Nyílt forráskódú szoftverek a Közoktatásban Bevezetés Támogatás - Fejlesztés
|
|
- Margit Orosz
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Nyílt forráskódú szoftverek a Közoktatásban Bevezetés Támogatás - Fejlesztés Tartalomjegyzék 1.Vezetői Összefoglaló Érvek... 3 Megfelel az EU ajánlásának... 3 Megszünteti az egyetlen gyártótól való függőséget (lock-in)...3 Megszűnteti az oktatásban a jelenlegi monopolhelyzetet... 3 Nemzetközi példák... 4 Szabadon másolható-terjeszthető-fejleszthető...5 Esélyegyenlőség Rövid távon jelentkező előnyök...5 Alacsonyabb költségek... 5 Tudatosabb felhasználók - a fiatalok ismerjék a lehetőségeket Középtávon jelentkező előnyök...6 Nagymértékű, évi milliárd forint megtakarítása... 6 Gyorsuló szakmai és általános (digitális írástudás) fejlődést eredményez... 6 Új üzleti lehetőségek A nyílt forráskódú szoftverekkel kapcsolatos tévhitek Tévhit: Nincs gyártói támogatás Tévhit: Magasabb a TCO-ja Tévhit: A szakemberek drágábbak és kevés van belőlük A bevezetés folyamata, szükséges teendők... 7 Pályázatok kiírása...7 Támogatási hálózat kialakítása, működtetése...8 Oktatási hálózat kialakítása, működtetése... 8 Szabad szoftverek terjedésének támogatása...8 Tudásközpontok felállítása Appendix... 9 Irodai alkalmazás formátumok...9 Cél: az interoperabilitás... 9 BECTA - British Educational Communications and Technology Agency Linkek: Copyright: Jelen tanulmány szerzője az Open SKM Agency Kft; A tanulmány a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács felkérésére készült. A tanulmányt sokszorosítani, abból idézni, részben, vagy egészben, szóban vagy írásban, azt publikálni, harmadik félnek bemutatni kizárólag a szerzők előzetes írásbeli beleegyezésével lehet. Minden jog fenntartva. 1
2 1. Vezetői Összefoglaló 2005 óta számos sikeres európai kormányzati kezdeményezés igazolja, hogy a közoktatásban az Open Source alapú szoftverek bevezetésének eredményeképpen az állam már rövidtávon is jelentős megtakarításokat könyvelhet el, hosszabb távon pedig egyes számítások szerint akár évi milliárd forintot is az oktatásfejlesztésre és egyéb kapcsolódó célokra fordíthat. Magyarországon a nyílt forráskódú szoftverek elterjedésének legnagyobb gátja jelenleg az, hogy az iskolákban kizárólag Microsoft szoftverekkel találkoznak a hallgatók. Biztosítani kell, hogy a diákok megismerkedhessenek a nyílt forráskódú szoftverekkel, operációs rendszerekkel és az EU által ajánlott, ISO szabványnak megfelelő (ODF) irodai programcsomagokkal. Javaslat Az oktatási intézményekben kizárólag nyílt forráskódú alkalmazások, rendszerek támogatása, az ezekkel kapcsolatos támogatási, oktatási feltételek megteremtése. Érvek Megfelel az EU ajánlásának Megszünteti az egy gyártótól való függőséget, s az oktatásban a jelenlegi monopolhelyzetet Nemzetközi tapasztalatok igazolják az átállás eredményességét Korszerű szemlélet Szabadon másolható-terjeszthető-fejleszthető Esélyegyenlőség Rövid távon jelentkező előnyök Alacsonyabb költségeket eredményez A tanulók tudatosabb felhasználókká válnak Fejlődik az iskolai/egyedi kreativitás Egyenlő esélyeket teremt Licence díj helyett az Állam a pénzt oktatásra és kutatás-fejlesztésre fordítja Középtávon jelentkező előnyök Nagymértékű, évi milliárd forint megtakarítása Gyorsuló szakmai és általános (digitális írástudás) fejlődést eredményez Új üzleti lehetőségek Feladatok Pályázatok kiírása Támogatási hálózat Oktatási hálózat Szabad szoftverterjesztés CD-n, vagy egyéb adathordozón 2
3 2. Érvek Megfelel az EU ajánlásának Az Európai Bizottság "eeurope 2005: An Information Society for all" kezdeményezésének júniusi Akcióterve előírja egy együttműködési keretrendszer kifejlesztését, amely nyílt szabványokon alapul, és bátorítja a nyílt forrású szoftver használatát az intézményekben. Megszünteti az egyetlen gyártótól való függőséget (lock-in) A zárt, magántulajdonban maradó forráskódú fejlesztések a bevezetésük során kedvező feltételeket kínálva jelentős felhasználói tábort gyűjtenek, piaci sikereik következtében a későbbiekben azonban egyre költségesebb és egyre nehezebben leküzdhető függőséget jelentenek a felhasználóknak. A kormánynak mindenkor képesnek kell lennie arra, hogy elkerülje a bennragadást ("lock-in") olyan informatikai vagy kommunikációs technológiákba és termékekbe, amelyeket végső soron egy-egy cég értékesít, és ezáltal elkerülje a gyártó igényei és "üzleti terve szerinti" fejlesztést, a saját informatikai és kommunikációs stratégia alaptényezőjéről, a gyártótól függetlenül módosítható forráskódról való lemondást, saját jövőbeli technológiai választási lehetőségeinek beszűkülését, összességében: az adófizetők pénzének indokolatlan pazarlását. Az Európai Únió többek között a fenti érvek miatt ajánlja a nyílt szabványokat, zárt magántulajdonban lévő kódok választása esetén ezeket a kitűzött célokat interoperabilitás, költséghatékonyság, biztonság - nem lehet megvalósítani. Megszűnteti az oktatásban a jelenlegi monopolhelyzetet A nyílt forráskódú szoftverek elterjedésének legnagyobb gátja jelenleg az, hogy az iskolákban kizárólag Microsoft szoftverekkel találkoznak a hallgatók. az informatika, ideértve a szoftvereket is, hihetetlen sebességgel fejlődik. Jelentős tudásbéli hátrányba kerülnek azok a tanulók, akik egy adott szoftver használatát sajátítják el és nem a szoftverhasználatot általában. A konkrét példánál maradva, a szövegszerkesztés nem egyenlő az MS Word használatával. 3
4 Nemzetközi példák Ország Migrálás éve Anglia/Bristol City 2006 Érintett terület Teljes városi adminisztráció Licencek Száma Alkalmazott megoldás Teljes átállás StarOffice-ra Franciaország 2006 Francia közigazgatás Teljes átállás Franciaország 2006 Gazdasági Minisztérium Teljes átállás Franciaország 2006 Adóhivatal Teljes átállás Portugália 2006 Oktatás Teljes átállás 9000 iskolában 300M Euró kereskedelmi értékű nyílt forráskódú szoftvercsomag terjesztése Finnország 2006 Igazságügyi Minisztérium és 300 kapcsolódó hivatal Dánia 2006 Oktatás Spanyolország/Extremadura 2006 Oktatás/Igazgatás Teljes átállás Spanyolország/Andalúzia 2006 Oktatás/Igazgatás Irország 2005 Oktatás Franciaország 2005 Rendfelügyeleti szervek Teljes átállás Kormányendelet nyílt Horváthország 2005 szabványok használatáról a teljes NA Teljes átállás államigazgatásban Kanada 2005 Oktatás Teljes városi Németország /München Teljes átállás adminisztráció Teljes városi Németország /Saxony Teljes átállás adminisztráció Olaszország /Dél-Tirol 2005 Oktatás Átállás 72 iskolában USA/Indiana 2005 Oktatás Teljes átállás Skócia 2004 Oktatás Átállás 8500 PC-n OpenOffice-ra 1500 PC-n MSOffice-ra Átállás oktatási intézményekben Teljes átállás, emellett a lakosság részére CD-t juttattak nyílt forráskódú alkalmazásokkal Teljes átállás 4000 iskolában StarOffice-ra Teljes átállás az oktatásban StarOfficera Teljes átállás 2833 iskolában StarOffice-ra 4
5 Szabadon másolható-terjeszthető-fejleszthető A szabad licenc kifejezés olyan licencszerződési formákat jelent, melyek biztosítják, hogy a licencelt szellemi termék szabadon felhasználható. A leggyakoribb formája a számítástechnikában használatos szoftverek licencelése. A fogalmat a szerzői jogilag védett, zárt forráskódú, kereskedelmi, védjegyoltalom alá eső licencekkel szemben használjuk, azoktól való megkülönböztetésre. A szabad értelmezése ebben a környezetben fontos: szabad az, amit bárki jelentős korlátozások nélkül: felhasználhat, (program esetén pl. futtathat); tanulmányozhat; működését (forráskódját) megvizsgálhatja; lemásolhat módosíthat; módosított változatokat publikálhatja. Esélyegyenlőség Jelenleg kizárólag Microsoft operációs rendszerek és irodai alkalmazások érhetők el az oktatási intézményekben, s így a diákok a megfelelő szintű otthoni gyakorláshoz is be kell szerezzék a megfelelő alkalmazást - s bár ez jelenleg elvileg ingyen történik, gyakorlatilag Ft-ba kerül a családnak, nem beszélve az ár államilag finanszírozott részéről. A nyílt forráskódú szoftverek bevezetése az oktatásban olyan tudást adna a diákoknak, melyet akkor is hasznosíthatnak, ha elhagyják az iskolát s úgy, hogy nem kell illegális vagy komoly költségekkel járó szoftvereket használniuk. 3. Rövid távon jelentkező előnyök Alacsonyabb költségek Rövid távon az oktatásban, középtávon pedig ezáltal szinte az összes IKT technológiát felhasználó ágazatban fel lehet váltani a nagy költséggel járó szoftverparkokat teljesítményüket tekintve egyenértékű, nyílt forráskódú és költséghatékony alkalmazásokkal. Az oktatásban jelenleg évente mintegy 2 Milliárd forint költséget jelent az államnak a Microsoft szoftverek megvásárlása. Ennek az összegnek a egyharmadából meg lehetne oldani, hogy a megfelelő támogatással és képzéssel - az iskolákban nyílt forráskódú szoftverekkel dolgozhassanak az oktatók, s a diákok. 5
6 Tudatosabb felhasználók - a fiatalok ismerjék a lehetőségeket A szoftverrendszerek esetében kiemelten fontos, hogy a tanulóknak lehetőségük legyen több fajta szoftvertermékkel megismerkedni, s így későbbi tevékenységük jobban fel tudják mérni az egyes szoftverek valódi értékét, s független gondolkodású, jóval tudatosabb felhasználókká válnak. Ez a későbbiekben azt eredményezi, hogy bármilyen alkalmazás használatát egyszerűbben tudják elsajátítani, s képesek lesznek tökéletesen elvégezni feladataikat nyílt forráskódú költséghatékony megoldásokkal is, akár a közigazgatásban, akár a kereskedelmi szférában. 4. Középtávon jelentkező előnyök Nagymértékű, évi milliárd forint megtakarítása A nyílt forráskódú szoftverek terjedése az oktatásban már középtávon hozzájárul ahhoz a folyamathoz, hogy a közigazgatásban is felválthassák a nyílt forráskódú szoftverek a jelenlegi drága alkalmazásokat, a szoftverpark működtetésének racionalizálása által pedig újabb milliárdokat takaríthat meg az állam. Gyorsuló szakmai és általános (digitális írástudás) fejlődést eredményez A nyílt forráskódú szoftverek megjelenése az iskolákban a nemzetközi tapasztalatok alapján képessé tette a tanulókat arra, hogy bármilyen számítógépes környezetben egyszerűbben, gyorsabban oldják meg a feladatokat. Ebből következően ha kizálólag Microsoft szoftverekkel ellátott iskolákban tanulnak a diákok, kevesebb esélyük van a más környezetben is magabiztos digitális tudás megszerzésére. Új üzleti lehetőségek A váltás következtében új tudásanyag jut el az iskolákba, s a megtakarítás kapcsán felszabaduló összegeket K+F projektekre és tudásközpontok kialakításának támogatására lehet fordítani. A nyílt szoftverrendszerek mélyebb ismerete, a tudásbázisok kialakulása új üzleti lehetőségeket nyit meg a magyarországi kis-közepes fejlesztő cégek előtt, s akár már középtávon a nemzetközi IT élvonalba kerülhetünk. 6
7 5. A nyílt forráskódú szoftverekkel kapcsolatos tévhitek 1. Tévhit: Nincs gyártói támogatás Gyártói támogatás (support) a nyílt forráskódú szoftverek nagy részéhez létezik. Számos hazai és külföldi szoftvercég, köztük multinacionális vállalatok (Oracle, Novell, IBM, HP, SUN, stb.) foglalkozik különféle szoftverek, operációs rendszerek támogatásával. Ezen keretek között elérhetőek a hibajavítások, szoftverfrissítések, a cégek telepítési-, üzemeltetési- és fejlesztői támogatást nyújtanak, amelyért felelősséget vállalnak. 2. Tévhit: Magasabb a TCO-ja Elfogulatlan módszertanon alapuló számításokkal TCO alapú megközelítésben az esetek nagy részében jobban megéri a szabad szoftverek használata, amint azt az EU IDABC ajánlása is alátámasztja - A gyakorlatban ezt minden esetben egyedileg kell vizsgálni. Csak speciális esetekben fordul elő, hogy a rendszert kiszolgáló egyéb zárt forrású szoftverek miatti migrációs költségek olyan nagyok, hogy nem ér meg a váltás. 3. Tévhit: A szakemberek drágábbak és kevés van belőlük Statisztikailag nincs kimutatható különbség a szabad szoftverekhez értő és a kizárólag Microsoft technológiákat ismerő informatikusok munkabére között. A szakirányú felsőfokú végzettséggel (pl. mérnök informatikus, gazdasági informatikus, programtervező informatikus) rendelkező informatikusok tantervében minden esetben szerepelnek szabad szoftverek is. Az OKJ képzések jelentős része már tartalmaz ilyen jellegű képzést, és a különféle szaktanfolyamok révén viszonylag rövid idő alatt megszerezhető a szükséges tudás. A közoktatásban dolgozó informatika tanárok és informatikusok képzésére fordítandó összeg töredéke az elérhető megtakarításnak. 6. A bevezetés folyamata, szükséges teendők Pályázatok kiírása Pályázati úton támogatni kell az open-source szoftverek terjesztését, valamint a kapcsolódó oktatási és támogatási hálózat kialakítását. 7
8 Támogatási hálózat kialakítása, működtetése A szoftvereket támogató cégek kialakítanak egy országos hálózatot Támogató (fejlesztés, migráció) Migrációs központokat, ahova az oktatási intézmények fordulhatnak problémáikkal, illetve ahol az iskolai rendszergazdák szakmai képzését végzik. Oktatási hálózat kialakítása, működtetése Pályázatokkal támogatni olyan Open-source szoftverek oktatását kialakító OKJ-s tanfolyamok beindítását, amelyek akkreditáltatják tanfolyamaikat a pedagógus továbbképzésbe. Jelenleg is léteznek különböző FLOSS-t oktató tanfolyamok pl: általános - Linux op. rendszerről, konkrét céges SuSE Linuxról, stb. Szabad szoftverek terjedésének támogatása A támogató központok egyúttal licence elosztási központként is működnek, hogy az implementációt a lehető legegyszerűbbé tegyék az összes intézmény számára. Az iskolák vezetői le is tölthetik a szoftvert a támogató cégek webhelyéről, de természetesen a médiát (CD + User Guide) is megkaphatják. Az nyílt forráskódú szoftverek otthoni használatának támogatását több nyugat-európai ország adathordozón (CD, pendrive) történő terjesztéssel oldotta meg, melyeket az oktatási intézményekben osztott ki a tanulóknak. Tudásközpontok felállítása A nyílt forráskódú szoftvereket fejlesztő vállalatok (Novell, Sun, IBM) támogatásával regionális tudásközpontokat kell létrehozni, melyek a felmerülő rendszerkarbantartási feladatok, később az oktatási, támogatási és üzleti fejlesztési kérdések kapcsán kompetens kapacitásként bevonhatók. A tudásbázisok a felgyülemlett hasznos tudást, szakmai információkat megosztják a közösséggel online eszközök alkalmazásával. 8
9 7. Appendix Irodai alkalmazás formátumok OpenDocument Format (ODF) A StarOffice, az OpenOffice.org és az IBM Lotus Symphony az OpenDocument fájlformátumot támogatják, amely az ISO által 2006-ban szabványosított, XML-alapú fájlformátum-specifikáció a nyílt forrású közösség által fenntartott irodai alkalmazások számára. Office Open XML formátum a Microsoft "nyílt" formátuma Az OO XML formátum egy a Microsofttól származó nyílt fájlformátum irodai alkalmazásokhoz, amely szabadon beépíthető más szoftverekbe, ám licenszköteles. Az Office Open XML a nemrég megjelent Microsoft Office 2007 alapértelmezett formátuma. Az ISO 2007 szeptemberében elutasította a Microsoft kérelmét az OOXML formátum nemzetközi nyílt szabvánnyá emelésére. A Microsoft Office a zárt fájlformátumai miatt vált monopóliummá a nyolcvanas években: ha egy cég egyszer elkezdte használni, többé nem szabadulhatott tőle, ugyanis az Office-szal létrehozott fájlokat egyetlen más alkalmazás sem volt képes tökéletesen kezelni. Az oktatási intézmények által használt IT rendszerek szinte kivétel nélkül megvalósíthatók nyílt forráskódú szoftvereszközök igénybevételével, az átállás minden esetben lehetséges. Cél: az interoperabilitás A monopóliumokkal szemben rendkívül szigorú Európai Unió az OpenDocumentet javasolja, mint az információcsere, a publikus dokumentumok szabványát. A Microsoft Office is alkalmazkodni kénytelen a megváltozott piaci körülményekhez, s ezért már jelenleg is több tucat formátumot támogat a termékek közti együttműködés érdekében különböző eszközökkel. Kétirányú konvertálás Az Open XML Translator segítségével már lehetséges a kétirányú átkonvertálás, tehát az MS Office-ban lementett fájlok is átalakíthatóak OpenDocument formátumúvá. A két irodai programcsomag így egységesen jeleníti meg a különböző képleteket, sablonokat. Mostantól tehát nem a kompatibilitáson van a hangsúly, hanem a funkcionalitások megfelelésén. 9
10 BECTA - British Educational Communications and Technology Agency A BECTA az angliai oktatási intézmények kommunikációs és technológiai infrastruktúrájának kialakításáért felelős álami ügynökség. Több tanulmányt készítettek a közelmúltban, mely egyértelműen azt igazolta, hogy az oktatásban a lehető leghamarabb fel kell hagyni a zárt forráskódú szoftverek használatával és nyílt forráskódú alkalamazásokkal kell megoldani a felmerülő feladatokat. A BECTA tanulmányainak fő felismerései: 1. Az iskolák IT infrastruktúrájának működtetése problémamentesen megoldható nyílt forráskódú alkalmazásokkal 2. A nyílt forráskódú alkalmazások használata az iskolákban magasabb szintű IT ismeretekhez juttatja a diákokat 3. A nyílt forráskódú alkalmazások használata ugyanolyan egyszerűek bizonyult az oktatási intézményekben, mint a zárt forráskódú hasonló funkcionalitású alkalmazásoké 4. A megtakarítási lehetőségek és a bevezetések sikere egyértelműen igazolták, hogy a nyílt forráskód a megfelelő választás az oktatási IT igények kielégítésére 5. Nyílt forráskódú alkalmazások szinte minden területre képesek megoldást kínálni, így az átállás következtében lehetővé vált fejletteb szoftverrendszerek és alkalmazások üzemeltetése - ráadásul költségmentesen. A BECTA felismerte, hogy a verseny és a választás lehetősége kulcskérdése annak, hogy az IT beszerzések valódi értéket képviseljenek, ezért felkérte a PwC-t, hogy mérje fel a problémákat a nyílt sztenderdek terjedésével kapcsolatban az oktatásban olyan szervezetek megkérdezésével, mint az Apple, SUN és az Open Source Community. A fő problémák eszerint a következők: - az oktatási intézmények vezetői nem jól informáltak a szoftverlicenszeléssel kapcsolatban, ebből következően nem is fordítanak megfelelő figyelmet erre a kérdésre 10
11 - a kormányzati döntéshozók a megfelelő tudás hiányában - a látható hátrányok tudtával - jóváhagyják a domináns termékek fájlformátumának használatát - legyen szó akár webböngészőról vagy irodai szoftverről. Az OSC szerint ennek közvetlen hatása az, hogy az iskolák nem szorgalmazzák a változásokat - akkor sem, ha ők is tisztában vannak a helyzet hátrányaival. Linkek: BECTA tanulmányok TCO számítás Horvátország Open source policy ODF Alliance EU támogatja a nyílt forráskódot Extremadura projekt 11
Az EuroOffice léphet az OpenOffice helyébe?
Az EuroOffice léphet az OpenOffice helyébe? 1/ 19 Az EuroOffice léphet az OpenOffice helyébe?, MultiRáció Kft. Open Source 2012 Az innováció motorja - 2012.03.07. Támogatott projektek: KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002
RészletesebbenA nyílt forráskódú szoftverek. László Gábor
A nyílt forráskódú szoftverek László Gábor FLOSS FS Free Software OSS Open Source Software Ideológiák nélkül FLOSS Free/Libre/Open Source Software Az FSF álláspontja szerint a nyílt forráskódú szoftver
RészletesebbenDokumentum írás és szerkesztés: Az OOo európai nézőpontból
Dokumentumkészítés és az OpenOffice.org Dokumentum írás és szerkesztés: Az OOo európai nézőpontból Dr. Banai Miklós ODFA Hungary, elnökségi tag MultiRáció Kft., ügyvezető Az első írott dokumentumok egyike
RészletesebbenBetekintés szabad szoftverek történetébe és gazdasági hátterébe, avagy mégsem eladó az egész világ.
Betekintés szabad szoftverek történetébe és gazdasági hátterébe, avagy mégsem eladó az egész világ. FSF.hu Miről lesz szó Történeti áttekintés GNU, GPL, egyéb licencek UNIX, Linux, BSD, Létezik ingyen
RészletesebbenOpenOffice Pilot projekt az NFGM-ben
OpenOffice Pilot projekt az NFGM-ben...a nyílt szabványok választása egyértelműen okos üzleti döntés...... az EU nem válhat a zárt forráskód rabjává, minden eszközzel fel kell lépni a technológiai függés
RészletesebbenSzegfű László. Szeged M. J. Város Polgármesteri Hivatala. Nyiss a világra ODF szabvány magyarul, 2013.04.25. MűPa
Szegfű László Szeged M. J. Város Polgármesteri Hivatala Szeged M. J. Város Polgármesteri Hivatala Nyílt, szabványos irodai alkalmazások az elmúlt évtized tapasztalatainak tükrében Szegfű László 2003 2013
Részletesebbenügyvezető MultiRáció Kft.
dr. Banai Miklós ügyvezető MultiRáció Kft. 2. dia MultiRáció Kft. - 100% magyar tulajdonú kisvállalkozás 1992 alapítás, pénzügyi és gazdasági tanácsadás 1994 egyedi szoftverfejlesztés, Világbanki projektek
RészletesebbenIntelligens információáramlás intézményi szinten. Előadó: Kürti László
Intelligens információáramlás intézményi szinten Előadó: Kürti László Nyílt megoldások a hazai önkormányzatokban Szerver oldalon - egyértelműen jelentős súlya van a nyílt megoldásoknak. Desktop oldalon
RészletesebbenTartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig
Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenDr. Bakonyi Péter c. docens
i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig
RészletesebbenNyílt forráskódú licencek és üzleti modellek: lehetőségből siker
Nyílt forráskódú licencek és üzleti modellek: Nyílt forráskódú licencek és Lehetőségből üzleti modellek: siker lehetőségből siker Dr. Szentiványi Gábor Dr. Szentiványi LIPSZ Gábor / ULX szentivanyi.gabor@ulx.hu
RészletesebbenDigitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM
Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenNéhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése
Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information
RészletesebbenPilot projekt az NFGM-ben: nyílt forráskódú kollaborációs dokumentumportál és üzleti dashboard projektek tapasztalatai
Pilot projekt az NFGM-ben: nyílt forráskódú kollaborációs dokumentumportál és üzleti dashboard projektek tapasztalatai Török Tamás Szántó Iván torok.tamas@ulx.hu szanto.ivan@ulx.hu ULX Open Source Consulting
RészletesebbenNyílt forráskód a Fővárosi Bíróságon
Nyílt forráskód a Fővárosi Bíróságon Laky Norbert lakyn@fovaros.birosag.hu A világi bölcsesség arra tanít, hogy kevésbé árt a hírnévnek ha valaki konvencionális módon megbukik, mintha nem konvencionális
RészletesebbenDZSU NG E LH ÁBO RÚ. az e-közigazgatásért. Karay Tivadar Budapest XVIII.ker. Polgármesteri Hivatal
DZSU NG E LH ÁBO RÚ az e-közigazgatásért Karay Tivadar Budapest XVIII.ker. Polgármesteri Hivatal A Terep Bp XVIII. kerület 2/21 C sapataink harcban állnak Linux szerverek (12 -ből 9!) Linux munkaállomások
RészletesebbenÉLET A FELHŐBEN - HATÉKONYSÁGNÖVELÉS CLOUD TECHNOLÓGIÁVAL. Baranyi Fanni Microsoft Online Szolgáltatások Értékesítési Szakértő
ÉLET A FELHŐBEN - HATÉKONYSÁGNÖVELÉS CLOUD TECHNOLÓGIÁVAL Baranyi Fanni Microsoft Online Szolgáltatások Értékesítési Szakértő Magunknak állítjuk elő: kapacitáshiány, vagy kapacitástöbblet Közműhálózatok:
RészletesebbenOpenOffice.org mint fejlesztési platform
Nyílt szoftverek a közigazgatásban OpenOffice.org mint fejlesztési platform dr. Banai Miklós, ügyvezető Koleszár Kázmér, projektvezető ODF OpenDocument Format Szabványos, könnyen kezelhető fájlformátum
RészletesebbenA Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)
C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak
RészletesebbenOpenOffice.org irodai programcsomag
OpenOffice.org irodai programcsomag Daczi László Miről lesz szó? Bevezetés Történeti háttér Átfogó bemutatás Rendszerkövetelmények Writer - szövegszerkesztő Calc - táblázatkezelő Impress
RészletesebbenElőre beküldött kérdések
Előre beküldött kérdések Nyílt forrás zárt rendszer mit takar? Laptopra telepíthet ő? Mikor hozzák forgalomba dobozos formában? Windows alkalmazások futtathatók? Más op-rendszerekkel milyen szint ű a kompatibilitás?
RészletesebbenTanulási trendek, kormányzati informatikai válaszok április 11. Vályi-Nagy Vilmos
Tanulási trendek, kormányzati informatikai válaszok 2012. április 11. Vályi-Nagy Vilmos A közeljövő tanulási trendje b bárhol rmikor tanulhass #1 anulhass on-off #2 ibrid módszerekkel line Információkat
RészletesebbenSmart Strategic Planner
Smart Strategic Planner STRATÉGIAI FTTX HÁLÓZAT TERVEZŐ ÉS KÖLTSÉG ELEMZŐ ESZKÖZ távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés Smart Strategic Planner Térinformatikai
RészletesebbenSorszám. Az ECDL vizsga informatikai hátteréről. Írta: Erdősi Péter Máté január 04. kedd, 16:53 - Módosítás: február 17.
2011. január 04. kedd, 16:53 Módosítás: 2011. február 17. csütörtök, 09:06 2011 várhatóan fontos év lesz a magyar elektronikus aláírás történetében, hiszen elindul az ECDL Elektronikus Hitelesség, Elektronikus
RészletesebbenNeumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP projekt keretében)
Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. pályázati felhívása a Digitális Jólét Program Megyei Mentor munkakörre (GINOP 3.3.2.-16 projekt keretében) A Digitális Jólét Program (DJP) végrehajtásával összefüggő
RészletesebbenAz infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban
Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások
RészletesebbenEducation Policy Analysis 2004 Edition. Oktatáspolitikai elemzés 2004. évi kiadás. Summary in Hungarian. Összefoglalás magyarul
Education Policy Analysis 2004 Edition Summary in Hungarian Oktatáspolitikai elemzés 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul Az OECD által először mintegy 30 évvel ezelőtt áttekintett témát felülvizsgálva
Részletesebben13. Fájlformátumok. Schulcz Róbert schulcz@hit.bme.hu Madarassy László lmadarassy@mik.bme.hu. 13. Fájlformátumok v2011.05.04.
Schulcz Róbert schulcz@hit.bme.hu Madarassy László lmadarassy@mik.bme.hu A tananyagot kizárólag a BME hallgatói használhatják fel tanulási céllal. Minden egyéb felhasználáshoz a szerzı engedélye szükséges!
RészletesebbenAz OpenEDU program. Dr. Szentiványi Gábor. ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft.
Az OpenEDU program Dr. Szentiványi Gábor ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft. Miről lesz szó az előadásban? Az OpenEDU létrejöttének előzményei A nyílt forráskód előnyei az oktatásban Milyen
Részletesebben30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR
INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR 30 MB DOMBORA SÁNDOR BEVEZETÉS (INFORMATIKA, INFORMATIAKI FÜGGŐSÉG, INFORMATIKAI PROJEKTEK, MÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI FELADATOK TALÁKOZÁSA, TECHNOLÓGIÁK) 2016. 09. 17. MMK- Informatikai
RészletesebbenNovell Roadshow 2008. 2008. január március
Novell Roadshow 2008. 2008. január március Napirend 2 9.30 10.00 Megnyitó 10.00 10.45 Hatékony csoportmunka 10.45 11.15 Mobilkommunikáció 11.15 11.30 Szünet 11.30 12.15 Linux alapú infrastruktúra 12.15
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenALKALMAZÁS KERETRENDSZER
JUDO ALKALMAZÁS KERETRENDSZER 2014 1 FELHASZNÁLÓK A cégvezetők többsége a dobozos termékek bevezetésével összehasonlítva az egyedi informatikai alkalmazások kialakítását költséges és időigényes beruházásnak
RészletesebbenSZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége.
SZOFTVEREK SZOFTVER = a számítógépet működtető és az azon futó programok összessége. Programok Programnak nevezzük egy algoritmus valamelyik számítógépes programnyelven való leírását, amely a számítógép
RészletesebbenA munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba
MUNKAVÉDELEM 1.2 A munkahelyi biztonság és egészségvédelem beépítése az oktatásba Tárgyszavak: munkavédelem; egészségvédelem; oktatás; képzés; esettanulmány; biztonság; tájékoztatás. Az Európai Unió munkavédelmi
RészletesebbenA könyvtárak fejlesztési lehetőségei. a TÁMOP-ban és a TIOP-ban
A könyvtárak fejlesztési lehetőségei a TÁMOP-ban és a TIOP-ban Oktatási és Kulturális Minisztérium Könyvtári Osztály A könyvtárak fejlesztési lehetőségei az EU támogatási rendszerében (2007-2013) Országos
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. február 24-ei rendkívüli ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S 2668-1/2010. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. február 24-ei rendkívüli ülésére Tárgy: A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra
RészletesebbenMICROSOFT DYNAMICS NAV RENDSZER SAAS MODELLBEN
Az ERP bevezetések 30%-a amiatt hiúsul meg, mert a bevezetést tervező vállalat nem tudja előteremteni az igényeinek megfelelő ERP rendszer bevezetéséhez szükséges erőforrást, vagy úgy gondolja, hogy az
RészletesebbenKnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer
KnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer Budapest, 2011. január 11. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Dokumentum információ... 3 Változások... 3 Bevezetés... 4 Funkciók... 5 Felhasználói felület... 5
RészletesebbenA cloud szolgáltatási modell a közigazgatásban
A cloud szolgáltatási modell a közigazgatásban Gombás László Krasznay Csaba Copyright 2011 Hewlett-Packard Development Company HP Informatikai Kft. 2011. november 23. Témafelvetés 2 HP Confidential Cloud
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Nagy Gábor. Informatika 16. INF16 modul. Az OpenOffice.org
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Nagy Gábor Informatika 16. INF16 modul Az OpenOffice.org SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény védi.
RészletesebbenTIOP 1.1.2. Hatékony informatikai infrastruktúra a központi oktatási rendszerek szolgálatában
TIOP 1.1.2 Hatékony informatikai infrastruktúra a központi oktatási rendszerek szolgálatában Varjasy Gábor Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. IT Fejlesztési Osztály Miről lesz szó? cél főbb
Részletesebbenelearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN
elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA
RészletesebbenOSOR.eu és EUPL két eszköz F/OSS megoldások európai
OSOR.eu és EUPL két eszköz F/OSS megoldások európai közigazgatásban való elterjedésének elsegítésére Szabolcs Székács Európai Bizottság F/OSS & a közigazgatás!"" #$#%&'(!)#! "! *+ "! (!, $-.// #!!),! $!,**,*%$*0
Részletesebben0405 INFORMATIKA ÁGAZAT
0405 INFORMATIKA ÁGAZAT A képzés négy + egy éves A négy éves képzés keretében az informatika ágazat szakgimnáziumi kerettanterve szerint tanulhatsz és a 4. év végén érettségi és szakmai érettségi vizsgát
RészletesebbenAZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu
AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER BEMUTATÁSA (TÁMOP 3.4.2-B) Kern Zoltán Közoktatási szakértő Kern.zoltan@educatio.hu Integrált (Elektronikus) Nyomonkövető Rendszer Miért használjuk? Hogyan használjuk?
RészletesebbenNeumann János Nonprofit Közhasznú Kft. Pályázati felhívása (a GINOP projekt keretében)
Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. Pályázati felhívása (a GINOP 3.3.2.-16 projekt keretében) DJP Hálózat Területi Vezető munkakörre a Dél-alföldi régióban DAR Területi vezető 3 pozícióra, az alább
RészletesebbenMagyar Szabad Szoftver Tárház. Erdei Csaba <erdei.csaba@fsf.hu> Mátó Péter <mato.peter@fsf.hu>
Magyar Szabad Szoftver Tárház Erdei Csaba Mátó Péter Kik vagyunk? Free Software Foundation Hungary Alapítvány a Szabad Szoftverek Magyarországi Népszerűsítéséért
RészletesebbenTUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ
TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ Digitális Nemzet Fejlesztési Program 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat a Digitális Nemzet
RészletesebbenBalaBit IT Security. A sárkány útja. Györkő Zoltán Üzletfejlesztési Igazgató BalaBit IT Security Budapest, 2011. június 2. www.balabit.
BalaBit IT Security A sárkány útja Györkő Zoltán Üzletfejlesztési Igazgató BalaBit IT Security Budapest, 2011. június 2. A BalaBitről A BalaBit a világ egyik vezető IT-biztonsági szoftverfejlesztő vállalata
RészletesebbenTIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A
Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai
RészletesebbenA nyílt forráskódú szoftverek közigazgatási alkalmazása
Nyílt Forráskódú Szoftverek a Közigazgatásban Konferencia A nyílt forráskódú szoftverek közigazgatási alkalmazása dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációért
Részletesebbenwww.lhsimulations.hu LHSimulations EULA (End-user Licence Agreement) Végfelhasználói licenc megállapodás
LHSimulations (End-user Licence Agreement) Végfelhasználói licenc megállapodás minden termékre érvényes (ingyenes és fizetős) Page: 1 / 5 Tartalomjegyzék Végfelhasználói licenc megállapodás ()... 3 Kapcsolat...
RészletesebbenSZTE Nyílt Forrású Szoftverfejlesztő és Minősítő Kompetencia Központ
UNIVERSITY OF SZEGED SZTE Nyílt Forrású Szoftverfejlesztő és Minősítő Kompetencia Központ Gyimóthy Tibor és Ferenc Rudolf Szegedi Tudományegyetem Szoftverfejlesztés Tanszék Szoftverfejlesztés Tanszék Több
RészletesebbenAz oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán
Az oktatás jelenlegi helyzete - jövőképe Információ alapú közoktatás fejlesztés a KIR bázisán Salomvári György vezető közoktatási szakértő Közoktatási Osztály Az előadás tematikája 1. A KIR rövid története
RészletesebbenNyílt forráskódú technológiák központi és Önkormányzati környezetekben
Nyílt Forráskódú Szoftverek a Közigazgatásban konferencia Nyílt forráskódú technológiák központi és Önkormányzati környezetekben Dr. Szentiványi Gábor ügyvezető ULX Open Source Consulting & Distribution
RészletesebbenA Nyílt Dokumentum Formátum szabvány alkalmazása az Európai Unióban
...Felismerem a jó döntéseket, a nyílt szabványok választása okos üzleti döntés... Az Unió nem válhat a zárt forráskód rabjává, az Európai Bizottságnak minden lehetséges eszközzel fel kell lépnie a technológiai
RészletesebbenIntegrált Video Kommunikációs Rendszer
SZEMFÜLESONLINE Integrált Video Kommunikációs Rendszer A rendszer működése, Technikai áttekintés A Szemfüles Integrált Video Kommunikációs Rendszer (IVKR) egyidejűleg ötvözi a jelenleg ismert információs
RészletesebbenInformatikai célrendszertől a komplex oktatási intézménymenedzsmentig
Informatikai célrendszertől a komplex oktatási intézménymenedzsmentig Dr. Szentiványi Gábor ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft. Az ULX-ről röviden Magyarországi központú technológiai vállalat,
RészletesebbenBevezetés A harmadik szoftverkrízis korát éljük! Szoftverkrízisek: 1. nincs elég olcsó: hardver, szoftver, programozó 2. nincs elég olcsó: szoftver, p
A MeMOOC online informatikai egyetem és a szoftverkrízis Dr. Kusper Gábor, EKE Dr. Nehéz Károly, ME Dr. Hornyák Olivér, ME Bevezetés A harmadik szoftverkrízis korát éljük! Szoftverkrízisek: 1. nincs elég
RészletesebbenOpenOffice.org bevezetése
Áttekintés www.npsh.hu OpenOffice.org bevezetése Védjegyek és Jogi nyilatkozat Copyright Novell, Inc. Minden jog fenntartva. A Novell, és termékei a Novell, Inc. bejegyzett védjegyei az Egyesült Államokban
RészletesebbenAz Open Source lehetősége a szegedi geoinformatika képzésben
Az Open Source lehetősége a szegedi geoinformatika képzésben Fehér Zsolt Zoltán Madarász Anett Olasz Angéla Szabó Péter 2009. január 29. A tanulmány célja Bemutatni, hogy a szegedi geoinformatikus képzésben
RészletesebbenTárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés
MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN E-business és e-kereskedelem az Európai Unióban Az Európai Unió különböző szervezetei és intézményei rendszeresen elemzik az elektronikus üzleti módszerek használatának
RészletesebbenEuroOffice 2010 sajtókonferencia
EuroOffice 2010 sajtókonferencia Bagoly Zsolt, fejlesztésvezető MultiRáció Kft. Pályázatok: TECH_08-A2/2-2008-0089-SZOMIN08; KMOP-1.1.1-08/1-2008-0019; KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 OpenOffice.org Teljes körű,
RészletesebbenSzemélyügyi nyilvántartás szoftver
Személyügyi nyilvántartás szoftver A nexonhr személyügyi nyilvántartás szoftver a személyügyi, továbbképzési és munkaköri adatok kezelését teszi lehetővé. A szoftver támogatja a HR adminisztrációs feladatokat,
RészletesebbenEgroupWare: A csoportmunka megoldás
EgroupWare: A csoportmunka megoldás Bemutatás Az egroupware egy üzleti szintű, PHP alapú, szabad csoportmunka szerver megoldás, a Stylite AG terméke. A közösségi verzió szabadon letölthető és ingyenesen
RészletesebbenPÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 118. 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu
PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 118. 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2012. szeptember 27-i ülésére Tárgy: Beszámoló
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)
Szám: 02/16-3/2010. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Előterjesztés a Veszprém Megyei Önkormányzat
RészletesebbenMultimédia Videó fájlformátumok
Hogy is van? Multimédia Makány György Konténerek és adatfolyamok Konténer video felirat audio 2 Konténer formátumok: AVI AVI : a Microsoft (nyílt) videoformátuma, amely 1992-től használatos. Az AVI több
RészletesebbenINFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA
INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok
RészletesebbenWindows és/vagy Linux? Készítette: Hanusz Zoltán /Hazlaat/
Windows és/vagy Linux? Készítette: Hanusz Zoltán /Hazlaat/ Operációs rendszer (OS) Operációs rendszer a számítástechnikában a számítógépeknek azt az alapprogramja, mely közvetlenül kezeli a hardvert, és
RészletesebbenA szabad szoftver és a jog A (S Z A B A D) S Z O F T VEREK FELHASZNÁLHATÓ SÁGA ÉS A LICENC
WWW. P W D C O N S U L T. HU A szabad szoftver és a jog A (S Z A B A D) S Z O F T VEREK FELHASZNÁLHATÓ SÁGA ÉS A LICENC PwD Consulting Hungary Kft. 1023 Budapest, Frankel Leó út 96. Dr. Nemessuri Péter
RészletesebbenVáci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám:
TÁJÉKOZTATÓ Digitális írástudás fejlesztése /D009 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő: képessé válik a legfontosabb számítástechnikai kifejezések megnevezésére, megérti a számítógép
RészletesebbenGEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra
GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra Dibáczi Zita Osztályvezető Helyi Fórum Nyíregyháza, 2012. december 10. 1 EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND
RészletesebbenHogyan válasszunk rendszergazdát?
Hogyan válasszunk rendszergazdát? Milyen szempontok alapján hozzunk döntést, ha el akarjuk kerülni az esetleges buktatókat? Kiadás: 2012/02 Készítette: Tamás Bence, itvezeto.hu Copyright 2012 Tamás Bence
RészletesebbenTankönyvkiadás, tankönyvhasználat nálunk és külföldön. Összeállította: Kereszty Péter
Tankönyvkiadás, tankönyvhasználat nálunk és külföldön Összeállította: Kereszty Péter Kojanitz László: Tankönyvpolitika, tankönyvkiadás és tankönyvhasználat a nagyvilágban Egy-egy ország aktuális oktatáspolitikájáról
RészletesebbenOrvosi készülékekben használható modern fejlesztési technológiák lehetőségeinek vizsgálata
Kutatási beszámoló a Pro Progressio Alapítvány számára Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Mérnök informatika szak Orvosi készülékekben használható modern
Részletesebben3. SZÁMÚ KIEGÉSZÍTŐ TÁJÉKOZTATÁS közbeszerzési eljárásban a évi CXLIII. törvény (Kbt.) 56. alapján
3. SZÁMÚ KIEGÉSZÍTŐ TÁJÉKOZTATÁS közbeszerzési eljárásban a 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 56. alapján Ajánlatkérő: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata (2400 Dunaújváros, Városháza tér 1-2.)
RészletesebbenPÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 4. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0086 (COD) 8838/17 ADD 7 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 2. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az
RészletesebbenAz EUREKA és a EUROSTARS program
Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének
RészletesebbenDigitális Oktatási Stratégia
Digitális Oktatási Stratégia Felnőttkori tanulás pillér Várkonyi Zoltán pillér vezető Budapest, 2016. november 23. A Digitális Oktatási Stratégia A DOS pillérszerkezete Köznevelés Szakképzés Felsőoktatás
RészletesebbenDr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?
Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról
RészletesebbenDigitális Oktatási Stratégia
Budapest, 2016. szeptember 27. Digitális Oktatási Stratégia Az informatika tantárgytól a digitális oktatás felé A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci igények A DOS megalapozása Változó munkaerőpiaci
RészletesebbenNyílt forráskódú irodai programkomponensek vállalati környezetbe való integrációjának vizsgálata és implementációja
1 / 15 Nyílt forráskódú irodai programkomponensek vállalati környezetbe való integrációjának vizsgálata és implementációja Vajna Miklós 2012. január 24. Tartalomjegyzék 2 / 15 1 Bevezető 2 Motiváció 3
Részletesebbenma és holnap Szabad Szoftver Konferencia 2010. október 8. Szeged Szalai Kálmán előadása
ma és holnap Szabad Szoftver Konferencia 2010. október 8. Szeged Szalai Kálmán előadása tegnap, LibreOffice holnap Szabad Szoftver Konferencia 2010. október 8. Szeged Szalai Kálmán előadása Az előadóról
RészletesebbenA jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1
A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák
RészletesebbenNovell Linux Desktop - Új generációs asztali operációs rendszer a hagyományos megoldások helyett
Novell Linux Desktop - Új generációs asztali operációs rendszer a hagyományos megoldások helyett Hargitai Zsolt rendszermérnök, Novell Novell Linux Desktop Új generációs asztali operációs rendszer a hagyományos
Részletesebbenhardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba
= hardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba HaXSoN Szerver Vékonyterminál vékonyterminál A HaXSoN vékonyterminál jellemzői - kis méretű, alacsony fogyasztású,
RészletesebbenÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat. keretében kifejlesztett. digitális filmtechnika tananyag és a tervezett képzés. bemutatása
Az ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat keretében kifejlesztett digitális filmtechnika tananyag és a tervezett képzés bemutatása A Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter indulásakor került kialakításra
RészletesebbenJelenlegi stratégiai irány
Jelenlegi stratégiai irány Készítette a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium E-közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központja Budapest, 2013 Kódszám: EKOP 1.2.15 Ez a Mű a Creative Commons Nevezd
RészletesebbenMELLÉKLET. A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.10. COM(2017) 228 final ANNEX 1 MELLÉKLET A digitális egységes piaci stratégia végrehajtása a következőhöz: a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak,
RészletesebbenLibreOffice Tímár András
LibreOffice Tímár András LibreOffice-fejlesztő atimar@suse.com Budapest 2010. szeptember 2. 2 Budapest 2010. szeptember 2. 3 A LibreOffice kódjához hozzájárulók Alkalmi Kódtisztítás (420 önkéntes) Kis
RészletesebbenFELHŐ és a MAINFRAME. Irmes Sándor
FELHŐ és a MAINFRAME Irmes Sándor Változik az üzleti környezet Zavaró tényezők viharában Gartner: nexus of forces (összehangolt erőterek) Social: Mindenhol elérhető kapcsolattartás, egyre gazdagabb tartalommal
RészletesebbenMetadirectory koncepció kivitelezése
Metadirectory koncepció kivitelezése Kovács Csaba István cs.kovacs@mail.duf.hu Szabó József pici@mail.duf.hu Tartalom Kovács koncepció vázlata megvalósítás elemei Szabó kiindulási helyzet igényfelmérés,
RészletesebbenInternetes térkép publikálási technikák, szabványok, trendek, nyílt forráskódú megoldások
Internetes térkép publikálási technikák, szabványok, trendek, nyílt forráskódú megoldások dr. Siki Zoltán Áttekintés OGC, OSGeo szervezetek Szabványosítási irányok Nem szabványos megoldások (Google) OGC
RészletesebbenERR-2.korr. jav. Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/31
ERR-2.korr. jav Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/31 Beszerzés tárgya: Szolgáltatásmegrendelés Hirdetmény típusa: Helyesbítés/2015 EUHL Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2017.03.06. Iktatószám: 3302/2017
RészletesebbenTisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!
Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati
RészletesebbenA Magyar Posta Zrt Hyper-V infrastruktúrája. Bene Zsolt Infrastruktúra fejlesztő rendszermérnök Magyar Posta ZRT
A Magyar Posta Zrt Hyper-V infrastruktúrája Bene Zsolt Infrastruktúra fejlesztő rendszermérnök Magyar Posta ZRT 1.oldal Bevezetés: A Magyar Posta több mint 1300 kistelepülés postahivatalának működtetését
Részletesebben