Magyar Tudomány Ünnepe 2013

Magyar Tudomány Ünnepe 2013 EURÓPAI STRATÉGIA 2020 és Magyarország tudományos konferencia az Általános Vállalkozási Főiskolán 2013. november 7. A konferencia védnöke: Vastagh Pál főiskolai tanár, az rektora Helyszín: Villányi úti Konferenciaközpont, 1114 Budapest, Villányi út 11-13., 300-as terem

PROGRAM 09.00 09.10 Védnöki megnyitó Vastagh Pál, az rektora 09.10 10.10 Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete vezetője Magyarország esélyei, lehetőségei az új stratégia alapján 10.10 10.30 Intézmény akkreditációs oklevél átadja Bakacsi Gyula, MAB tag, a Társadalomtudományi Bizottság társelnöke 10.30 11.30 Veress József, az Európai Számvevőszék munkatársa, korábbi államtitkár Az Európai Unió 2014-2020-as pénzügyi tervének várható hatásai 11.30 12.30 Ebédszünet 12.30 17.00 Szekcióülések 17.00 18.00 Záró plenáris ülés Vezeti: Hámori Balázs, az Általános Vállalkozási Főiskola tudományos és nemzetközi tanácsadója Tájékoztató a szekciókban végzett munkáról.

I. SZEKCIÓ (216/17-ES TEREM) Az európai integráció múltjáról és jövőjéről Szekcióvezető: Moldicz Csaba tanszékvezető főiskolai tanár, ÁVF Wéber Attila: Európa, Unió és pártok a rendszerváltás két évtizedében Vastagh Pál: Korreferátum Wéber Attila előadásához kapcsolódóan Kovács Krisztián: Államok, hatáskörök és parlamentek a jövő Európai Uniójában Vigh László: Az európai integráció ma. Megtorpant? Csáki György: Transzatlanti kereskedelem és a WTO Kertész Krisztián: A nemzetgazdasági és a regionális konvergencia mérése az EU-ban Kádas Csaba: Az EU fejlődő világgal kapcsolatos politikájának újragondolása. Burma esete Moldicz Csaba: A hanyatló Európa képe II. SZEKCIÓ (300-AS TEREM) Gazdasági fejlődés a válság után konvergencia, pénzügyek, liberalizáció Szekcióvezető: Belyó Pál főiskolai tanár, ÁVF Belyó Pál: Meredek a gödör fala azaz a gazdaság helyzetének várható fejlődése Forgács Imre: Globális szabályozás a pénzügyi Big Data korában Böcskei Elvira: A vezetői számvitel információtartalmának újragondolása Kriskó Andrea: Az európai pénzügyi infrastruktúra az egységesedés útján. A monobank-rendszertől a T2S-ig Tóth Margita: Válság hatása a kisvállalkozásokra pénzügyi megközelítésben Tóth Arnold: A marketing és a pénzügyi eredményesség. Kutatási eredmények a borászati ágazatban tevékenykedő vállalkozások megkérdezése alapján Elek József: A vállalkozások státuszjogi szabályozásának változásai Kertész Gábor: Megvalósult a teljes postapiaci liberalizáció mi várható? Benkő Péter: Egy harmadikutas szocializmus. Kovács Imre agrárpolitikai koncepciója 1945-1947-ben. Hámori Balázs: Információgazdaság. Változások a fogyasztó magatartásában 3

III. SZEKCIÓ (416/17-ES TEREM) Önkormányzatiság autonómia civil szervezetek Szekcióvezető: Kelen András főiskolai tanár, ÁVF Bálint Mónika: Művészet és aktív állampolgárság (Közép és Kelet-Európában) Bilecz Endre: Az önkormányzati rendszer felszámolása Csanády Dániel: A szuverenitás eredete Kelen András: Mit tartsunk meg kormányváltás esetén a mai közpolitikákból? Miklós Kata: A délszláv háború és a norvég krimi Varga Andrea Helena: Civil szervezetek a változó világban. A szakmai és szervezeti fenntathatóság kérdései a Mosoly Alapítvány bemutatásán keresztül IV. SZEKCIÓ (322/23-AS TEREM) Üzlet és vállalkozás az EU-ban kihívások a válság után Szekcióvezető: Pónusz Mónika főiskolai tanár, ÁVF Réger Béla: A logisztika logisztikája, avagy a suszter cipője mindig lyukas Cservenyi Dóra: A logisztikai rendszerek rendszerszervezési összefüggései A gazdálkodási információs rendszerek fejlesztési aspektusai Pónusz Mónika: Zöld logisztikai fejlesztések aspektusai az EU-ban Kárpátiné Daróczi Judit, Juhászné Ábry Ilona, Vágány Judit: Tudja vagy nem tudja? Ez itt a kérdés!? Marosi Ildikó: Az Y generáció és a családi értékek Andó Éva: Ahány ház, annyi szokás Az interkulturális tanácsadás elméleti és gyakorlati kérdései Pápai-Vonderviszt Anna: Névjegykártya, meghajlás és türelem. Tényleg ennyi? A japán-magyar interkulturális tréningek sikertényezőinek nyomában 4

V. SZEKCIÓ (200-AS TEREM) Információ, tudás, döntés Szekcióvezető: Lipécz György tanszékvezető főiskolai tanár, ÁVF Kovács Edith, Szántai Tamás: Valószínűségszámítási módszerek alkalmazása a fejlődő hálózatok modellezésére Nagyné Csóti Bea: Iskolák a határon Az iskola és a (matematika) oktatás határai, értékei és határértékei a virtuális tér valós és rejtett dimenzióiban Papp Ferenc: A káoszmenedzsment kritikus pontjai Sinkó Viktória: A digitális kompetenciák szerepe az EU oktatási terveiben Haskó József: Az infokommunikációs kompetencia fejlesztési lehetőségei Szépe Orsolya: A jövő vállalkozóinak kommunikációs kompetenciái az európai igények tükrében Radnóti István: A vállalkozói orientáció jelentősége bizonytalan és kétértelmű helyzetben nemzetközi kitekintéssel Benczúr Zsolt, Rétallér Orsolya: Az egyéni vélemények formálódása csoportmunkák révén 5

A KONFERENCIA ELŐADÓI Andó Éva PhD, tanszékvezető főiskolai tanár Andrásiné Sinkó Viktória mestertanár Bálint Mónika PhD hallgató, PTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Szociális Innováció Alapítvány Belyó Pál PhD, főiskolai tanár Benczúr Zsolt PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságinformatika Doktori Iskola Benkő Péter CSc, főiskolai tanár Bilecz Endre főiskolai docens Böcskei Elvira PhD, főiskolai tanár Csáki György CSc, Dr. Habil., egyetemi tanár Szent István Egyetem, Csanády Dániel óraadó tanár Cservenyi Dóra vezető tanácsos Honvédelmi Minisztérium Kontrolling Főosztály 6

A KONFERENCIA ELŐADÓI Elek József főiskolai docens Forgács Imre CSc, Dr. Habil., egyetemi docens Hámori Balázs CSc, Dr. Habil., tanszékvezető egyetemi tanár Budapesti Corvinus Egyetem, Haskó József mestertanár Juhászné Ábry Ilona mestertanár Kádas Csaba adjunktus, PhD hallgató Kárpátiné Daróczi Judit adjunktus, PhD hallgató Kelen András CSc, főiskolai tanár Kertész Gábor PhD, főiskolai tanár Kertész Krisztián PhD, főiskolai tanár Kovács Edith PhD, főiskolai tanár Kovács Krisztián főosztályvezető Országgyűlés, Külügyi Igazgatóság Európai Uniós Iroda 7

A KONFERENCIA ELŐADÓI Kriskó Andrea PhD hallgató Széchenyi István Egyetem, RGDI Lipécz György CSc, tanszékvezető főiskolai tanár Marosi Ildikó PhD, adjunktus Óbudai Egyetem Miklós Ágnes Kata PhD, főiskolai tanár Moldicz Csaba PhD, tanszékvezető főiskolai tanár Nagyné Csóti Beáta gazdasági tanár Edutus Főiskola Papp Ferenc PhD, főiskolai tanár Pápai-Vonderviszt Anna főtitkár Magyar-Japán Baráti Társaság Pónusz Mónika PhD, főiskolai tanár Radnóti István PhD hallgató, adjunktus Réger Béla PhD, Dr. Habil., egyetemi docens Rétallér Orsolya PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságinformatika Doktori Iskola 8

A KONFERENCIA ELŐADÓI Szántai Tamás DSc, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szépe Orsolya PhD hallgató, adjunktus Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete vezetője Tóth Arnold PhD hallgató, adjunktus Tóth Margita PhD, főiskolai tanár Vágány Judit PhD, főiskolai tanár Varga Andrea Helena operatív vezető Mosoly Alapítvány Vastagh Pál CSc, főiskolai tanár, rektor Veress József, az Európai Számvevőszék mukatársa, korábbi államtitkár Vigh László PhD, főiskolai tanár Wéber Attila, a Politikatörténeti Intézet munkatársa 9

ELŐADÁS KIVONATOK Andó Éva AHÁNY HÁZ, ANNYI SZOKÁS AZ INTERKULTURÁLIS TANÁCSADÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Előadásom fókuszpontjában az interkulturális kommunikációs tanácsadás elméleti háttere és módszertani lehetőségei állnak. A kultúraközi kommunikáció folyamatának bemutatása mellett, az identitásváltozások és a globalizáció-lokalizáció lényegi kérdései is szóba kerülnek. Az interkulturális kommunikációs készségek, képességek, az interkulturális kompetencia ma már megkerülhetetlen elemei mind az üzleti kommunikációs kutatásoknak, mind pedig az üzleti tanácsadásnak. Az interkulturális elméleti kutatásokkal szemben támasztatott egyre fontosabb követelmény, hogy olyan alkalmazható, gyakorlatra átfordítható megoldásokkal is szolgáljon, melyek a sajátjuktól eltérő kultúrákban dolgozókat üzletembereket, diplomatákat, misszionáriusokat, cserediákokat segítik a sikeres és konfliktusoktól mentes kommunikációban. Előadásomban kísérletet teszek az interkulturális tanácsadás módszertani leírására, összefoglalom, hogy milyen technikák állnak az interkulturális szakértők rendelkezésére, milyen eszközökkel fejleszthető az alkalmazkodás a másfajta értékrendekhez, gondolkodásmódokhoz, viselkedési formákhoz. Andrásiné Sinkó Viktória A DIGITÁLIS KOMPETENCIÁK SZEREPE AZ EU OKTATÁSI TERVEIBEN Az EU aktuális oktatási dokumentumai szerint az európai munkaerő tudása, készségei és képességei az EU innovációs ereje, termelékenysége és versenyképessége szempontjából központi jelentőségűek. Nemcsak a szűkebb értelemben vett szakmai képességek, hanem azokon túl mindazok, amelyek az európai polgárok alkalmazkodását segítik a gyorsan változó feltételek között. Ezen belül a digitális kompetenciák szerepe különösen felértékelődött. A referátumban bemutatom a digitális kompetencia fogalmát, az EU ezzel kapcsolatos koncepcióit, törekvéseit, és megvizsgálom, hogy Magyarország és közelebbről egy ÁVF-hez hasonló főiskola számára milyen lehetőségei és nehézségei vannak ezen kompetenciák fejlesztésének. 10

ELŐADÁS KIVONATOK Bálint Mónika MŰVÉSZET ÉS AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁG (KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPÁBAN) A képzőművészetben és más művészeti ágakban is a hatvanas évek óta végbement egy konceptuális változás, amelynek során a művész szerepével kapcsolatos koncepciók megváltoztak, és az autonóm, önmegvalósító művész szerep mellett megjelent egy a társadalmi pozíciójából, értelmiségi szerepéből fakadóan tudatos és felelős művész szerep. Ennek alakulására hatással voltak a hatvanas és hetvenes évek nyugat-európai társadalmi mozgalmai és az új baloldali kritikai elméletek. A rendszerváltás után a volt szocialista országokban is megjelentek olyan művészeti alkotások, amelyek szerzői a szabaddá vált közösségi tereket és a hivatalos korlátozásoktól (cenzúrától) mentesülő társadalmi nyilvánosságot arra használják, hogy műveiken keresztül elősegítsék hátrányos helyzetű társadalmi csoportok láthatóságát, illetve azok társadalmi részvételét. A társadalmi jelenségek iránt érdeklődő, azokat feldolgozni, megjeleníteni és közvetíteni kívánó művészi magatartás párhuzamba állítható a társadalomtudományokban megjelenő aktív, beavatkozó illetve akcionista kutatói megközelítéssel. Előadásomban egy magyar és egy lengyel alkotó részvételi alapú művészeti projektjén keresztül mutatom be, hogyan segítheti a művészet az aktív állampolgári szerep és a részvételi demokrácia ideáinak terjedését, illetve párhuzamba állítom tevékenységüket a kortárs társadalomkutatói szerepekkel. Belyó Pál MEREDEK A GÖDÖR FALA A növekedést gátló gazdaságpolitika, az egyes szektorok túladóztatása, a választási ígéretekkel teli jövő évi költségvetés a régóta várt fejlődést ellehetetlenítik. A gazdálkodással kapcsolatos biztonság hiányát mind a hazai, mind a külföldi tulajdonú vállalkozások egyre erőteljesebben kifogásolják. Érthetetlenül tovább folyik, sőt fokozódik az állam beavatkozása a gazdaság szabályozásába. A kormány a három éve folytatott fiskális politikájával csak látszólagos, rövid távú sikert ért el. Az éves költségvetések folyamatos módosításai, az átláthatatlan tervezés és a jelentős mértékű külön adókkal elért, de ténylegesen megalapozatlan hiánycsökkentés idén akár már újra 3% fölé emelhetné a hiány mértékét. Változatlanul látszik, hogy a kormánynak a fiskális lépései során túlzott forráskivonást hajtott és hajt végre, folyamatosan rontva a vállalkozások és a lakosság teherbíró képességét. A jövő évi költségvetés kapcsán ismert adatok alapján azt látjuk, hogy a reálisnál magasabbra tervezik a GDP-t, ezzel együtt a várható bevételeket is. Amennyiben a várakozásink szerinti GDP növekedés következik be, akkor ez 0,8%-kal alacsonyabb, mint a kormány prognózisa szerinti. Ez pedig erős költségvetési kockázatot jelent. 11

A ELŐADÁS KONFERENCIA KIVONATOK ELŐADÓI Benczúr Zsolt, Rétallér Orsolya AZ EGYÉNI VÉLEMÉNYEK FORMÁLÓDÁSA CSOPORTMUNKÁK RÉVÉN Egy csoport véleményét nagyon sok tényező alakíthatja, de abban bizonyára mindenki egyetért, hogy a csoportban szereplő egyének véleménye határozza meg valamilyen módon a csoport véleményét. Hogy ez hogyan alakul ki, azzal számos mű foglalkozik, a preferenciák aggregálása, és ennek lehetetlensége számos közgazdász számára izgalmas kérdésnek bizonyult. Jelen előadásunkban éppen ennek az ellenkezőjét helyeznénk középpontba: nem arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan alakul ki a csoport döntése, minket inkább az érdekel, hogy a csoport döntése hogyan hat vissza az egyéni véleményre. A csoport véleményének elfogadásakor számít-e az, hogy az egyén mennyiben vett részt a döntéshozásban? Van-e jelentősége annak, hogy milyen pszichológiai attitűddel rendelkezik valaki a csoport döntésének elfogadásakor? Az egyes pszichológiai dimenziókat önmagukban tekintve lehet-e valamilyen előrejelzést adni a csoport vélemény elfogadására vonatkozóan? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ. Kutatásunk empirikus alapokon nyugszik: a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak körében végeztünk kísérletet, melynek keretében egyéni és csoportos döntéseiket, valamint az előbbiekben bekövetkező változásokat vizsgáltuk. Meg kell jegyezzük, hogy külön figyelmet fordítottunk egy olyan témakör keresésére, mely elég távol áll az egyértelmű megítéléstől, és nincs tökéletes, jó megoldás. Minden erőműnek van előnye és hátránya, van aki a környezetbarát technológiákat szeret, van, aki inkább a hatékonyra szavaz. Úgy gondoltuk, hogy itt jól kijöhetnek a véleményátadások, egymás önkéntelen befolyásolása. Az eredményeket statisztikai módszerekkel vizsgáltuk, az IBM SPSS program segítségével. A csoport véleményének alakítása és a vélemény elfogadásának kapcsolata nagyon szemléletesnek mondható, de előadásunkban arról is beszámolunk, hogy a pszichológiai attitűdök mennyiben hatnak az előbb említett két tulajdonságra. 12 Benkő Péter EGY HARMADIKUTAS SZOCIALIZMUS. KOVÁCS IMRE AGRÁRPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 1945-1946-BAN Kovács Imre a Nemzeti Parasztpárt nem marxista, szuverén vezetője volt. Így vezetőtársaitól jelentős mértékben eltérő nézeteket vallott a 45-ös földreformot illetően. Egyrészt radikálisabb megoldást, másrészt több szakaszban való megvalósítást javasolt. Az újgazdák részére általános szövetkezeteket javasolt táblás gazdálkodással.

A ELŐADÁS KONFERENCIA KIVONATOK ELŐADÓI Bilecz Endre AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER FELSZÁMOLÁSA A kormányzat 2010-benfelemás rendszert vett át, ezért a felszámolási folyamat alig ütközik ellenállásba. Legtöbbüknek ugyanis nem volt vagyona, vagy garantált költségvetési részesedése. A területi beosztás sem esett egybe a ténylegesen szükségessel. Végül a választójog sem követelte meg a többséget az önkormányzati választásokon. A kiüresítés a tulajdonuk állami kézbe vételét jelenti, a regionalitást a megyei-járási rendszerrel helyettesíti, ami csak központi függésben működtethető. Böcskei Elvira A VEZETŐI SZÁMVITEL INFORMÁCIÓTARTALMÁNAK ÚJRAGONDOLÁSA A gazdasági válság fokozottan az érdeklődés középpontjába helyezte a vállalkozásokat. A vállalkozásoknak felülkell(ett) vizsgálniuk stratégiájukat, amely során meghatározó szerep hárul(t) a menedzsmentre. Ugyan a válságot megelőzően is egyre több kutató foglalkozott a vállalkozások problémáival különösen a kis- és közepes vállalkozások finanszírozási nehézségeivel, azonban a mai piaci kihívások fokozottan arra késztetik a cégeket, hogy felülvizsgálják jövőbeni lehetőségeiket. Aversenyhelyzet, a gazdasági életben való sikeres helytállás, kikényszeríti a piaci változásokra való gyors reagálási készséget és képességet. A működőképesség fenntartása érdekében a megújulásra való képesség, és ennek időintervalluma kulcskérdés. A gazdálkodó szerv vezetőiszámára többek között a számviteli kimutatások szolgáltatják az alapvető információkat döntéseik meghozatalához. Az eredményesség méréséhez, értékeléséhez, elemzéséhez, továbbá az ellenőrzésekhez számviteli információra van szükségük. Az információ igénye egyaránt vonatkozik múltbeli eseményekre, jelenben végbemenő gazdasági folyamatokra, és a jövőben várható eseményekre. Kutatásunk során arra a kérdésre keressük a választ, hogy a számviteli beszámolók alkalmasak-e a helyes vezetői döntések meghozatalára? A számvitel címzettjei és az értékorientált vállalatirányítás kapcsolatrendszerében vizsgáljuk a vezetői felelősség kérdését. 13

A ELŐADÁS KONFERENCIA KIVONATOK ELŐADÓI Csáki György TRANSZATLANTI KERESKEDELEM ÉS A WTO A WTO Doha-fordulóját mint közismert 2006 júliusában felfüggesztették, s azóta sem indult újra. A fő konfliktus a fejlett és a fejlődő országok között húzódik, de ezt árnyalja az agrárprotekcionizmus körüli vita, melyben az USA és a fejlődő országok szövetségesek elsősorban az EU-val szemben. A legnagyobb ázsiai szereplők Japán, India és Kína a kétoldalú/regionális megállapodásokkal kívánják ellensúlyozni a multilaterális előrehaladás hiányát. Ebben a helyzetben bombaként robbant a hír: közel van egy USA EU szabadkereskedelmi megállapodás elfogadása: véget vet-e egy ilyen magállapodás a multilaterális kereskedelmi tárgyalásoknak? Milyen hatása lehet egy ilyen megállapodásnak a fejlődő országokra? Egyáltalán: mit jelent ez az aláíró feleknek? Ezzel megszűnnek az EU-USA kereskedelmi viták? Javítja-e egy ilyen megállapodás az EU globális versenyképességi pozícióit? Csanády Dániel A SZUVERENITÁS EREDETE I. STUART JAKAB KIRÁLY POLITIKAI TEOLÓGIÁJA Az európa integráció elbizonytalanodásával párhuzamosan Európa-szerte felerősödtek a nemzeti és etnikai, vagy éppen regionális szuverenitások iránti igények, ezért érdemes ismét figyelmet szentelni az idejétmúltnak tekintett szuverenitás-elmélet eltérő válfajainak, de különösen eredetének. Ez a tanulmány VI. skócia és I. angliai Jakab király életművét és tevékenységét vizsgálja. Bár jelenleg béke van Európában, ám a gyengülő integráció, illetve a politikai szuverenitás kérdéskörének feszegetése akár királyi, akár nemzeti vagy regionális köntösben jelentkezik szoros kapcsolatban áll a gazdasági és társadalmi feszültségek növekedésével. Ezért fontos tanulmányozni a társadalmi feszültségek csökkentésének, a túlzó politikai követelések kiegyensúlyozásának elméleti kérdéseit, melyek Jakab király munkásságát is meghatározták. Cservenyi Dóra A LOGISZTIKAI RENDSZEREK RENDSZER-SZERVEZÉSI ÖSSZEFÜGGÉSEI A gazdálkodási információs rendszerek fejlesztési aspektusai A folyamatban levő kutatás olyan stratégiai gazdálkodási rendszermodell létrehozására irányul, amely összefüggéseiben tárja fel a logisztikai rendszer működésének dinamikáját, kap- 14

A ELŐADÁS KONFERENCIA KIVONATOK ELŐADÓI csolódási pontjait, fejlesztési lehetőségeit. A stratégiai modellben térben, időben, szervezeti struktúrában vizsgálom és elemzem, hogy milyen új vezetéselméleti módszerek segítik elő a logisztikai folyamatok optimalizálását, a költséghatékonyság megteremtését, valamint a kiszolgálási szint növelését. A projekt kiemelt kutatási területei a stratégiai menedzsment eszközrendszere, a gazdasági kibernetika módszerei, valamint a stratégiai logisztikai kontrolling eszközrendszere. Elek József A VÁLLALKOZÁSOK STÁTUSZJOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV LEHETSÉGES HATÁSA A GAZDASÁG SZEREPLŐIRE A vállalkozások anyagi jogi szabály-változásának lényege, lehetséges jogpolitikai indoka. A szervezetek státuszjogi szabályozásának szerkezeti-formai változásai: törekvés az egyestől az általános felé. Az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó általános szabályai. A Ptk. eltérő szabályai a társasági jog mai rendelkezéseitől. Változások a szervezetek, tisztségviselők, alapítók (tagok) felelősségi szabályaiban. Következtetések: a vállalkozások működésében várható változások Forgács Imre GLOBÁLIS SZABÁLYOZÁS A PÉNZÜGYI BIG DATA KORÁBAN A reális cél egy olyan korai jelző rendszer megalkotása, ami figyelmezteti a döntéshozókat a nemzetközi pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető tényezőkre (nemzetközi kockázati térkép, és hitel-nyilvántartás). A regisztrációnak ki kell terjednie a pénzügyi szektor egészére, valamennyi pénzügyi intézményre és a fontos termékekre. Az IMF-tagállamoknak vállalniuk kell, hogy elfogadják rendszer jelzéseit és nyilvánosan megindokolják ha nem követik az ajánlásait. A szabályozásnak ki kell terjednie az alulszabályozott nem együttműködő off-shore területekre is, amelyek jelentős kockázatnövelő tényezők. A globális felügyeleti szerveknek jelentősen magasabb tőkekövetelményeket kell előírniuk azon pénzügyi intézmények számára, amelyek e területeken tartják a forrásaikat. 15

A ELŐADÁS KONFERENCIA KIVONATOK ELŐADÓI Hámori Balázs INFORMÁCIÓGAZDASÁG VÁLTOZÁSOK A FOGYASZTÓ MAGATARTÁSÁBAN A világháló legalább akkora változást hozott a fogyasztók lehetőségeiben és viselkedésében, mint annakidején az ipari forradalom. Az internet csökkentette a tranzakciós költségeket, és széles fogyasztói rétegek számára tette lehetővé, hogy vásárlásaikat függetlenítsék a helytől és az időtől. A technológiai változások és a nyomukban formálódó információgazdaság egy új típusú fogyasztó megjelenését hozták magukkal, akinek a magatartása, attitűdjei, sokban különböznek az ipari kapitalizmus tipikus fogyasztójának a viselkedésétől. Az új típusú fogyasztó mindenekelőtt tájékozott fogyasztó. Emellett elvárja, hogy a szolgáltatást vagy termékeket akkor nyújtsa a vállalat, amikor az a fogyasztónak éppen megfelel, vagyis az új típusú fogyasztó egyben kényelmes és türelmetlen is. A mai fogyasztókat egyre kevésbé lehet pusztán materiális javakkal elkápráztatni. A fogyasztók élményekre vágynak, magát a vásárlási aktust is élményekkel körítve igénylik. Az információs technológiák és különösen az internet kilendítették a fogyasztót passzív szerepköréből. A fogyasztó már nem várja teljesen tehetetlenül, hogy mit tálal fel neki az ipar. A vállalatok rezonálnak erre az újfajta fogyasztói attitűdre, és a fogyasztókat bevonják mind a termék promóciójába, mind pedig, ami talán még az előbbinél is izgalmasabb a termék továbbfejlesztésébe. A helyzet paradoxona, hogy minél több oka lenne a fogyasztónak az elégedettségre, annál elégedetlenebb. A cégek a korábbi rutinnak megfelelően természetesen továbbra is megpróbálják manipulálni a fogyasztókat, s még azt sem lehet mondani, hogy mindig sikertelenül. A sztárgyártással a vállalatok mintegy visszaveszik a fogyasztótól a fogyasztás autonóm meghatározásának a lehetőségét. Kulcsfogalmak: fogyasztó, fogyasztói attitűd, szolgáltatás, fogyasztási információ és információs technológia, JEL klasszifikációs kód: D 11; D12; D 23; L 2; Haskó József INFOKOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A tananyagok számítógépes videókon való feldolgozása, az informatikaoktatásban felhasznált videók nézettségi statisztikájának elemzése. 16

A ELŐADÁS KONFERENCIA KIVONATOK ELŐADÓI Kádas Csaba AZ EU FEJLŐDŐ VILÁGGAL KAPCSOLATOS POLITIKÁJÁNAK ÚJRAGONDOLÁSA Burma esete Burma ma is Délkelet-Ázsia egyik legszegényebb országa. Ennek ellenére Európa évtizedeken keresztül rendre felcímkézte támogatásait. Így ezek nem érhettek célba. Burmát az EU gazdasági és politikai karanténban tartotta. Az utóbb évek burmai belpolitikai változásai és a nemzetközi környezet átalakulása azonban az EU-t is kimozdította korábbi álláspontjából. Az előadás megkísérel rámutatni a változás okaira és a lehetséges jövőbeni kilátásokat is vázolja. Kárpátiné Daróczi Judit, Vágány Judit, Juhászné Ábry Ilona TUDJA VAGY NEM TUDJA? EZ ITT A KÉRDÉS!? A vállalkozások sikerességének egyik elengedhetetlen tényezője a munkaerő. Az emberi tényező szerepét már sokan felismerték, ezért nemcsak költségtényezőként tekintenek rá, hanem a tudásmenedzsment eszközeit alkalmazva integrált megközelítésben támogatják a szervezet szellemi tőkéjének feltárását, értékelését, hasznosítását, növelését, védelmét és megosztását. Átfogó vállalkozáskutatásunk keretében kérdőíves vizsgálatot folytattunk, melynek egyik célja a KKV-vezetők gazdasági felsőfokú szakképzésből kikerülő pályakezdőkkel szembeni elvárásainak megismerése volt. Jelen tanulmányunkban a kutatás második fázisának részeredményeit kívánjuk ismertetni. Kelen András MIT TARTSUNK MEG KORMÁNYVÁLTÁS ESETÉN A MAI KÖZPOLITIKÁKBÓL Ismeretes, hogy a magyar politikai közállapotokra az jellemző, hogy az évszázados mély szembenállás folyományaképpen a kormány rúdját ide-oda rángatják a hatalmat megszerző erők. Mivel a baloldal ellenzékből eddig mindig megnyerte a választásokat, most is el kell gondolkodnunk azon akármennyire esélyesnek és mindenre elszántnak látszik is a jelenlegi kormánypárt mit tudunk oldani a magunk részéről ezen az önsorsrontó szembenálláson. Megközelítésem lényege az, hogy a ma érvényesülő közpolitikákból számos továbbvihető, 17

ELŐADÁS KIVONATOK ha az uniós érdekérvényesítésben folytatólagosan alkalmazott esztelen retorikából egyszerűen kivonjuk a nemzetállami tényezőt és azt már amennyiben itt tényleges érdekkonfliktusról van szó - rendre regionálissal-helyivel helyettesítjük. Kertész Gábor MEGVALÓSULT A TELJES POSTAPIACI LIBERALIZÁCIÓ MI VÁRHATÓ? 2013. január 1-jével az Unió valamennyi tagállamában teljes mértékben liberalizálta a jogalkotó a postai piacot, hogy a szolgáltatás és a tőke szabad áramlása ebben a szektorban is teljes mértékben megvalósulhasson. Már a 90-es években felmerült annak a kérdése, hogy a technológia fejlődése révén nagyon gyorsan el fog halni a hagyományos postai szektor, de ezeket a jóslatokat az élet eddig cáfolja. Röviden megvizsgálom, szükséges-e a postai szolgáltatás a magánszemély fogyasztóknak, és ha igen, mi célból. Ezért először körbejárom azt a kérdést, hogy milyen feltételek esetén lehet helyettesítő termékkel kiváltani a postai szolgáltatást, majd ezen feltételek jelenlegi fennállását tekintem át. Ezt követően azt vizsgálom meg, hogy az Unió piacán szereplő postai vállalkozások hogyan lépnek ebben a számukra új helyzetben, és milyen stratégiát alkalmaznak. Az Uniós mellett hazai példák alapján tekintem át az aktuális piaci helyzetet és előrejelzéseket fogalmazok meg a közép- és hosszú távú piaci és jogalkotási folyamatokról. Kertész Krisztián A NEMZETGAZDASÁGI ÉS A REGIONÁLIS KONVERGENCIA MÉRÉSE AZ EU-BAN Az elmúlt közel két évtizedben valamennyi új közép-kelet-európai tagállam felzárkózásban volt az EU-átlaghoz az egy főre jutó GDP tekintetében. Ez azonban mindenütt úgy valósult meg, hogy eközben a nemzetgazdaságokon belül a megyék, régiók közötti jövedelmi különbségek növekedtek, ugyanis a fejlettebb megyék gyorsabban növekedtek, mint a fejletlenebbek. Mivel a nemzetgazdasági jólétet nemcsak az átlagos egy főre jutó jövedelem befolyásolja, hanem a jövedelmek regionális szóródása is, a nemzetközi összehasonlításkor érdemes egy korrigált GDP-mutatóval számolni. Jelen cikk arra kíván javaslatot tenni, hogy miként lehetne egy olyan konvergencia mutatót alkalmazni, amely egyszerre tükrözi az adott nemzetgazdaság egy főre jutó átlagos GDP-jének felzárkózását, valamint a jövedelem regionális szóródását is. 18

ELŐADÁS KIVONATOK Kovács Edith, Szántai Tamás VALÓSZÍNŰSÉGSZÁMÍTÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A FEJLŐDŐ HÁLÓZATOK MODELLEZÉSÉRE Az irányított gráfok egyre elterjedtebb matematikai eszközei a szociális hálózatok modellezésének. A szociális hálózatok dinamikusan fejlődő gráfok, melyek fejlődésének a modellezésére speciális valószínűségi modelleket lehet alkalmazni. A gráfok fejlődésének az előrejelzése gyümölcsöző alkalmazhatóságot jelent például a különféle ajánló rendszerek területén. Egy jól megépített ajánlórendszernek fontos szerepe lehet a világhálón való értékesítésben, a kereslet és kínálat minél hatékonyabb egymásra találásában. Kovács Krisztián ÁLLAMOK, HATÁSKÖRÖK ÉS PARLAMENTEK A JÖVŐ EURÓPAI UNIÓJÁBAN Az előadás a következő témákra kíván rávilágítani: Bővítés vs. mélyítés: több tagország vagy integráltabb Unió? Hol húzódnak az Európai Unió politikai és földrajzi határai? Föderalizmus vs. nemzetek Európai Uniója: melyek legyenek az intézmények és a tagállamok hatáskörei? Hogyan befolyásolja a választói akarat a politikai véleményformálást a tagállamokban? Nemzeti parlamentek vs. Európai Parlament: merre tart az interparlamentáris együttműködés? Kriskó Andrea AZ EURÓPAI PÉNZÜGYI INFRASTRUKTÚRA AZ EGYSÉGESEDÉS ÚTJÁN A MONOBANK-RENDSZERTŐL A T2S-IG Az európai elszámolásforgalmi-rendszer jelentős mérföldkőhöz érkezik 2015 júniusában, elindul a TARGET2-Securities. Ez az új nemzetközi elszámolási platform, melyhez hazánk várhatóan a harmadik hullámban 2016 novemberében csatlakozik, a klíringrendszerek új generációját képviseli, s még egységesebbé válik, válhat a nemzetközi értékpapír elszámolás általa. Az Európai Unió 2020-ig jelentős strukturális reformot kíván előmozdítani a tőkepiacon is, s ennek szerves része a T2S. Előadásomban röviden áttekintem a SEPA-országok pénzügyi intézményeinek, klíringrendszereinek főbb fejlődési állomásait, különös tekintettel a magyar vonatkozásokra. Szót ejtek a napközbeni forint átutalás jelentőségéről, a likviditáskezelésre gyakorolt hatásáról. 19

ELŐADÁS KIVONATOK Egyáltalán hol foglal helyet pénzügyi infrastruktúránk az európai nemzetek rangsorában? Röviden felvázolom a jogi harmonizációs folyamatot, és főbb irányelveket, melyek mentén a pénzügyi integráció zajlik. Majd megkísérlem összefoglalni, mi újat hozhat a T2S a tagállamok számára. Milyen kihívások várnak még Magyarországra a rendszerhez való csatlakozással, milyen lépéseket tesznek a központi értéktárak a fejlesztéssel kapcsolatban. Kik és hogyan, milyen formában csatlakozhatnak a T2S-hez. Milyen szolgáltatások válnak gyorsabbá, mik azok a területek, amelyekre kihat az értékpapír elszámolások gyorsulása. Marosi Ildikó AZ Y GENERÁCIÓ ÉS A CSALÁDI ÉRTÉKEK Napjainkban általános jelenség, hogy a fiatalok egyre inkább kitolják az önállóvá válás időpontját és az előző generációhoz képest hosszabb ideig élnek együtt a szüleikkel. Kutatásunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogy az Európai Értékrendi Kutatás (EVS) magyarországi eredményei és az Y generáció által napjainkban vallott családi értékek egybevágnak-e vagy éppen távolodnak egymástól. A család fontosnak tartott értékei azért lényegesek, mert a nevelés azok mentén történik. Az élet bármely területén a másokkal való együttműködésre történő felkészítésben a család szociális szerepe meghatározó, ugyanakkor maga a család intézménye is jelentős átalakuláson megy keresztül. Fentiekre tekintettel állítottuk össze strukturált kérdőívünket, amelyet magyarországi felsőoktatási hallgatók online töltöttek ki 2013 szeptemberében. Feltételezésünk szerint a munkával kapcsolatos alapvető értékek esetében - mint pl. a felelősségérzet és a kemény munka értéke a válaszadók egyetértenek abban, hogy ezeket az értékeket otthon kell megtanítani a gyerekeknek. További feltételezésünk, hogy akik úgy gondolják, hogy ezeket az értékeket a családban kell megtanítani, a munkán/tanuláson túl nagyon arányban vállalnak további feladatokat, kötelezettséget vagy találnak a társadalom hasznára váló egyéb elfoglaltságot. Kvantitatív felmérésünk adatait az SPSS 20.0 statisztikai programmal elemezzük a leíró statisztikai módszeren túl további mélyebb összefüggések feltárására alkalmas korreláció elemzéssel, egyetértés vizsgálattal stb. 20

ELŐADÁS KIVONATOK Miklós Ágnes Kata A DÉLSZLÁV HÁBORÚ ÉS A NORVÉG KRIMI ( JO NESBØ A MEGVÁLTÓ) A skandináv detektívtörténetek kritikai elismertségének és irodalmi értékének titka nem csupán abban rejlik, hogy a szerzők egyaránt felhasználják világuk felépítéséhez a kemény krimik hőseit és a roman policier technikai hátterét. A jóléti társadalmak problémáinak bemutatása, a háttérben rejtőző konfliktusszituációk, az egyenlőtlenség, a deviancia mindezek szintén fontos szerepet kapnak a művekben és azok méltatásában. A norvég Jo Nesbø műveinek konfliktusaiban is ez a kíméletlenül társadalomkritikus hozzáállás fedezhető fel, akár a norvég náci és neonáci mozgalmakról, akár a rendőrségi korrupcióról, akár a kábítószeresek kiszolgáltatottságáról vagy a bevándorlókkal kapcsolatos attitűdökről van szó. Nesbø sosem csak háttérképként használja fel ezeket a motívumokat, hanem a cselekmény szerves részévé teszi azokat. A megváltó című regénye mindezek mellett még a délszláv háborúkat is beemeli a narratívába: részben időbeli visszakapcsolások révén, részben pedig a jelenben játszódó cselekményszálon keresztül. A populáris irodalom által behatárolt értelmezési keret elsősorban a jelenségek sztereotipikus megjelenítésére alkalmasak, ámde a nagy olvasóközönség miatt jelentősen befolyásolhatja azok megítélését. Moldicz Csaba HANYATLÓ EURÓPA? A négy szabadság megvalósításában, a kereskedelem, munkaerő-áramlás, tőkemozgások útjában álló akadályok megszüntetésében az EU kiemelkedően sikeres volt az elmúlt két évtizedben, és ezzel számos regionális integrációnak mintaként szolgált. Ugyanakkor azonban a világgazdasági integrálódás folyamata szintén folytatódott, és az elért sikerek leértékelődtek. A leértékelődés azonban nem jelenti az uniós projekt sikertelenségét, hiszen az elért eredmények beépültek a gazdaság működésében, s ma már az európai gazdasági integráció alapinfrastruktúráját adják. Az európai vívmányok leértékelődése mellett azok megkerülhetetlensége is jelentkezik. Ez egy paradoxon. 21

ELŐADÁS KIVONATOK Nagyné Csóti Beáta ISKOLÁK A HATÁRON Az iskola és a (matematika) oktatás határai, értékei és határértékei a virtuális tér valós és rejtett dimenzióiban A határérték fogalma a környezet és távolság definíciójára épül n dimenziós valós vektorterekben is. Csak az a kérdés, hogy milyen szerkezetű, algebrai struktúrájú a tér, amiben mi távolságot szeretnénk mérni és hogyan definiáljuk a távolságot benne? Az új oktatási színterek megjelenése, az internetes felhő növekedése, a benne sűrűsödő tudás arra készteti a következő nemzedék nevelőit, tanítóit és oktatóit, hogy gondolkodjanak el e terek struktúráján és dimenzióin. Hiszen attól, hogy az internetes felhőben gigantikus tudástárak, mindentudás egyetemek, egyetemi kurzusok százai állnak rendelkezésünkre a nap 24 órájában leküzdve minden helybeli, időbeli és anyagi korlátot, mégis sokan mondják: Ez tőlem távol áll. Oly távol vagy tőlem és mégis közel, Nem érthetlek téged, s nem érhetlek el Az alapok lerakása mindenfajta építkezésnél szükséges: iskola épületeknél vagy matematikában, akárhol is építjük a tudás bázisát, Tatabányán, Budapesten vagy az internetes felhőben. Ha tudjuk hova, mit és hogyan akarunk építeni, akkor építhetünk tornyokat is, csak ne elefántcsontból legyenek, mert nem az a cél, hogy sokan azt mondják utána, hogy Ez nekem magas. Az előadás erről szól, hogyan férhet el a sok dimenzióban a távoli a közelivel és a magassal. Milyen mélységeket rejt, hogy ezek az ellentétes fogalmak együtt jellemezhetik csak igazán két objektum vagy szubjektum kapcsolatát, ha a távolsággal fejezzük ki viszonyukat? Hol lehet a helyünk a felhőben, hogyan kerülhetünk a tudás epszilon sugarú környezetébe, hogyan tehetjük otthonossá epszilon sugarú környezetünket benne? A tudomány ünnepén azt szeretném elérni, hogy a cím ne csak rémületet keltsen, a mai határokon túlra ne a szakadék mélységét vizionáljuk, hanem a távlatokat, hisz A felhők fölött mindig kék az ég! Pápai-Vonderviszt Anna NÉVJEGYKÁRTYA, MEGHAJLÁS ÉS TÜRELEM. TÉNYLEG ENNYI? - A JAPÁN-MAGYAR INTERKULTURÁLIS TRÉNINGEK SIKERTÉNYEZŐINEK NYOMÁBAN Előadásomban a hazai üzleti tanácsadás keretein belül végzett magyar-japán interkulturális tréningek gyakorlati oldalát mutatom be. A Magyarországon működő japán leányvállalatok magyar dolgozói, valamint a Japánnal üzletelő magyar vállalatok gyakran szembesülnek a 22

ELŐADÁS KIVONATOK japánokkal való kommunikációjuk során félreértésekkel, melyek frusztrációhoz és csalódottsághoz vezethetnek. Kutatásaim során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy ezek a problémák megelőzhetők vagy kijavíthatók-e egy interkulturális tréning segítségével. Ha igen, akkor milyen gyakorlati módszerek segítik leghatékonyabban a sikeres kommunikációhoz elengedhetetlennek vélt ismeretek és készségek elsajátítását? Előadásom fókuszában egy belga japanológus és egyben interkulturális szakember, Olivier van Beneden hazánkban megtartott gyakorlatias jellegű japán-magyar interkulturális tréningjének tapasztalatai, résztvevőinek értékelései állnak. Az előadás végére kiderül, hogy mitől lesz sikeres egy kultúraközi tréning. Vajon tényleg elég, ha a résztvevőknek megtanítjuk, hogy miként adják át a névjegykártyát, és milyen mélyen hajoljanak meg a japán fél előtt? Pónusz Mónika ZÖLD LOGISZTIKAI FEJLESZTÉSEK ASPEKTUSAI AZ EU-BAN Folyamatban levő kutatásunk arra irányul miként jelenik meg a magyarországi vállalatok gyakorlatában a fenntartható fejlődés és a reverz logisztika. A magyarországi vállalatok ellátási láncainak vizsgálata során hangsúlyozni kívánjuk a fenntartható fejlődés irányvonalait, kitekintve a nemzetközi gyakorlatra, melyek az azonosságok és eltérések, azok milyen okokra vezethetők vissza, illetve körülményeink között mely ellátási lánc típusok versenyképesek és miért. Kiemelten foglalkozunk a vállalati gyakorlat reverz logisztikai vonatkozásaival a környezeti kihívásoknak megfelelő logisztikai folyamatokat bemutatva. Elemzéseink hátterét szakirodalmi feldolgozás és primer felmérés képezi. Radnóti István VÁLLALKOZÓI ORIENTÁCIÓ JELENTŐSÉGE BIZONYTALAN ÉS KÉTÉRTELMŰ HELYZETBEN NEMZETKÖZI KITEKINTÉSSEL Az Iowa Gambling Task (IGT) nevű kísérlettel Bechara, Damasio és munkatársai (1997) nem csak azt igazolták, hogy az érzelmeknek, érzelmi heurisztikáknak szerepük van a bizonytalan és kétértelmű helyzetekben hozott döntések során, hanem azt is, hogy az érzelmek a sikeres és helyes döntések feltételei közé tartoznak. Az eredeti kísérletben egészséges és agysérült, így érzelmi élettel csak korlátozottan rendelkező személyeket hasonlítottak össze. Véleményem szerint az egészséges emberek között is jelentős különbségek adódhatnak a kísérletben tanúsított viselkedést illetően. Az eltéréseket sok pszichológiai tényező okozhatja, én most azt ellenőriztem, hogy a vállalkozói orientáció (VO), mint személyiség-hajlam 23

ELŐADÁS KIVONATOK miként függ össze az IGT-ben produkált eredményekkel. Elvárásaim szerint, akikben magas a VO, jobb eredményeket érnek el az IGT bizonytalan és kétértelmű közegében, aminek hátterében az állhat, hogy hatékonyabban mozgósítják érzelmi (automatikus, kevésbé tudatos, intuitív) rendszerüket a döntéshozatal során. Réger Béla A LOGISZTIKÁNAK A LOGISZTIKÁJA, AVAGY A SUSZTER CIPŐJE MINDIG LYUKAS A logisztikai szolgáltatásoknak is fontos a logisztikai támogatása. Ez minden logisztikai vállalkozás nagy kihívása az EU-ban, mert A suszter cipője mindig lyukas. A tanulmány ezt a területet elemzi meghatározóan a logisztikában dolgozók komfortérzetének szintjére. Szépe Orsolya A JÖVŐ VÁLLALKOZÓINAK KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIÁI AZ EURÓPAI IGÉNYEK TÜKRÉBEN A kompetencia alapú oktatás új irányzatán belül, amely az Európai Unió oktatáspolitikájának is alapvető jellemzője, a kommunikációs kompetenciák a tudományos kompetenciákat is megelőzve - az első helyen jelennek meg. A téma kiemelt jelentőségét alapul véve a hallgatók önmagukról alkotott véleményeinek tükrében hatféle kompetenciát, ill. annak fejlesztésében elért sikerességet elemzem. Az elemzés középpontjában álló kompetenciák: 1. verbális és nonverbális kommunikációs kompetencia; 2. nyilvánosság előtti beszéd (előadás, prezentáció); 3. aktív és hatékony hallgatás; 4. írásbeli fogalmazás, stílus, szakszerűség, érthetőség; 5. szókincs; 6. vitakészség, vélemény kifejezése és indoklása. 267 hallgató válaszát, kommunikációs kompetenciákkal kapcsolatos önfejlesztési céljait elemeztem, és vetettem össze más vizsgálatok eredményeivel, továbbá oktatói és köznapi tapasztalataimmal. 24

ELŐADÁS KIVONATOK Tóth Arnold A MARKETING ÉS A PÉNZÜGYI EREDMÉNYESSÉG. KUTATÁSI EREDMÉNYEK A BORÁSZTI ÁGAZATBAN TEVÉKENYKEDŐ ÁLLALKOZÁSOK MEGKÉRDEZÉSE ALAPJÁN Kutatási célom az volt, hogy vizsgáljam a marketingkommunikáció és az ahhoz kapcsolódó pénzügyi kiadások hatékonyságát a hazai borászatok körében. Primer kutatásomban kérdőív segítségével térképeztem fel, hogy az ágazatban létezik-e mérési rendszer a marketingkommunikáció hatékonyságára vonatkozón, továbbá kerestem az eszközök alkalmazásának faktorcsoportjait. A felmérés lehetőséget biztosított arra, hogy a magyar borászatok általános jellemzője mellett vizsgáljam a borászati tevékenység nagyságát is. A vizsgálat tárgyát képezte az is, hogy információt gyűjtsek arra vonatkozón, hogy a pincészetek milyen kommunikációs eszközöket alkalmaznak, milyen gyakorisággal. Fontos kérdésként merült fel az is, hogy a vállalkozások mennyire tartják fontosnak a marketingkommunikáció vállalkozási eredményre gyakorolt hatását. Tóth Margita VÁLSÁG HATÁSA A KISVÁLLALKOZÁSOKRA PÉNZÜGYI MEGKÖZELÍTÉSBEN Az elemzésben összehasonlítjuk a kisvállalkozások pénzügyi helyzetét a régióban 2006-2011 közötti időszakra vonatkozóan. Vizsgáljuk hogyan hatott a válság a vállalkozások finanszírozási igényeire, és hogyan alakult át a finanszírozási struktúrájuk. A szűkülő piaci források növelték-e a finanszírozási rést? A rés betöltésére előtérbe kerültek-e olyan nem piaci pénzügyi eszközök, mint az állami támogatások? Kiemelten foglalkozunk az állami, illetve EU-s támogatást igénybe vett vállalkozásokkal. Megvizsgáljuk, hogy a 2006-ban támogatást elnyert cégek sikeresebben vészelték-e át a válságot, mint a szektor egésze. Ehhez egyrészt az NFÜ adatbázisa alapján kiválasztott cégek pénzügyi beszámolóit elemeztük 2007-2011 közötti időszakra, másrészt kérdőíves megkereséssel közvetlenül a vállalkozásoktól igyekeztünk adatokat gyűjteni. 25

ELŐADÁS KIVONATOK Varga Andrea Helena CIVIL SZERVEZETEK A VÁLTOZÓ VILÁGBAN. A SZAKMAI ÉS SZERVEZETI FENNTARTHATÓSÁG KÉRDÉSEI A MOSOLY ALAPÍTVÁNY BEMUTATÁSÁN KERESZTÜL Az elmúlt néhány évben a változó gazdasági környezet miatt drasztikusan megcsappant források, a támogatók piacán tapasztalható fokozódó verseny és a szigorodó jogi környezet új kihívások elé állították a civil szervezeteket. A megváltozott körülmények között a stratégia szerepe ugyanolyan fontos, bár a megvalósításnál sokkal nagyobb szerep jut a rugalmasságnak a szervezet minden szintjén a programok megvalósításától a forrásteremtésig. A Mosoly Alapítvány súlyosan és krónikusan beteg gyerekeknek biztosít ingyenes mese- és művészetterápiás foglalkozásokat és élményprogramokat. A hazai egészségügyben hiánypótlónak számító portfóliójával igyekszik megtámogatni egy speciális módszertan alkalmazásával a gyógyítás lelki oldalát. A szervezet és a programok finanszírozását főként üzleti és magántámogatók biztosítják. A szervezeti kultúrát a szakmai etikai standardok, az üzleti szemlélet, és a civilekre jellemző elkötelezettség egyaránt jellemzi. A válság és az átalakuló támogatói piac az alapítványt érintette. A szervezeti és a szakmai fenntarthatóság biztosításához, a kulcsfontosságú programok folyamatos működetéséhez olyan szervezeti hátteret kellett teremteni, mely kellően rugalmas ahhoz, hogy a gyorsan változó környezethez alkalmazkodjon, ugyanakkor kellően stabil ahhoz, hogy magában hordja egy stratégiailag átgondolt szakmai növekedés lehetőségét. Hogyan segített ebben a szervezeti stratégia? Mi volt a szerepe az innovációnak a szakmai programokban és a forrásteremtésben? Hogyan befolyásolta ezek sikerét az emberi tényező? Ezekre a fő kérésekre próbál az előadás rávilágítani a Mosoly Alapítvány esetén keresztül. Vigh László AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ MA. MEGTORPANT? Az európai integrálódás folyamata egyértelműen a globális nyomás következménye, amit a versenyképességi kényszerek erősítettek. Az EU és jogelődei a folyamatos mélyítési hullámok után kinyitotta kapuit újabb tagállamok előtt. Napjainkban a mélyítés már az erősen nemzetállami területeket érintheti. A bebocsátásra várók közül pedig van, aki már megunta a várakozást. A brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság nem érdekelt a folyamatosan mélyülő Európában, a török Európa-ügyi Miniszter pedig azt írta, országa végérvényesen lemondhat az európai uniós csatlakozásról. 26

ELŐADÁS KIVONATOK Wéber Attila EURÓPA, UNIÓ ÉS PÁRTOK A RENDSZERVÁLTÁS KÉT ÉVTIZEDÉBEN Közép-Kelet Európában 1989-1990 fordulóján történt meg a szakítás a négy évtizedes diktatúrával. Amit Magyarország nagymértékben megkönnyített, hogy az 1980-as évek második felére uralkodóvá vált a nyitottság gondolat : a gyors felzárkózás szándéka a fejlett demokráciákhoz és a nyugati világhoz. Nem véletlen, hogy az európai integrációhoz történő csatlakozás szükségességét illetően a rendszerválás során konszenzus jött létre a fősodorba tartozó pártok között. Mint ahogyan az sem, hogy bár voltak előzményei, de az ezzel kapcsolatos vita ténylegesen 2002-re, a csatlakozás előestéjére vált csak igazán éles belpolitikai ütközetek tárgyává. A narratívák szintjén ekkortól lett a korábbiaknál is hangsúlyosabb, a progresszív és az internalista megközelítés különbsége, amely a mára a magyar belpolitika egyik legmarkánsabb törésvonalává vált. A Nyitott ország zárt ország kutatási projekt záró tanulmánya alapján szerkesztett előadás ennek több mint két évtizedes folyamatnak a politikai és szellemi csomópontjait, tanulságait vázolja fel. 27

ABSTRACTS Éva Andó SO MANY COUNTRIES, SO MANY CUSTOMS SOME THEORETICAL AND PRACTICAL ASPECTS OF INTERCULTURAL CONSULTING In the scope of my lecture I aim to describe the theoretical background and methodology of intercultural communication consulting. Besides the focus on the study of intercultural communication as a process, the consequences of intercultural communication, such as changing identities and cultural globalization/localization, are also analyzed. Intercultural skills and intercultural communication competence are increasingly being viewed as indispensable by globalizing businesses. The commitment of theoretical intercultural researchers has consistently been to develop applied solutions which are dedicated to better enabling all those who work across boundaries businesspeople, diplomats, missionaries, exchange students to be more readily successful at communicating and interacting with people from cultural backgrounds that differ from their own. In the scope of my lecture I describe the methodology of intercultural consulting, what are the main techniques for enabling people to adapt more readily to an unfamiliar set of values, habits of thought, and patterns of behavior. Viktória Andrási Sinkó THE ROLE OF DIGITAL COMPETENCIES IN THE EDUCATIONAL DOCUMENTS OF THE EU According to the EU s current educational documents the European workforce s knowledge, skills and abilities are of central importance to the EU s innovative strength, productivity and competitiveness. Not only in the narrow sense of professional skills, but beyond them everything else that helps Europeans adapt in a rapidly changing environment. The role of digital competences has in particular now become highly appreciated. The lectures will introduce the concept of digital competence, the EU concepts and efforts in this regard, and examine what kind of opportunities and difficulties Hungary, and more precisely a college like ÁVF, has for improving these competencies. 28

ABSTRACTS Monika Bálint ART AND ACTIVE CITIZENSHIP (IN CENTRAL AND EASTERN EUROPE) Artists in the former West have been engaged in social issues from the start of the avantgarde movement. However, since the 1960 s, when the critical approach on social structure and the idea of an egalitarian and participatory society started to spread with the new social, political movements, a new perception on the social position and responsibility of the artist emerged. This led to such socially and/or politically engaged artistic genres (forms) like new genre public art, community art, participatory art. After the fall of the Berlin Wall these kind of artistic activities started to spread in the post-socialist countries, exploring the open public sphere. In my lecture, I will analyse two participatory artistic projects, describing the way they represent ideas of active citizenship and participatory democracy, and compare these artistic activities to positions that social scientists take in contemporary social research. Pál Belyó THE WALL OF THE PIT IS STEEP Certain factors economic policies restraining economic growth, the excessive taxation put on certain sectors, the next year s budget ahead of the general election can undermine the long-awaited economic development. Both domestic and foreign-owned businesses have strongly criticized the growing insecurity in management. By regulating the economy the inexplicable intervention of the state continues, what is more, it is getting more intensive. During the last three years the government s fiscal policy has only resulted in an ostensible, short-term success. Continuous amendments to annual budgets, the lack of transparency in budget planning and the actually baseless deficit reduction achieved by significant extra taxes may again raise the deficit over 3% this year. It remains obvious that the government`s fiscal measures have led to an excessive extraction of financial resources constantly eroding the capability of businesses and individuals to manage. The data of next year s budget show that both GDP and the potential revenues are planned to be higher that would be reasonable. If GDP grows in line with our expectations, it will be 0.8 % lower than according to projections by the government. This bears a strong fiscal risk. 29

ABSTRACTS Zsolt Benczúr, Orsolya Rétallér THE FORMING OF INDIVIDUALS DECISIONS THROUGH GROUP WORK A group s decision can be influenced by many factors, but everyone agrees that those individuals who are the members of the group are responsible for the group s decision. How preferences are aggregated is still a hot topic, and there is extensive literature observing this phenomenon. In this paper, we would like to observe the opposite: instead of answering the question regarding how the group s decision is formed based on the individuals opinions we observe how the group s decision is reflected in an individual s opinion. To what extent does an individual s participation influence his or her ability to accept the group s decision? Does the individuals psychological attitude matter? In respect to the psychological dimensions themselves, can we make any projections on how the individual is going to react to the group s decision? We are seeking answers to these, and similar questions. Our research was empirical: we conducted an experiment among some of the students of Corvinus University, Budapest, where we asked their opinion about a certain topic individually, in a group and then again individually as well. We would like to point out that we paid careful attention to what topic we selected, making sure that it was one that cannot be judged unambiguously, and which has no perfect solution. We found that power plants are one such topic: some people prefer environmental friendly technologies, while others think that efficiency should be the most important aspect. We believe that with such topic we can observe how opinions change, and how people influence one another. For the statistical analysis we used IBM SPSS. How much an individual is involved in the decision making and how much he or she is willing to accept it seems to have a remarkable relationship, but we can also state that an individual s psychological attitude plays a role in forming the previous two as well. 30 Endre Bilecz THE LIQUIDATION OF THE SYSTEM OF LOCAL AUTHORITIES The emptying of local authorities carries on without resistance nowadays. This is due to the fact that most of them have never had any property and the popular vote has never been a majorityvote. As of now, their property, if any, has mostly been taken over by the central state, all elements of regionality have been substituted by two other levels of public administration neither of which are sustainable on their own.