Állatorvosi gyógyszertan

Állatorvosi gyógyszertan Gyógyszertan Dr. Gálfi Péter (galfi.peter@aotk.szie.hu) Dr. Semjén Gábor Dr. Csikó György (csiko.gyorgy@aotk.szie.hu) Dr. Jerzsele Ákos Nagy Gábor Méregtan Dr. Lehel József

Általános ismeretek Követelményrendszer Gyógyszertan -története -alkalmazási területe -a gyógyszertan helye és szerepe az állatorvosképzésben A gyógyszer fogalma

Követelményrendszer -Az előadások rendszeres látogatása. - Eredményes részvétel az összes gyakorlaton. - Az írásbeli számonkérések során az összpontszám 50%-ának elérése. Az írásbeli számonkérések időpontjai az őszi szemeszter során: - 1. teszt, okóber 30-án (azonos időben az összes hallgatónak) - 2. teszt, november 27. és 30. között. A gyakorlaton csoportonként. Az őszi szemeszter végén a hallgatók a következő érdemjegyeket kaphatják: kiváló (5); jó (4); közepes (3); elégséges (2); elégtelen (1); A jegyeket a két írásbeli számonkérés és a gyakorlatokon való szereplés alapján határozzuk meg. A gyakorlatokkal kapcsolatos kérdésekkel Dr. Csikó Györgyhöz lehet fordulni.

Ajánlott irodalom Dr. Semjén Gábor: Állatorvosi gyógyszertan I.+II. FoNoVet A gyógyszertani és Méregtani Tanszék honlapja BRS Pharmacology, 4e Gary C. Rosenfeld, David S. Loose, With Studentconsult Online Access ISBN: 0-7817-8074-8 Rang & Dale's Pharmacology, 6e With Studentconsult Online Access ISBN 0443069115

Gyógyszertan (farmakológia) [(görög eredetű (φάρμακον) jelentése gyógyszer), és lego (λέγω) elmond (valamiről valamit)] az a tudomány, amely az egyes anyagok élő szervezetre gyakorolt funkció változást okozó hatásával foglalkozik. Ha az anyag gyógykezelésre használható, akkor gyógyszernek nevezik. A gyógyszertan foglalkozik a gyógyszer összetételével, hatásával, interakcióival, méregtannal, terápiával, és orvosi alkalmazhatóságával, valamint a kórokozók elleni hatásával. -klinikai farmakológia -neurofarmakológia -toxikológia -elméleti farmakológia gyógyszerészet

Tudományos háttér Sejtbiológia, biokémia, receptorok, jelátviteli mechanizmus -Farmakokinetika (felezési idő, megoszlás) -Farmakodinámia Farmakokinetika kellékei ADME: -Absorptio -Distributio -Metabolismus -Excretio

A gyógyszertan további területekre osztható: -Viselkedés farmakológia -Szív- és a keringési rendszer farmakológiája -Biokémiai és celluláris farmakológia -Kemoterápia -Klinikai farmakológia -Gyógyszer fejlesztés, szabályozás -Gyógyszermetabolizmus és megoszlás -Endokrin farmakológia -Neurofarmakológia -Molekuláris farmakológia -Gyógyszertani oktatás -Szisztematikus integrált farmakológia -Toxikológia -Állatorvosi gyógyszertan

Állatorvosi gyógyszertan Ez a tárgy magába foglalja a gyógyszertant és annak alkalmazását az állatorvosi és a mezőgazdasági gyakorlatban. -farmakodinámia -farmakokinetika -farmakoterápia -gyógyszerbeadás módja -gyógyszer megoszlás -gyógyszer metabolizmus -gyógyszer törzskönyvezés -gyógyszer csoportosítás -gyógyszerek és kémiai anyagok használata a mezőgazdaságban (maradványanyagokat, várakozási idő) -alkalmazott toxikológia -orvosi és klinikai gyógyszertan -gyógyszer használat -recept írás -gyógyszernyilvántartás -mellékhatások -élelmiszer termelő állatok gyógyszeres takarmányozása (maradványanyagok, gyógyszer rezisztencia, közegészség)

A gyógyszertan története A 19. században sikerült először gyógyszereket szintetizálni Oswald Schmiedeberg, 1838 1921. PHOTO: NATIONAL LIBRARY OF MEDICINE Oswald Schmiedeberg (1838 1921) a gyógyszertan megalapítójának tekinthető. Litvániai erdőőr fia. Schmiedeberg orvosdoktori címét 1866-ban nyerte el a kloroform vérben történő mérésével foglalkozó disszertációjával. 1872-ben a Strassburgi Egyetem gyógyszertani professzorává nevezték ki. A kloroform és a klorálhidát gyógyszertanát tanulmányozta. Schmiedeberg 1869- ben kimutatta, hogy a muszkarin hasonló hatást fejt ki a szív működésére, mint a n. vagus elektromos stimulálása. 1878-ban tette közzé klasszikusnak számító könyvét, az Outline of Pharmacology-t. 1885-ban felfedezte az uretán altató hatását.

Effects of nicotine and muscarine in the isolated frog heart (Oswald Schmiedeberg 1869) Curve during exitation Manometer for the isolated frog heart according to Cyon (1876) Curve during exitation Cylinder according to Ludwig-Baltzar

The Nobel Prize in Physiology or Medicine 1923 "for the discovery of insulin" Frederick Grant Banting John James Richard Macleod 1/2 of the prize 1/2 of the prize Canada Canada University of Toronto Toronto, Canada b. 1891 d. 1941 University of Toronto Toronto, Canada b. 1876 (in Cluny, Scotland) d. 1935

Charles Herbert Best Sir Frederick Grant Banting J.J.R. Macleod Banting and Best isolate insulin

Dr. Charles Best (left), Sir Frederick Banting (right) and Toto (middle)

The Nobel Prize in Physiology or Medicine 1936 "for their discoveries relating to chemical transmission of nerve impulses" Sir Henry Hallett Dale Otto Loewi 1/2 of the prize 1/2 of the prize United Kingdom Austria National Institute for Medical Research London, United Kingdom b. 1875 d. 1968 Graz University Graz, Austria b. 1873 (in Frankfurt-on-the-Main, Germany) d. 1961

The Nobel Prize in Physiology or Medicine 1994 "for their discovery of G-proteins and the role of these proteins in signal transduction in cells" Alfred G. Gilman Martin Rodbell 1/2 of the prize 1/2 of the prize USA University of Texas Southwestern Medical Center at Dallas Dallas, TX, USA b. 1941 USA National Institute of Environmental Health Sciences Research Triangle Park, NC, USA b. 1925 d. 1998

SIGNAL TRANSDUCTION: EVOLUTION OF AN IDEA Nobel Lecture, December 8, 1994 by M A R T IN RODBELL National Institute of Environmental Health Scienes, P.O. Box 12233, Research Triangle Park, North Carolina, USA In general there is no set of observations conceivable which can give enough information about the past of a system to give complete information as to its future... Norbert Wiener

The Nobel Prize in Physiology or Medicine 1998 "for their discoveries concerning nitric oxide as a signalling molecule in the cardiovascular system" Robert F. Furchgott Louis J. Ignarro Ferid Murad 1/3 of the prize 1/3 of the prize 1/3 of the prize USA USA USA SUNY Health Science Center Brooklyn, NY, USA University of California School of Medicine Los Angeles, CA, USA b. 1916 b. 1941 b. 1936 University of Texas Medical School at Houston Houston, TX, USA

The Nobel Prize in Physiology or Medicine 2000 "for their discoveries concerning signal transduction in the nervous system" The Neurobiology of Dopamine Signaling Arvid Carlsson Paul Greengard Eric R. Kandel 1/3 of the prize 1/3 of the prize 1/3 of the prize Sweden USA USA Göteborg University Gothenburg, Sweden Rockefeller University New York, NY, USA b. 1923 b. 1925 Columbia University New York, NY, USA b. 1929 (in Vienna, Austria)

Gyógyszer minden olyan anyag, melyet gyógyászati céllal, vagy megelőzésre alkalmazunk, hogy a szervezet működését befolyásoljuk. "drug" ("droog" "dry )

gyógyszer (drug) prodrug Biotranszformáció - inaktív metabolitok - hatásosabbak, vagy kevésbé hatásos metabolitok -eltérő hatású metabolitok - toxikus metabolitok - inaktív molekulából aktív metabolitok ( prodrug ) Enalapril Enalaprilát