Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék
Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével? II. Az erdők degradáltságának-természetességének vizsgálata Magyarországon. III. Az általunk bemutatott módszer értékelése. a) Reprezentativitás b) Sokoldalú elemzési lehetőségek e hierarchikus rendszerrel c) Továbbfejlesztés szükségessége és lehetséges irányai IV. Gyakorlati alkalmazás lehetőségei a) Könnyen javítható elemekre fölhívja a figyelmet b) Rejtett veszélyekre fölhívja a figyelmet
I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével? Fenntarthatóság, ökológiai tartamosság megítélésének eszköze Természetvédelmi tevékenység hatékonyságának megítéléséhez eszköz Erdők értékének számításakor kívánatos szempont
II. Az erdők degradáltságának-természetességének vizsgálata Magyarországon Hemeróbia vizsgálat nincs természetes referencia emberi hatások erőssége alapján minősít Természetességi mutató van természetes referencia referenciától vett eltérés mértéke alapján minősít (pl. Bartha 1994, Frank-Bartha (pl. Bartha-Szmorad-Tímár 1998, 1997, Mátyás 1998) Madas 1997, Sódor-Madas 1998)
Reakciók 1995-ben: Heves érzelmek Számos válaszcikk (pl. Koloszár, Szodfridt, Jérome, Agócs, Pápai) Szakmai javaslatok: nem-erdő termőhelyek külön kezelésének igénye termőhely értékelésének igénye teljes területvesztés figyelembe vételének igénye További javaslatok 1998-ig: ÁESZ és Sopron: erdőrészlet léptékű természetességi mutatók (Madas 1997, Bartha-Szmorad-Tímár 1998, Sódor-Madas 1998) Természetközeliség meghatározása (Solymos 1998) Országos léptékű elemzés a természetközeli erdők arányának megállapítására (Bondor-Halász 1998) bükkös klímában 91 %, gyertyános-tölgyes klímában 70 %, kocsánytalan tölgyes-cseres klímában 48 %, erdőssztyepp klímában 30 % a természetközeli erdők részaránya. MTA Erdőgazdálkodási Albizottságának állásfoglalása
Tanulságok: Túlzott emóciók ellenére el kéne fogadni, hogy nem az erdészeket, hanem az erdőket értékelik ezek a módszerek. Definiálatlan fogalmak, pl. természetközeliség természetszerűség vitákban történő alkalmazása veszélyes. Referencia helyes kiválasztása az egyik legfontosabb, s egyben legnehezebb szakmai kérdés. Összetételen alapuló kritériumokon felül szerkezeti és funkcionális jellemzőkre is szükség van. A nem-erdő termőhelyek faültetvényeit érdemes külön kezelni.
III. Az általunk bemutatott módszer értékelése a) Reprezentativitás Természetszerű állományok jól reprezentáltak Kultúrállományok kicsit alulreprezentáltak Ezt tükrözik a tengerszint feletti magasság, a klímatípusok és az erdőgazdagsági tájcsoportok területi reprezentáltságát mutató összehasonlító ábrák Az összehasonlítás a saját mintavételbe bekerült erdőrészletek és az összes erdőterület területi adatai alapján az Országos Erdőállomány Adattár 2001-es adatainak felhasználásával történt
40.0 35.0 Erdőterület megoszlása (%) 30.0 25.0 20.0 15.0 10.0 Termerd-2004 OEA-2001 5.0 0.0 Ártér < 150 150-250 250-350 350-450 450-550 550-650 650-750 > 750 Tengerszint feletti magasság (m)
45.0 40.0 35.0 Részesedés (%) 30.0 25.0 20.0 15.0 Termerd-2004 OEA-2001 10.0 5.0 0.0 Bükkös Gyertyános-tölgyes Kt. Tölgyes, cseres Erdős sztyepp Klíma típus
35.0 30.0 Erdőterület megoszlása (%) 25.0 20.0 15.0 10.0 Termerd-2004 OEA-2001 5.0 0.0 Ny-Dt D-Dt Kisalföld D-khg É-khg Na-lösz Na-homok Na-szik Ártér Erdőgazdasági tájcsoport
III. Az általunk bemutatott módszer értékelése b) Sokoldalú elemzési lehetőségek a hierarchikus rendszerrel Összesített természetességi mutató alkalmazása szűréssel Összes A-szinttel Természetes fafajú A-szinttel 100 100 Összesített természetességi érték (0-100) 80 60 40 20 Összesített természetességi érték (0-100) 80 60 40 20 0 VÉDŐ GE EGYÉB V FV Rendeltetés 0 VÉDŐ GE EGYÉB V FV Rendeltetés Szignifikáns különbség Szignifikáns különbség DE! Potenciális természetes erdőtársulás-csoportok eltérő reprezentáltságúak
Természetes fafajú, A szinttel rendelkező bükkösök 100 Összesített természetességi érték (0-100) 80 60 40 20 0 VÉDŐ GE EGYÉB V FV Rendeltetés Nincs szignifikáns különbség az eltérő rendeltetésű bükkösök átlagos természetességi értéke között Messzemenő következtetések levonása előtt:
Összesített természetességi érték átlagának térbeli megoszlása erdőgazdasági tájanként
Hogyan alakulnak egyes kritériumok átlagos értékei? 1.0 1.0 0.8 0.6 Faállomány-összetétel normált természetességi értéke 0.4 0.2 0.0 VÉDŐ GE EGYÉB V FV Rendeltetés 0.8 0.6 Faállomány-szerkezet normált természetességi értéke 0.4 0.2 0.0 VÉDŐ GE EGYÉB V FV Rendeltetés 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0 VÉDŐ GE EGYÉB V FV 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0 VÉDŐ GE EGYÉB V FV Normált természetességi érték a holtfa alapján Normált természetességi érték vadhatás alapján Rendeltetés Rendeltetés
Hogyan alakulnak egyes indikátorok átlagos értékei? Egyetlen példán keresztül nézzük meg, hogy pl. hol javítható könnyen a védett (és nem védett) erdők természetessége 12 10 Vastag fekvő holtfa (db/ha) 8 6 4 2 0 VÉDŐ GE EGYÉB V FV Rendeltetés
III. Az általunk bemutatott módszer értékelése c) Továbbfejlesztés szükségessége és lehetséges irányai Egyes indikátorok mérési/becslési módszertanának finomítása Alkalmazott indikátorok/kritériumok összefüggés-vizsgálata alapján a protokoll egy egyszerűsített, akár az erdőtervezési gyakorlatban is alkalmazható változatának kidolgozása Az erdőrészlet léptékben történő vizsgálatok táji léptékre történő kiterjesztésének megoldása
IV. Gyakorlati alkalmazás lehetőségei a) Könnyen javítható elemekre fölhívja a figyelmet Erre már számos példát láttunk ebben és az előző előadásokban is, újabbakkal nem szaporítanám a szót b) Rejtett veszélyekre fölhívja a figyelmet E lehetséges alkalmazásra egyetlen példát szeretnék bemutatni: Vizsgáljuk meg a ter mészetes fafajú, lombkorona szintet tartalmazó 2159 erdőrészletben az idegenhonos fafajok viselkedését!
2000 1800 1600 Erdőrészletek száma (db) 1400 1200 1000 800 600 Lombkoronaszintben Újulati szintben 400 200 0 0-10 10-20 20-30 30-40 40-50 50-60 60-70 70-80 80-90 90-100 Idegenhonos fajok aránya (%)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!