelationships and intergroup differences. Polish Psychological Bulletin, 5, 277 284. HAGEN, K. A., MYERS, B. J., MACKINTOSH, V. H. (2005) Hope, social support, and behavioral problems in at-risk children. American Journal of Orthopsychiatry, 75, 211 219. HÄGGMAN-FAIRCLOUGH, A., PIETILÄ, A. M. (1998) Life control and health in view of qualitative and quantitative research. International Journal of Nursing Practice, 4, 103 112. HEINE, S. J., PROULX, T., VOHS, K. D. (2006) The meaning maintenance model: On the coherence of social motivations. Personality and Social Psychology Review, 10, 88 110. HURRELMANN, K., RICHTER, M. (2006) Risk behaviour in adolescence: The relationship between developmental and health problems. Journal of Public Health, 14, 20 28. JESSOR, R., COSTA, F. M., TURBIN, M. S. (2003) Survey of personal and social development. Institute of behavioral science. Colorado University, Megjelenés helye? KIANG, L., FULIGNI, A. J. (megj. alatt) Meaning in life as a mediator of ethnic identity and adjustment among adolescents from Latin, Asian, and European American backgrounds. Journal of Youth and Adolescence. KIM, T. H., LEE, S. M., SEUNGKOOK, K. Y., PUIG, L. A. (2005) Hope and the meaning of life as influences on Korean adolescents resilience: Implications for counselors. Asia Pacific Education Review, 6, 143 152. KLINGER, E. (1998) The search for meaning in evolutionary perspective and its clinical implications. In WONG, P. T. P., FRY, P. S. (eds) The human quest for meaning: A handbook of psychological research and clinical application. 27 50. Lawrence Erlbaum Associates Publishers, Mahwah, NJ KONKOLŸ B. T., MARTOS T., SKRABSKI Á., KOPP M. (2008a) A Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskálájának (BCSI-LM) pszichometriai jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 9, 243 261. KONKOLŸ, B. T., BACHNER, Y. G., MARTOS, T., KUSHNIR, T. (2009) Meaning in life: Does it play a role in smoking? Substance Use & Misuse, 44, 1566 1577. KONKOLŸ, T. B., MARTOS, T. (2006) Az életcél kérdőív magyar változatának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 153 169. KONKOLŸ, T. B., MARTOS, T. (2008b) Reliability and Validity of the Shortened Hungarian Version of the Existence Scale. Existenzanalyse, 1, 70 74. Megjegyzés [B. Á.3]: Nem jelent még meg? 608

Egzisztenciális/spirituális attitűdök jelentősége a serdülők 609 KRISTENSSON, P., ÖHLUND, L. S. (2005) Swedish upper secondary school pupils sense of coherence, coping resources and aggressiveness in relation to educational track and performance. Scandinavian Journal of Caring Science, 19, 77 84. KUUPPELOMAKIA, M., UTRIAINEN, P. (2003) A 3 year follow-up study of health care students sense of coherence and related smoking, drinking and physical exercise factors. International Journal of Nursing Studies, 40, 383 388. LARSSON, G., SETTERLIND, S. (1990) Work load/work control and health: Moderating effects of heredity, self image, coping, and health behavior. International Journal of Health Sciences, 2, 79 88. LESTER, D. (2001) An inventory to measure helplessness, hopelessness, haplessness. Psychological Reports, 89, 495 498. LITTLE, B. R., SALMELA-ARO, K., PHILLIPS, S. D. (2006) Personal project pursuit: Goals, action, and human flourishing. Lawrence Erlbaum Associates Publishers, Mahwah, NJ MARCIA, J. E. (1993) The ego identity status approach to ego identity. In MARCIA, J. E., WATER- MAN, A. S., MATTESON, D. R., ARCHER, S. L., ORLOFSKY, J. L. (eds) Ego identity: A handbook for psychosocial research. 1 21. Springer-Verlag, New York MASTERS, K. S. (2007) Religiosity/spirituality and behavioral medicine: Investigations concerning the integration of spirit with body. Journal of Behavior Medicine, 30, 287 289. MCLEAN, K. C. (2005) Late adolescent identity development: Narrative meaning making and memory telling. Developmental Psychology, 41, 683 691. MILLER, W. R., THORESEN, C. E. (2003) Spirituality, religion, health: An emerging field. American Psychologist, 58, 24 35. MYRIN, B., LAGERSTRÖM, M. (2006) Health behaviour and sense of coherence among pupils aged, 14 15. Scandinavian Journal of Caring Science, 20, 339 346. MYRIN, B., LAGERSTRÖM, M. (2008) Sense of coherence and psychosocial factors among adolescents. Acta Pædiatrica, 97, 805 811. NEWCOMB, M. D., HARLOW, L. L. (1986) Life events and substance use among adolescents: Mediating effects of perceived loss of control and meaninglessness in life. Journal of Personality and Social Psychology, 51, 564 577. NICHOLSON, T., HIGGINS, W., TURNER, P., JAMES, S., STICKLE, F., PRUITT, T. (1994) The relation between meaning in life and the occurrence of drug abuse: A retrospective study. Psychology of Addictive Behaviors, 8, 24 28. ÖZTEKIN, C., TEZER, E. (2009) The role of sense of coherence and psychical activity in positive and negative affect of Turkish adolescents. Adolescence, 44, 421 432. PARK, N., PARK, M., PETERSON, C. (2010) When is the Search for Meaning Related to Life Satisfaction? Applied Psychology: Health and well-being, 2, 1 13. REKER, G. T. (2005) Meaning in life of young, middle-aged, and older adults: Factorial validity, age, and gender invariance of the Personal Meaning Index (PMI). Personality and Individual Differences, 38, 71 85. REW, R. ED. D., WONG, J. Y. (2006) A systematic review of associations among religiosity/spirituality and adolescent health attitudes and behaviors. Journal of Adolescent Health, 38, 433 442. SAWATZKY, R., RATNER, P. A., CHIU, L. (2005) A meta-analysis of the relationship between spirituality and quality of life. Social Indicators Research, 72, 153 188. SCHULENBERG, S. E. (2004) A psychometric investigation of logotherapy measures and the Outcome Questionnaire (OQ-45.2). North American Journal of Psychology, 6, 477 492. 609

610 Brassai László Pikó Bettina SHEK, D. T. (1992) Meaning in life and psychological wellbeing: An empirical study using the Chinese version of the Purpose in Life Questionnaire. The Journal of Genetic Psychology, 153, 185 200. SHEK, D. T. (1993) Measurement of pessimism in Chinese adolescents: The Chinese Hopelessness Scale. Social Behavior & Personality, 21, 107 119. SHEK, D. T. (1998) Adolescent positive mental health and psychological symptoms: A longitudinal study in a Chinese context. Psychologia: An International Journal of Psychology in the Orient, 41, 217 225. SHEK, D. T., MA, H. K., CHEUNG, P. C. (1994) Meaning in life and adolescent antisocial and prosocial behavior in a Chinese context. Psychologia: An International Journal of Psychology in the Orient, 37, 211 218. SINK, C. A., VAN KEPPEL, J., PURCELL, M. (1998) Reliability estimates of the Purpose in Life and Seeking of Noetic Goals tests with rural and metropolitan area adolescents. Perceptual and Motor Skills, 86, 362. SKRABSKI Á., KOPP M., RÓZSA S., RÉTHELYI M. (2004) A koherencia mint a lelki és testi egészség alapvető meghatározója a mai magyar társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5, 7 25. SNYDER, C. R. (2002) Hope theory: Rainbows in the mind. Psychological Inquiry, 13, 249 275. SOLLERHED, A. C., EJLERTSSON, G., APITZSCHE, E. (2005) Predictors of strong sense of coherence and positive attitudes to physical education in adolescents. Scandinavian Journal of Public Health, 33, 334 342. STEGER, M. F. (2009) Meaning in life. In LOPEZ, S. J. (ed.) Handbook of positive psychology (2nd ed.). Cikk oldalszáma tól ig. Oxford University Press, Oxford, UK STEGER, M. F., FRAZIER, P., OISHI, S., KALER, M. (2006) The Meaning in Life Questionnaire: Assessing the presence of and search for meaning in life. Journal of Counseling Psychology, 53, 80 93. STEGER, M. F., KASHDAN, T. B., SULLIVAN, B. A., LORENTZ, D. (2008a) Understanding the search for meaning in life: Personality, cognitive style, and the dynamic between seeking and experiencing meaning. Journal of Personality, 76, 199 228. STEGER, M. F., KAWABATA, Y., SHIMAI, S., OTAKE, K. (2008b) The meaningful life in Japan and the United States: Levels and correlates of meaning in life. Journal of Research in Personality, 42, 660 678. STEGER, M. F., OISHI, S., KASHDAN, T. B. (2009) Meaning in life across the life span: Levels and correlates of meaning in life from emerging adulthood to older adulthood. Journal of Positive Psychology, 4, 43 52. STEGER, M. F., OISHI, S., KESIBIR, S. (in press) Is a life without meaning satisfying? The moderating role of the search for meaning in satisfaction with life judgments. Journal of Positive Psychology. SZEMÁN A., HEGYI P., BAKÓ GY., MOLNÁR P. (2007) Az élet értelmességének szubjektív megélése időskorban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 4, 309 327. TAYLOR, S. J., EBERSOLE, P. (1993) Young children s meaning in life. Psychological Reports, 73, 1099 1104. VAN DEIRENDONCK, D., MOHAN, K. (2006) Some thoughts on spirituality and eudaimonic well-being. Mental Health, Religion & Culture, 9, 227 238. VON BOTHMER, M. I. K., FRIDLUND, B. (2003) Self-rated health among university students in relation to sense of coherence and other personality traits. Scandinavian Journal of Caring Science, 17, 347 357. Megjegyzés [B. Á.4]: Nem jelent még meg? 610

Egzisztenciális/spirituális attitűdök jelentősége a serdülők 611 THE SIGNIFICANCE OF EXISTENTIAL/SPIRITUAL ATTITUDES IN ADOLESCENT HEALTH PREVENTIVE AND RISK BEHAVIORS BRASSAI, LÁSZLÓ PIKÓ, BETTINA The role of existential/spiritual domain of personality in adolescent health behavior is an underinvestigated research field in health psychology. The present study is based on the results of a research carried out in a sample of Transylvanian adolescents (N = 406; aged between 15-18 years, mean age = 16.5 year; 42.1% males and 57.9% females) focused on the association between meaning of life and health and risk behaviors. Calculating odds ratios, our analyses revealed an inverse direction in their relationships with searching for meaning in life and hopelessness (for example, for the relationship between searching for meaning and risk behavior: OR = 0.798, 95% CI = 0.674-0.946, p < 0.01; whereas for the relationship with hopelessness: OR =1.149, 95% CI = 1.032-1.279, p < 0.05). These data point out that searching for meaning in life is not a negative status or a deficiency but on the contrary, it is more a cognitive-motivational structure that is linked to determining meaning. On the other hand, the results highlight that in adolescence the influence of searching for meaning is more determinant in terms of health and risk behaviors than meaning of life itself. Key words: adolescence, health and risk behaviors, protective factors, meaning of life, existential and spiritual attitudes 611