Belső ellenőrzési kézikönyv

1 Homokháti Kistérség Többcélú Társulása 6782 Mórahalom, Millenniumi sétány 2. Tel/Fax: 62/280-124, e-mail: r.juhasz@homokhat.hu Belső ellenőrzési kézikönyv a kistérségi együttműködésben résztvevő helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, valamint ezek társulásaiban fenntartott költségvetési szervek részére 1. kiadás 2007. DECEMBER JÓVÁHAGYÁSI ZÁRADÁK: A belső ellenőrzési kézikönyvet a társulási tanács 79/2007.(11.15). TKT. számú határozatával jóváhagyta. Mórahalom, 2007. november 15. Nógrádi Zoltán Társulási Tanács elnöke Készítette: Juhász Róbert belső ellenőr Okl.pénzügyi revizor

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 BEVEZETÉS...6 Helyi önkormányzatokat érintő szervezeti kérdések a belső ellenőrzési tevékenység ellátása során...7 I. A BELSŐ ELLENŐRZÉS HATÁSKÖRÉT, FELADATAIT ÉS CÉLJAIT MEGHATÁROZÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSI ALAPSZABÁLY (CHARTA)...9 A belső ellenőrzés célja és feladata...9 Belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó standardok...11 II. BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ SZAKMAI ETIKAI KÓDEX...12 ALAPELVEK...12 III. BELSŐ ELLENŐRZÉS FUNKCIONÁLIS FÜGGETLENSÉGE...15 IV. A BELSŐ ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ BELSŐ SZABÁLYOK, FOLYAMATOK ÉS ELJÁRÁSOK, KOCKÁZATELEMZÉS...16 1. A belső ellenőrzési tevékenység irányítása...16 A. Belső ellenőri humánerőforrás-gazdálkodás, a belső ellenőrök folyamatos továbbképzésére vonatkozó alapelvek...18 Kapacitás-felmérés...19 Értékelés...19 A belső ellenőrök folyamatos továbbképzésére vonatkozó alapelvek...19 B. Belső ellenőrök teljesítményének értékelése...20 D. Külső szakértők bevonására vonatkozó előírások...20 E. A belső ellenőrök tanácsadói tevékenységére vonatkozó irányelvek...21 2. A belső ellenőrzés tervezésének előkészítése, kockázatelemzés...22 A. A tervezés előkészítésének lépései...23 Általános felmérés...23 A folyamatok és folyamatgazdák azonosítása...23 Tervezés...23 A belső ellenőrzési fókusz kialakítása...24 A kritikus folyamatok elemzése és a költségvetési szervezet vezetőivel való egyeztetése...25 A kockázatelemzési kritérium mátrix (KKM) elkészítése...26 B. Kockázatelemzés...26 A folyamatok megértése...27 Kockázatok azonosítása...27 Főbb ellenőrzési pontok azonosítása...28 AZ ELLENŐRZÉSI PONTOK VAGY FOLYAMATOK (KONTROLLOK) TESZTELÉSE...28

3 Egyedi kockázatok elemzése...30 A folyamat teljes körű értékelésének elkészítése...31 3. A belső ellenőrzés tervezése...32 A. Stratégiai tervezés...33 B. Éves ellenõrzési terv...33 C. Erőforrások elosztása...35 4. Az ellenőrzésre való felkészülés...35 A. A végrehajtás tervezése...36 A rendelkezésre álló háttér információk összegyűjtése...36 Az ellenőrzés célkitűzéseinek meghatározása...36 Az ellenőrzési megközelítési mód...37 Az ellenőrzés hatókörének, tárgyának rögzítése...38 A erőforrások helyes meghatározása...38 Az ellenőrzési program elkészítése...38 Vizsgálati eljárások és módszerek...39 B. Adminisztratív felkészülés...41 A megbízólevél elkészítése...41 Az ellenőrzött szervezet vezetőjének értesítése...41 Az ellenőrzés időszükségletének nyilvántartása...41 5. Az ellenőrzés végrehajtása...42 A. Nyitó megbeszélés...42 B. Ellenőrzési munkalapok használata...43 Munkalapokra vonatkozó követelmények...43 Az ellenőrzési iratokhoz való hozzáférés...45 Adat és titokvédelem...45 C. Alapvető vizsgálati eljárások, technikák...45 Elemző eljárások...45 Mintavételi eljárások...46 D. Interjú, mint a folyamatok és a kockázatok elemzésének eszköze...46 E. Az ellenőrzési pontok vagy folyamatok (kontrollok) értékelése...46 F. A tesztelés szerepe az ellenőrzési pontok vagy folyamatok (kontrollok) értékelésében...46 G. A bizonyítékok beszerzése, nyilvántartása és a teljességi nyilatkozat...48 H. Ellenőrzési jegyzőkönyv, súlyos hiányosság...50 6. A belső ellenőrzési jelentés szerkezetére, tartalmára vonatkozó előírások...52 A. A belső ellenőrzési jelentés elkészítése...52 A belső ellenőrzési jelentés elkészítéséért felelős személy...53 A belső ellenőrzési jelentés tartalmi követelményei...53 Az ellenőrzési jelentés tartalma...55 A megállapítások...55 Javaslat...56 A jelentés-tervezet megküldése egyeztetésre és a megismerési záradék...56 Egyeztető (záró) megbeszélés...57 A jelentés lezárása...58 A lezárt ellenőrzési jelentés megküldése...58

4 B. A belső ellenőrzést értékelő éves jelentések...58 Éves ellenőrzési jelentés és az Éves összefoglaló ellenőrzési jelentés...59 Megbízhatósági ellenőrzési jelentés...60 7. Az ellenőrzési megállapítások hasznosításának, az ellenőrzést követő intézkedések elrendelésének szabályai...60 A. Intézkedési terv...60 B. Az ellenőrzések nyomon követése...61 Az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése...61 Utóvizsgálat...61 8. Az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárása esetén alkalmazandó eljárás...63 Általános elvárások...64 A belső ellenőrzés szerepe a megelőzésben...65 A belső ellenőrzés szerepe a szabálytalanságok észlelése esetén...66 Kapcsolódó jogszabályi rendelkezések...67 9. Az ellenőrzési dokumentumok formai követelményei, a dokumentumok megőrzési rendje...68 Nyilvántartási, iktatási követelmények, megőrzés...68 VII. MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓK, AZ EGYES ELLENÕRZÉSI MÓDSZEREK FÕBB LÉPÉSEI, SZAKASZAI...70 1. Nemzetközi belső ellenőrzési standardok...70 2. Rendszerellenőrzés...70 3. Teljesítmény-ellenőrzés...70 4. Informatikai rendszerek ellenőrzése...70 1. számú melléklet Belső ellenőrzési tevékenység folyamatábrája...71 2. számú melléklet Kockázatelemzési modell...73 A kockázat típusai...73 Kockázatelemzés...74 KOCKÁZATELEMZÉSI MÓDSZERTAN...74 Kockázati tényezők és alkalmazott súlyozás...77 AZ ÖSSZES RENDSZER ELLENŐRZÉSI IDŐTARTAMÁNAK MEGHATÁROZÁSA...78 1. számú iratminta Készség- és tudásleltár...79 2. számú iratminta EGYÉNI KÉPZÉSI TERV...83 3. számú iratminta ELLENŐRZÉS NYILVÁNTARTÁSA...84 Megállapítások és jelentéskészítés...84 Időszükségletek...84

5 4. számú iratminta Startégiai ELLENŐRZÉSI TERV...85 5. számú iratminta KÖZÉPTÁVÚ ELLENŐRZÉSI TERV...86 6. számú iratminta ÉVES ELLENŐRZÉSI TERV...87 7. számú iratminta Ellenőrzési program...88 8. számú iratminta M E G B Í Z Ó L E V É L...89 9. számú iratminta Értesítés ellenőrzésről...90 10. számú iratminta M U N K A L A P...91 11. számú iratminta TELJESSÉGI NYILATKOZAT...92 12. számú iratminta ELLENŐRZÉSI JELENTÉS...93 13. számú iratminta ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS ÉS ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ ELLENŐRZÉSI JELENTÉS...94 14. számú iratminta E L L E N Ő R Z É S I M A P P A...95 Függelék ELLENŐRZŐ LISTÁK...96 1. számú ellenőrzési lista a belső ellenőrzés tervezésének előkészítéséhez...96 2. számú ellenőrzési lista a kockázatelemzéshez...97 3. számú ellenőrzési lista a belső ellenőrzés tervezéséhez...99 4. számú ellenőrzési lista az ellenőrzésre való felkészüléshez...101 5. számú ellenőrzési lista az ellenőrzés végrehajtásához...105 6. számú ellenőrzési lista az ellenőrzési jelentés elkészítéséhez...111

6 BEVEZETÉS Magyarországon az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Áht.), a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénynek (a továbbiakban: Ötv.), valamint a költségvetési szervek belsõ ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Ber.) megfelelően a közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervek kötelesek belső ellenőrzési rendszert működtetni abból a célból, hogy a szervezet vezetője számára bizonyosságot nyújtsanak az általa kiépített és működtetett pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. Az Áht. 121/A. (1) bekezdése alapján a belső ellenőrzés definíciója a következő: A belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az adott szervezet működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés a szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, irányítási és ellenőrzési eljárásainak hatékonyságát. A belső ellenőrzési szervek a kockázatkezelés, kontroll és irányítási folyamatok tekintetében független és objektív vélemény kialakításával támogatják az irányítási és kontroll rendszerek fejlesztését a hazai és az európai uniós jogszabályokkal és útmutatásokkal összhangban. A nemzetközi belső ellenőrzési standardok alapján a belső ellenőrzés következő lényeges ismérveit kell hangsúlyozni: A belső ellenőrzés az eredményesség növelésével segíti a költségvetési szerv irányítási folyamatait. A belső ellenőrzés egy belső, bizonyosságot adó és tanácsadó, nem hatósági jellegű tevékenység. A belső ellenőrzés a felelős irányítás egyik legfontosabb elemeként működik. A belső ellenőrzésnek az a feladata, hogy a kockázatokat kezelni hivatott kontroll rendszert értékelje. A Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének (The Institute of Internal Auditors) 2100 számú standardja meghatározza, hogy belső ellenőrzési tevékenység rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli a kockázatkezelési, kontroll és szervezetirányítási rendszereket és hozzájárul azok javításához. Amennyiben a belső ellenőrzési feladatokat helyi önkormányzati társulás keretében látják el, a társulás alá tartozó költségvetési szervek vonatkozásában egy belső ellenőrzési kézikönyvet kell készíteni.

7 Helyi önkormányzatokat érintő szervezeti kérdések a belső ellenőrzési tevékenység ellátása során A helyi önkormányzati (Ötv. 1. (1) bekezdése alapján) költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni a belső ellenőrzés működtetéséről a vonatkozó jogszabályok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. Az önkormányzatok polgármesteri hivatalában a költségvetési szerv vezetője a jegyző, míg a helyi önkormányzatok, illetve költségvetési szerveik belső ellenőrzési feladatainak helyi önkormányzati társulással történő ellátása esetében, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Társulási tv.) szerinti társulási megállapodás típusától függően, a társulási megállapodásban foglaltaknak megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének: A kijelölt helyi önkormányzati hivatal jegyzője (Társulási tv. 7. és 8. ), vagy A társult képviselő-testületek közös döntéshozó szervének, a társulási tanácsnak a választott elnöke (Társulási tv. 9. ), vagy Jogi személyiséggel rendelkező társulás elnöke (Társulási tv. 16. ) tekintendő. Körjegyzőség alakítása esetén a költségvetési szerv vezetőjének a körjegyző tekintendő. A helyi önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzését elláthatja: a) a helyi önkormányzati költségvetési szervvel foglalkoztatási jogviszonyban álló, belső ellenőrzési feladatokat ellátó személy vagy személyek (ez utóbbi esetben a belső ellenőrzés funkcionálisan független szervezeti egységet alkot) b) a helyi önkormányzati költségvetési szervvel megbízási jogviszonyban álló, belső ellenőrzési feladatokat ellátó szervezet (cég) vagy magánszemély(ek) c) a helyi önkormányzat hivatalának belső ellenőrzési feladatokat ellátó, foglalkoztatási jogviszonyban álló magánszemély(ek), vagy megbízási jogviszonyban álló szervezet (cég) vagy magánszemély(ek) d) a helyi önkormányzat társulása által foglalkoztatott, belső ellenőrzési feladatokat ellátó magánszemély(ek), vagy megbízási jogviszonyban álló szervezet (cég) vagy magánszemély(ek) e) a körjegyzőség által foglalkoztatott, belső ellenőrzési feladatokat ellátó személy(ek), vagy megbízási jogviszonyban álló szervezet (cég) vagy magánszemély(ek). A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is. Az Áht. 121/A (2) bekezdése alapján a belső ellenőrzés a jogszabályoknak és belső szabályoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére.

8 A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. (1) e) pontja értelmében a jegyző gazdálkodási feladata és hatásköre keretében ellátja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügy-gazdasági ellenőrzését. A jegyző a felügyeleti jogkört az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek vonatkozásában, az alapító okiratba foglalt jogosítványok tekintetében gyakorolhatja. A felügyeletet ellátó önkormányzat döntése alapján a felügyelt szervnél a belső ellenőrzési feladatokat a belső ellenőr munkaviszony vagy megbízási jogviszony (szervezet vagy magánszemély) keretében végezheti, illetve elláthatja a felügyeletet ellátó költségvetési szerv belső ellenőrzése vagy a helyi önkormányzati társulás is. Amennyiben a helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél helyi önkormányzati társulás keretében végzik el a belső ellenőrzési feladatokat, a társulási megállapodásban rendelkezni kell a belső ellenőrzési feladatok ellátásáról. A helyi önkormányzat belső ellenőrzését ellátó személy vagy szervezet ellenőrzést végezhet a helyi önkormányzat költségvetéséből céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezeteknél is. Figyelembe véve az Ötv. azon rendelkezéseit, melyek értelmében az éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testületnek jóvá kell hagynia, továbbá az éves ellenőrzési- és éves összefoglaló ellenőrzési jelentést a képviselő-testület elé kell terjeszteni, a belső ellenőrzési feladatok önkormányzati társulással történő ellátása esetén kivéve a társulási tanács, vagy jogi személyiséggel rendelkező társulás esetét a társulási megállapodásban az éves belső ellenőrzési terv jóváhagyására jogosult képviselő-testület kijelöléséről rendelkezni kell. Körjegyzőség alakítása esetén, a körjegyzőség alapításáról szóló megállapodásban ugyancsak gondoskodni kell az éves belső ellenőrzési terv jóváhagyására jogosult képviselő-testület kijelöléséről annak érdekében, hogy az Ötv. fenti rendelkezései betartásra kerüljenek. Az ellenőrzési megállapításokat, ajánlásokat tartalmazó ellenőrzési jelentések, valamint az éves ellenőrzési- és éves összefoglaló ellenőrzési jelentések a költségvetési szerv vezetője és a polgármester felé történő megküldési kötelezettségéről, az Ötv. vonatkozó előírásait figyelembe véve a belső ellenőrzési alapszabályban rendelkezni kell.

9 I. A BELSŐ ELLENŐRZÉS HATÁSKÖRÉT, FELADATAIT ÉS CÉLJAIT MEGHATÁROZÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSI ALAPSZABÁLY (CHARTA) A Ber. 5. -a szerint a belső ellenőrzési kézikönyv része a belső ellenőrzési alapszabály. Jelen alapszabály az Áht. 48. s) pontjában meghatározott felhatalmazás alapján, a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete standardjainak figyelembe vételével, a pénzügyminiszter az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer koordinációja, harmonizációja keretében ajánlásként közzétett a belső ellenőrzési alapszabály (charta) mintája alapján készült. A belső ellenőrzés célja és feladata A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés feladatainak ellátása érdekében elemzéseket készít, információkat gyűjt és értékel, ajánlásokat tesz és tanácsokat ad a költségvetési szerv vezetője számára a vizsgált folyamatokra vonatkozóan. A belső ellenőrzés feladata: vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését; vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát; a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében; ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket. A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni,

10 valamint az éves elemi költségvetési beszámolókról megbízhatósági ellenőrzés keretében igazolásokat kell kibocsátani. A belső ellenőrzési tevékenységnek segítenie kell a szervezetet az eredményes ellenőrzések fenntartásában, az ellenőrzések hatékonyságának, eredményességének értékelésével, valamint folyamatos fejlesztésének előmozdításával. A kockázatelemzés eredményei alapján a belső ellenőrzésnek értékelnie kell azon szabályozások megfelelőségét és eredményességét, melyek felölelik a szervezet és a működés irányítását és információs rendszerét. Ezen belül értékelni kell: a pénzügyi és működéssel kapcsolatos információk megbízhatóságát és teljességét, a működés eredményességét és hatékonyságát, a vagyon megóvását, a jogszabályok, szabályzatok és a szerződében foglaltak betartását. A belső ellenőröknek meg kell állapítaniuk, hogy a meghatározott általános tevékenység- és program célok és részletes célkitűzések mire terjednek ki, és azok mennyire állnak összhangban a szervezet működésének és programjának általános céljaival és részletes célkitűzéseivel. A belső ellenőröknek vizsgálniuk kell az egyes tevékenységeket és programokat annak megállapítására, hogy az eredmények mennyire állnak összhangban a meghatározott célokkal és az adott tevékenységek és programok a kívánt módon kerültek-e végrehajtásra illetve teljesítésre. Az ellenőrzési elemek értékeléséhez megfelelő szempontokra van szükség. A belső ellenőröknek fel kell mérniük, hogy a vezetés mennyire alkalmas szempontokat állított fel a célok és a célkitűzések megvalósításának értékeléséhez. Ha alkalmazhatóak, a belső ellenőröknek az értékelés során is ilyen szempontokat kell használniuk. Amennyiben ezek nem alkalmazhatóak, a belső ellenőröknek a vezetéssel együttműködve kell kidolgozniuk a megfelelő értékelési szempontokat. A tanácsadói feladatok teljesítése során a belső ellenőröknek azokkal az ellenőrzési elemekkel kell foglalkozniuk, melyek a feladat célkitűzéseihez kapcsolódnak és figyelniük kell a szabályozás mindennemű hiányosságára. A belső ellenőröknek a tanácsadói feladatok elvégzése során szerzett ellenőrzési ismereteiket alkalmazniuk kell a szervezet kockázatnak kitett területei feltárásánál és értékelésénél. A belső ellenőrzési tevékenységnek azzal kell hozzájárulnia a szervezetirányítási folyamathoz, hogy értékeli és fejleszti azt az eljárást amelynek során (1) az értékeket és

11 célokat meghatározzák és ismertetik, (2) a célok megvalósítását nyomon követik, (3) az elszámoltathatóságot biztosítják, (4) az értékeket megőrzik. A belső ellenőröknek vizsgálniuk kell a tevékenységeket és a programokat, a szervezeti értékekkel való összhangjuk biztosítása érdekében. A belső ellenőrnek megfelelő szaktudással kell rendelkeznie ahhoz, hogy felismerje a szabálytalanságra utaló jeleket. Az azonban nem várható tőle el, hogy olyan hozzáértéssel rendelkezzen e téren, mint azok, akiknek elsődleges feladata a szabálytalanságok feltárása és vizsgálata. A tanácsadói feladatok célkitűzéseinek összhangban kell lenniük a szervezet átfogó céljaival, értékeivel. A belső ellenőrzés tanácsadói tevékenysége elsősorban az alábbiakra terjed ki: Vezetők támogatása a döntéshozatalban, javaslatok (alternatívák kidolgozása és az egyes megoldási lehetőségek kockázatának becslése, amire fel kell hívni a vezetőség figyelmét) megfogalmazásával, azonban a döntést a vezetőségnek kell meghoznia. Humánerőforrás-kapacitásokkal való racionálisabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás. Pénzügyi, tárgyi és informatikai erőforrásokkal való racionálisabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás. A vezetőség szakértői, tanácsadói támogatása a kockázat- és szabálytalanságkezelési rendszerek és a teljesítménymenedzsment rendszer kialakításában, folyamatos továbbfejlesztésében. Tanácsadás a szervezeti struktúrák racionalizálása, a változásmenedzsment területén. A belső ellenőr jogait és kötelezettségeit a Ber. 13. és 14. -a, az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység jogait és kötelezettségeit a Ber. 16. és 17. -a szabályozza. A belső ellenőrzés hatásköri felhatalmazását az Áht., az Ötv. és a Ber. határozza meg. Belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó standardok A belső ellenőr tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyvminta alapján, valamint a belső ellenőrzési vezető által kidolgozott és a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.

12 II. BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ SZAKMAI ETIKAI KÓDEX Az etikai kódex megalkotásának célja a belső ellenőrzési szakmán belüli etikai kultúra erősítésének előmozdítása, és a köztisztviselőkre vonatkozó etikai szabályokra figyelemmel a belsõ ellenőrök magatartási szabályait rögzítő olyan követelményrendszer felállítása, amelyet a belső ellenőröknek feladatuk ellátása során követniük kell. ALAPELVEK FEDDHETETLENSÉG A belső ellenőr feddhetetlensége megalapozza az ellenőr szakvéleménye iránti bizalmat. A belső ellenőr: 1. munkáját becsülettel, a tőle elvárható tisztességgel, szakmai gondossággal, hozzáértéssel és felelősséggel végzi; 2. a vonatkozó jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően végzi munkáját, alakítja ki szakvéleményét; 3. tartózkodik minden olyan tevékenységtől, amely jogszabályellenes vagy belső szabályzatot sért, illetve nem méltó a belső ellenőrzési szakmához; 4. tiszteletben tartja a szervezet céljait, hozzájárul azok megvalósulásához, illetve munkáját a közérdek szem előtt tartásával végzi. FÜGGETLENSÉG, TÁRGYILAGOSSÁG ÉS PÁRTATLANSÁG A belső ellenőr minden esetben objektíven, részrehajlás nélkül jár el bármely tevékenység vagy folyamat vizsgálatánál az információ gyűjtése, elemzése, értékelése és közlése, valamint állásfoglalások kialakítása és közlése során. A belső ellenőr megőrzi függetlenségét a vizsgált szervezettől, illetve az egyéb külső érdekcsoportoktól. A belső ellenőr minden lényeges és jelentős körülményt mérlegelve értékel, véleménye kialakításakor nem befolyásolja saját, vagy harmadik fél érdeke. A belső ellenőr: 1. tartózkodik minden olyan tevékenységtől vagy kapcsolattól, amely csorbíthatja értékítéletének pártatlanságát, illetve amely az ellenőrzött szervezet érdekeit sértheti; 2. politikai befolyástól mentesen végzi tevékenységét; 3. megfelelően megalapozott és objektív jelentést készít, amelyben a következtetések kizárólag a pénzügyminiszter által közzétett belső ellenőrzési

13 standardokban foglaltakkal összhangban lévő, megfelelő és elegendő ellenőrzési bizonyítékokon alapulnak; 4. nem fogadhat el olyan ajándékot, juttatást vagy jogosulatlan előnyt, amely befolyásolhatja objektív szakmai véleményének kialakítását; 5. jelentésében szerepeltet minden olyan lényeges és jelentős tényt, amely biztosítja a vizsgált tevékenységről szóló ellenőrzési jelentés teljességét; 6. mérlegel minden, a vizsgált szervezet, illetve egyéb felek által rendelkezésére bocsátott információt és véleményt, azonban azok megalapozatlanul nem befolyásolhatják a belső ellenőr saját következtetéseit. TITOKTARTÁS A belső ellenőr bizalmasan kezel minden, az ellenőrzés során tudomására jutott adatot és információt. Megfelelő felhatalmazás nélkül ezeket az információkat nem hozhatja nyilvánosságra, illetéktelen személyek tudomására, kivéve amennyiben az információ közlése jogszabályi vagy szakmai kötelessége. A belső ellenőr: 1. a tevékenysége során tudomására jutott információkat körültekintően kezeli, azok megfelelő védelméről gondoskodik; 2. a tudomására jutott adatokat, információkat személyes célokra, haszonszerzésre, a jogszabályi előírásokkal ellentétes módon, más intézmények, illetve személyek javára vagy kárára, az ellenőrzött szervezet érdekeit és a közérdeket sértő módon nem használhatja fel. SZAKÉRTELEM A belső ellenőrzési tevékenységet a belső ellenőr a feladat elvégzéséhez szükséges ismeretek, szakértelem és tapasztalatok birtokában látja el. A belső ellenőr: 1. kizárólag olyan ellenőrzést végez, amelyhez rendelkezik a szükséges ismeretekkel, szakértelemmel és tapasztalattal, vagy gondoskodik megfelelõ külső szakértő bevonásáról; 2. a belső ellenőrzési tevékenységet a pénzügyminiszter által közzétett, a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének standardjain alapuló iránymutatásokkal, ajánlásokkal és módszertani útmutatókkal összhangban végzi; 3. törekszik szakmai ismereteit, tevékenysége hatékonyságát és minőségét folyamatosan fejleszteni.

14 EGYÜTTMŰKÖDÉS A belső ellenőr köteles olyan magatartást tanúsítani, amely elősegíti az ellenőrök közötti és a szakmán belüli együttműködést és jó kapcsolatok kialakítását. A belső ellenőr: 1. együttműködés révén elősegíti a szakmai fejlődést; 2. együttműködik kollégáival; 3. együtt működik az ellenőrzött szervvel. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG Amennyiben a belső ellenőr a vizsgált szervezet számára tanácsadási vagy egyéb nem ellenőrzési tevékenységet végez, biztosítani kell, hogy e tevékenységek ne vezessenek összeférhetetlenséghez. A belső ellenőr: 1. tanácsadás, illetve egyéb nem ellenőrzési tevékenység keretében nem vehet át a vizsgált szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozó felelősséget; 2. függetlenségét megőrzi és elkerüli az összeférhetetlenség minden lehetséges formáját azáltal is, hogy elutasít minden ajándékot vagy juttatást, amely befolyásolja vagy befolyásolhatja függetlenségét és feddhetetlenségét; 3. elkerül minden olyan kapcsolatot a vizsgált szervezet vezetésével és alkalmazottaival, valamint harmadik féllel, amely befolyásolhatja vagy veszélyeztetheti függetlenségét; 4. nem használhatja fel hivatalos pozícióját magáncélra, és elkerüli az olyan kapcsolatokat, amelyek a korrupció veszélyét hordozzák magukban, vagy amelyek kétséget ébreszthetnek objektivitásával és függetlenségével kapcsolatban.

15 III. BELSŐ ELLENŐRZÉS FUNKCIONÁLIS FÜGGETLENSÉGE A költségvetési szerv vezetője felelős a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségének biztosításáért, és ezt a felelősségét másra nem ruházhatja át. Homokháti Kistérség Többcélú Társulás Társulási Tanácsa a Homokháti Kistérség Többcélú Társulás saját munkaszervezete útján gondoskodik a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) 92. -a alapján az társulás felügyelete alá tartozó költségvetési szervek belső ellenőrzéséről. A belső ellenőrzés jelenleg 1 fő belső ellenőrrel látja el ezt a feladatot, aki egyben a belső ellenőrzési vezető. A belső ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezet tevékenységének tervezése során önállóan jár el, ellenőrzési terveit kockázatelemzésre alapozva és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével állítja össze. A belső ellenőr az ellenőrzési program végrehajtásában befolyástól mentesen, a módszerek kiválasztása során önállóan jár el. A belső ellenőr befolyástól mentesen állítja össze a megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat tartalmazó ellenőrzési jelentést, amelynek tartalmáért felelősséggel tartozik Szervezeti függetlenség A belső ellenőrzési egység vezetője olyan vezetői szintnek tartozik beszámolási kötelezettséggel a szervezeten belül, amely lehetővé teszi a belső ellenőrzési tevékenységet végző számára feladatai teljesítését. A belső ellenőrzés tevékenységét az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban Áht.) 121/A. -a, az Ötv., a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban Ber.), a belső ellenőrzési vezető által kidolgozott és a Társulási Tanács által jóváhagyott Belső Ellenőrzési Kézikönyv szerint végzi. Az ellenőrzési feladatok tartalmát elsősorban az éves költségvetési törvény, az Áht., az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény határozzák meg. A belső ellenőrzés funkcionális függetlenségét bemutató szervezeti ábrát minden egyes helyi önkormányzati költségvetési szerv a sajátosságainak, az Áht., az Ötv., valamint a Ber. előírásainak megfelelően kell elkészíteni. Javasolt az SZMSZ belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó része és a szervezeti ábra szerepeltetése.

16 IV. A BELSŐ ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ BELSŐ SZABÁLYOK, FOLYAMATOK ÉS ELJÁRÁSOK, KOCKÁZATELEMZÉS Jelen kézikönyv a belső ellenőrzési tevékenységet és annak elemeit azok folyamatjellegének megfelelően mutatja be. A belső ellenőrzési folyamat legfőbb elemei, lépései a következők: Tervezés előkészítése Kockázatelemzés A belső ellenőrzés tervezése Ellenőrzésre való felkészülés Az ellenőrzés végrehajtás Belső ellenőrzési jelentés elkészítése Nyomon követés, utóellenőrzés A belső ellenőrzési tevékenység folyamatábráját az 1. számú melléklet tartalmazza. A folyamatábrában megtalálható a folyamat egyes lépéseiért felelős beosztás is. 1. A belső ellenőrzési tevékenység irányítása A belső ellenőrzési vezető feladatai: a) a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése; b) a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállítása, a költségvetési szerv vezetőjének a belső ellenőrzési alapszabályban foglaltak szerinti jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése; c) a belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, az ellenőrzések végrehajtásának irányítása; d) az ellenőrzések összehangolása; e) megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról köteles haladéktalanul jelentést tenni a költségvetési szerv vezetőjének, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik; f) amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, a költségvetési szerv vezetőjének, illetve a költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjének a haladéktalan tájékoztatása és javaslattétel a megfelelő eljárások megindítására;

17 g) az ellenőrzés lezárását követően az ellenőrzési jelentést az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjének, illetve szervezeti egységet működtető költségvetési szerv vezetőjének megküldeni a Ber. 28. -ának megfelelően; h) az éves ellenőrzési jelentés, illetve az összefoglaló ellenőrzési jelentés 31. -ban foglaltak szerinti összeállítása; i) gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzési tevékenység során alkalmazásra kerüljenek a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárások és érvényesüljenek a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók; j) gondoskodni az ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint az ellenőrzési dokumentumok legalább 10 évig történő megőrzéséről, illetve a dokumentumok és az adatok biztonságos tárolásáról; k) biztosítani a belső ellenőrök szakmai továbbképzését, ennek érdekében - a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott éves képzési tervet készíteni és gondoskodni annak megvalósításáról; l) évente értékelni a belső ellenőrzés tárgyi, személyi feltételeit és javaslatot tenni a költségvetési szerv vezetőjének, a feltételeknek az éves tervvel történő összehangolására; m) a költségvetési szerv vezetőjét az éves ellenőrzési terv megvalósításáról, és az attól való eltérésekről tájékoztatni; n) nyomon követni az intézkedési tervek végrehajtását a költségvetési szerv vezetőjének tájékoztatása alapján. Az ellenőrzési munka megtervezéséhez a belső ellenőrzési vezető kockázatelemzés alapján stratégiai tervet, középtávú ellenőrzési tervet és éves ellenőrzési tervet készít, amelyeket a költségvetési szerv vezetője hagy jóvá. A belső ellenőrzési vezető stratégiai tervet készít, amely összhangban a költségvetési szerv hosszú távú céljaival meghatározza a belső ellenőrzésre vonatkozó stratégiai fejlesztéseket, és az alábbiakat tartalmazza: a hosszú távú célkitűzéseket, stratégiai célokat; a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszer értékelését; a kockázati tényezőket és értékelésüket; a belső ellenőrzés tárgyi és információs igényét; az ellenőrzés által vizsgált területeket, figyelembe véve a szervezet struktúrájában vagy tevékenységében szükséges változásokat. A belső ellenőrzés feladatain és céljain, valamint a költségvetési szervet érintő kockázatok objektív megítélésén alapuló középtávú ellenőrzési tervet a belső ellenőrzési vezető a stratégiai tervvel összhangban 3 éves időtartamra készíti el. A középtávú ellenőrzési tervet a következő évre szóló ellenőrzési munkaterv összeállításakor kell felülvizsgálni. A középtávú ellenőrzési terv tartalmazza: a belső ellenőrzésnek az adott időszakra vonatkozóan kockázatelemzés alapján meghatározott prioritási területeit; a meghatározott prioritási területeken az ellenőrzés gyakoriságát; az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges erőforrások meghatározását;

18 az ellenőrzés területeinek kiterjesztését vagy szűkítését, tekintettel a szervezet struktúrájában vagy tevékenységében szükséges változásokra. A belső ellenőrzési vezető összhangban a középtávú ellenőrzési tervvel összeállítja a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervet. Az éves ellenőrzési tervnek kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon, a középtávú terv célkitűzésein, valamint a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokon kell alapulnia. Az éves ellenőrzési tervet úgy kell összeállítani, hogy szükség esetén az abban nem szereplő soron kívüli ellenőrzési feladatok is végrehajthatóak legyenek. Az éves ellenőrzési tervet a belső ellenőrzési vezető a költségvetési szerv vezetőjének egyetértésével módosíthatja. Soron kívüli ellenőrzést a költségvetési szerv vezetőjének javaslatára, illetve a belső ellenőrzési vezető kezdeményezésére lehet végezni. A költségvetési szerv belső ellenőrzési vezetője a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi a felügyeletet ellátó költségvetési szerv vezetője részére minden év november 15-éig. A belső ellenőröknek minden ellenőrzési feladathoz tervet kell készíteniük, és azt nyilvántartásba kell venniük. Az ellenőrzési feladat tervezésekor a belső ellenőröknek a következőket kell figyelembe venniük: a vizsgált tevékenység célkitűzéseit és azokat az eszközöket, amelyek segítségével a tevékenység során vizsgálják a teljesítményt, a tevékenységhez kapcsolódó lényeges kockázatokat, célkitűzéseket, eszközöket és műveleteket, valamint mindazokat az eszközöket, amelyekkel a kockázat potenciális hatása elfogadható szinten tartható, a tevékenység kockázatkezelésének és ellenőrzési rendszerének eredményességét, megfelelőségét, összehasonlítva azt egy érvényes ellenőrzési keretszabályozással vagy modellel, a tevékenység kockázatkezelésének, ellenőrzési rendszerének lényeges javítására rendelkezésre álló lehetőségeket. A. Belső ellenőri humánerőforrás-gazdálkodás, a belső ellenőrök folyamatos továbbképzésére vonatkozó alapelvek A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet a Ber. 11. -ában foglalt általános és szakmai követelményeknek megfelelő belső ellenőr láthat el. A belső ellenőrzési vezető felelőssége annak biztosítása, hogy a belső ellenőrök, illetve a belső ellenőrzési egység egészében rendelkezzen az elvárt szaktudással és szakképesítéssel. A belső ellenőröknek együtt kell működniük a szervezet

19 munkatársaival, ugyanakkor tárgyilagosnak is kell maradniuk. A belső ellenőröknek megalapozott értékelést kell adniuk, megfontoltságot, kitartást és becsületességet kell mutatniuk szakmájuk végzése során. Minden belső ellenőr felelősséggel tartozik a hatékony és eredményes koordinációért és kommunikációért. Kapacitás-felmérés A kapacitás-felmérés célja annak meghatározása, hogy mekkora és milyen humán és tárgyi erőforrás szükséges ahhoz, hogy a belső ellenőrzés megfelelő bizonyosságot tudjon nyújtani a költségvetési szervek vezetői számára a kockázatkezelési, irányítási és kontroll eljárások hatékony működéséről. A fentiek szerint elkészített felmérést rendszeres időközönként aktualizálni kell. Értékelés A belső ellenőrzési vezető felelős azért, hogy a belső ellenőrök számára folyamatos visszacsatolást és értékelést adjon személyes teljesítményükről. Az értékelési folyamat magában foglalja: Az előző évi készség- és tudásleltár, illetve fejlesztési terv felülvizsgálatát az előre meghatározott, fejlesztésre irányuló lépések teljesítésének értékelése érdekében; A belső ellenőr szakértelmének értékelését a készség- és tudásleltár, illetve fejlesztési terv aktuális kitöltése során. A tervnek tartalmaznia kell az egyeztetett fejlesztési lépéseket, amelyek az egyéni képzési terv kialakításának alapjául szolgálnak minden belső ellenőr tekintetében; Az ellenőrzéseket követõ felmérések eredményeinek összegzése és elemzése. A kézség és tudásleltár mintája a 2. számú iratmintában található. A belső ellenőrök folyamatos továbbképzésére vonatkozó alapelvek A belső ellenőrzési vezető feladata biztosítani a belső ellenőrök szakmai továbbképzését, amelynek érdekében - a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott éves képzési tervet készíteni és gondoskodni annak megvalósításáról. A képzési szükségleteket egyrészt a személyes értékelési folyamat eredménye, másrészt az ellenőröktől elvárt szaktudás alapján kell meghatározni. A belső ellenőrzési vezetőnek minden évben el kell készítenie és aktualizálnia kell minden belső ellenőr számára az egyéni képzési tervet, amely közvetlenül az egyeztetés alapján meghatározott fejlesztési lépésekhez kapcsolódik és segíti az ellenőrök szakmai fejlődését a megkövetelt szaktudással összhangban. Az elfogadott képzési tervnek támogatnia kell az ellenőrt abban, hogy megszerezze azokat a képesítéseket, amelyek a belső ellenőrök által tett erőfeszítéseket, szakmai tudást és minőséget elismerik, illetve igazolják.

20 Az egyéni képzési terv mintája a 3. számú iratmintában található. B. Belső ellenőrök teljesítményének értékelése A belső ellenőrzési tevékenység során olyan eljárást kell alkalmazni, amellyel nyomon követhető és értékelhető a minőséget biztosító eljárás eredményessége. Az eljárásnak külső és belső értékelést egyaránt tartalmaznia kell. Belső értékelés A belső értékeléshez tartoznak: a belső ellenőrzési tevékenység folyamatos nyomon követése és értékelése; rendszeres időközönként végzett önértékelés vagy belső ellenőrzési gyakorlattal rendelkező és a Standardokat ismerő, a szervezeten belüli személyek által végzett felülvizsgálat. Külső értékelés A külső értékelést (pl.: a minőségbiztosítási ellenőrzéseket) ötévente legalább egyszer el kell végezni. Az értékelést egy, a szervezeten kívüli felkészült, független értékelő személy vagy értékelő csoport végzi. A minőséget biztosító eljárással kapcsolatos jelentések A külső értékelés eredményeiről a belső ellenőrzési vezető köteles a felső vezetést tájékoztatni. A belső ellenőrzési tevékenységnek teljes mértékben összhangban kell lennie a Standardokkal, és a belső ellenőröknek az Etikai Kódexnek megfelelően kell eljárniuk, előfordulhat, hogy nem tudnak teljes egészében megfelelni azoknak. Amikor ez a meg nem felelés a belső ellenőrzés működését vagy hatókörét befolyásolhatja, jelenteni kell azt a vezetésnek. D. Külső szakértők bevonására vonatkozó előírások A jogszabály lehetőséget ad a belső ellenőrzési alapszabályban foglaltakkal összhangban külső ellenőrzési szakértőknek a költségvetési szerv belső ellenőrzési feladatainak végrehajtásába történő bevonására, amelyre két okból kerülhet sor: a költségvetési szerv nem rendelkezik belső ellenőrzési egységgel, illetve belső ellenőrrel,

21 a belső ellenőrzési vezető jogosult külső erőforrás bevonására javaslatot tenni a költségvetési szerv vezetőjének, amennyiben a meglévő belső ellenőrzési erőforrások nem elegendőek az elvégzendő feladatok mennyiségéhez vagy azok jellegéhez képest (speciális szakértelmet igénylő ellenőrzések: pl. IT ellenőrzés, környezetvédelmi ellenőrzés, FIDIC ellenőr, stb.); A költségvetési szerv és a külső szolgáltató kapcsolata alapvetően két fajta lehet: Konkrét feladatok előre történt meghatározása nélkül, a külső szolgáltató arra vállal kötelezettséget, hogy egy meghatározott ideig folyamatosan a költségvetési szerv rendelkezésére áll, és annak igényei szerint teljesíti a felmerülő belső ellenőrzési feladatokat. A feladatok típusa és jellege azonban ez esetben is meghatározható előre. A másik esetben meghatározott feladatokat teljesít a külső szolgáltató adott határidőn belül; A külső szolgáltató a vonatkozó hazai és külföldi jogszabályok, valamint belső ellenőrzési standardok szerint látja el ellenőrzési feladatait. Ugyancsak vonatkoznak rájuk a szakmai, etikai normák. A külső szakértőket is megbízólevéllel kell ellátni, amelyet a belső ellenőrzési vezető ír alá. E. A belső ellenőrök tanácsadói tevékenységére vonatkozó irányelvek A tanácsadói szolgáltatások definíciója Tanácsadói és egyéb kapcsolt megbízotti szolgáltatói tevékenység, melynek jellegéről és hatóköréről megállapodás születik a megbízóval, és amelyet arra szánnak, hogy értéket növeljen és a szervezet működését javítsa. A tevékenység típusok lehetnek: tanácsadás, javaslattétel, folyamatok végig vitelében, vagy tervezésében való közreműködés és képzés. A belső ellenőrök rutin, vagy rendes tevékenységük részeként végezhetnek tanácsadói feladatot, de tehetik ezt a vezetés felkérése alapján is. Minden szervezet maga dönt a nyújtható tanácsadói tevékenység típusáról és meg is határozza, hogy szükséges-e külön szabályzatokat, illetve eljárásokat kidolgozni az egyes tevékenységi típusoknak megfelelően. A lehetséges kategóriák a következők: Hivatalos tanácsadói megbízások előre tervezettek, írásos szerződés szükséges. Informális tanácsadói megbízások rutin tevékenység, mint pl. részvétel állandó bizottságokban, határidős projektekben, ad-hoc megbeszéléseken, valamint rutinszerű információ csere.

22 Speciális tanácsadói megbízások részvétel egy, szervezetek összeolvadásával foglalkozó vagy egy rendszer-átalakító munkacsoportban. Sürgősségi tanácsadói megbízások részvétel egy katasztrófát vagy más üzleti eseményt követő, a működések helyreállításával, vagy fenntartásával foglalkozó munkacsoportban, melyet átmeneti időszakra szóló segítség nyújtásával, speciális és szokatlan határidejű feladattal bíztak meg. Az ellenőrök általában nem fogadhatnak el olyan tanácsadói megbízást, amelynek célja olyan követelmények megkerülése, vagy ennek mások számára történő lehetővé tétele, mely követelmények fennállnának egy ellenőrzési feladat során, amennyiben a szóban forgó szolgáltatást, mint ellenőrzési feladatot megfelelőbb módon végeznék. Függetlenség és objektivitás a tanácsadói feladatok ellátása során A belső ellenőrök tanácsadói szolgáltatást nyújthatnak minden olyan tevékenységre vonatkozóan, melynek korábban felelősei voltak. A belső ellenőröknek meg kell őrizniük tárgyilagosságukat a következtetések levonásában és a vezetésnek adott javaslatokban. Amennyiben a tanácsadói feladat ellátásának kezdetét megelőzően, vagy azután a függetlenséget vagy objektivitást csökkentő tényezők merülnének fel, ezt azonnal jelenteni kell a vezetésnek. A tanácsadói feladat ellátásának figyelemmel kísérése A belső ellenőrzési tevékenység végzése során a megbízóval egyeztetett mértékben kell figyelemmel kísérni a tanácsadói feladatok eredményeinek érvényesülését. A különféle típusú tanácsadói feladatokhoz más és más típusú monitoring alkalmazására lehet szükség. A monitoring munka olyan tényezőktől függhet, mint pl. a vezetés kifejezett érdeklődése a tanácsadói feladat elvégzésének menete iránt, vagy függhet attól is, hogy a belső ellenőr hogyan ítéli meg a projekt kockázatát vagy annak értékét a szervezetre vonatkozóan. 2. A belső ellenőrzés tervezésének előkészítése, kockázatelemzés A tervezés előkészítése magában foglalja a kockázatelemzést megelőző előkészítő lépéseket, valamint magát a kockázatelemzést. A kockázatelemzést megelőző előkészítés során a belső ellenőrzés: elemzi a külső és belső kontroll környezetet annak érdekében, hogy azonosítsa az ellenőrzési tervezés során figyelembe veendő változásokat; azonosítja a folyamatokat és a folyamatgazdákat és a vezetőkkel egyeztet az egyes folyamatok a szervezet célkitűzéseihez viszonyított fontosságáról. megvitatja a vezetőkkel, mit várnak el a belső ellenőrzéstől; értelmezi a szervezet célkitűzéseit; a vezetőkkel közösen meghatározza a belső ellenőrzési fókuszt;

23 a vezetőket bevonva elkészíti a kockázatelemzési kritérium mátrixot, amely a kockázatok felmérésének elsődleges eszköze; A. A tervezés előkészítésének lépései Általános felmérés Az általános felmérés részeként a költségvetési szervezet külső és belső kontroll környezetének vizsgálatára kerül sor. Ennek keretében a belső ellenőrzés összegyűjti és elemzi a szervezet működési környezetében és folyamataiban történt változásokra vonatkozóan rendelkezésre álló információkat. A környezet változásának elsődleges forrásai: magyar és európai uniós jogszabályi változások; gazdasági, -politikai környezet változása; a szervezet stratégiájának, célkitűzéseinek változása; belső szervezeti változások; belső eljárások, ellenőrzési nyomvonalak, kézikönyvek változása; gazdasági program, ágazati koncepciók változásai. Ezek a változások a szervezet folyamataiban rejlő kockázatok azonosítása szempontjából kiemelten fontosak, ezért a belső ellenőrzésnek arra kell törekednie, hogy összegyűjtsön minden információt a költségvetési szervezet vezetőségétől, egyes szervezeti egységeitől. A folyamatok és folyamatgazdák azonosítása A belső ellenőrzési tevékenység a szervezet működési folyamatainak ellenőrzésére koncentrál. Ezek a folyamatok a szervezet célkitűzéseinek elérése érdekében kerültek kialakításra és működnek. Különösen fontos ezért a tervezés során figyelembe venni a szervezet működési folyamatait, és azonosítani a folyamatgazdákat, vagyis azokat a személyeket a szervezeten belül, akik elsődlegesen felelősek az adott folyamat végrehajtásáért, működtetéséért. Folyamatlista az alábbiakat tartalmazza (minta): Főfolyamat Folyamatok Folyamatgazda Főfolyamat #1 Tervezés Főfolyamat #2 Humán erőforrás Folyamat #1 Működési költségek tervezése Folyamat #2 Árfolyamok tervezése Folyamat #3 EU támogatások tervezése Folyamat #1 Munkaerő felvétel Folyamat #2 Képzés, oktatás Személy neve Személy neve

gazdálkodás Folyamat #3 Javadalmazás, bérezés Folyamat #4 Karriertervezés 24 Főfolyamat #3 Létesítmény gazdálkodás Folyamat #1 Irodaház üzemeltetés Folyamat #2 Bérlés Folyamat #3 Állagmegóvás Személy neve A szervezet folyamatait főfolyamatok mentén kell csoportosítani (pl.: adminisztratív háttér), amelyek részfolyamatokra oszthatók (pl.: emberi erőforrás, jogszabályi háttér). A kialakított ellenőrzési nyomvonalak segítenek a szervezet folyamatainak azonosításához, megértéséhez. Az ellenőrzési nyomvonal és a működési folyamatok nem ugyanazt jelentik, nem egymás szinonimái. Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése feltételezi, hogy a működési folyamatok már pontosan és teljes mértékben feltárásra kerültek az adott költségvetési szervnél. Az ellenőrzési nyomvonal a költségvetési szerv végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amelynek elkészítése a költségvetési szerv vezetőjének feladata. A belső ellenőrzési fókusz kialakítása A belső ellenőrzési fókusz a költségvetési szerv vezetőinek azon nézetét, elképzeléseit jelenti, hogy a belső ellenőrzésnek elsősorban mely területekre kell irányítania erőforrásait. A belső ellenőrzési fókusz közös kialakítása a tervezés előkészítési folyamat egyik legfontosabb lépése. A belső ellenőrzési fókusz a belső ellenőrzést segíti a magas kockázatúnak tekintett folyamatok rangsorolásában. A belső ellenőrzési fókuszt a szervezet célkitűzéseinek és a szervezet vezetőinek belső ellenőrzésre vonatkozó speciális elvárásainak figyelembe vételével kell kialakítani. A szervezet célkitűzései A belső ellenőrzésnek a költségvetési szervezet vezetőivel meg kell vitatnia és értelmeznie kell a szervezet éves célkitűzéseit annak érdekében, hogy ellenőrzési erőforrásait ezen célok elérésének támogatására mozgósítsa. A célkitűzések megvalósítása szempontjából kritikus tényezőket szintén meg kell vitatni a szervezet vezetőivel. Ezen kérdések megválaszolására irányuló megbeszéléseket felső vezetői szinten tartják a költségvetési szerv és a belső ellenőrzés vezetői. A kockázatelemzés és az ellenőrzés végrehajtása során mindezt részletekbe menően meghatározzák majd a folyamatgazdákkal közösen. A vezetők elvárásai

25 A vezetők elvárásai alatt annak meghatározása értendő, hogy a vezetők milyen kérdésköröket, feladatokat illetően számítanak a belső ellenőrzés bizonyosságot adó, illetve tanácsadó tevékenységére. A vezetőknek lehetnek speciális elvárásai a belső ellenőrzéssel szemben. Ezeket az elvárásokat az éves ellenőrzési terv elkészítése során figyelembe kell venni. A belső ellenőrzési fókusz kialakítása Az elfogadott szervezeti célkitűzések és egyeztetett vezetői elvárások alapján a belső ellenőrzési fókuszt a belső ellenőrzésnek és a vezetőknek közösen kell kialakítania. A belső ellenőrzési fókusz megadja azokat a főbb elemeket, amelyek mentén az ellenőrök a kockázatokat elemezni fogják, és amelyekre a belső ellenőrzés a feladatainak ellátása érdekében koncentrálni fog. Belső ellenőrzési fókusz A szervezet céljai Működési környezet EU és magyar elvárások - Cél #1-15%-os működési költségcsökkentés a következő pénzügyi évben Egyéb célok Belső ellenőrzési fókusz (BEF) - Fókusz #1 Költségvetési költségek tervezése, és hatékony kezelése - Fókusz #2 Humán erőforrás és létesítménygazdálkodás az átalakulás tükrében - #1 A közalkalmazottak kompetencia szintjének növelése - #2 A szétszórt szervezet egy közös épületben való elhelyezése A kritikus folyamatok elemzése és a költségvetési szervezet vezetőivel való egyeztetése A működési folyamatok belső ellenőrzési fókuszhoz viszonyított relatív jelentősége magas, közepes és alacsony lehet, ami függ: a belső ellenőrzési fókusz minden elemének relatív fontosságától (pl.: mi a legfontosabb célkitűzés);