A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének EN-IV-50059/2011. számú határozata a Pannónia Nyugdíjpénztár részére kiegészítő vállalkozási tevékenység engedélyezéséről A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (Felügyelet) a Pannónia Nyugdíjpénztár (székhely: 1072 Budapest, Nyár u. 12.) (Pénztár) által benyújtott kérelem és Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom. h a t á r o z a t o t 1. Engedélyezem, hogy a Pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenység keretében önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és magánnyugdíjpénztárak részére a gazdálkodás nyilvántartását, ezen belül az alábbi tevékenységeket végezze: - gazdálkodás nyilvántartásának vezetése, szolgáltatások teljes körű ügyintézése, ideértve a pénztári befektetések a befektetések tárgyát képező eszközök megőrzésére nem kiterjedő nyilvántartását is; - szofverfejlesztés és karbantartás tevékenységek kizárólag a pénztári gazdálkodás nyilvántartása céljából és e körre korlátozottan; - könyvelés, analitikus nyilvántartások vezetése, a Felügyelet részére nyújtandó adatszolgáltatások teljesítése; - pénztári szabályzatok készítése és aktualizálása, e körben tanácsadás és elemzés ideértve a pénztári befektetésekkel kapcsolatos tanácsadást és elemzést is a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 5. (1) bekezdésének e) pontjában és 5. (2) bekezdésének f) pontjában meghatározott tevékenységek kivételével; - ügyfélszolgálat működtetése; - levelezési, irattározási, archiválási és postai ügyintézés. 2. A Pénztár kérelmét az 1. pontban meghatározottakon túlmenő részében, a tevékenységeknek a pénztárakon kívüli, egyéb gazdálkodó szervezetek számára történő végzése valamint a TEÁOR számok szerinti engedélyezés tekintetében elutasítom. A Pénztár köteles kiegészítő vállalkozási tevékenységét részben vagy egészben megszüntetni, vagy jogi személyiséggel rendelkező vállalkozásba kihelyezni, amennyiben a kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevételei az adóévben meghaladják a pénztár összes bevételének 20 százalékát. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 (három) példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének
kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. I n d o k o l á s I. A PÉNZTÁR ÁLTAL BENYÚJTOTT KÉRELEM ALAPJÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS A Pénztár 2011. január 10-én az önkéntes ágazata által végezni kívánt kiegészítő vállalkozási tevékenység végzése iránti engedély kérelmet nyújtott be a Felügyelethez. A kérelem a rendelkező rész 1. pontjában meghatározott tevékenységek végzésének engedélyezésére irányult. Mivel a kérelem és a hozzá csatolt mellékletek nem tartalmaztak minden szükséges információt, a Felügyelet 2011. február 10-én, 2011. május 17-én hiánypótlási felhívást, továbbá 2011. szeptember 6-án kiegészítési felhívást bocsátott ki. A Pénztár 2011. március 22-i hiánypótlásában a január 10-én beérkezett kérelméhez képest eltérően jelölte meg azt a személyi kört, amely számára a végezni kívánt tevékenységek útján szolgáltatásokat kíván nyújtani. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak (önkéntes pénztárak) helyett, a személyi kört bővítve közelebbről meg nem nevezett és körül nem írt módon külső gazdálkodó szervezetek, elsősorban nyugdíjpénztárak számára történő szolgáltatásnyújtás engedélyezését kérelmezte. 2011. július 11-én érkezett levelében a Pénztár úgy nyilatkozott, hogy nem csak pénztárak, hanem gazdasági társaságok részére is kívánja nyújtani az engedély kérelemben meghatározott szolgáltatásokat. A Pénztár 2011. szeptember 27-én érkezett kérelem kiegészítésében az ügyfélszolgálati tevékenységgel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem tudja nevesíteni, hogy mely szervezetek részére fog ügyfélszolgálat működtetésére vonatkozó szolgáltatást nyújtani. A Pénztár kérelmében a végezni kívánt tevékenységeket a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló TEÁOR 2008 szerinti kódok alá is besorolta, ám az egyes kérelmezett tevékenységeket nem feleltette meg konkrétan az egyes TEÁOR számoknak és megnevezéseknek. A Pénztár 2011. szeptember 27-én érkezett kérelem kiegészítésében megerősítette arra irányuló kérelmét, hogy a Felügyelet az általa megjelölt TEÁOR számok szerint engedélyezze számára a végezni kívánt tevékenységeket. II. IRÁNYADÓ JOGSZABÁLYOK Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) 2. (4) bekezdés d) pontja szerint a kiegészítő vállalkozási tevékenység a pénztár szervezetében folytatott mindazon gazdálkodási tevékenység, amelyet az alaptevékenységként megjelölt szolgáltatások szervezéséhez és nyújtásához kapcsolódóan, arra visszahatóan, a pénztár szolgáltatási kötelezettségén felül, ellenszolgáltatás fejében nyújt. Az Öpt. 31. (1) bekezdése értelmében a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységet kizárólag a Felügyelet engedélyével folytathat. Az Öpt. 31. (3) bekezdése alapján a kiegészítő vállalkozási tevékenység engedélyezési rendjét a Felügyelet állapítja meg. Az Öpt. 31. (4) bekezdése kimondja, hogy a pénztár köteles kiegészítő vállalkozási tevékenységét részben vagy egészben megszüntetni, vagy jogi személyiséggel rendelkező 2
vállalkozásba kihelyezni, amennyiben a kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevételei az adóévben meghaladják a pénztár összes bevételének 20 százalékát. III. A FELÜGYELET DÖNTÉSE A Felügyelet a kérelem elbírálása során azt vizsgálta, hogy a kérelmezett tevékenységek megfelelnek-e a kiegészítő vállalkozási tevékenység Öpt. 2. (4) bekezdésében meghatározott fogalmának és a pénztártevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályi előírásoknak, továbbá, hogy a tevékenységek engedélyezése nem veszélyezteti-e a Pénztár kötelezettségeinek teljesítését és a pénztártagok érdekeinek védelmét. Az eljárás során megállapítottam, hogy a más önkéntes pénztárak és magánnyugdíjpénztárak részére végezni kívánt gazdálkodás nyilvántartása tevékenység a Pénztár kérelmében és az ahhoz hiánypótlás és kérelem kiegészítés keretében csatolt iratokban meghatározott tartalommal az Öpt. 2. (4) bekezdése szerinti kiegészítő vállalkozási tevékenységnek minősül. A kérelmezett kiegészítő vállalkozási tevékenység végzését a pénztártevékenységre vonatkozó egyéb jogszabályok nem zárják ki. Az eljárás során nem merült fel olyan körülmény, amely szerint a kiegészítő vállalkozási tevékenység veszélyeztetné a Pénztár kötelezettségeinek teljesítését és a pénztártagok érdekeinek védelmét, figyelembe véve egyrészt, hogy a Pénztár a saját meglévő és fejlesztés alatt álló nyilvántartási kapacitásait kívánja felhasználni, másrészt, hogy az Öpt. 31. (4) bekezdése bevételi korlátot szab az önkéntes pénztárak által végzett kiegészítő vállalkozási tevékenységnek. A fentiek mérlegelése alapján a rendelkező rész 1. pontjában foglaltak szerint határoztam és a kiegészítő vállalkozási tevékenység végzését engedélyeztem a Pénztárnak. A Pénztár kérelme kiterjedt a pénztári szabályzatok készítése és aktualizálása tevékenység más pénztár számára történő végzésére is, s e körben tanácsadást és elemzést is kíván folytatni. A választható portfoliós rendszert működtető önkéntes nyugdíjpénztárak és magánnyugdíjpénztárak egyéb szabályzataik mellett választható portfoliós rendszer működésére vonatkozó szabályzatot valamint befektetési politikát kötelesek készíteni. A választható portfoliós rendszer szabályzata és a befektetési politika elkészítése és aktualizálása során végzett tanácsadás és elemzés a pénztári befektetésekkel kapcsolatos tanácsadást és elemzést is magába foglalhat. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 5. (1) bekezdésének e) pontja alapján a befektetési tanácsadás befektetési szolgáltatási tevékenységnek, az 5. (2) bekezdésének f) pontja szerint továbbá a befektetési elemzés kiegészítő szolgáltatásnak minősül. A befektetési elemzés fogalmát a Bszt. 4. (2) bekezdésének 8. pontja tartalmazza, mely szerint az pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, a Tpt. szerinti befektetési ajánlás, ide nem értve a befektetési tanácsadást. A tőkepiacról szóló CXX. törvény (Tpt.) 5. (1) bekezdésének 9. pontja alapján a befektetési ajánlás: pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó olyan elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala vagy mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az nyilvánosságra kerülhet, 3
befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé. A befektetési tanácsadás a Bszt. 4. (2) bekezdésének 9. pontja értelmében pénzügyi eszközre vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét, továbbá a befektetési vállalkozás által az ügyfél részére adott, e törvény szerinti előzetes és utólagos tájékoztatást. A Pénztár a gazdálkodás nyilvántartása körében befektetések nyilvántartása tevékenység végzését is kérelmezte. A Bszt. 5. (2) bekezdésének a) pontja szerint a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása tevékenység kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül. A Bszt. 7. (1) bekezdése kimondja, hogy Befektetési szolgáltatási tevékenységet - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - csak befektetési vállalkozás és hitelintézet végezhet. A Bszt. 8. (1) bekezdése alapján befektetési szolgáltatási tevékenység és kiegészítő szolgáltatás a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) engedélyével végezhető, illetve nyújtható. A Bszt. 8. (4) bekezdése szerint kiegészítő szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély kivéve ha a kérelmező a Tpt. szerinti elszámolóház vagy központi értéktár befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély nélkül, önállóan nem szerezhető. A Bszt. 2. -ának e) pontja kimondja, hogy e törvény hatálya nem terjed ki arra a személyre vagy szervezetre, aki az e törvényben nem szabályozott tevékenysége során végez befektetési tanácsadási tevékenységet és ezért nem részesül díjazásban. A Bszt. és a Tpt. fenti szakaszai alapján önkéntes pénztár nem szerezhet befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére szóló engedélyt. Erre tekintettel a Pénztár által a választható portfoliós rendszer szabályzata és a befektetési politika elkészítése és aktualizálása során végzett tanácsadás és elemzés tevékenység nem terjedhet ki a Bszt. szerinti befektetési elemzés és befektetési tanácsadás, valamint a Tpt. szerinti befektetési ajánlás tevékenységekre, továbbá a befektetések nyilvántartása nem járhat együtt a befektetések tárgyát képező eszközök őrzésével, ezért a rendelkező részben ennek megfelelő korlátozással engedélyeztem a kérelmezett tevékenységeket. A Pénztár kérelmének azon részét, amely a kérelmezett tevékenységeknek a más önkéntes pénztárak és magánnyugdíjpénztárak körén kívül egy pontosan meg nem határozott közelebbről, név szerint meg nem nevezett vagy a végzett tevékenység által körül nem írt személyi kör számára történő végzésére irányul, a rendelkező rész 2. pontjában elutasítottam. A pénztárak által a Felügyelet engedélyével végezhető kiegészítő vállalkozási tevékenység Öpt. 2. (4) bekezdés d) pontjában meghatározott definíciója szerinti a kiegészítő vállalkozásként végzett tevékenységnek a pénztár alaptevékenységeként megjelölt szolgáltatások szervezéséhez és nyújtásához kell kapcsolódnia és arra vissza kell hatnia, s ez a feltétel kizárólag a pénztártagok, a pénztárak és a pénztári szolgáltatást ténylegesen nyújtó személyek (egészségpénztári szolgáltatók) esetében valósulhat meg. A személyi, tárgyi feltételeknek, illetve eszközöknek a pénztári alaptevékenység végzése során fennmaradó szabad kapacitásait a Pénztár felhasználhatja kiegészítő vállalkozási tevékenység végzéséhez, ám egy be nem határolt kör, azaz bárki számára történő tevékenység 4
végzés a kapacitások kifejezetten e célból, vagyis a kiegészítő vállalkozási tevékenység végzése céljából történő bővítését is igényelheti, ami nem áll összhangban az Öpt. 3. (2) bekezdésében meghatározott zárt gazdálkodás és (8) bekezdése szerinti non-profit (nem haszonelvű) gazdálkodás alapelvével. Az ilyen széles kör számára végzett tevékenység továbbá nem felelne meg a kiegészítő vállalkozási tevékenység Öpt. 2. (4) bekezdés d) pontjában meghatározott fogalmának sem, mert a tevékenységnek a pénztár alaptevékenységeként megjelölt szolgáltatások szervezésére és nyújtására történő visszahatása nem lenne kimutatható. Abban az esetben ugyanis, ha a kérelemben megjelölt tevékenységek keretében nyújtott szolgáltatásokat nem másik pénztár veszi igénybe, a szolgáltatások egy része így például a pénztári szabályzatok készítése és aktualizálása nem értelmezhető, a szolgáltatások másik része pedig elveszti a Pénztár alaptevékenységeként megjelölt szolgáltatásokhoz kapcsolódó jellegét. A tevékenységeket a Felügyelet a tényleges tartalmuk és nem statisztikai besorolásuk szerint engedélyezi. A TEÁOR kódok alatti tevékenység megnevezések statisztikai célú gyűjtő fogalmak, melyek nagy része nem kötődik kizárólagosan meghatározott alanyi körhöz, nincs közvetlen kapcsolat a tevékenységet végző személyek minősége, esetleges speciális ágazati törvény hatálya alá tartozása és a fogalmak által fedett tevékenységek között, ebből következően az egyes TEÁOR számok alatt sok esetben tágabb körű tevékenységfogalom található, mint amelyet a tevékenység végzője jogszabályok szerint végezhet. Tekintettel arra, hogy a Pénztár az általa kérelmezett tevékenységeket nem feleltette meg konkrétan az általa kérelmezett TEÁOR számokkal jelölt tevékenységeknek, az engedélyt a TEÁOR számok megjelölése nélkül adtam meg. Jelen engedély nem mentesíti a Pénztárat az alól, hogy az engedélyezett kiegészítő vállalkozási tevékenység gyakorlásához esetlegesen szükséges egyéb hatósági engedélyeket beszerezze, nyilvántartásba vételi, bejelentési, vagy egyéb kötelezettségének eleget tegyen. *** A határozat a már hivatkozott jogszabályhelyeken, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 7. a) és d) pontján, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 71. -ának (1) bekezdésén alapul. A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. (1) bekezdésének d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdésén, a 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. (7) bekezdésén, 327. (1)-(2) bekezdésein, a 330. (2) bekezdésén és a 338. (1)-(3) bekezdésein alapul. A határozat a Ket. 128. (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. december 5. Dr. Sáray Éva s. k., a PSZÁF alelnöke 5