Készült a munkavédelmi bírságok pályázati úton történő felhasználásával. munkavédelem és munkaügy az erdőgazdálkodásban 2007.

Készült a munkavédelmi bírságok pályázati úton történő felhasználásával. munkavédelem és munkaügy az erdőgazdálkodásban 2007.

tartalom 2 3. 4. 6. 8. 11. 13. 14. 16. 18. 20. 22. 24. 25. 26. 27. 28. 30. 31. Munkabiztonság az erdészetben a 2006. év Munkabaleseti körkép az erdőgazdálkodásban 2002 2006 Munkavédelmi ellenőrzés Miért nem hordanak a favágók sisakot? Erdészeti Biztonsági Szabályzat Munkabiztonsági oktatás a Nyugat-magyarországi Egyetemen Erdészeti tanpályák Magyarországon Sohasem a gép a hibás Továbbképzés az erdőben munkát végzők számára Munkabiztonsági kihívások az erdészeti szakképzésben Fekete számok Dől a fa! Munkajog, munkavállalás az erdőn Munkabiztonsági kisokos Jogszabály-gyűjtemény Az ommf területi munkavédelmi felügyelőségei Munkavédelmi és munkajogi információs csatornák Partnerség a foglalkoztatás biztonságáért 5 kollégánk szenvedett halálos munkabalesetet 2006-ban! 2 Gyakorlatilag munkabaleset történik minden egyes munkanapon az erdeinkben 108 2006-ban bejelentett munkabaleset történt, az eltitkolt esetek száma ennek a háromszorosa 3 1 Minden 16.000 m 3 fa kitermelésére jut munkabaleset bevezető Az erdészeti munkabalesetek 75%-ka fakitermelés közben történik Dől a Fa! vajon hány milliárdszor hangozhatott már el ez a tőmondat, a világ nyelvein, mióta az ember fát vág? Az erdőgazdálkodás az emberiség egyik ősi tevékenysége. A kitermelt fa meleget ad, bútorrá szelídül, vagy tetőt von a fejünk fölé. Európa lombos erdőkben gazdag térségében, így hazánkban is, a fakitermelés a mai napig nagyon nehéz fizikai munkát jelent. A gyakorló erdészek régóta kutatják és fejlesztik a fakitermelési technikákat és technológiákat, melyek segítségével a munka egyszerűbbé, könnyebbé, biztonságosabbá változott. Míg Ludas Matyi korában fejszével, ma láncfűrésszel végezzük ugyanazt a munkaműveletet, a szekereket felváltják a forwarderek, a faanyag, mint örökké megújuló anyag- és energiaforrás iránti igény pedig olyan rohamosan növekszik a világpiacon, hogy alig lehet vele lépést tartani. Nagyon fontos azonban, hogy az erdeinkben fenntartható gazdálkodást folytassunk, hogy több és szebb erdőt hagyjunk a következő nemzedékeknek, mint amennyit mi örököltünk. Ennek a gazdasági, műszaki és szociális kihívásnak egyik jelentős eleme az elvégzendő munka biztonsága. Az erdő az egész világon veszélyes munkahelynek számít. A magyar erdészeti munkavédelem és munkaügy mai helyzete közel sem megnyugtató. Ezzel a folyóirattal reméljük, el tudunk indítani egy olyan szakmai párbeszédet az erdészeti munkabiztonság és munkaügy terén, ami már rövid távon is eredményeket mutat fel, és hozzájárul az erdészek és az erdészet társadalmi megítélésének javításához, valamint a biztonságos erdei munkavégzés feltételeinek megteremtéséhez. A munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések az erdőgazdálkodás GDP-jét kb. 2%-kal csökkentik 2 erdei munkás életveszélyesen megsérült, és 7csonkulásos balesetet szenvedett 2006-ban 1500 Az erdészeti munkabalesetek éves szinten kb. millió forintos terhet jelentenek a társadalomnak, a társadalombiztosítási kiadások és az elmaradt munkajövedelmek által Jó munkát kívánva, a szerzők A kiadvány megjelenését és terjesztését támogatták: Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség www.ommf.gov.hu Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont www.ret.nyme.hu Andreas Stihl Kereskedelmi Kft. www.stihl.hu Országos Erdészeti Egyesület www.oee.hu Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási Intézet Az erdészeti munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések ügyének hatékony kezelése nem csak az erdőgazdálkodás, hanem az egész társadalom közös érdeke impresszum munkavédelem és munkaügy az erdőgazdálkodásban 2007. erdészeti munkaügyi közlemények 01. próbaszám issn 1789-6096 Felelős kiadó: Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási Intézet Szerkesztőség: MATI Szerkesztette: Horváth Sándor Kiadványterv és tördelés: JmDesign Fotó: Haulik Áron Megjelent: 10.000 példányban Interneten elérhető: www.maganerdo.hu Készült a munkavédelmi bírságok pályázati úton történő felhasználásával. Sopron, 2007. december

munkabaleseti körkép az erdőgazdálko dásban 2002 2006 A munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Ez a definíció szerepel a Munka Törvénykönyvében (1992. évi XXII. Törvény) a munkabalesetek meghatározására. Az egészségbiztosításról szóló rendeletekben üzemi baleset néven szerepel ez a fogalom, melynek jelentése azonban érdemben megegyezik a munkabaleset fogalmával. Az erdőgazdálkodásban előforduló balesetekről statisztikai adatokat az OMMF (Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség) munkavédelemért felelős osztálya negyedéves gyakorisággal állít össze. Az alábbi táblázatban a 2002 2006 között történt erdészeti munkabaleseti adatok szerepelnek. Az erdőgazdálkodásban előfordult munkabalesetek száma a sérülések súlyossága szerint, Magyarországon 2002 2006 között: év 3 napon túl gyógyuló nem súlyos csonkulás súlyos csonkulás életveszélyes sérülés* halálos összes munkabaleset 2002 126 0 0 2 5 133 2003 143 2 2 2 5 154 2004 119 1 1 3 3 127 2005 144 3 0 2 4 153 2006 94 6 1 2 5 108 összesen 626 12 4 11 22 675 Életveszélyes sérülések, beszélőképesség elvesztése, torzulás, bénulás, elmezavar esetei. Forrás: OMMF A balesetek túlnyomó többsége közvetlenül a fakitermelés (felkeresés, döntés, gallyazás, darabolás, vágástéri faanyagmozgatás) során keletkezik. Az erdőművelési, erdővédelmi vagy erdészeti igazgatási munkafolyamatok körében sokkal ritkábban fordul elő munkabaleset. Súlyos probléma, hogy az erdei munkások kisebb sérüléseiket gyakran eltitkolják. Ezt vagy saját megfontolásból, vagy munkaadójuk tanácsának engedelmeskedve teszik. Németországi felmérések alapján kimutatható, hogy hazánkban legalább kétszer annyi (bejelentési kötelezettség alá eső) munkabalesetet titkolnak el a sérültek, mint amennyit valójában bejelentenek. Ennek alapján becsülhető, hogy 400 450 a sérülések valódi száma. Ez azt jelenti, hogy az Az eltitkolt munkabaleset szabálysértésnek minősül! erdőgazdálkodásban évente, legalább minden tizedik munkavállaló szenved balesetet munkavégzés közben (Németországban a hivatalos adatok szerint minden nyolcadik). Komoly probléma, és a munkabalesetek rendkívül magas számának egyik fő gyökere, hogy a magyar fakitermelők csak elvétve használják, ill. birtokolják az egyéni védőfelszereléseket (sisak, arcvédő rostély, hallásvédő fültok, kesztyű, vágásbetétes nadrág, csizma vagy bakancs). Ezen balesetek (főleg a könnyebb sérülések) száma és súlyossága jelentősen csökkenne, ha a munkavállalók és a munkáltatók is több figyelmet fordítanának az egyéni munkavédelemre. Egyetlen járható út a munkabalesetek számának és súlyosságának csökkentésére az erdőgazdálkodás résztvevői számára a továbbképzési modellek kidolgozása és bevezetése. Számos szakmában kötelező továbbképzéseket szerveznek a szakmai érdekképviseletek és szakképző intézmények a szakmát művelők számára, és erre égető szükség mutatkozik az erdészetben is. Ennek a továbbképzési modellnek a kidolgozása, bevezetése és finanszírozása aktuális szakmai kihívás az erdőgazdálkodásban. A fakitermelési munkaterületen egy 42cm tőátmérőjű 22m magas fa, döntése közben a 4m távolságban lévő 15cm vastag 12m magas lábon álló fát magával húzta. Lehajlította, csúcsa letörött, majd visszavágódott és a földtől 3m magasságban eltörött. A lendületben lévő fa vége a védősisak nélkül dolgozó fakitermelőre vágódott, aki a helyszínen életét vesztette. (OMMF: Tájékoztató a munkabalesetek alakulásáról, 2005) 22 halálos munkabaleset 5 év alatt 5

munkavédelmi ellenőrzés Interjú Fekete István igazgató úrral, az OMMF Nyugat-dunántúli Munkavédelmi Felügyelőség vezetőjével a Területi Munkavédelmi Felügyelőségek ellenőrzési tapasztalatairól az erdő gazdálkodás területén Fekete István Gyakran találkozott eddigi gyakorlata alapján erdészeti munkabalesettel? 37 éve dolgozok a munkavédelemben, jó ideje igazságügyi munkavédelmi szakértőként, és ötvennél több halálos erdészeti munkabalesetnél voltam szakértő. A leglesújtóbb, hogy ezen munkabalesetek felénél nem volt jelen a baleset pillanatában felelős munkavezető. Az is elmondható, hogy az utóbbi években, ha történik két-három ilyen baleset az erdőben abból csak egyet tudunk munkabalesetté nyilvánítani, mivel a többi nem szervezett munkavégzés közben fordul elő. 6 7 Fekete István A balesetek súlyosságának és számának kiugró adatai csak az erdészetre vonatkoznak, vagy ez általában így van Magyarországon? Az erdészet, az építőipar és a bányászat mellett mindenképp benne van a három legveszélyesebb szakmában, és ez nem csak hazánkban, de világviszonylatban is igaz. A mezőgazdasági szektoron belül mindenképp az erdészet áll vezető helyen a balesetek számát és súlyosságát tekintve. Miért éppen az erdészek? A munkakörülmények nagyon változatosak, sokszor kifejezetten szélsőségesek, a hazai munkakultúra azonban nem csak az erdészetben képvisel alacsony színvonalat. Fekete István Mit emelne ki a leginkább az erdészeti munkabiztonság rossz gyakorlatából? Új keletű, és sajnos egyre sűrűbben előforduló gyakorlat, hogy egy-egy halálos erdészeti munkabaleset kivizsgálása során, amennyiben a munka vezetésével megbízott személy (műszaki vezető, munkavezető) nem volt a helyszínen a baleset pillanatában, a többi erdei munkás, a szemtanúk jegyzőkönyvbe vallják, hogy éppen a szerencsétlenül járt személy volt megbízva ideiglenesen a folyó munka vezetésével. Ennek hátterében leggyakrabban a munkavállalók fenyegetettsége áll (elveszítik a munkájukat, ha nem úgy vallanak, ahogy a főnöknek kedvező). Ez egy rettenetes dolog, mind mentálisan, mind jogilag rendkívül veszélyes gyakorlat, amiből nagyon könnyen bűncselekmény válhat. Fekete István Az erdészek esetében égető probléma a fakitermelésben dolgozók alacsony szakképzettsége, és a továbbképzési rendszer teljes hiánya. A technikusokkal, az érettségizett- és a szakmunkásképzőt végzett erdészekkel nincs baj, de a favágók többsége ma betanított munkás, sok esetben még fakitermelő vizsgája sincs. Szomorú tapasztalat, hogy néhány fakitermelő vizsgát szervező helyen szakmailag teljesen üres képzést nyújtanak. Korábban az erdészetek saját maguk szervezték a vizsgákat a munkások számára, ma már ez sem trend. Az építőiparban vagy a bányászatban hoszszú évtizedek szakadatlan ellenőrzésével, és nem ritkán a hathatós szankcionálással sikerült pozitív irányba elterelni a munkavédelmi és a munkaügyi fegyelmet. Az erdészetben azonban, sajnos az utóbbi 10 15 évben nem nagyon változott a munkakultúra. Fekete István Az erdészetben itthon nincs jelen a szó igazi értelmében vett nagyvállalat. A foglalkoztatottak egytől-egyig kis- és közepes vállalkozások alkalmazottai. Van ennek valamilyen szerepe a munkavédelmi és a munkaügyi helyzetre nézve? Az OMMF munkája során kifejezetten támogatóan lép fel a kis- és közepes vállalkozások felé. Az erdőgazdálkodás jövedelmezősége köztudottan alacsony mértékű, az ezzel a munkával járó veszélyeztetettség, a balesetek és a foglalkozási megbetegedések szempontjából pedig aránytalanul magas. Az erdészet esetében sem a szankcionálás, hanem sokkal inkább az ún. jó gyakorlatok, a biztonságos munkavégzésre való áttérés elősegítése a fő célunk. Fekete István Mi a helyzet a munkavédelmi dokumentumokkal? Az erdészetben korábban általánosan bevett munkaszervezési dokumentum volt a vágásszervezési terv. Ilyet ma elvétve lehet megtalálni, ha van is, inkább csak az asztalfióknak, arra az esetre, ha megjelenik a munkavédelmi hatóság. Nagyon fontos lenne, hogy legalább egy kockázatértékelést készítsenek az érintett vállalkozások, vállalatok. Fekete István munkavédelmi szakmérnök az OMMF Nyugat-dunántúli Munkavédelmi Felügyelőségének vezetője Cím: 9700 Szombathely, Hargita u. 31. Postacím: 9701 Szombathely, Pf: 243. Telefon: 0694 522-610 Fax: 0694 500-795 E-mail: nydmb@ommf.gov.hu nydmb-ig@ommf.gov.hu

miért nem hordanak a favágók sisakot? Az erdei munkavégzéshez használatos egyéni védőfelszerelések alkalmazásának krónikus hiánya a magyar erdőgazdálkodásban fedetlen fővel az erdőben 8 A hazai erdőkben tapasztalható, problémás munkabiztonsági helyzet egyik legfontosabb tényezője az egyéni munkavédelmi eszközök használatának régóta tapasztalt hiánya. Az egyéni védőfelszerelések hordásának szükségességét elsősorban a fakitermelő szakmunkát végzők körében kell népszerűvé tenni. A jogszabályok régóta kötelezővé tették ezen felszerelések használatát, a gyakorlatban azonban még ma is csak elvétve találkozni olyan fakitermelővel, aki ténylegesen szabályszerűen viseli is ezeket. Egy fakitermelő alapvető egyéni védőfelszerelésének részei: Fakitermelő sisak hallásvédő tokkal, arcvédő rostéllyal és tarkóvédő kendővel Munkakabát vagy zubbony (vízlepergető, feltűnő színű, hosszú ujjú, átszellőző) Csúszásbiztos kesztyű (rezgéscsillapításra a kesztyűnél ma már nincs szükség) Vágásbetétes nadrág (motoros láncfűrész használata esetén) Munkabakancs (vágásbetétes orr-résszel, magas szárral) Elsősegély-csomag Bármilyen mostoha időjárási körülmények is uralkodnak, bármilyen extrém viszonyok között kell is az adott fakitermelési munkát elvégezni, és bármilyen anyagi áldozattal is jár; semmi sem lehet előrébb való az emberi egészség megóvásánál, az emberi élet megvédésénél! Egy erdőrészletben fadöntés közben a szomszédos fáról ágösszeakadás miatt leeső faág a motorfűrész kezelő fejére esett, nyakcsigolya törést, gerincvelő szakadást szenvedett, a helyszínen elhunyt. Védősisakot nem viselt. (OMMF: Tájékoztató a munkabalesetek alakulásáról, 2007) Az egyéni védőfelszerelések ellen három alapvető érvet hoznak fel a fakitermelők. Az első és leginkább húsbavágó, az áruk. A védőfelszerelés általános forgalmi adó nélküli piaci ára 2007- ben kereken 100.000 Ft körül mozgott. Egy profi kategóriájú (fakitermelésben használatos) új motoros láncfűrész általános forgalmi adó nélküli ára 150-200 ezer Forint között mozog. A fakitermelők súlyozott bruttó átlagkeresete ezzel

szemben 65.500 Forint volt 2007-ben (kereken a minimálbér). Ez azt jelenti, hogy egy fakitermeléssel élethivatásszerűen foglalkozó munkavállaló kéthavi béréből tud venni egy teljes egyéni védőfelszerelést, és három-négyhavi béréből egy új motoros láncfűrészt. Máshogyan fogalmazva, egy motoros láncfűrész árának a felébe kerül a teljes egyéni védőfelszerelés. Ugyanezt a kérdést a munkaadó oldaláról tekintve, egy teljes védőfelszerelés annyiba kerül, mint egy favágó egész havi személyi költsége, és mint egy új motoros láncfűrész nettó árának a fele. Az egyéni védőfelszerelések viselése iránti ellenérzés másik gyökere az a tény, hogy a munkavégzés alapvetően nem könnyebb, sőt egyes esetekben valamivel nehezebb ezen eszközök használata mellett. Számos apró tény felsorakoztatható ebben a kérdésben, melyek azonban összességükben is elenyésző hátráltató erővel kellene, hogy rendelkezzenek. Ilyen általános közhiedelem a favágók körében, hogy a kesztyűben nem érzik a láncfűrészt, vagy hogy a sisakban nem hallják egymás szavát a munkaterületen, holott a szóbeli kommunikáció elengedhetetlen a biztonságos munkavégzéshez. Ez utóbbi tévhithez kell megjegyezni, hogy hallásvédő fültok használata nélkül, néhány évnyi láncfűrészes munka után már egyébként is sajnos egyre kevésbé fogják egymás szavát hallani. Az egyéni védőfelszerelések használata ellen a harmadik, és szintén általánosan elterjedt ellenérv, az azok viseléséből adódó kényelmetlenségek sorozata, a komfortérzet csorbulása. A sisak viselésével a fej szabadon mozgása valamelyest nehezebb, a rostély a látás szabadságát korlátozza. A munkakabát, a vágásbetétes nadrág és a bakancs, forró nyári napokon valóban elviselhetetlenül meleg tud lenni, de kellő munkaszervezéssel kivédhető, hogy a munkabiztonság szempontjából különösen veszélyes láncfűrészes munkák ne essenek pont a legforróbb nyári időszakra (ekkorra érdemes helyette szervezni a tisztítófűrészes feladatokat). Az egyéni védőfelszerelések hordása során, egyes esetekben előfordulhat, hogy a gyártók legnagyobb igyekezete mellett is kényelmetlenséget, a komfortos munkavégzés érzésének jelentős csorbulását okozhatják, ezzel szemben azonban ismét csak az örök érv szolgál: inkább legyen kényelmetlen, de biztonságos; mint kényelmes és balesetveszélyes. Dr. Gólya János Dr. Gólya János Dr. Gólya János erdészeti biztonsági szabályzat Beszélgetés Dr. Gólya Jánossal a Szabályzatról és annak megújításáról 1989-ben kelt a ma is érvényben lévő Erdészeti Biztonsági Szabályzat (EBSZ), melynek megújítására a folyamatosan változó műszaki környezet (új gépek, új eszközök, új technológiák) miatt égető szükség mutatkozik. Miért nem került sor az utóbbi ca. 20 évben az EBSZ módosítására? Azóta az erdészetben használt eszközök, és az eljárások is rengeteget változtak. Az 1989-ben született EBSZ-t már 1991-ben módosították, 1998-ban pedig a Földművelésügyi Minisztérium megrendelésére én dolgoztam át. Ez a változat azonban eltűnt valahol a minisztériumi íróasztalfiókokban, belőle nem lett újabb rendelet. Mivel az átdolgozás óta újabb 9 év telt el (és hazánkban is megjelentek olyan gépek, mint a harveszterek vagy a vékonyfa-kötegelők), időszerű lenne az EBSZ megújítása. Az EBSZ átdolgozásának egyik indoka lehet, hogy 1989-ben még nem voltunk tagjai az Európai Uniónak, ma pedig az uniós ajánlásokhoz kellene illeszteni az Erdészeti Biztonsági Szabályzatot is. Pontosan erről van szó. Az 1989-es EBSZ egyrészt olyan hazai szabványelőírásokra hivatkozik, amelyek ma már nincsenek életben, másrészt tartalmaz olyan előírásokat is, amelyek nem felelnek meg az Európai Unió előírásainak. Sok apróság is átdolgozandó benne, mint amilyenek az alkalmazandó karjelzések, a motorfűrész láncfékes indítása, a vállmagasságig engedélyezett felgallyazás, a darabolás helyétől 70cm-re engedélyezett megtámasztás, a vágásterületre belépők számára elő nem írt védősisak-kötelezettség vagy a lábbelibe elő nem írt vágásbetét stb. Milyen időközönként kellene elvégezni az EBSZ aktualizálását, és milyen intézmény vagy szervezet tudná vállalni, koordinálni ezt a feladatot? A felülvizsgálatra, és az esetleges módosításokra olyan ütemben lenne szükség, ahogyan az EBSZ alapjait képező EU normatívák jelentősen megváltoznak. Érdemes lenne legalább ötévente felülvizsgálatot készíteni az EBSZ-ről, és az érdekelt szakmai körök (erdőgazdálkodók, erdészeti vállalkozók, hatóságok, oktatási és kutatási intézmények, gépgyártók) bevonásával elősegíteni a biztonságosabb és hatékonyabb erdei munkavégzés feltételeinek megteremtését. Természetesen ezután is örömmel állok a megújítás ügye mellé, amit a Fakitermelési Munkakultúra Alapítvány koordinálhatna. Dr. Gólya János Ph.D. egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Erdészeti-Műszaki és Környezettechnikai Intézet Megváltozott a Munkavédelmi Törvény!!! Lényeges változás, hogy a területi munkabiztonsági és a munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult a balesetet munkabalesetnek minősíteni, továbbá a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották, vagy nem a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően végezték, illetőleg ha a munkáltató a balesetet jogszabályba ütköző módon nem tekinti munkabalesetnek [(Mvt. 84. 1. bekezdés i) pont)]. 11

oktatás kutatás Munkabiztonsági oktatás a Nyugat-magyarországi Egyetemen Fontos antidiszkriminációs lépés, hogy a nők számára is lehetővé kell tenni a motoros láncfűrész használatának lehetőségét. Németországban és A munkatudományok tárgyköre a főiskolai és egyetemi szintű erdészképzésben (B.Sc. és M.Sc. szakokban) évek óta egyre hangsúlyosabb helyet foglal el, és folyamatosan gyarapszik. Az erdészképzésben (B.Sc. és M.Sc. szinten) az Erdőhasználattan I. II., a Munkaszervezéstan, a Motorfűrészek kezelése, az Ergonómia és munkavédelem, valamint az Erdészeti gépek üzemeltetése című tárgyak mellett átfogó erdészeti munkaügyi és munkabiztonság-szervezési ismereteket az Erdészeti munkaügy című tárgy keretében tanulnak a diákok. Az Erdészeti munkaügy c. tárgyat az OMMF külön támogatásával sikerült alapítani és elindítani. Az Erdőmérnöki Kar ezen kívül évente hirdeti meg a Munkavédelmi technikus szakképzést, melyet az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Kft.-vel közösen, levelező tagozaton szervez. Ausztriában évekkel ezelőtt eltörölték a férfiak kizárólagos jogát arra, hogy 12 13 motoros láncfűrészt használjanak. Az EU-ban tilos az ilyen jellegű megkülönböztetés, a mai modern láncfűrészekkel, az egyéni védőfelszerelések, és megfelelő képesítés birtokában bárki egészségügyi károsodás nélkül végezhet favágási munkákat. Oktatási és kutatási műhelyek az erdészeti munkabiztonság és -munkaügy terén: A segédmunkás egy külterületen lévő erdőrészben rönkcsörlőzés közbeni elakadás miatt segítséget nyújtott annak elhárítására, majd ezt követően a csörlőző erdészeti traktor jobb hátuljánál maradt. A traktor tisztázatlan okból kb. 1 métert hátramozdult a részben sáros avarral takart, 10 15 fokos lejtőn. A segédmunkás a traktor eddig pontosan nem meghatározott alkatrészétől, a bal combtő táján olyan belső sérülést szenvedett, hogy a helyszínen elhalálozott. (OMMF: Tájékoztató a munkabalesetek alakulásáról, 2007) Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási Intézet Prof. Mészáros Károly Szabadtéri Tanterem 9400 Sopron, Ady Endre út 5. E ép. Tel: 99/518-139 és 30/270-2411 www.emk.nyme.hu Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdészeti-Műszaki és Környezettechnikai Intézet Erdészeti és Faipari Vizsgálólaboratórium 9400 Sopron, Ady Endre út 5. A ép. Tel: 99/518-153 www.emk.nyme.hu Nyugat-magyarországi Egyetem Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium 9400 Sopron, Szent György utca 9. Tel: 99/506-470 http:// roth.nyme.hu

erdészeti tanpályák magyarországon Az erdészeti munkabiztonság terén különös fontossággal bírnak az erdészeti tanpályák. Hazánkban jelenleg kettő olyan magas szinten felszerelt terepi gyakorlópálya létezik, ahol az erdei munkakörülményekhez hasonló, szimulációs feladatok elvégezhetőek. A soproni Fáber-réti Erdészeti Tanpálya a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő erdőben lett kialakítva, ez a pálya a középfokú és felsőfokú soproni erdészképzés mellett számos fakitermelő tanfolyam gyakorlati oktatásának helyszínéül is szolgál. A pálya fenntartását és üzemeltetését a Fakitermelési Munkakultúra Alapítvány végzi. Az Andreas Stihl Kereskedelmi Kft. finanszírozza a pálya üzemeltetésének költségeit, továbbá szakmai és technikai segítséget nyújt a működéséhez. 14 Az Erdészeti Tanpálya Baktalórántháza a Nyírerdő Zrt. kezelésében áll. Ezt a tanpályát az OMMF támogatásával 2007 őszén avatták fel Baktalórántházán, mint fakitermelési gyakorló tanpályát. A tanpálya a Nyírerdő Zrt. erdei munkásai számára hivatott gyakorlási és képzési helyként szolgálni, továbbá a későbbiekben, a soproni pályával együtt az erdészeti továbbképzések fontos bázisává válhat Kelet-magyarországon. Néhány további kiépített erdészeti tanpálya is volt korábban hazánkban, azonban ezek az idők folyamán vagy annyira lepusztultak, hogy már alkalmatlanok oktatási célokra (pedig igény lenne rájuk), vagy az a képző intézmény szűnt meg, ahol ezek a korábbi pályák használatban voltak. Pillanatnyilag ezen a két pályán kívül legközelebb csak a szomszédos országokban találhatóak erdészeti tanpályák, gyakorlópályák. Fáber-réti Erdészeti Tanpálya Kezelője: Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. 9400 Sopron, Honvéd utca 1. telefon: 0699 506-810, internet: www.taegrt.hu Fenntartója: Fakitermelési Munkakultúra Alapítvány 9400 Sopron, Roth Gyula utca 3. Kontakt: Dr. Gólya János kuratóriumi elnök, telefon: 0630 236-9298 Erdészeti Tanpálya Baktalórántháza Kezelője és fenntartója: Nyírerdő Zrt. Baktalórántházi Erdészet 4561 Baktalórántháza, Zöldfa utca 2. Internet: www.nyirerdo.hu Kontakt: Száva Tamás erdészetvezető, telefon: 0642 552-511 Az egyéni vállalkozó két munkavállalójával egy erdőterületen fakitermelést végzett. Erdészeti traktorral a kidöntött szálfákat a 400-500 m-re lévő rakodóra húzta, ahol azt feldarabolták. Az egyik fordulóból visszatérve a vállalkozó a fadöntést végző motorfűrész kezelőt egy kidőlt fa alá szorulva, guggoló helyzetben egy kivágott tuskóra borulva találta. A döntött fa koronája a döntött fától 4,2m távolságra lévő fa koronájába volt akadva, összenőve. A döntés során a döntött fa ezt a fát tövestől ki tudta dönteni, mivel a fának a gyökérzete 90%-ban el volt korhadva, csak egy darab 10-15 cm átmérőjű gyökér tartotta. Az így kidőlő fa a motorfűrész kezelőt váll- és nyakrészen találta el és a leírt testhelyzetbe szorította, bal kezét alkar közepén amputálta. A helyi elsősegély-nyújtást követően a mentők újraélesztést kíséreltek meg, mely nem járt eredménnyel, így elhalálozott. (OMMF: Tájékoztató a munkabalesetek alakulásáról, 2007)

sohasem a gép a hibás Interjú Bakon Gáborral, az Andreas Stihl Kereskedelmi Kft. igazgatójával Mióta van a STIHL jelen Magyarországon? Bakon Gábor Nemcsak a profi fakitermelők számára nyújt műszaki megoldásokat a STIHL, hanem a hobby- és farmer kategóriákban is. Milyen új biztonságtechnikai kihívásokat jelent ez a STIHL-nek a kisgépek használóira tekintettel? A nem kimondottan erdészeti felhasználók valamennyi STIHL-re jellemző előnyt élvezhetik a jövőben is. A biztonságosság és könnyű kezelhetőség számukra talán még fontosabb, kevesebb tapasztalatuk révén. Bakon Gábor Magyarországon közel ötven éve jelen van a STIHL. A magyarországi leányvállalatot az Andreas Stihl Kft-t 1991-ben alapította a német tulajdonos Andreas Stihl AG & Co, amely 2006-ban ünnepelte 80. születésnapját. Jelenleg csaknem nyolcvan szakkereskedő partnerünk közel 300 üzletében érhetők el termékeink és a márkanév mára már fogalommá vált. A cégcsoport egy kétfős családi vállalkozás stuttgarti kis műhelyéből mára egy nemzetközi hálózattal rendelkező nagyvállalattá nőtte ki magát, de az alapfilozófia nem változott. 16 17 Bakon Gábor Bakon Gábor Milyen eszközöket találhatunk meg egy szakkereskedésben? A STIHL név ami az évek során eggyé vált a motorfűrésszel kezdetben csak a benzinmotoros láncfűrészt jelentette, de a termékpaletta nagymértékben kibővült az elmúlt 80 év alatt. Forgalmazunk motoros aljnövényzet tisztítókat, fűkaszákat, tisztító fűrészeket, sövény-, ág- és betonvágókat, permetezőt, talajfúrót, lombfúvókat és a STIHL csoport tagjaként prémium minőségű VIKING kertészti termékeket: fűnyírókat, fűnyíró traktorokat, aprítógépet, motoros kapát. 2008-tól számos elektromos üzemű termék is bevezetésre kerül. Természetesen a fő termék továbbra is a motoros láncfűrész, melynek fejlesztésére a cég kiemelt hangsúlyt fektet. Korábban a motorfűrészes erdei munka nem kímélte a favágók egészségét. A fehérujj-betegségtől a halláskárosodásig számos foglalkozási ártalom fellépett. Mi a helyzet a 21. században? A különböző munkavédelmi törvényi előírásokkal összhangban gépeinkkel jelentősen könnyebb a munkavégzés és halkabbak is, mint korábban. Ma a vibrációs ártalom kialakulását műszaki megoldások elsősorban a gépeinkbe beépített rezgéselnyelő acélrugók és gumi- vagy cellasto elemek hatékonyan megakadályozzák. Természetesen ezen elemeket rendszeresen ellenőrizni kell. A napi használatra gyártott STIHL motorfűrészeket kimondottan vibrációt elnyelő fűrészlánccal hozzuk forgalomba. A munkahelyi ártalom kialakulását megakadályozni a műszaki megoldásokon túl a 21. században is helyi szinten lehet, az egyéni védőfelszerelések használatával, a munkatevékenységek váltásával és az orvosi kontroll segítségével. Fontos megemlíteni, hogy 2008. februárjától több lépcsőben szigorú szabályozás lép életbe a benzinmotorok káros anyag kibocsátásával kapcsolatban, ami nemcsak a környezet védelme miatt fontos, hanem a közvetlen egészségkárosító hatása miatt is. Az új fejlesztésű STIHL motorok már eleget tesznek az új normáknak, így a STIHL fűrészekkel egészségesebb a munka. Bakon Gábor Bakon Gábor Klasszikus problémájukra, az indítás megkönnyítésére, a STIHL több megoldást is kifejlesztett. A legkedveltebbel, a STIHL ErgoStart rendszerrel ellátott gépeinkkel ez a gond mára már a múlté. Biztonsági szempontból a lánc megállításának automatizálása szintén megoldott már. Ennél a megoldásnál elég a hátsó fogantyú elengedése és a láncfék máris megállítja a lánc futását. Szintén gondot jelentett, ezen használóink számára a szerszámok használata a meglazult fűrészlánc megfeszítésekor, a tankoláskor, illetve a levegőszűrő tisztításakor. A STIHL itt is figyelt az újonnan felmerülő igényekre és ezeket is megoldotta. Magyarországon a fakitermelésben dolgozók jelentős hányada nem visel egyéni védőeszközt, öltözetet. Ennek egyik legjelentősebb oka, hogy ezek az eszközök (ruhadarabok) gyakran kényelmetlenek, túl melegek, szűkek, akadályozzák a munkát. Hogyan lehet ezen segíteni? A STIHL védőruhái átgondolt megoldásoknak köszönhetően biztosítják, hogy a védelem és a kényelem ne legyenek ellentétes fogalmak. Vágásvédő rétegek csak ott vannak a ruházatban ahol okvetlenül szükséges. Hálós bélésanyag és rejtett szellőzők gondoskodnak arról, hogy a meleg és a pára kívülre távozzon. Mindezekkel együtt a sisak, a vágásbetétes lábbeli, a lábvédő, és a kesztyű használatát saját érdekeltség okán kell az embernek megszokni, mielőtt késő lenne. Németországban a STIHL az erdészeti továbbképzések megszervezésének és technikai lebonyolításának komoly támogatója. Számíthat arra az erdész szakma, hogy ez itthon is így lesz? Az erdészeti szakemberek színvonalas képzése fontos számunkra, hiszen a legnagyobb odafigyeléssel megtervezett, jó minőségű, megbízható, biztonságos eszköz is komoly veszélyforrás lehet olyan ember kezében, aki képzettség nélkül próbálja meg használni. Éppen ezért az erdészeti oktatás minden szintjén próbálunk segíteni a szakiskoláktól egészen az egyetemig. Természetesen az anyagi segítségen túl (szakképzési hozzájárulás, kedvezményes eszközvásárlás) saját rendezvényekkel, bemutatókkal, oktatásokkal próbáljuk felhívni a figyelmet a képzések fontosságára. Minden évben megrendezzük az országos fakitermelő versenyt, ahol nagy hangsúlyt fektetünk a munkavédelemre és a biztonságra, valamint támogatjuk a magyar fakitermelő válogatott folyamatos felkészülését. Mindezek mellett egy olyan stratégia kialakításán dolgozunk, amely az alapképzéseken túl a továbbképzésekre fókuszál. Bízom benne, hogy hamarosan még nagyobb szerepet tudunk vállalni a szakemberek továbbképzésében együttműködve a szakirányú oktatási intézményekkel és az érintett szervezetekkel.

továbbképzés az erdőben munkát végzők számára Az erdőgazdálkodásban tapasztalható lesújtó munkabiztonsági körülmények ellenére semmilyen központi program vagy támogatás nem szolgál e problémák orvoslására. A balesetek és foglalkozási megbetegedések számának és súlyosságának csökkentéséhez egyetlen út vezet, és ez a továbbképzések lehetőségének megteremtése. A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítványokat kérelemre az FVM VKSZI állítja ki. Ennek a jogosítványnak a birtokában lehet munkát vállalni erdészeti gépkezelői státuszban (fakitermelés, közelítés, faanyagszállítás, rönkmozgatás, stb.). A következő táblázat azt mutatja be, eddig hány erdészeti gépkezelői jogosítványt állított ki a Minisztérium. A motoros láncfűrész biztonságos használatához szükséges alapvető ismereteket ma kettő, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő tanfolyamon lehet elsajátítani. A fakitermelő vagy a motorfűrész-kezelő tanfolyam elvégzésével, és a bizonyítvány megszerzésével bármilyen motoros láncfűrésszel végezhető munka elvállalható. A kettő között alapvető különbség azonban, hogy míg a fakitermelő tanfolyamot végzettek dönthetnek is lábon álló fát, addig a motorfűrész-kezelő tanfolyami végzettséggel csak földön fekvő fa, faanyag darabolható. Ez utóbbi tanfolyam főképp a faiparban, és az építőiparban dolgozók számára lett rendszeresítve. A kiadott erdészeti gépkezelői jogosítványok: Gépkezelői jogosítványok típusai Motorfűrész kezelő (fakitermelő jogosítvány) 5.014 Csörlős és markolós közelítőgép kezelő 780 Utánfutós közelítőgép kezelő 391 Gyűrüs kérgező gép kezelő 71 Erdészeti rakodógép kezelő 865 Aprítógépek kezelő 72 Döntő-rakásoló gép kezelő 40 18 Gallyazó-daraboló gép kezelő 42 19 A meglévő tanfolyami kínálat mellett azonban érezhető a szakmai továbbképzések égető hiánya az erdészetben. A fakitermelő tanfolyamot elvégzők, és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézete (FVM VKSZI) által kiállított gépkezelői jogosítvány birtokában, valamint annak orvosi vizsgálattal érintett rovatainak kitöltése után bárki vállalhat fakitermelési munkát, akár évtizedeken át. A technika azonban nagyon gyorsan fejlődik. Azok a motoros láncfűrészek, amelyekkel 10 20 évvel ezelőtt oktattunk, tanultunk már forgalomban sincsenek. Az új gépek mellett, folyamatosan új fadöntési eljárások, új vágástechnikák, és új védőfelszerelések jelentek, jelennek meg. A szakmai önképzésen kívül azonban nincs szervezett formája a továbbképzéseknek, és egy-egy üdvözítő kivételtől eltekintve semmilyen program, kampány nem segíti az erdőben dolgozók szakmai továbbfejlődését, vagy legalább tudásuk szinten tartását. A Nyugat-magyarországi Egyetem Matematikai és Ökonómiai Intézete az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség támogatásával dolgoz kis az erdőben munkát végzők számára egy továbbképzési modellt. Ennek a programnak a keretében, elsősorban német és amerikai tapasztalatokra alapozva, építjük ki a továbbképzés egy működtethető és valóban hatékony rendszerét. A továbbképzések a nemzetközi tapasztalatok alapján legalább 3-5 évente szükségesek. Magyarországon a lombos faállományok túlnyomó többsége miatt, és a jelenlegi lehangoló munkabiztonsági állapotok gyors javítására a hároméves ciklusú előírás hozhat eredményt. Háromévente háromnapos továbbképzésen történő részvétellel számottevő pozitív változás indukálható az erdészeti munkabiztonság terén. Az erdészeti munkabiztonság egyik sarkalatos pontja, hogy Magyarországon az utóbbi években egyre kevesebb erdészeti szakmunkást képzünk. A favágók becslések alapján kb. 70 80%-a fakitermelő vagy motorfűrészkezelő tanfolyami bizonyítvánnyal dolgozik évtizedeken át az erdőn. Számukra is kötelező azonban a gépkezelői jogosítvány kiváltása. Sodronykötelél-pálya kezelő 18 Forrás: FVM KSZI, 2006 Összesen 7.293 Kiadott gépkezelői jogosítványok száma A táblázatban természetesen szerepelnek az inaktív és hobby-erdészek is. Erdei munkásként, legális foglalkoztatás keretében 5.500 fő dolgozik Magyarországon, és további 1.500 egyéni vállalkozó foglalkozik főállásban erdészeti termeléssel vagy szolgáltatással. Ezek azok az emberek, akik fokozottan ki vannak téve az erdei munkabalesetek kockázatának, és akik körében a foglalkozási megbetegedések (pl. fehérujj-betegség, halláskárosodás) előfordulása bár közismerten kiugróan magas, évente alig néhány eset kerül szakorvosi kivizsgálásra. A tervezett továbbképzési rendszer első eleme, a konkrét tanfolyamok első programpontja, a résztvevő erdészek általános munkaegészségügyi és mentálhigiénés felmérése lesz, amivel végre átfogó és valós képet kaphatunk az ágazatban dolgozók egészségi állapotáról is.

tanulni, tanulni, tanulni munkabiztonsági kihívások az erdészeti szakképzésben Interjú Dr. Rónai Ferenccel a NYME Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium igazgatójával Dr. Rónai Ferenc Az erdész technikus-képzés az utóbbi időkben jelentősen átalakult, és ez a folyamat még most sem zárult le. Ugyanez tapasztalható az erdész szakmunkás képzés esetében is. Mik az új trendek? A erdészképzésben is egyértelmű és általános elvárás volt az utóbbi évek átalakulásai során, hogy a közismereti és a szakmai képzés szétváljon. Rengeteg szakmai vita zajlott le, aminek az eredményeként a technikusképzés ma 4+2 éves formában, a szakmunkásképzés 2+2 éves formában történik. Hozzáteszem, hogy a Roth Gyula Szakközépiskolában technikusokat képzünk, de természetesen jó kapcsolatokat ápolunk minden erdész szakképző intézménnyel. A két éves szakmai képzési keret azonban nagyon szűk, tehát minden időt és lehetőséget meg kell ragadnunk a szakmai ismeretek átadására. 20 21 Hol képzünk jelenleg Magyarországon erdész technikusokat ill. erdész szakmunkásokat, és hány fő végez éves szinten? Dr. Rónai Ferenc Erdész technikus képzés jelenleg hét szakképző helyen folyik, Barcson, Mátrafüreden, Mátészalkán, Szegeden, Székesfehérváron, Szőcsénypusztán és nálunk, Sopronban. Évente mintegy 100-120 technikus végez országosan, az erdészetben dolgozó, aktív erdész technikusok száma pedig mintegy 4.000 főre tehető. A szakmunkásképzés sajnos az utóbbi években nagyon visszaesett, pedig égető szükség lenne a gazdaságban a jól képzett szakmunkásokra. Három helyen történik erdészeti szakmunkás képzés, Ásotthalmon, Miskolcon és Szőcsénypusztán, éves szinten kb. 50-60 fő fejezi be tanulmányait. Szomorú tény, hogy az erdőgazdálkodóknál egyre kevesebb a képzett erdészeti szakmunkás, akik az erdőművelésben és a fakitermelésben járatosak lennének, és helyüket az utóbbi években egyértelműen a tanfolyami szintű végzettséggel rendelkezők foglalják el. Sajnos Magyarországon a szakmunkások és a szakmunkás-képzés társadalmi elismertsége is nagyon sokat romlott az utóbbi évtizedekben. Mi a helyzet a fakitermelő és a motorfűrész-kezelő tanfolyamokkal? 2006-tól ez is gyökeres átalakuláson ment keresztül. Milyen a tankönyv-ellátottság az erdészeti alap- és középfokú képzésben jelenleg? A szakmai képzés mellett mi segíthetné még a lehangoló erdészeti munkabiztonsági helyzet ügyét? Dr. Rónai Ferenc A fakitermelő, a motorfűrész-kezelő modulok az erdész szakmunkás képzés rész-szakképesítései lettek. Ez azt jelenti, hogy már nem önálló szakmák, hanem egy szakma, az erdészeti szakmunkás szakma részét jelentik. A lakott területi fakitermelő tanfolyam pedig ugyanennek a szakmának egy ún. ráépülő szakképesítése lett. A tananyagok azonban érdemben nem változtak, a biztonságtechnika tekintetében pedig ugyanazokat az ismereteket tanulják a technikusok és a szakmunkások is. A biztonságos munkavégzésre kb. 30 órányi keretet hagy a képzési tematika. A fakitermelő és a motorfűrész-kezelő modulok között érdemben annyi a különbség, hogy míg a fakitermelő dönthet is lábon álló fát, a motorfűrész-kezelő csak a már ledöntött fán dolgozhat (pl. gallyazás, darabolás). Dr. Rónai Ferenc A technikus- és szakmunkásképzésben jónak ítélhető. Ami mindig probléma volt, hogy a fakitermelők és motorfűrész-kezelők számára csak nagyon kevés könyv, jegyzet érhető el. Németországban valóságos túlkínálat van láncfűrész-kezelési, és fakitermelési szakirodalomból, jó lenne, ha ez nálunk is meghonosodna. A fakitermelésben használatos gépek, technikák és technológiák nagyon gyorsan fejlődnek, változnak. E kihívásoknak csak úgy tudunk eleget tenni, ha a képzés mellett a továbbképzést is meg tudjuk oldani, ami ma teljesen hiányzik az ágazatból. Számos nyugati példa bizonyította, hogy a továbbképzések bevezetésével drasztikusan csökkenthető a munkabalesetek száma és súlyossága, ami nem csak anyagi, de a legfőképp erkölcsi kötelességünk, és társadalmi felelősségünk is.

fekete számok A halálos erdészeti munkabaleset A munkavállaló a MÁV állomás melletti erdei tárolóterületen rönkfa minőségi és mennyiségi átvételét végezte. A közel 60 70m hosszúságban, alátétfákon máglyában tárolt tölgy rakat már megbontott szakaszán belépett az alátétfán lévő két alsó rönk közé, háttal a tőle kb. 45 fokos szögben emelkedő farönk rakatnak. Eközben a rakat kb. 2,5m magasságából egy 48 cm átmérőjű és 5 m hosszú rönk kifordult, lecsúszott és az átvevőt az előtte fekvő rönknek szorította. A nagyerejű összenyomás következtében a helyszínen életét veszítette. (OMMF: Tájékoztató a munkabalesetek alakulásáról, 2007) Magyarországon az elmúlt öt évben 22 kollégát veszítettünk el erdészeti munkabaleset következtében. Itt azon túl, hogy 22 kolléga elvesztéséről van szó, ez ugyanennyi család súlyos tragédiáját is jelenti. Az erdészeti munkacsapatok (leggyakrabban fakitermelő brigádok) tagjai, akik átélték azt a traumát, hogy kollégájukat veszítették el az erdőben, jó esetben közösen fel tudják dolgozni lelkileg az eseményt, és társuk elvesztését, de az orvosi tapasztalatok alapján ez nagyon hosszú és nehéz folyamat, melyre külső mentális segítségnyújtás nélkül alig-alig van esélyük. Családok csonkulnak, gyermekek veszítik el sokszor a család egzisztenciájának egyetlen támaszát. A halálos munkabaleset a munkaadót számára is nagyon súlyos következményekkel járhat. 22 23 A halálos munkabalesetek azok, amelyeket gyakorlatilag nem lehet eltitkolni a hatóságok elől, így ezek száma sajnos kommentár nélkül is bemutatja az erdőgazdálkodás valódi munkavédelmi helyzetét. Az elmúlt öt évben 22 halálos kimenetelű erdészeti munkabaleset történt hazánkban. Sajnos egyre gyakoribb eset, hogy a halálos erdészeti munkabaleset kivizsgálása során a következő szituáció lép fel: 1. Alapvető előírás, hogy egy fakitermelő csapat számára munkavezetőt kell kijelölni a területen, aki felelős a adott munkafolyamat irányításáért. 2. A munkavezető, amennyiben más dolga akad, kijelölhet akár szóban is, ideiglenesen egy másik munkavezetőt arra az időre, amíg ő személyesen nincs jelen a munkavégzésnél, azaz személyesen nem tudja azt irányítani. 3. Megtörténik a halálos munkabaleset (akár jelen volt az állandó munkavezető, akár nem). 4. A munka állandó vezetője (rendszerint valamilyen kényszerítő hatással) meggyőzi a munkacsapat többi tagját, hogy rávalljanak a halott társukra. Ez azt jelenti, hogy a munkabaleseti vizsgálat során tanuvallomást tesznek arról a brigádtagok, hogy az állandó munkavezető pontosan a balesetet szenvedett munkatársukat bízta meg a munka ideiglenes irányításával, ezzel saját felelősségét áthárítva a már halott munkatársra. Aki a munkabaleset tényét, vagy körülményeit eltitkolja, vagy nem a valóságnak megfelelően tárja fel, a törvény szava szerint is szabálysértést követ el. 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendeket az egyes szabálysértésekről Munkavédelmi szabálysértések 98. (1) Aki a) a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetőleg annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri, b) munkáltatóként a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza, c) a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos bejelentési, kivizsgálási, nyilvántartási kötelezettségét nem teljesíti, illetőleg a kivizsgálást ideértve az ehhez szükséges adatszolgáltatás megtagadását akadályozza, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A háttérben kötött fekete alkukra természetesen a legritkább esetekben derül fény. Fontos szempont azonban, hogy ennek a viselkedésnek semmi köze a tolvajbecsület -hez, itt emberi életről van szó. Egy ilyen eset, egy elhallgatott halálos munkabaleseti körülmény olyan stigmát tud okozni egy fakitermelő brigád életében, ami évekre, évtizedekre mentális problémákat okozhat a csapat tagjainak. A fakitermelő motorfűrészével fát döntött. A fa a nem kívánt irányba dőlt. Dőlés közben egy villás fára esett, amelynek egyik ága letörött, a leeső ág a fején halálos sérülést okozott. (OMMF: Tájékoztató a munkabalesetek alakulásáról, 2004).

dől a fa! Amikor már megtörtént a baj Mi a teendő sérülés, baleset esetén? Először azonnal biztosítani kell a területet, hogy ne történhessen még nagyobb baj, ha a baleset súlyossága indokolja, vagy a mentéshez több ember kell, a munkát le kell állítani a mentés idejére. Értesíteni kell a munkavezetőt a balesetről, amilyen gyorsan csak lehet, és el kell kezdeni a sérült ellátását. Szükséges esetben a hívni kell a mentőket, ami erdei munkakörülmények között sokszor akadályokba ütközhet, hiszen nem utcaházszámra kell vonulniuk. Érdemes terepjárót biztosítani a beteg szállításához, illetve a mentők vagy orvos helyszínre segítéséhez. A sérültet a lehető legalaposabban és legkörültekintőbben kell ellátni, és ha csak lehet, nem szabad magára hagyni. Kihez fordulhatunk, mit kell tennünk munkabaleset esetén? A munkavezető köteles a szervezett munkavégzés keretében történt balesetről a helyszín biztosítása és a sérült ellátása után munkabaleseti jegyzőkönyvet felvenni, a balul végződött események sorozatáról és a munkakörülményekről (munka pontos helye és ideje, időjárás, terepi viszonyok) leírást készíteni. A jelenlévőkről, a szem- és/vagy fültanukról listát kell készíteni, a munkaeszközt (láncfűrész, kéziszerszám) nem szabad a munkabaleset kivizsgálásig újra használni, vagy szerelni. A munka tárgyát (pl. döntött fa) biztosítani kell, a törési léc magassága vagy a hiányos egyéni védőfelszerelés fontos bizonyítékok lehetnek a felelősség megállapításánál. Mit ér az elsősegélycsomag, vagy elsősegélyláda, hogyan kell használni? Az elsősegélycsomag alapvető felszereléseket tartalmaz kisebb sérülések, karcolások, horzsolások helyi kezelésére. Minden favágónak ott kell, hogy lapuljon egy a zsebében! Fertőtlenítő ampulla, géz, gézpárna, ragasztószalag, ragtapaszok, esetleg szemmosó folyadék található benne. A csomagon kívül fel van tüntetve a csomag tulajdonosának neve (halálos munkabalesetnél fontos), és közvetlen családjának-hozzátartozóinak elérhetősége, akiket baj esetén értesíteni lehet. Jól láthatóan fel Csonkolásos munkabaleset az a munkabaleset, amely bármely ujj első percének az elvesztését van rajta tüntetve a mentőszolgálat hívószáma eredményezi, továbbá az ennél súlyosabb esetek. is. A csomagot vízhatlan kivitelben érdemes beszerezni, így praktikusan egy példány munkabaleseti jegyzőkönyv-űrlap is elhelyezhető benne, írószerszámmal együtt. Az elsősegélyláda funkcióját tekintve a csomaghoz hasonló, annál azonban bővebb tartalommal, komolyabb sérülések esetére. A csomag és láda a rajta feltüntetett kihordási időtől függően 1-3 évig használható, azután újat kell beszerezni. Bármelyik patikában, vagy egészségügyi felszereléseket forgalmazó boltban beszerezhetőek, vagy megrendelhetőek. A munkaadó köteles biztosítani a munkahelyen (erdei munkavégzés esetén a munkásokat szállító járművöm, mobil szociális helyiségben) megfelelő mennyiségű és felszereltséggel bíró elsősegélycsomagot és/vagy elsősegélyládát. A mentőszolgálat éjjel-nappal hívható telefonszáma: 104 munkajog munkavállalás az erdőn A bejelentett foglalkoztatásról Az erdőben munkát végzők számára is fontos, hogy legális munkavállalás keretében dolgozzanak. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony számos formában megvalósulhat, hazánkban az erdei munkásokat általában munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban vagy alkalmi munkavállalóként foglalkoztatják. Számos egyéni vállalkozó és őstermelő is végez erdészeti szolgáltatást, vállal fakitermelést, erdőművelési munkákat. Ezek a jogviszonyok törvényi alapokon nyugvó egészségbiztosítási, balesetbiztosítási és nyugdíjbiztosítási kötelezettségeket és jogokat teremtenek. A járulékfizetési rendszer biztosítja az egészségügy, a baleseti ellátás és a nyugdíjkifizetések fedezetét. Azok a munkavállalók, akiknek nincs bejelentett jogviszonya, azaz járulékot sem a munkáltatójuk, sem maguk nem fizetnek, csak úgy jogosultak baleseti ellátásra, járóbeteg ellátásra, fekvőbeteg ellátásra, ha saját maguk finanszírozzák azt. Minden erdőn dolgozó ember saját érdeke, hogy bejelentett állása legyen, vagy maga váljon vállalkozóvá, őstermelővé és teremtse meg egyéni biztosítási jogviszonyának feltételeit. A témáról bővebben: www.magyarorszag.hu TAJ-szolgáltatások menüpont alatt www.oep.hu az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapja www.onyf.hu az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapja www.apeh.hu az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal honlapja A gépkezelői jogosítványról A gépkezelői jogosítványok orvosi megújítása minden ötödik évben esedékes. A háziorvos/üzemorvos a pecsétjével hitelesíti a gépkezelői jogosítványt, és csak az így érvényesített jogosítvánnyal lehet szabályszerűen munkát vállalni (még alkalmi munkát is). Aki szervezett munkavégzés keretében, rendszeresen végez erdőben fizikai munkát (favágó, közelítőgép-kezelő, erdőművelő, stb.), annak azonban a gépkezelői jogosítvány kiváltása és orvosi érvényesítése mellett, évente is kötelező üzemorvosi vizsgálaton megjelennie, és érdemes a szűrővizsgálatokra is elmennie. A gépkezelői jogosítványt kérelemre az FVM VKSZI állítja ki. Elérhetőségük: www.vkszi.hu Az erdészet területén faritkítást végeztek, a vállalkozó kezelte a közelítőgépet, két munkatársa a munkaterületen a kivontatott fák válogatását, méretre darabolását és a rönkfák rakatba helyezését végezte. Egy 20 méter magas akácfa láncfűrésszel történő vágásakor az akácfa egy facsoportba dőlt, eközben kidöntött egy korhadt törzsű (élő fával egy tőn lévő) 20 méter hosszú csert. A cser visszafele dőlt, fejbe vágta a fakitermelőt, akinek a sisakja beszakadt. A vállalkozó a közelítőgéppel a döntési területre visszaérve, az akácfa tuskójától 2 méterre a földön fekve találta a munkavállalót, akinek a száján és fülén folyt a vére, életjelt nem adott, a helyszínen elhunyt. (OMMF: Tájékoztató a munkabalesetek alakulásáról, 2007) 25

munkabiztonsági kisokos Definíció-gyűjtemény a legfontosabb munkabiztonsági fogalmakról jogszabály-gyűjtemény Munkavédelemről, munkaügyről általában Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. A munkabaleset tényét a területi munkavédelmi felügyelőség (Regionális Munkavédelmi Felügyelőség) állapítja meg, vizsgálata elsősorban a baleset bekövetkezésének okaira, körülményeire és felelőseire irányul. Üzemi baleset: társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetnek az a baleset, minősül amely a biztosítottat a foglalkozása körében végezett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri (munkabaleset), illetőleg munkába menet vagy onnan a lakására (szállására) menet közben éri (munkavégzéssel összefüggő úti baleset), továbbá üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közérdekű, vagy közcélú munka végzése közben, valamint az, amely a biztosítottat keresőképtelenségének, vagy rokkantságának elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Az üzemi baleset tényét a területi egészségbiztosítási szerv állapítja meg (Megyei Egészségbiztosítási Pénztár), vizsgálata elsősorban a balesetet szenvedett egészségügyi (pénzbeli és nem pénzbeli) ellátásainak indokoltságára irányul. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (vhr: 5/1993.(XII.26.) MüM rendelet) 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 26 27 Munkahely 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a munkahelyek Egyéni védőeszközök 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról Foglalkozási megbetegedés: A munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető viszsza, illetve b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. Az üzemi baleset időpontja pontosan megállapítható, a foglalkozási megbetegedés kialakulásának azonban nincs pontosan meghatározható időpontja. OMMF: A munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkaügyi és munkavédelmi hatóságként az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) szolgál. Az OMMF területi felügyelőségeket működtet. Területi munkavédelmi felügyelőségek és területi munkaügyi felügyelőségek: Az OMMF területi szervei a regionális munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségek, amelyek keretében munkavédelmi, munkaügyi felügyelők működnek. Munkabaleseti jegyzőkönyv: A munkáltató által, munkabaleset bekövetkezésekor kötelezően kitöltendő és a munkavédelmi hatóságnak beküldendő formanyomtatvány. Munkaeszközök 21/1998.(IV.17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről Speciálisan erdészeti jogszabályok 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről (vhr: 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet) 83/2003.(VII.16.) FVM rendeletet a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól

az ommf területi munkavédelmi felügyelőségei OMMF Nyugat-dunántúli Munkavédelmi Felügyelősége illetékességi területe Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye Székhely: 9700 Szombathely, Hargita u. 31. Postacím: 9701 Szombathely, Pf. 243. Telefon: 0694 522-610, Fax: 0694 500-795 E-mail: nydmb@ommf.gov.hu nydmb-ig@ommf.gov.hu OMMF Észak-magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye Székhely: 3529 Miskolc, Szentgyörgy u. 40 44. Postacím: 3523 Miskolc Pf. 82. Telefon: 0646 560-010, Fax: 0646 562-071 E-mail: emmb@ommf.gov.hu emmb-ig@ommf.gov.hu Győri Iroda: 9022 Győr, Gárdonyi Géza u.7., 9001 Győr, Pf. 601. Telefon: 0696 512-963, Fax: 0696 512-962 Zalaegerszegi Iroda: 8900 Zalaegerszeg, Kelemen Imre u.17. Postacím: 8901 Zalaegerszeg, Pf. 291. Telefon: 0692 549-374, Fax: 0692 549-276 OMMF Közép-dunántúli Munkavédelmi Felügyelősége illetékességi területe Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye Székhely: 8200 Veszprém, Batsányi u.5. Postacím: 8201 Veszprém, Pf. 20. Telefon: 0688 566-700, 0688 566-800, Fax: 0688 566-900 E-mail: kdmb@ommf.gov.hu; kdmb-ig@ommf.gov.hu 28 29 Tatabányai Iroda: 2800 Tatabánya, Dózsakert u. 55. Postacím: 2801 Tatabánya. Pf. 128. Telefon: 0634 512-470, Fax: 0634 512-477 Székesfehérvári Iroda: 8000 Székesfehérvár, Mátyás király krt. 6., Postacím: 8050 Székesfehérvár, Pf. 913. Telefon: 0622 510-960, Fax: 0622 510-964 OMMF Dél-dunántúli Munkavédelmi Felügyelősége illetékességi területe Baranya, Somogy, Tolna megye Székhely: 7621 Pécs, Mátyás kir. u. 3. Postacím: 7601 Pécs, Pf. 390. Telefon: 0672 513-420, Fax: 0672 517-440 E-mail: ddmb@ommf.gov.hu ddmb-ig@ommf.gov.hu Kaposvári Iroda: 7400 Kaposvár, Fő u.45. Postacím: Kaposvár, Pf. 172. Telefon: 0682 529-697, Fax: 0682 529-691 Szekszárdi Iroda: 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 9 11. Postacím: 7101 Szekszárd, Pf. 129. Telefon: 0674 529-780, Fax: 0674 528-127 OMMF Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelősége illetékességi területe Budapest, Pest megye Székhely: 1094 Budapest, Páva u. 6. Postacím: 1450 Budapest Pf. 153. Telefon: 061 216-2901, 061 323-3600, Fax: 061 323-3602 E-mail: kmmb@ommf.gov.hu kmmb-ig@ommf.gov. Egri Iroda: 3300 Eger, Trinitárius út 1. Postacím: 3301 Eger, Pf. 66. Telefon: 0636 512-080, Fax: 0636 512-091 Salgótarjáni Iroda: 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. Postacím: 3101 Salgótarján, Pf. 10. Telefon: 0632 520-440, Fax: 0632 520-449 OMMF Észak-alföldi Munkavédelmi Felügyelősége illetékességi területe Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Székhely: 4029 Debrecen, Hajnal u. 15. Postacím: 4002 Debrecen, Pf.71. Telefon: 0652 522-390, 0652 413-784, Fax: 0652 412-270 E-mail: eamb@ommf.gov.hu eamb-ig@ommf.gov.hu Szolnoki Iroda: 5000 Szolnok, Hősök tere 6. Postacím: 5001 Szolnok, Pf. 249. Telefon: 0656 510-600, Fax: 0656 510-604 Nyíregyházi Iroda: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Pf. 2. Tel.: 0642 501-800, Fax: 0642 501-809 OMMF Dél-alföldi Munkavédelmi Felügyelősége illetékességi területe Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye Székhely: 6000 Kecskemét, Klapka u. 34. Postacím: 6001 Kecskemét, Pf. 266. Telefon: 0676 500-790, Fax: 0676 500-797 E-mail: damb@ommf.gov.hu damb-ig@ommf.gov.hu Szegedi Iroda: 6726 Szeged, Alsókikötősor 6/a. Postacím: 6726 Szeged, Alsókikötősor 6/a. Telefon: 0662 554-080, Fax: 0662 554-089 Békéscsabai Iroda: 5600 Békéscsaba, Haán Lajos u. 3. Postacím: 5600 Békéscsaba, Haán L. u. 3. Telefon: 0666 529-440, Fax: 0666 529-449

munkavédelmi és munkajogi információs csatornák partnerség a foglalkoztatás biztonságáért Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a biztonságos és legális munkavégzés érdekében információs csatornákat hozott létre, ahol bárki, akár név nélkül is információhoz juthat munkavédelmi és munkaügyi problémák esetén. Ingyenes Munkavédelmi Információs Szolgálat Az ingyenes telefonos munkavédelmi információs szolgálat tájékoztatást nyújt a munkavédelemmel kapcsolatos jogosultságokról és kötelezettségekről a munkavállalók és munkáltatók, az érdekképviseleti szervek és minden, a munkavédelem kérdései iránt érdeklődő számára. Munkavédelmi szakmai kérdésekben tájékoztat: pl. üzembe helyezés, kockázatértékelés, egyéni védőeszközök, egészségi alkalmassági vizsgálat, munkabalesetekkel kapcsolatos eljárás. 30 31 Munkajogi Ügyfélszolgálati Iroda Munkahelyi biztonság témakörében (OMMF által fenntartott vonal) Zöld szám: 06 80 204-292 Hívható: hétfőtől csütörtökig 8.00-16.00, pénteken 8.00-12.00 Munkahelyi egészség témakörében (OMMF által fenntartott vonal) Zöld szám: 06 80 204-264 Hívható: hétfőtől csütörtökig 7.45-16.00, pénteken 7.45-11.45 Internet: www.ommf.gov.hu; Információs szolgálat link Az irodát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által alapított Állami Foglalkoztatási Szolgálat részét képező Foglalkoztatási és Szociális Hivatal üzemelteti. Munkaügyi, munkajogi, foglalkoztatási kérdésekben lehet hozzájuk fordulni. Elérhetőség: Budapest, V. ker. Akadémia utca 3. Telefon: 06 1 475-5860 Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig 9.00-15.00, pénteken 9.00-13.00 Internet: www.szmm.hu és www.afsz.hu Az OMMF kezdeményezése A foglalkoztatás biztonságának elősegítése az elsődleges szakmai feladat minden résztvevő partner számára. Ennek előmozdítását már nem pusztán hatósági eszközökkel lehet elvégezni, hanem szélesebb körben kell törekedni együttműködésre a társhatóságokkal, a szakmai, érdekvédelmi szervezetekkel, és kölcsönös összefogást kezdeményezni a munkáltatókkal és munkavállalókkal. Felismerve a foglalkoztatási kultúra fontosságát, látva a hazai és nemzetközi területeken kialakult jó példákat, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium egyetértésével közös érdekként fogalmazzuk meg a foglalkoztatás biztonságának érvényre juttatását azáltal, hogy e célt egy dokumentumban Partnerség a foglalkoztatás biztonságáért teszik nyilvánvalóvá, hozzájárulva a munkaerőpiac szereplői közötti bizalom és kölcsönös tisztelet javításához, a jogsértések és balesetek megelőzéséhez, a munkavállalók védelméhez. A megállapodáshoz azon szervezetek csatlakozhatnak, melyeknek terhére a nyilatkozattételt megelőző egy éven belül, legalább I. fokon meghozott munkaügyi, illetőleg munkavédelmi közigazgatási határozat nem került kiadmányozásra, illetve nincs ellene folyamatban lévő eljárás. A partnerség résztvevői elzárkóznak a feketefoglalkoztatás minden formájától, érvényre juttatják a munkavállalókat megillető alapvető jogokat, gondoskodnak a szakszervezeti jogok érvényesüléséről, teljesítik az alapvető munkavédelmi előírásokat, és különös figyelmet fordítanak a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyek védelmére is. A partnerek rendezvényeiken, szolgáltatás nyújtás során használhatják A foglalkoztatás biztonságáért Partner feliratot. Az OMMF rendszeresen felhívja a partnerek figyelmét a jogszabályok változásaira, konzultációt folytat a jogszabályok szükséges módosításairól. A partnerek egyetértésével és támogatásával szakmai napokon részt vesz, amelyeken ellenőrzési tapasztalatai és konkrét jogesetek ismertetésével, a vonatkozó jogszabályok értelmezésével segíti a munkavédelmi és munkaügyi jogszabályok helyes alkalmazását. Lehetőséget kínálnak minden munkáltatónak, hogy vegyen részt a kölcsönös előnyöket biztosító Partnerségben. A Csatlakozási nyilatkozat letölthető az OMMF honlapjáról. Kitöltés után kérjük postázni az OMMF címére (1399 Budapest 62. Pf. 639). A partnerek listáját a honlapon folyamatosan közzéteszik. E kiadvány megjelenésének időpontjában egyetlen, az erdőgazdálkodásban érdekelt vállalkozás sincs a tagjai között, pedig a kezdeményezés a gazdasági élet minden szereplője előtt nyitva áll. A partnerségben való részvétel teljesen ingyenes, hiszen az a célja, hogy minél több szervezet tekintse sajátjának a biztonságos munkavégzést. www.ommf.gov.hu Partnerség link