ORSZÁGOS ÖNTÖZÉSI NAP KONFERENCIA ÉS SZAKKIÁLLÍTÁS Talaj-növény-mikroorganizmusok rendszer és öntözés kapcsolata Posta Katalin egyetemi tanár, MTA doktora SzIE, Mezőgazdaság-és Környezettudományi Kar Gödöllő 2015. Július 9.
A talajok legfontosabb környezetei funkciói Tápanyagot és életteret biztosít a növények számára Élőhelyül a talajlakó szerveztek számára Táp-, és hulladékanyagok körforgalmának színtere Közeg az építmények és a közlekedés számára Tárolja, szűri és szolgáltatja a vizet Szerves szenet köt meg és tárol Megőrzi a földtörténeti és történelmi emléket SZIE Talajtan.
Mikroorganizmusok - talaj rendszer
Talaj-növény-mikroorganizmusok Trágyázás, tápelem utánpótlás 1. Gyökér befolyásolás: Növekedés ph változtatás Exudátum 2. Biológiai N 2 -kötés: Szabadonélő Asszociatív Szimbiotikus 8. Növényi maradványok bontása: Cellulózbontás 10-40% hasznosítás 60-90% veszteség 7. Talajstruktúra javítás: ph változtatás Hifahálózat Váladékok 3. Tápelem mobilizálás: Foszfor (savak, foszfatázok) Makroelemek (mikorrhiza) Mikroelemek (ph változtatás, sziderofor képzés) 4. Védelem kórokozók ellen: Antibiotikum képződés Sziderofor képzés 0 6. Elfolyó veszteség csökkentése: Hifahálózat 5. PGPR hatás: Tápelemlem mobilizálás Hormonok Sziderofor anyag Antibiotikumok
A káros víztöbblet következményei Talaj Víz stressz szerkezet szétesés Por és kolloid lemosódása Duzzadás ülepedés N lemosódás, elmozdulás Szennyeződés (?) Gyommag sodródás Technológiai taposás Gyógyítás szükségessége! Növény Hideg-stressz Mag / növény pusztulás Fuzárium (kora nyáron) Termésminőség romlás Termésveszteség Gyomnyomás Tapasztalatok a nedves talajok művelésében
A káros vízhiány következményei Talaj - Vízvesztés kiszáradás - Porosodás - Zsugorodás repedezés - Hiányos tápanyag feltáródás - Évelő gyomok túlélése - Lanyha talaj élet - Korlátozott tarlómaradvány feltáródás Növény - Hő stressz - Csíra / növény pusztulás - Hőtűrő kártevők - Termésminőség romlás - Termésveszteség - Gyom szelektálódás Tapasztalat a száraz talajok művelésében
A globális vízkészletek eloszlása A bolygó vízkészletének 97,25 %-a sós A maradéknak több mint fele jég! A talajban (talajvízben és kapillárisokban) őrzött víz a legjelentősebb hozzáférhető édes víz! SZIE Talajtan.
A talaj Magyarország legnagyobb (potenciális) természetes víztározója Légköri csapadék (500 600 mm) A talaj felső 0 100 cm-es rétegének potenciális vízbefogadó/víztároló képessége (VK t ) Folyók évi hozama Balaton tó 50 55 km³/év 30 35 km³/év 110 120 km³/év 2 2.5 km³
A talaj pórustérfogata 25% levegő 25% nedvesség 50 % Pórus tér Szilárd részek A pórusok mérete, funkciója > 30 m - levegő gazdálkodás 3-30 m - nedvességgazdálkodás < 3 m - mikroszervezetek Kedvező: 1: 1: 1
A talajok nedvességgazdálkodása Talaj termékenysége Mennyi nedvesség van a talajban? Milyen formában van jelen? Milyen a nedvesség időbeni eloszlása? Mekkora erővel kötött? Nedvességmozgás Redox viszonyok
Talajba érkező és távozó nedvesség Csapadék Evapo-transpiráció Felszíni odafolyás Felszíni lefolyás Felszín alatti odaszivárgás Felszín alatti elszivárgás Talajvíz
A E Bt Ap AB Bk A E Btn Btnhk C Ck Cl erdei mezőségi szikes
Abszolút száraz Hy higroszkópos Hv hervadás pont Vk sz T A L A J Gravitációs víz
T A L A J Abszolút száraz Hy higroszkópos Hv hervadás pont Vk sz Holtvíz Hv Hasznos víz Dv = Vk sz - Hv Gravitációs víz
Talaj víztartalma 0.40 0.32 Hasznosítható (diszponibilis DV) víz és a fizikai féleség összefüggése Szántóföldi vízkapacitás cm 3. cm -3 0.24 0.16 0.08 Hasznosítható víztartalom Felvehető (diszponibils) víz Hervadáspont 0 homok homokos vályog Holtvíz tartalom vályog agyagos vályog egyre finomabb fizikai talajféleség agyag
Miért fontos a talajok fizikai vízgazdálkodási tulajdonságainak ismerete? Talajművelés optimális idejének és módjának megválasztása Az öntözés idejének, az öntözővíz mennyiségének és az öntözés intenzitásának helyes megválasztása Klímakár csökkentés Szennyező anyagok transzportja a talajban Szennyező anyagok terjedésének modellezése Mi tehetünk még?
A mikrobiológiai készítményt az FVM kiadvány (2005) az alábbiakban definiálja: a talaj termékenységét javító mikroszervezeteket (baktériumokat, gombákat, algákat) tartalmazó termésnövelő anyag, mely mentes az emberre fertőzőképes és a talaj természetes mikroflóráját kedvezőtlenül befolyásoló szervezetektől. - fenntartsa, vagy fokozza a talaj szervesanyag tartalmát - talaj stabilizáció fokozása - megelőzze az eróziót - növelje a biodiverzitást Ma már kutatási irány hő és szárazságtűrő törzsek szelektálása
Hogyan reagálnak a mikroorganizmusok a szárazságra? Toleránsak: Azotobacter sp. alacsonyabb vízaktivitású helyek
N 2 -kötő szervezetek A, Szabadon élő (5kg/ha/év) aerob: Azotobacter fakultatív aerob: Bacillus polymixa anaerob: Clostridium sp. B, Asszociatív nitrogénkötők (kb.50 kg/ha/év) C, Szimbiotikus nitrogénkötők
Mikorrhiza Mikorrhiza: szimbiózis gomba és növény gyökere között, 400 millió éve externális hifahálózat
A mikorrhiza által nyújtott előnyök Tápelem felvétel fokozása (P, N, K) Megnövekedett ellenállóképesség a szárazsággal szemben sótűrőképesség fémek által okozott toxicitással szemben patogénekkel szemben Megnövekedett talaj stabilizáció Elfolyó veszteségek csökkentése STRESSZ-PUFFER
Termésmennyiség (g/növény) Fűszerpaprika termesztőközegben 30 25 20 15 10 5 0 Kontroll AM+Pre AM+Post Normál Száraz 1. Oltás ideje magvetéskor(pre) palánta kiültetéskor(post) 2. Szárazság-stressz, normál
Kontroll Póréhagyma Mikorrhiza oltás Hagyma Allium cepa L. cv. ALICE Kontrol kezelés. Mikorrhiza kezelés. Szárazság stressz megnövekedett likopin, antioxidáns tartalom funkcionális élelmiszer alapanyag???
Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan! Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Környezettudományi Intézet Csákiné Dr. Micheli Erika, Kertészeti Intézet Dr. Helyes Lajos Dr. SzegiTamás Növénytermesztési Intézet Dr. Birkás Márta