Bányászati aktualitások Horváth Zoltán főosztályvezető, Energiagazdálkodási és Bányászati Főosztály Országos Bányászati Konferencia Egerszalók, 2016. november 24.
Tartalom 1. A bányászat nemzetközi szerepe 2. A hazai bányászat újraindítása és fejlesztése lakossági felmérés 3. A bányászati koncesszió eddig elért eredményei, negyedik körös pályázatok 2
A bányászat nemzetközi környezete 3
A GDP%-ában GDP - milliárd USD (évi aktuális árfolyam) 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% A nyersanyagok hozzájárulása a globális GDP-hez (1984-2014) 90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 Forrás: World Bank Kőolaj Földgáz Szén Egyéb (vas, nikkel, bauxit, réz, ólom, ón, cink, foszfát, arany, ezüst) A világ össz. GDP-je (USD) A kőolaj domináns a bányászott nyersanyagok GDP hozzájárulásában. A GDP hozzájárulás mozgatói: nyersanyagárak, kitermelt mennyiségek 1985-1986: Drasztikus nyersanyagár csökkenés. 2000-2008: Nyersanyagárak jelentős emelkedése + termelés növekedése. 30 év alatt a GDP kb. a 6,5-szeresére nőtt, míg a bányászott nyersanyagok GDP-ből való részaránya 4%-ról 3,5%-ra csökkent. 4
A GDP %-ában GDP - milliárd USD (évi aktuális árfolyam) A nyersanyagok hozzájárulása Európa összes GDP-jéhez (1984-2014) 1,6% 1,4% 1,2% 1,0% 0,8% 0,6% 0,4% 0,2% 0,0% Bányászott nyersanyagok részaránya 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 - Kőolaj Földgáz Szén Egyéb (vas, nikkel, bauxit, réz, ólom, ón, cink, foszfát, arany, ezüst) Európa össz. GDP-je (USD) A globális trendek tükröződnek vissza Európában. A kontinens össz. GDP-je 30 év alatt kb. 6-szorosára növekedett. Európában a globális átlaghoz képest jelentősebben, kb. felére (1,5%-ról 0,8%-ra) esett vissza a bányászott nyersanyagok GDP részaránya. A GDP 2002-2008 közötti meredek emelkedése az euró dollárral szembeni erősödésének eredménye. Forrás: World Bank 5
A világ ásványi nyersanyag-kitermelésének alakulása kontinensek szerint (1984-ben és 2014-ben)* A bányászott nyersanyagok mennyisége Európa kivételével (- 36 %) az összes kontinensen nőtt. Legjelentősebb növekedés: Óceánia (kb. 4 szeresére), Ázsia és Ausztrália (kb. 3 szorosára). Az elmúlt három évtizedben Ázsia és Ausztrália volt a legfőbb kitermelő. 2014-ben az össz. kitermelés mintegy 60%-át adták. 6
Mt Földgáz - Mtoe 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 Európa ásványi nyersanyag-kitermelésének alakulása (1984-2014) 350 300 250 200 150 100 50 0 Szén (EU* + Ukrajna, Szerbia, Törökország) Egyéb (urán nélkül) (Európa 1999-től) Kőolaj (EU* + Norvégia) Földgáz (EU* + Norvégia, Ukrajna) Forrás: WORLD- MINING-DATA, Euromines, BP Európa ásványi nyersanyag-kitermelése 30 év alatt jelentősen csökkent. A szén és a kőolaj termelése mérséklődött, a földgáz és az egyéb nyersanyagok nőttek. A csökkenés okai: import lehetőségek növekedése (globalizáció, kedvező szállítási költségek pl. óceánjáró tankerek); környezetvédelmi előírások szigorodása; könnyen felfedezhető klasszikus lelőhelyek folyamatos kimerülése, és a további kutatások csökkenése. *Nem tartalmazza: Észtország, Lettország és Litvánia 1985 előtt és Szlovénia 1990 előtt. 7
Európa részesedése a világ nyersanyag-kitermeléséből* Európa részesedése a világ fosszilis nyersanyagkitermeléséből (2014) 7,7% 7,3% 4,0% Európa részesedése a világ fémes nyersanyagkitermeléséből (2014) 19,4% 8,1% 7,3% Szén - Németo. (2,3%), Lengyelo., Töröko. Földgáz - Norvégia (3%), Hollandia, Egyesült Királyság Kőolaj - Norvégia (2,2%) Forrás: British Geological Survey Króm - Töröko. (13,7%), Finno., Albánia Ezüst - Lengyelo. (5%), Svédo. Cink - Íro. (2,1%), Svédo., Töröko. Forrás: British Geological Survey Európa részesedése a világ nem fémes nyersanyagkitermeléséből (2014) 59,5% 32,6% 20,3% Földpát - Töröko. (30,1%), Olaszo., Spanyolo., Franciao. Kaolin - Németo. (16,5%), Egyesült Királyság, Töröko., Cseh Köztársaság Gipsz - Töröko. (5,5%), Olaszo., Spanyolo. Forrás: British Geological Survey Európa részesedése a világ fosszilis nyersanyag-kitermeléséből a szén esetében a legnagyobb (7,7 %). Az ércek közül krómérc kitermelésben számottevő Európa részaránya (19,4 %). A nem fémes nyersanyag-igényének nagy részét a kontinens képes saját forrásból fedezni, azonban a termelés megoszlása egyenlőtlen az egyes országok között. Európán belül számos ásványi nyersanyag kitermelését egy-egy ország dominálja, így a legtöbb európai ország importra szorul. *Nyersanyag-típusonként a 3 legnagyobb részarányt képviselő nyersanyag esetében, a főbb részesedő országok viszonylatában. 8
Pontszám 80 A világ régióinak vonzereje bányászati befektetések szempontjából (Investment Attractiveness Index 2010-2014) 70 60 50 40 30 20 10 0 Európa Ázsia és Ausztrália Afrika Észak-Amerika Dél-Amerika Óceánia 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013 2014 Forrás: Fraser Institue A kanadai Fraser Institute által végzett felmérés rangsorolja az egyes országokat és régiókat (2014-ben 122 ország, régió) aszerint, hogy mennyire vonzóak a bányászati szektorba való befektetés szempontjából (ásványi nyersanyag potenciál és politikai tényezők együtt). Észak-Amerika kiemelkedik a régiók közül. Európa stagnáló megítélése romlani kezdett. 9
Az európai országok vonzereje bányászati befektetések szempontjából (Investment Attractiveness Index - 2014) 100 (jó) 0 (rossz) 76-100 51-75 26-50 0-25 Finnország megítélése Európában és globális szinten is kiemelkedő (1. hely). További a legfelső kvartilisbe eső államok: Írország (11. hely), Svédország (12. hely). A kelet-európai országok megítélése kedvezőtlenebb (102-115. hely). Magyarország az utolsó előtti (121.) helyen szerepel, az európai országok között sereghajtóként. Forrás: EuroGeographics, Fraser Institute 10
A hazai bányászat újraindítása és fejlesztése lakossági felmérés 11
FÓKUSZPONTBAN: A BÁNYÁSZAT ÚJRAINDÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE, ILLETVE A BÁNYÁSZATI KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA ÁLL A Századvég havi közvélemény-kutatásai A Századvég az NFM megbízásából minden hónapban 8-10 kérdéses közvélemény-kutatást végez. 2016. július 3-6. között, 823 személyt kérdeztek meg CATI-módszerrel (Computer Assisted Telephone Interviewing - számítógéppel támogatott telefonos lekérdezés). Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,4 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
32,10 A bányászat megítélése Helyesnek tartaná, ha állami program indulna a magyarországi bányászat újraindítására, fejlesztésére? 6,50 8,30 11,50 41,50 Egyáltalán nem Inkább nem Inkább igen Teljes mértékben Nem tudja/nem válaszol A megkérdezettek 19,8 százaléka nem, míg 73,6 százaléka egyértelműen támogatja, hogy a kormány valamilyen formában újraindítsa vagy fejlessze a hazai bányászatot. Elsősorban munkanélküliek, vagy a segélyből élők szeretnék, hogy a Kormány újraindítsa, fejlessze a hazai bányászati ágazatot. A 18-39 éves korosztály véleménye szerint a bányászat újraindításának, fejlesztésének kevésbé fontos helyen kell szerepelnie a Kormány feladatai között, míg a 40 évnél idősebb része a társadalomnak sokkal inkább támogatja azt. Megyei szintű bontásból kirajzolódik, hogy a régi bányászati kultúrával rendelkezők megyék (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Veszprém és Komárom-Esztergom) lakossága, nagyobb arányban (átlagosan 11 százalékkal) támogatják a hazai bányászat újraindítását, fejlesztését, mint hazánk többi megyéje. A LAKOSSÁG KÖZEL HÁROMNEGYEDE TÁMOGATJA AZ ÁLLAMI BÁNYÁSZATI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁT
A bányászat megítélése Amennyiben helyesnek tartaná, ha állami program indulna a magyarországi bányászat újraindítására, fejlesztésére - Elsősorban miért tartaná helyesnek? Nem tudja/nem válaszol Egyéb okból 1,3 1,0 Mert az Ön lakóhelyének környezetében komoly hagyománya van a bányászatnak 8,8 Mert a bányászat sok munkahelyet teremt 53,8 Mert fontosnak tartja a hazai ásványkincs-vagyon hasznosítását 29,8 Mert fontosnak tartja a bányászati kultúra megőrzését 5,3 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 Ezt a kérdést azoknak tettük fel, akik helyesnek tartják (606 fő) a bányászat újraindítását. A bányászati ágazat fellendítését támogatók 53,8 százaléka a munkahelyek teremtése miatt tartja ezt fontosnak, 29,8 százaléka az ásványkincs-vagyon hasznosításáért, 8,8 százaléka a bányászati hagyományok miatt, 5,3 százaléka a bányászati kultúra megőrzése érdekében indítana állami programot.
A bányászat megítélése Elsősorban miért nem tartaná helyesnek, ha állami program indulna a magyarországi bányászat újraindítására, fejlesztésére? Nem tudja/nem válaszol 17,5 Egyéb okból 12,0 Mert a bányászatot elavult tevékenységnek tartja 18,3 Mert egészségügyi szempontból kockázatosnak tartja 13,8 Mert környezetvédelmi szempontból kockázatosnak tartja 20,8 Mert gazdaságtalannak tartja 17,6 0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 Habár a válaszadók döntő többsége támogatná a bányászatot célzó állami program kialakítását, ennek ellenére a megkérdezettek 26,36 százaléka (217 fő) nem tartaná helyesnek, hogy az állam a bányászati ágazat fellendítésére programot indítson. Az ellenzők körében a környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalmak (20,8 százalék) a legfontosabbak, míg az egészségügyi kockázatot a megkérdezettek 13,8 százaléka említette meg. A bányászati technológiával és a gazdaságtalan termeléssel összefüggő problémákat, a lakosság közel egyötöde említette meg a válaszában. 26,36 SZÁZALÉK ELLENZI AZ ÁLLAMI BÁNYÁSZATI PROGRAM INDÍTÁSÁT
A szénbányászat megítélése Mennyire tartaná elfogadhatónak a szénbányászat újraindítását Magyarországon, ha a kibányászott szenet nem elégetnék, hanem azt a vegyipar használná fel? 24,3 5,6 12,9 12,7 44,6 Egyáltalán nem Inkább nem Inkább igen Teljes mértékben Nem tudja/nem válaszol A felmérésből kirajzolódik, hogy a lakosság 68,9 százaléka a szén vegyipari hasznosítást támogatja, az égetéssel történő villamosenergia-termeléssel szemben. Lakóhely szerinti bontásból megállapítható, hogy Budapesten támogatják a legkevesebben a szén vegyipari hasznosítását, míg a többi településen jelentős különbség nem tapasztalható. INKÁBB VEGYIPARI HASZNOSÍTÁS MINTSEM VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS
A palagáz bányászatával kapcsolatos attitűdök Mennyire értene egyet azzal, ha Magyarországon palagázkitermelést folytatnának? 16% 19% 11% 35% 19% Egyáltalán nem Inkább nem Inkább igen Teljes mértékben Nem tudja/nem válaszol A válaszadók több mint a fele (51 százaléka) egyértelműen támogatná a hazai palagáz kitermelés felfuttatását. Amennyiben összevetjük a válaszadók iskolai végzettségét és a palagáz kitermelés támogatásának volumenét az rajzolódik ki, hogy a lakosság magasabban képzett része jobban támogatja a nemkonvencionális gáz kitermelést, mint azok, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. Amennyiben a Magyar Tudományos Akadémia igazolni tudná, hogy nem okoz a palagázkitermelés környezet- és egészségügyi kockázatot, abban az esetben a megkérdezettek 69 százaléka támogatná a kitermelést. A LAKOSSÁG FELE TÁMOGATJA A HAZAI PALAGÁZ-KITERMELÉS FELFUTTATÁSÁT
A bányászati koncesszió eddigi eredményei, negyedik körös pályázatok 18
Bányászat Koncessziók (2013., 2014., 2015. és 2016) Meghirdetett pályázatok száma 2013 2014 2015 2016 Szénhidrogén 4 6 9 9 Geotermikus energia 3 1-1 Szén - - 1-3 bányászati koncessziós pályázati kör fejeződött be 2013 és 2015 között 7-7 meghirdetett pályázat volt 2013-ban és 2014-ben, illetve 10-10 db 2015-ben és 2016-ban 19
Fő pályázati feltételek Jogi feltételek: A pályázó hazai vagy külföldi természetes személy vagy átlátható gazdálkodó szervezet lehet. A koncesszió időtartama CH esetében legfeljebb 20 év, míg geotermia és szén tekintetében 35 év lehet, amely egy alkalommal meghosszabbítható. A koncessziós szerződés nem mentesít a hatósági engedély megszerzése alól. A szénhidrogén területek pénzügyi feltételei: Minimális koncessziós díj 1-3. kör 4. kör Átlagosan 300 MFt + ÁFA, geotermikusra 50 MFt + ÁFA Minimális bányajáradék CH:19 %, geotermikus: 2% CH: 16 %, geotermikus: 2% Pályázati biztosíték CH: 50 millió Ft + ÁFA, geotermia: 15 millió Ft + ÁFA Részvételi díj 10 millió Ft + ÁFA 7 millió Ft + ÁFA A részletes pályázati dokumentáció ára 100.000 Ft + ÁFA Kedvezőbb pénzügyi feltételek mellett kerültek kiírásra a szén és geotermikus pályázatok. 20
6 Koncessziós pályázatok és pályázók Pályázók száma A pályázati kiírásokra érkezett ajánlatok megoszlása 5 4 3 2 1 0 2 2 1. pályázati kör 1 4 2. pályázati kör 5 3. pályázati kör 1 3 4. pályázati kör 10 9 8 7 6 Geotermia 5 4 Szénhidrogén 3 2 1 0 1. pályázati kör 2. pályázati kör 3. pályázati kör 4. pályázati kör Negyedik koncessziós pályázati kör A 2016-ban meghirdetett pályázatok elbírálása folyamatban van. A 10 pályázati kiírásra 4 pályázótól összesen 11 ajánlat érkezett. Három területre nem érkezett pályázat. Új szereplő szénhidrogén esetében nem jelentkezett a mostani pályázati körben. 3 ajánlat érkezett 2 ajánlat érkezett 1 ajánlat érkezett Nem érkezett ajánlat 21
milliárd Ft millió Ft Koncessziós díjból származó bevétel Koncessziós díjból származó nettó bevétel Koncessziós díj megoszlása 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50-2,86 1,87 1,64 1. kör 2. kör 3.kör 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500-1. kör 2. kör 3. kör Nyertesek által vállalt töblet Minimális koncessziós díj A megajánlott koncessziós díj a verseny tárgya=minimális koncessziós díj+vállalt többlet A koncessziós díjakból származó bevételek a 3. körre elérték a 2,86 Mrd Ft-ot. Az első körben a legkisebb koncessziós díj majdnem kétszeresét, a másodikban 1,32- szeresét, a harmadikban 1,22-szeresét vállalták a nyertes pályázók. 22
Vállalt többlet bányajáradék átlaga szénhidrogén koncesszió esetén 7,00% 6,00% 5,00% 4,00% 3,00% 2,00% 1,00% 0,00% 6,90% 1,46% 3,46% 1. kör 2. kör 3. kör A megajánlott bányajáradék (kivéve első kör) a verseny tárgya=minimális bányajáradék+vállalt többlet %. A harmadik körben a vállalások kétszeresére nőttek a második körhöz képest. Az első körben a kiíró határozta meg a hatályos jogszabályok szerint fizetett bányajáradékon felül a nyertesek által fizetendő bányajáradékot. 23
milliárd Ft Vállalt befektetési kötelezettség szénhidrogén esetén 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1. kör 2. kör 3. kör Opcionális kutatási program beruházási értéke Vállalt beruházás A pályázóknak a koncessziós szerződés megkötése esetén a kutatásra vállalt beruházást ténylegesen meg kell valósítaniuk. Az első körben 5, a második körben 7, míg a harmadik körben 16 Mrd Ft a nyertes pályázók által vállalt beruházás összértéke. Egyes pályázók opcionális kutatási programot is vállaltak (első körben 31, a második körben 3, illetve a harmadik körben 5 Mrd Ft értékben). 24
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 25