A Magyar Halászati Operatív Program (2014-2020) szerepe a természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésében



Hasonló dokumentumok
A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség

TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

Bardócz Tamás Halászati osztály

Új horgászati és halászati szabályozás Magyarországon. Bardócz Tamás főosztályvezető

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

Ágazatfejlesztés az új halgazdálkodási törvény tükrében. Bardócz Tamás főosztályvezető

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2017-ben. Pálinkás Imre Pál Udvari Zsolt Agrárminisztérium Halgazdálkodási Főosztály

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2011-ben

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2013-ban

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

A természetesvízi halászat szerepe vizeink biodiverzitásának alakulásában

Természetes vízi halgazdálkodás tógazdasági háttérrel, avagy a keltető háztó a horgászokig

A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2014-ben

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet. a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról

Szakértői vélemény A Duna folyam fkm, illetve Rókás vízállás Makád mentetlen holtág folyamszakasz kíméleti területeinek kijelöléséről

Európai Halászati Alapból nyújtandó támogatások összefoglalása (26/2009. FVM rendelet)

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon

A horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon. Szári Zsolt vezérigazgató Siófok

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A balatoni horgászturizmus fejlődése a közelmúltban és jövőbeni lehetőségei

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek

A halgazdálkodást érintő aktuális jogszabály-változások

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

HALÁLLOMÁNY FELMÉRÉS EREDMÉNYE A VÉSZTŐI MÁGORI HE. KECSKÉSZUGI ÉS TEMETŐSZÉLI HORGÁSZVIZÉN

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Vajai László, Bardócz Tamás

Az őshonos halaink védelmében

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján

A magyarországi tógazdálkodás természeti értékfenntartó szerepe és ökológiai szolgáltatásai Halasi-Kovács Béla SCIAP Kft.

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Nyíregyháza, Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2012-ben

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

A magyar halászati stratégia A as időszak Magyar Halgazdálkodási Operatív Programját megalapozó háttérdokumentumok és stratégiai alapok.


Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv

A halgazdálkodást érintő aktuális jogszabályi változások

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Halászati Operatív Program Magyarországon

Horgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) éves fejlesztési kerete

Magyarország természetes vizeinek hasznosítása 2015-ben

III. FEJEZET HALGAZDÁLKODÁS

A Gazdasági és Innovációs Operatív Program várható pályázati forrásainak bemutatása különös tekintettel a

A DUNA LEGJAVA FÓRUM Turizmus a Duna mentén

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 3. óra Törvényi szabályozások, jogi ismeretek

Nemzeti Klaszter Konferencia

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program

Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető

Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása. Pókos Katalin

Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

Tájékoztató a nagyobb vizek horgászati helyzetéről.

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

Halgazdálkodási fejlesztési tervek a Tisza-tavon 2020-ig

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A Hazai Természetes Vizek Horgászati Hasznosítása c. konferencia sajtótájékoztató anyaga,

A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei

A térségfejlesztés modellje

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN

1. Értelmezõ rendelkezések

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Tógazdaságok szerepe a természetvédelemben és a vízgazdálkodásban

1. Hatályát veszti a rádióamatőr szolgálatról szóló 6/2006. (V. 17.) IHM rendelet. 2. Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

1. A minőségi pontytenyésztési programban való részvétel csekély összegű támogatásáról szóló 64/2008. (V. 14.) FVM rendelet módosítása

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Magyar joganyagok - 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet - a halgazdálkodási és a hal 2. oldal a) elektromos eszköz engedély hiányában történő vagy att

Jelen és jövőbeni jogalkotói elképzelések, kapcsolódó pályázati lehetőségek

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

várható fejlesztési területek

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Tájékoztató. Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet)

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

HALŐRZÉS - HALVÉDELEM HALMENTÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Átírás:

A Magyar Halászati Operatív Program (2014-2020) szerepe a természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésében Halasi-Kovács Béla SCIAP Kutatás-fejlesztési és Tanácsadó Kft. Halászati-horgászati szabályozás a Kárpát-medencében Nemzetközi Konferencia Szeged 2013. november 22.

Természetesvízi halgazdálkodás fogalomrendszere 1. Nemzetközi (FAO) magyar fogalomrendszer közötti megfeleltetés Fogalmi szintek tisztázása

Természetesvízi halgazdálkodás élőlényközpontú megközelítése A természetesvizekben meghatározóak a természetes anyagforgalmi folyamatok az abiotikus és a biotikus környezeti tényezők hatásainak eredőjeként. A vízi (és vizes) rendszerekre az ökológiai diszciplína szabályai érvényesek A halgazdálkodási tevékenység ökológiai szempontból értelmezhető: ~ mesterséges eredetű hatóképes környezeti tényezőként értelmezve, egy konkrét hatásra (pl. adott faj adott méretű egyedeinek eltávolítása) az önszabályozásra képes élőlények szupraindividuális szinteken szerveződő csoportjai az ökológia alapelveinek (limitációs elv, komplementációs elv) megfelelő reakciót adnak. A rendszer működésének megértéséhez jól alkalmazható az élőlényközpontú megközelítés, vagyis az ökológia tudomány szempontrendszerének használata A halgazdálkodás hatása elsősorban a közösség szintjén értelmezhető: közösségökológiai megközelítés

Természetesvízi halgazdálkodás fogalomrendszere 2. Természetesvíz: azon vízfolyások és állóvizek, függetlenül kialakításuk vagy kialakulásuk módjától, amelyek működése szempontjából meghatározóak a természetes (anyagforgalmi) folyamatok az abiotikus kiemelten a vízforgalom és a biotikus kiemelten a tápanyagforgalom környezeti tényezők hatásainak eredőjeként. Természetesvízi halgazdálkodás: azon tevékenységek összessége, amely a halközösségek direkt és indirekt kezelése eredményeként hozzájárul a vizek jó ökológiai állapotának kialakításához, vagy fenntartásához figyelembe véve a hasznosítás okozta terhelést és a víztér természetes környezeti adottságait.

Természetesvízi halgazdálkodás fogalomrendszere 3. Természetesvízi halászat: a természetesvizek olyan hasznosítása, ahol a halászati tevékenység a természetes táplálékbázison felnövekvő halak halászatilag hasznosítható részének megfogására korlátozódik, a haltelepítések és a fogások meghatározni nem, csak befolyásolni képesek a halállomány struktúráját. Fenntartó halászat: A természetesvízi halgazdálkodás egyik fontos eszközeként legfontosabb feladata a természetes halközösségek optimális struktúrájának fenntartása a természetesvízi halászat eszközrendszerén keresztül. Horgászat: A horgászat a turizmus egyik szegmense, olyan rekreációs tevékenység, amelynek célja a halfogás élményén keresztül az aktív kikapcsolódás.

Természetesvízi haszonvételek adatainak elemzése 1. Az elmúlt 15 évben a halászati vízterületek kiterjedése gyakorlatilag állandó, kiterjedése cca. 140 000 ha. Megnevezés Kiterjedés (ha) Terület aránya az összes területhez viszonyítva (%) Duna 20 781 15 Tisza 8 500 6 Egyéb vízfolyás 15 628 11 Balaton (Kis-Balatonnal) 62 841 45 Egyéb állóvizek 32 652 23 Összesen 140 402 100

Arány (%) Mennyiség (t) Természetesvízi haszonvételek adatainak elemzése 2. 8000 7000 Természetesvízi halfogások 2006-2011 között 6000 5000 4000 3000 2000 1000 Horgász fogás Halász fogás Az elmúlt évtizedben a fogások összes mennyisége statisztikai értelemben változatlan. 0 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. Év A horgászfogások aránya az elmúlt évtizedben 50%-ról, 70%-ra emelkedett, vizeink hasznosításában a horgászat meghatározóvá vált, ez jelentős szelekciós nyomást okoz a horgászatilag hasznosított fajokra és méretekre. 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Természetesvízi halfogások megoszlása a halászat és horgászat között (2006-2011) 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. Év Halász fogás Horgász fogás

rel. abundancia (%) Természetesvízi halászati adatok elemzése 3. A hasznosítás mértéke nem homogén, az egyes vízfolyás- és állóvíztípusokban mind a telepítés, mind a fogás mennyisége eltéréseket mutat. A telepített halállományok ökológiai tulajdonságai nagymértékben eltérnek a természetes halközösség jellemzőitől, elsősorban a középhegységi és dombvidéki vízfolyásokban, valamint a kisvizekben. Ez negatívan befolyásolja a halközösség természetes struktúráját. 100 Középhegységi kisvízfolyások 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 reofil euritóp stagnofil halközösség telepítés

1996. 1997. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 1996. 1997. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. Természetesvízi haszonvételek adatainak elemzése 4. 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Keszeg zsákmány (tonna) 70 60 50 40 30 20 10 0 Márna zsákmány (tonna) Az elmúlt 16 év alatt szignifikánsan csökkent a keszeg-félék, a márna (Barbus barbus) a kecsege (Acipenser ruthenus) fogása.

1996. 1997. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 1996. 1997. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. Természetesvízi haszonvételek adatainak elemzése 5. 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Ponty zsákmány (tonna) 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Amur zsákmány (tonna) Szignifikánsan nőtt a ponty (Cyprinus carpio) valamint az idegenhonos amur (Ctenophryngodon idella) fogása. Az összes természetes víztípust figyelembe véve a ponty fogása az összes fogás 55%-t tette ki 2011-ben. A telepített ponty fogási arányának növekedése a környezeti szempontból nem megfelelő használat tényét erősíti meg.

Megállapítások 2006-2011 között a természetesvízi halfogások összes mennyisége statisztikai szempontból állandónak tekinthető. A természetesvízi fogások egyenletessége a külső környezeti tényezők elsősorban a szennyezések romlásának megállását jelzik. A horgászat a természetes vízterek hasznosításában meghatározóvá vált. A hasznosítás intenzitása nem homogén, az egyes vízfolyás- és állóvíztípusokban mind a telepítés, mind a fogás mennyisége eltéréseket mutat. Vizeink természetes halközösségeinek átalakulása és degradációja az elmúlt évtizedben sem állt meg, az összes fogás stabilitása ellenére egyes fajok populációi szignifikáns csökkenést mutatnak, ami a fogások fenntarthatatlanságát jelzik, de a madarak halfogyasztásának jelentőségére is utalhatnak (nagy kárókatona halfogyasztása 2 500 t/év). A jelenlegi természetes vízi halgazdálkodási gyakorlat, ami alapvetően a halastavakban megtermelt fajokra alapozottan telepítéssel próbálja meg pótolni a környezeti változások, valamint a halászati és egyre jelentősebb mértékű horgászati fogások okozta fogyást ma már nem felel meg egy vízgyűjtő és természettudományos szemléletű gazdálkodási formának, egyértelműen nem fenntartható.

Belső tényezők (ágazati jellemzők) Swot elemzés 1. Term. vízi halgazd. SWOT 1. ERŐSSÉGEK Segítik a célok elérését GYENGESÉGEK Gátolják a célok elérését 1. Fogási módszerek nagy hagyománya és kidolgozottsága 2. A megfelelő színvonalú K+F szakember háttér biztosított 3. A természetes halközösség fenntartásához hozzájáruló technológiai elemek részben (egyes halfajok szaporítási módszere) kidolgozottak 1. A természetesvízi horgászturizmus peremfeltételeinek biztosítása csak a jelenleginél magasabb színvonalú halgazdálkodási tevékenységgel valósítható meg 2. Tudományos megalapozottságú halgazdálkodáshoz szükséges tudásbázis hiányossága (biotikai adatok hiánya, megfelelő pontosságú fogási adatok ill. azok gyűjtési rendszerének nem megfelelő színvonala, módszertani hiányosságok) 3. Halastavi termelésre alapozott természetesvízi halgazdálkodás nem teszi lehetővé a természetes halközösség szerkezet, valamint anyagforgalmi folyamatok fennmaradását 4. A kívánatos struktúrájú (minőségi és mennyiségi feltételek egyaránt) halközösség fenntartást biztosító technológiák infrastruktúra hátterének hiányai 5. Az ágazat nem megfelelő fogalmi lehatárolása miatt indokolatlanul ki van zárva több támogatási forrásból 6. Elavult eszközállomány 7. Alacsony hatékonyságú halvédelem 8. Kiegyenlítetlen és időszakosan bizonytalan árualap 9. Halász-horgász ellentét 10. Több, a természetes halközösséget alkotó halfaj szaporítására, termelésére nincs kidolgozott módszer

Külső tényezők (környezeti jellemzők) Swot elemzés 2. Term. vízi halgazd. SWOT 1. LEHETŐSÉGEK 1. Kiváló vízrajzi adottságok 2. Horgászturisztikai potenciál kihasználása nem teljes 3. A fenntartó halászat szükségessége a kívánatos struktúrájú halállomány fenntartásához a romló környezeti feltételek mellett, bizonyos víztípusokban 4. Magas fajdiverzitás Segítik a célok elérését 5. Integrált hullámtéri halgazdálkodás környezeti feltételei adottak FENYEGETETTSÉGEK 1. Degradált élőhelyek a szükséges struktúrájú természetes halállomány utánpótlást nem, vagy csak részlegesen képesek biztosítani 2. Több halfaj populációinak jelentős méretcsökkenése a túlhasználat miatt. 3. Jelentős madárkár Gátolják a célok elérését 4. Természetes vízhálózat összefüggő rendszer, a negatív hatások szétterjednek 5. Orvhorgászat-orvhalászat 6. Halastavi horgásztatás jelentős tömegeket vonz el a természetes vizekről, ezzel a természetes vizeken a fizetőképes kereslet csökken 7. Halászati, vízgazdálkodási, természetvédelmi és egyéb jogok szétválása nehézkessé teszi a szükséges élőhelyfejlesztési beruházásokra történő pályázást és/vagy a kivitelezést. 8. Klímaváltozás következtében kialakuló száraz periódusok 9. Havária jellegű vízszennyezések

A természetesvízi halgazdálkodás fejlesztésének irányai A természetesvízi halgazdálkodás tudományos megalapozottsága ma nem megfelelő. Ez egyaránt vonatkozik az adatbázisokra és azok kezelésére, a vizeink halállományának folyamatos monitorozására, valamint az innovatív technológiák kidolgozására és bevezetésére, szakember képzésre. A fenntartható természetesvízi halgazdálkodáshoz, ezzel együtt a vizeink horgászati potenciáljának magasabb szintű kihasználásához elengedhetetlen a fenntartó halászat gyakorlatának megerősítése mind a vízfolyásokon, mind a természetes állóvizeinken. A beszűkült természeti források és a relatív túlhasználatok következtében kialakult halközösség-szerkezeti problémák kezeléséhez mindenképp szükséges a haltelepítések végzése, azok támogatása. A támogatott telepítések kizárólag a természetes halközösség fenntartását, erősítését célozhatják. Kiemelten fontosnak tartjuk a felszíni vízhálózatba szervesen kapcsolódó természetesvizeken az élőhelyi feltételek javítását alapvetően az ívóhelyek, vermelő helyek és a vándorlási útvonalak kialakítása és folyamatos fenntartása szolgáló beruházások végzését és támogatását. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy fenntartható halgazdálkodás csak a jelenleginél nagyobb számú, képzettebb és hatékonyabban működő halőrzéssel folytatható.

Támogatási tapasztalatok a HOP (2007-2013) keretében 2009-2013 április 30: 0 természetesvízi halgazdálkodási pályázat 2013 október: 3 természetesvízi halgazdálkodási pályázat III. FEJEZET AZ EURÓPAI HALÁSZATI ALAPBÓL A TERMÉSZETES VÍZI HALÁSZAT CÍMŰ INTÉZKEDÉSHEZ NYÚJTANDÓ TÁMOGATÁSOK RÉSZLETES FELTÉTELEIRÕL 31. (1) Támogatási kérelem benyújtására jogosult az a Magyarországon bejegyzett egyéni vállalkozó, egyéni cég, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet, aki, vagy amely magyarországi halászati vízterületen a halászati jog tulajdonosa, vagy haszonbérlője és azon a halászati tevékenységet kereskedelmi célból folytatja. (2) A támogatási kérelemnek az édesvízi halászati tevékenységre kell irányulnia és a támogatott beruházásokkal kizárólag ez a tevékenység folytatható a kötelező üzemeltetési időszak végéig. III. FEJEZET AZ EURÓPAI HALÁSZATI ALAPBÓL A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS CÍMŰ INTÉZKEDÉSHEZ NYÚJTANDÓ TÁMOGATÁSOK RÉSZLETES FELTÉTELEIRŐL 31. (1)1 Támogatási kérelem benyújtására jogosult az a Magyarországon bejegyzett egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, szövetkezet, horgászegyesület aki, vagy amely magyarországi halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodási jog tulajdonosa, vagy haszonbérlője és azon halgazdálkodási tevékenységet folytat. (2) A támogatási kérelemnek az édesvízi halgazdálkodási tevékenységre kell irányulnia és a támogatott beruházásokkal kizárólag ez a tevékenység folytatható a kötelező üzemeltetési időszak végéig.

Természetesvízi halgazdálkodás potenciális támogatási forrásai MAHOP forrás 2014-2020 (2007-2013 között cca. 12.000 MFt 2007-2013 között volt a támogatás teljes összege) Belvízi halászat prioritása alacsony, de támogatható tevékenységi kör Természetesvízi halgazdálkodás kapcsolódási pontjai: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek Nemzeti Környezetvédelmi Program Nemzeti Vidék Stratégia EU Duna Régió Stratégia (6. prioritás természetesvízi halászat) Integrált támogatás lehetősége: KEHOP 2014-2020 4. prioritási tengely - természetvédelem, élőhely fejlesztés (31.000 MFt támogatási összeg)

Köszönöm a figyelmet!