A Nyílt Dokumentum Formátum szabvány alkalmazása az Európai Unióban

...Felismerem a jó döntéseket, a nyílt szabványok választása okos üzleti döntés... Az Unió nem válhat a zárt forráskód rabjává, az Európai Bizottságnak minden lehetséges eszközzel fel kell lépnie a technológiai függés ellen... Neelie Kroes, az EB versenybiztosa 2008 július 4. A Nyílt Dokumentum Formátum szabvány alkalmazása az Európai Unióban Tények és számítások a MEH EKK döntéshozói részére 2008. december 15. Copyright: Jelen tanulmány szerzője a Magyarországi Nyílt Dokumentum Formátum Szövetség (Open Document Format Alliance Hungary), a nemzetközi Open Document Format Alliance magyar tagozata. A tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzati Központ (MEH-EKK) felkérésére készült. Creative Commons 2.5 Magyarország (Néhány jog fenntartva), Nevezd meg! Ne add el! Add így tovább! 1

Tartalomjegyzék 1.Vezetői összefoglaló...3 2. Az Európai Unió és egyes kormányok állásfoglalása...5 3. Esettanulmány: a finn igazságügyi minisztérium átállása ODF-re és az azt támogató szoftverkörnyezetre...9 Bevezető...9 Pilot projekt...9 Pilot projekt költségei...10 Kompatibilitás...10 4. Következtetés Magyarországra...12 5. Mellékletek...15 2

1. Vezetői összefoglaló A tanulmány célja, hogy a Nyílt Dokumentum Formátum 1 (Open Document Format, ODF) alkalmazásának előnyeit konkrét esettanulmányokon keresztül mutassa be és a nemzetközi példák kivitelezhetőségét hazai terepen is elemezze. Ugyancsak kiemelten hangsúlyozza az ODF szabvány nyújtotta előnyöket az oktatás és közigazgatás területén: mindezek felülírják a nagyvállalati szempontokat, és a megtakarítás mellett elsődleges érvként az összekapcsolhatóságot, a gyártó- és szolgáltató függetlenséget kívánja össztársadalmi érdekként a döntéshozók figyelmébe ajánlani. Ezek a szempontok hosszú távon is előnyös helyzetbe hozhatják a kormányzatokat az azonnali költségmegtakarításokon és a hatékonysági mutatók javulásán túl, hiszen lehetővé teszik a közadatokhoz, köziratokhoz való hosszú távú hozzáférést. Az Uniós tagállamok jelentős része így Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Németország, Lengyelország, Spanyolország (de Svájc, Horvátország vagy Oroszország is Európában) az oktatásban és a közigazgatásban már alkalmazza az ODF szabványt is, az Európai Unió versenybiztosa pedig konkrét időpontban jelölte meg a közbeszerzéseknél a kizárólag nyílt szabványon alapuló formátumok és rendszerek támogatását. Hollandia esetében ez már be is következett, miután az Unió jóváhagyásával 2008 november 24.-én közzétették azt a közbeszerzési útmutatót, amely 50 ezer euró értékhatár feletti szoftverbeszerzés esetén kötelezővé teszi a nyílt szabványoknak, köztük az ODF-nek megfelelő alkalmazások kizárólagos beszerzését a közszférában. 2008. december elején pedig a német kormányzat jelentette be, hogy legkésőbb 2010-től minden közintézménynek fogadnia, szerkesztenie és továbbítania kell tudni az ODF formátumú dokumentumokat. Indoklásukban mind a hosszú távú megőrizhetőség, mind a gyártófüggetlenség megjelenik miközben utalnak a kialakult nehéz pénzügyi és gazdasági világhelyzetre és az abból következő költséghatékonysági elvárás követelményére a közszféra működésében. Ebben a helyzetben megengedhetetlen Magyarország számára, hogy az oktatásból olyan diákok lépjenek a munkaerőpiacra, akik a jelenleg futó tisztaszoftver program beszerzési gyakorlata következtében csupán a Microsoft irodai alkalmazásának használatára lettek felkészítve, miközben az ország fő gazdasági partnereinél már a lényegesen rugalmasabb és költséghatékonyabb ODF alkalmazásokat használják széleskörűen! A magyar közoktatás és közigazgatás választási lehetőségei az utóbbi 10 évben jelentősen beszűkültek, az ország egy-egy multinacionális vállalat üzleti érdekeitől függ, és ez által saját állampolgárait is kiszolgáltatottá teszi. Annak ellenére, hogy 2002 óta minden kormányzati és szakminisztériumi informatikai stratégia kiemelt kérdésként kezeli a platformfüggetlenséget és kinyilvánította a nyílt szabványok 2 támogatását, a gyakorlat épp ennek az ellenkezőjét bizonyítja: az állam a lehető legdrágább szoftverek beszerzésére ösztönzi az intézményeket, s miközben az EU felé a nyílt szabványok támogatását kommunikálja, valójában a zárt formátumok és rendszerek 1 A Nyílt Dokumentum Formátum egy irodai alkalmazásokra vonatkozó nyílt szabvány, teljesen gyártófüggetlen. Az OASIS (Organization for the Advancement of Structured Information Standards) védnöksége alatt, számos vállalkozás, cég és érdekképviselet közreműködésével jött létre az ODF mint nyílt, XML alapú dokumentum fájl formátum. Ez a szabvány alkalmas irodai dokumentumok szerkesztésére, adatok tárolására, prezentációk, ábrák készítésére. 2 A nyílt szabványok egy világos és áttekinthető folyamat eredményeképpen jönnek létre, ez a demokratikus döntéshozatal és a szabványok fenntartása egyaránt nem függ egyetlen üzleti vállalkozástól vagy személytől sem. Ez a nyílt szabvány legfontosabb tulajdonsága. Továbbá a nyílt szabványok mindenki számára elérhetőek, általában ingyenesek, szerzői jogdíjtól mentesek és alkalmazásuk sem kerül pénzbe. 3

mentén igyekszik az összekapcsolhatóságot megvalósítani. Az utóbbi azzal a veszéllyel fenyeget, hogy állampolgárait és saját intézményeit egy válságos gazdasági helyzetben multinacionális érdekeknek szolgáltatja ki. Nem másodlagos érv lehet az ODF szabvány mellett különösen a jelen pénzügyi és gazdasági helyzetben, hogy a bevezetésével megtakarítások akár középtávon, 3-4 év alatt is számottevően jelentkezhetnek. Erre vonatkozólag pontos számításokat közöl a tanulmány. A magyarországi elektronikus közigazgatási rendszerek és alkalmazások terén ismert probléma az egymással alacsony szinten együttműködő szigetrendszerek működése, az összehangoltság hiánya csak fokozza a államigazgatási apparátus nem hatékony működését. A kártékony költségspirál és a diszfunkcionális rendszerek kiküszöbölése már nem lehetséges a hézagok befoltozgatásával és az eddigi tékozló és koncepciótlan informatikai beruházások folytatásával, egyetlen reális kiútként kínálkozik, hogy Magyarország radikális paradigmaváltást hajtson végre és a társadalom egészének érdekeit figyelembe véve, a kurrens nemzetközi trendekhez felzárkózva a nyílt szabványok és nyílt formátumok alkalmazását törvényi szinten támogatva lépjen előre. A megfelelő szaktudás és tapasztalat rendelkezésre áll, a tanulmány hazai pilot projektek tapasztalatára építve állítja, hogy a nyílt szabványok és platformfüggetlen megoldások képesek egyedül meggátolni a korrupciót ezen a téren, hozzájárulni az új tudásalapú gazdaság alapjainak lerakásához, valódi versenyt teremteni, a digitális szakadék okozta társadalmi különbségeket felszámolni. Konkrétan bemutatjuk a döntéshozóknak az elektronikus dokumentumok esetében, hogy Magyarország a jelenlegi beszerzési gyakorlat következtében négyévente 100 milliárd forinttal költ többet elektronikus szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre és bemutatókészítésre, mint amennyiért a verseny helyreállításával tehetné. Ez, különösen a jelen pénzügyi és gazdasági helyzetben megengedhetetlen pazarlás. 4

2. Az Európai Unió és egyes kormányok állásfoglalása Az Európai Bizottság versenyjogi biztosa, Neelie Kroes 2008. június 10-én az Open IT Standard konferencián felszólalásában külön kitért arra, hogy az EU nem válhat egyetlen technológiai gyártó rabjává és a függőség ellen fel kell lépni: Meg kell őriznünk a kontrollt az általunk használt információkkal kapcsolatban. A versenyjogi biztos a kormányok számára feltétlenül a nyílt szabványokon alapuló szoftverek használatát ajánlotta, mert azokat üzleti szempontból is előnyösnek tekinti, felismervén a demokratikus berendezkedésre gyakorolt hatásukat is. Véleménye szerint egyetlen állampolgár vagy szervezet sem kötelezhető vagy ösztönözhető arra, hogy zárt rendszereket, zárt kódokat és formátumokat használjon nyílt szabványok helyett. Az ODF különösen alkalmas arra, hogy ezen feltételeknek megfeleljen, hiszen számos nyílt forráskódú és szabadszoftver egyaránt támogatja. 3 a fájlformátumait megóvva ezzel az állampolgárt, a felhasználót, hogy zárt forráskódú rendszereket használjon és zárt formátumban tárolja az adatait. A Német Szövetségi Külügyminisztérium szervezésében rendezték meg 2007. október végén az első nemzetközi felhasználói konferenciát a Nyílt Dokumentum Formátum közszférában való alkalmazásának gyakorlati tapasztalatairól (http://www.odfworkshop.org/). A második felhasználói konferenciát 2008. október 9.-én és 10-én tartották a dél-afrikai Pretoriában, a Dél-Afrikai Belügyminisztérium szervezésében. A berlini konferencián a felhasználói oldalról az Európai Unió bizottsága és 20 kormányzat képviseltette magát a világ minden részéről. Az ODF -re való átállás migrációs tapasztalatait Belgium, Hollandia és Brazília mutatta be, konkrét kormányzati példákat ismertetett India Allahabad államának Legfelső Bírósága, Assam államának kormányzati intézménye, a német Szövetségi Külügyminisztérium és a finn Igazságügyi Minisztérium képviselői. Az önkormányzati szektorból előadást tartottak a müncheni, bristoli, freiburgi és Schwäbisch Hall-i önkormányzatok képviselői, de a dél-afrikai Tudomány és Technológiai Minisztérium, a kínai Egészségügyi Minisztérium, a Német Szövetségi Külügyminisztérium és az Open Forum Europe képviselői egyaránt esettanulmányokra hivatkozva mutatták be az előnyöket és nehézségeket. Szinte valamennyien egybehangzóan állították, hogy az ODF bevezetése összességében pozitív tartalmi előrelépést jelent, biztosítja a hosszú távú megőrizhetőséget, átláthatóságot, hordozhatóságot és jelentős költségmegtakarítást eredményez. A Finn Igazságügyi Minisztériumkövetkező fejezetben ismertetendő átállási tapasztalata és költségmegtakarítása általánosnak mondható, hiszen felhasználói szinten határozza meg a megtakarítást az átállás teljes ciklusára. Ennek alapján kimondható, hogy az ODF migráció minimum 50%-os megtakarítást eredményez a közigazgatási szervezetek szintjén. Az Európa egyik legmagasabb életszínvonalát magáénak mondható Schwäbisch Hall önkormányzatának tapasztalata aláhúzza, hogyan válik az adófizető polgárok javára az ODF alkalmazása. Ráadásul azt is hangsúlyozták előadásukban, hogy az OpenOffice alapú irodai alkalmazások összehasonlíthatók és jobbak, mint a zártkódú termékek. 3 A Microsoft általhangoztatott állítás, hogy az ő termékeik is támogatják az ODF-et, nem felel meg a valóságnak, Ms Office dokumentumokat nem lehet ODF-ben elmenteni és az odt fájlokat nem lehet olvasni MS Office-ban. Ezzel szemben az OpenOffice támogatja a doc formátumot is. 5

A Pretoriában megtartott második nemzetközi konferencia megerősítette az első konferencia megállapításait és számba vette a továbblépés feladatait. Foglalkozott az ODF 1.2-es specifikációjával is. Az alkalmazási tapasztalatokról, nagy volumenű átállások folyamatáról többek között Belgium, Hollandia, Németország, Brazília, Malaysia, India, Dél-Afrika képviselői adtak számot. Nagy volumenű, a teljes közszférát érintő átállás, bevezetés zajlik Hollandiában, Brazíliában, Malaysiában és Németországban. A megtakarítás és a hatékonyság maximalizálását különböző módszerekkel kívánják elérni a tagállamok. Franciaország, Hollandia, Lengyelország, a tagjelölt Horvátország kormányrendeletben kötelezte az állami finanszírozású intézményeket, hogy kizárólag nyílt szabványú termékeket alkalmazzanak, míg Nagy Britannia és a skandináv tagállamok az egyes intézmények anyagi támogatását tette függővé az elért eredményektől a "Best Practice" meghatározásával. Ez azt jelenti, hogy a hatékonyan kialakított intézményi rendszerekhez képest indokolatlanul sokat költő intézményekkel szemben az állam szankciókat helyez kilátásba, például megvonja, vagy jelentősen csökkenti az ICT támogatás mértékét. A zárt, magántulajdonban lévő szoftverek beszerzése nem támogatott államilag, kizárólag abban az esetben, ha az adott intézmény meg tudja indokolni a jelentősen drágább technológia alkalmazását erre meglehetősen ritkán akad példa. Az utóbbi hetek eseményei mutatják a folyamat gyakorlati előrehaladását. Hollandiában, az Unió jóváhagyása után, november 24.-én közzétették azt a közbeszerzési útmutatót, amely 50 ezer euró értékhatár feletti szoftverbeszerzés esetén kötelezővé teszi a nyílt szabványoknak, köztük az ODF-nek megfelelő alkalmazások kizárólagos beszerzését a közszférában. December elején pedig a német kormányzat jelentette be, hogy legkésőbb 2010-től minden közintézménynek fogadnia, szerkesztenie és továbbítania kell tudni az ODF formátumú dokumentumokat. Indoklásukban mind a hosszú távú megőrizhetőség, mind a gyártófüggetlenség megjelenik miközben utalnak a kialakult nehéz pénzügyi és gazdasági világhelyzetre és az abból következő költséghatékonysági elvárás követelményére a közszféra működésében. Az alábbi táblázat és világtérkép mutatja az alig kétéves ISO szabvány ODF robbanásszerű térhódítását a Földön a 3. Melléklet és a friss német bejelentés alapján. Táblázat: az ODF térhódítása 2 év alatt Európa Amerika Ázsia Afrika Belgium Argentína (Misiones) Hong Kong (Kína) Dél-Afrika Dánia Brazília India (Assam, Kerala) Franciaország Egyesült Államok (Massachusetts) Japán Hollandia Uruguay Malaysia Horvátország Lengyelország Németország Norvégia Oroszország Svájc Spanyolország (Andalucia, Extremadura) 6

ODF térhódítása világszerte ODF térhódítása ODF térhódítása világszerte 7

ODF térhódítása Európában ODF térhódítása Európában 8

3. Esettanulmány: a finn igazságügyi minisztérium átállása ODF-re és az azt támogató szoftverkörnyezetre Bevezető Közel 10.000 alkalmazott dolgozik a Minisztérium alá rendelve, ebből 350 személy a minisztérium épületében. 130 ember foglalkozik IT szolgáltatásokkal, a rendszer technikai karbantartásával és működteti a Helpdesk szolgáltatást. A minisztérium költségvetése 2006-ban mintegy 700M Euró volt, az IT költségek ennek az 5%-át tették ki. Az Igazságügyi Minisztérium az előzetes kalkulációk alapján az ODF formátumot támogató OpenOffice alkalmazása mellett döntött. A váltás során csak azokon a gépeken tartották meg a Microsoft licenceket, amelyeken speciális szoftverek, feladatok miatt ez feltétlenül szükséges volt. Az átállást követően a gépek 85%-án OpenOffice-szal végezték el a feladatokat és csak a munkaállomások 15%-án dolgoztak Microsoft szoftverekkel. Az elvártnál is pozitívabb tapasztalatok következtében a Minisztérium úgy döntött, hogy a gépek 100%-án az Open Document Formátum alkalmazását rendeli el. Pilot projekt A 2005. december 1-tól 2006. június 30-ig tartó Pilot Projekt során 18 OpenOffice.org oktatást tartottak összesen 164 résztvevő számára. Az egyes alkalmak legfeljebb 1 napot vettek igénybe, a csoportok maximális mérete 15 fő volt. A képzések többsége (16 alkalom) az alapismeretek oktatását jelentette, két másik alkalom pedig a dokumentum template-ek és speciális form -ok, űrlapok létrehozásáról szólt. A képzést külsős szolgáltató cég alkalmazottai végezték el, a felhasználók további képzését pedig a már kiképzett belsős IT személyzet végezte természetesen a képzés során felhasznált angol és finn nyelvű anyagok, oktatási metodika alapján. A finn anyagok elkészítésénél a pilot projekt során felgyülemlett tapasztalatokat is figyelembe vették. A következő tananyagok kerültek felhasználásra: OpenOffice.org 2 Express Guide (finn) OpenOffice.org 2 Template Segédkönyv (finn) OpenOffice.org version 2 Kérdések és válaszok (finn) Getting Started (bevezető tananyag angolul) Szövegszerkesztés segédanyag (angolul) Migrációs segédanyag (angol) A pilot projektek során semmiféle biztonsági, adatvesztési probléma nem jelentkezett. Az átállással kapcsolatban a Minisztérium alkalmazottai a vártnál jóval kisebb ellenérzést tanúsítottak, az open source szoftverek megismerése általában kifejezetten pozitív tapasztalat volt számukra, s a képzés következtében a korábbinál jóval magabiztosabban kezelték az alkalmazásokat. 9

Pilot projekt költségei A tervezés során 45 000 keretet biztosítottak a Pilot Projekt végrehajtására, a valós költségek ugyanakkor ennél alacsonyabbnak bizonyultak. Kompatibilitás Pilothoz szükséges tételek Ár Segédanyagok, kézikönyvek 13 000 Oktatási szolgáltatások 9 000 Támogatási szolgáltatások 11 000 Tanácsadás, tervezés 8 000 Hardver, szoftver beszerzése 0 Összes költség 41 000 A kompatibilitási problémákkal kapcsolatos félelmek hamisnak bizonyultak. A fájlformátumokkal, konverziókkal kapcsolatos tudnivalók szerepeltek a megfelelő kézikönyvekben, így kritikus probléma egyáltalán nem jelentkezett, a kisebb, megértésből/nemértésből származó egyszerű problémákat a legtöbb esetben maguk a felhasználók oldották meg. Az OpenOffice.org magas szintű kompatibilitása bebizonyosodott az átállás során, az összes intézményben használt Microsoft Office verzió formátumával kapcsolatban így a korábban jelentkező MS-MS kompatibilitási problémák is megoldódtak. Ugyanakkor azokat a dokumentumokat, melyek komolyabb szintű programozást, például bonyolult makrót tartalmaztak, külön-külön kellett konvertálni, ám tekintettel az ilyen jellegű dokumentumok csekély mennyiségére, ez nem okozott fennakadást. Előfordult továbbá néhány feljegyzésre méltó formázási probléma, melyek azonban a problémamentes működésre egyáltalán nem voltak hatással. A tapasztalatok szerint az OpenOffice.org alkalmazása jelentősen növelte a munka hatékonyságát, mivel képes kezelni az EU adminisztrációban egyre gyakrabban alapértelmezett módon használt ODF formátumot, valamint egy gombnyomással lehet vele konvertálni az adott dokumentumot PDF formátumba. A Microsoft irodai szoftverei erre alkalmatlanok. A mentés során a formátumválasztás megkönnyítésére egy úgynevezett Multi Save felületet alkalmaztak, mellyel probléma- és tévesztés-mentesen ki lehet választani a mentés során alkalmazandó formátumot. Egy ilyen segédlet alkalmazását csak a nyílt szabványok esetében lehet egyszerűen, költséghatékonyan végrehajtani (zárt forráskód esetén kérdéses, hogy milyen szinten lehet testre szabni az alkalmazást, s ha van is lehetőség, a fejlesztés rendkívül költséges). Összességében: az OpenOffice-org alkalmazása pozitív hatással volt az intézmény működésére, s a gyakorlat bizonyította, hogy ezek a szoftverek az intézmény minden lehetséges igényét kielégítették, az egyszerűbb feladatoktól egészen az összetett automatizált funkciókig. Az átállás során kiemelten előnyösnek bizonyult az OpenOffice.org fájlkezelési képessége - amivel a Microsoft nem rendelkezik -, valamint a Multi Save felület, mellyel ezt a képességet hatékonyan ki lehet használni. 10

Teljes átállás költségei 2006-2011 4 Költség (Euró) Licence beszerzés License frissítés Oktatás, támogatás Dokumentum konvertálás, alkalmazás fejlesztés Összes költség Microsoft Office OpenOffice.org 3 315 500 349 000 5 186 000 2 004 500 880 000 1 155 000 445 000 685 000 9 826 500 4 193 500 4 Az alábbi táblázatban az ÖO.o nevű oszlopban első két sor gyakorlatilag a felhasználók 15%-ra jutó MS Office licencek beszerzésének, frissítésének költségét mutatja. 11

4. Következtetés Magyarországra Az elektronikus szövegszerkesztés, táblázatkezelés, bemutatókészítés a személyi számítógépek elterjedésével általános célú tevékenységgé váltak az elmúlt két évtizedben. Természetesen a szövegszerkesztés ezek közül messze a leggyakrabban használt eszköz dokumentumaink előállítása során. Az emberi tevékenységek sorában a szövegszerkesztés, táblázatkezelés és bemutatókészítés ma már nem képez olyan bonyolultsági fokot, amely indokolná a verseny kiiktatását az ezen feladatok elvégzésére készülő eszközök piacán. Ezzel szemben gondoljunk például a repülőgépgyártásra, amely nagyságrendileg bonyolultabb feladat, mégis verseny van az adott piacon. Ennek ellenére közismert tény, hogy az elmúlt évtizedben a szövegszerkesztést, táblázatkezelést és bemutatókészítést végző irodai szoftverek piacán egy gyártó közel monopolhelyzetbe került. Az is ismert tény, hogy ennek fő oka a létrehozott elektronikus fájlok formátuma, amely a más gyártók eszközeivel való teljes körű együttműködést nem teszi lehetővé, mivel nem szabványos és nem nyílt (azaz nem publikált). A Nyílt Dokumentum Formátum (ODF) megalkotásának az volt a célja, hogy ezt a szakmailag indokolatlan helyzetet feloldja, és helyreállítsa a versenyt az irodai szoftverek piacán. A publikált szabadalommal, vagy más korlátozással nem védett formátumot támogató eszközök segítségével létrehozott elektronikus dokumentumokat a felhasználók egymás között kicserélhetik, és tovább dolgozhatnak velük anélkül, hogy ún. kompatibilitási problémába ütköznének. Az ODF 2006 óta ISO szabvány (ISO/IEC DS 26300:2006), és az irodai alkalmazások piacán vezető szerepet betöltő Microsoft az Office 2007 újabb, várhatólag 2009-ben megjelenő frissítésében maga is támogatja majd a formátumot. Tehát a kompatibilitási problémák megszűnnek. Egyre több állam kormánya (Németország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Horvátország, Dél-Afrika stb.) írja elő törvényileg is az ODF alkalmazását az elektronikus dokumentumok intézményi előállítása során. A NATO is a kötelezően használandó formátumok közé sorolta. Ebben a helyzetben megengedhetetlen Magyarország számára, hogy az oktatásból olyan diákok lépjenek a munkaerőpiacra, akik a jelenleg futó tisztaszoftver program beszerzési gyakorlata következtében csupán a Microsoft irodai alkalmazásának használatára lettek felkészítve, miközben az ország fő gazdasági partnereinél már a lényegesen rugalmasabb és költséghatékonyabb ODF alkalmazásokat használják széleskörűen! Meggyőződésünk, hogy a mindenkori magyar kormánynak nemcsak érdeke, hanem egyben kötelessége is, hogy tájékozódjon a közigazgatásban és oktatásban alkalmazható olyan informatikai megoldásokról, melyek valóságos előnyt kínálnak nemcsak az állam (állami intézmények és alkalmazottak) számára, hanem az adófizetők részére is. E feladat része, hogy a megfelelő számítások és hatástanulmányok amelyekkel az Európai Unió és annak számos tagállama évek óta rendelkezik elkészüljenek. Az elmúlt években a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ képviselői részt vettek a nyílt dokumentumformátummal kapcsolatos uniós ajánlás kialakításában, rendelkezünk az EU-tagállamok átállásainak tapasztalataival, és sikerrel zárultak a pilot projektek több hazai 12

önkormányzatban, intézményben, egyetemen. Minden szükséges tapasztalattal rendelkezünk tehát, és megtettük a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a nyílt dokumentumformátum kötelező jelleggel alkalmazható legyen az oktatásban és a közigazgatásban. A 2007 őszi berlini ODF-konferencia dokumentációja tényszerűen alátámasztja az ODFalkalmazásokra történő átállások során tapasztalt minimum 50%-os megtakarítási szabályt, amely a migráció teljes ciklusára vonatkozik, a bevezetést, oktatást is beleértve. A 4. Melléklet az ODF migrációk során tapasztalt megtakarítást bemutató esettanulmányokat összegzi. A szabály azt az egyszerű közgazdasági tényt erősíti meg csupán, hogy a monopólium megszűnése, a verseny helyreállása nagymértékű megtakarítást eredményez. A közbeszerzés és a tisztaszoftver program gyakorlata meghatározza a közszféra és az oktatás területén az irodai szoftverhasználatot. A közszféra területén az intézményi körre a központosított közbeszerzés gyakorlata 2003 óta 3 éves, verziókövető licencbérleti szerződés. Az egyik minisztérium 2004-es alapszerződéséből kiolvasható, hogy az MS Office éves bérleti díja felhasználónként 40 ezer forint. A tisztaszoftver programban az időközben nyilvánosságra került szállítói szerződésekből kiolvasható, hogy az MS Office éves bérleti díja a program keretében pont a 10%-a az előbbinek, azaz 4 ezer forint. Tehát a tisztaszoftver programmal lefedett oktatás nélküli közszférában (public sector) egy felhasználóra az MS Office (verziókövető) bérleti díja 4 évre 160 ezer forint. Kérdés a felhasználók száma a közszférában. Külön kérdés az oktatás, mert az oktatás területén az aktív (oktatók + egyéb alkalmazottak) és a passzív oldalon (tanulók, hallgatók) szereplők száma kb. 600 ezer. Viszont a tisztaszoftver programban nem egészen 400 ezer felhasználóra veszik csak meg a használati jogokat. Azaz az oktatás területén az aktív oldalon szereplők egy nem elhanyagolható részére (150-200 ezer felhasználóra) nem tized áron veszik meg az MS Office éves használati jogát. A tisztaszoftver program 400 ezres felhasználói tábora egyenértékű 40 ezer teljes áron számolt felhasználóval. A magyar közszférában (intézmények, oktatás, állami tulajdonú gazdálkodói kör) az irodai alkalmazások felhasználóinak száma hozzávetőlegesen a következőképpen alakul: Intézményi kör: kb. 600 ezer Oktatás: kb. 400 ezer Állami, önkormányzati tulajdonú gazdálkodói kör (posta, MÁV, BKV, közművek stb.): több tízezer fölött A közszféra és oktatás együttes felhasználói száma egymillió és másfél millió közzé tehető (az utóbbihoz közeledve). A teljes áras felhasználó szám pedig az egymillió és egymillió-kettőszázezer közé tehető (az utóbbi számhoz közeledve). Tehát a négy éves bérleti díj erre a körre 160 és 192 milliárd forint közé tehető. Az 50%-os megtakarítás szabálya csak a felhasználói jogokon 80 és 96 milliárd forint közé tehető. Ez a kalkuláció nem tartalmazza még az MS Office felhasználói oktatásának költségeit. Tehát a 100 milliárd forint megtakarítást 4 évente a verseny helyreállításával ténylegesen el lehetne érni. Nyílván érnek el némi árengedményt egyes intézmények, de ennek mértékét szervezetünk nem tudja megbecsülni. 13

Összegezve: a közszféra hozzávetőlegesen legalább, de inkább több mint egymillió felhasználót jelent. Ezzel a körrel számolva az 50%-os megtakarítás 4 év alatt, a mai árak mellett 100 milliárd forint nagyságú. Ez viszont csak az elsődleges megtakarítás. A közszféra ODF-migrációja végiggyűrűzne a teljes gazdaságon, aminek következtében minimum hasonló összegű forrásfelszabadulás jelentkezne, amely a gazdaság élénkülését segíthetné. 5 Szövetségünk álláspontja szerint Magyarország a jelenlegi beszerzési gyakorlat következtében négyévente közvetlenül 100 milliárd, közvetetten pedig körülbelül 200 milliárd forinttal költ többet elektronikus szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre és bemutatókészítésre, mint amennyiért a verseny helyreállításával tehetné. Tekintettel arra, hogy a közvetlen megtakarítás összegéből a jelenlegi gyakorlat mellett mintegy százezer munkahelyteremtő támogatást lehetne nyújtani, de a megtakarítás összege az egészségbiztosítási rendszer konszolidációjának jelenlegitől eltérő módját is felkínálná, közérdeknek tartjuk a verseny helyreállítását az irodai alkalmazások kormányzati beszerzésének gyakorlatában. Ennek jelentőségét a jelen pénzügyi és gazdasági helyzet csak tovább fokozza és elodázhatatlanná teszi. 5 A napokban jelentette be az IBM, hogy olyan személyi számítógépet hoz forgalomba vállalati, szervezeti felhasználók számára, amely teljes körű irodai szoftverfunkcionalitást tartalmaz, ODF alkalmazást telepítve rá, és amely teljes konfiguráció a jelenleg elérhető, a piacvezető gyártó szoftvereivel ellátott versenytársához képes (gépenként) 1000 USD-vel (kb. 200 ezer forittal!) kerül kevesebbe. 14

5. Mellékletek 1. Stadt Schwäbisch Hall: ODF a municipial perspective 2. Summary of Presentations and Workshop Conclusions, ODF Workshop Berlin 2007 3. Policy analysis ODF 2008 July table 4. ODF Cost Savings Case Studies 2008 15