A SIOK Beszédes József Általános Iskola 2011. évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása
A jelentésben szereplő tanulók száma 2011. évi méréskor 6. a osztály: 24 fő 6. b osztály: 32 fő 8. a osztály: 20 fő 8. b osztály: 21 fő Szövegértés
6. évfolyam Átlageredmények A grafikon adatai segítenek elhelyezni a 6. évfolyam eredményét a 2011. évben. A szerzett standardizált képességpont: 1532 Ez az eredmény magasabb, mint az országos átlag (1465), valamint az általános iskolák és a városi, sőt fővárosi iskolák (1525) átlaga.
1540 1520 1500 1480 1460 1440 1420 1400 1456 1459 1447 1515 1525 1532 országos általáno iskoláké városi iskoláké megyeszékhelyek budapesti iskolák Beszédes J.Á.I. Országos Általános Városi Megyeszékhelyi Budapesti Beszédes átlageredmény iskolák iskolák eredmények eredmények J.Á.I.eredménye átlageredménye eredménye 1456 1459 1447 1515 1525 1532 A következő grafikon ábrázolja, hogy a vizsgált intézmények eredménye hasonló vagy szignifikánsan gyengébb a mienknél országos összehasonlításban. A városi iskolák esetében 705 iskola teljesített hasonlóan vagy szignifikánsan gyengébben. Ezt a mért intézmények 95%-a. Tehát összehasonlításban nagyon jónak mondható a 6. évfolyam teljesítménye.
A képességeloszlás néhány jellemzője A képességeloszlás grafikonja rámutat az évfolyam teljesítményének erősségére. A tanulók konfidencia-intervallumának átlaga magasabb az országos átlagnál. Legjobb teljesítményt nyújtó tanulóink képességpontja jóval magasabb (1900 körüli) az országos átlagnál, a legalacsonyabb (1200) képességpont is magasabb az országos minimumnál. Tehát tanulóink általános teljesítménye jóval az országos átlag felett van.
Képességeloszlás A szalagdiagram a tanulók képességük szerinti eloszlását ábrázolja. A 2011. évi mérés során a képességeket a tavalyihoz hasonlóan 7+1 szintbe sorolták. A sávdiagramok elhelyezésekor 6. évfolyam esetében az alapszintként definiált képességszint a 3. képességszint. Ez az a minimum, melyet szükségesnek tekintenek a további ismeretek elsajátításához és a mindennapi életben való tájékozódáshoz. Tanulóinknak 23,2 % nem éri el ezt a minimum szintet, ez az érték jobb, mint az országos 28 %, valamint a két leggyengébb képességszinten csupán 1,8%, azaz csupán egy tanuló teljesített. Ez a mennyiség már jóval kedvezőbb a tavalyi értékhez képest. A legfelső 5. 6. és 7. szintet elérő tanulóink aránya 37,5 %, mely jóval magasabb érték, mint az országos 20,3 %. Összességében a tavalyihoz képest lényegesen jobban teljesített az évfolyam.
Az átlageredmény és konfidencia-intervallumok alakulása a 6. évfolyamon tanév 2008 2009 2010 2011 eredmény 1560 1530 1496 1532 A 2011. évi mérés átlaga az utóbbi évekhez viszonyítva szignifikánsan nem változott a 6. évfolyamon.
A képességeloszlás alakulása a 6. évfolyamon
A képességeloszlás néhány jellemzője osztályonként
A fenti ábrákon az osztályonkénti képességeloszlást tanulónként is vizsgálhatjuk. Az A jelű osztályban a tanulók 33%-a nem éri el az alapszintnek tekintett 3. szintet, míg a B jelű osztályban csupán tanulók 15%-a. A magasabb, 4. 7. szintekbe az A jelű osztály tanulóinak 37%-a került, a B jelű osztályban viszont a tanulók 65 %-a. Világosan látható a két osztály közötti lényeges különbség: a B jelű osztály teljesítménye alapján az osztálynak jóval nagyobb százaléka tartozik a magasabb képességszintekbe, az A osztály tanulóinak teljesítménye között nagyobb a szóródás. Örvendetes, hogy a két leggyengébb képességszintbe csupán egy tanuló tartozik. A képességeloszlásban tapasztalható különbség megmutatkozik a szélső értékek összehasonlításával is: A osztályban: 1163 1789 között helyezkednek el, B osztályban 1123 2062 között, mely megerősíti a fenti különbséget. 8. évfolyam Átlageredmények
A 8. évfolyam átlageredménye az országos, az általános iskolák és a városi iskolák összehasonlításában jobbnak mondható, illetve azokhoz hasonló. Országos Általános Városi Beszédes átlageredmény iskolák iskolák J.Á.I.eredménye átlageredménye eredménye 1577 1561 1554 1563 Szignifikánsan jobban, hasonlóan és gyengébben teljesítő iskolák száma és aránya
A képességeloszlás jellemzői A fenti grafikon tanulóink képességük szerinti eloszlását ábrázolja. Tanulóink teljesítményének mediánja (1563)) hasonló az országos medián értékéhez. A 95-ös percentilis értéke jóval nagyobb az országos átlagnál, a leggyengébb értéke pedig magasabb az országos értéknél.. Képességeloszlás A szalagdiagram a tanulók képességük szerinti eloszlását ábrázolja.
A 2011. évi mérés során a képességeket a tavalyihoz hasonlóan 7+1 szintbe sorolták. A mérés az alapképesség szintjét 8. évfolyamon a 4. szintnél húzta meg, mivel ez az a minimum, melyet szükségesnek tekintenek a további ismeretek elsajátításához és a mindennapi életben való tájékozódáshoz. Az 1. szint alatti és az 1. szintbe nem is került tanulói teljesítmény ellentétben az országos szórással. A 2. szintre is csak négy tanuló került, mely a tanulók 9,8%-t jelenti, és ez is alacsonyabb a városi iskolák 10,2 %-nál. A legmagasabb 5. 6. és 7. szinten tanulóink 31,7%-a került, mely hasonló az országos ás városi iskolák értékeihez. Az átlageredmény alakulása a 8. évfolyamon A 2011. évi mérés eredménye a korábbi három évhez képest szignifikánsan alacsonyabb. A képességeloszlás alakulása a 8. évfolyamon
A képességeloszlás az összehasonlított években a 7+1 képességszintbe sorolja az egyes tanulók teljesítményét. A cél természetesen az alapszint alatti tanulók felzárkóztatása volt. A grafikon szerint a két leggyengébb szintbe nem került tanuló, a tanulók többsége, 69 %-a került a 4 7. szintbe.. A képességeloszlás néhány jellemzője osztályonként
A képességeloszlás osztályonkénti összehasonlítása tükrözi az osztályok közötti különbségeket. Az A jelű osztály mediánja a magasabb (1590), és 1257 és 2041 képességpont között helyezkedik el az osztály teljesítménye. A B osztály mediánja alacsonyabb 1555, a képességpontok pedig szintén alacsonyabb értékek között helyezkednek el: 1249 1806. A maximum is jóval alacsonyabb az A osztályénál. 5/b A képességeloszlás osztályonként 2011-ben
Az osztályonkénti képességeloszlás a fenti megállapításokat erősíti. Az A jelű osztályban a tanulók 66 %-a teljesített a 4-7. szinten, a B jelű osztályban pedig a tanulók 70%-a. Matematika Mért tanulók száma a 2011. évben 8. a - 20 fő 8. b 21 fő SNI tanuló: 2 fő BTMN tanuló: 5 fő 6. évfolyam Átlageredmények
A grafikon adatai segítenek elhelyezni a 8. évfolyam eredményét a 2011. évben. A szerzett standardizált képességpont: 1560 Ez az eredmény némileg alacsonyabb, mint az országos átlag (1601), a községi és városi iskolák átlaga között helyezkedik el. Országos községi iskolák Városi Beszédes átlageredmény átlageredménye iskolák J.Á.I.eredménye eredménye 1586 1550 1577 1560 Képességeloszlás néhány jellemzője
Átlageredmény: 1560 A képességeloszlás összehasonlításakor megállapítható, hogy az évfolyam konfidencia-intervallumának átlaga némileg az országos átlag alatt helyezkedik el. A minimum képességpont (1236) hasonló az országos szinthez, a maximum képességpont (1918) viszont magasabb Siófok kistérségének vagy a városi és általános iskolák maximumánál. Képességeloszlás
Az alapszintnek számító 4. szint alatt a tanulók 53 % teljesített, ami elég magas arány. Az évfolyamon számon tartott viszonylag nagy számú SNI és BMN tanulók gyenge teljesítménye eléggé lehúzza az évfolyam eredményét. Az elvárható 4 7. szinten a tanulók 46 %-a teljesített. A tanulók átlagának és konfidencia-intervallumainak alakulása év 2008 2009 2010 2011 eredmény 1611 1620 1592 1560 Az átlageredmények a korábbi évekhez képest szignifikánsan nem változtak, kivéve a 2009. évihez, melyhez képest gyengébb.
Képességeloszlás jellemzői osztályonként Az osztályonként mért képességeloszlást tartalmazó ábra szerint a két osztály képességpontjainak átlaga különböző: az A osztály mediánja 1584, a B osztályé alacsonyabb: 1539. Az A osztálynak mind a 25 percentilisének értéke, mind a maximum képességpont értéke jóval magasabb a B osztályénál. Ebből fakad a két osztály különbsége.
Tanulónként vizsgálva megállapítható, hogy míg az A osztályban az alapszintnek számító 4. szint alatt kevesebben teljesítettek ellentétben a B osztállyal. Ezeknek a tanulóknak a teljesítménye magyarázható a nagy számú SNI és BMNT tanulók számával. 6. évfolyam Mért tanulók száma 6.a osztály: 24 fő 6.b osztály: 32 fő Ebből SNI tanuló: 1 fő BMNT tanuló 8 fő Átlageredmények A grafikon adatai segítenek elhelyezni a 6. évfolyam eredményét a 2011. évben.
A szerzett standardizált képességpont: 1509 Ez az eredmény magasabb, mint az országos átlag (1486), valamint az általános iskolák (1480) és a városi iskolák (1469)) átlaga. Országos Általános iskolák Városi Beszédes átlageredmény átlageredménye iskolák J.Á.I.eredménye eredménye 1486 1480 1469 1509 A képességeloszlás néhány jellemzője A tanulók eredménye: 1509 Az évfolyam képességpontjainak mediánja összességében jobb, mint az országos átlag. Míg a minimum képességpont (1123) ugyan alacsonyabb az
országosnál (1158), iskolánk maximum értéke azonban jóval az országos felett (1820) található (2062). A további percentilisértékek is a többi populációban mérteknél magasabbak. Képességeloszlás A szalagdiagram adatai szerint iskolánkban az alapszintnek számító 3. szint alatt a tanulók 37,5 %-a teljesített, mely arány alacsonyabb mind az országos (41,7%), mind a városi iskolák arányánál (45%). Örvendetes, hogy az elvártnak minősülő 4 7. szintbe a tanulók 62,5 %-a tartozik, míg országosan ez az érték csak 58%, városi iskolák esetében pedig csak 55%.
Az átlageredmények alakulása a korábbi évekhez viszonyítva Az intézmény 6. évfolyamának matematikaeredménye a korábbi évekhez viszonyítva szignifikánsan nem változott. tanév 2008 2009 2010 2011 eredmény 1534 1476 1493 1509 Képességeloszlás a 6. évfolyamon a korábbi évekhez képest
A tanulók teljesítményeit egyenként ábrázoló grafikon szerint a 6. évfolyamon alapszintnek számító 3. szint alatt teljesítők száma csökken, míg az elvárt 4 7. szint között teljesítők száma nőtt. Képességeloszlás az osztályok között
Az osztályonként mért képességeloszlás alapján aránytalanság mutatkozik a két osztály között. Az A osztály képességpont-mediánja 1514, a B osztályé jóval magasabb: 1581. Az A osztályban ugyan jobb a minimum értéke (1163), mint a B osztályban (1123), de a 75 percentilishez tartozók képességpontja (1650) és aránya a B osztályban jóval magasabb. Az alapszint alatt a tanulók 41%-a teljesített, a B osztályban csak 37%. Az elvárt 4 7. szinten az A osztályban a tanulók 41 %-a, míg a B osztályban 53 % teljesített Összegzés a 2011. évi kompetenciamérés adatai alapján
Az átlageredmények a megbízhatósági tartomány figyelembe vételével az országos és a viszonyítási csoportokhoz értékéhez képest nem mutat szignifikáns eltérést, kivéve a 6. évfolyam szövegértési eredményét, mivel az mindegyik viszonyítási csoport eredményénél szignifikánsan jobb eredményt mutat. Az alapszintet el nem érő tanulók aránya a 8. évfolyam matematika eredményét kivéve alacsonyabb értéket mutat, mit az országos, illetve a típustelepülések értéke. Legfőbb feladatunk, hogy ezeket az alacsonyabb értékeket produkáló tanulók számát még jobban csökkentsük, minél több tanuló érje el a továbbhaladáshoz szükséges alapszintet. A telephely eredménye a tanulók korábbi eredményének tükrében szignifikáns eltérést nincs a tényleges és a várható között. Feladatok Feltétlenül csökkenteni kell az alapszint alatt teljesítő tanulók számát, akik a többiekhez képest a leszakadókat jelentik. Rendkívül fontos, hogy már alsó tagozaton megakadályozzuk az alapkészségek közötti nagy eltéréseket, mivel ezek felső tagozaton csak tovább nőnek, növelhetik a lemaradók számát Meg kell találni annak a módját, hogy helyt kapjanak minden tantárgyi órán a különféle szövegtípusok feldolgozási formái, a különféle gondolati művelettípusok, gondolkodási eljárások (analógiák, algoritmusok) különféle feladattípusok alkalmazásával
Rendszeressé kell tenni a feladatbankok használatát biztosítani kell a szövegértéshez és különböző tantárgyakhoz alkalmazható segédeszközök minél szélesebb skáláját (munkafüzet, feladatlapok, térképek, táblázatok, grafikonok, internet stb.) Hatékonyabbá kell tenni a tanórai differenciált foglalkoztatást. esetenként egyénre szabott feladatok biztosítását A felzárkóztató foglalkozások eredményességét fokozni kell