Tőkekihelyezés és projektkövetés informatikája

Hasonló dokumentumok
Vezetői információs rendszerek

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Tőkekihelyezés és projektkövetés informatikája

30 MB INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

Mi a folyamat? Folyamatokkal kapcsolatos teendőink. Folyamatok azonosítása Folyamatok szabályozása Folyamatok folyamatos fejlesztése

IRÁNYTŰ A SZABÁLYTENGERBEN

VÁLLALATI INFORMÁCIÓS RENDSZEREK. Debrenti Attila Sándor

Tisztelettel köszöntöm a RITEK Zrt. Regionális Információtechnológiai Központ bemutatóján.

A projektvezetési eszköz implementációja hazai építő-, szerelőipari vállalkozásoknál

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

IT Szolgáltatás Menedzsment az oktatási szektorban - 90 nap alatt költséghatékonyan

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Projekt siker és felelősség

Tőkekihelyezés és projektkövetés informatikája

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia

Tőkekihelyezés és projektkövetés informatikája


INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

PROJEKTMENEDZSERI ÉS PROJEKTELLENŐRI FELADATOK

1.1 Egyértelmű, világos projekt célkitűzések. 1.2 A projekt-célok teljesülésének egzakt, mérhető kritériumai

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás:

A benchmarking fogalma

Szoftverminőségbiztosítás

Belső ellenőrzés és compliance. szolgáltatások. Cover. KPMG.hu

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

DW/BI rendszerek kialakítása bevezetői szemszögből. Gollnhofer Gábor - Meta Consulting Kft.

IT ügyfélszolgálat és incidenskezelés fejlesztése az MNB-nél

IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban

Üzleti folyamatok rugalmasabb IT támogatása. Nick Gábor András szeptember 10.

Bevezetés a programozásba

A PROJEKTTERVEZÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI: SZAKÉRTŐ SZEMÉVEL. Pályázatíró szeminárium, Stratégiai partnerségek Január 16.

TOGAF elemei a gyakorlatban

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV

Hatékony iteratív fejlesztési módszertan a gyakorlatban a RUP fejlesztési módszertanra építve

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A számú pályázat alapján

LOGISZTIKA/ELLÁTÁSI LÁNC MENEDZSMENT BODA & PARTNERS SZAKÉRTŐI SZOLGÁLTATÁSOK

Termelésirányítási rendszerek bevezetésének tapasztalatai

Tőkekihelyezés és projektkövetés informatikája

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás

A TESZTELÉS ALAPJAI A TESZTELÉS ALAPVETŐ FOLYAMATA A TESZTELÉS PSZICHOLÓGIÁJA A TESZTELÉS ETIKAI KÓDEXE

Autóipari beágyazott rendszerek Dr. Balogh, András

Menedzsment paradigmák és a virtuális vállalat. Virtuális vállalat 2012/13 1. félév 6. Előadás Dr. Kulcsár Gyula

A minőségbiztosítás folyamata, szereplők

Teljeskörű BI megoldás a gyakorlatban IBM eszközök használatával, Magyarországon

Az új ISO 14001: 2015 szabvány változásai

Az ITIL egyszeruen. avagy. híd

SAP BO PC alapú tervezési környezetben a Richter controlling

1964 IBM DEC PDP-8

A vezetői jelentésrendszer alapjai. Információs igények, irányítás, informatikai támogatás

01. gyakorlat - Projektalapítás

Üzletmenet-folytonosság és katasztrófa helyzet kezelés (Honnan indultunk, miért változtunk, hova tartunk?)

Bevezetés: Mi a CRM? A tervezési fázis helye és szerepe a CRM implementációs projektekben Jógyakorlatok: mire figyeljünk a CRM tervezés közben.

ÜZLETI INFORMATIKA SZAKKÖZGAZDÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelménye

A ÉVI TANFELÜGYELETI LÁTOGATÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE (TÁMOP-3.1.8)

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Informatikai projekteredmények elfogadottságának tényezői

TECHNOLÓGIAI IGÉNYMENEDZSMENT

Üzleti és projekt kockázatelemzés: a Szigma Integrisk integrált kockázatmenezdsment módszertan és szoftver

B S I. Folyamatelvű gondolkodásm sa nagyvállalatn. llalatnál. marta.maroti@bsis.hu. az információ érték. Business System Integration Solutions

A projekt folyamatcsoportok és a projekt tudásterületek kapcsolata. Projektmenedzsment-folyamatcsoportok. Tervezési folyamatcsoport

Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved.

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Gara Péter, senior technikai tanácsadó. Identity Management rendszerek

PMO Érettségi szint és versenyelőny. Kovács Ádám

A SIKERES ÜGYVITELI RENDSZER KIVÁLASZTÁS KULCSKÉRDÉSE

Minőségmenedzsment: azért felel, hogy a projekt teljesítse az elvárt feladatát és a követelményeket.

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt

Dunavarsány Polgármesteri Hivatalának Szervezetfejlesztése

Projektmenedzsment tisztán és világosan. ÖKO Közösségek a Fenntartható Jövőért Klaszter Konferencia

Az ellátásilánc-menedzsment, és informatikai háttere. BGF PSZK Közgazdasági Informatikai Intézeti Tanszék Balázs Ildikó, Dr.

A cloud szolgáltatási modell a közigazgatásban

A duális képzés felsőoktatásban betöltött innovációs szerepe

Lehetőségek felmérése

VINÇOTTE HUNGARY. ISO Üzleti kockázatok kezelése és csökkentése Péter Lajos, vezető auditor,

CRM rendszerek implementálása

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Szoftverrel támogatott információbiztonsági rendszer bevezetés az ELMŰ-nél. ELMŰ-ÉMÁSZ Dénes Sándor

1 Vezetői összefoglaló 3. 2 Bevezetés Egységköltség-számítás az EMIR adatbázis alapján 11

Projektkövetés a 148/2002 (VII.1.) Kormány rendelet alapján

Szemléletmód váltás a banki BI projekteken

A Hivatal érvényben lévő alábbi dokumentumok létrehozása, szinkronizálása szükséges

Informatika-irányítás új keretek között. PSZÁF projekt

Smart City Tudásbázis

Összeállította: Sallai András. Minőség

ISO 9001:2015 revízió - áttekintés

Vezetői beszámoló Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala ÁROP hivatali szervezetfejlesztésről

Projektmenedzsment státusz autóipari beszállító cégeknél tréning tapasztalatok alapján mobil:

A vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és pont)

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Költséghatékony karbantartás tervezése: Hogyan kezeljük a nem várt költségeket?

Jogosultság igénylési folyamatok egységesítése a Magyar Telekom csoportnál. Magyar Telekom IAM rendszer Pálfy Zsolt Levente , 1.

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

PROVICE. üzleti és informatikai tanácsadás

Beszállítók integrálása és szolgáltatások optimalizálása ITIL szemüvegen keresztül

A Gazdasági - Műszaki Főigazgatóság feladatai az intézményirányítás fejlesztésében

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK MŰSZAKI LEÍRÁS

Átírás:

Berlin Boston Budapest Düsseldorf Munich Prague Stuttgart Vienna Zurich www.ifua.hu dr. Kupás Tibor Budapest, 2007. április 2. IT projektek menedzselése - ERP és VIR projekt specifikumok Tőkekihelyezés és projektkövetés informatikája

IT projektek bevezetésének sajátosságai Nagy változást jelent a szervezet életében Nagy a jelentősége Nagy a kockázata Sok szereplős, és a szereplők nagyon különbözők (szakképzettség, attitűd, célok, stb.) Nagyon komplex Sok van belőle... 2

IT projektek két fő típusa Tranzakciós rendszer (integrált rendszer, ERP) bevezetése Felhasználói: Sokan, eltérő szakmával, eltérő funkciókra, eltérő módon forgatják a vállalat kerekeit Szerepe: A vállalat alapműködését befolyásolja Adatok: Sok, sokféle, részletes, naprakész Az implementálás módja: -Telepítés-Testreszabás Döntéstámogató rendszer kifejlesztése/bevezetése Felhasználói: Nem túl sokan, vezetők, döntéshozásra használják meghatározzák a vállalat irányát Szerepe: A döntéshozást befolyásolja Adatok: Sok forrásból, sokféle, aggregált, kb. havi frissítéssel Az implementálás módja: -Egyedi fejlesztés 3

ERP rendszer bevezetése - Tartalom Az ERP rendszer bevezetési projekt szakaszai Mi az a folyamat Az informatikai leképezés szakaszai Az elvégzendő feladatok nagyságrendje Beállítási terv készítés vs. Működéskorszerűsítés Tipikus hibák A változáskezelés eszközei és azok rendeltetése Kommunikációs csatornák Ösztönzés Kiválasztás Kockázat felmérés A változással szembeni követelmények 4

Az ERP rendszer bevezetési projekt szakaszai Projektdefiníció Rendszerbevezetés IT szállító kiválasztás Beállítási terv Prototípus készítés Tesztelés Éles üzembe állítás 5

A teljes körű BPR projekt szakaszai Projektdefiníció Működéskorszerűsítés Változáskezelés Helyzetfeltárás A működési jövőkép meghatározása Folyamatoptimalizálás Részletes folyamattervezés A megvalósítás támogatása Informatikai leképezés IT szállító kiválasztás Beállítási terv Prototípus készítés Tesztelés Éles üzembe állítás Kommunikáció, ösztönzés, kiválasztás, emberi kockázatok Projektmenedzsment 6

Mi az a folyamat? Folyamat: egy adott ügyfélnek vagy piacnak szánt termék/szolgáltatás előállítására kialakított tevékenységek strukturált, mért lánca. A folyamatok megfigyelhetők, mérhetők, ismételhetők és fejleszthetők. Az ügyfél számára az igény kielégítése a lényeges, és ennek záloga a szolgáltatást biztosító folyamat. Igény felmerült nehezen áttekinthető végrehajtás Szervezeti irányítás Igény kielégítve Vevő Vevő jól áttekinthető folyamatok Folyamati irányítás 7

Az elvégzendő feladatok nagyságrendje A feladat nagysága Informatikai leképezés Változáskezelés, Projektmenedzsent Működéskorszerűsítés Idő 8

Beállítási terv készítés vs. működéskorszerűsítés Beállítási terv készítés funkciók törzsadat struktúrák bizonylatok interface-ek vagy 1 Helyzetfeltárás részfolyamatok input-output felelős-végrehajtó ráfordítások 2 Működési jövőkép meghatározása make-or-buy struktúra optimalizálási kritériumok 3 Folyamatoptimalizálás intézkedések Részletes 4 munkakörök szabályzatok bizonylatok munkatársak folyamattervezés 5 A megvalósítás támogatása 9

Tipikus hibák Nem tisztázott projektcélok és projektterjedelem. A felsővezetők nem tudnak megegyezni a koncepcionális kérdésekben. Nem használjuk ki a korszerű informatikában rejlő lehetőségeket. A döntések nem következetesek. A kommunikáció nem egységes. A koncepcionális kidolgozás után a megvalósítás háttérbe kerül. A projekt szempontjából kulcsemberek nem rendelkeznek szabad kapacitásokkal. Túl feszes munkatempó, rövid határidők. A munkahelyüket féltő, ellenérdekelt munkatársak. 10

A változással szembeni követelmények Átláthatóság A változtatási tervnek minden megvalósító által érthetőnek kell lennie. A világossághoz koherens és realista jövőkép, keret és nyelvezet szükséges. Minden szinten dolgozónak fel kell tudnia fogni mind az üzenetet, mind annak a sürgősségét. Folyamatosság A szervezetnek fel kell ismernie, hogy az emberek nem kaméleonok - nem tudják megváltoztatni sem csíkozásukat, sem színüket egy szempillantás alatt. Többségüknek vannak múltbeli teljesítményeik, melyekre büszkék, értékes erősségeik, melyek őket előrevihetik. Ha úgy érzik, hogy ezek a dolgok eldobandóak, valószínűleg nem fogják támogatni a változtatásra irányuló erőfeszítéseket. Konzisztencia Elvárásoknak és a cselekedeteknek konzisztensnek kell lenniük, ha emberektől ráfordításokat várunk el. Ha a menedzsment ismétlődően néhány egyszerű kulcsüzenetre helyezi a hangsúlyt, ez végül is a szervezetben mindenkinek a fejében lesz. Kommunikáció Sikeres változtatási erőfeszítés több csatornát és módot igényel, így a kommunikáció gyakori és többirányú. 11 Forrás: (Ellen R. Hart: Designing Process. - Based Organizations, 56. o.)

A változáskezelés eszközei és azok rendeltetése Kommunikáció a munkatársak elkötelezettségének megteremtése; a változásokkal kapcsolatos bizonytalanságérzet csökkentése; a munkatársak tájékoztatása személyes jövőbeli sorsukról. Ösztönzés a munkatársak érdekeltté tétele a lehető legjobb megoldások kidolgozásában; a munkatársak erőfeszítéseinek jutalmazása. Kiválasztás a megfelelő munkatársak kiválasztása a jövőbeli pozíciókra; a jövőbeli feladatoknak való megfelelés támogatása. Kockázat felmérés a munkatársak változásokkal kapcsolatos észleléseinek, véleményének, hozzá-állásának figyelembevétele; beavatkozások megtervezése a kockázatok csökkentése érdekében. 12

Ösztönzés Azáltal, hogy bevonjuk őket a projektbe, a munkatársak befolyással bírnak: a folyamatok, (részfolyamatok, tevékenységek) jövőbeni menetére; a szervezet felépítésére; a működést támogató informatikai rendszer jellemzőire. Folyamatos visszacsatolást kapnak a projekt tagjaként végzett munkájukról. Jutalmazzuk a projekt során végzett plusz munkájukat. 13

Kiválasztás Kiinduló adatbázis a munkatársakról (személyes adatok, képzettség, tapasztalatok, képességek). A munkatársak magatartási jellemzőinek felmérése és értékelése (értékek, attitűdök, készségek, képességek). Az egyes munkakörök ellátásához szükséges jellemzők meghatározása (ismeretek, készségek, képességek), a megfelelés értékelése egyénenként. Az egyes munkaköröket jövőben betöltő személyek kiválasztása. A kompenzációs rendszer megtervezése. Az elképzelések egyeztetése az érintettekkel. Személyre szabott továbbképzési, képességfejlesztési tervek elkészítése. 14

Kockázat felmérés A projektvezetői értekezleteken a résztvevők értékelik a kockázatos területeket, és megtervezik a kezelés módját (standard ellenőrző lista, nyitott kérdések). A vezetői értekezleteken a vezetők tájékoztatják egymást a saját területükön várható problémákról, megegyeznek a kezelés módjában. A kritikus területeken a problémák lehetséges okainak feltárása személyes beszélgetések keretében. Időszakonként kérdőíves felmérés a teljes munkatársi körre vonatkozóan. 15

A szervezeti változáskezelés (change management) és a PMBOK integrált változtatáskezelése nagymértékben eltér egymástól Integrált projektterv Tervértékek Tervértékek Végrehajtási folyamatok Eredmények, mért adatok Projektterv frissítés Korrekció, work around Követési és felügyeleti folyamatok 16Pálvölgyi Lajos

Döntéstámogató (VIR) rendszer bevezetése - Tartalom A dilemma A vezetői információs rendszer folyamatjellege Az információgyár és fő folyamatai Alapvetések és következtetések Rendszer határok nélkül Szereplők és együttműködésük a BI projektekben I.-II.-III. Projektfolyamat és tevékenységek BI* rendszerek bevezetésekor Scoping Tudástranszfer 17

A dilemma Vezetői Információs Rendszer kontra projekt. VEZETŐ V R RENDSZER I INFORMÁCIÓ 18

A vezetői információs rendszer folyamatjellege V VEZETŐ: megrendelő, ügyfél, FOGYASZTÓ I INFORMÁCIÓ: szolgáltatás, TERMÉK R RENDSZER: eszköz, erőforrás, GYÁR 19

Az információgyár és fő folyamatai igényli átalakul Anyag V I R Megrendelő Termék előállítja Gyár Vevő fejleszti fogyasztja Tudós előállítja ellenőrzi Munkás üzemelteti 20

Alapvetések és következtetések A vezetői információs rendszer megrendelői és felhasználói (fogyasztói) a vállalat vezetői. Ők nem akarnak semmilyen rendszert, információt akarnak. A vezetői információs rendszer terméke az információ. Az ilyen rendszerek ezért nem informatikai, hanem információ előállító rendszerek. A vezetői információs rendszerek fejlesztőinek célja nem a rendszer, hanem az információ költséghatékony, gyors és megbízható minőségű előállítása kell legyen. A vezetői információs rendszer projektek ezért nem érnek véget a rendszer implementálásával, hanem annak folyamatos üzemeltetésével, minőségbiztosításával és fejlesztésével folytatódnak. A vezetői információs rendszerek a vállalat adatvagyonát használják nyersanyagként és üzleti folyamatait modellezik gyártási folyamataikban. Ezért az üzleti folyamatok és az azokat támogató rendszerek minősége meghatározza a termék, azaz az előállított információ minőségét 21

Rendszer határok nélkül Források Rendszer Fogyasztók Üzleti folyamatok Transzformáció Prezentáció ERP* rendszerek Stakeholder-ek visszacsatol fejleszt fejleszt visszacsatol Fejlesztők, üzemeltetők adat információ * ERP: Enterprise Resource Planning, a vállat üzleti folyamatait, operatív működését támogató (informatikai) rendszer 22

Szereplők és együttműködésük a BI projektekben I. Vállalati szereplők stakeholder-ek projekt szponzor projektvezető üzleti területi szakemberek (belső tanácsadók) rendszerfejlesztők üzemeltetők (adminisztrátorok) egyéb (pl. jogászok) Külső szállítók Tanácsadók projekt szponzor projektvezető(k) üzleti (vezetési) tanácsadók informatikai tanácsadók rendszerfejlesztők (független) projektvezetők trénerek egyéb (pl. (független) auditorok, minőségbiztosítási szakemberek) informatikai eszközök (hardver, szoftver elemek szállítói) 23

Szereplők és együttműködésük a BI projektekben II. 24 A tanácsadók és a belső szakértők együttműködése biztosíthatja az üzleti megközelítésmód jelenlétét a projekt teljes életciklusában. A vállalati team saját érdeke a tudástranszfer folyamatos igénybe vétele (kikényszerítése). A projekt járulékos haszna az ismeretszerzés. A vállalati team-nek saját kézben kell tartani a projektet és annak eredményeit, az nem a tanácsadók tulajdona. A nem-tudás és nem-értés bizalmatlansághoz vezet. A belső tanácsadók folyamatos részvétele a projektben elkerülhetővé teszi ezt. A meglévő belső standard architektúrákat és módszereket közösen fel kell használni. Ha nincsenek, ki kell dolgozni, ha nem alkalmazhatóak, át kell értékelni azokat. Egységes kommunikációs platform (és technológia) szükséges a projekt elejétől. Ki kell dolgozni, és be kell tartani a játékszabályokat. Forrás: Japha, M.: With or Without You - in Intelligent Enterprise 2000 Vol. 3. No 16-17

Szereplők és együttműködésük a BI projektekben III. 25 A vállalati vezetők tájékoztatása elengedhetetlen a projekt sikere szempontjából. Erre szolgálnak az üzleti szempontból értelmezhető részeredményeket bemutató prezentációk. De: ne prezentáljunk informatikai rendszerelemeket (pl. az alapszoftvereket), csak megbízható, minőségellenőrzött adatokkal jelenjünk meg, a prezentációt a szükséges mértékben használjuk visszacsatolásra, a prezentáción ne oktassunk, arra való a felhasználói tréning Az üzleti és informatikai belső szakértők közötti kommunikációban a külső tanácsadók gyakran a katalizátor szerepét tölthetik be. Használjuk ki ezt! Hasonló a helyzet a külső szállítókkal való kommunikáció esetében is. Ebben is tekintsük partnernek a tanácsadót (ha már bevontuk)! Szerződjünk pontosan. A tartalmi részletekbe menő szerződés nem a bizalmatlanság jele (az ettől való tartózkodás az)!

Projektfolyamat és tevékenységek BI* rendszerek bevezetésekor Üzemeltetés Problémafelmérés Projektdefiníció Kiválasztási eljárások PROJEKT Minőségbiztosítás Továbbfejlesztés Üzleti Modellezés, Telepítések, Projektscoping igényfelmérés rendszerfelmérés Infrastruktúratervezés alapoktatás Implementáció Teszt, dokumentáció Projektmenedzsment, kockázatkezelés, tudáskezelés 26 * BI: Business Intelligence - üzleti intelligencia (rendszer)

Scoping A scoping fázis itt is, mint általában a projekt terjedelem meghatározására szolgál A probléma definíció megfelelő mértékű szűkítése és pontosítása biztosítja a kivitelezés idő- és erőforrás-korlátosságát: bevont és kiszolgált üzleti területek és folyamatok bevont forrásrendszerek szolgáltatott információ granularitása és előállításának ciklusideje Eredménye a Scoping Dokumentum, maga is a projekt részterméke rögzíti mit és kinek szállít és nem illetve kinek nem szállít a projekt kitekintést ad a továbbfejlesztés irányait illetően megadja az idő- vagy erőforrás-korlátok miatt nem szállítható eredmények átmeneti kiváltásának lehetőségeit a szerződés mellett a legfontosabb dokumentum a változáskezelés számára 27

Tudástranszfer A vállalat nem csak a rendszerért fizet. A megszerezhető tudás nemcsak haszon, de az üzemeltetés, minőségbiztosítás és továbbfejlesztés feltétele is. Gyakorlat teszi a mestert! Nincs az a tréning, ami felér a napi gyakorlattal. A rendszer utólag nem ismerhető meg az elvárt mélységben. A tudás hiánya a bizalom hiányát is eredményezi. A belső szakértők vágynak az új módszerek és technológiák elsajátítására. A rendszer várhatóan annál jobban tér el a belső szabványoktól, minél kevesebb tudás áramlik át a projekt során. Csak a belső szakértők dedikálása a projektre biztosíthatja a tudástranszfert. Ne hivatkozzunk túlterheltségre! Valakinek végül úgyis üzemeltetni kell. A tudáskezelés technológiája csak kiegészíti és megkönnyíti tudástranszfert, de nem helyettesíti a személyes együttműködést. 28 Forrás: Japha, M.: With or Without You - in Intelligent Enterprise 2000 Vol. 3. No 16-17