Házasság és család a 19-20. századi Magyarországon. Őri Péter KSH Népességtudományi Kutatóintézet Pécs, 2015. május 14.



Hasonló dokumentumok
Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Termékenységi átmenet Magyarországon a században

Magyarország népesedésföldrajza

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben

HÁZTARTÁS- ÉS CSALÁDSZERKEZET

Történeti demográfiai kutatások a KSH-ban. Őri Péter Másfél évszázad a számok bűvöletében 150 éves a Statisztikai Hivatal május 25.

A termékenység és a párkapcsolatok nyitott kérdései

A család mint érték értékteremtő család. Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus november 24.

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Magyar Családterápiás Egyesület XXVII. Vándorgyűlése Keszthely, április 5. Tóth Olga, MTA TK Szociológiai Intézet

Apaság és a második párkapcsolat kialakítása Franciaországban, Norvégiában és Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig

Tóth Olga: Családformák és együttélési minták a mai magyar társadalomban

Család- és háztartásszerkezet

A tantárgy kódja BBNSZ03200 Óraszám 2

PÁRKAPCSOLATOK. Murinkó Lívia Spéder Zsolt. Főbb megállapítások

A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

A HÁZASSÁGKÖTÉSEK ÉS A VÁLÁSOK ALAKULÁSA BUDAPESTEN

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

Természetes népmozgalom

IDŐSEK SZEREPE A CSALÁDBAN. Dr. Beneda Attila helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma

Családtípusok* és párkapcsolati formák változása a népszámlálási adatok tükrében

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

TÁRGYLEÍRÁS CSALÁDSZOCIOLÓGIA BBNSZ Oktató: Dr. Földházi Erzsébet 2013/2014. tanév II. félév kedd 10:00-11:30 BTK Ste Dienes Valéria terem

Családi életciklus. a szülői házból. családmag

Mikrocenzus A háztartások és a családok adatai

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

PÁRKAPCSOLAT, HÁZASSÁGKÖTÉS

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN

Oroszné Dr. Perger Mónika pár- és családterapeuta, egyetemi adjunktus BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék, Családi Szolgálatok Ligája Alapítvány

Vukovich Gabriella: Főbb népesedési folyamatok

"Ma van a holnap tegnapja" Gyermekek társadalma, felnőttek társadalma és a panelkutatások hozzáadott értéke

CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK KÉT SZÉKELYFÖLDI TELEPÜLÉSEN A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN PAKOT LEVENTE

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

családon belüli erőszak elleni

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

A CSALÁDÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSA A KILENCVENES ÉVEK ELSŐ FELÉBEN 1 SZŰCS ZOLTÁN

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A MAGYARORSZÁGI CIGÁNY NÉPESSÉG DEMOGRÁFIÁJA KEMÉNY ISTVÁN

A házasságkötési magatartás változásának demográfiai jellemzői

Dr. Forrai Judit. elősegítői és eszközei: gazdaság, politika, társadalmi ellenőrzés és nevelés

5. Háztartások, családok életkörülményei

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Vukovich György: Népesedési helyzet

Oktatási expanzió, kettős státusz (dolgozik és tanul) és termékenység

Népességdinamika és társadalmi szerkezet OBÁDOVICS CSILLA EGYETEMI DOCENS KULCSÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR NYME KTK SOPRON

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

Család és házasodás a századi Magyarországon Pest-Pilis-Solt-(Kiskun) megye,

1. A PÁRKAPCSOLATOK JELLEGZETESSÉGEI

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. NÉPMOZGALOM január december

A változó család a népszámlálási adatok tükrében

Életünk fordulópontjai

Apaszerepek: Kenyérkereső apa és/vagy résztvevő apaság

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

CSALÁDI MUNKAMEGOSZTÁS SZEMLÉLETI VÁLTOZÁSAI, A MAI MAGYARORSZÁGON

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Népmozgalmi események alakulása az Észak-Magyarország régió kistérségeiben, 2008

IDŐSEK A CSALÁDBAN. Dr. Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Budapest,

A kohorszkutatás terve, jelentősége

KSH NKI kutatás hazai és nemzetközi kihívások között

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

Modellpontok képzése és használata

Háztartásszerkezet a 19. századi Magyarországon

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

Központi Statisztikai Hivatal

Népmozgalom, 2012* 1. ábra. A népesség nem és korcsoport szerint, január 1. +

A felnőtté válás Magyarországon

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

A társadalmi kapcsolatok jellemzői

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR Budapest, Gellért Szálló március 31.

Mikrocenzus Demográfiai adatok

Demográfiai folyamatok és a családformák pluralizációja Magyarországon

Pillanatfelvétel a szinglikről A szinglik általános és területi jellemzői a népszámlálási adatok alapján

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

STATISZTIKAI TÜKÖR. Népmozgalom, április 21.

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

Karrier gyermekvállalás előtt és után. Cukrowska-Torzewska Ewa, Lovász Anna, Szabó-Morvai Ágnes Szirák November

2015/35 STATISZTIKAI TÜKÖR

Népmozgalom, január december

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Népmozgalom, január december

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak

1 1.sz. melléklet. Szeged város lakónépességének megoszlása évben

megkérdezettek túlnyomó többsége (átlagosan 80% körüli aránya) súlyos, illetve nagyon súlyos

1.2. Magyarországra belépő és Magyarországról kilépő külföldi állampolgárok nemek szerint, Összesen, fő

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

a családi pótlék és az összes családi juttatás reálértéke az átlagos reálbérhez képest valamint a

A HÁZASSÁG ETIKÁJA. A VÁLÁS

Átírás:

Házasság és család a 19-20. századi Magyarországon Őri Péter KSH Népességtudományi Kutatóintézet Pécs, 2015. május 14.

Család, házasság, háztartás Család: társadalmi intézmény az egyén és környezete között Rokonság: együttműködő rokonok hálózata Családi háztartás (Laslett): együtt élő rokonok Magcsalád (nukleáris család): házaspár (egyedülálló szülő) + gyerek(ek) Reprodukció Létfenntartás Fogyasztás Védelem és ellenőrzés Szocializáció Rekreáció Házasság vagy összeköltözés a kiindulópont Háztartás Szélesebb az együtt lakó rokonok együttesénél Szűkebb az együttműködő rokonok körénél 2

Család és tartós párkapcsolatok Részben biológiai szükségszerűség Formája társadalmilag meghatározott Időben is változó Szigorú normatív szabályozás (adott közösség) Később egyre erősödő külső intézményes kontroll egyházak (Európa: 11. századtól) államok (16. századtól) állam, egyház, tudomány (fénykora a 19. század) 20. század második felétől társadalmi visszahatás a normák, kontroll ellen: 60-as évek Oka: társadalmi változások, nők helyzetének változása, szociális gondoskodás intézményesülése 3

A házasság, család és háztartás történetének kutatása Házasság: alapvető a demográfiai reprodukció szempontjából is Premodern termékenység fő szabályozó eszköze Alapvető szerepe lehetett a demográfiai átmenet idején, de utána is J. Hajnal: European marriage patterns in perspective. In Glass, D. V. Eversley, D. E. (eds.): Population in History. London, 1965. 101-143. Témák: a nem házasodók aránya, első házasságkötés átlagos életkora Források: anyakönyvek, népmozgalmi statisztikák, népszámlálások (SMAM) Család- és háztartásszerkezet Laslett, P. Wall, R. (eds.): Household and Family in Past Time. Cambridge, 1972. Témák: a háztartások osztályozása a Laslett-tipológia alapján Források: népszámlálások, háztartás-összeírások 4

Eredmények: a Hajnal-vonal Forrás: Livi- Baccci, M.: The population of Europe. Blackwell, Oxford, 1998. 5

Eredmények: nyugati és nem nyugati házasodási és háztartáskialakítási minták Hajnal 1982 Nyugati Késői házasodás Nem házasodók magas aránya Egyszerű családos (nukleáris) háztartások magas aránya Neolokális háztartáskialakítás Életciklus szolgaság Nem nyugati Korai házasodás Nem házasodók alacsony aránya Összetett családos háztartások magasabb aránya Patrilokális háztartáskialakítás Nincs életciklus szolgaság Egyedülálló nyugati demográfiai rendszer, házasodás szabályozza, a reproduktív stratégiák racionális és individuális vonása 6

Hajnal-modell és a házasodás és háztartáskialakítás hosszú távú trendjei Történeti kutatások Alapvető kiindulási pont Erős kritika Jelen kutatások Nincs jelen Második demográfiai átmenet mint értelmezési keret Hosszabb távú trendek vizsgálatánál megkerülhetetlen Hajnal: a nupcialitás különbségei még a 20. század második felében is érezhetők 1990 óta konvergens folyamatok? Hagyományos rendszerek szétesése Második demográfiai átmenet Vagy hasonló folyamatok, de más okok 7

Házasodás, család, háztartás (hosszú távú trendek) Premodern Korai házasodás késői házasodás Magas alacsony never married arány Háztartás/család mint gazdasági egység, létfenntartás színtere Érzelmi kapcsolatok másodlagosak (??? Ariès) Intimitás hiánya, közösségek erős normatív szabályozása Egyszerű családos háztartások túlsúlya, de sok gyerek és szolga Demográfiai átmenet Első szexuális forradalom (Shorter) : érzelmi kapcsolatok (18. sz.) Polgári házasság eszménye Családi intimitás növekedése, normák lazulása (születéskorlátozás) Háztartás egyre kevésbé helyszíne a létfenntartásnak 8

Házasodás, család, háztartás (hosszú távú trendek) - folytatás 20. század első kb. 6 évtizede Polgári család- és házasságeszmény terjedése Házasság gyakoribb, korábbi és szélesebb körű házasodás Iparosodás, urbanizáció, migráció stb. Normák ereje gyengül Életszínvonal nő Szociálpolitika Élettársi kapcsolat, válás ritka Újraházasodás általános Háztartás és családméret csökkenése 2. demográfiai átmenet Házasodás visszaesése, későbbi életkorra tolódása Válás növekvő gyakorisága Élettársi kapcsolatok elfogadottsága Újraházasodás visszaszorulása Életutak és együttélési és családformák pluralizálódása Társadalmi változások, nemi szerepek kiegyenlítődése Szekularizáció 9

Átlagos háztartásméret és háztartásszerkezet a Laslett/Hammel tipológia szerint Magyarország, 1869, MOSAIC-minta Háztartások Jelenlévő népesség Eredeti Módosított Módosított Átl. háztart. méret N % N % N % Egyedülállók 228 3,5 190 3,0 190 0,6 1,0 Nem család 148 2,3 141 2,3 446 1,5 3,2 Egyszerű 4919 74,8 4380 70,2 19357 63,4 4,4 Kiterjesztett 633 9,6 654 10,5 3563 11,7 5,4 Összetett 649 9,9 877 14,0 6962 22,8 7,9 Összesen 6577 100,0 6242 100,0 30518 100,0 4,9 Forrás: Őri Pakot 2014. 23. 10

Többcsaládos háztartások aránya (%) Premodern Angol minta, 18-19. sz. Magyarország, 1869 2011 körül 0-5 Nagy-Britannia 1,0 14 Németország 1,3 Japán, 18-19. sz. 24-52 Olaszország 1,4 Svédország 1,3 1960 1970 1980 1990 2001 2011 Magyarország 5,3 5,5 4,3 2,6 3,2 1,2 Forrás: Laslett, 1972. 61. Őri-Pakot 2014. 23. Eurostat 11

MOSAIC, 1869: átlagos életkor az első házasságkötéskor, nőtlenek, hajadonok, szolgák aránya, foglalkozási csoportok háztartáskategóriák szerint MSMAM FSMAM Nőtlenek aránya 50 éves korban Hajadonok aránya 50 éves korban Szolgák, alkalmazottak aránya 25,7 20,8 2,6 2,9 4,8 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1 2 3 4 5 Total Missing Unskilled Farmers Artisans Higher 12

A nupcialitás, a házas és az általános termékenység indexe néhány országban Év I m I g I f Hollandia 1897 0,45 0,85 0,35 Svédország 1892 0,42 0,71 0,31 Ausztria 1908 0,51 0,68 0,36 Olaszország 1911 0,54 0,68 0,36 Magyarország 1890 0,70 0,63 0,45 Forrás: van de Walle, 1998. 149. 13

Nyers házasságkötési arányszám ( ), néhány európai országban 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 Hollandia Svédország Olaszország Ausztria Magyarország Forrás: Tomka B. 2009. 89. 14

Első házasságkötés átl. életkora néhány európai országban 34 32 Férfiak 30 28 26 24 22 20 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 Hollandia Norvégia Olaszország Németország Magyarország 34 Nők 32 30 28 26 24 22 Forrás: Tomka B. 2009. 90-91. 20 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 Hollandia Norvégia Olaszország 15 Németország Magyarország

Nőtlenek, hajadonok aránya a 45-54 éves korcsoportban (%) Férfiak 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 Hollandia Svédország Olaszország Ausztria Magyarország 25 Nők 20 15 10 5 Forrás: Tomka B. 2009. 93-94. 0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 Hollandia Svédország Olaszország 16 Ausztria Magyarország

100 házasságkötésre jutó válások száma és az egyszemélyes háztartások aránya 60 50 40 Válások 30 20 10 0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 Hollandia Ausztria Svédország Olaszország Magyarország 45 40 Egyszemélyes háztartások Forrás: Tomka B. 2009. 127. 106. 35 30 25 20 15 10 5 0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 Hollandia Németország Svédország 17 Olaszország Magyarország

100% A háztartások megoszlása a Laslett-Hammel tipológia szerint, Magyarország, 1869-2011 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1869 1960 1970 1980 1990 2001 2011 5. Multiple family households 4. Extended family households 3. Simple family households 2. Non-family 1. Solitaires 18

Háztartásszerkezet a háztartásfők kora és neme szerint, 1869, 2011 Férfi Nő 100% 90% 100% 90% 80% 80% 70% 70% 60% 60% 50% 50% 40% 40% 30% 30% 20% 20% 10% 10% 0% 0% <25 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65< <25 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65< Solitaires Non-family Simple Extended Multiple 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 29 30 34 35 39 40 44 45 49 50 54 55 59 60 64 65 69 70 Solitaires Non-family Simple family Extended Multiple Solitaires Non-family Simple Extended Multiple 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 19 29 30 34 35 39 40 44 45 49 50 54 55 59 60 64 65 69 70 Solitaires Non-family Simple Extended Multiple

Egyszemélyes háztartások 1869 2011 Összesen N % N % 190 3,0 1 317 138 32,1 1869 Férfi 94 49,5 507 919 38,6 Nő 96 50,5 809 219 61,4 Férfi N % Nő N % Értelmiségi 21 22,3 Értelmiségi 1 1,0 Iparos 12 12,8 Iparos 8 8,3 Földbirtokos 18 19,1 Földbirtokos 8 8,3 Földnélküli, képzetlen 41 43,6 Földnélküli, képzetlen 71 74,0 Hiányzó 2 2,1 Hiányzó 8 8,3 Összes 94 100,0 Összes 96 100,0 20

20 24 25 29 30 34 35 39 40 44 45 49 50 54 55 59 60 64 65 69 70 74 75 79 80 84 20 24 25 29 30 34 35 39 40 44 45 49 50 54 55 59 60 64 65 69 70 74 75 79 80 84 Egyszemélyes háztartások nem, kor és családi állapot szerint, 1869, 2011 nőtlen özvegy elvált 100% Nőtlen Özvegy Elvált 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -25 26-35 36-45 46-55 56-65 66-80% 60% 40% 20% 0% hajadon özvegy elvált 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -25 26-35 36-45 46-55 56-65 66-100% 80% 60% 40% 20% 0% Hajadon Özvegy Elvált 21

Egyszülős háztartások, 1869, 2011 Anya elvesztése: csecsemőhalandóság kockázata 1 éves kor alatt 2-13- szorosára nő (Székelyföld, 1838-1940, Pakot 2013. 123.), 1-15 éves kor között 30-100%-os növekedés (Itália, Breschi et al. 2004. 232-233. 1869 2011 N % N % Összesen 483 7,7 528162 12,9 Férfi 87 18,0 70579 13,4 Nő 396 82,0 457583 86,6 22

Konklúziók Házasodási és háztartáskialakítási szokásokban jelentős különbségek Európa agrártársadalmaiban Nukleáris háztartások túlsúlya mindenhol, Magyarországon korai női házasodás és általános házasodás Agrártársadalmak bomlásával hasonló folyamatok, későbbi házasodás, nem házasodás, válások növekvő aránya Van mindenhol egy 20. századi modernizációs szakasz, házasság fénykora, korábbi tendenciák megfordulása (nyugaton már a két háború között elindul, Magyaro.: Kádár-korszak) 1960-as évek fordulópont Nyugat-Európában, 1990-es évek Kelet-Európában, hasonló folyamatok, részben más okok Hajnal-modell vagy 2. demográfiai átmenet mint értelmezési keret: mögötte különböző történetek Háztartások: nukleáris családok súlya nem sokat változott, egyszemélyes háztartások terjedése a legnagyobb változás Egyszülős családok, családok bomlása hasonló horderejű probléma volt régen is, de más okok: halandóság 23