FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁS 1.

Hasonló dokumentumok
FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁS

ENERGIAGAZDÁLKODÁS ENERGETIKAI RENDSZER

Hogyan hozható létre fenntartható energiarendszer bárhol a világon?

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

Dr. Munkácsy Béla. adjunktus, ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék elnök Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

A fenntartható energetika kérdései

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, Megyik Zsolt

NCST és a NAPENERGIA

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda

Erőművi technológiák összehasonlítása

ENERGIA FORRADALOM. Az energiagazdálkodás és környezeti hatásai

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása

Környezetgazdálkodás

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Hagyományos és modern energiaforrások

4. Az energiatermelés és ellátás technológiája 1.

Megújuló energia, megtérülő befektetés

A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei

3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye.

Atomerőművek. Záróvizsga tételek

A megújuló energiahordozók szerepe

Tervezzük együtt a jövőt!

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

Fizika Vetélkedő 8 oszt. 2013

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

A biomassza rövid története:

NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS - hazai és nemzetközi helyzetkép. Prof. Dr. Farkas István

Jevons-paradoxon. William Stanley Jevons, 19. századi brit közgazdász

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

I. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap Energiahatékony megoldások ESCO

Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

Nukleáris alapú villamosenergiatermelés

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht Panyola, Mezővég u. 31.

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

energetikai fejlesztései

tanév őszi félév. III. évf. geográfus/földrajz szak

II. Szakmai alap- és szakismeretek, gyakorlati alkalmazásuk 7. Villamosenergia termelés, szállítás, tárolás Hunyadi Sándor

K+F lehet bármi szerepe?

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

Magyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

A HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIA SZABÁLYOZÁS KRITIKÁJA

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor május 6.

Tehát a 2. lecke tanításához a villamos gépek szerkezetét, működési elvét és jellemzőit ismerni kell.

Megújuló források integrálása az épületekben Napenergia + hőszivattyú

Napenergia-hasznosítás hazai és nemzetközi helyzetkép. Varga Pál elnök, MÉGNAP

8. Energia és környezet

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Bemutatása Megújulók szerepe az épületenergetikában

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Kell-e nekünk atomenergia? Dr. Héjjas István előadása Csepel, május 21.

Hulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Medgyasszay Péter PhD

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

TÁMOP A-11/1/KONV WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT június 27.

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka

Magyarország Energia Jövőképe

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége október 7. Energetikai Körkép Konferencia

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, június 6.

Megújuló energiák fejlesztési irányai

Elosztott energiatermelés, hulladék energiák felhasználása

Okos hálózatok, okos mérés

Towards the optimal energy mix for Hungary október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

MW Út egy új energiarendszer felé

Átírás:

FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁS 1. Dr. Munkácsy Béla PhD szélenergia és tájhasználat adjunktus, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Okl. környezetgazd. - szakmérnök-képzés (BME) Energiatervezés és fenntarthatóság (Oslo University) ~100% megújuló energia a háztartásban munkacsy@elte.hu I-419. szoba

FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁS 1. FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁS 2. TERVEZÉS ÉS STRATÉGIA AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN (FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁS 3.) KORSZERŰ ENERGIAGAZDÁLKODÁS A TERÜLETI TERVEZÉS TÜKRÉBEN - GYAKORLAT (FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁS 4.)

Az energiagazdálkodás célja hogy energiaszolgáltatásokat vehessünk igénybe az élet minden területén a nap minden percében:

A rendelkezésre álló energia fő típusai HŐENERGIA fűtés, meleg víz, szárítás VILLAMOS ENERGIA (1963 óta minden magyar településen) hő > mozgás > villamos áram MOZGÁSI ENERGIA közlekedés, szállítás

1,2 milliárd ember él áram nélkül - 1,0 milliárd vidéken - 0,2 milliárd városban

Alapfogalmak Energia: munkavégzési képesség, egysége a JOULE. Használatos még a Wh (wattóra) - SI-n kívüli mértékegység = ha valami egy órán keresztül 1 watt teljesítménnyel üzemel, akkor ezalatt 1 Wh munkát végez. Átváltása: 1 Wh = 3600 J. A teljesítmény az időegységre eső energia, egysége a WATT (joule/mp); Többfajta energiát különböztetünk meg aszerint, hogy miből ered a munkavégző képesség helyzeti, mozgási, mágneses, Elektromos, Hőenergia - minden spontán folyamatnál bizonyos munka kárba vész, hővé alakul át. A hő csak részben alakítható át másfajta energiává.

Energiaforrások csoportosítása

A világ primer energiaszerkezetének változása (%)

Az energiafogyasztás mértékének és szerkezetének forrásoldali változása

Az ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM kiszámítása igazolja: Az energiagazdálkodás eddig alkalmazott elvei és gyakorlata többé nem elfogadhatók!!

Fosszilis: 78,4% Megújuló: 19% Atom: 2,6% Forrás: REN21 Global Status Report 2014

Néhány technológiához kapcsolódó teljesítményadat Napelemtáblák névleges teljesítménye ~120 W Szélerőművek névl. teljesítménye ~ 2 000 000 W (120 W - 5 MW) Szenes erőműveink névl. villamos teljesítménye ~ 500 000 000 W (150-950 MW [Borsodi - Mátrai) Paksi atomerőmű névl. villamos teljesítménye ~ 2 000 000 000 W (2000 MW) megtermelt energia mennyiségének (MWh) kiszámítása szél atom

Fogyasztók teljesítménye Világítótestek: Izzó: 60 Watt LED: 10 Watt Laptop: 40-50 Watt Betonkeverő: 500-1200 Watt Hajszárító: 1000-2000 Watt Vasaló: 2400-3000 Watt Lift: 5000 Watt (4-6 kwh/hó átlagosan) Elektromos autó (Nissan Leaf): 80-90 000 Watt

Büki Gergely: Energetika c. tankönyv (BME)

Társadalomtudományi és interszektorális összefüggések Pszichológia Szociológia Pedagógia Kommunikáció-tudomány JÓLÉT Életstílus Újrahasználat, újrafeldolgozás Hulladékgazdálkodás Fogyasztás oldali energiagazdálkodás Energiaszolgáltatások (közlekedés, fűtés, hűtés, világítás Építéstudomány Közlekedéstudomány Termékek, berendezések Ellátás oldali energiagazdálkodás Másodlagos energiahordozók (elektromos áram, benzin, Földtajztudomány Területi tervezés Elsődleges energiahordozók (szén, kőolaj, napenergia Környezetgazdaságtan Geológia és bányászat Vízgazdálkodás Mező- és erdőgazdálkodás szerves melléktermékek és hulladékok felhasználása

Tim Jackson: Prosperity without Growth Report, 2009

Energiatermelés célja és módja szerint (ipari lépték) KIZÁRÓLAG HŐTERMELÉS Fűtőmű: kizárólag hőenergiát (meleg vizet) előállító erőmű (hatásfok: 30-50%) KIZÁRÓLAG ÁRAMTERMELÉS Kondenzációs hőerőmű : a tüzelőanyag elégetése során nyernek hőenergiát, ezzel nagynyomású gőzt fejlesztenek, amely gőzturbinát hajt, az pedig a generátort. (hatásfok ~30-35%) Gázturbinás hőerőmű (széleskörű alkalmazása az 1980-as évektől): A gáz égésterméke hajtja meg a turbinát, nincs vízmelegítés (átl. hatásfok: ~30%) Kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (CCGT): A gázturbinából távozó forró gázzal még vizet is melegítenek, és gőzturbinát hajtanak. (hatásfoka: ~50%)

Kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (CCGT) Földgázt vagy turbinaolajat elégetve állítanak elő villamos energiát.

A fosszilis erőmű és az atomerőmű elvi felépítése Ami az atomerőműben történik, az a víz melegítésének lehető legbonyolultabb módja. Albert Einstein

Paksi atomerőmű Vízmelegítés a radioaktív bomlás hőjével Egy reaktor villamos teljesítménye: 500 MW összes: ~2000 MW p Egy reaktor hőteljesítménye: 1375 MW össz: 5500 MW th 20 MW hő-önfogyasztás 3-6 MW távfűtésre 5 km vezeték 10 cm kőzetgyapot szigetelés Alumínium borkolat 10-12% hőveszteség

Kogeneráció Kapcsolt hő és villamos energia termelés CHP combined heat and power A hőerőművekben keletkező hulladékhőt hasznosítják. A hatásfok jellemzően ~75-90%, így például a fűtőanyag ~30-35%-ból villamos áram, 50-55%-ból hőenergia keletkezik. SHP CHP

Kulcskérdés az energia szállíthatósága Primer energia: korlátlan Villamos energia: 500-600 km nagyfeszültség: 120 kv-nál nagyobb AC (gyakoribb) - DC (hosszabb távolságra alkalmasabb) Nagyobb transzformátorállomások között húzódik. Lakossági fogyasztók a vezetékre közvetlenül nem kapcsolódnak. Rácsos szerkezetű, 25-40 m magas acéloszlopokon. középfeszültség: 10-35 kv Lakossági fogyasztók a vezetékre közvetlenül nem kapcsolódnak. Főleg lakott területeken kívül halad a vezeték, de belterületen is előfordul. Az oszlopok magassága 10-15 m. kisfeszültség: 0,4 kv a végfelhasználókat, a fogyasztókat látja el. Lakott területeken húzódik. Többnyire gyengeáramú vezeték (pl. kábeltévé, telefon stb.) is üzemel az oszlopon Hőenergia: 50-60 km ez szab határt a kogenerációnak!

A magyar villamosenergia-rendszer importja (2012)

Kogeneráció a gyakorlatban Gond: a hőenergia nyári felhasználásának korlátozottsága Amerikai Egyesült Államok a villamosenergia-termelésnek csak 8%-át adta 2008-ban Németország a villamosenergia-termelésnek 13%-át adta 2008-ban Finnország a kogenerációban világelső a villamosenergia-termelésnek 29%-át adta 2008-ban a hőenergia-termelésnek 65%-át adta 2008-ban

Tri- és quadgeneráció TRIgeneráció: áram + hő + hűtés a nyári időszak hőelhelyezése hűtésre abszorpciós hűtőszekrény segítségével (hőszivattyúval működő hűtőgép) QUADgeneráció: áram + hő + hűtés + CO 2 viszanyerése (CCS vagy technológiai CO 2 )

Decentralizáció Forrás: The Smart Grid An Introduction, U.S. Department of Energy

Együttműködő rendszerek

Egy háztartás napi áramfogyasztásának mintázata

Grid Smart Grid SMART ENERGY SYSTEMS The Grid: the most significant engineering achievement of the 20th Century (National Academy of Engineering USA), az autópálya 11., az internet csak 13. A smart grid is an evolved grid system that manages electricity demand in a sustainable, reliable and economic manner, built on advanced infrastructure and tuned to facilitate the integration of all involved (ABB).

A jövő energiarendszerének (smart energy system) HÁROM fő jellemzője o Fenntartható: o Elsősorban környezeti szempontból vagyis megújuló alapú o Az energia fogyasztásának időbeni befolyásolására épít o Az energia tárolásának megoldásait alkalmazza o Szivattyús tározás o V2G vehicle to grid o P2G power to gas

Elkerülhetetlen megoldás a termelés és fogyasztási optimalizálására: az energia tárolása Szivattyús tározás: 65-75% hatásfok Lendkerék: 70-90% hatásfok Akkumulátor: 65-75% hatásfok

V2G - Vehicle-to-Grid A gépjárművek az idő legalább 80%-ában parkolnak; A Li-ion akkumulátorok tárolási hatékonysága megközelíti a 100%-ot; Egyetlen jármű 20-40 kwh energiát tárolhat (Tesla: 30 kwh) fogadhat vagy adhat a hálózatra. Magyarországon 3 millió szgk. - 2,4 millió nincs mozgásban 72 millió kwh = 72 ezer MWh = 36 db Paksi Atomerőmű 1 órán keresztül ennyi áramot biztosít

Az elkerülhetetlen paradigmaváltás elvi háttere Etikai Társadalmi környezeti Gazdasági - pénzügyi Energetikai

ETIKAI MEGFONTOLÁSOK A FELHASZNÁLÁS IDŐBENISÉGE múlt jelen jövő?? A FELHASZNÁLÁS TERÜLETI JELLEGEZETESSÉGEI

Az ember átlagos energiafogyasztásának változása a történelem során

Energiafogyasztás/fő kontinensenkénti bontásban

Az energiarendszer igen hosszú időre határoz meg lényeges dolgokat

KÖRNYEZETI MEGFONTOLÁSOK

WWF: Living Planet Report, 2004

Villamosáram-termelés üvegházgáz-kibocsátása (gco 2 -e/kwh) Szél: 9-10 Víz: 10-13 Fotovillamos: 32 Biomassza: 14-41 Geotermális: 38 csökken Atomenergia - növekszik 84-130 98-144 g CO 2 -e/kwh el - Leeuwen, J. W S. 2012 (U-koncentráció ) 66 g (1,4 288) CO 2 -e/kwh el - Sovacool B.K. 2008 Földgáz: 443 Kőolaj: 778 növekszik Szén: 960-1050

Az ökológiai lábnyom és főbb komponensei néhány európai országban és Svájc energialábnyoma (Swiss Federal Statistical Office, 2006) 17% 35%

103 életcikluselemzés alapján a könnyűvizes atomerőművek üvegházgáz-kibocsátása (gco 2 e/kwh): Bemeneti oldal: 25,1 Építési tevékenység: 8,2 Működtetés: 11,6 Kimeneti oldal: 9,2 Lebontás: 12,0 ÖSSZESEN: ~66,1 gco 2 e/kwh és növekszik Kimeneti oldal: 14% Lebontás: 18% Bemeneti oldal: 38% Sovacool, B. (2008) Működés: 18% Építés: 12%

Környezetterhelések szenes erőművek életciklusában Keaton, M. 2001

Életciklus szemlélet! Külfejtések hatása: Mátra-Bükkalja lignitbányászat

AZ ÉLETCIKLUS ELEJE

bányameddő

AZ ÉLETCIKLUS KÖZEPE Ratcliffe on Soar Power Station, UK

Az életciklus vége

Éghajlatváltozás

Az atomenergetikához kapcsolódó jelentősebb balesetek

GAZDASÁGI és NEMZETSTRATÉGIAI MEGFONTOLÁSOK

Magyarország energiaimportja ~ 1500-2000 milliárd Ft/év Probléma: Jelenlegi életvitelünk olyan mennyiségben és olyan speciális szerkezetben igényel energiaforrásokat, amelynek kielégítése a hazánkban rendelkezésre álló jelenleg használatos energiaforrásokkal nem lehetséges.

Az atomenergiáról nem esik szó a hazai statisztikákban így készítünk stratégiát az atomerőművi fűtőelemek importjával ez 70-75% Forrás. Nemzeti Energiastratégia 2030

Externáliák

Externália problematikája Külső gazdasági hatás: egy gazdasági szereplő tevékenysége piaci ellentételezés nélkül befolyásolja egy másik szereplő helyzetét Kívülálló személy(ek) jólétét módosítja Nem kötelezik az okozót a kár kompenzálására A hatás nem szándékolt Pozitív és negatív

ExternE szennyező fizet elv externáliák: külső gazdasági hatások

Különféle technológiák átlagos emissziója a teljes életciklus alatt Németországban szélturbina (g/mwh) széntüzelés (g/mwh) lignittüzelés (g/mwh) olajtüzelés (g/mwh) gáztüzelés (g/mwh) CO2 6 460 815 000 1 047 000 935 000 362 000 SO2 15 326 425 1611 3 NOX 20 560 790 985 277 korom 5 182 511 67 18 CH4 20 3313 26 145 1700 N2O 0,1 43 46 25 2 Forrás: ExternE National Implementation Germany, 1997.

CO2 Különféle technológiák teljes életciklusának összehasonlítása a légszennyezés szempontjából SO2 NOX

Az energia szektor externális költségei az EU-ban (cent/kwh) a villamos áram termelés átlagos költsége 4 cent/kwh

1) Környezetszennyezés externális költségek évente: csak a villamosenergia-termelésben, csak a fosszilisokra vonatkozóan és csak a négy vizsgált anyagra összesen 458 mrd forint (2004) baráti alapon számolva. Forrás: Pál Gabriella Huba Bence (2004): Magyarország energetikai környezetértékelése és a kapcsolódó indikátorok meghatározása, különös tekintettel a megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeinek kiaknázására

Német állami támogatások 90% hagyományos, 10% RE 1970-2012 között átlagosan de 2012-ben is!!!

ENERGETIKAI MEGFONTOLÁSOK A jelenlegi rendszer - hatékonysága szánalmasan alacsony; - az energiabiztonság szempontjából az erősen központosított rendszer nem ideális; - a szolgáltatások elosztása nem igazságos; - a káros környezeti következmények azonban kivétel nélkül mindenkit érintenek.

Energy Return on (Energy) Investment (EROEI)

Energetikai megtérülés olajhomok

Mennyi idő alatt termeli meg a befektetett energiát egy napkollektor? És egy villanybojler? Egyes megújuló energiaforrások alkalmazására jellemző energia-megtérülési idők Szélerőmű Vízerőmű Termovillamos naperőmű Észak-Afrikában Polikristályos fotovillamos rendszer Közép-Európában Vékonyfilmes fotovillamos rendszer Közép-Európában Napkollektor Geotermikus hőenergia Fosszilis és atomenergiát használó rendszerek forrás: Pehnt, M. et al. (2009) 3-7 hónap 9-13 hónap 3-7 hónap 36-60 hónap 24-36 hónap 18-30 hónap 7-10 hónap soha

Új irány

2001/77/EK irányelv a megújuló energia részarányára az áramtermelésben

RES Direktíva (2020) in final consumption 2009/28/EK IRÁNYELV Lettország 40% Svédország 49% Finnország 38%

EU - új áramtermelő kapacitások 2012. és 2013. évi adatok 2012 2013

Az áramtermelő kapacitások változása az EU-ban 2000-2013 között

Új villamosáram-termelő kapacitások az EU-ban 2012 2013

Az újonnan telepített villamosenergiatermelő kapacitás az EU-ban megújuló részarány! MW 71% 70%

FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁS - 1 1) Hatékonyság fokozása: Egyfelől ugyanazt a szolgáltatást kevesebb energia felhasználásával: pl. világítás, hűtés-fagyasztás 2) Takarékosság: igények ill. kényelmi elvárások visszaszorításával;

FENNTARTHATÓ ENERGIAGAZDÁLKODÁS - 2 Megújuló energiaforrások terjedésének elősegítése decentralizálás - biztonságosabb ellátás, kisebb szállítási veszteség; importfüggőség csökkentése biztonságosabb ellátás, kevesebb kiadás és több bevétel; hazai munkaerő alkalmazása különösen a biomassza hasznosítása esetén; nagyobb egyéni és közösségi felelősség autonomitás és demokrácia erősödése; összehasonlíthatatlanul kisebb környezeti terhelés

NAP Szél Víz Biomassza Geotermikus energia Passzív hasznosítás építészeti megoldások Fotovillamos hasznosítás (napelem) Fototermikus hasznosítás - használati melegvíz előállítás (napkollektor) - villamos energia előállítás Ocean Thermal Energy Conversion (OTEC) szolár farm (napvályú) elnyelőtornyos naperőmű (naptorony) parabolatányéros erőmű (naptányér) Szélerőmű Folyóvíz (mikro vagy makro) hegyvidéki (magas völgyzáró gátak, de kis terület) síkvidéki (alacsonyabb duzzasztóművek, de nagyobb terület) Tengervíz hullámzás ár-apály áramlások Energiaültetvény fa olajos magvak cukortartalmú növények Hulladék-biomassza erdészeti és faipari hulladék, napraforgószár stb. trágya Hőenergia Villamos áram

Megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos vélekedések Drága A sok közül melyik? Kicsi az energiasűrűsége A teljes életciklusban? helyette: teljesítménysűrűség - az az ütem, amellyel az energia termelődik vagy elfogyasztásra kerül egységnyi területre vetítve. Környezetterhelő (pl. szélturbina lecsapja a madarakat) Mihez képest? A berendezések létrehozásához túl sok energia kell A konkurens megoldás (villanybojler) vajon mikorra termeli meg az előállításához szükséges energiát??

Van remény