Magyarország története 1963 1990 Segítség az írásbeli vizsgához A vizsga egyes várható feladataihoz az alábbi ismeretek elsajátítása szükséges. Figyelem! A vizsgán ettıl eltérı feladatok is elıfordulhatnak, pl. felsorolások, összehasonlítások, mini-esszékérdések egyes résztémakörökben stb. Tartalom: Kronológia Forrásfelismerés Ki kicsoda? Statisztikai adatok Fontosabb törvények Fogalmak Kronológia ld. a Kronológia menüpontban: 1963 72 1973 88 1988 90 A piros színnel kiemelt dátumokat napra pontosan, a csillaggal (*) jelölteket hónapra pontosan (természetesen évszámmal együtt!!!) kell tudni, a többi adat csak tájékoztató jellegő. Forrásfelismerés a félév elején kiadott tematikán szereplı források szövegét kell elolvasni, ezekbıl lesznek jól azonosítható részletek a dolgozatban. A forrás felismerése akkor teljes, ha szerzıje (kiadója), címe és keletkezési ideje (legalább év, hónap) szerepel; további kérdés lehet a forrás jelentıségének rövid értékelésére vonatkozóan Ki kicsoda? Az 1963 90 közötti korszak legfontosabb szereplıi az általuk betöltött posztokat, jelentısebb cselekedeteiket is ismerni kell. Valamennyi alább felsorolt személy életrajza megtalálható a Ki kicsoda menü alatt. A kollokviumon számonkért nevek listáját alább közlöm. A vizsgán a jelzett személyek 1963 és 1990 közötti tevékenységérıl, tisztségeirıl kell csak beszámolni!! Aczél György Ajtai Miklós Andropov, Jurij Antall József Apró Antal Bauer Tamás Berecz János Bibó István
Bihari Mihály Biszku Béla Bíró Zoltán Biľák, Vasil Brandt, Willy Brezsnyev, Leonyid Bush, George id. Casaroli bíboros* Ceauşescu, Nicolae Czinege Lajos Csernyenko, Konsztantyin Csoóri Sándor Csurka István Demszky Gábor Deutsch Tamás Dobi István Donáth Ferenc Dubček, Alexander Duray Miklós Erdélyi Károly Fehér Lajos Fejti György Fock Jenı Fodor Gábor Für Lajos Gáspár Sándor Gorbacsov, Mihail Grósz Károly Gomulka, Władysław Göncz Árpád Hagemann Frigyes Haraszti Miklós Hruscsov, Nyikita Heller Ágnes Havasi Ferenc Horn Gyula Horváth István Ilia Mihály Illyés Gyula Kádár János Kállai Gyula Király Zoltán Keresztes Sándor Kis János Kohl, Helmuth Komócsin Zoltán Kónya Imre Korom Mihály Konrád György Kövér László
Lázár György Lénárd Ödön Lengyel László Lezsák Sándor Losonczi Pál Magyar Bálint Maróthy László Mécs Imre Nagy Gáspár Nagy Jenı Nemes Dezsı Németh Károly Németh Miklós Nyers Rezsı Novotný, Antonín Onódy Lajos Orbán Viktor Óvári Miklós VI. Pál Palmer, Mark Pártay Tivadar Paskai László Péter György Péter János Petrasovits Anna Petı Iván Pozsgay Imre Pullai Árpád Rajk László ifj. Rácz Sándor Reagan, Ronald Solt Ottília Sólyom László (1942) Szőrös Mátyás Tamás Gáspár Miklós Tabódy István Thürmer Gyula Tölgyessy Péter Tıkés László Tömpe András Ulbricht, Walter Vályi Péter Vásárhelyi Miklós Vigh Károly Vörös Vince Zsivkov, Todor Zimányi Tibor
Statisztikai adatok 1990-es választás listás eredményei (%) MDF 24,7%, SZDSZ 21,3%, FKGP 11,7%, MSZP 10,8%, Fidesz 8,9% és KDNP 6,4% népesség száma: 1960: 10 millió, 1970: 10,3 m, 1980: 10,7 m, 1990: 10,4 m fı adósságállomány (milliárd dollár) 1970: 0,8 md., 1980: 9,1 md., 1990: 21,6 md. a gazdasági növekedés egy évre esı ötéves átlagai: 1961 65: 4,1% 1966 70: 6,8% 1971 75: 6,3% 1976 80: 2,9% 1981 85: 1,6% 1986 90: 0,6% fıbb külkereskedelmi partnerországok részesedése az összes forgalomból 1970: 1. Szovjetunió 35%, 2. NDK 10,5% 1990: 1. Szovjetunió 19,5%, 2. NSZK 17% Fontosabb törvények (a törvények éve, sorszáma, neve és jelentısége is szükséges a vizsgán) 1966: III. tv. a választójogról 1967: III. tv. a termelıszövetkezetekrıl 1967: IV. tv. a földtulajdonról 1970: III. tv. a választójogról 1972: I. tv. az Alkotmány módosításáról 1973: III. tv. a miniszterek és államtitkárok felelısségérıl 1975: II. tv. a társadalombiztosításról 1978: IV. tv. a Büntetı törvénykönyvrıl 1983: III. tv. a választójogról 1984: I. tv. az Alkotmányjogi Tanácsról 1987: VI. tv. a személyi jövedelemadóról 1987: XI. tv. a jogalkotásról 1989: II. tv. az egyesülési jogról 1989: VII. tv. a sztrájkról 1989: XVII. tv. a népszavazásról és a népi kezdeményezésrıl 1989: XXXI. tv. az Alkotmány módosításáról 1989: XXXII. tv. az Alkotmánybíróságról 1989: XXXIII. tv. pártokról 1989: XXXIV. tv. a választójogról 1990: X. a titkosszolgálati eszközökrıl és módszerekrıl 1990: XL. az Alkotmány módosításáról
Fogalmak Figyelem! a meghatározások nem tekinthetık teljes körőnek, csak a felkészülést segítı emlékeztetık!! 3 t támogatás, tőrés, tiltás (kultúrpolitika, Aczél György) 301-es parcella Nagy Imre és társainak sírhelye ágazati minisztériumok az egységes Ipari Minisztérium elıtti könnyőipari, nehézipari stb. tárcák 1980-ig Alkotmánybíróság 1989 (1990) Alkotmányjogi Tanács 1984 állambiztonság a politikai rendırség neve 1956 után (1962-tıl III. fcsf.-ség) Állami Tervbizottság 1973, a gazdaság recentralizálásának egyik eleme átlagbér-rendszer az új gazdasági mechanizmus egyik eleme, a vállalatok szabadon differenciálják a bérek nagyságát, de a bérek átlaga után adóznak Beszélı szamizdat folyóirat 1981-tıl (Kis János) Brezsnyev-doktrína 1968, a kommunista pártok felelısek az összes szoc. ország sorsáért, ha a kommunizmust veszély fenyegeti, testvéri segítséget kell nyújtaniuk bruttósítás 1987 88, az szja bevezetése utáni névleges béremelés BZSBT Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, ellenzéki csoport 1985-tıl (Vígh Károly) Charta 77 csehszlovák ellenzéki mozgalom, 1977 (Václav Havel) cserearány-romlás az olajárrobbanás utáni Mo.-ra káros árváltozások (importárak fel, exportárak le) CSKP Csehszlovák Kommunista Párt Demisz Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, 1989 Demokrata szamizdat folyóirat 1986-tól (Nagy Jenı) demokratikus/urbánus ellenzék fıleg budapesti értelmiségiek, általános emberi jogokért küzdı ellenzéki csoportja, a késıbbi SZDSZ elıdje depolitizálás a kádárizmus egyik eleme (a párt nem avatkozik a magánéletbe, az embereket pedig a politika helyett a hétköznapi tevékenység felé orientálja) dezideologizálás a kádárizmus egyik eleme (a marxista ideológia teljes lecsupaszítása, a párt nem várja el az emberektıl, hogy hitet tegyenek az ideológia mellett) Duna Kör 1984, a Bıs-Nagymaros elleni egyik zöld ellenzéki csoport Dunagate 1990, az állambiztonság titkos adatgyőjtési és törvénytelen iratmegsemmisítési botránya EBEÉ Európai Biztonsági és együttmőködési Értekezlet, Helsinki, 1975 EKA Ellenzéki Kerekasztal, 1989 (8, majd 9 ellenzéki erı szövetsége) életszínvonal-alku a kádárizmus egyik eleme. A politázálásról lemondó társadalomnak folyamatosan növekvı életsz.-t biztosít a párt Elnöki Tanács 21 fıs kollektív államfıi testület 1989-ig; a parlament helyett hoz jogszabályokat (törvényerejő rendeleteket) eurokommunizmus Nyugaton létrejött új kommunista irányzat a 70-es évektıl. Szakít Moszkvával és elfogadja a többpárti demokráciát, a piacgazdaságot és a magántulajdont FDDSZ Felsıoktatási Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, 1989 fellazítás a szocialista tábor ellen alkalmazott nyugati stratégia a 60-as évektıl. (célja: éket verni a szoc. államok közé, elterjeszteni és népszerősíteni a nyugati életformát, lassan belülrıl átalakítva a komm. rendszereket) Fidesz Fiatal Demokraták Szövetsége, 1988 FJF Független Jogász Fórum, 1988 Fordulat és reform reformközgazdászok gazd. és pol. programja 1986
fridzsider-szocializmus a 70-es évek fogyasztási szokásait (tartós fogyasztási cikkek elterjedését) jelképezı sajtóbeli kifejezés FSZDL Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, 1988 gerontokrácia az elöregedı politikai vezetés gúnyneve a Szovjetunióban és Magyarországon a 80-as években glasznoszty nyíltság, nyilvánosság; Gorbacsov reformja 1987-tıl gmk, vgmk (vállalati) gazdasági munkaközösség, 1982-tıl mőködı cégformák a második gazdaságban gulyáskommunizmus a 60-as évek fogyasztási szokásait (bıséges élelmiszerválaszték) jelképezı sajtóbeli kifejezés harmadik oldal a Nemzeti Kerekasztal egyik résztvevı csoportja, MSZMP-hez közeli társadalmi szervezeteket tömörített, 1989 Hazafias Népfront társadalmi és tömegszervezeteket, ill. pártonkívülieket tömörítı szervezet, a választások lebonyolításának felelıse, a 80-as évektıl Pozsgayval reformszervezetté vált háztáji gazdaság a tsz-tagok saját mővelése alatt álló intenzív mőveléső földterület (kert, gyümölcs, zöldség, stb.) Hétfıi Szabadegyetem a demokratikus ellenzék illegális politikai vitafóruma a 80-as években Hírmondó szamizdat folyóirat 1983-tól (Demszky G.) Hitel a népiek folyóirata 1988-tól (Csoóri S., Bíró Z.) hivatalos kapcsolat az állambiztonságnak munkaköri feladatkörébıl adódóan jelentéseket adó vezetı személy (igazgató, dékán stb.) III/III. csoportfınökség az állambiztonság belsı reakció és szabotázs -elhárító, leghírhedtebb csoportfınöksége, 1962-tıl IMF a Nemzetközi Valutaalap angol rövidítése, Mo. 1982-ben csatlakozott (több sikertelen kísérlet után) Jogász/Bibó Szakkollégium 1983, a Fidesz elıdje, az ELTE joghallgatói által alapított szervezet Jurta Színház az MDF által létrehozott politikai fórum a Népligetben 1988 elejétıl (urbánusok is látogatták) kádárizmus az életszínvonal-alku, a pragmatikus politizálás kapun belüli munkanélküliség az átlagbér-rendszer miatt a gyárakba tömegesen felvett, de valódi munka és feladat nélkül tébláboló, igen alacsony fizetést kapó személyek KB Központi Bizottság, az MSZMP 100 120 fıs egyik vezetı testülete (a párt parlamentje ) KDNP Kereszténydemokrata Néppárt, 1989 kétlépcsıs átmenet Fejti György 1989-es tavaszi elképzelése a rendszerváltás elodázására (1990-re az MSZMP-nek biztosította volna a parlamenti többséget) kétszintő bankrendszer a jegybanki és a kereskedelmi banki funkciókat elkülönítı, Nyugaton mőködı rendszer. Mo.-on 1948-ig, majd 1987 óta mőködik így a pénzpiac KGST Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, 1949-tıl (1959: újjáalapítva), a szoc. országok gazdasági együttmőködése KISZ Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, 1957-tıl 1989-ig mőködött konzervatív rendpárt Kádár és hívei csoportja 1988-ban (minden reformot és személycserét ellenzett) környezettanulmány az állambiztonság által alkalmazott adatgyőjtési eljárás lakiteleki találkozó 1987, az MDF-et megalapító népi ellenzéki összejövetel (reformkommunisták részvételével)
lánchídi csata 1986. márc. 15-i brutális rendıri fellépés az ellenzéki ünneplı tüntetıkkel szemben legnagyobb kereskedelmi kedvezmény az USA által nyújtott elınyös vám- és kvótarendszer (aki ezt megkapja, automatikusan részesül egy harmadik félnek nyújtott bármilyen kedvezményben is) második gazdaság az iparban mőködı, 1980-ban engedélyezett (piaci alapon álló) magánszektor MDF Magyar Demokrata Fórum, 1987 (a népiek szervezete) melléküzemág a tsz-ek nem mezıgazdasági jellegő tevékenységeinek összessége (ipari, vagy szolgáltató tevékenység) modellváltás az MSZMP azon törekvése, hogy a teljes rendszerváltás helyett megırizze a párt hegemóniáját a többi politikai szervezet felett monori találkozó a népi és az urbánus ellenzék közös összejövetele 1985-ben Mozgó Világ a népiekhez közel álló budapesti folyóirat (Kulin Ferenc) MSZP Magyar Szocialista Párt, 1989 (MSZMP XIV. kongresszusán alakult meg) munkaegység-rendszer a 60-as évekig fennálló jövedelem-elszámolási rendszer a tsz-ekben (a parasztok nem bért kaptak, hanem a tsz esetleges nyereségét osztották szét köztük a végzett munka arányában) munkásellenzék a 70-es évek neosztálinista, reformellenes politikai frakciója az MSZMPben (Komócsin, Biszku, Pullai) Münnich Ferenc Társaság veterán kommunistákból létrejött reformellenes csoport, 1989 Nagy Népi Hurál a népiek baráti összejövetelei a 60-as években (fıvárosi vendéglıkben) négyigenes népszavazás 1989. nov. 26. fı kérése a köztársasági elnök megválasztásának ideje volt Nemzeti Alapítvány a Demokráciáért USA, 1983. a plurális demokrácia terjesztését szolgáló kormányszerv Reagan elnöksége alatt, ami támogatta a magyar ellenzéket is népi ellenzék fıleg paraszti származású írókból álló ellenzéki csoport, amely a határon túli magyarok védelmét és a társadalmi devianciák elleni küzdelmet tőzte zászlajára NKA Nemzeti Kerekasztal Nyilvánosság Klub a sajtó- és vélemény-nyilvánítás szabadságáért küzdı összellenzéki és reformkommunista csoport, 1988 olajár-robbanás 1973, a kıolaj világpiaci árának hirtelen 3-4-szeresére emelkedése Ostpolitik az NSZK új keleti politikája, kapcsolatfelvétele a kommunista államokkal (W. Brandt, 1969-tıl) Páneurópai piknik Sopron, 1989, a vasfüggöny lebontását ünneplı rendezvény PB Politikai Bizottság, az MSZMP KB tagjaiból létrejött szőkebb vezetıgárda, a párt Elnöki Tanácsa PDSZ Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, 1988 peresztrojka átalakítás, reform oroszul. Gorbacsov politikája 1987-tıl Prágai tavasz az 1968-as csehszlovák politikai reformok közismert neve pragmatikus politika a kádárizmus egyik eleme ( Balra indexel, de jobbra fordul ) pszeudojog második normarendszer, titkos jogszabályok összessége, amelynek betartását azonban a pártvezetés elvárta az állampolgároktól puha diktatúra Kádár 1963 utáni uralmának népszerő elnevezése, a politikai rendırség mőködésének tudatos visszafogásával alakult ki Rajk-butik ifj. Rajk László lakása, ahol szamizdat-termékekhez lehetett hozzájutni Recski Szövetség az 50-es években Recsken internált rabok érdekvédelmi szervezete, 1988 Reform és demokrácia 1987, Bihari Mihály reformprogram-javaslata reformkörök az MSZMP-n belül 1988 végétıl megalakult helyi csoportok, akik Pozsgayt, Nyerset támogatták
részes mővelés a 60-as évektıl a tsz-ekben alkalmazott módszer; a föld egy részét egész évben egy család mővelte meg, és az elvárt termésen túli felesleg nagy részét saját céljaira tarthatta meg sarkalatos törvények az utolsó pártállami országgyőlés által 1989 ıszén elfogadott jogszabályok, amelyek a NKA-tárgyalások eredményeit, a rendszerváltást kodifikálták spontán jelöltek az 1985-ös választáson a Népfront szándékai ellenére jelöltséget szerzı személyek (78-ból 41-et meg is választottak) stagfláció az infláció és a gazdasági stagnálás egyidejő jelentkezése a 70-es évek végétıl szállásrendelet Románia, 1974. román állampolgár ettıl kezdve csak akkor adhatott éjszakára szállást külföldinek, ha az közvetlen rokona volt szamizdat illegális, magánkiadású lap, röplap illetve könyv, az urbánus ellenzék által használt módszer (pl. a Beszélı, Hírmondó, Demokrata c. lapok) SZDSZ Szabad Demokraták Szövetsége, 1988. az urbánusok szervezete SZETA Szegényeket Támogató Alap, 1979. Az urbánus ellenzék alternatív karitatív szervezete (Solt Ottília) szignalizáció a politikai bőncselekmények elıre jelzése, elızetes felderítése és ily módon az elkövetés elıtti megakadályozása SZKH Szabad Kezdeményezések Hálózata, 1988 (az SZDSZ elıdje, de eredetileg átfogó ellenzéki tömörülésnek szánták) SZT-tiszt, esztéta az állambiztonság szigorúan titkos állományú tisztje, akinek valamilyen fedıfoglalkozása is volt Társadalmi Szerzıdés az urbánus ellenzék 1987-es reformprogramja, amely elıször mondta ki, hogy Kádárnak mennie kell (Kis János, Kıszeg Ferenc, Solt Ottília) tartótiszt az állambiztonság azon tisztje, aki ügynökök és más hálózati személyek egy csoportját irányítja, neveli TDDSZ Tudományos Dolgozók Demokr. Szakszervezete, 1988 (az elsı alternatív szaksz.) TIB Történelmi Igazságtétel Bizottsága, 1988 (a politikai üldözöttek érdekvédıje, Nagy Imre újjátemetésének és rehabilitációjának szorgalmazója) Tiszatáj szegedi folyóirat, a népiek egyik lapja (Ilia Mihály, majd Vörös László) Titkárság az állampárt legszőkebb, legbefolyásosabb vezetı szervezete (a párt kormánya ) tmb titkos megbízott, az állambiztonság elvi ( hazafias ) alapon beszervezett hálózati embere tmt titkos munkatárs, ld. a tmb.-t, de annál magasabb szinten álló tröszt a szocialista ipar mamutvállalata, többnyire egy iparágban 1-2 ilyen óriáscég mőködött a 80-as évekig Új Forrás Tatabányán megjelenı folyóirat, a népiek egyik szócsöve új gazdasági mechanizmus 1968. elejétıl indult reform. Három fı eleme az árrendszer reformja (fix, sávos és szabadárak), a bérreform (átlagbérrendszer) és a vállalatok döntési jogkörének jelentıs bıvítése (decentralizáció) Új Látóhatár magyar emigránsok folyóirata, München (Borbándi Gyula) új rendpárt Grósz és híveinek elnevezése 1988 89-ben (személycserék és gazdasági reform igen, de politikai reform nem) ÚMF Új Márciusi Front, 1988 (Nyers Rezsı) uszkorenyije orosz: gyorsítás; Andropov (és eleinte Gorbacsov) reformelképzelése ügynök az állambiztonság besúgója. A 60-as évek végétıl már csak a zsarolással beszervezetteket hívták így, akik maguk is áldozatok voltak Varsói Szerzıdés a szoc. államok katonai szövetsége, 1955 91 Világbank nemzetközi újjáépítési és fejlesztési bank, 1944 (Mo. 1982-ben lépett be, több sikertelen kísérlet után) zavidovói találkozó 1972, Brezsnyev a reformok leállítását követeli Kádártól