ELTITKOLT TÉNYEK a KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL MEGÚJULÓ ENERGIÁKRÓL

Hasonló dokumentumok
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS és ENERGIAPOLITIKA. Dr. Héjjas István

Energiagazdálkodás, atomenergia, megújulók. BKIK október 5.

ENERGIAFÜGGŐSÉG és KLÍMAVÉDELEM. Dr. Héjjas István

KLÍMAVÁLTOZÁS, ÜVEGHÁZ, SZÉNDIOXID

ELTITKOLT TÉNYEK A KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL. Tényleg a széndioxid okozza a klímaváltozást? Ne dőljön be a hivatalos propagandának! Ismerje meg a tényeket!

A Reális Zöldek Klub állásfoglalása a klímaváltozás és a megújuló energiák kérdésében, 2016

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Kell-e nekünk atomenergia? Dr. Héjjas István előadása Csepel, május 21.

Dr. Héjjas István Szent tehenek az energetikában

Hulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök

Geotermikus energia. Előadás menete:

G L O B A L W A R M I N

Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Szépszó Gabriella. Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati osztály, Klímamodellező Csoport

TÁMOP A-11/1/KONV WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT június 27.

A vízlépcső ellenes hisztéria ellentmondásai

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

A fenntartható energetika kérdései

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Tényleg létezik üvegházhatás?

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

Energetikai Szakkollégium Egyesület

Sugárzásos hőtranszport

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen km 3 víztömeget jelent.

Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék

A légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás

ENERGETIKA ÉS MEGÚJULÓ ENERGIÁHOZ KÖTŐDŐ KIÍRÁSOK INFORMÁCIÓS NAPJA. Tábori Péter,Tóth Tamás

Napenergia kontra atomenergia

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Ökoház - Aktív ház. Gergely Gyula Mátyás h9o5aa MSE

Energetikai trendek, klímaváltozás, támogatás

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Széndioxid-többlet és atomenergia nélkül

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

A szén-dioxid megkötése ipari gázokból

A napelemek környezeti hatásai

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola

Mi a bioszén? Hogyan helyettesíthetjük a foszfor tartalmú műtrágyákat

A globalizáció fogalma

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek

Az 55/2016. (XII. 21.) NFM rendelet a megújuló energiát termelő berendezések és rendszerek műszaki követelményeiről

A MAGYAR ENERGETIKA KÖZÉPTÁVÚ LEHETŐSÉGEI AZ EU KERETÉBEN

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

I. rész Mi az energia?

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI VETÉLKEDŐ SZAKISKOLÁK ÉVFOLYAM 2007

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

Vajdasági vízhiány probléma

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely november 4.

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások


KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

A megújuló energiahordozók szerepe

Környezetvédelem és energiapolitika. Előadó: Dr. Héjjas István aranydiplomás mérnök

MÉRNÖKI METEOROLÓGIA (BME GEÁT 5128) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Áramlástan Tanszék, 2008 Dr. Goricsán István

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Szekszárd távfűtése Paksról

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc

A GEOTERMIKUS ENERGIA

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Széndioxid, üvegház, éghajlat érvek és ellenérvek

NCST és a NAPENERGIA

A jövő éghajlatának kutatása

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

KLÍMAVÁLTOZÁS és ENERGETIKA. Dr. Héjjas István

Dr. Kiss Judit november 17.

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Tüzelőanyagok fejlődése

Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017.

for a living planet "zöld energia"?

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

EEA Grants Az izlandi geotermikus rövidkurzus általános bemutatása

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

A kérdőív statisztikai értékelése

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

Megépült a Bogáncs utcai naperőmű

A jövőbeli éghajlatváltozás tudományos vizsgálata

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, június 16.

Hagyományos és modern energiaforrások

Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat

KÖRNYEZETVÉDELEM. és ENERgiapoLiTiKa. Dr. Héjjas István

A hazai villamos energia ellátás korlátai és lehetőségei

MEGÚJULÓ ENERGIA KÉRDÉSSOR MEGÚJULÓ ENERGIA ÁLTALÁBAN. Mi nevezünk megújuló energiaforrásnak? (1p)

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Miskolczi Ferenc klímaelmélete és ami mögötte van

Átírás:

ELTITKOLT TÉNYEK a KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL és a MEGÚJULÓ ENERGIÁKRÓL Dr. Héjjas István Enpol Hétfő hejjas224@gmail.com 2016. január 11.

A TÉNYEK Az éghajlat tényleg változik Az éghajlatot a levegő széndioxid tartalma nem befolyásolja A széndioxid nem káros anyag A megújuló energiák mértéktelen alkalmazása is okoz környezeti károkat A megújuló energiákhoz szükséges környezet és egészség károsító technológiákat a gazdag országok kihelyezik fejlődő országokba 2

A Földön az éghajlat szüntelenül változik, éppen ez a biológiai evolúció legfontosabb hajtóereje 3

Az utóbbi kb. 4-5 millió év jól modellezhető 4

A kb. 100 ezer évenként ismétlődő jégkorszakok oka a keringési pályaelemek ciklikus változása Nem mindegy, hogy télen vagy nyáron vagyunk közelebb a naphoz Mivel a szabad vízfelület és a szárazföld albedója eltér, nem mindegy, hogy éves átlagban a déli vagy az északi félteke kap több napfényt 5

Fontos tényező a forgástengely dőlésének imbolygása A dőlés most kb. 23,5 fok, ez kb. 21,5-24,5 fok között ingadozik 1 fokos változás miatt a sarkkörök kb. 110 km-rel eltolódnak 6

A hosszú távú (több 10 ezer éves) ciklusokra szuperponálódó rövidebb periódus idejű hőmérséklet változások lehetséges oka a Nap aktivitásának kb. 400 éves ciklusok szerinti ingadozása. Ez magyarázhatja, hogy miért volt az 1300-as években feltűnően nagy meleg, és mi lehetett az oka az 1500-1600-as években a kis jégkorszaknak. Az elmélet szerint éppen egy napciklus vége felé tartunk, ezért a jövőben nem melegedésre, hanem újabb kis jégkorszakra kell felkészülni. 7

A bolygó termikus egyensúlya D átmérőjű bolygó esetén a napsugárzással szembeni hatáskeresztmetszet: H = D 2 π/4 A bolygó felszíne: F = D 2 π = 4H A bolygó 4-szer akkora felületen sugározza ki a világűr felé azt az energiát, amit a napsugárzásból elnyel Besugárzási teljesítmény: E = kb. 1368 Watt/m 2 Planetáris albedó: a = kb. 0,3 Elnyelt teljesítmény: 1368*(1 0,3) = kb. 958 Watt/m 2 Világűr felé kisugárzott teljesítmény: 958/4 = kb. 240 Watt/m 2 Ebből kiszámítható a bolygó emissziós hőmérséklete: kb. 255 Kelvin 8

A klímamodellt eredetileg a Mars bolygóra dolgozták ki még az 1960-as években, és jó egyezést mutatott a mérésekkel A két bolygó tulajdonságai azonban nagyon eltérőek Mars Föld Átlagos felszíni hőmérséklet 213 Kelvin 288 Kelvin Emissziós hőmérséklet 210 Kelvin 255 Kelvin Üvegházhatás 3 Kelvin 33 Kelvin Levegő relatív széndioxid tartalma (vol) 95,6 % 0,04 % Atmoszféra abszolút széndioxid tartalma 194 kg/m 2 6,3 kg/m 2 Szabad vízfelület nincs 70 % Felhőzet a felszín felett nincs 66 % Mars: 30-szor több széndioxid és tized akkora üvegházhatás! 9

10

Következtetések 1) Mivel a vizsgált időszakban csökkenő üvegházhatás mellett növekedett a felszíni hőmérséklet, a közöttük feltételezett oksági összefüggés nem megalapozott 2) Mivel a felszíni hőmérséklet növekedésével együtt járt a széndioxid koncentráció növekedése, feltételezhető, hogy nem a több széndioxid az oka a magasabb hőmérsékletnek, hanem éppen a melegedés miatt növekszik a levegő CO 2 tartalma 11

A talaszintről kiinduló hősugárzás spektrumából a széndioxid csak a piros sávokat nyeli el, a többit átengedi. Ha még több széndioxid lesz a levegőben, ez már gyakorlatilag nem tudja befolyásolni az atmoszféra abszorpcióját. 12

A levegő széndioxid tartalmának változása az utóbbi fél milliárd évben 13

Kommentár: 1974-ben egy ENSZ szakértői bizottság még jégkorszakot jósolt!!! 14

A színtelen, szagtalan, láthatatlan széndioxid nem káros anyag, emberre ártalmatlan, a növények legfontosabb tápláléka. Ha csökenne a levegő széndioxid tartalma, csökkennének a mezőgazdasági terméshozamok A széndioxid emisszió szemléltetése füstölgő kéményekkel a közvélemény szándékos félrevezetése! A széndioxid nem káros anyag, a tüdőnkből kilehelt 4% (40000 ppm) széndioxid tartalmú levegő még alkalmas mesterséges lélegeztetésre. A széndioxidos gyógy gázfürdők tapasztalatai igazolják a széndioxid kedvező élettani hatását 15

A víz és a vízgőz kitüntetett szerepe a klímaszabályozásban A Bolygó felszínének több mint 2/3-át víz borítja A víz tulajdonságai: Magas fajhő Magas olvadási hő Magas párolgási hő Fontosabb funkciói: Felhőképződés Üvegház hatás Konvekciós hőenergia szállítás 16

Megoldás-e a megújuló energia erőmű típus ökológiai lábnyom (teljes életciklusra) nukleáris 1 szélturbina 10 12 naperőmű, napelemes 2 4 naperőmű, termikus 1,5 2,5 vízerőmű 0,8 1,2 biomassza 30 40 17

Ha a Paksi atomerőmű áramtermelését szélturbinákkal akarnánk kiváltani, kb. 30 millió négyzetméter hatáskeresztmetszetű szélturbina erdőt kellene felépíteni az ország 93 ezer négyzetkilométeres területén. Mintha építenénk egy 100 méter magas 300 km hosszú szélfogó falat. Várható hatás: Kisebb szélsebesség miatt a lakott területek átszellőzése romlik, növekvő légszennyezés, gyakoribb szmogriadó 18

Ha a Paksi atomerőmű áramtermelését napelemekkel akarnánk kiváltani, kb. 5000 hektár területet kellene napelemekkel beborítani. Ebből minden évben le kellene selejtezni és újjal pótolni 200-300 hektárnyit. Kérdés: Mit kezdenénk a hatalmas mennyiségű veszélyes elektronikus hulladékkal? 19

GEOTERMIKUS ENERGIA A Föld geotermikus hő teljesítménye kb. 40 millió megawatt. Átlagos hőáram kb. 80 miliwatt/m 2 Villamos energia termelésre főleg aktív vulkán közelében gazdaságos, de ott nagy a földrengés kockázata Nem tévesztendő össze a földhővel, amelynek energia utánpótlása főleg a napsugárzásból ered, és amelyet hőszivattyúval gazdaságos lehet fűtéshez vagy melegvíz készítéshez hasznosítani 20

VÍZENERGIA Az EU-ban külön kezelt kiemelt fontosságú megújuló energia Egy vízerőmű teljesítménye két tényezőtől függ: 1) A kialakítható H [méter] vízszint különbség, vagyis esésmagasság 2) A duzzasztógát feletti Q [m 3 /sec] víz utánpótlás, vagyis a vízhozam Magyarországon az elvileg rendelkezésre álló vízenergia nem elegendő az atomerőmű termelésének kiváltására. További akadály a duzzasztóművekre vonatkozó politikai tilalom. 21

22

A klímavédelemmel és megújuló energiákkal kapcsolatos technológiák és a keletkező veszélyes hulladékok ártalmatlanítása jelentős környezet terheléssel és egészég károsító munkavégzéssel jár. Ezeket egyre inkább kihelyezik fejlődő országokba. Példák: 1) A kompakt lámpákhoz szükséges higany kitermelése, finomítása feldolgozása 2) A LED lámpák, napelemek, és a megújuló erőművek vezérléséhez szükséges elektronikus alkatrészek gyártásához szükséges erősen toxikus, rákkeltő, nehézfémekkel, uránnal és tóriummal szennyezett ritka földfémek bányászata, tisztítása, finomítása, amelynek során a melléktermékként keletkező savas, radioaktív szennyvízből csupán Kínában évi tízmillió tonnát termelnek, ezeket hatalmas mesterséges tavakban tárolják. 23

Következtetések A legutóbbi jégkorszak 10-12 ezer évvel ezelőtt fejeződött be, azóta melegedés zajlik, amely még legalább 30-40 ezer évig tart, és emberi beavatkozással nem befolyásolható A Föld termikus egyensúlyban van, az üvegház mértéke ennek megfelelően alakul ki a termodinamika törvényei szerint A levegőben lévő széndioxid a felszín infravörös kisugárzásából szinte már mindent elnyelt, amit elnyelhetett, a koncentráció további növekedése hatástalan A természetes eredetű melegedés miatt növekszik a levegőben a széndioxid koncentráció és nem fordítva A széndioxid csökkentésére irányuló értelmetlen és reménytelen szélmalomharc több kárt okoz, mint hasznot 24

Az emberiség fontosabb kockázatai A) Amelyek ellen (elvileg) tehetünk valamit A1) Túlnépesedés A2) Erőforrások pazarlása A3) Mérgező anyagok vízben, levegőben, talajban, élelmiszerben B) Amit nem tudunk befolyásolni B1) Az éghajat szüntelen változása B2) Természeti katasztrófák A kockázatok szakszerű kezelése szempontjából előnyös lenne az általános természettudományos műveltség javítása! 25

Magyarország kockázatai A Kárpát Medence sajátos földrajzi helyzete miatt az elkerülhetetlen éghajlatváltozás hatása fokozottan érvényesülhet A legnagyobb kockázat a Homokhátság és a Tiszántúl egyes területeinek elsivatagosodása Ha ezt a problémát kezelni tudjuk, Magyarország akár a nyertese is lehetne a mediterrán jellegű klímaváltozásnak. 26

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET További információk http://klimaszkeptikusok.hu/ http://www.enpol2000.hu/ http://realzoldek.hu/ 27