Planetary nebula: A planetáris ködök viszonylag rövid életűek, nagyjából 10 ezer évig marad fent, míg a többi égi objektum álltalában évmilliókig. Az 1.43 naptömegnél könnyebb csillagok evlóciójának utolsó állomása során keletkeznek planetáris ködök: A csillag, élete során hidrogént alakít át magfúzióval héliummá, az így keletkező sugárzás az ami megakadályozza, hogy a csillag a hatalmas tömege alatt összeroskadjon. Amikor a hidrogén elfogy, akkor a csillag elkezd összeroskadni, ez pedig azzal jár, hogy felforrósodik. Az így keletkezett hő biztosít lehetőséget a hélium fúziójára, ami még több energia termelésével jár együtt: a plussz hő és energia miatt a csillag felfúvódik, vörös óriás lesz belőle: kialakul egy öngerjesztő folyamat, ami egyre több energiát termel a magfúzióval, a csillag felforrósodik, és hirtelen (a csillag élettartamához képest hirtelen) tágulni kezd. Ennek a hirtelen tágulás hatására a külső, hidegebb anyag lelökődik a csillagról. A csillag ezt a táguló gázburkot belülről megvilágítja; ultraibolya sugárzással ionizálja a gázt, ezzel megvilágítva azt. Nagyjából 10k év alatt a csillag annyira lehűl, hogy már nem tud ultraibolya sugárzást kibocsájtani, a köd pedig egyszerűen eloszlik, hátramarad egy fehér törpe. Ekkora távcsövekkel a planetary nebulák nem mutatnak színeket, ha lenne nagyobb távcsövünk akkor györönyű szívárvány színeket látnánk.
M57 - Gyűrűs köd - planetary nebula Az egyik leghíresebb planetáris köd, télen a megfigyelése csak közvetlen naplemente után lehetséges.konstelláció: Lyra (lant) Távolsága: 2300 ly Látszólagos fényessége: 8.8m Látszólagos mérete: 230 x203 newton. Az MC-vel nehezebb megtalálni. Javasolt nagyítás: nagy Binokulár: nem
NGC 2392 Eszkimó köd - planetary nebula Ez egy bipoláris köd, ami két burokból álló köd. Mérete igen kicsi, jellegzetes vonásai igazán egy nagy távcsőben mutatkoznak meg. Konstelláció: Gemini (Ikrek) Távolsága: 2870 ly Látszólagos fényessége: 10.1m Látszólagos mérete 48 x48 Newton, (talán az MC-vel is meg lehet találni), de csak a 200-asban van remény valamilyen részletét meglátni. Javasolt nagyítás: amilyen nagyot a távcső kibír. Binokulár: nem.
M42 Orion Köd diffuse nebula Diffúz köd, azok közül is az egyik legfényesebb és leghíresebb. Megfelelően sötét égen akár szabad szemmel is látható. Aktív csillagformáló régió, ahol a csillagok keletkezése most is zajlik, ez a legközelebbi ilyen régió a földhöz. Átmérője hozzávetőleg 24 fényév, tömege 2000 naptömeg körül lehet. Konstelláció: Távolsága: 1344 ly Látszólagos fényessége: 4.0m Látszólagos mérete: 65'x60' Javasolt nagyítás: kicsi közepes Binokulár: igen, a környéke is nagyon szép!
M1 Rák köd planetary nebula Szupernóva maradvány. A közepén egy apró neutron csillag van ami hatalmas energiájú gamma és rádió sugázást bocsájt ki. Annyira erős ez a sugárzás, hogy ennek siegítségével sikerült feltérképezni a Nap külső rétegeit, illetve a Szaturnusz holdjának, a Titánnak a légkörét, amikor elhaladtak a Rák köd előtt. Neutron csillaga az első felfedezett pulzárok egyike. Konstelláció: Taurus (bika) Távolsága: 6500 ly Látszólagos fényesség: 8.4m Látszólagos méret: 420 x290 Javasolt nagyítás: közepes nagy Binokulár: 10x50 talán
M76 Kis súlyzó-köd planetary nebula Az egyik leghalványabb és legnehezebben megtalálható objektum a Messier listán. Konstelláció: Perseus Távolsága: 2500 ly Látszólagos fényesség: 10.1m Látszólagos méret: 2.7 x 1.8 Javasolt távcső: bármlyeik Newton, megtalálni is kihívás. Javasolt nagyítás: amilyen nagyot a távcső elbír Binokulár: nem
Kettős csillagok: Ha felnézünk az égre, és látunk egy csillagot, sosem lehetünk benne biztosak, hogy az valóban csak egy csillag. Lehet, hogy kettő, vagy még több, de olyan közel vannak egymáshoz, hogy a szemünk, vagy akár még a távcsövünk sem tudja ketté választani őket. A kettős csillagoknak három fajtája van: Vannak az optikai kettősök, amik csak csak nagyon közel látszanak egymáshoz a Földfől, de a valóságban messze vannak egymástól: azt lehet elmondani, hogy igaziból semmi közük nincs egymáshoz. Vannak Vizuális kettősök (bináris csillagok), amikről kimutatható, hogy gravitációsan valóban kötöttek egymáshoz (egymás körül keringenek), és a megfelelő műszerrel valóban több csillagnak látszanak. Illetve vannak azok a bináris csillagok amik még a legjobb felbontású távcsőben sem látszanak kettőnek, de más módszerrel kimutatható, hogy nem egy csillagról van szó. Pl fedési kettősök, amiknek a pályájra oldalról látunk rá, igy van amikor az egyik kitakarja a másikat. Illetve meg lehet állapitani a pályájuk alapján, hogy gravitációsan kötöttek-e.
Beta Cygni - Albireo kettős csillag A Beta Cygni egy hármas rendszer, amely szabad szemmel megfigyelve egy 3m fényességű csillagnak látszik, azonban teleszkópban nézve két csillagra bomlik: egy narancsos fényű 3.1m fényesebb, és egy kékes színű 5.1m halványabb csillagra. Nem tudni hogy valóban egymás körül keringenek-e a csillagok, vagy csak egy optikai kettősről van szó. Spektroszkópiai méréssel kimutatták, hogy a fényesebb, naracssárgás csillag maga is egy szoros kettős, de a felbontásához egy minimum 50centis főtükör, és extrém stabil légkör szükséges. A kettős csillagok eltérő színe teszi igazán különlegessé ezt az objektumot. Konstelláció: Cygnus (hattyú) Távolság: 430 +/- 20ly Látszólagos fényessége: 3m (combined) Javasolt nagyítás: közepes Binokulár: 10x50
Epsilon Lyrae kettős csillag Egy több csillagból álló rendszer, különlegesen jó viszonyok között akár szabad szemmel is látható kettős, bár a közvetlenül melle lévő Vega vakítóan fényes. Még a legkisebb binokulárban is könnyen megfigyelhető, nagyobb távcsőben azonban mind a két tagját 2-2, nagyon szoros kettőscsillagra lehet bontani. Megfigyelések szerint akár 10 csillag is tagja lehet ennek a rendszernek. Konstelláció: Lyra Távolság: 162 ly Látszólagos fényessége: 4,7m / 5,1m Javasolt nagyítás: nagy Binokulár: bármelyik.
Gamma Andromedae Almach - kettős csillag Az Albireo-hoz hasonlóan ez a kettős is eltérő színű tagokból áll. A rendszer 4 csillagból áll, a szabad szemmel is látható kettő halványabb, kékesebb színű tagja önmagában egy hármas rendszert alkot: egy kékes színű csillag körül kering két sokkal halványabb csillag. Kis távcsövekben természetesen, csak a két legfényesebb tagja látható ennek a csillagrendszernek. Konstelláció: Androméda Távolság: 350 ly Látszólagos fényessége: 2.26m / 4.84m Javasolt nagyítás: közepes Binokulár: nem.
Alpha Geminorum Castor kettős csillag Az Ikrek csillagkép második legfényesebb csillaga. A legfényesebb csillag ebben a csillagképben a Pollux, ami szintén egy kettős csillag, azonban olyan szoros kettős, amit kis távcsövekkel nem lehet felbontani. A Castor szoros kettős csillagnak látszik, valójában azonban akár 6 csillag is lehet ebben a rendszerben. Konstelláció: Gemini (Ikrek) Távolság: 51 ly Látszólagos fényessége: 1.92m / 2.97m Javasolt nagyítás: nagy. Binokulár: nem.
Zeta Ursae Majoris Mizar (és Alcor) kettős csillag A Mizar és az Alcor szabad szemmel is kiválóan látható kettős csillagok. A fényesebbik tag, a Mizar valójában egy négyes rendszer (kis távcsővel kettőig bontható), míg az Alcor egy kettős csillag (de kis távcsővel nem bontható). A legenda szerint a középkorban ezt a kettőst szemvizsgálatra is használták. Konstelláció: Ursa Major (Nagymedve/Göncöl szekér) Távolság: 86 ly Látszólagos fényessége: 2.27m Javasolt nagyítás: nagy. Binokulár: igen. Szabad szemmel is látható.
Nyílt halmazok: Egy nyílthalmaz általában pár ezer csillagból álló, gravitációsan kötött objektum. A tagjai ugyan abból a molekuláris gázfelhőből keletkeztek, a koruk és összetételük ezért hasonló. Alakjuk szabálytalan, és mint minden más objektum ők is a galaxis magja körül keringenek, a galaxis sikjában. Keringésük során a gravitációs árapály erők miatt (találkozás más halmazokkal, gázfelhőkkel) néhány százmillió év alatt szétszakitják a nyilthalmazokat, csillagaik egyedül folyatják útjukat a galaxismag körül, csatalkozva a többi csillaghoz. Perseus double cluster NGC 869, NGC 884 nyílt halmaz Megfelelően sötét égen akár szabad szemmel is látható ez a két fiatal halmaz. Koruk nagyjából 12.8 millió év, összehasonlításul a Fiastyúk 150 millió éves lehet. A környékük is igazán szép, ugyanis a környékükön is rengeteg csillag van, illetve itt van tőlük nem messze a Stock 2 nevű nyílt halmaz is. Digitális fényképezőgéppel, hosszú záridővel érdemes megpróbálni lefényképezni. Konstelláció: Perszeusz Távolsága: 7500 ly Látszólagos fényesség: 3.7 Látszólagos méret: 60' Javasolt nagyítás: kicsi közepes Binokulár: bármelyik Alpha Persei cluster Melotte 20 nyílt halmaz Megfelelően sötét égen, ha nagyon mereszti az ember a szemét, akkor néhány fényes csillagként látható a Perszeusz csillagkép legfényesebb csillaga, a Mirfak körül. Konstelláció: Perszeusz Távolsága: 650 ly Látszólagos fényesség: 1.2 Látszólagos méret: 185' Javasolt nagyítás: kicsi közepes Binokulár: bármelyik
Hyades Melotte 25 nyílt halmaz A naphoz legközelebb lévő nyílt halmaz. A Földről úgy tűnik mintha a csillagai V alakban helyeszkednének el a Taurusz lefényesebb csillaga, az Aldebaran körül, ám az Aldebaran jóval közelebb van a Földhöz, mint a Hyades. A halmaz magjának mérete 17.6 fényév, ugyanakkor a halmaz eddig felfedezett tagjainak egyharmada ezen a távolságon kívül helyezkedik el, feltehetően éppen leszakadóban vannak a Hyades-ről. Konstelláció: Taurusz Távolsága: 153 ly Látszólagos fényesség: 0.5 Látszólagos méret: 330' Javasolt nagyítás: kicsi Binokulár: bármelyik Pleiades Fiastyúk M45 Nyílt halmaz Kiválóan látható szabad szemmel is. Megfigyelésekor előbb szabad szemmel számoljuk meg, hogy hány csillagot látunk benne, jegyezzük fel, majd figyeljük meg binokulárral, illetve nagy látószögű okulárral is, aztán a látottakat hasonlítsuk össze a csillagtérképpel. Csillagai körül lévő porfelhő reflexiós ködöt képez (a halmaz csillagai megvilágítják a porfelhőt). A megfigyelések szerint ez a porfelhő nem része a molekuláris felhőnek, amiből a halmaz csillagai keletkeztek, hanem egy különálló porfelhő, amin éppen most halad át a halmaz. Érdekes megfigyelni, hogy a látszólagos fényessége kisebb, mint a Hyades-nek, ugyanakkor mivel a mérete is kissebb, ezért jóval könnyebben észrevehető. Konstelláció: Taurusz Távolsága: 444 ly Látszólagos fényesség: 1.6 Látszólagos méret: 110' Javasolt nagyítás: kicsi közepes Binokulár: bármelyik.
M35 nyílt halmaz A halmaz csillagai nagyjából egy teliholdnyi területen terülnek szét. A szomszédságában van egy jóval kompaktabb nyílthalmaz, amit szintén érdemes megfigyelni, az NGC 2168. Konstelláció: Gemini Távolsága: 2800 ly Látszólagos fényesség: 5.3 Látszólagos méret: 23' Javasolt nagyítás: közepes nagy Binokulár: 10x50
M36 nyílt halmaz Ez a halmaz azért érdekes, mert nagyon hasonló mint az M45 (Fiastyúk), csak sokkal messzebb van. Ha azonos távolságban lenne, nagyon hasonlítanának egymásra. Átmérője 14 fényév, és legalább 16 tagja van. Konstelláció: Auriga (szekeres) Távolsága: 4100 ly Látszólagos fényesség: 6.3 Látszólagos méret: 12' Javasolt nagyítás: közepes nagy Binokulár: 10x50, talán Chart: Következő oldalon M37 nyílt halmaz Ez a halmaz szó szerint a galaxis másik oldalán van: a galaxis mag a Naprendszer és az M37 között van. Konstelláció: Auriga (szekeres) Távolsága: 4522 ly Látszólagos fényesség: 6.2 Látszólagos méret: 24' Javasolt nagyítás: közepes nagy Binokulár: 10x50, talán Chart: Következő oldalon M38 nyílthalmaz Átmérője 24 fényév. Legfényesebb csillaga egy sárga óriás, ami a Nap fényességének 900x-osát produkálja (ez inkább azt mutatja meg, hogy a Nap nem igazán fényes csillag). Konstelláció: Auriga (szekeres) Távolsága: 4200 ly Látszólagos fényesség: 7.4 Látszólagos méret: 21' Javasolt nagyítás: közepes nagy Binokulár: 10x50, talán Chart: Következő oldalon
NGC 7789 nyílthalmaz Közismertebb nevén Fehér Rózsa halmaz. Konstelláció: Cassiopeia Távolsága: 7600 Látszólagos fényesség: 6.7 Látszólagos méret: 16' Javasolt nagyítás: közepes nagy Binokulár: 10x50, talán
M52 nyílt halmaz A távolságát nem eddig nem tudták pontosan megállapítani, valahol 3 és 7 ezer fényév között lehet. Konstelláció: Auriga (szekeres) Távolsága: 3000-7000 ly Látszólagos fényesség: 5.0 Látszólagos méret: 13' Javasolt nagyítás: közepes nagy Binokulár: 10x50, talán M103 nyílt halmaz Ez az egyik legmesszebb lévő nyílt halmaz, távolsága 8 és 9500 fényév között van. Binokulárral is könnyedén megtalálható. Konstelláció: Perszeusz Távolsága: 8000-9500 ly Látszólagos fényesség: 7.4 Látszólagos méret: 6' Javasolt nagyítás: közepes Binokulár: 10x50 M29 nyílthalmaz A Tejút egy sűrű régiójában található nyílt halmaz. Erősen megoszlanak a vélemények róla, hogy milyen messze van (az itt megadott érték egy közép érték.) Térkép: lásd: M57, Gyűrűs köd Konstelláció: Cyngus Távolsága: 400ly Látszólagos fényesség: 7.1 Látszólagos méret: 7' Javasolt nagyítás: kicsi Binokulár: 10x50
Gömbhalmazok: A gömbhalmazok gömb alakúak, jóval több csillagot tartalmaznak mint egy nyílt halmaz, és gravitációsan sokkal szorosabb barátságot ápolnak a csillagaik. Az igazi különbség a nyílt halmazokhoz képest, hogy a gömbhalmazok nem a galaxis síkjában, a galaxis korongjában keringenek, hanem a galaxis halójában, akár merőlegesen a galaxis síkjára. Jóval idősebbek, mint a nyílthalmazok. Jelenleg körül belül 150, a Tejút körül keringő gömbhalmazt ismerünk. Az Androméda galaxisnak 500, egyes eliptikus galaxisoknak akár 10000 gömbhalmazuk is lehet. Megfigyelések szerint, majd' minden galaxis rendelkezik gömbhalmazokkal. A Sagittarius és a Canis Major törpegalaxis úgy tűnik jelenleg éppen átadják gömbhalmazaikat a Tejútnak. Gyere vissza nyár elején, akkor láthatunk párat.
M56 Gömbhalmaz A megfigyelések szerint egy törpegalaxissal való összeolvadás során szerezte a Tejút ezt a gömbhalmazt. A galaxis forgásáirányával ellentétesen kering a galaxismag körül. Térkép: lásd: M57, Gyűrűs köd Konstelláció: Lyra (lant) Távolsága: 32900y Látszólagos fényesség: 8.3 Látszólagos méret: 8.8'', de igazán csak 200-as Newton lesz az ami lehet, hogy mutat belőle valami részletet. Javasolt nagyítás: minél nagyobb annál jobb Binokulár: talán látható, egy maszatos csillagként. Galaxisok A galaxisok hatalmas képződmények, rengeteg csillagnak, csillaghalmaznak és porfelhőknek adnak otthont. A törpegalaxisok csak 109 míg egyes galaxisok akár 1014 csillagot is tartalmazhatnak. A tudomány mai állása szerint a legtöbb galaxis közepén egy szupermasszív feketelyuk található. Minden amit az égre felnézve látsz (kivéve az Androméda galaxist) a Tejút része, azon belül is a Naprendszer közvetlen környezete (kivéve néhány nagyon távoli csillaghalmazt). A Tejút körül több törpegalaxis is kering, de szerencsétlenségünkre ezeket csak a Föld déli féltekéről lehetne megfigyelni. A messzebb lévő galaxisok elképesztően messze vannak, így hiába nagyon fényesek (lévén nagyon sok csillag van bennük) megfigyelni őket nagyon nehéz.
M31 Androméda galaxis Az Androméda galaxis még a tejútnál is nagyobb, a szomszédos galaxisok között ő a legnagyobb. A tejúttal ütköző pályán van, hozzávetőleg négy milliár év múlva összeolvad a mi galaxisunkal. Megfelelő körülmények között akár szabad szemmel is látható, legalábbis a magja. Konstelláció: Androméda Távolsága: 2.5 millió ly Látszólagos fényesség: 3.44 Látszólagos méret: 3.167 1 Javasolt nagyítás: közepes nagy Binokulár: bármelyik M33 -Triangulum galaxis A harmadik legnagyobb galaxis a környéken, az Androméda és a Tejút után. Ez a legmesszebb lévő objektum, amit akár szabad szemmel is látni lehet, sötét égen. Konstelláció: Triangulum Távolsága: 3 millió ly Látszólagos fényesség: 5.72 Látszólagos méret: 70'x 41' Javasolt nagyítás: közepes nagy Binokulár: bármelyik