Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) meghatározza, hogy rendeleti szinten kell a vasúti társaságok működése engedélyezésének részletes szabályozását megvalósítani. A jelenleg hatályos, a vasútvállalatok engedélyezéséről szóló 15/2002. sz. KöViM rendelet alapján az új vasúti törvény megjelenése előtt is létezett engedélykiadás, amely azonban csak igen nagy vonalakban vázolta fel a szükséges feltételeket, és egyes vasúti tevékenységek folytatását nem kötötte engedélyhez. Ezt váltja fel a jelen rendelet, amely a részletesebb követelmények engedélytípusonként történő megalkotásával a piaci szereplők számára transzparenciát kíván biztosítani, az engedélyező Magyar Vasúti Hivatal diszkrecionális jogkörét minimálisra szorítva. A rendelet az eddig kialakult engedélyezési eljárásra épít, a mindeddig engedélyezési hatáskörrel rendelkező Központi Közlekedési Felügyelet által kibocsátott Hatósági Tájékoztató tartalmának releváns részét átvéve az új szabályozásba is. A működési engedélyt a a Vtv.-ben, valamint a rendeletben foglaltak szerint a Magyar Vasúti Hivatal adja ki, amely a vasúttársaságok vezetői feddhetetlenségének (jó hírnév), pénzügyi alkalmasságának, szervezete szakmai megfelelőségének és felelősségvállalási képességének meglétét igazolja a rendelet említett témakörökre vonatkozó szabályozása alapján. A rendelet a vasútszabályozás piacszerkezetének javítását kitűző cél érdekében figyelembe veszi a jelenlegi piaci háttér és a potenciális piacra lépőkről rendelkezésre álló információkat is. II. A Kormányprogramhoz való viszony A Parlament elfogadta a Vtv.-t, amely felhatalmazást ad a rendelet megalkotására. A tervezet a vasúti pályákon lévő versenyhelyzet engedélyezésen keresztüli szabályozásával járul hozzá a verseny kiteljesedéséhez, a jobb vasúti szolgáltatásokhoz. III. Előzmények Az Országgyűlés elfogadta a Vtv.-t, amely - közösségi jogharmonizációs kényszer, illetve az intézményrendszer felállításának kiépítése miatt - január 1-jén hatályba lépett. IV. Várható szakmai hatások A vasúti közlekedésben hazánk közlekedéspolitikai célja, hogy a magyar vasúti hálózatot fizetőképes vasúti társaságok igénybe vegyék. Az egy kilométernyi hálózatra jutó forgalom azonban kevesebb, mint fele a szomszédos országok hasonló értékeinek, ami részben arra vezethető vissza, hogy az engedélyezés feltételei nem egyértelműek és egységesen alkalmazottak a társaságok esetében, azok közül egyesek piacra lépését gátolva. Bizonyos körök (pl. iparvágány) problémáinak megoldását pedig kifejezetten gátolja a rendelkezésre álló információk
hiánya; amit az engedélyezési folyamat limitált, de célzott információmennyisége jórészt megold. V. Várható gazdasági hatások A magyar vasúti infrastruktúra finanszírozása a befizetett pályahálózat-hozzáférési díjakon alapul. Jelenleg a piaci működés anomáliái miatt a külföldi vasúttársaságok elkerülik a magyar hálózatot, az új piaci szereplők egy része elhanyagolható tevékenységet végez. Az EU csatlakozás nyomán megnövekedett nemzetközi szállítási aktivitás a közúti forgalomban 49,9%-os éves növekedést hozott, a vasúton mindössze 2,3%-ot. Az engedélyezés új szabályozásától azt várjuk, hogy az áttekinthetőbb szabályozás, és ennek nyomán az engedélyek kiadásának felgyorsulása nyomán az elmúlt időszakhoz képest több potenciális piacra lépő jelentkezik és kezdi meg működését. VI. Várható társadalmi hatások Az engedélyezés feltételrendszere nem volt teljeskörű és átláthatóan szabályozott a korábbiakban, így jelen rendelettől azt reméljük, hogy a vasúti közlekedésben közvetlenül vagy közvetett módon érintett mintegy 85 ezer embert foglalkoztató cégek helyzete átláthatóbbá, a vasúti szolgáltatásokat használó több millió ember utazása pedig az őket kiszolgáló társaságok működésének alapos engedélyezése nyomán még az eddigieknél is biztonságosabbá válik. VII. Kapcsolódások A rendelet tervezete közvetlenül kapcsolódik a vasúti közlekedésről szóló törvényhez, annak felhatalmazása alapján készült. VIII. Fennmaradt vitás kérdések IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Nem Igen Javasolt-e a kommunikáció X Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás X X X X 2
III-3R/106/2/2006. A gazdasági és közlekedési miniszter.../2006. (XII...) GKM rendelete a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 88 (2) bekezdésének 1. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén vasúti közlekedési tevékenységet [Vtv. 2 (2) bekezdés 1. pont] végző társaságokra (a továbbiakban: vasúti társaság [Vtv. 2 (3) bekezdés 1. pont]) terjed ki. (2) A rendelet alkalmazásában külföldi székhelyű vasútnak tekintendő az a nemzetközi vasúti csoportosulás [Vtv. 2 (3) bekezdés 9. pont] is, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában bejegyzett vasúti társaság alapított. A működési engedélyek fajtái 2. Működési engedélyt [Vtv. 6. (1) bekezdés] az a belföldi székhellyel rendelkező, nyilvántartásba vett, a Vtv. 2. -a (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott szervezet kaphat, amely megfelel a Vtv.-ben, az e rendeletben és az egyéb jogszabályokban meghatározott feltételeknek. [Vtv. 6. (1) bekezdés] [Ezt a Vtv. 87.-ának (1) bekezdése tartalmazza. Itt ez ismétlés.] 3. [Vtv. 6. (1) bekezdés] [Vtv. 6. (2) bekezdés](1) [Vtv. 6. (3) bekezdés] A vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó működési engedély [Vtv. 6. (3) bekezdés] tartalmazza az érintett pályaszakaszok tételes felsorolását. (2) Vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó működési engedély alapján az engedélyes amennyiben erre vonatkozóan (vasútbiztonsági?) biztonsági engedéllyel is rendelkezik jogosult saját tulajdonában, valamint a külön szerződés alapján tartós használatában vagy üzemeltetésében álló vasúti járművel a vasúti pálya fenntartása céljából a vasúti pályahálózatot igénybe venni, illetve saját részre a vasúti pályahálózat működtetésével összefüggő célból személy- és anyagszállítási tevékenységet végezni. Jogosult továbbá a Vtv. 3. számú melléklete III. részének b) pontjában megjelölt tevékenység végzéséhez szükséges vasúti járművekkel az ott megjelölt vasúti tevékenységet végezni és velük ebből a célból a vasúti pályán közlekedni. (3) A (2) bekezdésben meghatározott jogosultságok nem mentesítik a vasúti társaságot a kapacitás elosztással kapcsolatos kötelezettségek teljesítése alól és e jogosultságait a vasúti pályahálózat működtetője másra át nem ruházhatja. 3
[Vtv. 6. (4) bekezdés] [Vtv. 7. (1) bekezdés](3) Az országos működési engedélyt [Vtv. 7. (1) bekezdés] kérelmező integrált vasúti társaság, az egyes tevékenységekre vonatkozóan külön-külön köteles az engedélyt kérelmezni. Az integrált vasúti társaság vasúti közlekedési tevékenységenként elkülönült üzletágainak külön-külön kell megfelelniük a működési engedély kiadása feltételeinek. Az integrált vasúti társaság részére a Magyar Vasúti Hivatal (továbbiakban: Hivatal) az egyes tevékenységekre külön-külön ad ki működési engedélyt. [Vtv. 6. (5) bekezdés](4) Elővárosi vasúti tevékenységre vonatkozó működési engedély (a továbbiakban: elővárosi vasúti engedély) egy város és agglomerációja területén, valamint egy város és agglomerációja között végzett vasúti szolgáltatásra adható ki. (5) Helyi vasúti tevékenységre vonatkozó működési engedély (a továbbiakban: helyi vasúti engedély) egy város és agglomerációja területén a vasúti pálya működtetésére és vasúti személyszállítási tevékenységre adható ki. (6) Saját célú vasúti tevékenységre vonatkozó működési engedély (a továbbiakban: saját célú vasúti engedély) a saját célú pályahálózat működtetésére, valamint a saját célú vasúti pályahálózaton a saját, közvetlenül nem vasúti közlekedési célú gazdasági tevékenységgel összefüggő vasúti személyszállításra vagy vasúti áruszállítására adható ki. (7) A saját célú vasúti engedéllyel rendelkező társaság az elegy (ez mi?) átadása céljából igénybe veheti a csatlakozó állomás vágányhálózatából(??) elkülönített, és a működési engedélyben külön e cél megjelölésével feltüntetett átadóvágányokat(??). A működési engedélyek kiadásának általános feltételei 4. (1) Működési engedélyt az kaphat, aki megfelel a Vtv.-ben, valamint az 5-8. - ban a vasúti tevékenységére vonatkozóan meghatározott feltételeknek figyelembe véve a 9-10. -ban megállapított felmentéseket és ezt a Hivatal előtt igazolja. (2) E rendelet alkalmazásában engedélyes az a vasúti társaság, amely a Hivatal által kiadott működési engedéllyel rendelkezik. (3) A vasúti társaság a működési engedély iránti kérelmében megjelölt kiegészítő tevékenységek közül vasúti tevékenysége körében kizárólag azoknak a végzésére jogosult, amelyeket a Hivatal a működési engedélyben jóváhagy. Jó hírnév 5. (1) Az üzleti jó hírnévvel kapcsolatos követelménynek [Vtv. 8. (1) bekezdés a) pontja] az a vasúti társaság felel meg, amely ellen sem csőd-, sem felszámolási eljárás nincs folyamatban, továbbá amelynek a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény szerinti vezetőjénél, valamint a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.) szerinti vezető tisztségviselőjénél, a (2) bekezdésben meghatározott személyes megbízhatóságot kizáró ok nem áll fenn. (2) A vezető, illetve vezető tisztségviselő személyes megbízhatóságát kizárja, ha a) nem rendelkezik a büntetlen előéletére vonatkozó igazolással; 4
b) vezető, illetve vezető tisztségviselő volt olyan szervezetnél, amelynek a fizetésképtelenségét a bíróság jogerősen megállapította; c) az egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták; d) vezető, illetve vezető tisztségviselő volt olyan gazdálkodó szervezetnél, amelyet a cégbíróság a cégjegyzékből hivatalból törölt; e) a korábban vezetése alatt álló gazdálkodó szervezetet vezetői megbízatása alatt szociális, egészségvédelmi, munka-, illetve vámjogi, jogszabályokban előírt kötelezettségeinek teljesítésében jelentkező súlyos vagy ismétlődő mulasztás miatt jogerősen elmarasztalták; f) vezető, illetve vezető tisztségviselő volt olyan vasúti tevékenységet folytató szervezetnél, amelynek működési engedélyét, vasútbiztonsági tanúsítványát vagy vasútbiztonsági engedélyét a Hivatal, illetve az illetékes hatóság vezetői megbízatása alatt jogerősen visszavonta vagy felfüggesztette. (3) A (2) bekezdés b)-d) és f) pontjában meghatározott kizáró okokat, az ügyben eljáró hatóság, illetve bíróság határozatának jogerőre emelkedésétől számított öt évig, az e) pontjában foglaltakat két évig kell az engedélyezés során figyelembe venni. (4) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható arra a személyre, akit kifejezetten a fizetésképtelenség elkerülése érdekében bíztak meg a vezetői teendők ellátásával. (5) A személyes megbízhatóság követelményének nem felel meg az a vezető, vezető tisztségviselő sem, akire nézve a (2) bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike a kérelem benyújtását követően következik be. (6) A kérelmező az 5. -ban előírt követelményeket az 1. számú mellékletben felsorolt okiratokkal köteles igazolni, az egyes engedélyek esetében az igazolásokra előírt különös feltételek figyelembevételével. (7) Nem magyar állampolgár esetében az érintett vezető tisztségviselő személyes jogának rendelkezései, a (2) bekezdés e) pontja esetében az elmarasztalt munkáltató személyes jogának rendelkezései az irányadók. (8) Ha a vasúti társaság e rendelet szerinti több engedélyhez kötött tevékenységet végez, a vezetőre vonatkozó rendelkezéseket az egyes tevékenységeket végző üzletágainak vezetőjére (vezetőire) is megfelelően alkalmazni kell. Pénzügyi teljesítőképesség 6. (1) A pénzügyi teljesítőképességgel [Vtv. 8. (1) bekezdés b) pont] kapcsolatos követelménynek az a vasúti társaság felel meg, a) amely legalább a működési engedély kiadását követő 12 hónapos időtartamra teljesíteni tudja a vasúti üzemi létesítményeinek, a vasúti pályák és tartozékainak, valamint a vasúti járműveinek és eszközeinek az illetékes hatóság által előírt biztonsági felülvizsgálatával, karbantartásával összefüggő pénzügyi kötelezettségeit, b) amely rendelkezik a vasútüzem(??) rendes működéséhez szükséges pénzügyi eszközökkel, és igazolja, hogy a meglévő, valamint az ezt követő 12 hónapos időszakban várható pénzügyi kötelezettségeit teljesíteni tudja, c) amelynek nincs 6 hónapnál régebben lejárt adó-, vám-, járulékfizetési, illetve egyéb köztartozása (beleértve az Egységes Közlekedési Hatóság, valamint a Hivatal felé fennálló tartozást is), kivéve, ha a tartozás megfizetésére az illetékes hatósággal egyezséget kötött, és d) amelynek nincs 6 hónapnál régebben lejárt tartozása a Vasúti Pályakapacitáselosztó Szervezet (VPSZ), és a pályavasúti társaságok felé, kivéve, ha a tartozás megfizetésére az illetékes szervezettel egyezséget kötött. 5
(2) A kérelmező az (1) bekezdés a) d) pontjaiban meghatározott követelményeket a 2. számú mellékletben felsorolt okiratokkal köteles igazolni, az egyes engedélyek esetében az igazolásokra előírt különös feltételek figyelembevételével. Szakmai alkalmasság 7. (1) A szakmai alkalmassággal [Vtv. 8. (1) bekezdés c) pont] kapcsolatos követelménynek a vasúti társaság megfelel, ha a vasúti társaság több vasúti tevékenységet végző vasúti társaság esetén az egyes tevékenységeket elkülönülten végző üzletága külön-külön rendelkezik olyan irányító szervvel, amely alkalmas a vasúti tevékenység feletti biztonságos és megbízható ellenőrzés, valamint felügyelet gyakorlására. (2) A vasúti társaság az (1) bekezdés szerinti alkalmasság követelményének akkor tesz eleget, ha: a) szervezeti és működési szabályzata a vasúti tevékenység ellátásához szükséges valamennyi szükséges szakmai vagy szervezeti hatás- és feladatkört, valamint funkciót tartalmaz, b) a vasúti társaság eleget tesz a kérelemben szereplő tevékenységre vonatkozó külön jogszabályban előírt követelményeknek, c) az engedélyköteles tevékenységhez szükséges vasútüzemi eszközöknek a kérelmező szervezetén kívüli más személyek vagy szervezetek által történő biztosítása, illetve az engedélyköteles tevékenységek ilyen személyek vagy szervezetek által történő végzése esetén az üzemeltetésre átvett eszközök műszaki és szakmai megfelelőségéről, valamint a polgári jogi szerződés alapján igénybevett szervezetek, személyek szakmai alkalmasságáról teljes körűen meggyőződött, d) a c) pontban meghatározott eszközök, szervezetek, illetve személyek igénybevétele esetén a jogviszonyra legalább 12 hónapos időtartamra vonatkozó szerződéssel rendelkezik, e) az engedélyes az általa az engedélyköteles tevékenység ellátására igénybevett szervezetek, személyek eljárásáért úgy felel mintha az adott tevékenységet a saját szervezetén belül látta volna el, f) az országos működési engedélyt kérelmező integrált vasúti társaság üzletáganként elkülönített belső elszámolással és számviteli kimutatásokkal rendelkezik. (3) A kérelmező a (2) bekezdésben meghatározott követelményeket a 3. számú mellékletben felsorolt okiratokkal köteles igazolni az egyes engedélyek esetében az igazolásokra előírt különös feltételek figyelembevételével. Felelősségvállalás 8. (1) A felelősségvállalással [Vtv. 8. (1) bekezdés d) pont] kapcsolatos követelményeknek az a vasúti társaság felel meg, amely rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott vagyoni fedezettel, illetve felelősségbiztosítással, amely alkalmas az általa végzett vasúti tevékenységgel okozott baleseti károk megtérítésére. (2) Vasúti tevékenységgel okozott baleseti kárnak minősül a vasúti személyszállítási engedélyesek által az utasoknak, a vasúti árutovábbítási engedélyesek által a fuvaroztatóknak, a vasúti vontatási engedélyesek által az utasoknak és 6
fuvaroztatóknak, valamint a fenti engedélyesek által harmadik személyeknek okozott, valamint a pályavasúti társaság által okozott kár is. A saját célú működési engedély kiadásának feltételei 9. Az a vasúti társaság, amely kizárólag a Vtv. 18. -ának (1) bekezdése szerinti tevékenységet végez eleget tesz a jó hírnév, a pénzügyi teljesítőképesség, a szakmai alkalmasság és a felelősségvállalás követelményeinek, amennyiben: a) igazolja, hogy a társaság vasúti tevékenységéért közvetlenül felelős személy megfelel az 5. (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek; b) teljesíti a 6. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt és a Hivatal részére benyújtja az erre vonatkozó nyilatkozatot; c) a Hivatalhoz benyújtja az utolsó hitelesen lezárt üzleti évről szóló beszámolóját; d) a pénzügyi helyzetére vonatkozóan könyvvizsgáló vagy mérlegképes könyvelő által készített, és cégszerűen aláírt nyilatkozatot nyújt be a Hivatal részére; e) a Hivatal részére hitelt érdemlően igazolja a 7. -ban foglalt követelmények teljesítését. A térségi, az elővárosi és a helyi működési engedély kiadásának feltételei 10. (1) Az a vasúti társaság, amely kizárólag a Vtv. 2. -a (2) bekezdésének 16. pontja, a Vtv. 15. -ának (1) bekezdése vagy a Vtv. 16. -ának (1) bekezdése szerinti tevékenységet végez, megfelel a jó hírnév, a pénzügyi teljesítőképesség, a szakmai alkalmasság és a felelősségvállalás követelményeinek, amennyiben eleget tesz az 5-8. -ban meghatározott feltételeknek, azzal, hogy a 6. -ban foglaltak igazolására a 2. számú mellékletben meghatározott könyvvizsgáló által elkészített vagy ellenőrzött okiratok helyett mérlegképes könyvelő nyilatkozata is elfogadható. (2) Az a vasúti társaság, amely kizárólag ún. kampós, tárcsás vagy csákányos típusú sífelvonó üzemeltetését végzi eleget tesz a jó hírnév, a pénzügyi teljesítőképesség, a szakmai alkalmasság és a felelősségvállalás követelményeinek, amennyiben: a) igazolja, hogy a társaság vasúti tevékenységéért közvetlenül felelős személy megfelel az 5. (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek; b) teljesíti a 6. (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételt, és a Hivatal részére benyújtja az erre vonatkozó nyilatkozatot, valamint teljesíti a 6. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételt, azzal, hogy ennek igazolására a 2. számú melléklet b) és c) pontjában részletezett üzleti tervet 1 évre vonatkozóan kell csatolnia; c) a Hivatalhoz benyújtja az utolsó hitelesen lezárt üzleti évről szóló beszámolóját; d) a pénzügyi helyzetére vonatkozóan könyvvizsgáló vagy mérlegképes könyvelő által készített, és cégszerűen aláírt nyilatkozatot nyújt be a Hivatal részére; e) a Hivatal részére hitelt érdemlően igazolja a 7-8. -ban foglalt követelmények teljesítését. A térségi pályahálózat kijelölése 7
11. (1) A Vtv. 15. (1) bekezdésében foglalt eljárás igénybevétele esetén a kérelmezőnek kérelmében meg kell jelölnie, hogy a térségi vasúti pályahálózat kijelölésére irányuló kérelmét a Vtv. 15. (2) bekezdésének melyik pontja alapján kéri. (2) A Hivatal kijelölheti a térségi vasúti pályahálózatot, ha a) a Vtv. 15. (2) bekezdés a) pontjára hivatkozás esetén a kérelmező kérelmében feltüntette azokat az adatokat, amelyekből a vasúti pályahálózatnak az országos közforgalmú közlekedésben betöltött csekély volta megállapítható, és a pályahálózat ilyen jellege megállapítást nyer. b) a Vtv. 15. (2) bekezdés b) pontjára hivatkozás esetén a kérelmező csatolta az érintett önkormányzatoknak a Vtv. ezen pontjában meghatározott kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatát, és erre tekintettel a pályahálózatnak a térségivé nyilvánítása indokolt. (3) A Hivatal kijelöli a térségi vasúti pályahálózatot abban az esetben, ha a kérelmező a Hivatal részére megfelelően igazolja, hogy az érintett pályahálózat az országos vasúti pályahálózathoz képest keskenyebb nyomtávú. Kérelem 12. A működési engedély iránti kérelmet a Hivatalhoz kell írásban benyújtani. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a külön jogszabályban előírt díjfizetési kötelezettségének eleget tett. 13. (1) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelmező szervezet nevét, székhelyét, telephelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, képviselőjének megnevezését és elérhetőségét, b) a tervezett vasúti tevékenység leírását, a kért engedélytípus megnevezését, c) az érintett pályahálózat pontos megjelölését, országos működési engedély esetén a nyílt hozzáférésű pályahálózatot, d) a vasúti tevékenysége végzéséhez szükséges kiegészítő tevékenységek felsorolását. (2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) az 5. -ban foglalt követelmény (jó hírnév) igazolására az 1. számú mellékletben meghatározott okiratokat, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. -ának (2) bekezdése szerinti más hatóságok jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása által tartalmazott adatokra vonatkozó igazolások tekintetében a kérelmező választása szerint a Ket. 36. -ának (3) bekezdése szerinti kérelmet, b) a 6. -ban foglalt követelmény (pénzügyi teljesítőképesség) igazolására a 2 számú mellékletben meghatározott okiratokat, c) a 7. -ban foglalt követelmény (szakmai alkalmasság) igazolására a 3. számú mellékletben meghatározott okiratokat, d) a szervezet felelősségvállalási képességét igazoló külön jogszabályban meghatározott okiratokat. (3) A vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó működési engedély iránti kérelem benyújtásakor az engedélykérő igazolni köteles, hogy az adott vasúti 8
pályahálózatnak tulajdonosa vagy annak használatára és működtetésére egyéb jog vagy jogviszony alapján jogosult. (4) A térségi, elővárosi, helyi és saját célú vállalkozói vasúti tevékenységre vonatkozó működési engedély iránti kérelem benyújtásakor az engedélyt kérőnek igazolnia kell, hogy a kérelemben megjelölt, nem nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat használatára jogosult. (5) Amennyiben a vasúti társaság az általa fenntartott vasúti pályahálózathoz nem kívánja a nyílt hozzáférést más vasúti társaság részére biztosítani, a működési engedély iránti kérelméhez mellékelnie kell annak igazolását, hogy a kérelemben megjelölt vasúti pályára vonatkozóan a Vtv. 49. -ának (2) bekezdésében megjelölt feltételek valamelyike fennáll. Saját célú vasúti pályahálózat esetén csatolnia kell annak igazolását, hogy a pályahálózat a saját célú vasúti tevékenységet végző szervezet tulajdonában van, valamint arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy azt a szervezet kizárólagosan az általa végzett áruszállításra használja. (6) A kérelmet a Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelmezőnek a kérelemhez csatolnia kell a Vtv., az e rendelet vagy más jogszabály által előírt iratokat.(szerintem ez felesleges ismétlés.) A kérelmet a formanyomtatványon túl egyidejűleg elektronikus úton (elektronikus levél) vagy számítógépes adathordozón (lemezen) is el kell juttatni a Hivatalhoz. (7) A (2) bekezdésben hivatkozott okiratokat eredetiben vagy közjegyző által hitelesített másolat formájában kell a Hivatal részére benyújtani. (8) Amennyiben az okirat nem magyar nyelvű, akkor annak hiteles fordítását is be kell nyújtani a Hivatal részére. (9) A kérelmező vasúti társaságnak az engedélyezési eljárásért külön jogszabályban meghatározott hatósági eljárási díjat kell fizetnie. 14. A 13. (2) bekezdésének b) pontja alapján a kérelemhez csatolni kell, a szervezet a) rendelkezésére álló pénzügyi eszközök (ideértve a banki követeléseket, valamint a lehetséges számlahiteleket és kölcsönöket is), részletezve azok rendelkezésre állásának mértékét és határidejét, b) biztosítékként rendelkezésére álló eszközei és vagyontárgyai, a tartozásainak törlesztésére és egyéb felmerülő követelésekre fordítható összeg, c) saját tőkéje, d) részvényesek, üzletrész tulajdonosok vagy más személyek különös jogai a szervezet vagyonával kapcsolatosan, e) éves beszámolóból, mérlegből, eredménykimutatásból ki nem olvasható kötelezettségek, f) meglévő járművei, ingatlanai, berendezései, felszerelései és azok értéke, g) azoknak a költségeknek a felsorolása, amelyek az engedélyköteles tevékenységekhez szükséges járművek, ingatlanok, berendezések és felszerelések beszerzéséhez szükségesek, illetve ezekre felvett kölcsönök, támogatások felsorolása, h) adósságai, i) vagyona terhei (a követelések határidejének és mértékének részletezésével) figyelembevételével elkészített a 2. számú melléklet g) pontja szerinti könyvvizsgálói illetve könyvelői nyilatkozatot [a g) pontban nincs szó ilyen nyilatkozatról]. (2) Könyvvizsgálói nyilatkozat megtételére a társaság könyvvizsgálója nem jogosult. Továbbá nem fogadható el az a könyvvizsgálói nyilatkozat sem, amelyet a szervezet által foglalkoztatott személy vagy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont] tett a 9
szervezetnél történő foglalkoztatás időtartama alatt, valamint annak megszűnésétől számított három éven belül. 15. (1) Ha a vasúti társaság megfelel az 5-8. -ban foglalt feltételeknek és a 12-13. szerinti kérelme megfelel az e rendeletben foglalt előírásoknak, a Hivatal a működési engedélyt határozattal a kérelemben megjelölt engedélyköteles tevékenységek gyakorlására kiadja. A Hivatal az engedélyezési eljárás során az egyenlő elbánás elve alapján köteles eljárni. (2) A Hivatal az engedély kiadását megtagadja ha, a) a jogszabályi feltételek hiányoznak; b) a kérelmező az e rendelet, illetve a vasútvállalatok működésének engedélyezéséről szóló 15/2002 (II. 27.) KöViM rendelet szerint kiadott engedélyét 2 éven belül visszavonták. 16. (1) A Hivatal az engedélyezési eljárás során az engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja. (2) Az engedéllyel rendelkező vasúti társaság köteles az engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételeknek, továbbá a Hivatal rá irányadó határozatainak folyamatosan megfelelni, azokat betartani és végrehajtani. (3) A működési engedélyben, illetve a Hivatal egyéb közigazgatási határozataiban foglalt jogosultságok sem egészben, sem részben nem ruházhatók át. Az engedélyben vagy a határozatokban foglalt jogosultságok átruházása esetén a Hivatal engedélyt illetve jogosultságot visszavonja. Az engedély módosítása 17. A Hivatal a működési engedélyt kérelemre vagy hivatalból módosítja. 18. (1) Az engedélyesnek az engedélyének módosítását kell kérnie, ha: a) vasúti vállalkozási tevékenységében olyan változást tervez, amely érinti a működési engedély kiadásának, valamint az engedélyköteles tevékenység gyakorlásának a feltételeit, különösen, ha a Vtv. 49. (2) bekezdésében meghatározott, a nyílt hozzáférés alóli mentesítés alapjául szolgáló körülményekben változás áll be, b) tevékenységi területét megváltoztatja, beleértve azt az esetet, ha tevékenységét más pályahálózaton folytatja, c) az engedélyében szereplő valamely tevékenységgel felhagy, különös tekintettel a közforgalmú szolgáltatásra, d) a vasúti társaság átalakul, a cégjegyzékben szereplő adataiban egyéb változás áll be, e) a részére kiadott engedély alapján a tevékenység megkezdésére nyitva álló, a Vtv. 8. -ának (4) bekezdése szerinti határidő lejárt és e határidő meghosszabbítását kéri, f) egyéb, a működési engedély kiadásánál vizsgált körülményében változás áll be. (2) A módosítás iránti kérelemre a működési engedély iránti kérelemre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. (3) A módosítás iránti kérelmet a Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. 19. A Hivatal az engedélyt hivatalból módosítja : a) jogszabályváltozás esetén, a jogszabályban megjelölt átmeneti határidővel; 10
b) ha a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése következtében vagy a Hivatal ellenőrzési tevékenysége során az (1) bekezdés (ez így nehezen értelmezhető) szerinti adatok változását észleli. 20. A működési engedély módosítására irányuló eljárásra az engedélyezés szabályai megfelelően irányadók. Az engedélyesek adatszolgáltatási kötelezettsége 21. (1) A vasúti társaság köteles a Hivatalnak haladéktalanul, írásban bejelenteni minden olyan változást, amely érinti a működési engedély kiadásának, valamint az engedélyköteles tevékenység gyakorlásának feltételeit. A bejelentéshez csatolni kell a benne foglalt tényállítást igazoló okiratokat, nyilatkozatokat. A bejelentési kötelezettség részletes szabályait a működési engedély tartalmazza. (2) A vasúti társaság köteles bejelenteni a Hivatalnak, ha más vasúti társaságban legalább Gt. szerinti jelentős befolyással rendelkezik, illetve ha legalább ilyen mértékű befolyást szerez. (3) A Hivatal feladatai ellátásához jogosult az engedéllyel rendelkező vasúti társaságok számára eseti és rendszeres a Hivatal által meghatározott formában, csoportosításban és módon (írásban, elektronikusan, adathordozón vagy egyéb módon) teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettséget előírni. (4) Az adatszolgáltatási kötelezettség különösen az alábbiakkal kapcsolatosan rendelhető el: a) a Vtv. 8. -ának (1) bekezdésében, valamint e rendelet 5-8. -ában meghatározott feltételeknek való megfelelés folyamatos vizsgálata; b) a működési engedélyben előírtaknak való megfelelés folyamatos vizsgálata; c) az engedélyezett tevékenység szüneteltetésének felülvizsgálata; d) a működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság jogi helyzetének vizsgálata, különös tekintettel a működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságban történő befolyásszerzésre, valamint a működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság más vasúti társaságban történő befolyásszerzésére; e) más EGT államban kiadott engedély alapján a Magyar Köztársaság területén engedélyköteles tevékenységet folytató vasúti társaság Vtv. szerinti tevékenységének vizsgálata; f) a Vtv. 37. -ában foglalt rendelkezések teljesülésének ellenőrzése. (5) A működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság az adatszolgáltatási kötelezettségének a Hivatal által előírt formában és módon, az elrendelt határidőben köteles eleget tenni. (6) A működési engedéllyel rendelkező pályavasúti társaság, illetve integrált vasúti társaság külön jogszabály vagy a Hivatal által előírt adatszolgáltatási kötelezettség alapján más vasúti társaság, illetve piaci szereplő felé fennálló forgalommal és a vasúti pálya aktuális állapotával kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét köteles az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség elvének megfelelő módon teljesíteni, és az előírt adatokat, illetve információkat a jogosult(ak) számára korlátozás nélkül, térítésmentesen hozzáférhetővé tenni. A Hivatal ellenőrzési jogköre 11
22. (1) A Hivatal a Vtv. 73. -ában foglalt felhatalmazás alapján a vasúti társaságok tevékenységével kapcsolatosan, hivatalból vagy kérelemre, eseti, időszakos vagy folyamatos hatósági ellenőrzésre jogosult. (2) A Hivatal hatósági felügyeleti és ellenőrzési tevékenysége kiterjed az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban kiadott engedély alapján működő olyan vasúti társaságra is, amely a Magyar Köztársaság területén nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot vesz igénybe. (3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti vasúti társaság a Magyar Köztársaság területén kíván vasúti tevékenységet folytatni ez irányú szándékát a pályakapacitás iránti igényének benyújtását megelőzően legalább 30 nappal köteles bejelenteni a Hivatal részére. (4) A Hivatal minden évben február 15. napjáig elkészíti az adott évre irányadó felügyeleti és ellenőrzési tervet. (5) A Hivatalnak hatósági ellenőrzést kell lefolytatnia a Vtv. 8. -ának (3) és (5) bekezdésében, valamint a felügyeleti és ellenőrzési tervben meghatározott esetekben. (6) A Hivatal jogosult a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához, vagy abban történő közreműködéshez megbízottat igénybe venni. A megbízottnak az ellenőrzési jogosultságát a Hivatal által kiadott megbízólevéllel kell a hatósági ellenőrzés megkezdését megelőzően igazolnia. (7) Az engedélyes köteles az ellenőrzést végző személy(ek)nek a területére, létesítményeibe való belépését lehetővé tenni. (8) A helyszíni ellenőrzés táv-adatszolgáltatás útján is történhet. Az ellenőrzést végző személy ellenőrzési jogosultságát ebben az esetben a Hivatal által létrehozott informatikai ellenőrzési rendszerre vonatkozó hozzáférési, bejelentkezési szabályok alapján kell igazolni. Az engedély felfüggesztése és visszavonása 23. (1) Ha a hatósági felügyelet és ellenőrzés során a Hivatal megállapítja, hogy a) a vasúti társaságnál már nem állnak fenn a működési engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek, b) a vasúti társaság a működési engedélyben foglaltaktól eltérően végzi tevékenységét, c) a működési engedély jogerőre emelkedésétől számított hat hónap elteltével a vasúti társaság nem kezdte meg a tevékenységét, vagy d) az engedélyben meghatározott tevékenységet a vasúti társaság hat hónapot meghaladóan szünetelteti, legfeljebb hat hónapos határidő kitűzésével kötelezi a vasúti társaságot a hiányosságok megszüntetésére, illetve az engedélyben foglaltaknak megfelelő működésre. (más mint a törvény!) Egyidejűleg külön jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel bírságot szabhat ki, súlyosabb esetekben az engedélyt a Vtv. 8. -ának (4), (6) és (8) bekezdései valamint a 76. -ának (2) bekezdés alapján felfüggeszti. (2) Ha a vasúti társaság a (1) bekezdésben említett kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a Hivatal a működési engedélyt visszavonja. (ez is más! - 6 hó és nem határidő) 12
(3) A vasúti közlekedés működésének biztonságát súlyosan veszélyeztető hiányosság esetén a működési engedély érvényességét a hiányosság megállapításakor azonnal fel kell függeszteni. (4) Ha a Hivatal ellenőrzése során az (1) bekezdés a) illetve b) pontjában foglaltak fennállását állapítja meg és ez más hatóság hatáskörét is érinti erről az (1)-(3) bekezdésben foglalt intézkedések megtétele mellett haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot. (5) A Hivatal a működési engedélyben a Vtv. 8. -ának (8) bekezdésében foglaltak alapján előírhat olyan kötelezettségeket, amelyek teljesítésének elmulasztása az engedély felfüggesztését vagy visszavonását vonja maga után. (?? Tv.: a külön jogszabályban meghatározottak szerint. Itt nincs meghat. semmi ) Átmeneti és záró rendelkezések 24. Ez a rendelet 2006.1-jén lép hatályba, egyidejűleg a vasútvállalatok működésének engedélyezéséről szóló 15/2002 (II. 27.) KöViM rendelet hatályát veszti. 25. A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény alapján működési engedéllyel rendelkező gazdasági társaság amennyiben az e rendelet szerinti engedélyköteles tevékenységét 2007. június 30. napja után is folytatni kívánja a határidő bekövetkezése előtt legalább 6 hónappal köteles kérni Hivataltól az engedély kiadását. 26. Ez a rendelet következő jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 95/18/EK irányelve (1995. június 19.) a vasútvállalatok engedélyezéséről, valamint b) a Parlament és a Tanács 2001/13/EK irányelve (2001. február 26.) a vasútvállalatok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv módosításáról. 13
1. számú melléklet A jó hírnév igazolására szolgáló okiratok jegyzéke a) a vezető tisztségviselő büntetlen előéletére vonatkozó 3 hónapnál nem régebbi igazolás; b) a kérelmező szervezet 1 hónapnál nem régebbi cégkivonata, vagy hatósági nyilvántartásba vételét, működését igazoló okirat, valamint a szervezet létesítő okirata; c) a kérelmező nyilatkozata az 5 (1) bekezdésben és (2) bekezdés b)-f) pontjaiban foglaltakra vonatkozóan; d) nyilatkozat arról, hogy a kérelmező más, a Vtv. hatálya alá tartozó tevékenységet folytat-e, és melyek azok. A pénzügyi teljesítőképesség igazolására szolgáló okiratok jegyzéke 2. számú melléklet: a) működő szervet esetében a vállalkozásnak a kérelem benyújtását megelőző 2 hitelesen lezárt üzleti évére vonatkozó a számviteli törvény előírásai szerint elkészített - a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolója, b) működő szervezet esetében az engedélykérelem benyújtásának évére és azt követő üzleti évre vonatkozó könyvvizsgáló által ellenőrzött üzleti terv, amely tartalmaz mérleg-tervet, eredménykimutatás-tervet, és cash-flow tervet is,. c) újonnan alapított szervezet esetében az első két üzleti évre vonatkozó könyvvizsgáló által ellenőrzött üzleti terv, d) a szervezet vezetőjének nyilatkozatát, amely dokumentumokkal alátámasztva, indokolással ellátva tartalmazza, hogy a szervezet múltbeli pénzügyi helyzetére és a működési és üzleti tervére alapozva legalább 12 hónapig meg tud felelni a pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos kötelezettségeknek, e) pénzintézeti nyilatkozat az engedélykérő fizetés és hitelképességéről (pl. bankinformáció, a számlavezető bank nyilatkozata az ügyfél fizetési fegyelméről, sorbanállásairól, fizetési kötelezettségei teljesítéséről), f) az illetékes hatóság nyilatkozata arról, hogy a vállalkozásnak nincsen 6 hónapnál régebbi adó- vám-, járulékfizetési vagy más köztartozása, illetőleg a tartozása megfizetésére kötött egyezségi okirat, g) a kérelmező nyilatkozata, hogy a társaságnak nincs 6 hónapnál régebbi lejárt tartozása (figyelemmel az esetleges egyezségi iratra is a tartozások megfizetésére) a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. (VPSZ), az Egységes Közlekedési Hatóság, a pályavasúti társaság, illetve a Hivatal felé. 3. számú melléklet 14
A szakmai alkalmasság igazolására szolgáló okiratok jegyzéke a) szakmai összefüggéseket bemutató szervezeti ábra és DHL (döntési-hatásköri lista); b) szakmai vezetők felsorolása és szakképesítése; c) szakmai vezetők nyilatkozata a felelősségvállalásról, beleértve a felelősségvállalást a külső vállalkozók megválasztásáért; d) a 7. (2) bekezdésének d) pontja szerinti szerződés; e) más engedélyköteles vasúti tevékenységet végző táraságokban való üzleti befolyás vagy tulajdonrészesedés bemutatása. 15
I n d o k o l á s a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló miniszteri rendelet tervezetéhez A vasúti társaságok működése engedélyezésének részletes szabályozására a Vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) ad felhatalmazást. A Vtv. 6-8. -ai rendelkeznek a működési engedélyek kiadásának alapfeltételeiről, a jelen rendelet pedig a törvény felhatalmazása alapján megállapítja az engedélyezés részletszabályait. A törvény alapján valamennyi vasúti társaság piacra lépése működése engedélyhez kötött tevékenység. A tevékenységek gyakorlásának engedélyhez kötése kettős szabályozói cél elérése ad lehetőséget. Egyrészt a vasúti közlekedésben közvetlenül ill. közvetve érintettek biztonsága, azaz olyan cégek lehessenek a piacon, amelyek személyi, szervezeti, szakmai és pénzügyi háttere kellően stabil alapot teremt működésükhöz, másrészt az előbbi biztonsági és fogyasztóvédelmi elveknek való megfeleltetés. A rendeletnek összeegyeztethetőnek kell lennie az engedélyre és engedélyezésre vonatkozó szabályokat tartalmazó 95/18/EK irányelvben foglaltakkal. Ezen irányelv határozza meg a megbízható és megfelelő szolgáltatások nyújtása érdekében azt a négy alapkövetelményt, amelynek a vasúti társaságok mind a piacra lépésükkor, mind a tevékenységük gyakorlása során meg kell, hogy feleljenek. Ezek a jó hírnévre, pénzügyi teljesítőképességre, a szakmai alkalmasságra, valamint a felelősségvállalásra vonatkozó szabályok. A tervezet a jelenleg hatályos, a 15/2002. sz. KöViM rendelet helyébe lép, amely azonban csak igen nagy vonalakban vázolta fel a szükséges feltételeket, és egyes vasúti tevékenységek folytatását nem kötötte engedélyhez. A rendelet az eddig kialakult engedélyezési eljárásra építve, a mindeddig engedélyezési hatáskörrel rendelkező Központi Közlekedési Felügyelet által kibocsátott Hatósági Tájékoztató tartalmának releváns részét átvette az új szabályozásba is. Az engedélyezéssel járó felelősséget a Felügyelettől a Magyar Vasúti Hivatal veszi át azzal, hogy munkamegosztás kerül kialakításra a két hatóság között. A működési engedélyt a jövőben a Hivatal adja ki, míg a Felügyelet a vasútbiztonsági tanúsítvány, illetve vasútbiztonsági engedély kiadásával tanúsítja, hogy a vasúttársaság eleget tesz a biztonsági és műszaki követelményeknek. A vasúti tevékenység megkezdéséhez és folytatásához mindkét hatóság engedélyeire szükség van. Budapest, 2006. március 6. 16
Megfelelési táblázat Közösségi jogi aktus: A közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv Magyar jogszabályok: - A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) Megjegyzés: A hivatkozott közösségi jogi aktus átültetése több magyar jogszabállyal valósul meg. Ezért itt csak a 95/18/EK irányelvnek való megfelelést dokumentáljuk. 17
Közösségi jogi aktus: A TANÁCS 1995. június 19-i 95/18/EK irányelve a vasúttársaságok engedélyezéséről (a továbbiakban: Irányelv) Magyar Jogszabály(ok : Az új vasúti törvény tervezete (a továbbiakban: Tervezet)... GKM rendelet a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről (a továbbiakban Rendelet) EK/EU- RENDELKEZÉSEK ÁTÜLTETŐ RENDELKEZÉSEK 1. cikk (1) bekezdés Vtv. 1. (1) bekezdés a) pontja 1. (2) Vtv. 7. (1) bekezdés 1. (3) Nem igényel átültetést 2. cikk a) pont Vtv. 2. (3) bekezdésének 3. pontja R 2. 2. b) Vtv. 6. (1) bekezdés R 3. 2. c) Vtv. 73. (1) bekezdés b) pontja R 4. 2. d) Vtv. 2. (2) bekezdésének 15., 16. és 17. pontjai 3. cikk Vtv. 73. (1) bekezdés b) pontja, 69. (1) bekezdés R 22. 4. cikk (1) bekezdés Vtv. 7. (1) R 2. (1) 4. (2) Vtv. 8 (1) (6) és (7) bekezdések 4. (3) Vtv. 6. (2) bekezdés R 4. 4. (4) Vtv. 6. (1) bekezdés 7. (3) bekezdés R 3. (1)-(2) 4. (5) Vtv. 7. (1) és (2) bekezdések 5. cikk (1) bekezdés Vtv. 8 (1) bekezdés R 4. 5. (2) Vtv. 8. (2) bekezdés 6. cikk Vtv. 8. (1) bekezdés a) pontja R 5. 18
EK/EU- RENDELKEZÉSEK ÁTÜLTETŐ RENDELKEZÉSEK 7. cikk (1) bekezdés Vtv. 8. (1) bekezdés b) pontja R 6. 7. (2) R 2.sz. melléklet 8. cikk Vtv. 8. (1) bekezdés c) pontja R 7. 9. cikk Vtv. 8. (1) bekezdés d) pontja R 8. 10. cikk (1) bekezdés Vtv. 8. (3) bekezdés R 15. (1) és 16. (2) 10. (2) Vtv. 8. (8) bekezdés R 23. 11. cikk (1) bekezdés Vtv. 73. (1) bekezdés b) pontja, 8. (6) és (7) bekezdések R 22. és 23. 11. (2) Vtv. 8. (10) bekezdés R 22. (2) 11. (3) Vtv. 8. (9) bekezdés R 23. 11. (4) Vtv. 8. (4) bekezdés R 23. (1) c) d) és 18. (1) e) 11. (5) Vtv. 8. (5) bekezdés R 21. 11. (6) Vtv. 88. (2) bekezdés R 18. (1) a) b) és c) 11. (7) Vtv. 8. (9) bekezdés 11. (8) Vtv. 9. (2) bekezdés R 23. (1) a) 12. cikk (1) bekezdés Nem igényel átültetést 12. (2) Nem igényel átültetést 13. cikk Nem igényel átültetést 14. cikk Nem igényel átültetést 15. cikk (1) bekezdés Nem igényel átültetést 15. (2) Vtv. 74. (1) és (2) bekezdések 15. (3) Vtv. 74. (1) bekezdés 16. cikk (1) bekezdés Nem igényel átültetést 16. (2) Vtv. 86. (1) bekezdés 16. (3) Vtv. 89. (1) bekezdés b) pontja R 26. a9 és b) 19
EK/EU- RENDELKEZÉSEK ÁTÜLTETŐ RENDELKEZÉSEK 17. cikk Nem igényel átültetést 18. cikk Nem igényel átültetést Melléklet I. pont R 2.sz. melléklet Melléklet II. pont hatályon kívül 20