Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató H-9700 Szombathely, Ady E. tér 1. Tel: (94) 513-430 Fax: (94) 513-431 E-mail: vas.mki@katved.gov.hu Szám: Ügyintéző: Tárgy: ADR bírság Telefonszám: 06-94/513-430 HATÁROZAT. egyéni vállalkozó (továbbiakban: Ügyfél) terhére, a 243/2014/HAT ügyszámon indított eljárásban, a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 600.000,- Ft,- azaz hatszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494- 20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénzátutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,-Ft-ja után 400,-Ft, de legalább 5000,-Ft, és legfeljebb 500.000,-Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10 000 forintot meghaladó eljárási illetékkiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel.
2 INDOKOLÁS A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Körmendi Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. -ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: R1) rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2014. április 09-én a 8-as számú főút 125 számú km szelvényében. Megállapítást nyert, hogy az ellenőrzés alá vont Ügyfél, a.. forgalmi rendszámú járművel végrehajtott veszélyes áru szállítási tevékenysége a VA02-2014-0080/1 számú jegyzőkönyvben és a VA02-2014-0080 számú ellenőrzési jegyzékben foglaltak szerint megsértette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezéseket. Az ellenőrök az ellenőrzés helyszínén a következő hiányosságot találták/megállapítást tették: A Nemzetközi Tehergépkocsi Menetlevél (REG 534555) nem tartalmazza a helyes szállítási megnevezést, és a veszélyes áru mennyiségét. A veszélyes áruk egyesítő csomagolásban raklapokon voltak elhelyezve. A nem veszélyes áruk szintén raklapokon egybecsomagolva, illetve a raklapokon lévő áruk tetején voltak rögzítetlenül elhelyezve. Az áruk a gépjármű rakterét oldalirányban kitöltötték, azonban a belső raklapon külön egyesítő csomagolásban lévő veszélyes áru oldalirányú rögzítése nem volt megoldott. Mind a veszélyes áruk, mind az egyéb áruk hosszanti elmozdulás ellen nem voltak biztosítva, rögzítve. Rögzítő eszközöket, és rögzítési pontokat a raktérben találtunk. Az ellenőrzés során előadott tűzoltó készülék nyomás mérőórája 0 bar nyomást mutatott. A készüléket lepróbáltuk, üzemképtelen volt. Az ellenőrök a jegyzőkönyv alapján a következő veszélyes árukat találták a gépjárművön az ellenőrzés helyszínén: A szállított áru(k) megnevezése(i), UN száma: Menny. (kg/l) UN 1263 FESTÉK, vagy FESTÉK 456 kg SEGÉDANYAG 9 III Az Ügyfelet 2014. április 11-én a 243-3/2014/HAT számú végzéssel kiértesítettem az eljárás megindításáról (melyet 2014.04.15-én átvett), iktatási számáról (243/2014/HAT), betekintési lehetőségekről. A határozatom kiadásáig az Ügyfél nem élt a 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket)-ben biztosított lehetőségeivel. Megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságokat a VA02-2014-0080/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyvben, a VA02-2014-0080 számú ellenőrzési jegyzékben, 1 db videó felvételen (MOV039) és 40 db fényképfelvételen (számuk: RIMG0311-RIMG0350) rögzítették (továbbiakban: bizonyítékok). A bizonyítékokat, az ellenőrzés helyszínén az ellenőrzött dokumentumokról készült hiteles másolatokat, továbbá az nyilatkozatokat megvizsgáltam, és a következő döntést hoztam:
3 Az eljárás során a bizonyítékok, valamint az Ügyfél nyilatkozata alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a veszélyes áru szállítója az Ügyfél volt, az eljárás során megállapított szabálytalanságokért kizárólag az Ügyfél tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy az Ügyfél a veszélyes árut az ADR 1.1.3.6 az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek alapján szállította. 1. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy a gépjármű rakterében veszélyes- és nem veszélyes áru, valamint egyéb tárgyak (rakodólap, deszkák) voltak rögzítés nélkül elhelyezve. A veszélyes- és nem veszélyes árukat a gépjármű rakodóterében 8 db rakodólapon helyezték el, 2 oszlopban, 4 sor mélységben. A rakodólapok menetirány szerinti oldalirányban a teret kitöltötték, a menetirány szerint előre, illetve hátra történő elmozdulásukkal szemben azonban nem biztosították őket (RIMG0319-RIMG0335, MOV039 02:05-08:07). A veszélyes árukat egyesítőcsomagolásban helyezték el a menetirány szerint baloldalon elölről a 3., illetve jobboldalon elölről a 2. rakodólapon. A menetirány szerint jobboldalon elhelyezett veszélyes árut tartalmazó egyesítőcsomagolás kisméretű rakodólapra lett készítve és egy másik rakodólapra lett elhelyezve egyéb áruval együtt, rögzítés nélkül (RIMG0325, RIMG0326, RIMG0332, MOV039 04:15-04:25). Az áru átkötése (egyesítő csomagolás képzése) önmagában nem megfelelő rakományrögzítés. A rakomány és a raktér között mindig kell egy összeköttetést teremteni. A menetirány szerinti első sorban az egyéb áruk egymásra halmazolva, baloldalon a többi rakodólaphoz képest függőlegesen magasabb pozíciót elfoglalva voltak elhelyezve (RIMG0319, RIMG0328, MOV039 05:47-06:06). Megállapítottam, hogy hirtelen fékezés, vagy irányváltoztatás következtében a rögzítetlenül elhelyezett nem veszélyes árukat tartalmazó rakodólap elmozdulása a veszélyes anyag csomagolásának sérülését, ezzel annak szabadba történő kijutását eredményezi. Megállapítottam, hogy a gépjármű rakodóterében további, használaton kívüli rögzítőeszközök (hevederek) voltak megtalálhatóak. Megállapítottam, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdése nem ad mentességet az ADR 7.5.7.1 bekezdése alól. Az ADR azért határoz meg specifikus rendelkezéseket a veszélyes áruk rögzítésére, mert ezeknek az áruknak a szállítása különösen nagy biztonsági és környezeti kockázatokkal járhat együtt. A veszélyes áruk rögzítésére vonatkozó rendelkezések az ADR 7. részében, 7.5.7. fejezetében találhatóak, amelynek címe: Árukezelés és elhelyezés. Az ide vonatkozó bekezdések a következőképpen szólnak: A járművet, ill. a konténert ahol szükséges a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldemény darabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldemény darab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehézgépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldemény darabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön, vagy eldeformálódjon. Az ADR e bekezdése ugyan csupán keret jelleggel tesz előírásokat a rakományrögzítés kialakítására és nem ad pontos számítási metodikát, azonban egyértelműen megfogalmazza, hogy a rakományt
4 alkalmas eszközökkel rögzíteni kell. Az alkalmas eszközök között felsorolja a megtámasztással, lekötözéssel vagy ezek kombinációjával létrehozható rakományrögzítési módok alkalmazásához használható eszközöket. A rakomány alkalmas eszközökkel történő rögzítésének rendkívül fontos jelentőségét, a rakományrögzítésre vonatkozó IMO/ILU CTU irányelv, az EN 12195-1 szabvány, illetve az Európai Bizottság Energiaügyi és közlekedési Főigazgatósága által kiadott Európa legjobb gyakorlatra vonatkozó iránymutatás a rakományok rögzítéséhez a közúti szállításban kiadvány, mint vonatkozó műszaki irányelvek is megállapítják. Rámutatnak arra, hogy a rakomány súlyának függvényében létrejövő súrlódás önmagában csak ritkán elegendő, hogy meggátolja a nem rögzített rakomány elcsúszását, felbillenését. Továbbá a közúti közlekedés szabályairól 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 47.. (2) bekezdése is egyértelműen előírja, hogy a rakományt a járművön annak belsejében, illetőleg rakfelületén úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány a)... b)... c)... d) úgy legyen rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, ki ne ömöljék, továbbá olyan módon legyen lefedve (letakarva), hogy le ne szóródjék; e)... A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban R2) 5. melléklet 1. táblázat 10. sorszámon a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a berakó, szállító vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint szállító tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki. A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. pontjában nevesíti, mint a rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása mulasztást, illetve az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 1. táblázat 10. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 800.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni, azonban tekintettel arra, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdés, az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek alapján szállított veszélyes áruk kisebb kockázatot jelentenek a szállítás során, ezért az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 2. táblázat 13. sorszáma a II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztások alá soroltam, melyet az R1 az ADR-előírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, például a hiba elhárítására való kötelezés, ha lehetséges és célszerű, akkor az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor mulasztásként definiál és amely szabálytalanság elkövetőjét az R2 300.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni.
5 2. A bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítottam, hogy az ellenőrzés alá vont gépjármű nem volt ellátva az ADR 8.1.4.2 bekezdésében előírt üzemképes tűzoltókészülékkel. A RIMG0336-RIMG0344 fényképfelvételek és a MOV039 videófelvétel 08:28-10.45 közötti része alapján megállapítottam, hogy az ellenőrzés alá vont gépjárművön előtalált tűzoltókészülék időszakos felülvizsgálatát nem végzték el ( 2014. 03. 15-én lejárt), valamint a nyomásmérő órája 0 bar-t mutatott. A videófelvételen látható, amint az ellenőrök a tűzoltókészüléket lepróbálták, de az üzemképtelennek bizonyult. Megállapítottam, hogy az ADR 1.1.3.6 bekezdése nem ad mentességet az ADR 8.1.4.2 bekezdése alól. Megállapítottam, hogy az Ügyfél megszegte az ADR 8. részének 8.1.4.2 bekezdés, mely szerint azokat a szállítóegységeket, amelyek az 1.1.3.6 bekezdés szerint végeznek veszélyes áru szállítást, egy darab, A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, legalább 2 kg mennyiségű por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülékkel kell ellátni. Az R2 5. melléklet 2. táblázat 3. sorszámon a járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehetők körét nevesíti a szállító (fuvarozó), jármű üzemben tartója vállalkozások körében. Az eljárás során egyértelműen megállapítottam, hogy a szabálytalanságért az Ügyfél, mint szállító tehető felelőssé. Megállapítottam, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.; A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértőjével szemben 10.000 forinttól 800.000 forintig terjedő bírság szabható ki. A fenti hiányosságot az R1 2. számú melléklet II. kockázati kategória 3. pontjában nevesíti, mint a járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek mulasztást, illetve az R2 6. -hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 2. táblázat 3. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 300.000,- Ft bírsággal rendeli büntetni. Megállapítottam, hogy az ellenőrzés során felvett jegyzőkönyv és ellenőrzési jegyzék tévesen állapította meg a fuvarokmánnyal kapcsolatos hiányosságot, mivel az eljárás során a Nemzetközi Fuvarlevél (CMR) vizsgálata során egyértelműen megállapítottam, hogy az tartalmazza az ADR 5.4 fejezetében előírt információkat. Az Ügyfelet 600.000, Ft,- összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben, valamint az ADR A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben meghatározott rendelkezések megsértése miatt. A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett VA02-2014-0080/1 számú ellenőrzési jegyzőkönyv, illetve a VA02-2014-0080 számú ellenőrzési jegyzék alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét az Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem.
6 A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (továbbiakban: R3) 3. (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket. 132. -án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. -144. -a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, módját a 73. -a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20.. (1), (2) és (4) bekezdésében, az R1 3. (1) bekezdésében, az R2-ben, valamint a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. (2) bekezdése, továbbá az R3 2. bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. (1) b) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. mellékletében rögzítetteken alapul. Szombathely, 2014. április 28. megyei igazgató nevében és megbízásából: megyei iparbiztonsági főfelügyelő Készült: 2 példányban Egy példány: 3 lap Kapják: 1. sz. példány: Irattár 2. sz példány: