ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Iktatószám: 1353-2/2013. Hiv. szám: - Tárgy: Várbalog Előadók: 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Favi\2013\Vecsey\1353-2.doc dr. Vecsey Ágnes/ Eszes Melinda/ Herczeg Zoltán Melléklet: - Dudás József 026, 0194 és 0198/4 hrsz-ú ingatlanokon öntöző csőkutak - vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedélyezési eljárása - H A T Á R O Z A T Vízikönyvi szám: Várbalog-13. I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Dudás József (9241 Jánossomorja, Klfaszky Katalin u. 25.) részére, a VIDRA Kft. (9025 Győr, Bálint M. u. 100.) útján előterjesztett kérelmének helyt adva, és a VIDRA Kft. által 12/542/2. munkaszámon készített tervdokumentáció alapján, a Várbalog 026, 0194 és 0198/4 hrsz-ú ingatlanokon lévő öntöző csőkutak az alábbiak szerint: fennmaradását engedélyezi és arra vízjogi üzemeltetési engedélyt ad II. Engedélyes: Dudás József (9241 Jánossomorja, Klafszky Katalin u. 25.) KÜJ: 103016858 Öntözőkutak adatai: Kút jele EOVX (m) EOVY (m) Z(mBf) Talpmély ség (m) Csövezés Szűrőzés (m) Nyug vízsz(m) Max hozam (l/p) 1. 280542,1 501351,03 122,46 8,2 KG 160 PVC 3,0-7,0 3-6 1600 2. 280467,41 501452,34 120,71 9,6 KG 160 PVC 3,0-9,0 3-6 1600 3. 279113,15 501882,08 120,49 12,6 KG 160 PVC 6,0-12,0 5-8 1600 Az 1. kút vízigénye 750 m 3 /év (április-szeptember időszakban) a Várbalog 0198/4 hrsz-ú 3 ha nagyságú terület öntözésére, 6,44 m 3 /év permetezésre. A 2. kút az 1. kút tartaléka, kitermelés csak az 1. kút meghibásodása esetén. A 3. kút vízigénye 375 m 3 /év (április-szeptember időszakban) a Várbalog 026 hrsz-ú 1,5 ha nagyságú terület öntözésére, 3,63 m 3 /év permetezésre. Összes vízigény: 1135 m 3 /év. A víztermelés dízelmotoros aggregáttal történik. A víz önjáró csévélődobon lévő 400 m-es PE110 PVC csővezetéken jut el a szórófejig, melynek öntözési szélessége 80 m.
III. Az engedélyes köteles betartani az alábbi előírásokat: 1. Az eljáró hatóság előírásai: - A kút karbantartásáról, használaton kívüli időszakban megfelelő lezárásáról gondoskodni kell. - Az üzemeltetés során az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a Felügyelőségnek be kell jelenteni. - Az engedélyes mentesül a vízkészletjárulék fizetési kötelezettség alól, köteles azonban a vízhasználatára vonatkozó bejelentési kötelezettségének eleget tenni az alábbi adatok felhasználásával: Lekötött vízmennyiség: 1135 m 3 /év Vízkészlet jellege: talajvíz Vízminőségi osztály: II. Vízhasznosítás jellege: gazdasági célú öntözés - A kutak kizárólag a 026 és 0198/4 hrsz-ú ingatlanok öntözésére használhatók. 2. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/2428-2/2013. számon talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást adott az alábbi feltételekkel: A vízjogi üzemeltetési engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Az öntözéshez felhasznált víz minőségének, folyamatosan meg kell felelnie a Minden esetben haszna/ható" minősítésnek a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM r. 2. sz. Melléklet 2.6. pont 2. és 3. sz. táblázatban közölt határértékek alapján. A 30/10/13/02/21. számú talajvédelmi tervben foglalt valamennyi talajvédelmi követelmény alkalmazása kötelező a tisztavizes öntözési tevékenység folytatása során, különös tekintettel az egyes területegységekre meghatározott, alkalmazható öntözési intenzitásra és az egyszeri alkalommal kiadható maximális vízadagra. Az öntözésre engedélyezett terület talajtakaróján 5 évente ellenőrző talajvizsgálatot kell végezni, amelyet az öntözővíz vizsgálati eredménnyel és szakértői véleménnyel együtt a talajvédelmi hatósághoz be kell nyújtani. Nitrátérzékeny területek öntözése során a helyes mezőgazdasági gyakorlat kötelező előírásait be kell tartani. IV. A jelen határozattal kiadott vízjogi üzemeltetési engedély e határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig hatályos és az engedélyes kérelmére vagy hivatalból módosítható, szüneteltethető és visszavonható. Ezen engedély a megállapított kötelezettségek teljesítése mellett az engedélyest feljogosítja a vízilétesítmények üzembevételére, azonban nem mentesíti a kártalanítási felelősség alól, és nem jogosítja fel a jogosultság átruházására. Vízügyi felügyeleti kategória: IV. V. VI. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Várbalog-13. számon a vízikönybe bejegyzi. VII. Jelen határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.
A fellebbezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja - a kút fennmaradásának engedélyezésével szemben 20.000 Ft, - a kút üzemeltetésre vonatkozó előírásokkal szemben 16.000 Ft, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. A szakhatósági állásfoglalások ellen csak az érdemi határozattal szembeni fellebbezéssel lehet jogorvoslattal élni. I N D O K O L Á S A Felügyelőség 8611-3/2012. számú határozatban kötelezte Dudás Józsefet a használatában lévő, engedély nélkül létesített 3 db öntözőkút vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedélyének megszerzésére. A hatósághoz Dudás József (9241 Jánossomorja, Klfaszky Katalin u. 25.) képviseletében a VIDRA Kft. (9025 Győr, Bálint M. u. 100.) nyújtott be kérelmet a Várbalog 026, 0194 és 0198/4 hrsz-ú ingatlanokon levő öntöző csőkutak vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedélyezése tárgyában. Kérelméhez csatolta a tervdokumentáció 8 példányát, mely tartalmazta többek között a VIDRA Kft. meghatalmazását, az érintett ingatlanok tulajdoni lapjait, az ingatlanok tulajdonosa, illetve az engedélyes között létrejött megállapodást, a tervezői jogosultság igazolását, illetve az öntöző csőkutak 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet szerinti adatlapjait. A kérelmezőt a hatóság 11319-2/2012. számú végzésében az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának, továbbá a 11319-4/2012. számú végzésben a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága talajvédelmi díjának megfizetésére hívta fel. A kérelmező az eljárás igazgatási szolgáltatási díját, illetve a talajvédelmi díjat megfizette. Megállapítható továbbá, hogy a kérelemmel érintett ingatlanok nem védettek, azonban részei a HUFH10004 kódszámú, Mosoni-sík elnevezésű különleges madárvédelmi területnek és az Országos Ökológiai Hálózat magterület övezetének. Az érintett szántók közül a 026 hrsz-ú közvetlenül a belterület mellett helyezkedik el. A Mosoni-sík főként annak szántó művelési ágú részei Natura 2000 területté jelölésének alapjául a túzok (Otis tarda) jelenléte szolgált, azonban a rendelkezésre álló szaporodásbiológiai adatok alapján belterülethez ilyen közel fészkelése nem valószínű. A 0194 hrsz-ú erdőben és a 0198/4 hrsz-ú szántón létesült kutak ez utóbbi öntözésére szolgálnak. A területen az elmúlt években facélia, tavaszi árpa és kukorica került termesztésre, ezek közül csak a kukorica volt öntözve a 2012-es évben. Ugyanebben az évben az innen mintegy 900 m-re található 0133/5 hrsz-ú ingatlanról túzok feltételezett fészkelését jelezte Spakovszky Péter. A két ingatlant két szántó és egy mintegy 90 m széles erdősáv választja el egymástól. Amennyiben egy olyan évben, amikor a terület öntözve volt, megtelepedett a túzok az arra alkalmas közeli ingatlanon, feltételezzük, hogy ezen ingatlan öntözése a jövőben sem lesz káros hatással a túzok itteni állományára. Fentiek miatt a kutak fennmaradása és kizárólag a fenti ingatlanokon történő öntözés engedélyezése a táj- és természetvédelem szakmai érdekeit nem sérti. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. (1.) bekezdése értelmében vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vagy attól eltérően megvalósított vízimunka vagy vízilétesítmény esetén az építtetőnek (tulajdonosnak) a felügyelőségtől fennmaradási engedélyt kell kérni. A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. (5.) bekezdése értelmében amennyiben a fennmaradási engedély megadható, a bírság megfizetéséről a fennmaradásról szóló döntéssel, illetve eljárással egyidejűleg kell rendelkezni. A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 27. (6) bekezdése értelmében az engedély nélkül vagy attól eltérően megvalósított vízilétesítményekkel, vízimunkákkal kapcsolatos, a 15. (5) bekezdésében meghatározott bírságra vonatkozó rendelkezések csak a rendelet hatálybalépését követően megvalósított létesítmények esetén alkalmazhatóak. A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 27. (3) bekezdése értelmében a rendelet 1996. július 1. napján lép hatályba. A rendelkezésre álló adatokból megállapításra került, hogy a 3 db kút ugyan vízjogi létesítési engedély nélkül, de 1996. július 1.-je előtt létesült, így a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. (3) bekezdése szerinti fennmaradási bírság kiszabása a fentiekre tekintettel nem indokolt. Fentiekre figyelemmel, tárgyi öntözőkútból történő vízkivétel a vízkivételi célnak megfelelően engedélyezhető.
Az eljárás során a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. (1)-(2) bekezdései valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban KR.) 32/E. (3) bekezdés alapján megkereste az ügyben érintett szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/2428-2/2013. számon talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást adott a rendelkező részben foglalt feltételekkel. Indoklásában a következőket adta elő: I. Az Észak- dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) a fent hivatkozott számú iratában megkereste hatóságunkat a Dudás József (9241 Jánossomorja, Klafszky Katalin u. 25.) kérelmére indult öntöző kutak vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedélyezési eljárás során, a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. A szakhatóságunk a kérelmet és mellékleteit megvizsgálta és a 17.2/2266-2/2012. számú végzésben megállapította, hogy annak kiegészítése szükséges az alábbiak miatt. a megkereséshez mellékelt 12/542/2. munkaszámú Dudás József várbalogi ingatlanokon történő öntözése Vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedélyezési terv" tervdokumentáció szerint a vízkivétel célja termőföld területek öntözése, a kutak kialakításával érintett Várbalog külterület, 026, 0198/4 hrsz-ú ingatlanok szántó művelési ágú termőföld területek, a megkeresés nem tartalmazza a termőföld terület öntözésének megvalósításához szükséges, jogszabályban előírt talajvédelmi tervet. Ezért hatóságunk a 17.2/2266-2/2012. számú iratában a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény (a továbbiakban Tfvt.) 50. (1) bek., (2) bek. e), pont, 51., 51/A. alapján öntözési talajvédelmi terv benyújtására kérte az ügyfelet. II. Az Ügyfél a 2012-02-26 -án kelt iratához csatolta a hiánypótlási felhívásban kért talajvédelmi tervet. Hatóságunk az ügy iratanyagát ismételten megvizsgálta és megállapította, hogy: Az ügyfél a hiánypótlási eljárás során csatolta az öntözött területek és az öntözővíz vizsgálatait tartalmazó talajvédelmi tervet. A termőföldek minőségének védelme érdekében a talajvédelmi szakhatóság elrendelte az öntözővíz minőség folyamatos, laboratóriumi vizsgálatok alapján történő ellenőrzését, továbbá az öntözésre kijelölt ingatlanok talajának öt évente történő ellenőrző talajvizsgálatát. A talajvédelmi tervben foglaltak betartásával az öntözés várhatóan talajminőség romlást nem idéz elő. Az öntözésre kijelölt területek nitrátérzékeny területek, ezért a helyes mezőgazdasági gyakorlat kötelező előírásait be kell tartani. A vízjogi üzemeltetési engedély kiadásának talajvédelmi szempontból akadálya nincs. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a rendelkező részben közölt kikötésekkel hozzájárult a tárgyi öntöző kutak és abból történő öntözés vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedélyének kiadásához. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Jelen szakhatósági hozzájárulás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Kel) 22. (1) bek., a 44 (1) (2) és (9) bek., a termőföld védelméről szóló 2007.évi CXXIX. törvény (Tfvt.) 1. (1) bek, a 2. a), c) és i) pontján és a 43. (1) bek., 50. e) pont, a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM r. 1. (1) bek. f) pont, a rendelet 1. és 2. sz. melléklet 2.6. pontján, továbbá 5. melléklet, vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (ÍV.29.) FVM rendelet 4. - 9., a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XÍI.23.) Korm. rendelet. 32/E. (3) a) pont, a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. r. 17. határozza meg.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/346-1/2013. sz. végzésével az örökségvédelmi szakhatósági eljárását megszüntette. A tervezett tárgyi beruházás a hatóság jelenlegi adatai szerint kulturális örökségvédelmi elemeket nem érint, így figyelemmel a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelet 7. (1), valamint 8. (1)a) bekezdésére, valamint 1. melléklet A. pontjára való tekintettel szakhatósági állásfoglalás kiadására hatásköre nincs. Döntése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 45/A. (3) bekezdésén, valamint a Korm.rendelet 8. (1) b) pontja 1. számú melléklet B.I.1., 2., IV. 1. pontján alapul. A kérelem jogi, vízgazdálkodási, vízvédelmi és természetvédelmi tárgyú vizsgálatát követően megállapította a hatóság, hogy a vízjogi engedély nélkül megvalósult kút fennmaradása és üzemeltetése vízgazdálkodási érdeket nem sért, így a vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedélyt a hatóság a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. -ában foglaltak, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet, és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 15. -ában foglaltak alapján megadta. A hatóság az V. fejezetbe foglalt felügyeleti kategóriát a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 21. (4) bekezdése, az engedély időbeli hatályát e rendelet 5. (4) bekezdés d.) pontja alapján, az 5. (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével határozta meg. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bekezdései alapján rendelkezett. Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. (1) bekezdése alapján biztosította. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet 2 (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 (1) bekezdése határozta meg. Győr, 2013. március 13. Dr. Buday Zsolt igazgató