Antidogm - Hogyn z bnkok fogságáb? Közzétette: www.flgmgzin.hu (https://www.flgmgzin.hu) Antidogm - Hogyn z bnkok fogságáb? 2012 jnuár 12. Flg 0 Értékelés kiválsztás Még értékelve Givenincs Antidogm - Hogyn Give Antidogm - Hogyn Mérték Give Antidogm - Hogyn Give Antidogm - Hogyn Give Antidogm - Hogyn z z z z z bnkok bnkok bnkok bnkok bnkok fogságáb? fogságáb? fogságáb? fogságáb? fogságáb? 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 2008 őszén globális pénzügyi válság robbnt ki, melynek epicentrum z Egyesült Állmokbn volt. Egy évvel később jólelkek kijelentették, hogy legrosszbb már elmúlt, és válság gykorltilg befejeződött. Nem így történt. A válság folyttódik, és egyhmr nem is lesz vége. A legkeményebb nem mögöttünk vn, hnem előttünk, és következmények súlyosbbk lesznek, mint 1929-ben. Az első fázis z meriki háztrtások túlzott eldósodásából eredt. A reálgzdság oldl (összes: 5)
Antidogm - Hogyn z bnkok fogságáb? Közzétette: www.flgmgzin.hu (https://www.flgmgzin.hu) csődbe jutott mgándósság felrobbnásánk htásár, mert válllkozásokt drsztikusn sújtott kereslet összeomlás, mely ngymértékű globális recessziót vont mg után. M z vnnk túlzottn eldósodv. A mgándósság problémáját közdósság problémáj követte, mely z összes nyugti országot érinti. Hogyn jutottunk idáig? Előbb mérjük fel problém ngyságát. Az eurózón közdósság 2007 ót 26,7 százlékkl nőtt, m z övezet bruttó belső termékének (GDP) 80 százlékát képviseli, és z állmháztrtások hiány önmgábn meghldj e GDP 7 százlékát. Ez zonbn csk egy átlgszám. 2011 elején nyolc ország dósságrány meghldt GDP-jük 80 százlékát: ezek Mgyrország és Angli (80,1 százlék), Németország (83), Frnciország (85), Portugáli (92), Belgium (97), Olszország (120) és Görögország (160). ( ) Az állmdóssághoz hozzádódik helyi dósság. Néhány éve ugynis bnkok rávetették mgukt helyi közösségekre (önkormányztokr), hogy toxikus kölcsönök egész soroztávl eldósítsák őket. ( ) A közdósság zonbn csupán egyik szegmense teljes dósságnk, mely mgáb fogllj válllkozások és háztrtások dósságát is. H ezen tényezők együttesét is számb vesszük, 2010-re teljes dósság mértéke ( vezető nyugti országok esetében) következőképpen lkul: Frnciország 199,5 százlék, Németország 202,7, Olszország 221,1, Egyesült Királyság 255, Spnyolország 269, Egyesült Állmok 240! Az áltlánosn elterjedt nézet szerint közdósságválság z túlköltekezésének z 2. oldl (összes: 5)
Antidogm - Hogyn z bnkok fogságáb? Közzétette: www.flgmgzin.hu (https://www.flgmgzin.hu) eredménye. Hogy z nem cselekedtek mindig ésszerűen, z nyilvánvló, de lpjábn véve másról vn szó. A válság súlyosbodásánk közvetlen ok z áltl mgánbnkoknk jutttott mentőcsomgokbn keresendő. A kpitlist rendszer áltlános struktúrájábn elfogllt neurlgikus helyzetükre hivtkozv bnkok rr kényszerítették közhtlmt, hogy segítsék meg őket. A fenyegetett bnkok és biztosítótársságok feltőkésítéséhez viszont túszul ejtett nk picokon kellett kölcsönt felvenniük, mi elviselhetetlen mértékben növelte z dósságukt. Csillgászti összegeket (800 milliárd dollárt z USA-bn, 117 milliárd fontot Ngy-Britnniábn) költöttek rr, hogy megkdályozzák bnkok bedőlését, mi ugynnnyivl terhelte meg z állmi büdzséket. Összességében világ négy legngyobb központi bnkj ( Fed, z Európi Központi Bnk, Jpán és z Angol Nemzeti Bnk) 2008 és 2010 között 5000 milliárd dollárt injektált világgzdságb. Ez történelem legngyobb méretű vgyonátvitele közszférából mgánszektor felé. Az, miután tömegesen eldósodtk bnkok megmentéséért, lehetővé tették ez utóbbiknk, hogy zonnl ugynzokb tevékenységekbe vessék mgukt, melyek korábbn veszélybe sodorták őket, miközben sját mgukt kiszolgálttták picok és hitelminősítő ügynökségek fenyegetésének. Egy másik ok nyilvánvlón válság áltl kiváltott gzdsági visszesés, mely csökkentette z bevételeit és rr kényszerítette őket, hogy még több kölcsönt vegyenek fel. A legtávolbbi okot zonbn jóvl korábbn, Regn- és Thtcher-korszk ót bevezetett deregulációs politikák és dóreformok ( válllti nyereségdó csökkentése és különösen legngyobb válllkozásoknk dott fiskális jándékok) jelentik. A pénzügyi lobbik növekvő befolyás politiki személyzetre pénzpicok fokozódó deregulációjávl járt, mi spekultív nyereségek robbnásszerű növekedését okozt, és kiszívt tőkét termelő szférából, szbd kereskedelem pedig minimálbéreket és mgs termelékenységet párosító országok tisztességtelen konkurenciájánk kedvezett. A világpic logikájánk és Világkereskedelmi Szervezet (WTO) követeléseinek engedelmeskedő dereguláció 1999-től vlmennyi jelentős vámhtár megszüntetését és közösségi preferenci 3. oldl (összes: 5)
Antidogm - Hogyn z bnkok fogságáb? Közzétette: www.flgmgzin.hu (https://www.flgmgzin.hu) tényleges eltörlését eredményezte Európábn. A spekultív tőkék már ngyon gyorsn ármolhtnk z egyes gzdságok között, mi tovább növelte vényárk változékonyságát és fokozt válságot. A következmények ismertek: deloklizációk soksodás, iprágk felszámolás, munkbércsökkenés, terjedő munknélküliség és mindehhez társuló tőkekimentés. Az 1980-s évektől kezdődő deregulációs hullám egyetlen htás vlójábn z lett, hogy még tovább gzdgított gzdgokt, miközben középosztályok és z lsóbb néprétegek jövedelme évről évre stgnált vgy csökkent. Mindenhol növekednek jövedelmi különbségek, terjed munknélküliség, jelentősen eltérnek termelékenységi és z átlgbérszintek. ( ) Globálisn pénzügyi profitok e hozzádott érték növekedésében z 1950-es években tpsztlt 10 százlékról már több mint 40 százlékr nőtt. (Folyttjuk) Alin De Benoist Fordított: Gzdg István - demokrt.hu Tweet (dsbygoogle = window.dsbygoogle []).push({}); Ajánló 4. oldl (összes: 5)
Antidogm - Hogyn z bnkok fogságáb? Közzétette: www.flgmgzin.hu (https://www.flgmgzin.hu) 5. oldl (összes: 5)