TÓTH I. JÁNOS: FEJEZETEK A KÖRNYEZETFILOZÓFIÁBÓL SZERZŐK ÉS IRÁNYZATOK JATEPRESS, SZEGED 2005 LEKTORÁLTA: LÁNYI ANDRÁS A környezeti válság jelenségeire először ökológusok és természetjárók (A. Leopold, R. Carson, P. Ehrlich, K. Lorenz stb.) hívták fel a figyelmet. Később más tudományok képviselői is foglalkoztak ezekkel a problémákkal, például a Római Klub tagjaként Meadows, a teológus L.White vagy a közgazdász E.Schumacher. Ma már a környezeti tudományok kiterjedt rendszeréről beszélhetünk mind a természettudományok, mind a társadalomtudományok esetében, de ezen kérdéssekkel foglalkozik a művészet, teológia, politika és a média is. Természetesen minden tudomány és minden ágazat a saját rendszerén belül értelmezi ezt a problémát. A filozófiának az a feladata, hogy a lehető legáltalánosabb képet adjon a környezeti probléma mibenlétéről. A szó szoros értelmében vett környezetfilozófia viszonylag új filozófiai diszciplína, amelynek kialakulása az 1970-es évekre tehető. Ugyanakkor a vallás, az ideológia és olyan hagyományos filozófiai diszciplínák, mint természet-, társadalom- és gazdaságfilozófia valamint az ontológia, etika, ismeretelmélet mindig is foglalkozott olyan kérdésekkel, amelyeket ma már többnyire a környezetfilozófia tárgyal. A környezetfilozófiának ezt a kettőségét tükrözi a könyv szerkezete is. Az első rész (Utak a környezetfilozófiához) a környezetfilozófia megértése és/vagy kialakulása szempontjából jelentős eszméket tekinti át. Így olyan filozófusok (Descartes, Spinoza, Lukács) munkásságát elemezzük, akiknek természetfelfogására (pozitív vagy negatív értelemben) gyakran hivatkoznak a környezetfilozófiában. E gondolkodók nevéhez olyan alapvető környezetfilozófiai fogalmak és izmusok köthetők, mint mechanizmus, dualizmus, modernitás, panteizmus, dialektikus materializmus. A Nobel-díjas I. Prigogine nemcsak a termodinamikában, hanem egy új természetfilozófia megalapozása érdekében is jelentős erőfeszítéseket tett. Itt az organikus rendszerelmélet keretén belül a disszipatív struktúrák dialektikus sajátosságait vizsgáljuk. Részletesen elemezzük a humánökológia két olyan klasszikus szerzőjét, mint Garrett Hardin ( közlegelő tragédiája ) és James Lovelock (Gaia elmélet) sokat hivatkozott írásait. Ebben a részben tárgyaljuk H.G. Wellsnek Az időgép című regényét is, amely az emberiség és az evolúció kapcsolatának a kérdésével foglalkozik. 1
A fent említett szerzők természetesen nem tekinthetők környezetfilozófusoknak, viszont rendkívül nagy hatást gyakoroltak a környezetfilozófiára. Tekintve, hogy e szerzőkkel kapcsolatban bőséges magyar nyelvű irodalom áll rendelkezésre, így a hangsúly ezen szerzők és műveik környezetfilozófiai értelmezésére került. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy mint minden válogatás nyilvánvalóan ez is önkényes, s vitathatatlan, hogy a filozófia és a tudomány kétezer éves történetéből más szerzők is kiemelhetők lettek volna, akik szintén jelentős hatást gyakoroltak a környezetfilozófiára. A szűkebb értelemben vett környezetfilozófiával a második (környezeti etika) és a harmadik (radikális ökológia) rész foglalkozik. A környezeti etika két klasszikusa Aldo Leopold (föld-etika) és Albert Schweitzer (élet tisztelete) már előrejelzi a környezeti etika két alapvetően különböző koncepcióját: az egyed vagy valamilyen egyed feletti egység (legyen az populáció, faj, biom vagy maga a bioszféra) erkölcsi jelentőségét hangsúlyozó megközelítést. Az individualisztikus megközelítésre példa: az állat felszabadítás (Singer), az állati jogok (Reagan), a biocentrizmus (Taylor), míg a másikra a holisztikus környezetetikák különböző formái (Callicott), valamint idesorolható a szerződéselmélet, környezetjog (Stone), szociobiológia valamint technika problémáját (Jonas) előtérbe helyező etikák. A harmadik rész pedig a radiális ökológia három alapvető irányzatát mélyökológia (Næss), ökofeminizmus (Warren és Plumwood) és a társadalmi ökológia (Bookchin) tekinti át. Ezen irányzatok közös sajátossága, hogy a környezetvédelem érdekében radikális változásokat sürgetnek a jelenlegi társadalmi struktúrában. Éppen ez, vagyis a jelenlegi társadalmi struktúra (a globalizálódó kapitalizmus) radikális tagadása indokolja, hogy Zimmermann osztályozását elfogadva ezt a három irányzatot együtt tárgyaljuk. Az egy másik kérdés, s erre a könyvben is utalunk, hogy ezen irányzatok között jelentős viták zajlanak. Természetesen a környezeti etika és a radiális ökológia mellett a környezetfilozófiában egyéb fontos irányzatok is léteznek pl. bioregionalizmus, ökológiai közgazdaságtan, tájökológia, ökofenomenológia, ökoteológia, stb., hogy csak néhányat említsünk. Ezekkel az irányzatokkal azonban ebben a könyvben nem foglalkozok. Tekintve, hogy a második és harmadik részben tárgyalt szerzők kevésbé ismertek a magyar olvasók előtt, így ebben a két részben inkább az eszmék és nézetek bemutatására teszem a hangsúlyt. Mint minden filozófiai diszciplínát, így a környezetfilozófiát is alapvetően két különböző módon lehet tárgyalni: történetileg vagy tematikusan. Mivel ez a könyv a környezetfilozófia szempontjából fontosnak tekinthető szerzők műveire és gondolataira koncentrál, ezért lényegében történeti szempontból közelíti meg a környezetfilozófia témakörét. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tematikus kérdések háttérbe kerülnének, de 2
kétségtelen, hogy ezeket a kérdéseket mindig csak egy-egy szerző rendszerén keresztül tárgyalom. (Tehát például direkt módon nem beszélek a tulajdon problémájáról, de J. Locke, G. Hardin és A. Leopold tulajdon felfogását részletesen elemezve végül is körül járom ezt a tematikus kérdést.) Összességében a kézirat 13 fejezetből áll továbbá 634 lábjegyzetet és 10 oldalnyi szakirodalmat is tartalmaz. Végül szeretném megjegyezni, hogy bár a környezetfilozófia (legalábbis a szó szűkebb értelmében) viszonylag fiatal diszciplína, mégis e témával kapcsolatos könyvek és cikkek áttekintésére és rendszerezésére ma már csak a nagyobb könyvtárak képesek. Ebből adódik, hogy eleve lehetetlen egyetlen könyvben, minden szempontból elfogadható módon áttekinteni a környezetfilozófiát. Ahogy egy filozófiatörténeti könyv nem adhat egy standard áttekintést a filozófiatörténetéről, hanem ezt legjobb esetben is csak a különböző mélységű és terjedelmű kézikönyvek összessége biztosíthatja, ugyanúgy egy környezetfilozófia könyv sem képes áttekinteni a környezetfilozófia történetét. Ezért is fontos, hogy minél több, egymástól alapvetően különböző koncepciójú és nézőpontú könyv jelenjen meg Magyarországon e témáról. 3
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 A.) UTAK A KÖRNYEZETFILOZÓFIÁHOZ I. DESCARTES MECHANIZMUSA ÉS DUALIZMUSA 21 1. Reneszánsz természetfelfogás 21 2. Mechanikus természetfelfogás 21 2.1. Descartes természetfelfogása és dualizmusa 23 2.2 Newton természetfelfogása 24 3. Descartes társadalomfilozófiájának kritikája 27 4. A karteziánus közgazdaságtan : Locke és Smith nézetei 29 6. A kartezianizmus kritikája és a környezetfilozófia 40 II. SPINOZA ETIKÁJA ÉS A KÖRNYEZETFILOZÓFIA 43 1. Spinoza originális nézőpontjáról 43 2. Az Etika kulcsfogalmainak környezetfilozófiai értelmezése 44 3. Az ember helye a természetben 49 4. A természetpusztításról 54 III. H. G. WELLS ÉS AZ EMBERISÉG EVOLÚCIÓJA 58 1. Az emberiség sorsa Az időgép alapján 58 2. A mű értelmezése 60 2.1. Szociobiológiai aspektusok 60 2.2. Környezetvédelmi aspektusok 63 3. Áttekintés 66 IV. GARRET HARDIN ÉS A KÖZLEGELŐ TRAGÉDIÁJA 68 1. Hardin koncepciója 69 2. Közösségi léthelyzetek 71 3. A szabad rablás elkerülésének lehetőségei 74 4. A közlegelő tragédiájának hatástörténete 78 5. Mentőcsónak etika 80 V. AZ IDŐS LUKÁCS ÉS PRIGOGINE TERMÉSZETFELFOGÁSA 83 1. Lukács természetfelfogása 83 1.1 A három létforma speciális kategóriái 85 2. Prigogine természetfelfogása 89 2.1 Disszipatív struktúrák 91 2.2 A disszipatív struktúrák természetfilozófiai jellemzése 93 3. Lukács és Prigogine álláspontjának összehasonlítása 98 VI. JAMES LOVELOCK ÉS A GAIAI ELMÉLET 101 1. A Gaia-elmélet kialakulása 101 2. Gaia sajátosságai 104 3. Gaia elmélet értelmezései 107 4
4. Az emberiség és Gaia 117 B.) KÖRNYEZETI ETIKA VII. KÖRNYEZETETIKA KLASSZIKUSAI 123 1. Környezetetikai bevezetés 123 2. Aldo Leopold és a föld-etika 126 2.1 Aldo Leopold átváltozása 127 2.2. Föld-etika: 130 2.3 Callicott holisztikus értelmezése 138 3. Albert Schweitzer és az élet tisztelete 140 4. A kortárs környezeti etika kialakulása 143 VIII. INDIVIDUALISZTIKUS MEGKÖZELÍTÉS 146 1. Az állatok státuszáról 146 2. Peter Singer: az utilitarizmustól az állat-felszabadításig 148 3. Tom Regan: Az emberi jogoktól az állati jogokig 153 4. Mary Midgley és az állatok iránti felelősség 1591 5. Az erkölcsi figyelembevételtől a biocentrikus etikáig 160 IX. HOLISZTIKUS ÉS EGYÉB MEGKÖZELÍTÉSEK 165 1. Áttekintés 165 2. Holmes Rolston szintézise 166 3. Christopher Stone és a fák jogai 171 4. Szociobiológiai aspektusok: Huxley kontra Darwin 174 5. Carol Gilligan és a gondoskodás etika 176 6. Hans Jonas és a felelősség etika 178 6.1. Jonas élete és munkássága 178 6.2. Felelősség a technika világában 181 6.2.1. A technika átalakulása 184 6.2.2. Jövőorientált etikák 188 7. Szerződéselmélet és környezeti etika 191 C.) RADIKÁLIS ÖKOLÓGIA X.ARNE NÆSS ÉS A MÉLYÖKOLÓGIA 199 1. Mélyökológia kialakulása 199 2. Næss ökozófiája 202 2.1 Elsődleges és másodlagos tulajdonságokról 202 2.2 Næss ellenpéldái 203 2.3 Gestalt alapú gondolkodás 206 3. Mélyökológia jellemzése 209 4. Mélyökológiai írások 219 5. Mélyökológia kritikája 225 6. Mélyökológia, mint mozgalom 228 XI. ÖKOFEMINIZMUS: WARREN ÉS PLUMWOOD 231 1. Az ökofeminista irányzat kialakulása 231 5
2. Waren: a nő és a természet 233 3. Plumwood és az ökofeminizmus 237 3.1. Patriarchális ember modell 237 3.2. Liberális feminizmus 238 3.3. A radikális feminizmus 238 3. 4. Nyugati emberkép és a dualizmus 239 3.5. Anti-dualisztikus ökofenminizmus 240 3.6 Kritikai észrevételek 241 XII. MURRAY BOOKCHIN ÉS A TÁRSADALMI ÖKOLÓGIA 243 1. Murray Bookchin életéről 244 2. A társadalmi ökológiáról 246 2.1 A természet fogalma 247 2.2 Társadalmi együttműködés és hierarchia kifejlődése 248 2.3 A természet feletti uralom 249 2.4 Növekedés vagy pusztulás 250 2.5 Az ökológiai társadalom 252 3. Városellenes urbanizáció 256 FELHASZNÁLT IRODALOM 259 NÉVMUTATÓ 271 TÁRGYMUTATÓ 274 A KÖNYV BESZEREZHETŐ: JATEPress Kiadó SZEGED 6722 Petőfi Sándor sgt. 30-34. Tel: (62) 544 379, 544 325, Fax: (62) 426 632 http://www.jate.u-szeged.hu/jatepress A szerző a könyvvel kapcsolatban örömmel fogad minden kritikát és véleményt. Kérem értesítsen, ha idézi a kötetet. E-mail: jtoth@philo.u-szeged.hu Tóth I. János (Fil. Tsz., SZTE) A kötet elkészítését az OTKA T 037539 támogatta 6