TEMATIKA 2011/2012. tanév II. (tavaszi) félév MUNKA- ÉS SZOCIÁLIS JOG 2. Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék Tárgy neve: Munka- és szociális jog 2. Szak: jogász Neptun kódja: 30702 Helye a mintatantervben: 6. szemeszter Meghirdetés: tavaszi szemeszter Tárgy besorolása: kötelező Tárgy jellege: előadás Kreditértéke: 3 Előfeltétele: 30701,30711 Heti óraszám nappali tagozaton: 3 Oktatás nyelve: magyar Féléves óraszám levelező tagozaton: 12 Létszámkeret (nappali): 150 fő Tárgyjegyző neve, beosztása: A tárgy további oktatói, beosztásuk: Létszámkeret (levelező): 150 fő Számonkérés módja: kollokvium Dr. Prof. emeritus Prugberger Tamás óraadó Siposné Dr. Bíró Noémi, óraadó Dr. Sipka Péter, egyetemi tanársegéd A tárgy célja: Az előadások feladata a tematika szerinti témák feldolgozása a hazai és a nemzetközi környezetre figyelemmel, a munkajog alapintézményeinek, jogági elhelyezkedésének bemutatása, kitekintve a gazdasági munkajog világán túl a közszféra munkajogára is. A tárgyhoz kötelezően választható tárgy (gyakorlat) kapcsolódik Tárgy neve: Munka- és szociális jog 2. gyakorlat Tárgy besorolása: kötelezően választható Neptun-kódja: 30711 Kreditértéke: 1 Előfeltétele: 30701 Heti óraszám nappali tagozaton: 2 Létszámkeret (nappali): 20 Féléves óraszám levelező tagozaton: 2+1 Tárgyjegyző(k) nappali tagozaton: Létszámkeret (levelező): korlátlan Siposné Dr. Bíró Noémi, óraadó Dr. Sipka Péter, egyetemi tanársegéd Tárgyjegyző(k) levelező tagozaton: Számonkérés módja: gyakorlati jegy A szeminárium teljesítése a főtárgyból tett vizsga előfeltétele-e: IGEN A tárgy célja: Az előadáson elhangzott ismeretek gyakorlati szempontú feldolgozása.
II. Részletes tematika ELŐADÁS tematikája Nappali tagozat: 1. A munkajogi felelősség rendszere és kárfelelősség általános szabályai. A munkavállaló kártérítési felelősségének dogmatikai kérdései. 2. A munkáltató kártérítési felelősségének bemutatása a polgári jogi felelősségrendszer fényében. 3. A közszolgálati dolgozók kötelezettségszegésének elméleti rendszere. A fegyelmi vétség fogalma, a fegyelmi büntetések rendszere a Kjt-ben és a Kttv-ben. A fegyelmi eljárás szabályai a Kjt-ben és a Kttv-ben. 4. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének általános és speciális rendszere; a jogutód nélküli megszűnés különös rendelkezései a munkajogban és a közszolgálati jogban, valamint a csőd munkajogi vonatkozásai. 5. A munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati tisztviselői jogviszony megszűnésének elhatárolása. Az áthelyezés problematikája. A közös megegyezéses jogviszony megszüntetés, az azonnali hatályú megszüntetés esetei. 6. A rendes felmondás elvei és általános szabályai. A rendkívüli felmondás; csoportos létszámcsökkentés hazai és EU-s szabályai, valamint a csoportos létszámcsökkentés különös rendelkezései a közszolgálatban. 7. A jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó juttatások dogmatikai rendszere. A felmondási idő és végkielégítés. Eljárás a munkaviszony megszűnése és megszüntetése esetén. 8. A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó elméleti alapvetések. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének és megszüntetésének rendszere és szabályai. A közszolgálati tisztviselői jogviszony megszűnésének rendszere és alapvető szabályai. 9. A munkaviszony és a közszolgálati jogviszonyok jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei. Viták a munkajogban Magyarországon és külföldön; a munkaügyi jogvita a munkaügyi per sajátos szabályozása. 10. A munkaügyi kapcsolatok (kollektív munkajog) fogalma, alapvető intézményének rendszere. Az érdekegyeztetés joga (koalíciós jog) és az üzemi alkotmányjog. Az érdekviták struktúrája; az országos érdekegyeztetés helye, szerepe és jogköre a magyar és az európai munkajogban. Az ágazati párbeszéd bizottságok. 11. A munkáltatói és a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek jogai és kötelezettségei. A koalíció- illetve tarifaképesség, valamint a reprezentativitás hazai és nemzetközi viszonylatban. A szakszervezet fogalma és a szakszervezeti jogosítványok. 12. A kollektív érdekvita rendezés eszközei, kollektív munkaügyi vita. A munkaküzdelem eszközei: a sztrájk, a lockout (és a bojkott) a magyar és az európai munkajogban. 13. A koalíciós tárgyalási rendszerek (bi és tripartit fórumrendszer), valamint a tarifa-, illetve a kollektív szerződés intézménye hazai és nemzetközi viszonylatban. A kollektív szerződés jogi jellege, tartalma és megkötésének szabályai, a kollektív szerződés módosítása megszűnése, megszüntetése a magyar és az európai munkajogban. 14. A munkavállalók részvételi jogainak fogalma. Az üzemi tanács rendszer az EU országaiban és Magyarországon: az üzemi tanács és a közalkalmazotti tanács megválasztásának szabályai, az üzemi tanács, közalkalmazotti tanács, illetve a tanácsi tagság megszűnésének kérdései. 15. Az üzemi tanács és közalkalmazotti tanács működési és jogosítványai, az üzemi megállapodás és a közalkalmazotti szabályzat. Az Európai Üzemi Tanács. Levelező tagozat: 1. A munkajogi felelősség rendszere és kárfelelősség általános szabályai. A munkavállaló kártérítési felelősségének dogmatikai kérdései. A munkáltató kártérítési felelősségének bemutatása a polgári jogi felelősségrendszer fényében. 2. A közszolgálati dolgozók kötelezettségszegésének elméleti rendszere. A fegyelmi vétség fogalma, a fegyelmi büntetések rendszere a Kjt-ben és a Kttv-ben. A fegyelmi eljárás szabályai a Kjt-ben és a Kttv-ben.
3. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének általános és speciális rendszere; a jogutód nélküli megszűnés különös rendelkezései a munkajogban és a közszolgálati jogban, valamint a csőd munkajogi vonatkozásai. 4. A munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a közszolgálati tisztviselői jogviszony megszűnésének elhatárolása. Az áthelyezés problematikája. A közös megegyezéses jogviszony megszüntetés, az azonnali hatályú megszüntetés esetei. 5. A rendes felmondás elvei és általános szabályai. A rendkívüli felmondás; csoportos létszámcsökkentés hazai és EU-s szabályai, valamint a csoportos létszámcsökkentés különös rendelkezései a közszolgálatban. A jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó juttatások dogmatikai rendszere. A felmondási idő és végkielégítés. Eljárás a munkaviszony megszűnése és megszüntetése esetén. 6. A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó elméleti alapvetések. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének és megszüntetésének rendszere és szabályai. A közszolgálati tisztviselői jogviszony megszűnésének rendszere és alapvető szabályai. 7. A munkaviszony és a közszolgálati jogviszonyok jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei. Viták a munkajogban Magyarországon és külföldön; a munkaügyi jogvita a munkaügyi per sajátos szabályozása. 8. A munkaügyi kapcsolatok (kollektív munkajog) fogalma, alapvető intézményének rendszere. Az érdekegyeztetés joga (koalíciós jog) és az üzemi alkotmányjog. Az érdekviták struktúrája; az országos érdekegyeztetés helye, szerepe és jogköre a magyar és az európai munkajogban. Az ágazati párbeszéd bizottságok. 9. A munkáltatói és a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek jogai és kötelezettségei. A koalíció- illetve tarifaképesség, valamint a reprezentativitás hazai és nemzetközi viszonylatban. A szakszervezet fogalma és a szakszervezeti jogosítványok. 10. A kollektív érdekvita rendezés eszközei, kollektív munkaügyi vita. A munkaküzdelem eszközei: a sztrájk, a lockout (és a bojkott) a magyar és az európai munkajogban. 11. A koalíciós tárgyalási rendszerek (bi és tripartit fórumrendszer), valamint a tarifa-, illetve a kollektív szerződés intézménye hazai és nemzetközi viszonylatban. A kollektív szerződés jogi jellege, tartalma és megkötésének szabályai, a kollektív szerződés módosítása megszűnése, megszüntetése a magyar és az európai munkajogban. 12. A munkavállalók részvételi jogainak fogalma. Az üzemi tanács rendszer az EU országaiban és Magyarországon: az üzemi tanács és a közalkalmazotti tanács megválasztásának szabályai, az üzemi tanács, közalkalmazotti tanács, illetve a tanácsi tagság megszűnésének kérdései. Az üzemi tanács és közalkalmazotti tanács működési és jogosítványai, az üzemi megállapodás és a közalkalmazotti szabályzat. Az Európai Üzemi Tanács. GYAKORLAT tematikája Nappali tagozat: Az előadás tematikájával megegyező. Valamennyi témakör tekintetében az irányadó bírói gyakorlat és a szerződéses ismeretek feldolgozására kerül sor. Levelező tagozat: A félévi tananyaghoz tartozó bírói gyakorlat tárgyalása. III. Követelményrendszer A vizsgára bocsátás feltételei: Az előadás teljesítésének feltétele: Nappali tagozaton az előadásokon a részvétel a tananyag elsajátítása érdekében kötelező. Aki az előadásról kettőnél több alkalommal hiányzott, az előadások teljes anyagából a szorgalmi időszak utolsó hetében az aláírás megszerzése érdekében beszámolni köteles. A pótlás módját és idejét a tárgyjegyző határozza meg.
Az egyéni tanulmányi rendben tanuló hallgatóknak abban az esetben nem kell a foglalkozásokon részt venni, ha a képzési terv alapján a tárgyjegyzővel előzetesen (!) egyeztetik tanulmányi rendjüket és abban a munkajog elsajátítására megfelelő képzési megoldást (konzultáció legalább havonta, stb.) vállalnak. Követelmény rendszer szemináriumon: Nappali tagozaton a zárthelyi dolgozat legalább elégséges érdemjegyre történő megírása és a tanszék által meghatározott témából szabadon választhatóan elkészített szemináriumi dolgozat legalább elégséges érdemjeggyel történő értékelése. Levelező tagozaton a tanszék által meghatározott témából szabadon választhatóan elkészített szemináriumi dolgozat legalább elégséges érdemjeggyel történő értékelése. Vizsgakövetelmény: A hivatkozott tankönyvek (jegyzetek), az előadások során feldolgozott anyag, a megjelölt hatályos jogszabályok, a feldolgozott Legfelsőbb Bírósági állásfoglalások, valamint az Európai Bíróság ismertetett ítéletei. A vizsga formája szóbeli kollokvium. IV. Felmentési feltételek 2012-es változásokra tekintettel felmentés nem adható. (A jogszabályi változásokra figyelemmel a korábban megszerzett ismeretek elavultak.) (Egyébként: A munkajogi szabályozás folyamatos alakulására, változására való tekintettel kizárólag hazai jogi karon, 2 éven belül teljesített ugyanilyen elnevezésű tárgy fogadható el.) a, melyik az utolsó tanév, amelyben történő teljesítés még elfogadható? 2011. év b, mely intézmények hasonló tárgyai fogadhatók el, ill. nem fogadhatók el? Kizárólag más hazai egyetem jogi karán teljesített tárgy fogadható el. c, milyen egyéb elnevezésű tárgyak fogadhatók el egyenértékűként? Munkajog. V. Tananyag, szakirodalom Tananyag: az előadások és a gyakorlatok anyaga, valamint írott tananyagként: Dr. Pruberger Tamás: Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog, KJK-KERSZÖV (tankönyv) Jogszabályok: 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CXCIX. tv. a közszolgálati tisztviselőkről 1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről 1996. évi LXXV. tv. a munkaügyi ellenőrzésről 2003. évi CXXV. tv. az esélyegyenlőségről 1989. évi VII. tv. a sztrájkról 2011. évi XCIII. tv. a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról 2009. évi LXXIV. tv. az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről 2003. évi XXI. tv. az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról 98/59/EK irányelve a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről 2009/38/EK irányelv az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról (Munkaügy perek) 34/1992 (VI.30.) AB határozat 41/2009 (III.27.) AB határozat Debrecen, 2012. január 26. Dr. Nádas György egyetemi docens